Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-05-16 / 469. szám

Ismeretes levele véteték fel,melly vigyázatra senkent a’ kor­mány’ azon intézkedései ellen, melly­eket a’ főispáni hivatal körül újabban tett.Egy volt a’ rendek’ véleménye:nem védni azt, a’ mi meg nincs támadva; ’s megírni Szabolcsnak , minthogy feleletet kíván, mikép’ a’ levelében foglalt intéz­kedésekről , mellyek a’ helyhatóságot veszélyeztetnék, rendeinknek legkisebb adatja sincs ; ’s ha lenne egykor , a’ helyhatósági jogok’ védelmében nem fognák magokat senki által m­egelőztetni engedni. Tökéletes conservativ halárzat, fogják mondani szabolcsi atyánkfiai.Pedig az ellenzék’ éléről jött, és még egy kis nehezteléssel azon megyékre vonat­kozva , kik a’ pecsét és más jogok mellett óvó szabályokat decretálnak olly esetekre, mellyeket, világos törvény’ lé­tében, fel se kellene tenni, hogy megtörténhessenek. A’ következő napon, midőn ezen határzat’ jegyzőkönyve hite­les illeték , nem kevés zaj üté ki magát; mert szerencsét­lenségeink közé tartozik — köszönet érette a’ jegyzői hi­vatalnak— hogy gyakran több időt kell eltöltenünk a’ hatá­rozat’ szerkezetével, mint a’ határozat’ létrehozásával; ’s mig­ereink a’ betűk felett táboroztak, a’ mi tisztelt ven­dégünk látható, hogy az idő, ez a’ régi sírásóné, mint Bul­­wer nevezé, mellynek feladata: temetőt lelni halhatatlan szenvedéseknek, még nem végezte el munkáját közöttünk. Előkerült a’nemesi összeírás is, azon küldöttség’ jelentésé­vel, melly annak igazításával foglalatoskodék. Nyilván volt, hogy a’ birtoknak harmada ’s tán fele is el van tagadva. És a’ küldöttség a’ József császár által tétetett kérd­ések’ egy példány­át, melly­ben a’ megyei helységek’ határainak öszve­­sége kül’n­kütem feljegyezve találtatik, megkerítvén, ámbár hiteles alakban nincs, mert eredetijét apáink tomboló örömmel vitték lángok közé, mégis a’ küldöttség, miután azt több hel­ségeknek azóta és újabban történt méretésével egybe­vetette, elfogadhatónak ajánlotta, hogy mindenik helység azon mérés’ mennyiségéig rovassák meg. És elfogadtatott, nem kevés szóváltás után azon hozzátétellel, hogy ama’ men­nyiség csupán azon birtokosok ellen fog kulcsul vétetni, kik újabb méretéssel birtokaik’ mennyiséget az e’ végre kiren­delt megyei küldöttség előtt ki nem mutatják. — Végre be­adó jelentését azon küldöttség is, melly a’ Szamos’ beren­­czei kanyarulatai’átmetszésének meghatározására most má­sod ízben kiküldetek; és másodszor is jelenté, hogy az át­metszés helyén van, sőt általánosan felhívta a’megyét, hogy a’ Szamos’ szabályozását eszközleni halaszthatlanul szükséges. E’ tárgy felett már két ízben a’ legerősebb ösz­­szeütközés történt; pedig a’ kérdés igen egyszerű. A’Sza­mos’ szabályozására h. Vecsey Miklós kir. biztosnak rég ne­veztetett ki; vezérlete mellett a’ szabályozás megkezde­tett, ingyen, közerővel. Azóta törvények hozattak, mely­­lyek a’ folyók’ átmetszéseit megyei küldöttség által elhatá­­roztatni , és az érdekeit birtokosok’ költségén végrehaj­tatni rendelik. Ezen az utón indult Berencze is, ’s mégis a’ megye, melly a’ küldöttséget már két ízben kirendelő, most, midőn az átm­etszési terv elébe adatott, a’helyett, hogy arra határozott tagadó vagy helyeslő végzést tett vol­na, a’nevezett