Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)

1845-12-02 / 583. szám

Kedd 583.­­ December 2. 1845. PESTI HIRLK­. Megjelenik •’ lap­ok­ban héten négyszer • vasárnap kedden, ssütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban h*iho*berdással 5 ft; berítékban 6 ft ; postán berítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helybei Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utca a Horváth-házban 483 n. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’« egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok Iránt a’ megrendeli« csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis helábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Kinevezések. Iskolaügy. I. Vukovár fiumei vasút. Törvényhatósági dolgok: Nógrád (börtönügy , pálinka), Liptó (karhatalmi intézmény, körlevelek, Ínség ’stb.) Heves (pesti levél az uj rendszer iránt). Nyitra (beszámító gyűlés). Közép- Szolnok. Vegyes kö­zlemé­nyek: M. Gazd. Egyesület Külföld. Hirdetések: SHARVARORSZÁG és ERDÉLY. 6 cs. ap. kir. Fölsége D­o­b­o­k­a­­ Antalt erdélyi k. udv. can­­cellarial fogalmazó gyakornokot ugyanott tisztibe!! udv. fogalmazóvá­ továbbá nagyváradi Horváth János fogalmazó gyakornokot az er­délyi k. kormányszékhez tisztibeli fogalmazóvá méltóztatott legkegyel­­mesebben kinevezni. A’ nagu magy. kir. udv. kamara Römisch Ferencz tárkányt k. sótárnokot saját folyamodására, hasonló tiszti minőségben, Dunave­­csére; továbbá Keszlerffy Károly Ipolysági ellenőrködő só­­mázsamestert szinte saját kérelmére, hasonló tiszti minőségben, Egerbe; ez utóbbinak helyére Ipolyságra pedig Szepessy Ferencz szu­­csani­k. ellenőrködő sómázsamestert helyezte által. — Nem különben J­a­g­a­s­i­t­s Alajost lippai k. sóhivatali ellenőrt körmendi k. só­tárnokká léptette elő ; — a’ munkácsi k.­­sóhivatalnál Halavách Elek’ előléptetőj­e által megürült ellenőrségre pedig Vecsányi Miklós homonnai ellenőrködő k. sómázsamestert, ’s végre a’ komáromi k. só­hivatalnál Novák János’ halála által ürességbe jött partnőri állomásra I­ra­e­­­y Miklóst cs. k. pattantyús-őrmestert alkalmazta. (B.-P. H.) ISKOLAÜGY. Ha a’ társadalmi munkásságnak bármelly ága kelletinél több erőt fölemészt, más ágak miveletlenül hevernek , a’ szükséges egyensúly megszűnik, zavar támad a’ státusélet’ anyagi és szellemi irányaiban. Ez mi nálunk is úgy van; mi felette sokat politizálunk, felette sokat beszé­lünk , ’s ha a’ politizálásnál minden erőnket megfeszítenek nagy elvek’ keresztülvitelére , nem lehetne kifogásunk el­lene; de minálunk a’ politikai pletykálások embernek élet­hivatása , vagy épen keresete. ’S ez annyi erőt igényel, hogy másra erőnk nem marad. Hogy a’ politikának a’ neme a’dolgok’ melyébe nem igen szokott behatni, nagyon ter­mészetes, ’s különös sajátja, hogy az emberek’ jelleméről, szellemi tehetségeiről ’s miveltségök’ fokáról épen elfelejt­kezik , ’s azért bennünket is kárhoztatni fog , hogy mi pol­i­tikai lapban iskola-ügyről szólunk , ’s épen most, midőn a’ gravaminalis politica a­ halottakból akar feltámadni. De mi meg vagyunk győződve, hogy politikai bajainknak utólsó kutforrása