Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-05 / 515. szám

Kedd 515.­­ A.,­gustu­s 5.1845. PESTI HIBLIF. ,V­egjelenik a’ lap minden héten nagyszer : vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a‘ két fővárosban há’hoz hordással b­ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp.— Elen­ethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utca a Horváth-házban 483­ ss. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — A’ ausztriai birodalomba ’­ egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi vs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,­­s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki­számittatik. TARTALOM. Kinevezések. Nyilt levél Triesztből. Mesterképzők’ utaztatása. Butorkereskedésünk Bukarestben. Angol egyház. Tör­vényhatósági dolgok: Zágráb (a’ horvátm­agyar párt’ tiszt­újítási győzelme; botrányos kicsapongás a’ másik részről). Nyitra (intézmény a’ katonai karhatalom’ haszná­lása iránt). Bereg (különös végzés Nagy-Bánya’ levelére, börtön­­ügy). Vegyes közlemények: A’ mezei naptár’ ügyében. Külföld. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ő cs. ap. kir. Fölsége Csergheő Lőrincz cs. k. statustanácsi tisztet valóságos; J­á­s­z­a­y Pál udv. fogalmazót pedig a’ magy. kir. udv. Ganczellaria számfeletti udv. titoknokává mélt­óztatott legykegy. kinevezni Ő cs. ap. kir. Fölsége jul. 18kai legfensőbb határozata’ következ­tében Barra Imre erdélyi Kolozsmegye’ rendes orvosát és G­a­j­­z­a­g - Lukács Szamosujvár város és vára physicusát szalagtól függő polgári kisebb arany érdempénzzel méltóztatott legkegyelm. diszesiteni. Az erdélyi kir. udv. Canczellaria Renner József udv. írnok nyugal­­m­aztatása’ következtében Bod Péter udv. járulnokot udv. írnokká, Vajda Endre dijnokot pedig udv. járulnokká léptette elő; végre Janka Imre gyakornokot dijnokká nevezte ki — (B. H ) NYÍLT LEVÉL TRIESZTBŐL. Jul. 25-én. „A’ triesz­tiek hallgatnak“, azt írjátok leveletekben. — Nem hinném, hogy a’ Lloyd’ embereit értenétek, kik folyóiratukban egy armada magyarországi — nem magyar — dolgozótárs’ se­gédével, időről időre teli veszik szájokat, és tücsköt boga­rat küldenek felölünk a’ világba, hogy a’ Pester Zeitungnak is jusson belőle vezérczikkül. A’ triesztiek tehát nem hallgatnak;—az ellenkezőt hinnetek igen kártékony tévedés fogna lenni, sőt közvet­lenül bekövetkezhető anyagi eredményeinél fogva még kár­tékonyabb azon tévedéseknél, mellyekröl Sz. L. társunk értekezik. — Az ügyes ember a’szakállas vállán halad előre, mondja egy spanyol példabeszéd, azaz: jobbra néz és balra néz, mert írva áll a’veszedelemről, hogy sem napját nem tudni, sem óráját; — istennek hála, hogy az előjelek fel­­jegyezvék , mellyek mutatkozni fognak egen és földön, ’s igy ha vigyázók leszünk , nem fogunk meglepetni; — már pedig meg nem lepetni: jobb fele a’ legjobb tacticának. A’triesztiek, ismétlem, nem hallgatnak. De én hall­gattam , én, kit triesztinek hívnak, mint a’lucust­a non lucendo. Nekem néha olly jól esik a’ néma hallgatónak szerepe; nézek ’s nézek a’messze távolba, és mintha a’ porfelleg’ conformatiójáról, mellyet küzdelmeitek a’ pálya­téren felkavarnak, megítélhetném a’ pártok’ állását, a' dia­dalnak jobbra vagy balra fordulását, oraculomokat hirdetek a’ szegény fiumeieknek, ha néha a’ „Principe di Metternich’ ebédlőjében“ mellém vetődnek. — Il y a quelque chose autour de nous qui gémit el qui meurt, — mondá nekem e’ napokban a’ saintsimonistáknak egyik töredéke, kit a’ sorsnak forgószele Kairóból meg’ ide csapott. Nem tudom, tulajdon sectáját értette-e, vagy általában a’ társaság’ jelen organismusát. Ha az utóbbit, akkor, úgy hiszem, csalódott, mert bár mint lihegjen asth­­mája alatt a’ társaság, még sokáig fog gyermekeinek és gyermekei’ unokáinak sírásója maradni. De nálatok a’ hár­mas hegy’ és kettős kereszt’ árnyékában mintha csakugyan haldoklanék valami, ’s mintha ezen valami a’ vis inertiae volna. Képzelem, mint bámészkodott ezen erő, melly, úgy lát­szik, nem azon egy a’ Faust’evangéliumában említett erővel, képzelem, mint bámészkodott az istenlett vis inertiae, midőn reáadták az utolsó kenetet. A’ római Caesarok, kiket deus­oknak nyilatkoztatott a’ senátus, nem bámészkodhat­tak inkább,, midőn az élet’ mutatójának árnyéka végórá­­jokra esett. Én nem zokogok az elhunyt felett, könyforrá­­saim a’ sok baj, a’ sok ápolás között e’ nagyramenendő és szánandó tzomoruságra jutott beteg körül kiapadtanak, ’s a’ mi netalán könyböl még fenmaradt, azt nagyobb gyász’ idejére teszem félre , melylyel bennünket még meglátogat­­h­atnának az égiek. Mi nem sírunk mausoleuma fölött, mellyet, úgy hallom, közvetlenül Atilla’ ismeretlen sirja mellett emeltek neki; de azért az uj tevékenységet sem fogjuk megtapsolni, ’s nem fogunk Pliniusaivá lenni mind­addig , míg az a’ parlamentáris rendszer’ tiszta formáiban nem nyilatkozik, mindaddig mig a’ képviselők’ diétái több­­? a nagyobb ügyek’ igazgatását venné IHV'* ,'aza meey opponálni és a' kisebb ügyekkel foglalkozni a municipiumokban, mindaddig mig­e­nera hol,hatósági ügyek elintézésé értjük - országos kormányformákat nem látunk, sajtótörvény’ ’s a’többi alkotmányos biztosité­­kok horgonyán. — Képzelem, mennyi politicai munkákat hordálnak most Hartlebentől és Heckenasttól földjeink, mint olvassák ere­detiben a’ társadalmi tudományok’ örök bibliáit, mióta eddigi eredőjűk’ öreg kathechismusának feneketlen voltát általlát­­ták. Dicsekednek-e még mindig vele a’spectabilisek és illus­trissimusok, hogy ők, istennek hála,nem tudósok? Úgy nyi­latkoznak-e még néha napján, mint a’ franczia kamarák’ egyszeri tagja, ki egy nagyhírű és szabadelvű minister-pro­­fessornak a’ kamra’ bureaujában értésére adá , hogy elég az , ha ő a’ szóló, ellene nyilatkozik az indítványnak, hogy okait nem fogja egyelőre tudományosan elősorolni, mert ő nem termékből készülő professor, ő addig, mig a’ kamara’ teremébe , mig a’ szónokszékre nem lép , rendesen még nem tudja, mit lesz mondandó; — ’s kinek ama minister­­professor szíves megismeréssel válaszold, hogy a’ mit az érdemes úr mondott, az bizony erős dolog, ’s erösbet csak úgy mondhatni, ha találkoznék ki meg azt állíthatná , hogy ő még beszéd közben sem tudja, mit mond. — Ügyetek’ , vagy inkább „az egy ország’ ügye’ szépen halad előre. ’S hogy ne haladna, midőn olly dús , ’s olly közel jövendő’ csiráit hordja magában. Az öszves reform ez­ irányban fog alakulni, alkotmányos életünk’ valamennyi kérdései ez után fognak megfejtetni. Megye és község­­rendezés , közmunkák és adóügy, büntetőjogi intézkedé­sek ’s a’ távolban már felmagasló polgári törvénykönyv , ezen zárköve az öszves épűletnek , ezen valóságos deus terminusa a’ pusztai életnek , ezen elutasíthatlan vállalat, mihelyest az ősiség’, a’ birtokviszonyok’ ügye elintéztetik , — meg annyi parallelái lesznek a’ központosítás’ politicai formáinak. A’ki mind e’kérdések’fenekén nem látja a’ köz­­pontosítás’ ügyét, a’ ki azt hiszi , hogy arról foly a’ vita , valljon a’ municipalis túlbuzgók fognak-e győzni vagy pe­dig a’ centrálisan közigazgatás’ barátai ? — ’s nem arról , miről valósággal foly , hogy alkotmány­szerüleg fogunk e központosulni vagy alkotmánynélküliesen ? a’ ki azt hiszi , hogy a’ parlamentaris kormány gyökeret verhet kö­zöttünk , mielőtt annak alaptételei a’ közmegvitatás’ izzó füzéből teljes épségben keltek ki; a’ ki Baco’ egyik alap­tanának : „legitimae inquisitionis vera norma est, ut nihil veniat in practicam, cujus non fit etiam doctrina aliqua et theoria, igazságát által nem látja , ’s azt hiszi hogy mást kárhoztatott nem önnön ma­gát, midőn benneteket doctrinaireknek vagy theoretizálók­­nak