Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-10 / 483. szám

Kedd 483 Junius 10.1845. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a* két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Előzethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. Előfizetés a’ „Pesti Isiria­»“-iga. Közelgvén a’ másod félévi előfizetés’ideje, bátorkodunk a’t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy lapjainknak, mellyek f. évi julius’ elsejétől fogva Csengery Antal ur által szerkesztetnek (a’jelen szerkesztő és mind azok , kik a’ bel- és külföld’ ügyeit ez évben vele irányt adólag tárgyalták, folytonosan közremunkálandván), ez év’ jul. 1 -jő napjával kezdő második felére’ az előfizetési föltételek változatlanul az ed­digiek maradnak, úgymint: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, borítékban 6 ft, postán küldve 6 ft pp. Megjelennek e’ lapok minden héten négyszer. Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a. a’ kiadó hivatalban, és minden cs. kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főposta-hivatal utján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Ügyvédi szózatok. II. — Tör­vényhatósági dolgok: Nyírra (főispán’beiktatása.) Győr (kisgyülés.) Buda (követjelentés ) — Vegyes közlemé­nyek: Nagy-Kanizsa (néptanítókat képző intézet.) Iparegyesü­let. — Külföld. Értekező: Macaulay’iratai IV. — Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ELDÉLT. KINEVEZÉS. Ö cs. kir. felsége báró Sennyey Pált a’m. k. helyt.tanácsnál tiszt. titoknokká méltóztatott kegy. kinevezni. ÜGYVÉDI SZÓZATOK. II. Hazánkban az ügyvédi kart illetőleg szomorú circu­­lus vitiosus van. — Az ügyvédi kar kellőleg nem tisztelte­­tik, mert annak némelly tagjai — ezek is főleg a’ viszo­nyok’ hatalma miatt— nem épen tiszteletre méltó tulajdono­kat fejtenek ki, ’s aljas visszaélések által vonják magokra a’ közreszólást; és ismét: az ügyvédi kar nem emelkedhetik az erkölcsi erő, önállás, független és szilárd jellem’azon fokára, hol neki alkotmányos hazában állani kellene, mert kellőképp nem méltányoltatik, ’s vele közvélemény és tör­vényhozás kegyetlen mostohasággal bánik. Ezen mosto­­haság mind annyiszor felötlő törvény­könyvünkben , vala­hányszor csak ügyvédekről van szó. Az 1486: 69. azt ren­deli, hogy az ügyvéd csak 14 pert vállalhasson, feltévén, hogy nyereségvágyból többet vállaland el, mint oltalmazni bir; 1563: 49. a’ bíráknak meghagyja, hogy az ügyvédek’ haszontalan , üres szószaporitásait és cselszövéseit kitörül­jék ’s figyelembe ne vegyék ; hasonló értelemben rendel­keznek a’törvényszékek’elrendezése (1723.) után szóló törvények, u. m. az 1723: 38, 1729 : 43-ik t. 11-ik §-a, 1792: 16; az 1609: 36 rendeli, hogy azon jószágokat, mellyekre nézve ügyészkedtek, fel ne kérhessék , feltévén, hogy a’ kezeikre bízott oklevelekkel mások’ kárára vissza fognak élni; az 1649: 44.’s ezt megerősitő 1655: 61. megtiltja , hogy országgyűlési követek ne lehessenek, fel­tevén , hogy e’ nemes hivatásnak meg nem felelendnek, ha­nem magokat megvesztegettetik , ’s igazságtalan ügyek’ vé­delmére kelnek. — Az 1804-iki mart. 3-ikáról kelt k. uta­sító rendelés is leginkább büntető rendszabályokat foglal magában. Az 1827-iki országos munkálat, az ügyvédeket illető részében , az egésznek eredeti rendeltetéséből telje­sen kiesve , büntető törvénynyé fajul, ’s