a’ miveletlenség, a’tudatlanság; az iskolaügy­ben tehát , politicai tekintetben is, fontos ügyet látunk. — Igen, müveletlenségünk nemcsak a’ régi visszaéléseknek életét tartja fen, hanem e­gyszersmind minden új javítás’ hatását paralysálja. — Ki ezen kételkedik, tekintse egye­sületeinket, tekintse főleg uj törvényeinket, az urbért ’s váltójogot. Mind e’, magokban igen üdvös dolgok az embe­reken hajótörést szenvedtek. Nekünk tehát nemcsak más in­­stitutiókra, hanem más emberekre is van szükségünk. E’ tekintetben nem mindent, de sokat tehet a’ nevelés, az is­kola. —* Nevelési és iskolai rendszerünk felett pedig, ered­mények szerint ítélve, pálozát kell törnünk. Mást kell he­lyébe állítanunk, ’s ne higyyük, hogy csak a’népet kell nevelnünk,vagy jobban nevelnünk: nem — meg kell kezde­nünk a’ felsőbb osztályoknál. Reformálnunk kell mindenek­előtt tudós, vagy, ha e’ név nem tetszik , classicus nevelé­sünket , a’ gymnasiumoktól az universitásig. — A’ régi nyelvek­­ görög ’s latin­’s régi litteratura a’ magasabb mi­­veltség’ alapjai fognak maradni örökké. — E’ tárgyak’ is­meretlensége,a’ legkitűnőbb kapacitásnak miveltségében ki­­tölthetlen hézagot képez. Alin­ne ’s Róma az európai mi­­veltség’ eredeti forrásai, nyelvök ’s liiteraturájok annyira beszivárgott az újabb culturába , hogy magát tőlök eman­cipálni nem lehet. Különösen azon osztályok, mellyek tu­dós osztályoknak (gelehrte Stand­) neveztetnek, a’ classi­cus nevelést nem nélkülözhetik. De a’ classicus miveltség nemcsak tudományos szempontból fontos hathat egyszers­mind, a’ nagy példák által, a’ jellemre, hathat nemesíti­leg anyagi iránya, korunkban, életnézeteinkre. — De hogyan áll minálunk a’classicus nevelés? Olly szomorúan, hogy azon hat év, mellyet igényel, merő idövesztésnek ’s méltán an­nak tekintetik, mert nemcsak , hogy az ifjú mitsem tanul, de a fonák methodus által még a’ jövő tanulástól is elijesz­­tetik. A görög nyelv a’ catholicus gymnasiumokban épen nem is tanittatik, a latin pedig olly módon , hogy a­ leg­szorgalmasabb tanuló, hat év múlva, még Cornelius Nepost sem érti. Az egész tanítás jezsuitákról örökségül reánk szállt emészketlen szabályok’ halmazában áll. Ki kell küszö­bölni e’ lélekölő formalismust, hogy engedjen helyt a’ nyelvnek ’s litteraturának. — De melly mostohául bánnak a* litteraturával ! — Bevernek a’ szegény gyermekek’ fejébe egy két szakaszt egy vagy másik íróból, mellyel a’ gyermek elrecitálni tud, de mellyel teljességgel nem ért, ’s azzal végezve van a’ litteratura, ’s e’ tanulmánytól, mellyel az ifjúságnak olly érdekessé kellene tenni, borzad az ifjú , mert úgy adatik elő, mintha el kellene őt idegeníteni az egész életre a’régi litteraturától. Nem az feladata a’ classicus okta­­tásnak,hogy Cicerónak egyik vagy másik beszédét 's Horácz­­ból egy pár ódát könyv nélkül tudjunk , hanem hogy vala­mennyit értsük. A’ latin nyelv’ ’s litteratura’ megértetése — ez a’ gymnasiumok’ feladata. Mennyire távol esnek ez inté­zetek e’ feladat’ teljesedését^), *'idja mindenki, ki e’ hon­ban iskolába járt. — De a’ hiba nemcsak a’ rendszerben, hanem gyakran a’ tanítókban is