Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-14 / 555. szám
horvát nemesség’ befolyása a’ követválasztásba, tehát a’ törvényhozásba, akként szabályoztatok , hogy az egyenlő szavazati slavoniai megyék által, mellyek mégis külön képviselvék, az országgyűlésen végkép’ egyensúlyoztatok , ’s ez által ezen közgyűlés’ rendezése tettleg létesittetik; — ennél fogva tehát, 's mivel utasítása szerint a’ rendezéstől eltiltatik , felírást indítványozott ő felségéhez a’ régi gyakorlat’ fentartása mellett. Beszéde’ folytában fájdalmát jelenté ki a’ fölött is, hogy ő exja a’ helyett, hogy a' leirat’ tartalmát a’ KK-al közölvén e’ tárgy fölött velők tanácskozott volna,— a’ KK-et jogaik’ épentartásáról általánosan biztositá, de később határozott nyilatkozatra szólittatván fel a’ kir. leiratot felolvastatta. — Bánó ninga erre azt jegyzé meg, hogy ha a’ KK. azon bizalommal lettek volna iránta, mellyel elődeik viseltettek elnökeik iránt, s a’ szavazatokat, mint annak előtte, fontolta volna (ponderare), de minthogy ismételt felszólításai’ daczára ezen kérdés’ feszegetésétől el nem állván, az ügyet tűhegyre álliták , nem volt egyéb hátra, mint a’ legfelsőbb ezen ügyben érkezett kir. leiratot felolvastatni. K.— A.— , megyei tbiró a’ kir. leiratot az 1741 : 10 —12. tczikkek’ tekintetéből, majd azon szempontból taglalá, hogy általa a’ nemesség’ legsarkalatosabb joga, befolyásának módja a’ törvényhozásba szabályoztatok, ’s mind ennélfogva, mind azért, mivel némelly törvényhatóságok a’ neveletlen , de egyike sem az egész nemesség’ kizárását kéré , — a’ nemeseken kívül a’ távollevő főrendek’s özvegyeik is szavazataiktól elesnek,— a’felírásra szavazott; B.— J.— Zágráb megye’ követe a’ nemesség’ szavazatjogát történetileg fejtegeté;— alapját Mátyás kir. 1465.’s 1477. évi szabadalmaiban találja, a’ horvátmegyék rendezése előtt e’jog’gyakorlata iránt annál kevésbbé lehet kétség, mivel a’megyei tisztviselők is e’ gyűlésen választattak, — de az 1759 évben történt rendezés után sem, mert Mária Theresia’szabályozó leirata a’megyei tisztviselők’ jelenlétét nemcsak megengedi, hanem egyenesen meghagyja : hivatkozik a’ jelen itélőmesterre, ki az összes nemesség által választatott, — bán őexcára, kinek az országkapitányi lobogót az összes nemesség’ nevében átnyújtják , ’s a’ gyűlés’ pecsétje’ köriratára „Sigillum Nobilium Regni Slavoniae“ ; — végre azon hasonlatosság iránt , melly a’ magyar országgyűlés’ szerkezetéből vonatok , megjegyzé , hogy ez azon okból nem állhat, mivel ott két tábla van; — a’ turmezei gróf Zágrábmegye’ követeivel egyetért, a’ múlt követválasztásból történt kizárást ’s a’ követek’ eljárását élesebben megérintvén — ő felsége iránti tántoríthatatlan hűségét ’s törvényekhezi ragaszkodását kijelenté, ’s a’ felírásra szavaza gróf D.— J.— a’ kir. leiratban csak a’ régi gyakorlat’ megerősítését szemléli , minthogy ötven év óta ezen gyűlésekben részt vevén, az elnökség mindenkor az asztal körül ülök’ nyilatkozatai szerint mondá ki a’ végzést; a’ többi nemesek csak véleményező (informativum) szavazattal birván; — Körös ’s Szerém megye’ követei a’ kir. leiratban megnyugodnak,’s a’ felírást ellenzik ; ugyszinte Varasd’ követe H.— P.—, ki a’ történtek’okát abban látja, hogy némelly Zágrábmegyeiek a’ köznemesség által magoknak túlsúlyt szerezni akartak; J.— L.