a’ helyett, hogy az ügyvédi kar’ czélszerű elrendezése’ eszközeiről rendel­keznek , büntetéseket és ismét csak büntetéseket szab ezen osztály’ fejére; az eddigi törvények’ tartalmához hasonlóan, minden természeti jog ’s méltányosság ellen előlegesen azt tévén fel az ügyvédről, hogy büntetésre méltó tetteket fog elkövetni; ezen büntetéseket országosan kihirdettetni java­solja , hogy így egyes kihágó’ vétkéért az egész osztály lakoljon; a’ bíróság ’s mi több , összeütközés’ esetében önmaga’ ügyében bíráskodó bíróság’ önkényének teszi ki a’ függetlennek lenni kellő testületet ’stb. Ugyan lehetett e fejtöréssel is czélszerűbb módokat gondolni ki az ügyvédi becsületérzés’ kioltására , ’s igy épen azon czélnak, mily­­lyet illy szerencsétlen eszközök által elérni szándék, meg­semmisítésére ? És a’ törvényhozás’illy mostohaságában fekszik az ügy­védi kar’ sülyedésének egyik főoka Valamint ezen eddig tapasztalt mostohaság sülyesztő, leverő , alacsonyitó ha­tással volt azon osztályra, melly D’Aguesseau szerint: „olly régi, mint maga a’ közigazgatás, olly nemes, mint az erény, olly szükséges, mint az igazság“; v úgy a’jövő törvényhozás’ atyai gondoskodása , melly az ügyvédi kart rendezi, függetlenségre ’s önállóságra emeli, a’ nyilvános­ság’ egészséges levegőjével veszi körül, ollyanná teendi azt, miilyennek szabad és alkotmányos országban lennie kell, miilyennek látjuk Északamerikában, Bri­t-és Fran­­cziaországban, Belgiumban ’s a’ rajnamelléki német tarto­mányokban. A’ baj él és fáj ; bárhol legyen gyökere , természetes óhajtás, hogy rajta segitni igyekezzünk. Százados bajo­kon azonban rögtön, egy csapással segitni lehetetlen. Egy részről a’közvéleményt ’s ezt képviselő törvényhozói ha­talmat kell figyelmeztetni ’s előkészíteni, hogy az ügyvédi kar iránt méltányos­ legyen , ’s necsak büntetőtörvényeket hozzon annak fejére, hanem rendezéséről ’s emeléséről is gondoskodjék; más részről a’ tagadhatlanul sülyedt állás­ban levő ügyvédi kart kell az erköltsiség, függetlenség, ’s nemes, szilárd és becsületes jellem’ azon fokára emelni igyekezni, hogy a’ közvéleményt maga iránt tiszteletre, ’s a’ törvényhozást olly rendelkezésre bírja, melly alkotmá­nyos országbeli józan fogalmakhoz illik. (Folytattatik.) Törvényh­atósági dolgok. NYITRA. Díszre, ’s közörömre nézve a’ május’ 25. ’s 26 án végbement fökormányzói székfoglalás a’ legkitűnőb­bek’ sorában áll. A’ nagyméltóságu gróf felső Köröskény­ben választmány által fogadtaték el, innen az olly igen csi­nosan öltözött bandériumok kezdék meg a’ diszmenetet, mellyet gazdag fény jellemze. Megyeházán a’ KK. és RR nevében, és több díszes küldöttségek által üdvözöltetvén a’ nm. gróf, kis idő múlva többek’ kíséretében lóháton szem­lélé meg a’ piarezra tért lovas nemes csapatokat. Az esti kivilágítás, főleg a’ megye’ házán , nagyszerűségével meg­lepő volt, a’ tömérdek számú néptömeg csak éjfél után ké­sőn kezdett oszlani. Másnap szabadban tartott miseáldozat után főispáni beszéd téve a’ székfoglalási ünnepnek leg­szebb részét, azon pontok, mellyek a’ hazához és trónhoz egyarányos hű ragaszkodását fejezék ki, kitörő éljenzéssel kisértettek ; emlittetik e’ nevezetes beszédben , miszerint a’ kornak kivonataira figyelni, azokat betölteni elhagyhat­­lan kötelesség, valamint minden meglévőt csak azért, mert régi, elvetni nem lehet; továbbá