Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)
1845-07-01 / 495. szám
között ellenszenv’ létezett,’s mégis elvünk’következményei, ’s ép’ azok , mellyeket már életbe léphetőknek gondolánk , elfogadtattak. A’ mi személyeinket illeti, nem találtunk köztapsot , hiúságunk nem nagy diadalokat ünnepelt , de megyei szerkezetünk’ majdnem imádása helyett jelenleg alig van, ki annak sok hibás oldalait nem látná által; a’helyett, hogy midőn az időszaki sajtó’ mezején fölléptünk , minden központosításra anathema kiáltatott , jelenleg alig van, ki nem látná által, miként a’ központosítás csak túlzás, ’s az által veszélyes, ha nem a’ szabadság’ kezében történik; ’s alig van, a’ ki kételkednék, hogy a’ központosítás’ bizonyos nemei nálunk is szükségesekké váltak. Mi egy évi fáradságunk’ ezen eredményével meg vagyunk elégedve. E. Sintéségi dalgefe* BIHARBÓL. Junius’ 16-kán ismét rendkívüli közgyűlésünk vala. Ennek kezdetén elnökúlságos főispáni helytartó úr elő terjeszté, miképen, a’közelebbi évnegyedes gyűlés’ vége után egy nappal, a’ tisztesbek’ szavazata iránti határozat’ megváltoztatása végett, mind hozzá különösen, mind a’ BBhez, egy k. intézmény érkezvén, e’ mai gyűlés’ egybehivását szükségesnek látta; ’s kéré a’ tanácskozásban szem elöl nem tévesztetni, hogy annak eredményétől függend, megtartathatik e a’ tisztválasztás, avagy sem. — Majd olvastatok a’ máj. 27-én költ k. intézmény, mellynél fogva a’ nm. helyt.tanács, a’ megyei tisztujitásnak m. főisp. helyt, ur által junius’ 23-ára tett kitüzetéséröl értesülvén , tudtul adja , hogy egy felöl főisp. helyt, urat oda utasította, miszerint addig, mig a’ RB. a’ tisztesbeknek tisztujitásoknak szavazhatását, a’ törvények’ ’s ezek’ nyomán divatozó gyakorlat’ ellenére megengedő végzésök’ tárgyában , az 1843. martius’ 21-ről 11,149. sz. a. költ intézményben foglalt legfelsőbb királyi rendeletnek eleget nem tesznek, a’ kijelölt tisztválasztás’ megtartását függeszsze fel; másfelől pedig a’BRnek meghagyja, hogy ezen most említett k. parancsnak foganatot szerezni, ’s igy a’ lisztujitás’ megtarthatásának akadályát elhárítani kötelességüknek ismerjék. A’ felolvasást hosszas szünet kiséré, mellynek félbe szakítását mind két rész egymástól látszók várni. Végre Sz.— L.— tb. kezdé meg a’ szólást, ’s miután a’ tisztesbek’ szavazati jogát minden józan ember’ óhajtásának nyilvánító , azt állandó törvény által kiváná elhatároztatni. — B.— J.— alispán két tekintetben sajtónak véli a’ k. intézményt. Eljött, úgymond, az idő a’jogok’ terjesztésére, ’s az értelmiségnek választói képességgel való felruházására; és a’BB. ezen képességet, 1841-ben ugyan csak a’ lelkészeknek ’s ügyvédeknek , legközelebbi gyűlésen pedig minden felleveleseknek is megadák. E’ végzés’ alaposságát mind az 1844. 5. t.cz , mind a’ megyei gyakorlat igazolta. 1843-ban eltiltó rendelet érkezett; de a’ BB határozatukhoz ragaszkodván, a’ tisztesbek’ szavazata az utóbbi két követválasztás’ alkalmával is gyakoroltatott. Most ismét hasonló intézmény van szőnyegen , ’s kérdés , mit tegyünk? Hol nincs biztos paizs és törvényes alap, mellyel intézkedésünket védhetnek, azonban felsőbb parancs áll ellenünk: ott kéntelenek vagyunk engedni. Már pedig a’tisztesbek’ szavazata iránt törvény nem létezik. Ott van ugyan a’ lelkészekre nézve az I-sö rész’ 2-ik czime, melly ezeket „ecclesiarum rectores“ név alatt a’ nemesek közé számítja; de e’ kitétel is különböző magyarázatokat szenved. Mert némellyek azt csak a’ római catholicusokra vélik