Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-05-16 / 469. szám
Ismeretes levele véteték fel,melly vigyázatra senkent a’ kormány’ azon intézkedései ellen, mellyeket a’ főispáni hivatal körül újabban tett.Egy volt a’ rendek’ véleménye:nem védni azt, a’ mi meg nincs támadva; ’s megírni Szabolcsnak , minthogy feleletet kíván, mikép’ a’ levelében foglalt intézkedésekről , mellyek a’ helyhatóságot veszélyeztetnék, rendeinknek legkisebb adatja sincs ; ’s ha lenne egykor , a’ helyhatósági jogok’ védelmében nem fognák magokat senki által megelőztetni engedni. Tökéletes conservativ halárzat, fogják mondani szabolcsi atyánkfiai.Pedig az ellenzék’ éléről jött, és még egy kis nehezteléssel azon megyékre vonatkozva , kik a’ pecsét és más jogok mellett óvó szabályokat decretálnak olly esetekre, mellyeket, világos törvény’ létében, fel se kellene tenni, hogy megtörténhessenek. A’ következő napon, midőn ezen határzat’ jegyzőkönyve hiteles illeték , nem kevés zaj üté ki magát; mert szerencsétlenségeink közé tartozik — köszönet érette a’ jegyzői hivatalnak— hogy gyakran több időt kell eltöltenünk a’ határozat’ szerkezetével, mint a’ határozat’ létrehozásával; ’s migereink a’ betűk felett táboroztak, a’ mi tisztelt vendégünk látható, hogy az idő, ez a’ régi sírásóné, mint Bulwer nevezé, mellynek feladata: temetőt lelni halhatatlan szenvedéseknek, még nem végezte el munkáját közöttünk. Előkerült a’nemesi összeírás is, azon küldöttség’ jelentésével, melly annak igazításával foglalatoskodék. Nyilván volt, hogy a’ birtoknak harmada ’s tán fele is el van tagadva. És a’ küldöttség a’ József császár által tétetett kérdések’ egy példányát, mellyben a’ megyei helységek’ határainak öszvesége kül’nkütem feljegyezve találtatik, megkerítvén, ámbár hiteles alakban nincs, mert eredetijét apáink tomboló örömmel vitték lángok közé, mégis a’ küldöttség, miután azt több helségeknek azóta és újabban történt méretésével egybevetette, elfogadhatónak ajánlotta, hogy mindenik helység azon mérés’ mennyiségéig rovassák meg. És elfogadtatott, nem kevés szóváltás után azon hozzátétellel, hogy ama’ mennyiség csupán azon birtokosok ellen fog kulcsul vétetni, kik újabb méretéssel birtokaik’ mennyiséget az e’ végre kirendelt megyei küldöttség előtt ki nem mutatják. — Végre beadó jelentését azon küldöttség is, melly a’ Szamos’ berenczei kanyarulatai’átmetszésének meghatározására most másod ízben kiküldetek; és másodszor is jelenté, hogy az átmetszés helyén van, sőt általánosan felhívta a’megyét, hogy a’ Szamos’ szabályozását eszközleni halaszthatlanul szükséges. E’ tárgy felett már két ízben a’ legerősebb öszszeütközés történt; pedig a’ kérdés igen egyszerű. A’Szamos’ szabályozására h. Vecsey Miklós kir. biztosnak rég neveztetett ki; vezérlete mellett a’ szabályozás megkezdetett, ingyen, közerővel. Azóta törvények hozattak, melylyek a’ folyók’ átmetszéseit megyei küldöttség által elhatároztatni , és az érdekeit birtokosok’ költségén végrehajtatni rendelik. Ezen az utón indult Berencze is, ’s mégis a’ megye, melly a’ küldöttséget már két ízben kirendelő, most, midőn az átmetszési terv elébe adatott, a’helyett, hogy arra határozott tagadó vagy helyeslő végzést tett volna, a’nevezett