czimezget, — az igen jóravaló ember , igen ha hazafi lehet , de mégis önérdekében fog eljárni , ha szemüveg­ről gondoskodik. Azt mondják : még kevesebbségben vagytok. Hiszem. — Hiszem annálfogva is , mert magam még mindegyre csaknem kizárólag az uj tan mellett buzgólko­­dom leveleimben ; pedig tapasztalásból tudom, hogy mihe­lyest valamelly ügyet kivíva látok , odébb szoktam állani, ’s más félreismert vagy lenyűgözött igazság’ szolgálatába szegődöm. Azért-e, mert Lessinggel tartok , ki még na­gyobb gyönyörűséget érzett az igazság’ fényfederitésében, mint biztosított leírásában; azért-e, mert minden ügy mi­helyest uralkodóvá leszen , heterogeneus részeket vészén szükségképen magába , mellyek tiszta fényét némileg elho­mályosítják , — még magam sem tudom. Annyi bizonyos , hogy rendesen jól éreztem magamat a’ minoritásokban, hogy erőmet, bármi parányi legyen az , ösztönszerüleg mindig a’ küzdőnek, az elhagyottnak gyámolitására szerettem for­dítani , ’s hogy az nap’, mellyen például, ha Magyarország­ba még visszakerülnék , brünni posztóban fogok öltözköd­ni, — az nap’ bizonyosan már nem szorult többé védelem­re a’ hazai iparnak ez’ ága. Működjetek , fáradozzatok e’ kettő: u.üipar és központosítás­, az az : anyagi jólét , ’s valóságos alkotmányosság körül. . .’s még felvirad a’ nagy nap őseink’ szent öröksége felett! 0. MESTERKÉPZŐK’ UTAZTATÁSA. A’ B. H. örömmel jelenti, hogy jul. 12én kelt legfelsőbb határozatnál fogva az országban létezö mind öt mesterképzőintézet’ tanítói a’jelen iskolai szünetközben egy hónapra 4 pftnyi napidíjjal Bajoror­szágba, azaz: Bajorországba utazandanak, hol az­­iskolai tanfolyam egy hónappal későbben végződik, mint nálunk. A’ kiránduló tanítóknak kötelességül van téve az ottani hasonló intézetek’ rendes felosztásáról, ’s a’ tanitásbeli előadás’ módjáról alapos ismereteket szerezve az utazás’eredményé­ről ’s szerz­élt tapasztalásaikról a’ m. kir. helytartótanácsnak írásbeli jelentést tenni. A’ pesti, szegedi és miskolczi prae­­parandiák’ tanárai f. aug. hó’ 2-án szállanak gőzösre ’s 3-án Pozsonyban a’ már odautasitott érsekujvári- és kani­zsaiakkal egyesülvén utjokat Bécs felé folytatandják, honnan a’ kitűzött helyre fognak sietni. Adja isten, hogy Bajor­országban sok olly üdvös tapasztalást gyüjthesse­nek az oktatás körül, mellyel Magyarország’előmenetelét esz­közölhetik. BÚTORKERESKEDÉSÜNK BUKARESTBEN. Lapjaink is emlékeztek a’helybeli egyik asztalos társulat’keleti ízlés­ben kiállított bútorrak­táráról , midőn e’ raktár’ első szállít­mánya hajókon Bukarestbe útnak indíttatott. E’ hajók’ sze­rencsés megérkezéséről következőleg tudósítja a’ magyar kereskedelmi társaságot ennek ügyvivője : „Tegnap az uralkodó herczeg’ czerimoniariusa és a’ franczia követ (már fél a’ versenyzéstől , ’s már rögtöni megjelenése is mutatja, hogy practicus kereskedői nemzet’ képviselője) mint szinte több ur látogatá meg raktárainkat, ’s igen dicséré az ott letett bútorokat , mellyek igen meg­tetszettek , ámbár még semmi sem vala rendben. Ő herczeg­­sége megparancsolá, hogy számára a’ legszebb darabok egy szobában minél előbb rendezve felállitassanak , ’s én (a’ magyar keresk. társaság’ ügyvivője) ezt tenni el nem mu­lasztom , mert ő akar első lenni a’ választásban, miért is meghagyá, hogy addig mit se adjunk el.“ E’ szerint — mond a’ számosabb előfizetőkre érdemes Hetilap’ egyik dolgozó társa , ifj. Szabó Pál — a’ magyar műiparczikk’ első szállítmánya kedvezőn, rendkívüli újságul, fogadtatott külföldön, annyira, hogy egy fejedelem is ér­demesnek tartá figyelmére , ’s hol a’ status’ főnöke párto­lása alá vesz egy vállalatot, ott annak sikere némileg már előre biztosítva van ; *) ámbár mint minden kezdet , ez is sok nehézségekkel járt , mert minden kisérletnél meg kell fizetni az illető tandijat.