Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-05-04 / 463. szám

felfedeztetnék,bármelly szolgabiró vagy csendbiztos’ felszó­lítására katonai segedelem azonnal adassák. Végre, mint­hogy a’ rablók’ üldözése életveszéllyel jár, a’ rablócso­port’ feje Geszten József elfogatása’dijául 200,a’ többi czin­­kosok’ elfogatásáért 100—100 pengő forint határoztatott az elfogóknak a­ nemesi pénztárból előlegezve kifizettetni, a’ szolgabiráknak meghagyatván, hogy e’ czélra a’ megye­beli birtokosokat, ’s általában a’ vagyonosbakat ajánlatok’ tételére szólítsák fel. De statáriumért a’ Rendek folyamodni nem akartak, híven követve eziránt máskor kifejtett néze­teiket. Igaza volt Erős Lajos tbirónak midőn monda , hogy körülményeinkben a’ közbátorság’ fentartását nem a’ terro­­ristk­us statáriumtól, hanem szigorú és eszélyes rendőrségi szabályoktól kell várni. — Megyénkbeli tűzkármentő egye­sület’ ügyében ismét jött egy helytartótanácsi intézmény. Megértvén ugyan­is a’ nm. helytartótanács a’ megyének f. évi január’ 20-ról tett felterjesztéséből azt, hogy az adó­zók, a’ mennyiben szabadon választott képviselőik által az egyesület’ igazgató választmányának megválasztásában részt vettek, maguk önkint járultak az érintett egyesület­hez — jelen intézményében kijelenti, hogy múlt évi de­cember’ 17-től kelt intézményében sem magának ezen egyesületnek, akár elvben akár alkalmazásban üdvös és hasznos volta vezetett kérdésbe , hanem csak az czélozta­­tott eszközöltetni, mit ő cs. kir. felségétől legfelsőbb fel­­ügyelési joga és tiszte , különösen pedig az adózónép’ sorsa iránti gondoskodása igényel, továbbá pedig roszalja ugyan a’ megyének abbeli eljárását, miszerint kétrendbeli felsőbb parancsnak ellenére az egyesület’ működését felsőbb határozatig fel nem függesztette, azonban a’ Ren­deket már most csak oda utasítja, hogy teljes épségben tartván az egyesületnek gyakorlatilag is bebizonyult jóté­kony működését, a’ haladék nélkül ismét felterjesztendő alapszabályokat] akképp módosítsák, miszerint az egye­sületben­ részvét, és ezzel járó bármelly tehernek viselése minden tagokra, igy az adózókra nézve is szabad akarat­­szerinti hozzájárulást feltételező egyenlő alapra fektettes­­sék.­­ Az intézményhez E. L. szólt legelsőbben: indít­ványozó , hogy a’ megye elébbeni végzései mellett marad­jon, a’ rászalást pedig ne fogadja el. K. Ö. az intézmény­ben centrális adót lát, mellyet némellyek alkotmányos ga­­rantiák mellett, a’ kormány pedig némi fizetett redactorok által azok nélkűl akarna behozni. A’ megye — úgy mond szónok — ez egyesület’ ügyében csak municipalis jogaival élt, ’s azokat szóló ezúttal is felakarja tartani. Z. J. úgy vé­­lekedik, hogy miután az adózók azáltal, hogy az egye­sület’ igazgató választmánya’ tagjainak megválasztásához szabadon választott képviselőik által járultak, az egyesü­letbe önkint beállottak , az alapszabályokból azon pontot, melly az adózókat ezen egyesületbeni részvétre kötelezi, ki l*»Komno kopyni íg­y úgy -rttlekedek száuuk — a' do- jog népszerűbb alakban jelenne meg az ország előtt. De a’ Rendek e’módositást el nem fogadók. A’ végzés akkép’ ke­letkezett, miszerint a’ Rendek a’ szóban levő intézmény­ben elbocsátottaknál fogva, nevezetesen azért, hogy a’ nm. helytartó tanács maga kijelenti, hogy ezen egyesület­nek akár elvben , akár alkalmazásban üdvös és hasznos volta távolról sem vételeit kérdésbe, ’s az egyesület’ mű­ködése épségben hagyatik , — a’ jelen egyesület’ kérdését a’ tisztelt főkormányszék ’s a’ megye között befejezettnek