a’ tisztikarhoz nyomos fel­hívást intéz. — M. GYŐR, jun. 6-kán 1845. Sietek tudatni mai rendkívüli kisgyűlésünk’ tárgyait. Először amélt. Maries Dávid főis­pán urnak levele olvastatott fel, mellyben tudtunkra adja, miszerint ő urunk királyunk’ határtalan kegyei által a’Vesz­­prém megyei főispánságra tétetvén által, megyénk’ főispán­ja lenni megszűnt. — Ezután nm. gr. Eszterházy Károly ur’ levele olvastatott, mellyből ’s a’ hozzákapcsolt cancella­­riai latin elnöki levélből örömmel értettük, hogy ő me­gyénk’ megürült főispáni székére emeltetett. — A’ f. hó’ 10-re kitűzött tisztujitásunk ezek szerint bizonytalan időre elhalasztatott, ’s határidejének kihirdetése visszavonatni rendeltetett; egyszersmind első alispán ur oda utasittatott, miszerint a’ legfelsőbb kinevezési levél’ kézhezvétele után legfelebb hatodnapra közgyűlést hirdessen, hogy megyénk a’ szükséges intézkedéseket minél elöbb megtehesse. © BUDA. Azon nagyszámú olvasóink, kik Debreczen és Székesfejérvár’ országgyűlési követeinek számolási jelen­téseiket örömmel olvasták a’ P. H.’ hasábjaiban, úgy hisz­­szük, az ország’ fővárosának, és Budának nézeteit a’ teen­dők körül, némi elkésésök’daczára is , mert a’ követjelen­tési közgyűlés az egyik követnek betegsége miatt, május’ havában tartatott, figyelemmel és követurak iránti t­e­l­j­e­s méltánylattal veendik. „Midőn felséges urunk királyunk, igy szól a’jelentés, az imént eloszlott országgyűlést a’ lemult év’ május’ 1diké­­re egybehivá, a’ hű nemzet örömtől dagadó kebellel fogadó királyának törvényes szózatát, mert közeledését látá azon időnek, melly reményeit, kívánságait vala teljesítendő; reményeket és kívánságokat, miket a’ köz- és magán­élet’ százszoros szükségei szültenek, a’ polgárisodott né­pekkel való szellemi és anyagi közlekedések élénkítettek, miket végre a’ tökélyesedési vágy, az emberi méltóság’ mindinkább ébredő érzete, és az atyáskodó fejedelem’ kor­mánya iránt támasztott bizalom folyton ápoltanak. — E’ remények az elvárás’ alakját ölték magukra , midőn apos­toli királyunk azon év’ május’ 18 án kelt kegyelmes előadá­saiban a’ megyékben divatozó , de időközben elfajult ta­nácskozási és választási rendnek szabályozását, a’ sz. kir. városok’ országgyűlési törvényes befolyásának biztosítását, a’ katonai élelmezés és szállásolásnak miképeni megvál­tását , a’ közlekedési eszközök’ rendszerének és országos erővel leendő életbeléptetésének meghatározását, a’ bir­tok­­viszonyok’ biztosítását, és ennek következtében az ed­dig hiányozó hitelintézetek’ megalapítását, az országosan öszvegyült rendeknek tanácskozási tárgyakat kijelölni és ajánlani méltóztatott; mert hinni lehete , hinni kelle, hogy a’ nemzet’ köz-és magán­szükségeivel úgy , mint folyto­nosan nyilvánult kivonasaival megegyező ezen kegyelmes előadások megfelelő törvényekben mutatkozandó foganat nélkül maradni nem fognak ; akár felséges urunk’ az ösz­­ves nép’ boldogítására czélozó akarata, akár a’ kormány’ kötelessége, vagy végre a’ nép’ képviselőinek feladása és készsége vétetik tekintetbe. Ezen előzmény egy mosolygó jövendőnek sejtelmét és azon kölcsönös bizalmat szülte , mellyet megérdemlett, — és melly, hogy őszinteséggel frigyesülten a’ törvényhozási hatalom’ tényezőit ölelje, szükséges, ha a’ meddő, sőt ká­ros súrlódásokat megelőzve , a’ visszaélések’ sarjai közé irtó vasát