— Zágrábmegyei táblabiró hosszabb beszédben a’ fenforgó kérdést a’ jog’, történetek’ ’s tanácsosság’ szempontjából taglalá; — a’ nemesség’ szavazatjogát Mátyás’ szabadalmaiból származtatja; — a’ jelen gyűlés Kőrös ’s Zágráb megye’ egyesült közgyűlése volt,’s „Universitas Nobilium Slavoniae“ neve alatt került elő, — a’ tényeket tekintvén , mindeddig a’ nemesség jogával vissza nem élt , a’ követek’ utasítását nem ostromta , hanem inkább istápoló, — ’s ámbár a’ zágrábiak tulsulylyal bírtak a’ választásokban, mindig voltak illő tekintettel a’ szomszéd megyékre ’s Slavoniára,mint ezt a’ történt választásokból bebizonyíthatni; végre a’tanácsosság’ szempontjából a’ jelen időt nem véli alkalmatosnak, midőn a’ szenvedélyek elidegenítők a’ nemzet’ fiait egymástól; — nyilvános vallomást ten , hogy ő ’s elvbarátai csak a’ haza’javát, régi alkotmányos jogaik’’s nemzetségük’ fentartását óhajtják, figyelmeztette az ellenvéleményüeket, hogy emlékezvén azon régi szabályra, miként minden hatás viszhatást idéz elő, arra ne vigyék a’ dolgot, hogy ők helyhatósági főjogukban megszorítva, teljesen a’magyarokhoz csatlakozzanak; — és a’ jelen kormány iránti mély tiszteletét előbocsátván , — egyességre szólitá fel mindnyájokat, nehogy atyáik’ viszálkodásait sirassa a’ késő unoka; — B.— H.— bántáblai ülnek a’ turmezei grófnak felelé, hogy ő ezen országokat többször már képviselte, megbízó leveleik az országgyűlési elnöktől elfogadtattak, ’s szavazataik számításba vétetvén követeknek elismertettek; követsége’ ideje alatt hivatalt nem keresett, ’s a’ személyességek ellen óvást tesz; — a’ már előbb szólott tbiró K.— A.—, az ellenvéleményüeket védőkai’ czáfolatára hivá fel, Varasdmegye’ követeit váddá, hogy utasításaik’ körén toll mentek; ha a’ felírás el nem fogadtatok, mind saját, mind főrendi megbízói’ nevében minden a’ magyar országgyűlés’ befolyása nélkül történendő rendezés ellen tiltakozását nyilvánítja ’s a’fölött bizonyítványt kér; — gr.P.— P.— körösi helyettes a’ jelen kérdést mellőzendőnek’s a’ követjelentést felveendőnek véli; K.— P.— tengermelléki kormányzó a’ mai vitatkozásokból meggyőződött , miként a’ nemesek’ egyéni szavazatjoga iránt a’ vélemények kétfelé ágaznak ; az illy kétes esetekben a’ fölség’ jogaihoz tartozik ideiglenes rendszabályokat hozni; nem is lehet mondani, hogy ez a’ nemzet’ kihallgatása nélkül történt volna, mert több törvényhatóságok az iránt legfelsőbb helyre folyamodtak; — nem is állhat azon ellenvetés , hogy ez csak a’ műveletlen nemességre nézve történt, mert műveit ’s műveletlen nemesség közötti különbséget törvényeink nem ismernek, nincs tehát egyéb hátra , mint hogy az 1837-ik évben, tehát akkor, midőn pártszakadások nem léteztek, készített rendezési terv tanácskozás alá vétessék, és az ülésekként rendeztessék ; — szólott még C.— személyképviselő a’ felírás mellett, majd Zágrábmegye’ követe . B. K.a’ főrendeket figyelmeztette, hogy kétszer a’ nemességtől elválni akartak, de mindannyiszor felsőbb parancs által köteleztettek a’ nemességgel együtt tanácskozni; — nagyobb anomáliát lát abban, ha Károlyvárosnak egyenlő szavazata lesz Zágrábmegyével, mint ha a’ mostani viszony fenmarad, végül minthogy utasításánál fogva a’ rendezéstől eltiltatik , és ha a’ nemesség kijáratok, a’ gyűlést elhagyni köteles, ő mmgát a’ végzés’ kijelentésére, ha pedig kívánságától elüttetnék, közbenjárásáért legfelsőbb helyen szólitá fel; — erre bánó ninga kijelenté, hogy a’ törvényhatósági képviselők’ többsége a’ felírás ellen nyilatkozván, ez el nem fogadtatott; — erre harsogó hosszas zsive hangozván a’ karzaton, a’ turmezei gróf felemelkedvén visszatorló szót hangoztatott. (Vesszetek.) Mire a’ karzaton