Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-09-15 / 387. szám
Vasárnap PEST 11— 88?. Septemb. 15.1844 hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani-utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébitt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Folyó évi october’ 1-je napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ ,,Pesti Hirlapw-ra, helyben 2 ft 48 kr, portán küldve: 3 ft 30 kr javai pengőben elfogadtatik; — és az 1841-, 1842-, 1843 egész, 1844-iki első, ugyszinte e’ folyó második félévi folyamatból teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Országos munkák igazgatósága. — Országgyűlés. Országos ülés a’ fOR- nél sept. 5-én (házaló kereskedés). Kerületi ülés sept. 5 én (váltótörvényi módosítások). Kerületi ülés septemb 6-án (váltótörvényi módositások, zsidók’ügye). Orsz. ülés sept. 6-án a' RR-nél (föRRi válaszüzenetek kéziratra rendeltetnek). Rövid közlések a' sept. 7-én és 9-én a’ RR-nél tartott ülésekről. Orsz. ülés a’ főRR-nél, (urbér, szabad sóárulás). Vegyes ülés sept. 9-én (a pénzügyi orsz. választmány jelentést tesz. Felírás a’ részek’ visszakapcsolása iránt). Előleges közlések a’ sept 10-én, 11-én és 12-én tartott ülésekről. Felirat az orsz. gyűlési szállások’ szabályozása és bérek’ fizetése’ tárgyában. Törvényjavaslat az országgyűlési szállások’ szabályozása és bérek’ fizetése iránt. Törvényhatósági dolgok: Tolna (évnegyedes közgyűlés). Győr (a’ sept. 2-án kezdett és 7-én bevégzett közgyűlés’ eredményei). Szerém (rendkívüli közgyűlés). Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Hivatalos tudósítások és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ORSZÁGOS MUNKÁK’ IGAZGATÓSÁGA. Paracelsus, az ismeretes alchimista, egyik könyvét azoknak ajánlotta, kik az uj dolgokat csak azért tartják jobbaknak a’ régieknél , mert újak. Ő bizonyosan azt hívé, hogy minden uj eszmében egy uj igazság’ magva rejlik. Nincs azonban szándékunk itt mellette vagy ellene ügyvédkedni, mié’ helyit csak azt akarjuk mondani, hogy a’XVI-ik század’ alchimistájának e’ szavai azt mutatják, hogy ő sokkal mélyebben pillantott a’ históriába, e’ csataterére az újnak a’ régivel, mint a’ XIX-ik század’ politicai alchimistái hazánkban , kik sikeretlenül főzik az életelixirt a’ rothadt institutiók’ felelevenítésére, a’ holt eszmék’feltámasztására. — A’ haladás’ törvénye hitünk’ egyik czikke; mi tehát, ha bizonyos eszméink nem is épen ma valósulnak — ez eszmékkel nem fogunk felhagyni — mert a’ holnap miénk vagy inkább eszméinké. — Elmellőzve tehát e’ kérdést, hogy minő leend a’ financiális tárgynak legközelebbi jövője , szabad legyen e’ helytt szólanunk e’ tárgy’ egyik oldaláról, az országos munkák’ igazgatóságáról. — Az eredmények’ összege, mellyel bizonyos pénzalappal előállíthatni, nagy részt a’kezelés’ rendszerétől függ, melly az e’pénzalappal létesitendő czélokra nézve állapittatik meg A’ jó kezelésmód’ hatását nem pótolhatják az egyéniség legfényebb tulajdonai, valamint a’ rosznak következményeit nem képesek paralysálni. — Mert, ha igaz is, hogy minden hivatal’ vagy intézetnek bármi tökéletes organismusába az ember önti a’ lelket, másrészt senki sem tagadhatja, hogy a’ legkitűnőbb egyéniség sem töltheti ki a’ rendszer’ hiányait, ’s nem diadalmaskodhatik a’ rendszer’ következtében lángeszének ’s erős akaratjának ellenszegülő akadályokon E’ nézeteket szem előtt kell tartanunk, főleg akkor, ha új intézetek’ megállapítása körül fáradozunk. Minthogy pedig az ország jelenleg az országos pénztár’ megállapitásáról gondoskodik, nem lehet közönbös azon hivatal’ organisaliója iránt, melly e’pénztár’erejével a’törvény által meghatározandó czélokat fogja létesíteni. — Miként kellessék e’ hivatalt elrendezni — e’ kérdésnél a’ vélemények sokfelé ágaznak el, mi a’ következőket fogjuk kiemelni : 1-er némellyek az országos munkák’ igazgatóságát 3—5 tagból álló országos választmányra akarják bízni. 