érthetőnek ; mig mások helyesebben felhozzák, hogy miután a’ vallási egyenlőség , a’ bécsi és linczi békekötések’ folytában, törvényesen megállapittatott, azon kifejezés minden bevett vallások’ lelkészeire kiterjed. Ámbár tehát a’ végzés , ha törvényben nem gyökerezik is, törvény ellen sincsen : nem lehet jelenleg egyebet tennünk, mint az intézményt elfogadnunk ; azonban az elvet fentartva , törvényhozás’ útján kivívni igyekeznünk. De súlyosabb az intézmény’ azon része , miszerint föltételesen a’ tisztválasztás’ felfüggesztése rendeltetik. Ez roppant sérelem , ’s veszélyes következésü lehet. ’S alkotmányos jog mellett minden jó keblű hazafinak szavát kellvén emelnie , e’ tekintetben az intézményt, sérelmünk’ orvoslása végett , ’ felsége’ elébe szükséges terjesztenünk. Egyébiránt emlékezetökbe idézem a’ BBnek, miképen a’ tisztválasztás’ törvényes határideje már rég elmúlt, ’s a’ tisztikar, mellynek lemondása, a’ megye’ viszonyainál fogva, tavaly el nem fogadtatott, hivatalában többé szerénytelenség nélkül nem maradhat. A’ tisztválasztás tehát elmellőzhetetlen. ’S vegyük fel még , a’ választási mozgalmak mi lázas állapotban tartják a’ megyét, ’s mennyi erkölcstelenséget szülnek. Rágalmak , ámítások napirenden vannak, így elevenilteték föl az adó’ kérdése is, ’s midőn a’ fenálló törvény ellen bujtogatások, mellyek az ámított népet könnyen bajba keverhetik, vitetnek végbe, a’ Rinek kötelességök őrködni. . .. (Zaj a’ jobb oldalról, ’s kiáltások: ,,a’ dologra!“) — Elnök a’ mlsga , a’vélemény-különbséget az illyesek’ említése által még inkább nevekedni vélvén , felhívja a’ BRet, hogy az ingerültséget kerülve, szorosan a’ tárgyhoz szóljanak.. . . (Zaj a’baloldalon; B.— J.— alispán mondja , hogy beszédét még nem végző el; némelly baloldaliak a’ szólók közé kívánnak jegyeztetni ; kiáltások jobbról: „halljuk ö misgát!“, — ’s balról : „halljuk az alispánt !“ Ez tart néhány perczig, mig az alispán leül.) Elnök ö misga folytatá: Én kívántam kihallgatni alispán urat; de miután ingerlő kiejtések történtek , akartam csendet eszközölni ; akartam megemlíteni, hogy az, ki a’ törvény által felállított adó ellen bujtogat, lázasztó , ’s a’ tisztviselő, ki az illy izgatásokat be nem jelenti, hanyag és vétkes mulasztást követ el. (helyeslés.) — B.— J.— alispán ezen elnöki kijelentésben megnyugvását találja ’s félbe szakadt beszédéhez csak azt csatolja , hogy a’ közigazgatásban, a’ választási mozgalmak miatt, most is zavar és hátramaradás van: mi lenne még, ha a’ tisztújitás bizonytalan ideig felfüggesztetnék! ? — N.— J.— tb. ügyvéd az előbbi végzést most is helyesnek tartja ugyan, mindazáltal a’ k. intézményt két ok miatt fogadja el: 4-er, mert a’ végzés’ megváltoztatására, egyenes törvény’ hiányában, felsőbb parancs kénszeriti a’RRet, kik e’szerint következetlenséggel nem vádolhatók; 2-or, mert a’ RR., ha az intézményt nem teljesitik, más nagyobb törvénytelenségbe esnek , mennyiben a’ három éves tisztválasztást rendelő törvények fognak megsértetni. Óhajt azért a’ tisztesbek’ szavazata iránt törvényt alkottatni, ’s a’ tisztválasztás’felfüggesztése’ tárgyában ő felségéhez felírást intéztetni, miszerint a’ helyt.tanács illy törvénybe ütköző parancsok’ kibocsátásától tiltassék el. — B.