kir. biztossághoz utasitá azt, hogy határozzon felette , kinek hatóságai illy esetekben már megszüntette a’ törvény kedetéröl a’ végrehajtásig. A’ berenczeiek a’ helyi tanácshoz fognak folyamodni. Egyébiránt ezen ügy felett nem volt most semmi csata , mert az átmetszés’ ellenei egyedül voltak, barátai már mind elhagyák a’ gyűlést, kik, mint mások is, a’jelent hagyják, a’ mint van, minden reménynyel a’jövendőn függenek, mellynek el kell jőni már , a’ csillagzatok’ forgása is azt jelenti. * BÁCSBÓL. A’ május 7-én ’s 8-án tartott tisztujitás’ eredményei: 1-fő alispán lett: Knézi Antal, ld. Latinovics Károly; főjegyző: Piukovics Ágoston ; főügyész : Piukovics Mihály; fő. alügyész: Mukics János,id. Vargay István; hadi pénztárnok: Kovacsics Antal, házi: Szalmásy Miksa; felsőjárási főszolgabíró : Rudics Máté, al Milassin Károly; aladószedő: Sranyó Alajos; esküitek Alaga Imre, Pál Antal; középjárási főszolgabíró: Odry András, al. Fratricsevics Péter ; aladószedő: Czintula Mihály; esküttek: Matyasovszky László, Parcsetics Lajos; alsójárási főszolgabíró: Antunovics Pál, al: Latinovics Zsigmond; aladószedő: Piukovics Dömjén ; esküdek: Sorok Sándor, Eremics Lukács; telecskai főszolgabíró: Vojnics Barnabás, al: Kaily Bálint; aladószedő: Vidakovics Vitus; esküitek: Pocskay Zsigmond, Vojnics Márk; tiszai főszolgabíró : Vojnics Ferencz, al: Zákó Péter; aladószedő, ki a’ telecskai járásban; esküitek : Szalmásy Ferencz, Sándor István; tibeli főjegyző: Rudics János; is. aljegyző: Karácsonyi Leopold, id. Ast Ferdinand; t.beliek: Groschmid Ferencz,Erba Odescalchy Incze,Vermes Gábor, Latinovics György , Antunovics József, Strilics István; levéltárnok: Móricz László; középponti sz.biró ’s egyszersmind pertárnok: Mrarovics Jakab; középponti esküit: Putnik Béla; felsőjárási esküit: Kuluncsics Ágoston; t.beli alügyvédek: Radisics Jenő, Markovics László, Kovácsics Ágoston, Sarcsevics Ambrus, Resnyi János, Eremics István; Főszámvevő: Thurszky Ferencz; raktári biztosok zombok: Ballum Pál, szabadkai: Perlics Lukács, bajai: Fratricsevics Ignácz, újvidéki: Sztratimirovics Radivoj, kulai: Csajághy Márton; — csendbiztosok, felsőjárásban: Vujevics István, középjár: Piukovics József, alsójár : ifj Gálik Mihály, tel: Vojnics Benjamin, tiszai: Parcsetics Sándor; — Révbiztosok, Ó-Kanizsán: Milassin Ignácz, Novoszelán : Iranyó József, Ó-Becsén : Dr. Parcsetics Lajos , Palánkén: Skalimirovics Dániel; — főorvos: Bulla Károly, tbeli: Csajághy István; — sebészek, felsőj.: Strajnik László, középj.: Peák János , alsój.: Stipl Lőrincz, telecskai: Ráth Ferencz; — főmérnök: Hevessy Károly, almérnök: Kerekes József; — selyemtenyésztési felügyelők, alsójár: Nikolics Mátyás, középjár: Radoicsics Ignácz; — várkapitány: Katona Lajos; — fizetésbeli táblabírák: Fra- Iricsevics Pál, Volarics János, Strilics Tóbiás, Horváth Péter, Szucsics Jenő , Nikolics András.