Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-05-04 / 463. szám
felfedeztetnék,bármelly szolgabiró vagy csendbiztos’ felszólítására katonai segedelem azonnal adassák. Végre, minthogy a’ rablók’ üldözése életveszéllyel jár, a’ rablócsoport’ feje Geszten József elfogatása’dijául 200,a’ többi czinkosok’ elfogatásáért 100—100 pengő forint határoztatott az elfogóknak a nemesi pénztárból előlegezve kifizettetni, a’ szolgabiráknak meghagyatván, hogy e’ czélra a’ megyebeli birtokosokat, ’s általában a’ vagyonosbakat ajánlatok’ tételére szólítsák fel. De statáriumért a’ Rendek folyamodni nem akartak, híven követve eziránt máskor kifejtett nézeteiket. Igaza volt Erős Lajos tbirónak midőn monda , hogy körülményeinkben a’ közbátorság’ fentartását nem a’ terroristkus statáriumtól, hanem szigorú és eszélyes rendőrségi szabályoktól kell várni. — Megyénkbeli tűzkármentő egyesület’ ügyében ismét jött egy helytartótanácsi intézmény. Megértvén ugyanis a’ nm. helytartótanács a’ megyének f. évi január’ 20-ról tett felterjesztéséből azt, hogy az adózók, a’ mennyiben szabadon választott képviselőik által az egyesület’ igazgató választmányának megválasztásában részt vettek, maguk önkint járultak az érintett egyesülethez — jelen intézményében kijelenti, hogy múlt évi december’ 17-től kelt intézményében sem magának ezen egyesületnek, akár elvben akár alkalmazásban üdvös és hasznos volta vezetett kérdésbe , hanem csak az czéloztatott eszközöltetni, mit ő cs. kir. felségétől legfelsőbb felügyelési joga és tiszte , különösen pedig az adózónép’ sorsa iránti gondoskodása igényel, továbbá pedig roszalja ugyan a’ megyének abbeli eljárását, miszerint kétrendbeli felsőbb parancsnak ellenére az egyesület’ működését felsőbb határozatig fel nem függesztette, azonban a’ Rendeket már most csak oda utasítja, hogy teljes épségben tartván az egyesületnek gyakorlatilag is bebizonyult jótékony működését, a’ haladék nélkül ismét felterjesztendő alapszabályokat] akképp módosítsák, miszerint az egyesületben részvét, és ezzel járó bármelly tehernek viselése minden tagokra, igy az adózókra nézve is szabad akaratszerinti hozzájárulást feltételező egyenlő alapra fektettessék. Az intézményhez E. L. szólt legelsőbben: indítványozó , hogy a’ megye elébbeni végzései mellett maradjon, a’ rászalást pedig ne fogadja el. K. Ö. az intézményben centrális adót lát, mellyet némellyek alkotmányos garantiák mellett, a’ kormány pedig némi fizetett redactorok által azok nélkűl akarna behozni. A’ megye — úgy mond szónok — ez egyesület’ ügyében csak municipalis jogaival élt, ’s azokat szóló ezúttal is felakarja tartani. Z. J. úgy vélekedik, hogy miután az adózók azáltal, hogy az egyesület’ igazgató választmánya’ tagjainak megválasztásához szabadon választott képviselőik által járultak, az egyesületbe önkint beállottak , az alapszabályokból azon pontot, melly az adózókat ezen egyesületbeni részvétre kötelezi, ki l*»Komno kopyni így úgy -rttlekedek száuuk — a' do- jog népszerűbb alakban jelenne meg az ország előtt. De a’ Rendek e’módositást el nem fogadók. A’ végzés akkép’ keletkezett, miszerint a’ Rendek a’ szóban levő intézményben elbocsátottaknál fogva, nevezetesen azért, hogy a’ nm. helytartó tanács maga kijelenti, hogy ezen egyesületnek akár elvben , akár alkalmazásban üdvös és hasznos volta távolról sem vételeit kérdésbe, ’s az egyesület’ működése épségben hagyatik , — a’ jelen egyesület’ kérdését a’ tisztelt főkormányszék ’s a’ megye között befejezettnek