- L —tb. a’k. intézményt sérelmesnek hiszi, ’s nem tudja , mit tennének a’ BR., ha az máskor jött volna. Sajnálnám, monda egyebek közt, ha személyeskedésre magyaráztatnék szavam; de az elnöki fölterjesztés, mellynek során az intézmény idő előtt kiadatott , filius ante patrem vala. Mert elnök ö misága a’ május’ 19-kei gyűlésből, mellyben a’múltakat feledni ígérte, ’s igy akkor, midőn még a’ júniusi végzés előre tudva nem lehetett, tette fölterjesztését; igy a’parancs föltételesen jött, holott föltételes parancs törvény szerint nem lehet. Mi történt volna e’ parancscsal, ha a’junius’ 2-kai gyűlés a’ tisztesbek’ szavazatát el nem rendeli? Nem idő előtti vala e ez ? ’S a’ tisztújitás’ felfüggesztése legnagyobb sérelem. Világos törvényeink , mellyek a’ BB. választási jogát biztosítják, a’ tisztválasztást három évenként megtartatni rendelik; ’s ezeket, bármilly megyei végzés’ tekintetéből, felfüggeszteni, erejökböl következtetni nem lehet. Ha a’ megye törvény ellen határozott, a’ nm. helyt.tanácsnak tisztében állott volna , a’ megyét törvény’ korlátai közé utasítani, de nem másik törvénybe ütköző állást előidézni. A’ felírást pártolom. — Elnök ö misága. Röviden megjegyzem, hogy B.— L.stb. ur tévedésben van. A’ május’ 19-kei végzés, a’ fenálló gyakorlat szerint, a’ tisztesbek’ összeírását elhatározta; igy a’ mit tettem, sem idő előtt, sem hibásan nem tettem, ’s ezentúl is magamnak tartom fel, mindenkor saját belátásomhoz képest cselekedni. (B.— L.— táblabiró szólni akar; a’jobb oldal „rendet“ kiált , ’s erre általános zaj támad ) Elnöki méltósága folytató. Személyemet illető kifejezésekre lehet észrevételemet előadnom; egyébiránt itt nem procuratoria van, hogy egymásután felelgessünk, hanem a’ szólás-rendet kell megtartani. — J.— P.— tb. az intézmény’ foganatbavételére szavaz , és sérelemnek, a’ szólók’ előadásai szerint is, nem látja helyét. B.— L.— ur , úgymond , nem tudá , mit tennénk , ha az intézmény máskor érkezett volna; ebből, ’s az 1843 évi parancsra keletkezett végzésből, úgy látszik, hogy nem lett volna kedvök az intézményt teljesíteni, ’s erre is épen azon sors várt volna, mi az 1843. évi parancsot érte, ha a’tisztújitásra vonatkozó sanctio nem állana benne. És ez a’ legszelídebb eszköz a’ törvény’ fentartására. ’S mi is tehete mást ő felsége? Hát katonákkal lökette volna ki a’ szavazás’ helyéről a’tisztesdeket, vagy juris pert kezdett volna ellenök? Nem jobb-e ez a’ mód? Ő felségének kizáró joga van, a’ törvényt végrehajtatni, ’s a’ törvény elleni végzést megsemmisíteni. Törvényt más törvény’ megsértésével fentartani nem lehet; már pedig a’ tisztesbek’ szavazata iránti végzés nyilván törvényellenes , ’s ha a’ választás e’ szerint ment volna véghez, törvénytelen lett volna, ’s törvénytelen választás’ felfüggesztése épen nem sérelem. — R.— I.— tb., ’s F.— F.— ügyvéd ugyanez értelemben nyilatkoznak , ’s a’ tisztesbek’ szavazatát, az országgyűlési kivonatok’során , törvénybe foglaltatni kívánják. — H.— J— ügyvéd hasonló szellemben kérdi: hol a’ törvény, melly a’ sérelmet e’ részben igazolná? Miután a’ BR. már egy korábbi parancsnak nem engedtek , kellő módot választani , melly a’ jelen intézmény’ elfogadását eszközölje. És a’ választott mód törvényes; ’s a’ BB. ez elleni felírása hasonlitna a’ gyermekek’ tettéhez, kik összeverekednek, ’s végre az ütő tesz panaszt. B.— L.— ur, monda a’ szóló , gyanusitá e misgát fölterjesztése miatt. De hisz’ a’ helyt.tanács , valamint Győrben, úgy itt is tudta a’ dolgot, ’s bizonyosan O mlsga’ fölterjesztése nélkül is rendelkezendő vala. Még egyet. O mlsga az alispánt, ki az adóvali korteskedést érintő, helyesen rendre inté;’s én feleletül csak azt jegyzem meg , hogy tudok esetet, miszerint Biharon szinte mondatott , hogyha Pappszász lesz alispán , három nap alatt megvétetik az adót a’ nemeseken.. . (Zugás és tagadás baloldalról; majd általános zaj, mialatt B.