Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-09-15 / 387. szám

Vasárnap PEST 11— 88?. Septemb. 15.1844 hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a­ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani-utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébi­tt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Folyó évi october’ 1-je napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ ,,Pesti Hirlapw-ra, helyben 2 ft 48 kr, portán küldve: 3 ft 30 kr javai pengőben elfogadtatik; — és az 1841-, 1842-, 1843 egész, 1844-iki első, ugyszinte e’ folyó második félévi folyamatból teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Országos munkák­ igazgatósága. — Ország­gyűlés. Országos ülés a’ fOR- nél sept. 5-én (házaló kereske­dés). Kerületi ülés sept. 5 én (váltótörvényi módosítások). Kerü­leti ülés septemb 6-án (váltótörvényi módositások, zsidók’ügye). Orsz. ülés sept. 6-án a' RR-nél (föRRi válaszüzenetek kéziratra rendeltetnek). Rövid közlések a' sept. 7-én és 9-én a’ RR-nél tartott ülésekről. Orsz. ülés a’ főRR-nél, (urbér, szabad sóárulás). Vegyes ülés sept. 9-én (a­ pénzügyi orsz. választmány jelentést tesz. Felírás a’ részek’ visszakapcsolása iránt). Előleges közlések a’ sept 10-én, 11-én és 12-én tartott ülésekről. Felirat az orsz. gyűlési szállások’ szabályozása és bérek’ fizetése’ tárgyában. Tör­vényjavaslat az országgyűlési szállások’ szabályozása és bérek’ fizetése iránt. Törvényhatósági dolgok: Tolna (év­­negyedes közgyűlés). G­y­ő­r (a’ sept. 2-án kezdett és 7-én be­­végzett közgyűlés’ eredményei). S­z­e­r­é­m (rendkívüli közgyűlés). Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Hivatalos tudósítások és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ORSZÁGOS MUNKÁK’ IGAZGATÓSÁGA. Paracelsus, az ismeretes alch­imista, egyik könyvét azoknak ajánlotta, kik az uj dolgokat csak azért tartják jobbaknak a’ régiek­nél , mert újak. Ő bizonyosan azt hívé, hogy minden uj eszmében egy uj igazság’ magva rejlik. Nincs azonban szándékunk itt mellette vagy ellene ügyvédkedni, mié’ helyit csak azt akarjuk mondani, hogy a’XVI-ik század’ alchimistájának e’ szavai azt mutatják, hogy ő sokkal mé­lyebben pillantott a’ históriába, e’ csataterére az újnak a’ régivel, mint a’ XIX-ik század’ politicai alchimistái ha­zánkban , kik sikeretlenül főzik az életelixirt a’ rothadt institutiók’ felelevenítésére, a’ holt eszmék’feltámasztá­sára. — A’ haladás’ törvénye hitünk’ egyik czikke; mi te­hát, ha bizonyos eszméink nem is épen ma valósulnak — ez eszmékkel nem fogunk felhagyni — mert a’ holnap miénk vagy inkább eszméinké. — Elmellőzve tehát e’ kérdést, hogy minő leend a’ financiális tárgynak legközelebbi jövője , szabad legyen e’ helytt szólanunk e’ tárgy’ egyik oldaláról, az országos munkák’ igazgatósá­gáról. — Az eredmények’ összege, mellyel bizonyos pénzalappal előállíthatni, nagy részt a’kezelés’ rendszerétől függ, melly az e’pénzalappal létesitendő czélokra nézve állapittatik meg A’ jó kezelésmód’ hatását nem pótolhatják az egyéniség­ legfényeb­b tulajdonai, valamint a’ rosznak következményeit nem képesek paralysálni. — Mert, ha igaz is, hogy minden hivatal’ vagy intézetnek bármi tökéletes organismusába az ember önti a’ lelket, másrészt senki sem tagadhatja, hogy a’ legkitűnőbb egyéniség sem töltheti ki a’ rendszer’ hiá­nyait, ’s nem diadalmaskodhatik a’ rendszer’ következtében lángeszének ’s erős akaratjának ellenszegülő akadályokon E’ nézeteket szem előtt kell tartanunk, főleg akkor, ha új intézetek’ megállapítása körül fáradozunk. Minthogy pedig az ország jelenleg az országos pénztár’ megállapitásáról gondoskodik, nem lehet közönbös azon hivatal’ organisa­­liója iránt, melly e’pénztár’erejével a’törvény által meghatá­rozandó czélokat fogja létesíteni. — Miként kellessék e’ hi­vatalt elrendezni — e’ kérdésnél a’ vélemények sokfelé ágaznak el, mi a’ következőket fogjuk ki­emelni : 1-er némellyek az országos munkák’ igazgatóságát 3—5 tagból álló országos választmányra akarják bízni. 