tekintik; egyébiránt e’ tárgyban kifejtett előbbi nézeteik­hez ragaszkodva, ’s ezt minden további felírás nélkül pusz­tán jegyzőkönyvileg kifejezve, a’ rászalást el nem fogad­ják ; mert midőn a’ felsőbb törvényes rendeletek iránti kötelességökről meg nem feledkeznek , egyszersmind az 1719 : 12­­. czikket is figyelemben tartják, ’s helyhatósági jogaikat fentartani kötelességüknek ismerik. — A’ gyűlés’ legérdekesb tárgyát a’ főispáni helyettesek’ kérdése tévé. Legelsőben B. S. szólott. Mondá: miként vész fenyeget bennünket; a’ kormány új hivatalokat akar rendszerezni; az administrate’ státus quo-ját egyoldalulag változtatni. Az egész rendszer ugyan diplomatic tudva nincsen; de annyi mégis bizonyosnak látszik , hogy szabadon választott me­gyei tisztviselőinktől el akarja venni eddigi hatóságukat; pedig ha szabadon választott elnökeink’ hatóságát kormány nevezte elnökök veszik állal kormányi parancsból, a’ me­gyei hatóság kreisamttá válnék. Ha jelen körülményeink között municipalis jogainkat kezeinkből kibocsátjuk , nem mi vezetemljük sorsunkat, hanem a’ sors vezetend bennün­ket. Mindezeknél fogva azt indítványozza szónok: tiltassék el végzésileg az első alispán az iránt, hogy kezeiből a’ megye’ pecsétjét ’s a’ hivatalához tartozó irónián­okat ki ne adja, az uj bureau’ tagjainak pedig helyet a’ megye’ házánál ne adjon. Gróf V. D. a’ főispáni helyettesek’ hiva­talát, az esztergomit és pestit kivéve, törvényellenesnek tartja. Létezett ugyan eddig is több főispáni helyettes, de nem mint administráns hivatalnok, hanem pusztán mint di­­gnitarius. Azt mondják : az uj rendszerről diplomaticus adataink nincsenek , de mint alkotmányos polgároknak nem kell e óvatosaknak lennünk, nehogy úgy járjunk mint a’ görögök Pisistratossal, a’ rómaiak Augustussal ?— Ezután szónok az uj rendszer’eredetét taglalván, ama’fiatal fő­rendi „superministerialis“ pártnak tulajdonitá , mellynek főembere most,,harmad korlátnoksságra emelkedett. Ezen uj kormánypárt—úgymond szónok—miután a’magyar nyelv­nek diadala nagy nehezen kivivatott,elsőbben is az uj törvé­nyeknek hivatalos lefordittatásával nem sok sympathiát mu­tatott a’ magyar nemzetiség iránt; azután az egyesületi tért támadta meg ama’ körlevelekben, mellyek az egyesületek’ ügyéi­en minden törvényhatóságokhoz elküldettek, most a’ municipalitásokat támadja meg, ’s a’ játék megkezdetve bizonyosan folytattatni fog: azért szónok pártolja B. S. 294 indítványát, ’s kéri a’ BRet, pártolják azt közértelemmel, minthogy a’ szőnyegen forgó kérdés nem tory, nem whig, hanem egyenesen maga az alkotmány’ kérdése.— így foly­tak a’ vitatkozások lelkesedéssel több óráig. Az uj kormá­nyi rendszert csak F. M. kamarai ügyvéd ’stb. pártolá, az 1723: 56 lez.-re hivatkozván , de mondák a’RA, hogy a’ felhívott tezikkben az, hogy a’ főispánnak az administratio’ kezelésébe egyenes befolyása legyen, parancsolva nincs; mondák, hogy az administratio’ jelen rendszere is ellenke­zőt bizonyít. — Á. E. úgy vélekedők, hogy olly hivata­lokat , mellyek a’ közadministratiót kezelik, csak ország­gyűlésen lehet törvényszerüleg felállítani , nem pedig a’ kormánynak illy egyoldalú intézkedése által. Egyébiránt szóló felírásban meg akarja kérni ő felségét, hogy ezen uj rendszert megszüntetni m­éltóztassék, ’s kívánja egy­szersmind ö­nmagát, jelenlegi főispánunkat is megkerelni főispánsága’ megtartására. — E. L. az uj kormányi rend­szer’ czélját abban látja , hogy ama’ fiatal kormányi párt magának ez után a’ jövő országgyűlésre többséget szerez­ni igyekszik; igen —úgy mond szónok — e’pártnak ez czélja: többséget szerezni minden áron , mint ezt a’B. P. Hiradó’ — mellynek vezére szólóval egy zászló alatt küz­dött egykoron — „az ellenzék és meg valami“ czímű czik­­ke is mutatja. Szóló azonban nem hiszi, hogy az új rend­szer a’ többség’ sympathiáját megnyerje. Szóló elismeri a’ főispánnak kormányzói, de nem ismeri el kezelői — ad­­ministrativus — hatóságát, annál kevésbbé a’főispáni he­lyetteseket, ’s igy állván a’dolog, valljon mikép’b­izh­at­­nók az administratio’kezelését olly egyedekre, kiket nem mi választottunk, kiktől számot nem kérhetünk, kiket, kihágások’ esetében, sikeresen, felelőségre nent vonhat­nánk? Pártolja B. S. és Á. E.’ indítványait, ’s ő fenségét a’ nádort is meg akarja kérni, vetné magát közbe ő fel­ségénél az uj kormányrendszer’ megszüntetése végett ?— K. Ö. a’ megyéket is fel akarja szólítani hasonló lépések’ tételére. — Mint feljebb érintem, az uj kormányi rendszer mellett egyedül F. M. tarczali kamarai ügyvéd állott, a’ vélemények csupán az indítványozott felírások’ kérdésé­ben oszlottak meg. Végre a’­­többség ezeket is elfogadá, kétségtelen alkotmányos jelét akarván adni annak, hogy az új rendszer Szabolcsban sympathiára nem talált. A’ végzést egy, e’ végett különösen nevezett küldöttség tet­te föl; a’végzés’ főbb részeit itt közlöm. Legfőbb óhaj­tása lévén a’ megye’ R Rem­ek, hogy a’ nemzet’ érdeké­ben működő alkotmányos nemzeti kormányt nyerhetve, azzal egyetértőleg működhetnének az alkotmány’ tágítan­dó sánczai között a’ haza’ felvirágoztatására , — ez óhaj­tás’ kútfejéből fakad azon időkor’ kedves emlékezete, mi­dőn az 1840-ki országgyűlés’ bevégeztével a’ nemzet és kormány között megingatott kölcsönös bizodalom helyre­állítva, a’kormány­ ’s nemzetnek a’sajtó’szabadabb moz­gása’ útján egymássali megismerkedésére tér engedve , biztos reménynyel teli kebellel várta a’ nemzet a’ közeleb­bi országgyűlés’ kezdetét, midőn a’ kir. előadások és fels. királyunknak a’trón’ zsámolyánál magyarázott szíve’ érzel­mei a’ nemzet’ minden fiában háládatosságra találtak. Ez időkor’ emlékezetével ellentétben annyival keserűbb érzeni, hogy a’ közelebbi országyülés alatt egy újabb kormánypárt a’haza’reményeit meghiúsította,....... ’s midőn e’párt az eredménytelenül eloszlott országgyűlése után még tágabb befolyást nyert, előbb az egyesületi tért támadta meg, most pedig már — mint a’ hazaszerte kifejlett aggodalom tanúsítja—hogy a’megyei helyhatóságot önkebelében meg­támadhassa, főispáni helyetteseket a’ czélból nevez, hogy általok a’megyei választott elnökök, az alispánok’ hatósá­gát megsemmisítvén, magának a’megyei önkormányzás’ minden kezelésében elhatározó befolyást, ’s pártjának min­den áron többséget szerezzen.........Aggodalom töltötte el e’ megye’ évei’ minden tagjának kebelét, ’s általános kö­zös akarattal ’s egy szív- és lélekkel fogalá fel az indít­ványozott intézkedések’szükségét; mert midőn a’megyei helyhatósági szerkezet’ egyik legfőbb kellékét ’s egyszer­smind biztositékát az teszi, hogy a’ végrehajtó tisztviselők szabadon választottak, ’s eljárások felöl a’megyének fe­lelősek legyenek; midőn törvény szerint a’megye’pénz­­táraira való felügyelés, az azokért való jótállás’terhével együtt, az alispánt illeti; midőn az 1550: 62 tcz., de kü­lönösen a’ több százados gyakorlat­ szentesítette szokásos törvény a’ megye’ pecsétjét ’s vele az önkormányzási ke­zelés’vezérletét az alispánra bízta; mib­őn a’törvényere­jű szokás szerint a’ megyének minden irományai csak olly kezeken