2-er azon felekezet, melly a’ legheterogenebb elemeket is összeegyezhetőknek hiszi — az országos munkák’ kormányzásával egy külön hivatalt akar felruházni, mellynek felét a’ királyi felség fogná kinevezni, másik felét az országgyűlés fogná választani. 3or A’ kereskedés’ tárgyában kiküldött kerületi választmány az országos munkák’létesítését, fentartását ’s felügyelését felelős igazgatóra bízatni, ’s őt az országyülés által királyi helybenhagyás mellett javasolja választatni. Ez igazgató’ hivatalkodása azonban megszűnnék, mihelyt az alsótábla iránta bizodalmatlanságát határozat által kijelenti. — Az első javaslat’ főhibája a’ collegiálitás. — Mi a’ közigazgatás’ minden uj ágánál, mellyet korunk’ uj szükségei idézendnek elő , a’ collegiálitást ellenezni fogjuk; mert e’ rendszer nem bir a’jó igazgatás’ kellékeivel , nem alkotmányos országba való , ’s azon rendszerhez képest, melly mellett mi mindig szót fogunk emelni — úgy áll, mint a’ pompás gőzöshöz a’ lehetetlen dunai gabnahajó. — A’ jó igazgatás’ első kelléke a’ felelőség. A’ hivatal a’ gyarló emberi gyengeségeiből nem vetkeztethetvén ki, tudnia kell a’ tisztviselőnek, hogy felelőségre vonatik, ha kötelességét nem teljesíti, ha a’ törvényt megsérti. A’ collegiális rendszernél pedig a’ felelőség illusorius, mert többek közt oszolván el, terhe nem érezhető, ’s mert az ember csak — öncselekvéseért vonható felelőségre, a’ collegium’cselekvései pedig a’ többség’ határozatain alapulnak, ’s ha az egész collegium a’ többség’ határozatai miatt vonatik felelőségre,a’ büntetés, a’ becsületes és szorgalmas tisztviselőt egyiránt éri a’hanyaggal ’s becstelennel,mi által valamint a’ büntetés úgy felelőség is minden erkölcsi súlyát elveszti. — Jó igazgatás , egységet ’s következetességet igényel; de lehet e következetességgel működni, hol a’ határzatok változó többségtől függnek? Jó igazgatás gyors eljárást követel; de lehet e gyors eljárásról ott szó,hol minden csekélységen egy pár ülnök felakad ? — Közügyek’ igazgatásánál ’s főleg országos munkák’ végrehajtásánál tárgyszeretet’s enegia szükséges ;’s fogjuk e’azt párosulva találni a’collegiais rendszernél,azon tagoknál,kik valamelly tárgy’ eldöntésénél kisebbségben maradtak ’s e’ tárgy’ végrehajtásánál megbizattak. — Végtére valljuk meg, hogy egyén is igen nehezen található, kinek kezében olly fontos munkakört , mint az országos munkák’ igazgatósága, teljes bizodalommal letehetni, ’s önök a’ collegiális rendszer’ baráli tömegszámban vélik az illyetén egyéneket találhatóknak? Önök ki fognak ábrándulni, ha körülnéznek a’ collegiális rendszerű hivatalokban. — Exempla sunt odiosa. — Mi a’második javaslatot illeti: ez nemcsak az elsőnek minden hiányait foglalja magában , hanem azon alkotmányos biztosítékot is nélkülözi, mellyet az első hir, ’s mellyet mi nem akarunk feláldozni, csak czélszerűbb intézkedések által pótolni. — Mert, ha valamelly hivatal a’ két státus-hatalom, azaz a’fejedelem ’s a’ törvényhozás által töltetik be, ’s ha a’ törvényhozásnak választottjai általi hozzájárulása alkotmányos garantiának állitatik fel, akkor a' két elemnek egyensúlyban kell állani, különben az egyik elem elnyomja a’ másiknak hatását. Ellenben, ha e’ két elem egyensúlyban van, akkor e’ hivatal azon különös helyzetben jön, hogy szavazatok’ egyenlősége’ esetében nem határozhatna. — Illy esetekre az elnököt szükségkép’ eldöntő szavazattal fel kell ruházni. — A’ legfontosabb esetekben tehát, hol a’ felség’ kinevezettjei ’s a’törvényhozás’választottjai külön nézetekkel lépnének fel — a’ hivatal’ illy összeállításában állítólag fekvő alkotmányos garancia megszűnik , a’felség’ nevezettjei eldöntő többséget bírván. E’ javaslat’ szószólói méltóztassanak tekintetbe venni, hogy illy külön elemekből álló hivatalban a’ collisiók’ esetei szükségkép’ gyakran fordulnának elő, ’s hogy ezeknek kiegyenlítésére több erő ’s idő igényeltetnék, mint a’ közügyek’ jó kezelésével összefér. Ez irányzatnak további fejlődése pedig oda fogna vezetni, hogy a’ királyi felség’kormánya mellett más kormány is léteznék. E’ dualismus a’ legszomorubb súrlódásokat szülné , mert benne rejlik csirája az egymás’ körébe bele vágás, egymás’ körét megszorítás, egymást megsemmisítés felél törekvésnek. Mi, kik honunk’első szükségei közé erős alkotmányos kormányt sorozunk, mi azon sajátságos tüneményt, miszerint a’ közügyek’ egy ágának két igazgatósága legyen, előidézni nem óhajtjuk. — Térjünk végtére át a’ harmadik javaslatra, mellyet mi azon módosítással vallunk magunkénak, hogy az országos munkák’ igazgatója a’ felség által neveztessék. Mi e’ módosítást szükségesnek tartjuk, mert a’biztositás a’ hivatalnak törvénytelen vagy hanyag eljárása ellen nem a’ választásban, de tisztán a’ felelősségben fekszik. A’ felelősség pedig biztos ’s practicus jelentékenységet a’ hivatalnok’ parlamentáris állása által nyer, miszerint hivatala megszűnik, ha az alsótábla bizodalmatlanságát ellene kinyilatkoztatja. Tartjuk továbbá ezen módosítást azért is szükségesnek,mert nem hisszük, hogy az igazgató’ gyakrani változtatása a’ közügy’ üdvére válhatnék ; módosításunknál pedig méltán feltehetjük, hogy bizodalmatlanság csak akkor mondatik ki, ha az igazgató kötelességét nem teljesíté ; ellenben a’ választás’ természete magával hozza, hogy a’ legügyesebb ’s lelkiismeretes’ tisztviselő kimarad , csak azért , hogy egymás egyén jöjjön helyére. Mi e’javaslat’ lényegét, azaz a’ bureaucraticus vagy ministerialis rendszert illeti, miszerint az országos munkák’ igazgatóságát egy egyénre akarjuk bízni, a’ többi tisztviselők csak általa kinevezett segédjei lévén , kiknek cselekvéséért felelős , mi e’ rendszer mellett szót emelünk, mert az ellenkező collegiális rendszert nagy ’s számos hiányai miatt nem pártolhatjuk. Mi a’ közigazgatásba a’ felelőséget , mellynek practicus jelentékenysége a’ parlamentáris állásban fekszik, akarjuk be hozni, ’s ezt a’ collegiális rendszer kizárja. Mi gyors, következetes igazgatást akarunk,’s ez a’ collegiális rendszerrel össze nem fér.Mi észt, energiát,tárgyszeretetet egyesítve követelünk a’ közügyek’ igazgatásánál , ’s ezt, ha nehezen is, de mégis találham egy emberben,egész testületben sohasem. Ez okaink, melylyek bennünket a’ harmadik javaslat’ elfogadására határoztak , kétségtelenül fontos okok, viszhangra talán találandók. — T. Á. Országgyűlést 214. Országos ülés a’ főRR-nél September’ 5-én d. 12 és/1 órakor. Tárgy: hitelesítés és házaló kereskedés. Köziratra adattak a’ katonaélelmezés és pótlólagos sérelmek iránt kelt főrendi válaszok. Hitelesíttettek : a’ városreform’ ügyében kelt-ik ’s a’ részek’ visszakapcsolását, és a’ sérelmeket tárgyazó 3-ik főrendi üzenetek. Felolvastatván a’ BRnek a’ szekeres házalás’ eltiltásából folyó somogyi sérelemre keletkezett üzenete: a’ h. tanácsnak ezen tilalmat tárgyazó intézvényét csak egy két főrendi tag nem tarjá sérelmesnek, azért , mert szerintök az illy házalás