2-er azon fele­­kezet, melly a’ legheterogenebb elemeket is összeegyezhe­­tőknek hiszi — az országos munkák’ kormányzásával egy külön hivatalt akar felruházni, mellynek felét a’ királyi fel­ség fogná kinevezni, másik felét az országgyűlés fogná választani. 3­or A’ kereskedés’ tárgyában kiküldött kerü­leti választmány az országos munkák’létesítését, fentartá­­sát ’s felügyelését felelős igazgatóra bízatni, ’s őt az orszá­­gyülés által királyi helybenhagyás mellett javasolja vá­lasztatni. Ez igazgató’ hivatalkodása azonban megszűnnék, mihelyt az alsótábla iránta bizodalmatlanságát határozat ál­tal kijelenti. — Az első javaslat’ főhibája a’ collegiálitás. — Mi a’ köz­­igazgatás’ minden uj ágánál, mellyet korunk’ uj szükségei idézendnek elő , a’ collegiálitást ellenezni fogjuk; mert e’ rendszer nem bir a’jó igazgatás’ kellékeivel , nem alkot­mányos országba való , ’s azon rendszerhez képest, melly mellett mi mindig szót fogunk emelni — úgy áll, mint a’ pompás gőzöshöz a’ lehetetlen dunai gabnahajó. — A’ jó igazgatás’ első kelléke a’ felelőség. A’ hivatal a’ gyarló emberi gyengeségeiből nem vetkeztethetvén ki, tudnia kell a’ tisztviselőnek, hogy felelőségre vonatik, ha kötelessé­gét nem teljesíti, ha a’ törvényt megsérti. A’ collegiális rendszernél pedig a’ felelőség illusorius, mert többek közt oszolván el, terhe nem érezhető, ’s mert az ember csak — öncselekvéseért vonható felelőségre, a’ collegium’cse­lekvései pedig a’ többség’ határozatain alapulnak, ’s ha az egész collegium a’ többség’ határozatai miatt vonatik fele­lőségre,a’ büntetés, a’ becsületes és szorgalmas tisztviselőt egyiránt éri a’hanyaggal ’s becstelennel,mi által valamint a’ büntetés úgy felelőség is minden erkölcsi súlyát elveszti. — Jó igazgatás , egységet ’s következetességet igényel; de lehet e következetességgel működni, hol a’ határzatok változó többségtől függnek? Jó igazgatás gyors eljárást követel; de lehet e gyors eljárásról ott szó,hol minden cse­kélységen egy pár ülnök felakad ? — Közügyek’ igazga­tásánál ’s főleg országos munkák’ végrehajtásánál tárgy­szeretet’s enegia szükséges ;’s fogjuk e’azt párosulva találni a’collegiais rendszernél,azon tagoknál,kik valamelly tárgy’ eldöntésénél kisebbségben maradtak ’s e’ tárgy’ végrehajtá­sánál megbizattak. — Végtére valljuk meg, hogy egyén is igen nehezen található, kinek kezében olly fontos munka­kört , mint az országos munkák’ igazgatósága, teljes bizo­­dalommal letehetni, ’s önök a’ collegiális rendszer’ baráli tömegszám­ban vélik az illyetén egyéneket találhatóknak? Önök ki fognak ábrándulni, ha körülnéznek a’ collegiális rendszerű hivatalokban. — Exempla sunt odiosa. — Mi a’második javaslatot illeti: ez nemcsak az elsőnek minden hiányait foglalja magában , hanem azon alkotmányos biztosítékot is nélkülözi, mellyet az első hir, ’s mellyet mi nem akarunk feláldozni, csak czélszerűbb intézkedések ál­tal pótolni. — Mert, ha valamelly hivatal a’ két státus-hata­lom, azaz a’fejedelem ’s a’ törvényhozás által töltetik be, ’s ha a’ törvényhozásnak választottjai általi hozzájárulása al­kotmányos garantiának állitatik fel, akkor a' két elemnek egyensúlyban kell állani, különben az egyik elem elnyomja a’ másiknak hatását. Ellenben, ha e’ két elem egyensúly­ban van, akkor e’ hivatal azon különös helyzetben