forogtak, mellyeket önhatóságával, mint válasz­tásától függőket, a’ megye kérdőre vonhatott, — akkoron e’ jogoknak ’s kötelességeknek a’ szabadon választott alis­­páni hivatal’ kezeiből kivételére , ’s főispáni helyettesek’ kezeibe tételére irányzott kormányi törekvések vészszel fenyegetik a’megyei helyhatósági szerkezetet, fenyegetik az ennek talapzatán nyugvó alkotmányt, azért is polgári kö­telesség’ szózata parancsolja, hogy e’ megye’ i­el őrizve hű és szeplőtelen kezekkel helyhatósági jogaikat, a’ me­gyei szerkezet’ szivére irányzott törekvéseket megelőzni, ’s törvény-engedte utakon meghiúsítani igyekezzenek. Azért is jobbágyi hódolattal megkeresik felírásukkal ő fel­ségét koronás királyunkat, hogy kormánya’ ’jelennen föl— lé­pett töredékének emez alkotmányellenes czélzatait meg­gátolván, tegye azt, mit megyei szerkezetéért buzgó ’s alkotmányos szabadságáért élni halni kész magyar nem­zetének hálája atyai szivétől bizton vár és igényel. Ha­sonlóan felírással megkeresni rendelik országunk’ mélyen tisztelt nádorát, kinek, mint az alkotmányos élet’ szabadon választott első hivatalnokának, a’ magyar alkotmány és megyei helyhatóság iránt majd félszázadon át a’ nemzet’ hálás elismerése szerint tanúsított rokonérzetétől biztosait várják, hogy e cs. kir. felségét figyelmeztetvén azon újabb koru...nytöredék’ czélzataira, mellyek a’ megyei hatóság ’s azon nyugvó alkotmány ellen irányozvák, kövessen el mindent, hogy ezen törekvések miatt fenyegető rész me­gyei szerkezetünk’ tisztes épületétől elhárittassék. Végre megkeresni rendelik a’ megyének szeretve tisztelt főispán­ját, kinek megelégedése, önnyilatkozata szerint , össze van kötve e’ megye’ boldogságával, kit hálás érzelmeik úgy tekintenek, mint a’megye’békéjének védangyalát, el ne hagyja e’megyét, mellynek minden tagja hozzája leg­tisztább kegyelettel ragaszkodik. — De hogyha megtörtén­nék az— mit ugyan a’ megye’ Rvei nem remélnek—hogy e’ felírásaiknak óhajtott sükere nem lenne, ’s magokra ha­gyatva lennének kénytelenek önerejökkel e’kom­ányi újabb törekvések ellen küzdeni, azon esetre is, hogy váratlanul ne lepettessenek, eleve intézkedniük a’ féltékenyen őr­zött helyhatósági életnek tartozó polgári kötelességök parancsolja. — Azért is egy szívvel lélekkel elhatározzák, első alispánjoknak és jegyzői hivataluknak szoros kötelessé­gévé tevén, hogy a’netalán az új kormánypárti törekvések’ előmozdítására kinevezendő hivatalnoknak a’megye’ pecsét­jét — a’ kormányzási hatalom’ jelképét — ki ne adja , az elnökséget illető hivatalos irományoknak kezelését semmi szín alatt kezeiből ki ne ereszsze, egy szóval: a’jelenleg törvény’ és törvényes szokás’ ’s megyei határozatok’ ér­telmében gyakorlott elnöki hatóságát semmi részben meg­­csonkittatni ne engedje, ’s illetőleg a’levéltár’ kulcsát ke­zeiből ki ne adja végre, hogy a’ főkormányzóknak a’ me­gye’ házánál rendes lakásuk nincs, e’ részben jövendőre is a’ gyakorlat szorosan megtartassék , ’s a’ melléje felsőbb helyről kinevezendő bureaui személyzetek is semmi eset­re hely ne engedtessék, ’s ezeknek kezükbe a’ megye’ irományai semmi szín alatt ne adassanak. — Vidlicz­­k­a­y J­ó­z­s­e­f: GÖMÖRBÖL. Szokásban van nálunk, hogy a’ polgári pörök’ törvényes folyama alatt az első héten közgyűlések és törvényszékek tartatnak. Ilyen közgyűlés vala folyó hó’ 8-kán, melly főispáni helyettesünk’ olly tartalmú levelének felolvasásán vette kezdetét, hogy múlt évnegyedes gyűlé­sünkből a’ tisztujitás’ törvényes időbeni megtartása iránt hozzáintézett kérelmünket figyelembe