­­ Az ügyvivő igy zárja be levelét: „Én bátorkodom e’ vállalatnak a’ legszebb ’s legbizto­sabb jövendőt reményleni.“ Adja isten ! — mond a’ Hetilap — úgy is sok dugába dől. AZ URALKODÓ EGYHÁZ ANGLIÁBAN. — Az izlandi academiai közoktatási bili az alsóházban keresztül menve, julius’ 21-kén (lásd alább) már a’ felsöházban is felol­vastatott másodszor, ’s miután a’ másodszori felolvasta­­tás a’ bitlek’ tűzpróbája, parlamentáris kormány mellett, szilárd alkotmányos életben nem lehetvén kétség , hogy a’ fejedelmi megerősítés nem fog elmaradni a’ két ház által olly nagy többséggel elfogadott törvényjavaslattól, im­már tökéletesen bizonyosnak tarthatni, hogy a’ kérdéses bili törvénynyé fog válni. Bizonyos, kétségbevonhatlan tu­domás tehát már, minek puszta hite, reménye is örömmel tölté el kebleinket. A’ tiszta szabadelvüség, azon elv, mi­szerint a’ statusnak világinak kell lenni, ’s egy vallás’ ol­dala mellé sem kell esküdnie, mikép’ ezt már e’ lapok’ 474-ik számában érintők, diadalt ül Angliában, hol ez kü­lönös nevezetességgel bir, mert Angliában leginkább van összeforradva a’ status az egyházzal. Nem tagadhatjuk en­nél fogva, mint jámbor keresztyén , ha valamelly megtérő eretnek’ személyében egy lelket ismét kiragadva lát az ör­dög’ körmei közül, úgy örvendünk különösen Angliának a’ vallásos­ politicai útról, philosoph-politicai útra való téré­sén. Nem egy nap épült Róma. A’ nagy dolgok nem egy perez’ művei. Várnunk kell. De az alap le van téve, a’ kö­vetkezmény el nem maradhat. Valamint a’ maynoothi bilinél nem volt, úgy a’jelen academiai közoktatási tervnél sincs megállapodás. Ezen tör­vényjavaslatok’ alapelve abból áll, miszerint a’statusnak minden vallás iránt türelemmel, sőt pártfogással kell lenni. Ez a’ vallások’ egyenlőségének elve. És igen helyesen, igen bölcsen; a’ status sem a’ mennyországba sem a’ pokolba nem fog menni, a’ vallás egyes emberek’ dolga mindenki maga lássa, mint vet számot istenével, a’ statusnak világi­nak kell lenni, és szükségtelen valamelly vallás’ oldala mellé esküdnie, ’s valamint nem a’ legnagyobb vallásosság egyes emberektől egy vallást sem választani magának kü­lönösen ; úgy a’ status’ részéről az által pártoltatik legin­kább általában a’ vallásosság , ha a’ status épen semmi val­lást sem választ ki magának, ’s magára nézve, mint sta­tus, vallástalan marad. Ha Sir Robert Inglis volnék, ki fe­lettébb szeretné, ha az egyesült királyságokban, mindenki az anglicana egyház’ hive volna , bizonyosan leginkább ör­vendenék ugyan annak , ha ez megtörténhetnék , de nem lévén mindenki anglicana vallásu, mint buzgó vallásos em­ber , még is inkább szeretném , hogy a’ többiek legalább catholicusok, quakerek ’stb. legyenek, mint épen semmi vallásuak. Ezen czél’ elérése végett is legjobb politica a’ felebb említett tiszta szabadelvűség, miszerint a’ status, mint illyen, vallástalan legyen, de ezen vallástalanságot nem úgy kell érteni, hogy ennek folytán minden vallás ül­­döztessék, avagy csupán tüzessék, hanem hogy minden vallás, és pedig egyenlően, pártoltassék, gyámolitassék. De a’ maynoothi ’s az izlandi academiai közoktatási bik­­éi eleget tett-e ezen dicső elvnek, politicának Peel? Meg­lehet-e állani egyedül az izlandi catholicusok’ némi pártolá­sánál? Mit vétettek a’ többi vallások? És ki van-e már a’ méltányos, kibékítő, engesztelő politica’ elvén egyenlítve avagy csupán az anglicana és catholica egyházak közötti egyenetlenség az egyesült királyságokban ? A’ magnoothi­bili’ folytán a’ cath. papnövendékek gondos és nem épen kényelmetlen neveltséget fognak nyerni, melly a’ nagyobb résznek, születési állapotához képest, a szegény Izlandban épen fényesnek is mondható. És ez ellen nem lehet kifogá­­sunk,mert a’ növendékekből lelkészek fognak lenni, ’s igen *) Nagyon igaz; ezt mi magyarok főleg Ausztriában tapasztaljuk« — S­zer­k. 20

Next