levők’ részét olly rémület foglalá el , hogy futásnak eredtek, — ez által pillanatnyi zavar támadván , ő exc. az ülést eloszlottnak nyilvánitá; a’ teremben azonban legkisebb rendetlenség sem történt,s a’karzatbeliek is ijedtségük’ alaptalanságáról meggyőződve renddel hagyák el a’ gyűlés’ helyét. — 27-én ’s 28-án ülés nem tartatott. — (Folyt, követk.) SZEGEDRŐL. Nyilatkozat. — A’ Pester Zeitung’ 106-ik számában Em. — aláírással, egy közlemény jelent meg Szegedről, melynél, egyedül csak álnevű írója lehet szerénytelenebb. Alulírottak, több elvrokonainkkal együtt, ama rágalom által közvetlenül sértve lévén, fölhiva érezzük magunkat, ellene nyiltan fölszólalni. Minthogy pedig a’ T. Hírlap’ olvasóközönségéről, ’s különösen minden magyar ajkú ’s magyar érzelmű polgárról fölteszszük , hogy a’ nemzetellenies irányú , ’s a városi bureaucratiának tömjénező P. Zeitungot nem igen forgatja, következéskép’ a' levelezői visszaélésnek amaz épületes példányát sem olvasá , szükségesnek látjuk azt, mindenekelőtt, szőrül szóra lefordítva , a’ t. szerkesztőség’ engedelméből ide igtatni, melly imigy következik: „Szeged, sept 25. — E’ hó’22-én tanúja volt városunk, egy ép’ olly gonosz szándéku, mint büntetésre méltó demonstrationak, mellyet nehány csendháborítók — kik a’ zavarban halászni akarnának - hallatlan vakmerőséggel elkövetni merészkedtek. Azon ügyesen választott ürügy alatt, hogy egy, az országban jól ismert hazafi szövétnekes zenével — mellynél már a’ szövétnektartók nem épen különösen válogattattak) — tiszteltessék meg, a’ kitüntetendő hazafinak ablakai alatt, egy tömeg jelent meg, melly között hét czigány a' Rákóczy-indulót keservesen elferdítve hangoztatá, és csak hamar előállott egy, az iskolából alig menekült pelyhajak,és az összes polgárság’nevében is a’ fogvakmerőbb kifejezésekkel szerkezett üdvözlőbeszédet telitorokból bugyogtatotta’ törvények’gunyára! (czifra, de hű fordítás, melly a’P. Z.’költői ízlésének diszére válik.) A’ meglepett hazafi egy szót sem viszonozva , mint látszók, boszankodva vonul vissza , ég a’ fölbujtott pórnép, lármázva takarodott a’ sétányra , ott kényére szitkolózandó. — Édes isten! tehát oda jutottunk már, hogy a’ békés és minden törvénytelen pártoskodástól idegen szegedi polgárság’ nevében, egy , az iskolai vessző alól alig menekült gyermek , határtalanul vakmerő szitkos beszédet tarthasson zene- és szövétnekfény’ kiséretében a’ néphez? Nem, nem! ezt nem lehet, nem szabad olly könnyedén hallgatással tűrni. Minden békés és nemes gondolkozásu polgárnak becsülete ’s önérzete illy ráfogást fölháborodtan visszautasít, ’s nem fogja megengedni, hogy az ő nevében egy aljas cselszövő — bár kik legyenek is az indítók — a’ köznyugalmat bár egy pillanatig is veszélyezhesse.“ — Em.Eddig a’ P. Z. levelezője. Való, ezen egész tudósításban csak az, hogy városunk’országosan tisztelt polgárai— G— az említett napon,szövétnekes zenével tiszteltetett meg. Mielőtt pedig, a’ többinek részletes czáfolatába bocsátkoznánk, nem lesz fölösleg az előzményeket,mellyek ezen tisztelgésre okot szolgáltatónak, röviden megérinteni. Szolgáljon egyébiránt mentségül az, hogy sötétben lappangó gyáva ellennel van dolgunk, kit máskép’, mint hozzája méltó fegyverrel sújtani, sikernálküli pazsar nagylelkűség lenne. — Hírlapokból tudhatja a’ t. olvasó közönség, hogy Csongrádmegyének f. é. sept. 15-én tartott közgyűlésén, a’ legnagyobb részt értelmiségből álló ellenzék, a’ másik párt’ nyers tömege által leszavaztatott. Ez alkalommal