Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-10 / 394. szám
ten szagú kifolyások orrunkat boszantják; hisz a’ rendőrségnek minek is legyen nyoma? ha van is egy - két egyén, az bizonyosan csak terhére van a’ városnak. Isten önnel. Érdemes leveleinknek Szepes, Sáros és Veszprém megyékből közelebb beküldött tudósításaikat a’jövő számban adandjuk. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Lőcs pocs az idő , nagy a’ sár! mondhatnék néhány nap óta egy b. e. nagykun költővel, ’s ha eddig nyertünk port, most ráadás vagy kárpótlásul uszunk sárt; csak az nagy baj, hogy az év’ ezen szakában nem igen építkeznek, különben utczáinkon első kézből kaphatnának faltapaszt. Márs’ táborát Pallásé válta fel az isk. észt. kezdetével, mi nem kis élénkséget dérit orsz.gyülés miatt különben is pangó életünkre; egyik collegánk keserűn rója meg, hogy az ifjúságot az egyetem’ díszteremében üdvözlő szónok’ beszéde nemcsak nem nemzeti szellemű , hanem deák is volt. A’ kezdet’ fonalán indulva , nagy kár már tótul aztán illírül nem tanítani az orvostudományt! Tudós társaságunk is múlt hétfőn kezdé meg két hónapi szünidő után szokott heti üléseit Jerney J.r. tag’ utazásáról érdekes tudósítással. Úgy vagyunk meggyőződve , hogy az académia csak nyerne az által, ha ülései nyilvánosak volnának. Szombaton reggeli nyolcz órakor tévé központi vasúttársaságunk több egyházi ’s vil. hatósági ’s más számos vendégek’ jelenlétében, gyakori mozsárropogás közt az első ásónyomot a’ Vácz ’s Szolnok felé vezető vonalon. Az ünnepély’ alkalmával mondott beszédek, ’s a’ vasút’ beszentelését kísérő imádságok természetesen magyarok voltak, mit ízletes reggeli követett, számos áldomás ürittetvén a’ királyi ’s nádori család’, egyházi, világi hatóságok’ ’s a’ vállalat’ jóllétéért! Oct. 3d. történt az újonnan felállított módszertanodák’ tanítóinak Nagy Péter helybeli igazgató általi bevezettetése, ki velős beszédében kedvre, buzgalomra serkenté a’ tanulókat a’ tanítóképzés’, főleg az elemi tanítóság' küzdelemteljes ’s csak a’ kitürést jutalmazó rögös pályáján. Adja nemzetünk’ őrangyala, hogy a’ kisded növény gyümölcsdus óriássá szilárduljon az elhanyagolt nevelés’ szomorú parlagán. Több ízben felszólaltunk már az utczák’ tisztátlansága ellen; de úgy látszik , sokan szeretik csillogás mellett a’ rondaságot, vagy amazért ezt is eltűrik, tán, mert ragyogása verőfényt kölcsönöz emennek vagy mi legbizonyosb, meg vakít bennünket; különben nem tudnak minek tulajdonítani, hogy a’ Vácziut’ széleit még mindig elhalmozzák a’ kertészek dudva- ’s ganéj lakásokkal. Ugyan — kérjük az illető hatóságot — hogy efféléket tiltana el, vagy nem engedelmeskedés’ következtében, nincs e módja említett kertészek’ rovására eltakarittatni az undokságot, vagy ha már e’tekintetben határzott, végzése’kijátszatását semmi által nem engedni! Hétfőn múlt egy hete estek 8—9 óra tájban, Szentpétery derék ezüstmüvesünk’ boltját — ki hisztoriai táblaiban remek bizonyitványit adá, hogy nemcsak kézműves, hanem hőn érző magyar’s művész is — fölnyitották’s 480 latnyi kész ezüst müvet raboltak el. /s FIGYELMEZTETÉS: Günther Antal és Grimm Vincze ,,a’ magyar nemesi czimerek’ gyűjteményét“ aláírási után és havonkinti füzetekben fogják közrebocsátani három külön kiadásban: a) feketén, czimertani schraffirozással, ára egy füzetnek száz czimerrel 1 ft pp., b) festetten 3 ft, c) díszpéldány gips-cartonon 5 ft. A’ NÉMET ORVOSOK’ ’S TERM.VIZSGÁLÓK’ BRÉMA VÁROSÁBAN TARTOTT GYŰLÉSE. Bréma, sept. 24-én. Hogy