— Részletesen a’ jövő számban. Veséyes közlemények. A’ CSONTSZÉN- GYÁR- EGYESÜLET’ ALAPSZABÁLYAINAK TERVE. (Vége:) 43. Czikkely. Minthogy a’ 21-dik czikkben érintett birtok, rajta létező gyár ’s hozzá tartozó épületek Lichtl Károly’ nejét , született Hadani Karolina asszonyt , magány tulajdonként illetik , ennélfogva jelen alapszabályi kialálrása által kinyilatkoztatja , hogy ő férjét Lichtl Károlyt a’ kérdéses birtoknak jelen alapszabályok’ értelmében történt elzálogosítására felhatalmazta légyen, ’s ebbe nemcsak hogy teljesen megegyezik , sőt minden e’ realitáshoz és rajta fekvő épületekhez lehető igényeiről lemond, valameddig a’ részvényes egyesületnek férje vagy ennek törvényes utóda bármilly—e’ részvényegyesület’ szerződéséből eredhető ’ kötelezettség’ betöltésével tartoznék, ’s egyszersmind mindenkorra megegyezik , hogy minden a’ gyár ’s laképületek’ használatáért férjének leendő fizetések ennek magány nyugtatása mellett történhessenek. 44. Czikkely. Minden , az egyesület’ alakítása által csontszén-és csontlisztgyártásra fordítandó költségek az egyesület’ tőkéjéből lesznek fizetendők. Minden súrlódások , mellyek ezen alapszabályok’ végrehajtása, foganatbavétele vagy értelmezése felett és a’ részvényesek ’s Lichtl Károly közli — ezen alapszabályokban foglalt— szerződés miatt támadhatnának , két választott bírónak további feljebbvitelt el nem fogadó ítélete által lesznek kiegyenlitendők. Csak azon esetben, ha ezen bírák egymás közt megegyezni nem tudnának, lesz a’ nagy magy hélszemélyes tábláhozi hivatkozásnak helye. Az egyesület’ alakításakor az elnök és kormányzó választmányi választása után ezen—egyszersmind az egyesület is Lichtl Károly és Karolina házastársak közti szerződést képező — alapszabályok három hasonértelmű példányban fognak szerkesztőini, és az elnök , kormányzó választmányi tagok ’s Lichtl házastársak által aláíratni, ezen eredetieknek egyike a’ városi törvényhatóságnál leteendő , másika az egyesületi elnöknek általállandó , harmadika pedig Lichtl házastársaknak kézbesítendő lészen. M. GAZD.EGYESÜLET A’ M.Gazd. Egyesület’kormányzó választmánya, i. é április 24-kén a’ közelgető júniusi gyűlések' folyamában, ugyanazon junius’ 7-kén a’ nemzeti casino’ nagy teremében d. e. 10 órakor tartandó főgyűlés’ napirendé a’ következő tárgyakban állapitatott meg: 1- er Elnöki előadás az Egyesületnek lefolyt évi munkálódásiról. 2- er A’ f. é. június’ 5 kére kitűzött egyesületi lisztuyitás’ eredményének kihirdetése, ’s az uj korm. választmány’ beigtatása. 3- er Emlékbeszéd Csapó Dániel felett Bezerédj Istvántól. 4- er A’ f. é. junius’ 2-kára kitűzött korm. választmányi ülés’ jegyzőkönyvének felolvasása. 5- er A’ fiókegyesüléti követek’ előadásaik ’s indítványaik' tárgyalása. 6- or A’f. é. junius’ 3. 's 4 kére kitűzött föld mivelési ’s al1attenyésztési szakosztály’ vitatkozásai' felolvasása rövid foglalatban. 7- er Közérdekű rövid előadások egyesületi tagok’részéről (a‘ tarcsai juhtenyésztési és kertészeti vállalatról Klauzál Imre, a’ száztoli rendszerről Benkó Dániel, az úrbéri megváltás’ ügyéről Szendrey Ignácz, Tessedik’ életrajza Ploetz Adolf un.) 8 or Jelentés a’ próbaszántás- és juhszemléről. 9-er A' ho s i csi kir. uradalom' megvizsgálásának eredménye rövid vázolatban. 10 er Batthyány Kázmér gróf ur által a’ robot és dézma' ügyében kitűzött jutalmak’ odaítélése. 