jön, hogy szavazatok’ egyenlősége’ esetében nem határozhatna. — Illy esetekre az elnököt szükségkép’ eldöntő szavazattal fel kell ruházni. — A’ legfontosabb esetekben tehát, hol a’ felség’ kinevezettjei ’s a’törvényhozás’választottjai külön nézetekkel lépnének fel — a’ hivatal’ illy összeállításában állítólag fekvő alkotmányos garancia megszűnik , a’felség’ nevezettjei eldöntő többséget bírván. E’ javaslat’ szószólói méltóztassanak tekintetbe venni, hogy illy külön elemek­ből álló hivatalban a’ collisiók’ esetei szükségkép’ gyakran fordulnának elő, ’s hogy ezeknek kiegyenlítésére több erő ’s idő igényeltetnék, mint a’ közügyek’ jó kezelésével össze­fér. Ez irányzatnak további fejlődése pedig oda fogna ve­zetni, hogy a’ királyi felség’kormánya mellett más kor­mány is léteznék. E’ dualismus a’ legszomorubb súrlódá­sokat szülné , mert benne rejlik csirája az egymás’ körébe bele vágás, egymás’ körét megszorítás, egymást megsem­misítés felél törekvésnek. Mi, kik honunk’első szükségei közé erős alkotmányos kormányt sorozunk, mi azon saját­ságos tüneményt, miszerint a’ közügyek’ egy ágának két igazgatósága legyen, előidézni nem óhajtjuk. — Térjünk végtére át a’ harmadik javaslatra, mellyet mi azon módosítással vallunk magunkénak, hogy az orszá­gos munkák’ igazgatója a’ felség által neveztessék. Mi e’ módosítást szükségesnek tartjuk, mert a’biztositás a’ hivatalnak törvénytelen vagy hanyag­ eljá­rása ellen nem a’ választásban, de tisztán a’ felelősségben fekszik. A’ felelősség pedig biztos ’s practicus jelentékenységet a’ hiva­talnok’ parlamentáris állása által nyer, mi­­szerint hivatala megszűnik, ha az alsótábla bizodalmatlanságát ellene kinyilatkoztatja. Tartjuk továbbá ezen módosítást azért is szükségesnek,mert nem hisszük, hogy az igazgató’ gyakrani változtatása a’ közügy’ üdvére válhatnék ; módosításunknál pedig méltán feltehetjük, hogy bizodalmatlanság csak akkor mondatik ki, ha az igazgató kötelességét nem teljesíté ; ellenben a’ vá­lasztás’ természete magával hozza, hogy a’ legügyesebb ’s lelkiismeretes’ tisztviselő kimarad , csak azért , hogy egymás egyén jöjjön helyére. Mi e’javaslat’ lényegét, azaz a’ bureaucraticus vagy mi­­nisterialis rendszert illeti, miszerint az országos munkák’ igazgatóságát egy egyénre akarjuk bízni, a’ többi tisztvi­selők csak általa kinevezett segédjei lévén , kiknek cse­lekvéséért felelős , mi e’ rendszer mellett szót emelünk, mert az ellenkező collegiális rendszert nagy ’s számos hi­ányai miatt nem pártolhatjuk. Mi a’ közigazgatásba a’ fele­lőséget , mellynek practicus jelentékenysége a’ parlamen­táris állásban fekszik, akarjuk be hozni, ’s ezt a’ collegiá­lis rendszer kizárja. Mi gyors, következetes igazgatást akarunk,’s ez a’ collegiális rendszerrel össze nem fér.Mi észt, energiát,tárgyszeretetet egyesítve követelünk a’ közügyek’ igazgatásánál , ’s ezt, ha nehezen is, de mégis találham­ egy emberben,egész testületben sohasem. Ez okaink, mely­­lyek bennünket a’ harmadik javaslat’ elfogadására határoz­tak , kétségtelenül fontos okok, viszhangra talán találandók. — T. Á. Országgyű­lést 214. Országos ülés a’ főRR-nél September’ 5-én d. 12 és­­/1 órakor. Tárgy: hitelesítés és házaló kereskedés. Köziratra adattak a’ katonaélelmezés­ és pótlólagos sé­relmek iránt kelt főrendi válaszok. Hitelesíttettek : a’ városreform’ ügyében kelt­­-ik ’s a’ részek’ visszakapcsolását, és a’ sérelmeket tárgyazó 3-ik főrendi üzenetek. Felolvastatván a’ BRnek a’ szekeres házalás’ eltiltásá­ból folyó somogyi sérelemre keletkezett üzenete: a’ h. ta­nácsnak ezen tilalmat tárgyazó intézvényét csak egy két főrendi tag nem tarjá sérelmesnek, azért , mert szerintök az