fekszik. A’ gymnasialis tanítóknak jó philologoknak kellene lenniök. Midőn tehát az iskolák’ ezen osztálya gyökeresen reforméltatnék, uj taní­tási rendszer’ behozatala által, egyszersmind arra is legyen gond, hogy a’ tanítói pályára ezentúl mindenütt kiképzett egyének alkalmaztassanak. Részünkről igen örvendenénk, ha reformunkban, a’ tudós nevelés’ körében, a’ gymnasiumokkal megállhatnánk, — de ép’ olly kevéssé felelnek meg rendeltetésöknek a’ felsőbb tanitó-intézetek, academiák, lyceumok 's bármiként czi­­meztessenek­ A’ fő tanulmány, a' philosophia, ép’ olly lé­­lekölövé tétetik , mint a’ gymnasiumokban a’ grammatica ’s rhetorica; a’ mathematicát , geometriát ’s physicát, könyv nélkül tanulják, a’ históriáról szólani sem akarunk. Szólal, ez intézetekben csak a’ próbatételeknél nyerendő kitünte­tés miatt tanulnak az ifjak, ’s hogy az intézetek’ tanítási rendszere ’s gyakran a’ tanítók’ egyénisége is olly kevés érdeket képesek a’ tudományok iránt ébreszteni, hogy, a’ mit az ifjak egyik évben tanultak, majdnem dicsőségnek tartalik a’ jövő évben elfelejteni­ — Illy készültség mellett fognak az ifjak az úgynevezett kenyértanulmányokhoz. — Nem szólhatunk az orvosi karról, de szeretjük hinni, hogy az emberiség’ javára , az orvosi tanulmányok másképen adatnak elő, mint a’ jog ’s statustudományok. Vannak e’ honban intézetek, mellyekben a’jog ’s statustudományok egy év alatt végeztetnek. Lehet-e egy év alatt nagy turi­­stákat növelni ?­mi azon legalább nagyon ké­tkedünk, ’s mu­tatják az eredmények, mert mind a’ mellett, hogy procator­­nóp vagyunk, jogtudósaink még sincsenek. — A’ római jog, a’ positiv jogtudomány’ minden kutforrása , az egyetemet kivéve, jogiskoláinkban aligha nevéről ismertetik,— ellen­ben az úgynevezett természetjog classicus latinságban, még régi dicsőségét élvezi. Ideje volna már e’ természetjognak a’ jog’ philosophiáját substituálni, ’s hozzáadni a’ joghistoriá­­ból egy kis adagot. Valamint a’ gymnasiumokat, úgy philosophicus ’s jog­­iskoláinkat is tehát tökéletesen át kell alakitani, ’s más taní­tási rendszert behozni;— a’ tanítókat jobban lehetne fizetni, ’s a’ tanítók’ képesítésére szükséges szerekről lehetne gon­doskodni , hová főleg könyvtárak tartoznak. A’ mennyiben tudós iskoláink’ reformja pénzt igényel — erre vannak ki­forrásaink. Ez ügy’ elhanyagolását még a’ nemesség’ adó­­mentességével sem lehet mentegetni. Mire való a’studiorum fundus? ebből e’ csekély kiadásokat lehet födözni. — Nem pénzhiány vala tehát az ok, melly e’ fontos reformot háttérbe szoritá. — ’S a’ törvényhozás nem sürgeté , a’ mint a’ tárgy’ fontossága követelte vala. — Bár mielőbb kipótolnák a’ jövő orsz gyűlések, mit a’multak e’ tekintetben elmulasz­­anak! — T. A. Jelentés a’ vukovár-fiumei vasútra egye­sült társaságok’ szövetkezéséről. *) Miután a’ szerémivel egyesült pesti társaság f. é. sept 15-kei közgyűlésében elhatározó, hogy azon kamatbizto­­sitás’ reményéről, melly a’ múlt országgyűlésen, a’ vuko­­kovár-fiumei vasútra nézve , országos határozatba ment nemcsak le nem mond ugyan, sőt inkább, az ország’ sajá érdeke tekintetéböl is, annak