K. G. úr, mint az ellenzék’ csüggedetten vezére, saját népszerűsége’ koczkáztatásával, férfiasan küldött az adózók ,s igy közvetlen a’ városi polgárság’ igazságos érdekében is. — ’S e’ dicső küzdelem’ hálás megismeréséül, alulírottak, számos rokonérzelmű polgárokkal egyetemben , kik között nem egy városi tisztviselő ’s választópolgár is ven részt, jeles polgártársuk’ tiszteletére, szövétnekes zenét rögtönöztek. Ez volt tehát az egyszerű ok, melly a tisztelgést előidézte ; nem pedig „csendháborítás és zavarban halászni akarás“ , miként a’ P. Z.’ szegedi zsoldosa, aljas gyanusitgatással a’ tisztelgőkre fogni vakmerösködött. — Az ünnepélyhez, a’ helybeli fegyveres polgárság’ hangi»kara vala megfogadva. — Estve azonban , a tisztelgők a’ sétányon összegyülekezvén, azon kellemetlen| tudósítással lepettek meg; — hogy a’ polgári őrsereg ezredeseegyszersmind városunk’ egyik tisztviselője a hangaszkar egyenruháját ’s hangszereit fesillolta; noha mind ezeket az őrsereg’ őrnagya , az élőit kész szívességgel átengedni megígérte. Igen természetes, hogy itt, helyzetben, »legközelebb, legjobbat ragadván meg, egy, rögtön gyújtott kisded hangászkar’ működésére szondánk, melly , ha az ünnepélyhez méltó nagyszerűséggel nem is , de olly „keservesen elferdítve“ sem hangoztató a’ Rakoczy-indulat mikén az, Em ur’ füleitetette! — Ez volt az ok , melly miatt nagyobbszerű zenével nem tartathaték meg a’ tisztelgés. De ez’ okot —Em.— ur noha bizonynyal jól — ’s nálunknál tán eóbb — tudta,nagybölcsen, vagy inkább, elég gonoszul elhallgatni, tanácsosinak látta. — Gőgös gunynyal említi —Em. — ur csillag alatt azt is , hogy a’ szövétnekesek’ sorában , ügyvédek között, látni lehet e marqueur-eket, schusterinasokat, borbélylegényeket stb. Alulírottak , siker nélkül igyekeztek ugyan —Em.— ur’ emez állításának valóságát kipuhatolni. De föltéve , hogy ez’egyetlen egyben igazat mondott volna is, ugyan kérdjük —Em. — urat, mi gúnyolni valót találhat ebben a’ becsületes ember ? Valljon mindazok , kiket megvetőleg elsorolt, mint kézművesek, nem a’ polgári osztályhoz tartoznak e leginkább ? Hát a’ becsületes iparosnak ki verejtékes munkájával keresi napi kenyerét, nem szabad-e hálatiszteletét nyilvánitni az iránt, kit szeret; mert tudja , hogy sorsa’ javításán fáradozik? Ez tehát azon P. Z. szelleme, melly magát a’polgári érdekek’képviselőjének hirdeti? Nem tudjuk ugyan, —Em.— urnak hány ősi czimere homályosulna el, ha véletlenül egy tisztes kézműves ruhája’ szegélyét megérintené? De alulírottak, sem polgári sem illetőleg nemesi vagy ügyvédi oklevelük’ beszennyezésétől nem tartanak akkor, midőn becsületes mesteremberek’ társaságában hála-tiszteletöket róvhatják le, olly férfiú iránt, mint K. G. ur; ki velünk együtt bizonynyal csak örülni fog, ha az iparűző osztályban , minél több rokonérzelmü ’s gondolkozásu fiai támadnak e’ hazának. De lássuk tovább. Azt mondja E. ur, hogy egy az iskolai vessző alól alig menekült gyermek, az egész polgárság’nevében, határtalanul vakmerő szítkos beszédet tartott a’ néphez.