kir. biztossághoz utasitá azt, hogy határoz­zon felette , kinek hatóságai illy esetekben már megszün­tette a’ törvény k­edetéröl a’ végrehajtásig. A’ berenczeiek a’ helyi­ tanácshoz fognak folyamodni. Egyébiránt ezen ügy felett nem volt most semmi csata , mert az átmetszés’ elle­nei egyedül voltak, barátai már mind elhagyák a’ gyűlést, kik, mint mások is, a’jelent hagyják, a’ mint van, minden reménynyel a’jövendőn függenek, mellynek el kell jőni már , a’ csillagzatok’ forgása is azt jelenti. * BÁCSBÓL. A’ május 7-én ’s 8-án tartott tisztujitás’ eredményei: 1-fő alispán lett: Knézi Antal, ld. Latinovics Károly; főjegyző: Piukovics Ágoston ; főügyész : Piukovics Mihály; fő. alügyész: Mukics János,id. Vargay István; hadi pénz­­­­tárnok: Kovacsics Antal, házi: Szalmásy Miksa; felsőjárási főszolgabíró : Rudics Máté, al Milassin Károly; aladószedő: Sranyó Alajos; esküitek Alaga Imre, Pál Antal; középjárási főszolgabíró: Odry András, al. Fratricsevics Péter ; aladó­szedő: Czintula Mihály; esküttek: Matyasovszky László, Parcsetics Lajos; alsójárási főszolgabíró: Antunovics Pál, al: Latinovics Zsigm­ond; aladószedő: Piukovics Dömjén ; esküd­ek: Sorok Sándor, Eremics Lukács; telecskai fő­szolgabíró: Vojnics Barnabás, al: Kaily Bálint; aladószedő: Vidakovics Vitus; esküitek: Pocskay Zsigmond, Vojnics Márk; tiszai főszolgabíró : Vojnics Ferencz, al: Zákó Péter; aladószedő, ki a’ telecskai járásban; esküitek : Szalmásy Fe­rencz, Sándor István; tibeli főjegyző: Rudics János; is. al­jegyző: Karácsonyi Leopold, id. Ast Ferdinand; t.beliek: Groschmid Ferencz,Erba Odescalchy Incze,Vermes Gábor, Latinovics György , Antunovics József, Strilics István; le­véltárnok: Móricz László; középponti sz.biró ’s egyszers­mind pertárnok: Mrarovics Jakab; középponti esküit: Putnik Béla; felsőjárási esküit: Kuluncsics Ágoston; t.beli alügyvédek: Radisics Jenő, Markovics László, Kovácsics Ágoston, Sarcsevics Ambrus, Resnyi János, Eremics Ist­ván; Főszámvevő: Thurszky Ferencz; raktári biztosok zombok­: Ballum Pál, szabadkai: Perlics Lukács, bajai: Fratricsevics Ignácz, újvidéki: Sztratimirovics Radivoj, kulai: Csajághy Márton; — csendbiztosok, felsőjárásban: Vujevics István, középjár: Piukovics József, alsójár : ifj Gálik Mihály, tel: Vojnics Benjamin, tiszai: Parcsetics Sándor; — Révbiztosok, Ó-Kanizsán: Milassin Ignácz, Novoszelán : Iranyó József, Ó-Becsén : Dr. Parcsetics La­jos , Palánkén: Sk­alimirovics Dániel; — főorvos: Bulla Károly, tbeli: Csajághy István; — sebészek, felsőj.: Strajnik László, középj.: Peák János , alsój.: Stipl Lőrincz, telecskai: Ráth Ferencz; — főmérnök: Hevessy Károly, almérnök: Kerekes József; — selyemtenyésztési felügyelők, alsójár: Nikolics Mátyás, középjár: Radoicsics Ignácz; — várkapitány: Katona Lajos; — fizetésbeli táblabírák: Fra- Iricsevics Pál, Volarics János, Strilics Tóbiás, Horváth Péter, Szucsics Jenő , Nikolics András.