tekintik; egyébiránt e’ tárgyban kifejtett előbbi nézeteikhez ragaszkodva, ’s ezt minden további felírás nélkül pusztán jegyzőkönyvileg kifejezve, a’ rászalást el nem fogadják ; mert midőn a’ felsőbb törvényes rendeletek iránti kötelességökről meg nem feledkeznek , egyszersmind az 1719 : 12. czikket is figyelemben tartják, ’s helyhatósági jogaikat fentartani kötelességüknek ismerik. — A’ gyűlés’ legérdekesb tárgyát a’ főispáni helyettesek’ kérdése tévé. Legelsőben B. S. szólott. Mondá: miként vész fenyeget bennünket; a’ kormány új hivatalokat akar rendszerezni; az administrate’ státus quo-ját egyoldalulag változtatni. Az egész rendszer ugyan diplomatic tudva nincsen; de annyi mégis bizonyosnak látszik , hogy szabadon választott megyei tisztviselőinktől el akarja venni eddigi hatóságukat; pedig ha szabadon választott elnökeink’ hatóságát kormány nevezte elnökök veszik állal kormányi parancsból, a’ megyei hatóság kreisamttá válnék. Ha jelen körülményeink között municipalis jogainkat kezeinkből kibocsátjuk , nem mi vezetemljük sorsunkat, hanem a’ sors vezetend bennünket. Mindezeknél fogva azt indítványozza szónok: tiltassék el végzésileg az első alispán az iránt, hogy kezeiből a’ megye’ pecsétjét ’s a’ hivatalához tartozó iróniánokat ki ne adja, az uj bureau’ tagjainak pedig helyet a’ megye’ házánál ne adjon. Gróf V. D. a’ főispáni helyettesek’ hivatalát, az esztergomit és pestit kivéve, törvényellenesnek tartja. Létezett ugyan eddig is több főispáni helyettes, de nem mint administráns hivatalnok, hanem pusztán mint dignitarius. Azt mondják : az uj rendszerről diplomaticus adataink nincsenek , de mint alkotmányos polgároknak nem kell e óvatosaknak lennünk, nehogy úgy járjunk mint a’ görögök Pisistratossal, a’ rómaiak Augustussal ?— Ezután szónok az uj rendszer’eredetét taglalván, ama’fiatal főrendi „superministerialis“ pártnak tulajdonitá , mellynek főembere most,,harmad korlátnoksságra emelkedett. Ezen uj kormánypárt—úgymond szónok—miután a’magyar nyelvnek diadala nagy nehezen kivivatott,elsőbben is az uj törvényeknek hivatalos lefordittatásával nem sok sympathiát mutatott a’ magyar nemzetiség iránt; azután az egyesületi tért támadta meg ama’ körlevelekben, mellyek az egyesületek’ ügyéien minden törvényhatóságokhoz elküldettek, most a’ municipalitásokat támadja meg, ’s a’ játék megkezdetve bizonyosan folytattatni fog: azért szónok pártolja B. S. 294 indítványát, ’s kéri a’ BRet, pártolják azt közértelemmel, minthogy a’ szőnyegen forgó kérdés nem tory, nem whig, hanem egyenesen maga az alkotmány’ kérdése.— így folytak a’ vitatkozások lelkesedéssel több óráig. Az uj kormányi rendszert csak F. M. kamarai ügyvéd ’stb. pártolá, az 1723: 56 lez.-re hivatkozván , de mondák a’RA, hogy a’ felhívott tezikkben az, hogy a’ főispánnak az administratio’ kezelésébe egyenes befolyása legyen, parancsolva nincs; mondák, hogy az administratio’ jelen rendszere is ellenkezőt bizonyít. — Á. E. úgy vélekedők, hogy olly hivatalokat , mellyek a’ közadministratiót kezelik, csak országgyűlésen lehet törvényszerüleg felállítani , nem pedig a’ kormánynak illy egyoldalú intézkedése által. Egyébiránt szóló felírásban meg akarja kérni ő felségét, hogy ezen uj rendszert megszüntetni méltóztassék, ’s kívánja egyszersmind önmagát, jelenlegi főispánunkat is megkerelni főispánsága’ megtartására. — E. L. az uj kormányi rendszer’ czélját abban látja , hogy ama’ fiatal kormányi párt magának ez után a’ jövő országgyűlésre többséget szerezni igyekszik; igen —úgy mond szónok — e’pártnak ez czélja: többséget szerezni minden áron , mint ezt a’B. P. Hiradó’ — mellynek vezére szólóval egy zászló alatt küzdött egykoron — „az ellenzék és meg valami“ czímű czikke is mutatja. Szóló azonban nem hiszi, hogy az új rendszer a’ többség’ sympathiáját megnyerje. Szóló elismeri a’ főispánnak kormányzói, de nem ismeri el kezelői — administrativus — hatóságát, annál kevésbbé a’főispáni helyetteseket, ’s igy állván a’dolog, valljon mikép’bizhatnók az administratio’kezelését olly egyedekre, kiket nem mi választottunk, kiktől számot nem kérhetünk, kiket, kihágások’ esetében, sikeresen, felelőségre nent vonhatnánk? Pártolja B. S. és Á. E.’ indítványait, ’s ő fenségét a’ nádort is meg akarja kérni, vetné magát közbe ő felségénél az uj kormányrendszer’ megszüntetése végett ?— K. Ö. a’ megyéket is fel akarja szólítani hasonló lépések’ tételére. — Mint feljebb érintem, az uj kormányi rendszer mellett egyedül F. M. tarczali kamarai ügyvéd állott, a’ vélemények csupán az indítványozott felírások’ kérdésében oszlottak meg. Végre a’többség ezeket is elfogadá, kétségtelen alkotmányos jelét akarván adni annak, hogy az új rendszer Szabolcsban sympathiára nem talált. A’ végzést egy, e’ végett különösen nevezett küldöttség tette föl; a’végzés’ főbb részeit itt közlöm. Legfőbb óhajtása lévén a’ megye’ R Remek, hogy a’ nemzet’ érdekében működő alkotmányos nemzeti kormányt nyerhetve, azzal egyetértőleg működhetnének az alkotmány’ tágítandó sánczai között a’ haza’ felvirágoztatására , — ez óhajtás’ kútfejéből fakad azon időkor’ kedves emlékezete, midőn az 1840-ki országgyűlés’ bevégeztével a’ nemzet és kormány között megingatott kölcsönös bizodalom helyreállítva, a’kormány ’s nemzetnek a’sajtó’szabadabb mozgása’ útján egymássali megismerkedésére tér engedve , biztos reménynyel teli kebellel várta a’ nemzet a’ közelebbi országgyűlés’ kezdetét, midőn a’ kir. előadások és fels. királyunknak a’trón’ zsámolyánál magyarázott szíve’ érzelmei a’ nemzet’ minden fiában háládatosságra találtak. Ez időkor’ emlékezetével ellentétben annyival keserűbb érzeni, hogy a’ közelebbi országyülés alatt egy újabb kormánypárt a’haza’reményeit meghiúsította,....... ’s midőn e’párt az eredménytelenül eloszlott országgyűlése után még tágabb befolyást nyert, előbb az egyesületi tért támadta meg, most pedig már — mint a’ hazaszerte kifejlett aggodalom tanúsítja—hogy a’megyei helyhatóságot önkebelében megtámadhassa, főispáni helyetteseket a’ czélból nevez, hogy általok a’megyei választott elnökök, az alispánok’ hatóságát megsemmisítvén, magának a’megyei önkormányzás’ minden kezelésében elhatározó befolyást, ’s pártjának minden áron többséget szerezzen.........Aggodalom töltötte el e’ megye’ évei’ minden tagjának kebelét, ’s általános közös akarattal ’s egy szív- és lélekkel fogalá fel az indítványozott intézkedések’szükségét; mert midőn a’megyei helyhatósági szerkezet’ egyik legfőbb kellékét ’s egyszersmind biztositékát az teszi, hogy a’ végrehajtó tisztviselők szabadon választottak, ’s eljárások felöl a’megyének felelősek legyenek; midőn törvény szerint a’megye’pénztáraira való felügyelés, az azokért való jótállás’terhével együtt, az alispánt illeti; midőn az 1550: 62 tcz., de különösen a’ több százados gyakorlat szentesítette szokásos törvény a’ megye’ pecsétjét ’s vele az önkormányzási kezelés’vezérletét az alispánra bízta; mibőn a’törvényerejű szokás szerint a’ megyének minden irományai csak olly kezeken