erkölcstelenséggel jár,’s a’ földes urak’ bolti jövedelmét csökkenti. De a’ többség az illy házalással együtt járó kihágásokat nem pedig a’ kereskedést kívánván korlátaltatni, a’ sérelmet elismeré’s a’Blt. felírást javaslatát elfogadá. Ez iránt már határozat is keletkezett, midőn e’ kisszerű tárgyban egy főispán’ indítványa tartós lángra lobbanta a’tanácskozás’tüzét. Az indítvány kivánta, hogy a’ BR. szólhassanak fel az 1836: 6. sz. házalásról szóló 7. §-ának törvény általi magyarázására. És találkoztak többen, kik nem érték a törvényt, mellynek ellenében csak most fogadák csak most és magyarázák a’ házalást a’ gyalog járó handler-ok’ részére , mivel — ugymondának — szekérrel házakba menni ’s így házalni nem lehet. Sokáig ellenzék mások az indítványt ’s felhozák, hogy ha a’ házaló kereskedés’ fogalmát heálysnak mondhatni azért, mert a’ törvény hallgat róla: történhetik e az szekérrel vagy csak gyalog, úgy a’ szabad költözködési törvény is homályos, mert az sem fejezi ki tisztán : valljon a’jobbágynak gyalog kell e költözködni vagy szekérrel. Hosszas vitatkozás után a’ törvény’ világos voltát az inditányozó maga is elismeri, ’s csak a’ házaló kereskedés’ korlátozására kivánta felszólittatni a’ Béket; de indítványának pártolói mind végig homályt kerestek a’ törvényben. Határozatul az indítványozó’ utóbbi kivánata mondatott ki. Ülés’ vége 3 órakor. 279. Kerületi ülés, sept. 5-én; elnökök: Radvánszky, Gabányi; naplóvivő: alasláth; jegyző: Ghiczy. Napirend: váltótörvényi módosítások. Tovább olvastatlak §§ai azon választmány’javaslatának, melly váltótörvényeink’ némi módositása végett volt megbízva, mellynek azonban eddig minden javaslata visszavettetett. A’ 11. §. szól az áruszerződésröl , mi eddig csupán oda volt vetve váltótörvénykönyvünkbe, mint szinte váltótörvényszéki eljárás alá tartozó ügy. A’ választmány úgy hívén, hogy minden kijátszások’ tetőpontját itt érték el a’ váltói csalások, a’ betegséget, mint mondatott, itt is az élet’ megszüntetésével akarván orvosolni, az áruszerződtetési jogot is ama’ gondolat szerint, hogy ha a’ földesúr kereskedni akar, jegyeztesse be magát a’ kereskedők közé, szinte olly szűk korlátok közé javaslá szokltatni, mint a’ szenvedő váltóképességet. ’S természetesen ez is visszavettetett. Egy kárpátvidéki követ mindazáltal épen a’ törvényhiánynak tulajdonítván az eddigi áruszerződési zavarokat, többből álló inditványnyal kivánta e’ részben pótoltatni a’váltótörvényt, — az áruszerződési jogra nézve e’ földmivelő hazában, hol egy nagyobb birtokos sem kerülheti el az illy nemű szerződéseket, annál kevésbé tartván szükségesnek megszorítást tenni, mivel ez már igen helyesen, a’ váltóképességre nézve sem fogadtatott el. Ez indítvány köziratra rendeltetett. A’ választmányi javaslat’ 12.§-a szerint továbbá minden váltó-hamisitások ’s egyéb csalások, mint hamisítás ’s illetőleg lopás, a’ fenálló köztörvényi eljárás szerint büntetendők , a’ büntetés’ maximuma 8 évre határoztatván. Egy kárpátvidéki követ e’ részben az ítélet, vagy leginkább a’ „bűnös“’ kimondását gyorsabb eljárás végett egyenesen a’ váltótörvényszékre kivánta bízni, az általánosan kárhoztatott lassú megyei bíráskodástól tartván. Mások azonban fejtegetvén, hogy a’ váltótörvényszék nem bir azon biztosítékokkal, mellyek büntető eljárásban szükségesek, annál kevésbé akarák összezavarni a’ bíráskodásokat, mivel a’ váltótörvényszék’ feladata, határozni csupán a’ felett, valóban hamis e valamelly váltó, ’s ebből még, nem tudhatni, ki követte el a’ hamisítást. A’ többség tehát mig e’ részben az esküttszék’ gyorsabb, biztosabb leírás— 148