— Részletesen a’ jövő számban. Veséyes közlemények. A’ CSONTSZÉN- GYÁR- EGYESÜLET’ ALAPSZABÁ­LYAINAK TERVE. (Vége:) 43. Czikkely. Minthogy a’ 21-dik czikkben érintett birtok, rajta létező gyár ’s hozzá tartozó épületek Lichtl Károly’ nejét , született Hadani Karolina asszonyt , ma­gány tulajdonként illetik , ennélfogva jelen alapszabályi ki­alálrása által kinyilatkoztatja , hogy ő férjét Lichtl Károlyt a’ kérdéses birtoknak jelen alapszabályok’ értelmében tör­tént elzálogosítására felhatalmazta légyen, ’s ebbe nemcsak hogy teljesen megegyezik , sőt minden e’ realitáshoz és rajta fekvő épületekhez lehető igényeiről lemond, valamed­dig a’ részvényes egyesületnek férje vagy ennek törvényes utóda bármilly—e’ részvényegyesület’ szerződéséből ered­hető ’ kötelezettség’ betöltésével tartoznék, ’s egyszer­smind mindenkorra megegyezik , hogy minden a’ gyár ’s laképületek’ használatáért férjének leendő fizetések ennek magány nyugtatása mellett történhessenek. 44. Czikkely. Minden , az egyesület’ alakítása által csontszén-és csontlisztgyártásra fordítandó költségek az egyesület’ tőkéjéből lesznek fizetendők. Minden súrlódások , mellyek ezen alapszabályok’ vég­rehajtása, foganatbavétele vagy értelmezése felett és a’ részvényesek ’s Lichtl Károly közli — ezen alapszabályok­ban foglalt— szerződés miatt támadhatnának , két válasz­tott bírónak további feljebbvitelt el nem fogadó ítélete által lesznek kiegyenlitendők. Csak azon esetben, ha ezen bírák egymás közt megegyezni nem tudnának, lesz a’ nagy magy hélszemélyes tábláhozi hivatkozásnak helye. Az egyesület’ alakításakor az elnök és kormányzó vá­lasztmányi választása után ezen—egyszersmind az egye­sület i­s Lichtl Károly és Karolina házastársak közti szer­ződést képező — alapszabályok három hasonértelmű pél­dányban fognak szerkesztőini, és az elnök , kormányzó vá­lasztmányi tagok ’s Lichtl házastársak által aláíratni, ezen eredetieknek egyike a’ városi törvényhatóságnál leteendő , másika az egyesületi elnöknek általállandó , h­armadika pe­dig Lichtl házastársaknak kézbesítendő lészen. M. GAZD.EGYESÜLET A’ M.Gazd. Egyesület’kormányzó vá­lasztmánya, i. é április­ 24-kén a’ közelgető júniusi gyűlések' folyamában, ugyanazon junius’ 7-kén a’ nemzeti casino’ nagy te­remében d. e. 10 órakor tartandó főgyűlés’ napirendé a’ követ­kező tárgyakban állapitatott meg: 1- er Elnöki előadás az Egyesületnek lefolyt évi munkáló­­dásiról. 2- er A’ f. é. június’ 5 kére kitűzött egyesületi lisztuyitás’ eredményének kihirdetése, ’s az uj korm. választmány’ beig­­tatása. 3- er Emlékbeszéd Csapó Dániel felett Bezerédj Istvántól. 4- er A’ f. é. junius’ 2-kára kitűzött korm. választmányi ülés’ jegyzőkönyvének felolvasása. 5- er A’ fi­ó­kegy­e­sülé­ti követek’ előadásaik ’s in­dítványaik' tárgyalása. 6- or A’f. é. junius’ 3. 's 4 kére kitűzött föld mi­ve­lé­si ’s a­l1­a­tten­yés­ztés­i szakosztály’ vitatkozásai' felolvasása rövid foglalatban. 7- er Közérdekű rövid előadások egyesületi tagok’részéről (a‘ tarcsai juhtenyésztési és kertészeti vállalatról Klauzál Imre, a’ száztoli rendszerről Benkó Dániel, az úrbéri megvál­tás’ ügyéről Szendrey Ignácz, Tessedik’ életrajza Pl­o­e­tz Adolf un.) 8 or Jelentés a’ próbaszántás- és juhszemléről. 9-er A' h­o s i c­s­i kir. uradalom' megvizsgálásának eredmé­nye rövid vázolatban. 10 er Batthyány Kázm­ér gróf ur által a’ robot és déz­­ma' ügyében kitűzött jutalmak’ odaítélése. 