vette, ’s arról érte­sít bennünket, hogy ha a’ nemesi összeírást ’s a’ tisztuji­­tást megelőzni szokott egyéb intézkedéseket megtettük, ’s erről őt tudósitandjuk , azután a’ tisztujitásnak határnapját kitűzni fogja, kiemelvén e’ levélben, hogy bár az első al­ispán: szék’ üres volta a’ törvényes idők’ eltelte előtt okot adhatott volna a’ tisztujitás’ megtartására, de másodalispán’ erélyes hivatalbeli buzgalma felejtetni hagyá e’ szék’ üres létét. — Főispánhelyettes úr’ e’ levelére szóval jelentelvén, hogy járásainkban a’ nemesek’ összeírása részint bevé­gezve, részint a’ hátralevőség egypár nap alatt befejezendő lenne, a’ BR. elhatározók, hogy a’ még be nem adott össze­írások is e’ hó’ 18-ik napjára be fogván adatni, akkoron ez összeírást átnéző közgyűlés legyen , melly a’ megelőző szabályokat is megkészitven , ’s i­ly módon főispánhelyet, tes ő mlga’ kivonatának elég leendvén téve , ez nekie még e’ közgyűlésből meghrassék. — Ezen közgyűlés’ többnyire közigazgatási tárgyai között feltűnt még Ragályi Ferdinand tbiró ’s ne­je Czékus Adel’ nyilatkozása, mellyben nevezettek ezentúl a’ házi adó’ terheibeni részesülésük felől adván tudtul akaratjokat, egyszersmind a’ közmunkák’ megváltá­sára is , a’ mennyiben ez az általok felvett kulcs szerint őket illetné, ajánlkoztak a’ nemes nyilatkozatra volt ki úgy vélekedett, hogy annak tartalma anticonstitutionalis, volt ki azt mondá , hogy időelötti, de voltak ollyanok is, kik a’ lelkes táblabirónak köszönetet kívántak szavazni, azonban ki követé a’követendő példát, csupán egy vala, táblabiró és ügyvéd Dapsy Vilmos , ki részéről azonfelül, hogy a’ ne­mesi terheket viselni fogja, a’ háziadó’ terhei’ fejében mig él, évenkint 10 pftot­­alápra fizetni. — Figyelmet gerjeszte még Marton János , Hirsch János és Maléter István által beadott kérelem, miszerint a’ csetneki völgyön bizonyos hanyatlásnak indult papírgyárat részvények’ utján posztó­gyárrá kívánván változtatni, vállalatuk’ pártolására ’s ter­jesztésére kérték meg a’ megyét. Folyó hó’ 18-kán bekövetkezvén a’ nemesi összeírást átvizsgáló ’s a’ tisztújitás előtti rendeleteket megállapító közgyűlés’ ideje , főispánhelyettes , amaga személyesen vezető a’ tanácskozást, ’s meghatározván a’ Bekel nehány pontokban, a’ tisztujitási szabadság és jó rend felől mind azokat, mik szükségeseknek mutatkoztak, a’tisztujitás’ ha­táridejét jövő máj. hó’ 26-ik napjára kitűző, a’ mikor az a’ megelőző tanácskozással Rimaszombatban megkezdetni fog. A’ megyei állapotokról annak idejében kimerítő tudósítást fogunk talán adni. — N­é g­y e h. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. April’ végnapjai hasonla­tosak valának fiatal nőszülőéihez: szelesek ! csakhogy ama­zok füsténk­ vaksággal fenyegettek a’ szél’ szárnyaira szedett porfellegben, mig az utóbbiakat hagymázuk után áldja meg a’ gondviselés hályoggal. Május kétesen köszön­tött be, deraborusan , félig pityergő képével azon deáknak, ki katonává létén csak azért örült, hogy legalább Lengyel­­országot is meglátja! Mind e’ mellett jóv. közönségünk ez idén sem hagyá el az ősi jó szokást; máj. első napján tarka vegyü­lettel hullámzók szabadba , hogy halotti torán a’ tél­nek ünnepelné a’ kikelet’ reggelét! Az ünnepies szín , bo­­rultan kedély, pénzaristocrata egyenlőség ’s szabadság, gondnélküli élvezet, melly typusa illyenkor a’ sokaságnak, leghatál­osb szer sárgaságba esés ellen; ’s ez ünnepi és mulatásmodor aligha fiók pandora szelencze’ tartaléka nem, az úgy is gyakran csalárd remény mellett. — A’ tisztítási

Next