kéréséhez ragaszkodni fog mindazáltal tekintetbe vévén, hogy, ha a’ vasút’ építésénél megkezdését a’ kamatbiztositásnak törvénybe iktatására függesztené fel, az építés’ megkezdésével a’ jövő or.gyű­­lés’végéig várnia, ’s ezen nagyszerű vállalatot, mellynek valósítását a’ hazai kereskedés ’s azzal kapcsolatban lévő közérdekek naponkint sürgetőbben követelik, a’ jövendő bizonytalanságainak kitűnnie kellene; ezen tekintetekné fogva tehát a’ jövő or.gyűlésig várni nem fog, hanem , az ország’ rendeinek ajánlatiba vetett biztos reménynyel, a vasút’ építését, mihelyt az előmunkálatok megengedik azonnal haladéktalanul megkezdendi, ’s minden kitelheti erényei folyta­tandja. — Az alulirt választmány, közgyűlés megbízás következtében is, kötelességének ismeré ezen ha­­tároza­­t­ot Széchenyi István ő excellentiájá­ak mint a közle­kedési eszközök’ tárgyában a’a m. L. kir­­ felállatandó bizottmány’ elnökének s időközbeni királyi biztosnak, hivatalosan bejelenteni, értesiteni^mi ké'­tdztatott a^l­rt választmányt arról társaida fií ! ta­nácsosnak véli^hogy a’ Pesten egyesült a’ vá!.1i^imi 50met^e |egyiarsaSággá egyesüljön ; ’s miután forróbh nh entvfD b°gy ez kezdet óta mindig leg­,a ’­­ excel fentiáját az egyesülésnek hathatós­­ közbenjárásával­ előmozdítására felkérte volna : a’ nmlgy gróf e’ részben a’ választmányt biztosítani , egyszersmind utasítani kegyeskedett, miként kedvesen venné, ha, nem sokára Fiúméba menendvén , ott a’ társaságnak meghatal­mazott biztosával találkoznék. • Ezen utasítás* következtében alulirt választmány Kos­suth Lajos választmányi tagot, mint különben is a’ tár­saságnak az előmunkálatok’ irányzására ’s felügyelésére, a’ törvényhatóságokban érintkezésre ’s kisajátitási alkudozá­sok’ initiálására megbízott képviselőjét, a’ szükséges felha­talmazással ellátva Fiuméba kiküldötte, kinek is, miután a’ fiumei társaságot ő excellentiája által az egyesülés* kí­vánatosságára eleve már figyelmeztetve találta, főképp ezen figyelmeztetés ’s magyar tengerparti kormányzó , nemeskéri Kis­s P­ál , mlga’ őszinte közremunkálása’ következtében, sikerült a­ két társaságot egyesíteni , a’ minthogy az egye­sülési szerződést f. á. oct. 30-án meg is kötötte, mellynek fő pontjai következők: 1) Vukovár és Fiume a’ vasút’ két végpontjaiul vál­­tozhatlanul megállapittatnak. — A' vonal ezen két végpont között a’ szerint fog vitetni, a’ mint a’ kereskedelmi érde­kek , jövedelm­­é*res kilátás, az ország’ közgazdászai viszonyai *s földfekvési körülmények javasolandják. — Erre nézve mindazáltal már most eleve megállapittatik, hogy Vukovárról a’ Dráva’ völgyébeni vonalnak elsőség adassák , ha mindjárt egy vagy két millió fttal többe kerülne is, mint­ha a’ Száva-völgyi határszélen vitetnék; minthogy itt a’ vonal csak egyik oldalon bírna némi vidékkel, mig amott balról a’ Tót ’s Horvátországi megyék ’s városok, jobbról pedig Baranya , Somogy, Zala megyék a’ vasút’ közvetlen vidékéhez számíthatók. 