a’ sujtás mellett mennyi realitást talál közre az efféle gyülekezetekben, azt bátor volt már több helyen szabadon kinyilatkoztatni, ’s ennélfogva talán következetesebben cselekednék, ha ezen sorokat nem közölné , azon körülmény azonban, miszerint a’magyar közönség’ számára egy magyar által és magyar szempontból felfogott és leírt képe ez ünnepélynek érdekese lehetne, mint a’ máskép’ bizonyosan német újságközlésekből fordítandó leírások, talán eléggé mentendi a’ mezei gazdaság’ ügyében tovább utazó ’s csak útközben Brémába vetődött közlet a’ kis következetlenség’ vádja alól, ki máskép’ is (már szabad ideje’ szűke miatt is) nem akar e’ gyűlés’ ’s az előfordult értekezések’ folyamának részletes leírásával ’s bírálásával egész hasábokat betölteni, hanem a’ mennyire ezt egy levél’ helye engedi, csak a’gyülekezet’ itteni sajátságos jellemének ’s fölő momentumainak némi általános képmását adni. E’ Németország’ éjszaki szélén tartott gyülekezet nagyobb részint csak éjszaki Németország’ orvosai ’s tudósai által képeztetett, a’ dél ez ízben épen nem volt képviselve , ’s igy Bécsnek p. o. egyik tudósa sem jelent meg. Igen hires tudományos nevek szinte nem ragyogtak a’ résztvevők’lajstromán, ’s Humboldt Sándor is, ki bizton ígérkezett, akadályozva volt megjelenni; ’s e’gyülekezet mégis, érdekességére nézve, alig áll utána egyikének a’ 21 öregebb testvéreinek; mert egy csillag ragyogott fölötte tündöklő fényével az egészet fölvilágitva,’s ezen csillag—a’ bremeni szabadság’ csillaga! Elnöke e’ gyülekezetnek az ismeretes polgármester dr Schmidt vala , ki nemcsak a’diplomatia’körében egyike a’ legtiszteltebb neveknek — ő volt a’ bécsi congressuson a’ Hansa városok’ ügyes képviselője— hanem a’ bremeni köztársaság’ példátlanul tisztelt előjárója. Ezen férfi nyitá meg sept. 18-án a’gyűlést egy beszéddel, melly úgy szavalójához, mint a’ gyülekezet’ mostani helyéhez egyiránt méltó vala. Kiemelve volt benne főkép’ azon viszony, mellyben a’ tudományos élet egy kereskedői város’anyagi érdekeihez áll, mellyben a’ tudományt ’s művészetet nem ápolhatják világkormányzó nagy maecenások; taglalva azután a’ természetvizsgálás ’s a’ kereskedési viszonyok közti összeköttetést és ennek becsét, ’s megmutatva, hogy ezek nevezetesen abban egyeznek meg, hogy mind a’ kettő, a’ kereskedelmi mint a’tudományi respublica t. i. szerencsés fejlődésökhöz tökéletes kötetlenséget ’s teljes szabadságot kivánnak. Brémában a’ természetvizsgálók’ gyülekezete’ czéljainak előmozdítására használtak a’ messze világrészekkel kereskedői összeköttetések, ’s a’ város’ roppant kereskedői hajóereje.Végre kiemelé a’tisztelt elnök azon hatalmat és befolyást, mellyel a’ tudomány politicai ’s társas életünkre bir, ’s itt jövendőnk fölött szép virradást látott beállani az agg és tapasztalt látnok. Erre sok ’s nagyobb részint érdekes előadások következtek, úgy a’nagy gyűlésben, mint a’hat szakosztályban, mellyek’ felhordásába s taglalásába nem bocsátkozhatom, ’s mellyeket az, kit inkább érdekelnek, a’ nyomtatott gyülekezeti előadásban amúgy is bővebben találand. De egyiknek említését mégsem mellőzhetem , minthogy minket közelebbről érint, ez t. i. egy hazánkfia’ előadása volt a’ pharmaciai ’s chemiai szakosztályban. A’ beszterczebányai ’s tavaly a’ graczi gyülekezetben résztvevő honfiaink előtt eléggé ismeretes magyar táblabiró ur ez idén a’ brémai gyűlést is diszesitendő, megtette a’hosszú utazást, ’s útközben, mint hallottam, mindenütt nyájasan ’s megelőzőleg a’ pipázókat