11- er Gyümölcstenyésztési érdemekért múlt évben odaítélt em­lékpénzek’ kiosztása. Végre 12- er A’ köztelki részvényeket illető sorshúzás. Midőn tehát a­ korm. választmány e' napi­rendet köztudomás végett közrebocsátani siet, nem tartóztathatja magát ismételve ki­fejezni azon óhajtását, hogy nemcsak az egyesületi t. ex. tagok, hanem általában minden rendbeli honi gazdáink közül valamint e­ közgyűlésre, úgy az azt megelőző szakosztályi tanuságos vitat­kozásokon a’ lehető legszámosban fognak megjelenni. — Pesten, május’ 4-kén 1845. — Török János, egyesületi titoknok. NÉPNEVELÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT. (Folytatás.) 201. §. Ennek helye Buda-Pest leend. Felállítása, elren­dezése, az oktatók — ’s ezek közül egy igazgatónak — ki­nevezése, ezek’ fizetésének meghatározása, rájok,’s az in­tézetre e’törvény’ értelmébeni felügyelés , szóval, az egész­nek igazgatása Pest vármegye — és Buda ’s Pest városok — által szabadon választandó küldöttséget illeti, mellyhez Pest megye hét tagot, és egy elnököt, az említett szabad kir. vá­rosok külön négy és négy tagot választanak. E’ választmány az intézetet ezen országgyűlés’ befejezésétől számítandó egy és fél év alatt felállitandja, — és évenkint az intézet’ mi­re térfit ’s a’ költségek’ hová, ’s miként lett fordításáról az ország’ miden törvényhatóságaihoz, Pest megye pedig ugyan erről minden országgyűlésre kimerítő jelentést tenni kö­telesek. 202. §. A’ 201. §-ban rendelt összeget az ország’ illető t­örvény hatóságai ezen országgyűlés’ befejezésétől számi­­t­ódó egy év alatt — a’ 10. §. értelmében a’ kir. hely tartó - tanácshoz beküldeni kötelesek. A* kir. hely tartótanács a’201.­­§ szerint alakulandó választmánynak az egész 5000 flot, azon választmány által teendő jelentéstől számított három hó­nap alatt,előlegezve átad­ja,—melly azt a’ kitűzött czélra for­dítván , számadását mind a’ három törvényhatóságnak éven­kint beadandja. 203. §. Ezen összegnek egy része mind a’ két nembeli kisdedovóknak készülő növendékek’ segélydíjzására fordí­tandó. 204. §. E’ törvénynek a’ népnevelésre ajánlott országos segedelem, és községi költségek’ felosztására, kivetésére, beszedésére, és kezelésére nézve hozott rendeletei, a’ kis­­dedovási pénzekre is kiterjesztetnek. 203. § Mindazon magánosak, vagy községek’neveit, kik és a’ mellyek a’ kisdedovó intézetekre nézve magokat ér­demesítették; az illető törvényhatóságok az ország­’ tudomá­sára juttassák. Az Izraeliták’ elemi iskoláiról. 206. §. Mindegyik keresztyén kitfelekezetbeliek’ tanító képző intézeteibe a’ 40. és 41 .§. értelmében az izraeliták is bejárhatván , ezenkívül számukra Buda-Pesten egy kü­lön népiskolatanitó képzőintézet’ felállítása rendeltetik. (Folyt. köv.): KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Máj. 4-én vasárnap. Máj. 5-én: Ülés a’ paireknél. Több csekélyebb érdekű törvényjavaslatok iránt felol­vastatván a’ bizottm­ányi jelentés A’ görög kölcsön és takarékpénztárak iránti, a’ másik kamarában már megszavazott, törvényjavaslatokat a’ pénz­ügyi minister átteszi. Ezután napirenden az 1821—2-ik évi csatornás rész­vények’ visszaváltásáról szóló törvényjavaslat volt. Az általános tárgyalás még nincs bevégezve; Daru gróf azon elvből indult ki beszédében, hogy a’csatornákat a’ társaságoknak kell hagyni; d’Argout gróf pedig azt kívánja ugyan, hogy a’vasutak társaságoknak hagyassanak, de azt óhajtaná, hogy a’ csatornákat ne eressze ki a’ status