2) Az előleges munkálatok arra is ki lesznek terjesz­tenék , miképen lehessen egy részről Buccarit, más rész­ről Zágrábot, mellék-vonalak által, a’ fő vasútvonallal össze­kötni, valamint szinte a’ vasútnak a’ Ferencz- csatorna* tor­­kulatjával­ közvetlen összeköttetésére nézve is vizsgálatok lesznek teendők , é s, a’ végengedélyezés’ alkalmakor, az egyesült társaság igyekezni fog kieszközölni, hogy minden mellék­onalak’ felépítésére,az egész vonal’ hosszában, e’tár­­saság bírjon eleséggel, ’s ha egy vagy más mellékvonalra­ vállalkozás nem feküdnék az egyesült társaság’ érdekében , arra mások mindaddig ne engedélyeztethessenek, mig a’ fő vasútvonnal, Vukovártól egészen a’ magyar tengerpartig, megnyitva nem lesz. 3) Az egyesült társaság azon erős bizodalommal lévén, hogy a’ múlt országgyűlés által megajánlott kamatbiztositást a’ jövő országgyűlés , ő felsége’ kegyelmes hozzájárultával, törvénybe iktatandja (minek igénybe vételét nyilván fen is tartja) időnyerés ’s a’ jövendőnek biztosítása’ tekintetéből, nem csak nem fogja a’ végengedélyezés’ kieszközlését ’s az építés’ megkezdését a’jövő országgyűlésig halasztani; sőt inkább, mihelyt az előmunkálatok Vukovártól Károlyváro­­sig készen leendnek, folyamodni fog az egész vállalat* en­gedélyezéséért, *s azt megnyervén, a’részvényeket szint­úgy az egész vonalon kibocsátandja, *s ekkint, beszedvén a’ szükséges tőkét, azonnal építéshez fog, és pedig a* Szá­vának azon pontjainál kezdve, hol a’vonalt e’ folyón át kellend vezetni Károly város felé, *s ha a’ körülmények en­ged­i, egyszersmind Vukovár felé, vagy pedig Károlyvá­­rostól *s Vukovártól a’Szávának említett pontja felé; — egyúttal azonban szakadatlanul folytatandja az előmunkála­tokat a’ további vonalon egészen a* magyar tengerpartig; ’s törvény­ értelmében minden lépést megteend, a’ vonal’ ezen részének is haladéktalan valósítására. 4) Mivel a’ Pesten egyesült társaság, az előleges mun­kálatokra­ felügyelés, a’ törvényhatóságokkal’ érintkezés é s a’ kisajátítási kérdések’ initiálása végett, Kossuth Lajos urat képviselőjéül választó; azon urnák saját kívánsága’ kö­vetkeztében is a’ fiumei társaság fentartja magának azon jogot , hogy mellé maga részéről is egy hasonló megbíza­tású képviselőt nevezhessen. — És minthogy fentebb a’ Dráva’ völgyébeni vonalnak elsőség adatott, az ezrei fel­ügyelés ’s a’ vonalnak e’ szerinti irányzata is ezen képviselő urakra bizatik. 5) Az egész vasúti költség előlegesen 25,000,000 ftr-t számiltatik ; ’s elfogadtatván a’ Pesten egyesült tár­saságnak azon határozata, hogy az előleges munkálatok’ fedezésére fizetendő minden fél ft, 100 pftnyi részvény-ré­­szeltetésre, vagyis 1 ft egy 200 ftos részvényre igényt adjon; a’fiumei társaság, ezen mérték szerint, az előleges munkálatokhoz 50,000 pfttal járuland; minél fogva tiz mil­lió f­nyi részvényhez leend joga, a’ 15 millió a’ Pesten egyesült társaságnak maradván. 6) Az egyesült társaságnak két pénztára leend , egyike Pesten , másika Fiumében. A’ részvényesek, a’ mint hová aláírtak, a’ szerint fizetendik az előleges költségekre­ ille­tőségeiket. Ezeknek első fele i. e. november’ 1—10 nap­jaiban fog fizettetni; a’ fiumei társaság’ eddigi költségei (miként a’ szerződés' alkalmával számba vétettek) az első 89 *) A’ Hetilap után. — Szerb.

Next