ürömtaplóba csaholt tűzzel megkinálgatván, elérte végre a’ helyet, hol egy magasabb birószék előtt az újabb phosphorféle gyűjtőeszközök , mint legveszedelmesebb, ’s még a’ versaillesi nagy szerencsétlenséget okozott portékának kárhoztatásával az ürömtapló’ mint gyűjtőeszköznek bona fide szerzett régi jogát kivívni kívánván, egy hosszú előadásban taglalta az üröm’ (arthemisia absinthium) ebbeli technicai tulajdonságait! Az általános méltányoltatásra, melly ezen értekezést hangosan követte, tisztelt hazánkfia magát még érdemesebbnek tenni iparkodván , egy következő ülésben még egyszer, de most nem a’ meggyújtásról, hanem a’ meggyujtandóról, t. i. a’ czigarókról azaz a’magyar czigaro-gyártásról és dohánytermesztésről kezdett értekezni! A’ második nagy gyűlésben szokás szerint a’ jövő gyülekezet’ helyének választása történt, mellynek eredménye az jön, hogy a’ melegen ajánlott Wiesbaden és Mannheim’ mellőzésével Nürnberg városa választatott jövő évi gyűlés’ helyéül. Erre a’ város által e’ gyülekezet’ számára veretett emlékpénz osztatott el a’ tagok közt, mellynek egyik felén a’ brémai születésű Treviranus és Olbers nagy férfiak’ képei, másik felén az idevaló muzeum’ némelly jelesebb természettudományi ritkaságai’ képmása látható. Ezen kívül még több munkák is adattak által a’ tagoknak , melylyek e’ gyülekezet’ tiszteletére szerkesztettek; igy névszerint az idevaló orvosi társaságtól e’ czím alatt: „Biographische Skizzen verstorbener bremischer Aerzte und Naturforscher.“ Dr Hirschfeld S. E. által szerkesztett „Umrisse der Phrenologie“; végre dr Menke F. A. által újonnan átdolgozott „Hypocrates’ aphorismusai.“ Az értekezéseken kivül e’ vándorló tudós gyülekezetek’ becsét még a’város’tanuságos intézetekben, építményekben’s gyűjteményekben gazdagsága, a’lakosok’miveltsége, ’s minthogy e’vándorlások,alkotájok’első gondolata szerint, ferialis szórakozásnak is szánvák, azon mulatságok ’s kirándulások is teszik, mellyek a’ hatóságok’ részéről a’ vendégek’ fogadására előkészíttetnek. ’S e’ tekintetben Brémának nem volt oka pirulni a’ legnagyobb országok’ fővárosai előtt is. Universitása ugyan e’városnak nincs, van ellenben sok szép gyűjteményen , jeles múzeumon , jó kórházon kivül igen sok olly intézet, melly csak a' magasb civilisatiónak ’s humanitásnak eredménye ’s biztos jele, ’s mellyek az illy városban összegyűlő tudósokra nézve nemcsak igen tanuságosak, hanem kedélyileg legkellemesb hatásúak. Ilyen a’ két, példánykép’ szolgálható árvaház , illyen a’ dolgozóház, a’siketnémák’ intézete, az úgynevezett „Seefahrt“-ház nyomorult tengeri hajósok’ fogadására, a’ három kisdedóvó-intézet, a’ szegények’ háza, a’ testgyakorló-intézet (Turnanstalt) ’s több efféle. A’ lakosok’ szellemében pedig itt typusát találhatták a’ gyülekezet’ tagjai a’ német nemzet’ régi egyenességének ’s becsületességének. Igen gazdag embereknek száma itt nagy, a’ vagyonosság azonban általános, a’valódi szegénység igen ritka, de azért alig is van város, hol a’ fényűzésnek kevesebb jeleit találná a’ vizsgáló. Itt nem a’ látszónak, itt csak a’ valónak hódolnak. A’házak a’tulságig tartatnak tisztán, ’s külsejűk is, mi egész a’ tetőig köszinü olajfestékkel van befestve , minden szombaton megmosatik; a’kertecskék, mellyek főleg az újabb város’ csaknem valamennyi házait környezik, a’ legszebb virágokkal ékesitvék. ’S az egyszerű széphezi illy vonzalom, ama’fényűzéstől ment takarékosság, a’tisztaság’ ezen szeretete ne legyen azután a’ nép’ morális és politicai