forogtak, mellyeket önhatóságával, mint választásától függőket, a’ megye kérdőre vonhatott, — akkoron e’ jogoknak ’s kötelességeknek a’ szabadon választott alispáni hivatal’ kezeiből kivételére , ’s főispáni helyettesek’ kezeibe tételére irányzott kormányi törekvések vészszel fenyegetik a’megyei helyhatósági szerkezetet, fenyegetik az ennek talapzatán nyugvó alkotmányt, azért is polgári kötelesség’ szózata parancsolja, hogy e’ megye’ iel őrizve hű és szeplőtelen kezekkel helyhatósági jogaikat, a’ megyei szerkezet’ szivére irányzott törekvéseket megelőzni, ’s törvény-engedte utakon meghiúsítani igyekezzenek. Azért is jobbágyi hódolattal megkeresik felírásukkal ő felségét koronás királyunkat, hogy kormánya’ ’jelennen föl— lépett töredékének emez alkotmányellenes czélzatait meggátolván, tegye azt, mit megyei szerkezetéért buzgó ’s alkotmányos szabadságáért élni halni kész magyar nemzetének hálája atyai szivétől bizton vár és igényel. Hasonlóan felírással megkeresni rendelik országunk’ mélyen tisztelt nádorát, kinek, mint az alkotmányos élet’ szabadon választott első hivatalnokának, a’ magyar alkotmány és megyei helyhatóság iránt majd félszázadon át a’ nemzet’ hálás elismerése szerint tanúsított rokonérzetétől biztosait várják, hogy e cs. kir. felségét figyelmeztetvén azon újabb koru...nytöredék’ czélzataira, mellyek a’ megyei hatóság ’s azon nyugvó alkotmány ellen irányozvák, kövessen el mindent, hogy ezen törekvések miatt fenyegető rész megyei szerkezetünk’ tisztes épületétől elhárittassék. Végre megkeresni rendelik a’ megyének szeretve tisztelt főispánját, kinek megelégedése, önnyilatkozata szerint , össze van kötve e’ megye’ boldogságával, kit hálás érzelmeik úgy tekintenek, mint a’megye’békéjének védangyalát, el ne hagyja e’megyét, mellynek minden tagja hozzája legtisztább kegyelettel ragaszkodik. — De hogyha megtörténnék az— mit ugyan a’ megye’ Rvei nem remélnek—hogy e’ felírásaiknak óhajtott sükere nem lenne, ’s magokra hagyatva lennének kénytelenek önerejökkel e’kományi újabb törekvések ellen küzdeni, azon esetre is, hogy váratlanul ne lepettessenek, eleve intézkedniük a’ féltékenyen őrzött helyhatósági életnek tartozó polgári kötelességök parancsolja. — Azért is egy szívvel lélekkel elhatározzák, első alispánjoknak és jegyzői hivataluknak szoros kötelességévé tevén, hogy a’netalán az új kormánypárti törekvések’ előmozdítására kinevezendő hivatalnoknak a’megye’ pecsétjét — a’ kormányzási hatalom’ jelképét — ki ne adja , az elnökséget illető hivatalos irományoknak kezelését semmi szín alatt kezeiből ki ne ereszsze, egy szóval: a’jelenleg törvény’ és törvényes szokás’ ’s megyei határozatok’ értelmében gyakorlott elnöki hatóságát semmi részben megcsonkittatni ne engedje, ’s illetőleg a’levéltár’ kulcsát kezeiből ki ne adja végre, hogy a’ főkormányzóknak a’ megye’ házánál rendes lakásuk nincs, e’ részben jövendőre is a’ gyakorlat szorosan megtartassék , ’s a’ melléje felsőbb helyről kinevezendő bureaui személyzetek is semmi esetre hely ne engedtessék, ’s ezeknek kezükbe a’ megye’ irományai semmi szín alatt ne adassanak. — Vidliczkay József: GÖMÖRBÖL. Szokásban van nálunk, hogy a’ polgári pörök’ törvényes folyama alatt az első héten közgyűlések és törvényszékek tartatnak. Ilyen közgyűlés vala folyó hó’ 8-kán, melly főispáni helyettesünk’ olly tartalmú levelének felolvasásán vette kezdetét, hogy múlt évnegyedes gyűlésünkből a’ tisztujitás’ törvényes időbeni megtartása iránt hozzáintézett kérelmünket figyelembe