bocsátani, a’ nép’ felfedező fáját nemesíteni; szóval az idves gyümölcsöző eredményeket akarja elérni miket a’ sokat szenvedett nemzet’ minden osztályai egyiránt olly hőn óhajtanak. Érezték a’ t KK és­ak a’ pillanat’ fontosságát, és ke­rülvén a’ vitatások’ azon terét, mellyen a’ királyi előadá­sok és az orsz sér­elmek’ elsőbbsége fölötti küzdelmek olly sokszor és gyakran elkeseredéssel újulának meg, tétova nélkül és buzgó cselekvőséggel az elsőbbeknek tárgyalásá­ba bocsátkoztak tudván , miképen ezen kérdések’ szeren­csés megoldása a’ sérelmek’ forrásait is kiapasztja ; mig másrészről a’ közkívánatoknak teljesülésével , a’ jog­állapot és jólét’ azon kincseit tárandja fel, mellyekhez ho­nunkban, czélszerű törvényes intézkedések’hiánya miatt, eddigelé olly kevesen juthatnak. A’ KKr. és Rk előadók eb­beli nézeteiket a’ felség’ elébe terjesztett alapfelirásukban hódoló őszinteséggel , egyszersmind azon férfias komoly­sággal , minőt egy hü nemzet’ sorsa igényel , melly érde­­metlenül sodortatván a’ köz elszegényedés’ örvénye felé , csak szellemi tehetségeinek és anyagi érdekeinek törvényes intézkedések által leendő békés fejlesztése által menekülhet az enyészettől, mellyet a’ lelki erők és nemes törekvések’ sikeres lankasztása,a’ műipar’ keletkezését nyomasztó suly­­lyal fojtogató akadályok, és a’ hűbéri kor’ földmives ro­konainkra maigsan nehezedő visszaélései és méltatlanságai készitgetnek. A’ t. Kir. és RR. végig tekintvén az ország’ sinyle álla­potán , nem maradhattak kétségben , miszerint a’ nem fel­színes többé, hanem már az élet’ székéhez közeledő bajok’ ellenében, az enyhítő , halasztó szerek’ ideje lejárt; meg­győződtek mindinkább , miképen kötelességök a’ kir. elő­adások’nyomán is nem „megtartásra“ szorítkozik, hanem „alkotásra“ szólít. Hivatásukat teljesítendők a’ t. KK és RR. a’napirenden lévő tárgyak’ elintézésén felül, számos kerületi választmányokban tanácskoztak , hogy feladásaik­nak rendszeres törvényjavaslatokkal minél gyorsabban és kimerítőbben megfeleljenek, és azért toldák meg a’ mun­kában töltött napot átvirasztott éjekkel, éltetve, erősittet­­ve egyedül a’ hazaszeretet’ ihletének szent sugáraitól , és azon kedves reménytől, hogy az alkotmányos életünk’majd­nem minden műszereiben mutatkozott akadályok’ kíméletes elhárításával és a’ huzamos sorvadásban szenvedett magán és közerőknek az alkotmány’ alapeszméjéhez idomított újabb intézkedések által eszközlendő hatályosításával azon óhajtás’ létesítése meg fog közelitetni, mellynek czélja : hazánk’ érdekeinek felséges urunk’ örökös tartományainak érdekeivel leendő kölcsönös kiegyenlítése és testvéries kibékítése , a’ jogok és kötelességek’ aránytalanságának fokozatos megszüntetése, ennek alapján pedig hazánk ’s ál­tala az öszves birodalom’ boldogságának előmozdítása, ha­talmának szilárdítása. Engedje meg a’ tekintetes közgyűlés, hogy az eloszlott országgyűlés’ munkálkodását, a’ mennyiben ez a’ törvény­hez szerintezett statushatalom’ jelenségeivel viszonyban áll, csoportozatokba foglalva, nem kimerítőleg ugyan, de még­is némi általános vázolatokban röviden előterjesszük. I. Az ország’ földtere és a’ rajta telepedett személyek képezvén a’ status’ alapját, viszonyaik pedig a’ törvény­hozási intézkedések’ tárgyát, Magyarország’ Rendei folyto­nosan gondoskodtak , hogy határai, mellyeket az időnek 80

Next