— G.—tb. ’s a’ szóló között heves szóváltás foly.) Elnök ő mlsga óhajtaná csendben folytatni a’ gyűlést, de ingerültséget lát. Kéri azért a’ szónokokat , hogy ingerlő kitételektől óvakodjanak , ’s ne hozzák fel a’ korteskedést: bizony, ha kezét szivére teszi, mind két rész elismerheti a’ hibát. — B.— M. kir. tanácsos törvényt kíván, ’s a’ felírást nem pártolja. — K— A.— ügyvéd: a’ méltányosság’ ’s század’ kívánaténak hódolva, ’s egyszer B.— M— k.tanácsos, legközelebb pedig J.— P.— tb. urakkal együtt működve, hozták a’ tisztesbek’ szavazata iránti határozatukat; ’s midőn ettől most kényszerítő eszközzel elmozdittatunk, nem reánk nehézkedik a’ felelősség’ terhe. De sérelem az , miszerint a’ tisztújitás’ felfüggesztése a’ főisp. h.tartónak meghagyatik. Hová vezethet ez ? Hátha viszont, mi azt mondanék, hogy, ha tisztújitás nem láttatik, junius’ 23-án túl az adót be nem szedjük ; mi lenne ebből? Egyébiránt nem kell felednünk május’ 19-ét.Ö mliga ígéretét megtartja. ’S ez nap’ emlékezetét bántó ügyvéd H. J. ur, midőn az alispánt rendre intettnek mondá, holott az elnöki rendre utasítás nem az alispánt illető , hanem általánosságban történt. Legyünk szeretettel, kímélettel egymáshoz , mikép’ hely’ szentsége követeli; ha tokább szó ejtetik ki, ne szakítsuk félbe a’ beszélőt, hanem hallgassuk ki végig, így a’ mai első zaj is, alispán ur’ beszéde alatt, zajogni kezdett, ’s erre a’ többiek is zajlottak (Lárma jobbról, ’s ezt érdeklő elnöki rendre utasítás) — S.— Gy.— t.b. az intézményben sérelmet nem talál; ’s a’ zaj’ kezdetének azon okát adja, miszerint ömliga, ’s alispán ur egyszerre állottak, ’s úgy tűnt fel, mintha ez utóbbi ömligát a’ szólásban gátolni akarná , ’s mihelyt alispán-ur ezt észrevevén, engedett, azonnal szent lett a’ békesség. — B.— J.— alispán feleli: Tudom én, mivel tartozom az elnökségnek, ’s e’ részben leczkét senkitől sem fogadok el. Ha történt némi félreértés , én hibát nem követtem el, én nem megalázva engedtem , ’s nem torzsalkodtam, jóllehet, ha úgy kivántatnék , a’törvény’határain belül bárkivel is meg tudnék harczolni. Ezt tehát kár vala emlegetni, ’s én az elnökség iránti figyelmemet azzal mutatom meg, hogy ezúttal is elhallgatok.— D.— K.— fősz.b., és D.— L.— az intézményt elfogadják, ’s az utóbbi a’ sürgetett sérelemre sem lát okot. — B.— L.— tb.: Nem akartam én az imént itt procuratoriat alakítani, csak kimagyarázni, mikép’ elnök ősltga’ fölterjesztése, meggyőződésemhez képest, nem jól történt. Mert, igaz ugyan, a’ tisztesbek’ összeírása május’ 49-én határoztaték el, de a’ szavazat iránti kérdés’ eldöntése a junius’ 2-kai gyűlésre halasztaték; a’ fölterjesztés tehát csakugyan időelőtti vala. ’S őszintén megvallom , — ’s ez által senkit sérteni nem szándékozom, hogy az elnök és RR. közötti bizodalom az által is gyengült, midőn a’ fölterjesztés illy alattomos után tétetett (Felzúdulás és „actio !“ kiáltás jobbról, baloldalról: „nincs helye az actiónak, halljuk a’szónokot!“ Majd huzamos és egyetemes lárma keletkezik , mi közben elnök ő mltságának a’ szóló felé intézett rendre utasító szavai elhangzanak Végre a’ háborgás lecsillapul“). — Elnök ö mltga : Úgy tetszik, mintha a’ szóló tb. ur engem akart volna érdekleni; de én fölteszem műveltségéről, hogy sérteni nem kívánt. — B. — L. tb. kérdi: tapasztalta e valaki, hogy ő bármelly időszakban is személyeskedett volna? Én, úgy mond, megöszültem , a’ tanácskozásokban évek óta részt vettem,’s a’P.R.