állására ’s életére a’ legboldogabb befolyással ? Bizonyosan, ’s ezt ezen tisztán kereskedői ’s igy tetszöleg csak anyagi érdekeknek nyílt lakosságnál tettleg bebizonyítva láttam , ’s láthatta gyülekezetünk’ minden tagja, melly e’ respublica’ házi ’s nyilvános életébe pillantani el nem mulasztott. Mi végre a’ mulatságot ’s kirándulásokat illeti, ezek is itt, az értelmes ember’ ’s főleg a’ tudós’ komolyabb élete czéljához alkalmazva, csak közös, a’szép „Union“ nevű termekben tartott ebédekben, ’s az „Erholung“ czimü vendégpalotábani esti társalgásokban állottak, melly utóbbiak, jelen levén szép számmal az éjszaki éghajlat’ szőke női szépségek is, mind tánczmulatságokká is alakultak, ’s itt jogát fentartani láttam a’ régi három lépésű, lassú, igazi német keringőnek. No már illy keringő alig fog sok tüdősorvadást okozni! Fénypontja itteni mulatásunknak a’nagy kirándulás volt, mellyet e’szabad város tetemes költséggel elintézett, ’s melly csak illy tengeri kereskedést űző városnál lehetséges, sajátságánál fogva állandó és soha el nem feledhető benyomást tett mindnyájunk’ kedélyére. Vasárnap, sept. 22-kén t. i. Stiefel carlsruhi professor egy nappal előbb tartott meteorologiai előadásábani jóslatának fényes beteljesedésével, a’ legszebb idő sok ezer embert gyűjtött össze Weser folyó’ szép partjára, hol három ünnepélyesen fölékesitett gőzhajó készen állott a’ tudósokat ’s a’ helybeli notabilitásokat, ’s igy mintegy 700 embert, a’ Weser’ éjszaki tengerbei kiömlésénél Bréma városa által épített kikötőbe— Bremerhavenba viendő. Katonai muzsika, ágyudurrogások ’s a’ tömérdek néptömeg’ hurrahkiáltozásai közt elindultunk, ’s útközben a’ két parton fekvő helységek’ lakosai által mindenütt örömkiáltozással ’s a’ számtalan brémai’s külföldi hajók által, mellyekkel találkoztunk, ágyúköszöntésekkel fogadva , délutáni 1 óra után elértük a’ Weser folyó’ tengerreli párosulása’ nagyszerű pontját — a’ kikötőt. A’ látvány, fökép’ az illyest még nem látottra nézve gyönyörű ’s hatásos valt. Több a’ végnélküli vizterületről épen a’ kikötő felé vitorlázó hajón kivül mintegy 100, minden vitorlás’ felhúzása által ékesített nagy tengeri hajó nyugton feküdt a’biztos kikötőben, és sejditeni hagyta Bréma városának nagy gazdagságát, tetemes tengeri kereskedését. ’S meggondolván, hogy még alig folyt le két évtized , hogy e’ helyen semmi sem állott, hogy Bréma városa itt csak legújabb időben egy darabját a’ rideg partnak megvette a’ hannoveri kormánytól, ’s ezen köztársasági tulajdonán azután csak hamar’s kevés évek’lefolyta alatt egy egész szép várost’s roppant költségű vizépitmények által a' legbiztosabb kikötőt alkotta; — lehetlen a’ szabadság» az egység, ’s azon népszellem’, mellyet fentebb emlitek, mindenhatóságát hódolva el nem ismerni. Nem tagadhatom, hogy búskomoly vegyületet nyertek érzelmeim, midőn Bréma’ köztársaságának maroknyi ’s mintegy 60 ezer főt tevő népét ’s ezen nagyszerű teremtményét a’csaknem 15 millió lakossal bíró nagy Magyarországgal ’s Fiúménk’ eddigi állapotával összehasonlitám. Minekutána a’ társaság a’ hajók’ hosszú során lesétált, 's azok’ belsejét, úgy mint fökép’ a’ vizépitményeket, az óriási gátokat ’stb. megvizsgálta, ’s igen díszes ebéddel, melly főkép’ az éjszaki tenger’ terményei , tengeri csigák ’s rákok (Hummele) ’s a’ legkikeresettebb franczia ’s rajnai borok által jellemezve volt, fogadtatott volna, estveli 6 óra tájban ismét Brémának indult, ’s kisérve mindenütt a’ partokon fekvő díszesen kivilágított