11- er Gyümölcstenyésztési érdemekért múlt évben odaítélt emlékpénzek’ kiosztása. Végre 12- er A’ köztelki részvényeket illető sorshúzás. Midőn tehát a korm. választmány e' napirendet köztudomás végett közrebocsátani siet, nem tartóztathatja magát ismételve kifejezni azon óhajtását, hogy nemcsak az egyesületi t. ex. tagok, hanem általában minden rendbeli honi gazdáink közül valamint e közgyűlésre, úgy az azt megelőző szakosztályi tanuságos vitatkozásokon a’ lehető legszámosban fognak megjelenni. — Pesten, május’ 4-kén 1845. — Török János, egyesületi titoknok. NÉPNEVELÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT. (Folytatás.) 201. §. Ennek helye Buda-Pest leend. Felállítása, elrendezése, az oktatók — ’s ezek közül egy igazgatónak — kinevezése, ezek’ fizetésének meghatározása, rájok,’s az intézetre e’törvény’ értelmébeni felügyelés , szóval, az egésznek igazgatása Pest vármegye — és Buda ’s Pest városok — által szabadon választandó küldöttséget illeti, mellyhez Pest megye hét tagot, és egy elnököt, az említett szabad kir. városok külön négy és négy tagot választanak. E’ választmány az intézetet ezen országgyűlés’ befejezésétől számítandó egy és fél év alatt felállitandja, — és évenkint az intézet’ mire térfit ’s a’ költségek’ hová, ’s miként lett fordításáról az ország’ miden törvényhatóságaihoz, Pest megye pedig ugyan erről minden országgyűlésre kimerítő jelentést tenni kötelesek. 202. §. A’ 201. §-ban rendelt összeget az ország’ illető törvény hatóságai ezen országgyűlés’ befejezésétől számitódó egy év alatt — a’ 10. §. értelmében a’ kir. hely tartó - tanácshoz beküldeni kötelesek. A* kir. hely tartótanács a’201.§ szerint alakulandó választmánynak az egész 5000 flot, azon választmány által teendő jelentéstől számított három hónap alatt,előlegezve átadja,—melly azt a’ kitűzött czélra fordítván , számadását mind a’ három törvényhatóságnak évenkint beadandja. 203. §. Ezen összegnek egy része mind a’ két nembeli kisdedovóknak készülő növendékek’ segélydíjzására fordítandó. 204. §. E’ törvénynek a’ népnevelésre ajánlott országos segedelem, és községi költségek’ felosztására, kivetésére, beszedésére, és kezelésére nézve hozott rendeletei, a’ kisdedovási pénzekre is kiterjesztetnek. 203. § Mindazon magánosak, vagy községek’neveit, kik és a’ mellyek a’ kisdedovó intézetekre nézve magokat érdemesítették; az illető törvényhatóságok az ország’ tudomására juttassák. Az Izraeliták’ elemi iskoláiról. 206. §. Mindegyik keresztyén kitfelekezetbeliek’ tanító képző intézeteibe a’ 40. és 41 .§. értelmében az izraeliták is bejárhatván , ezenkívül számukra Buda-Pesten egy külön népiskolatanitó képzőintézet’ felállítása rendeltetik. (Folyt. köv.): KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Máj. 4-én vasárnap. Máj. 5-én: Ülés a’ paireknél. Több csekélyebb érdekű törvényjavaslatok iránt felolvastatván a’ bizottmányi jelentés A’ görög kölcsön és takarékpénztárak iránti, a’ másik kamarában már megszavazott, törvényjavaslatokat a’ pénzügyi minister átteszi. Ezután napirenden az 1821—2-ik évi csatornás részvények’ visszaváltásáról szóló törvényjavaslat volt. Az általános tárgyalás még nincs bevégezve; Daru gróf azon elvből indult ki beszédében, hogy a’csatornákat a’ társaságoknak kell hagyni; d’Argout gróf pedig azt kívánja ugyan, hogy a’vasutak társaságoknak hagyassanak, de azt óhajtaná, hogy a’ csatornákat ne eressze ki a’ status kezeiből. Ugyan akkor, Lepelletier d’Aulnay’ elnöklete mellett, ülés a’ követeknél. Számos folyamodványok nyujtatván be a’ párisi várerősitések’ felfegyverzése ellen. Napirenden is épen ezen tárgy volt. Laidet tábornok. Kellemetlennek találja a’ pusztában beszélni (igen kevesen voltak a’ kamarában) illy fontos ügyben. Kívánja szónok , hogy még várnának darab ideig. La Roches aque 1ein. Névsort! Elnök. Valamelly tárgyalás’ megkezdésére nem szükség a’ kamarának a’ kellő (230) számmal jelen lenni. Laidet. Ha 1841-en megegyezett volna is az erősítésekben, most ellene volna felfegyverzésüknek A’ ezer már el van érve. Az erősítések állanak. Avagy fenyegetve, vagy talán fenyegetők vagyunk e ? (Kaczaj.) Vincennes-ben szükség’ esetére elegendő szerek vannak. Elnök. Senki sem íratván fel magát a’1.javaslat mellett, a’ szó Cinné urat illeti ellene. Corne.o is mellette volt annak idejében az erősítési javaslatnak. 1841-en, mond, azt akartuk, hogy Europa tegyen le hajdani reményeiről, hajdani hadi cseleiről; tudatni akartuk vele , hogy ezután nem fog ellenünk elegendő lenni gyorsan Párisnak indulni; roppant erkölcsi hálást akartunk, ezt el is értük; a’külföld’irányában eleget tevénk. Most eleget kell tenni más oldalról is, ’s nem kell Páris várost, a’ kamarákat a’ lődöztetés’ félelmének kitenni. Daru. Ha valaki annak idejében ellene volt az erősítéseknek akár mivel veszélyesnek, akár mivel hasztalannak találta, megfogható dolog, ha most a’felfegyverzés ellen van , de nem foghatja meg szónok azt, ha valaki 1841-en szükségesnek találta az erősítést, ’s most ellene van a’felfegyverzésnek. Nem áll az, hogy most nincs ideje annak, ellenkezően, a’ béke legjobb idő a’ háborúhoz készülni. Elegendő biztosságot lát abban szónok, hogy a’ szerek Bourges-ban fognak lelétezni. A’ ministerium talán, ha csupán önérdeket tekinté, mellőzhette volna e’ kérdés’ szőnyegre hozatalát, de ekkép’ önérdekét a’ közérdek fölé emelte volna, és szónok helyesli, hogy ezt nem tévé, minő hatása volna annak , ha a’ kamara nem szavazná meg a’felfegyverzést? Európa azt mondaná: a’ francziák elkezdték e’nagy munkát, de nem bírnak kellő állhatatossággal azt be is végezni. Lastegrie Ferdinand Ha azon szin alatt, egykor háború fog kiülni, töltések oszlatnának ki a nemzetőrök között, nem mindenki azt mondaná- e , mire való ez , hiszen békében élünk, hadd álljon be előbb a’ háború, ’s akkor majd meglátjuk, így van a’ dolog, szónok szerint, az erősítések’felfegyverzésével is. Felidézi ezután szónok, minő erélylyel kívánta 1789-en a’ nemzeti gyűlés a’város körül , hol együdült, összegyűjtött katonaság’ eltávolittatását, de igen csodálatos, hogy nekünk kell az érdemes követ urnák hazája’ történetéből felidézni, hát arra nem emlékezik, hogy három évvel utól k erelylyel sürgette a’ törvényhozó gyűlés a’ király előtt, miszerint Páris alatt fegyveres erő , az úgynevezett Párisi tábor állítassák fel ? Schauenburg. Mellette szól a’törvényjavaslatnak. Joly. Ellene. Arago. Sajátságos térre vitte a’ tárgyald ! Nem kell, mond, most a’ felfegyverzéshez látni, mivel a’ találmányok haladásban vannak. Most ujnemű puskák vannak feltalál adóban, el kell várni, mig ezen dolog tisztába jő’stb. Van «6* 323