által képviselőül is elküldetni szerencsés voltam. Ne rohanjon meg , ne fedjen tehát engem senki is. — B.— J.— nem tudja, mi ad hatalmat némellyeknek a’ jobb oldalon, hogy itt szándékosan zavart és ingerültséget okozzanak (zugás jobbról) ? Kérem, folytatá szónok, misgodat, méltóztassék a’ rendet elnökileg fentartani. B.— L.— úr még el sem végzé beszédét, ’s már is felkiáltás történt ellene. Ez nem egyez meg az Hiedelemmel. Tanácskozzunk higgadt vérrel, ’s ha valaki eltéved a’ törvényes útról, folyamodjunk a’ törvény’ őrségéhez, de hallgassunk ki mindenkit. — Elnök ő mltga. Mellem nem győzi, hogy mindannyiszor rendre intőleg felszólaljak ; méltóztassanak tehát irántam ’s a’ hely’ szentsége iránt tekintettel lenni. ’S engedjen meg egyúttal tb. B.— L. úr, ha kimondom, miképen az „alattomos“ szó nem volt szerencsésen választva. A’ tisztesbek’ összeírása májusban elhatároztatván , én elnökileg fölterjesztém a’ jegyzőkönyvet; ’s ha a’ dolog a’ h.tanács’ figyelmét felhívta , én oka nem vagyok. — B.— L.— tb. nyilvánítja, hogy az „alattomos út“ alatt „magános utat“ értett és akart értetni; ’s viszont bocsánatot kér a’ vallomásért, miszerint az ellene történt megrohanás is sem az ő jellemével, sem elnök ő mlrga’ hivatali állásával meg nem egyezett. — D.— L— tb., ki úgy sejti, mintha némellyek szántszándékkal ingerültséget terjeszteni törekednének , és B.— G.— tb. az alispán’ indítványához járulnak. — Elnök ő mlrga, a’ megyének a’ tisztesbel’ ügyében követett eljárását elősorolván , a’ sérelem’ alapját az intézményben föl nem lelheti. Ő felsége, úgymond, a’ törvények’ felügyelője , ’s ha a’ RR. az alkotmányos jogokat törvény ellen akarják kiterjeszteni, tisztében áll a’ RR-et törvényre utasítani. ’S a’ tisztújítás’ felfüggesztése csak eszköz az intézmény’végrehajtására, és törvényekbe nem ütközik;’s győződjenek meg a’ RR., hogy ollyan parancsok’ végrehajtására, mik akár a’törvénynyel, akár fökormányzói jogaimmal ellenkeznének,segédkezet nyújtani nem fognék. — L. G. ügyvéd jól tudja, miképen ma a’teremben, az itt uralkodó hangulatnál fogva, szava alig talál viszhangra ; de a’ polgári kötelesség szólani készti. J.— P. — tb. urnak kell, mondá, többek közt elsőben felelnem : ki is azt mondá, hogy ő felségének kizáró joga a’ végrehajtás ’s a’ törvénytelen végzések’ megsemmisítése. Ez állítás könnyen tévútra vezethetne valakit , ’s azért cáfolatot tesz szükségessé. Már Bentham , a’ tanácskozási tactica’ írója , megjegyzé , hogy szokásuk némellyeknek a’ vita’ folytában elvet tenni fel, ’s abból vonni következéseket, holott a’ föltett elv nem áll, ’s igy a’ rá épített okoskodás is ledől. így hibás az elv , mintha a’ végrehajtás hazánkban kirekesztőleg felségi jog lenne ; mert hiszen politicai a. b. c. az nálunk , miszerint a’ nemzet a’ végrehajtó hatalomban is részt vesz ; ’s igy hibás az innen hozott következtetés is. Továbbá felhozatott az intézmény mellett, miképen a’ tisztesdek iránti megyei szabály törvényen nem alapul. De én csodálom , hogy a’ kik ezt állítják , úgy nem járnak egymással , mint Cicero’ „augurai. Hiszen, ha törvény volna e’ részben , nem kellene szabály. A’ tisztesbek’ egész osztályát nem törvény , hanem a’ szokás, melly törvény’ erejével bir, hozta be honunkba , ’s azért kicsoda merné a’ tisztesbek’ lételét megtagadni ? Azon sarkalatos jogokban , mellyek az Iső rész’ 9-ik czime szerint a’ nemeseket illetik, a’ tisztesbek