helységek’ köszöntései ’s lövöldözései által, ide éjfél után érkezett, fogadva egész Bréma’várakozó lakossága által, melly tűzjátékokkal, a’ két parton fekvő házak’ ’s a’ nagy híd’ kivilágításával és szűnni nem akaró ,hurrah’-kiáltozásokkal örömét nyilatkoztatni, ’s az idegen tudósokban azon meggyőződést kívánta gerjeszteni, miszerint egy csupán kereskedői érdekeket képviselő nép a’ tudomány’ méltóságát ’s jogait is elismerni mindig kész. A’ két, ezt követő napot még néhány jó értekezések az ülésekben ’s főkép’ az elnök’ egyszerű derék bezáró beszéde, azután Treviranus’ kőszobra’a’ városi könyvtárba ünnepélyes felállítása,’s az Urbers-monumentumnak szánt szép tér’ beszentelése, ’s az ez alkalommal tartott beszédek érdekesitették. — Dr Czilbert Robert. Vegyes közlemények. FIGYELMEZTETÉS a’ hazai szobrászat’ ügyében. Tisztelettel kéretnek azon t. ez. ügybarátok, kik a’ Mátyás emléki igazgató választmány által, pénzgyűjtéssel megbizattak , hogy gyűjtéseiket a’ bekövetkezendő pesti novemberi vásárra, az egyesület’ pénztárnokához , Nádosy István úrhoz, (Pest váczi-utcza) beküldeni szíveskedjenek. Költ 1844—ki October’ 2-kán tartott ülésből, — Külkey Henrik, választmányi jegyző. Felszólítás Petőfi’ versei’ ügyében. Azon t. ez. egyesületek ’s egyesek, kik a Petőfi’ verseire gyűjtés végett nálok levő aláírási íveket eddigelé be nem küldék, a’ begyült pénzzel együtt Antal Mihály úrhoz, a nemzeti kör’ pénztárnokához, — ki naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig a nemzeti casino könyvtárában, d. u. 2 órától pedig 6 óráig, az aláírási íven is megnevezett saját szállásán (borz-utcza 219 d. sz. található, — minél előbbi beküldésére ezennel tisztelettel felkéretnek. — Beküldési záridőül jövő novemberi vásár határoztatott. — Költ Pesten, oct. 5-én. Vörösmarty Mihály m. k., alválasztmányi elnök. Várady Antal m. k., körjegyző. RENDKÍVÜLI FIGYELMEZTETÉS a’ magy. keresked. társaság’ részéről. Figyelmezteti ezennel a’magyar kereskedelmi társaság' igazgató választmánya utólszor a’ t. ez. aláírókat, miszerint a’ második I0°/6 vagy 50 portnyi részlet-befizetésiek határideje f. hó’ 10-ik napján lejár, minélfogva intézetünk tagjai újólag megkéretnek a’ befizetéseket teljesítni , különösen pedig azok, kik az első 15 °//n-nyi részlet-befizetést is megtenni eddigelé elmulaszták, minthogy a’ társaság ellenkező esetben az alapszabályai’ 14-ik pontjában foglalt jogát is kényszerülene fentartani. — Pest, oct. 7-kén 1844. — A’ magyar keresked. társ. választm. üléséből.) 14. §. Ha valamellyik részvényes a’ 10 és kik czikkek’ rendeléséhez képest történt felszólítás után, aláírási kötelezése ellenére, már az első befizetést is elmulasztaná , azon esetben , ha a’ kötelezést mulasztott aláíró magyarországi, az 183’^/g. 20ik tezikkben kijelölt szóbeli bíráskodás’ útján, ha pedig külföldi, az öt illető hatósághoz tartozó commercialis törvényszékek előtt a’ társaság’ részéről megpereltetve lészen, a’ futó 5°/étes kamatok és az illető költségek’ megtérítése mellett kötelezése’ teljesítésére szorítandó. Ha pedig valamelly részvényes az első befizetés után mindjárt a’ másodikat, vagy pedig a’ többi részletes fizetéseket is teljesíteni elmulasztaná , akkor a’ már befizetett részletöszvege egészen a’ társaság’ tulajdonává váland, és a’ részvények minden jogát elveszti. Az igazgatóság az illy fizetetlen hagyott ideiglenes részvényjegyeket megsemmisítvén, helyettök újakat bocsát ki; a’ már befizetett részleteket pedig, mint a’ társaság 698