illy házalás erkölcstelenséggel jár,’s a’ földes urak’ bolti jövedelmét csökkenti. De a’ többség az illy házalással együtt járó kihágásokat nem pedig a’ kereskedést kívánván korlátaltatni, a’ sérelmet elismeré’s a’Blt. felírást javas­latát elfogadá. Ez iránt már határozat is keletkezett, midőn e’ kisszerű tárgyban egy főispán’ indítványa tartós lángra lobbanta a’tanácskozás’tüzét. Az indítvány kivánta, hogy a’ BR. szólhassanak fel az 1836: 6. sz. házalásról szóló 7. §-ának törvény általi magyarázására. És találkoztak többen, kik nem érték a törvényt, mellynek ellenében csak most fogadák csak most és magyarázák a’ házalást a’ gya­log járó handler-ok’ részére , mivel — ugymondának — szekérrel házakba menni ’s így házalni nem lehet. Sokáig ellenzék mások az indítványt ’s felhozák, hogy ha a’ há­zaló kereskedés’ fogalmát he­álysnak mondhatni azért, mert a’ törvény hallgat róla: történhetik e az szekérrel vagy csak gyalog, úgy a’ szabad költözködési törvény is homályos, mert az sem fejezi ki tisztán : valljon a’job­bágynak gyalog kell e költözködni vagy szekérrel. Hosszas vitatkozás után a’ törvény’ világos voltát az inditányozó maga is elismeri, ’s csak a’ házaló kereskedés’ korlátozá­sára kivánta felszólittatni a’ Béket; de indítványának pár­tolói mind végig homályt kerestek a’ törvényben. Határoza­tul az indítványozó’ utóbbi kivánata mondatott ki. Ülés’ vége 3 órakor. 279. Kerületi ülés, sept. 5-én; elnökök: Rad­­vánszky, Gabányi; naplóvivő: alasláth; jegyző: Gh­iczy. Napi­rend: váltótörvényi módosítások. Tovább olvastatlak §§ai azon választmány’javaslatának, melly váltótörvényeink’ némi módositása végett volt meg­bízva, mellynek azonban eddig minden javaslata visszavet­tetett. A’ 11. §. szól az áruszerződésröl , mi eddig csupán oda volt vetve váltótörvénykönyvünkbe, mint szinte vál­tótörvényszéki eljárás alá tartozó ügy. A’ választmány úgy hívén, hogy minden kijátszások’ tetőpontját itt érték el a’ váltói csalások, a’ betegséget, mint mondatott, itt is az élet’ megszüntetésével akarván orvosolni, az áruszerződ­­tetési jogot is ama’ gondolat szerint, hogy ha a’ földesúr kereskedni akar, jegyeztesse be magát a’ kereskedők közé, szinte olly szűk korlátok közé javaslá szok­ltatni, mint a’ szenvedő váltóképességet. ’S természetesen ez is vissza­vettetett. Egy kárpátvidéki követ mindazáltal épen a’ tör­vényhiánynak tulajdonítván az eddigi áruszerződési zavaro­kat, több­­ből álló inditványnyal kivánta e’ részben pótol­tatni a’váltótörvényt, — az áruszerződési jogra nézve e’ földmivelő hazában, hol egy nagyobb birtokos sem kerül­heti el az illy nemű szerződéseket, annál kevésbé tartván szükségesnek­ megszorítást tenni, mivel ez már igen helye­sen, a’ váltóképességre nézve sem fogadtatott el. Ez indítvány köziratra rendeltetett. A’ választmányi javaslat’ 12.§-a szerint továbbá minden váltó-hamisitások ’s egyéb csalások, mint hamisítás ’s ille­tőleg lopás, a’ fenálló köztörvényi eljárás szerint bünteten­dők , a’ büntetés’ maximuma 8 évre határoztatván. Egy kárpátvidéki követ e’ részben az ítélet, vagy leg­inkább a’ „bűnös“’ kimondását gyorsabb eljárás végett egyenesen a’ váltótörvény­székre kivánta bízni, az általáno­san kárhoztatott lassú megyei bíráskodástól tartván. Mások azonban fejtegetvén, hogy a’ váltótörvényszék nem bir azon biztosítékokkal, mellyek büntető eljárásban szüksé­gesek, annál kevésbé akarák összezavarni a’ bíráskodáso­kat, mivel a’ váltótörvényszék’ feladata, határozni csupán a’ felett, valóban hamis e valamelly váltó, ’s ebből még, nem tudhatni, ki követte el a’ hamisítást. A’ többség tehát mig e’ részben az esküttszék’ gyorsabb, biztosabb leírás— 148

Next