vette, ’s arról értesít bennünket, hogy ha a’ nemesi összeírást ’s a’ tisztujitást megelőzni szokott egyéb intézkedéseket megtettük, ’s erről őt tudósitandjuk , azután a’ tisztujitásnak határnapját kitűzni fogja, kiemelvén e’ levélben, hogy bár az első alispán: szék’ üres volta a’ törvényes idők’ eltelte előtt okot adhatott volna a’ tisztujitás’ megtartására, de másodalispán’ erélyes hivatalbeli buzgalma felejtetni hagyá e’ szék’ üres létét. — Főispánhelyettes úr’ e’ levelére szóval jelentelvén, hogy járásainkban a’ nemesek’ összeírása részint bevégezve, részint a’ hátralevőség egypár nap alatt befejezendő lenne, a’ BR. elhatározók, hogy a’ még be nem adott összeírások is e’ hó’ 18-ik napjára be fogván adatni, akkoron ez összeírást átnéző közgyűlés legyen , melly a’ megelőző szabályokat is megkészitven , ’s ily módon főispánhelyet, tes ő mlga’ kivonatának elég leendvén téve , ez nekie még e’ közgyűlésből meghrassék. — Ezen közgyűlés’ többnyire közigazgatási tárgyai között feltűnt még Ragályi Ferdinand tbiró ’s neje Czékus Adel’ nyilatkozása, mellyben nevezettek ezentúl a’ házi adó’ terheibeni részesülésük felől adván tudtul akaratjokat, egyszersmind a’ közmunkák’ megváltására is , a’ mennyiben ez az általok felvett kulcs szerint őket illetné, ajánlkoztak a’ nemes nyilatkozatra volt ki úgy vélekedett, hogy annak tartalma anticonstitutionalis, volt ki azt mondá , hogy időelötti, de voltak ollyanok is, kik a’ lelkes táblabirónak köszönetet kívántak szavazni, azonban ki követé a’követendő példát, csupán egy vala, táblabiró és ügyvéd Dapsy Vilmos , ki részéről azonfelül, hogy a’ nemesi terheket viselni fogja, a’ háziadó’ terhei’ fejében mig él, évenkint 10 pftotalápra fizetni. — Figyelmet gerjeszte még Marton János , Hirsch János és Maléter István által beadott kérelem, miszerint a’ csetneki völgyön bizonyos hanyatlásnak indult papírgyárat részvények’ utján posztógyárrá kívánván változtatni, vállalatuk’ pártolására ’s terjesztésére kérték meg a’ megyét. Folyó hó’ 18-kán bekövetkezvén a’ nemesi összeírást átvizsgáló ’s a’ tisztújitás előtti rendeleteket megállapító közgyűlés’ ideje , főispánhelyettes , amaga személyesen vezető a’ tanácskozást, ’s meghatározván a’ Bekel nehány pontokban, a’ tisztujitási szabadság és jó rend felől mind azokat, mik szükségeseknek mutatkoztak, a’tisztujitás’ határidejét jövő máj. hó’ 26-ik napjára kitűző, a’ mikor az a’ megelőző tanácskozással Rimaszombatban megkezdetni fog. A’ megyei állapotokról annak idejében kimerítő tudósítást fogunk talán adni. — Né gy e h. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. April’ végnapjai hasonlatosak valának fiatal nőszülőéihez: szelesek ! csakhogy amazok füsténk vaksággal fenyegettek a’ szél’ szárnyaira szedett porfellegben, mig az utóbbiakat hagymázuk után áldja meg a’ gondviselés hályoggal. Május kétesen köszöntött be, deraborusan , félig pityergő képével azon deáknak, ki katonává létén csak azért örült, hogy legalább Lengyelországot is meglátja! Mind e’ mellett jóv. közönségünk ez idén sem hagyá el az ősi jó szokást; máj. első napján tarka vegyülettel hullámzók szabadba , hogy halotti torán a’ télnek ünnepelné a’ kikelet’ reggelét! Az ünnepies szín , borultan kedély, pénzaristocrata egyenlőség ’s szabadság, gondnélküli élvezet, melly typusa illyenkor a’ sokaságnak, leghatálosb szer sárgaságba esés ellen; ’s ez ünnepi és mulatásmodor aligha fiók pandora szelencze’ tartaléka nem, az úgy is gyakran csalárd remény mellett. — A’ tisztítási