kezeiből. Ugyan akkor, Lepelletier­ d’Aulnay’ elnöklete mellett, ülés a’ követeknél. Számos folyamodványok nyujtatván be a’ párisi várerő­­sitések’ felfegyverzése ellen. Napirenden is épen ezen tárgy volt. Laidet tábornok. Kellemetlennek találja a’ pusztában beszélni (igen kevesen voltak a’ kamarában) illy fontos ügyben. Kívánja szónok , hogy még várnának darab ideig. La Roches aqu­e 1­ein. Névsort! Elnök. Valamelly tárgyalás’ megkezdésére nem­ szük­ség a’ kamarának a’ kellő (230) számmal jelen lenni. Laidet. Ha 1841-en megegyezett volna is az erősí­tésekben, most ellene volna felfegyverzésüknek A’ ezer már el van érve. Az erősítések állanak. Avagy fenyeget­ve, vagy talán fenyegetők vagyunk e ? (Kaczaj.) Vincen­­nes-ben szükség’ esetére elegendő szerek vannak. Elnök. Senki sem íratván fel magát a’1.javaslat mel­lett, a’ szó Cin­né urat illeti ellene. Corne.­o is mellette volt annak idejében az erősítési javaslatnak. 1841-en, mond, azt akartuk, hogy Europa tegyen le hajdani reményeiről, hajdani hadi cseleiről; tu­datni akartuk vele , hogy ezután nem fog ellenünk elegen­dő lenni gyorsan Párisnak indulni; roppant erkölcsi hálást akartunk, ezt el is értük; a’külföld’irányában eleget te­vénk. Most eleget kell tenni más oldalról is, ’s nem kell Páris várost, a’ kamarákat a’ lődöztetés’ félelmének ki­tenni. Daru. Ha valaki annak idejében ellene volt az erősíté­seknek akár mivel veszélyesnek, akár mivel hasztalannak találta, megfogható dolog, ha most a’felfegyverzés ellen van , de nem foghatja meg szónok azt, ha valaki 1841-en szükségesnek találta az erősítést, ’s most ellene van a’fel­fegyverzésnek. Nem áll az, hogy most nincs ideje annak, ellenkezően, a’ béke legjobb idő a’ háborúhoz készülni. Elegendő biztosságot lát abban szónok, hogy a’ szerek Bourges-ban fognak lelétezni. A’ ministerium talán, ha csupán önérdeket tekinté, mellőzhette volna e’ kérdés’ szőnyegre hozatalát, de ekkép’ önérdekét a’ közérdek fölé em­elte volna, és szónok helyesli, hogy ezt nem tévé, minő hatása volna annak , ha a’ kamara nem szavazná meg a’felfegyverzést? Európa azt mondaná: a’ francziák el­kezdték e’nagy munkát, de nem bírnak kellő állhatatos­sággal azt be is végezni. Lastegrie Ferdinand Ha azon szin alatt, egykor há­ború fog kiülni, töltések oszlatnának ki a­ nemzetőrök kö­zött, nem mindenki azt mondaná- e , mire való ez , hiszen békében élünk, hadd álljon be előbb a’ háború, ’s akkor majd meglátjuk, így van a’ dolog, szónok szerint, az erősí­tések’felfegyverzésével is. Felidézi ezután szónok, minő erélylyel kívánta 1789-en a’ nemzeti gyűlés a’város kö­rül , hol együd­ült, összegyűjtött katonaság’ eltávolittatását, de igen csodálatos, hogy nekünk kell az érdemes követ urnák hazája’ történetéből felidézni, hát arra nem emléke­zik, hogy három évvel utól k erelylyel sürgette a’ törvény­hozó gyűlés a’ király előtt, miszerint Páris alatt fegyveres erő , az úgynevezett Párisi tábor állítassák fel ? Schauenburg. Mellette szól a’törvényjavaslatnak. Joly. Ellene. Arago. Sajátságos térre vitte a’ tárgyald !­ Nem kell, mond, most a’ felfegyverzéshez látni, mivel a’ találmányok haladásban vannak. Most ujnemű­ puskák vannak feltalál a­­dóban, el kell várni, mig ezen dolog tisztába jő’stb. Van «6* 323

Next