“ — Mi, a’ szónok’ fiatal korát illeti, arra csak ez rövid megjegyzésünk, hogy miután a’ tisztelgők őt bízták meg a’ szónoklattal , ahhoz senkinek semmi köze. Egyébiránt E. urat hihetőleg az bántja, hogy a’ tanítvány sokszor tanítójánál érettebben tud gondolkozni. — Az pedig , ki állítja, hogy szónok az egész polgárság’ nevében, törvényellenes és bajtogatólag szólott, az, vagy értetlen oktondi, vagy a’ mondottaknak részlelkü eltorzitója . Mert szónok , az öszves polgárság’ nevében soha, hanem csak mindig azon rész’ nevében szólott, mellynek K. G. ur őszinte bizalmát bírja. Már pedig, hogy nem csekély ezek’ száma városunkban, tanúsítja, ha többet nem említünk is, a’ jelen tisztelgés; de különösen a’ legközelebb múlt orsz.gyülés’ folyama alatt. K. G. urnak a’ helybeli fegyveres polgárság által történt nagyszerű megtiszteltetése, melly alkalommal az emlitettek , egyenruhában, fegyveresen ’s száznál több szövétnekláng és senc’ kíséretében indultak ki a’ városház’ udvarából, szeretett polgártársuk’ lakához. És pedig ezen ünnepély’ rendezője, épen városunk’ egyik tisztviselője volt. No, de az idő változandó! — A’ mi pedig magát, a’beszédet illeti,ha ennek tartalma némi óhajtani valót hagyott, az nem lehete egyéb, hanem hogy a’ virágdús költői eszmék közé , egy kevés tövis illett volna, bizonyos emberek’ számára, kik a’ polgári jogokat csak nyelvükön hordják. — Végre, a’ köztiszteletben álló férfiút sem kimélve meg rágalmazó tollától Bur azt állítja, hogy a’ meglepett hazafi egy szót sem viszonozva, mint látszék , boszankodva vonult vissza.“ — Hogy K. G. ur nem felelt, az igaz. De ennek felvilágosítására szükség egy szomorú körülményt elmondanunk. K. G. ur nehány nappal a’ többször említett tisztelgés előtt, mintegy ötnyi magasról mellére leesvén,olly tetemesen megsérült,hogy csak gyors, orvosi segély mentheté meg őt. Midőn a’ tisztelgők lakása előtt megjelentek , néhányan közülök fölmenének hozzája, megkérendők őt, ki ekkor is alig szólhatva, betegen feküdt ágyában, hogy, egészsége’ kímélése végett, fölkelni ne eröködjék. Mire válaszoló: ha nem szólhatok is (ezt egyébiránt a’ nála épen jelen volt orvosa is tiltó) legalább az ablakhoz megyek, megköszönni az irántami „szívességet.“ — ’S akkor megjelenve az ablaknál, néma, de azért érzékenyen szóló, főhajtással köszönt le a’ tisztelgőkre; honnan csak a’ szónoklat- és tisztelgés’ végeztével távozott el , ismételt néma köszönések között. — Ehhez —úgy hisszük nem kell commentar, mert lehetetlenséget senki sem követelhet. Egyébiránt a’ jelenveltek örömélyen rivalgások között tértek vissza a’sétányrajbékével’s a’legkisebb rendháboritás nélkül. ’S hogy általán az egész ünnepély alatt, semmi ollyas, mi bármelly megrovás alá eshetnék, nem történt, arról, a’mind végig jelenvolt városi főkapitány úr is hiteles tanúságot tehet. — És most gyönyörűséges É. ur, még nehány búcsúszónk van önhöz ! Miféle lovag lappang ön’ álarcza alatt, nem tudjuk, de nem is képzelhetjük; mertSzeged 50.000 lakói között , nem ismerünk egyetlenegy arczot, melly önhöz hasonló.Ön, minket és rokonfeleinket, alávaló cselszövésről, fonódór bujtogatásról és pornóp-lazításról vádolt, pedig, hol lehet a’ földkerekségen önhöz hasonló faja az emberiségnek; ki embert, embertársa ellen a’ legalávalóbban bujtogatni nem iszonyodik? — ki a’ hatalmat becsületes érzelmű polgárok ellen, rágalmakkal felingerelni törekszik.— Igen uram ! ön és önnek fajzata az, melly a’legártatlanabb föllépést is lázitásnak bélyegezve, a’ meghasonlás’ konkolyát szeretné hinteni, nemzet és hatalom közé; hogy a’ bizalom’ szent kapcsait elszaggatva, majdan a’ zavarban zsákmányolhassom! — Szomorú sors várná a’ statust, ha a’ hatalom — melly iránt 248 f) „Látni lehető ügyvédek között, marqueur-eket, schusterinasokat, diákokat, laczikonyhásokat, würsslereket, borbélylegényeket ’stb. de a’ csillagot elvitázhatlanul egy, volt országgyűlési követ képzé, ki közel, a’ famosus szónok mellett állott.“ — Em.—