Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)

1846-03-01 / 633. szám

folytán, Szijj Sámuel pesti erőművész által készíttetni szo­kott cséplőgépeket minden gazda’ figyelmébe ajánlja. Minap bizonyos ügyesbajos dologban egy alföldi szüle­tésű tősgyökeres magyar izraelita orvosnövendék egy vá­rosi tisztviselő’ elébe kényteleníttetett járulni. Baját előadta, természetesen azon nyelven, mellyet minden tisztviselőnek, ha másutt nem akarná is, legalább illy hivatalos eljárások­ban, okvetlenül használnia kellene,mit egy közhivatali sze­mélynek, kit közbizalom emelt hivatalába, mindenek felett pártolnia, szeretnie, sőt terjesztenie kellene : a’ diplomati­cs magyar nyelven.Azonban hivatását olly meglepőleg böl­csen felfogó tisztviselőnk egészen saját modorban fejezé ki a’ zsidó orvosnövendék’ jeles magyarsága fölötti örömét. Először is azt kérdezte tőle rész pesti dialectusával : „Nemes ember az ur ?“ — „Nem vagyok az.“ — Hát zsidó az ur?“ — „Igen.’“ — Hát úgy beszéljen velem németül.“ — A’ magyar zsidó szabadkozott, hivatkozva e’ tárgybeli jo­gaira, miktől őt senki meg nem foszthatja. De a’ magyar igazságkiszolgáltató nem akart hallani semmit e’ jogokról, ’s makacsságában egyenesen kimondá, miképen e’ nyelv szörnyen sérti fülét. Kimenetele a’ dolognak az jön, hogy a’ panaszkodó ügyfél kénytelen volt eltávozni, ’s a’vett bántal­­makért magának más kapitány előtt igazságkiszolgáltatást keresni. — És im’ illyen kosztosai is vannak még minálunk az úristennek! □ Iparegyesület. A’ febr. 12-röl költ és a’Hetilap’ 14 ik számában közlött hirdetményünk’ folytában ezennel figyelmeztetjük a' helybeli kereskedő fiatalságot; miképen Schulek urnák köny­­vezetészeli előadásai e' jövő martiushónap’ első keddén, azaz 3-kán megkezdődnek , azután pedig minden kedden és pénteken folytattatnak. A’ kik netalán előlegesen kívánnak bejelenkezni , azok szíveskedjenek akár Schulek urat a’gyáralapító-társa­ság hivatalában , (szél-utczai gr. Pejachevich-ház’ 2-ik eme­letében) megkeresni, — akár csak az iparegyesületi jegyzőség­­nél magokat beíratni. — Febr. 25-kén 1846. C­s­a­n­á­d­y, jegyző, ikrv.és&giántés«itt i­s dolgok PESTVÁROSBAN, mint a’ P. Zeitung Írja, a’ rendőri személyzet összesen 196 egyénből áll; úgymint: egy vá­roskapitány, két alkapitány, 3 biztosnagy (Stadtlieutenant), 18 kerületi biztos, 10 seregőrnagy, 4 hús- és fafelügyelő, 2 őrmester, 5 káplár, 14 gyalog és 12 lovas hajdú. Ezen személyzet őrködik közel 90,000 lakos fölött, 2068 hold­­nyi házterületen (a’ város’ külterületét, melly 19,061 hol­dat teszen, ide nem számítva), melly terület 269 utczára van osztva. ’S még e’ csekély rendőri személyzet is roszul fizettetik. Igaz , azon személyzet’ felügyelete alá sok lakos nem tartozik. De ez csak a’ bajt szaporítja. Mennyi ember él Pesten kivételi bíróság alatt. Külön hatóság alatt vannak a’nemesek, a’katonák, papok, az egyetemi tanulók, ki­rályi táblai jegyzők ’s a’ nemnemesek. Mindezen csak a’ városi rendezés segíthet, ’s kell, hogy segítsen, ha, az igaz­ságszolgáltatás’ könnyítése helyett, kedvünk nem telik azon körülményen, miszerint, a’ hatóságok’ illetőségi czivódásai között, gyakran büntetlenül marad a’ bűn; vagy a’ ható­sági , a’ felügyelési aluszékonyság tápláltatik mindenik részről. VARASDMEGYÉBŐL, a’ febr. 16-án tartott közgyűlést illetőleg, furcsa híreket hallunk. Addig is, mig­­.levelezönk’ tudósítását vehetnek, a’ Jelenkor után közöljük a’ követke­zőket: „Tárgyaltatott egy felsőbb leirat. Voltak t. i. a’ ren­dek közül néhányan , kik Lentulay Imre’ varasdmegyei fő­­ispáni helyettessé lett kineveztetését sérelmül vevék, mert a’ törvényt mindaddig , mig az alkotmányos utón eltörölve nincs, tiszteletben kívánják tartatni mind a’ nemzet, mind a’ kormány’ részéről; mivel pedig az Erdödy grófi család­nak a’ varasdi örökös föispánságot törvény biztositja, ’s, az érintett helyettes’ kineveztetése által, annak gyakorlási jo­gától tettleg eltiltatott, a’ törvényt látták megsértve, ’s ez ellen a’ közgyűlésen óvást nyújtottak be , — de melly óvás az ik­rek’ vaskos demonstratiojára félreveh­etett, egyszers­mind ő felségének tudomására juttatott. Ez alapja a’ most leérkezett k. leiratnak. Ő felsége ezen leiratban helyesli a’ rendek’ többségének eljárását, kik t. i. a’ kormányi kineve­zést tisztelettel fogadták, ’s helyteleníti azok’ tettét, kik a’ mondott óvást aláírták és benyújtották.“ „Ezután elömutatá az elnökség Pestmegye’ ismeretes körlevelét, melly a’horvát sérelmi ügy’ pártolására szó­lítja fel Varasdmegye’rendeit. Hisszük, hogy Pestmegye nekünk e’ levelet csak pro forma küldötte meg, ’s ő maga sem hiszi, hogy Varasdmegye’ illtsége saját határozata el­leni felszólalást pártoljon; mert abból többet hallottunk , ’s a’ dolog’ érdemére vonatkozót többet tanultunk,mint a’mult tartománygyülés’ számos okiratiból ’s az Agramer Zeitung ’s vele egyszerű ’s hangú lapok’ minden teleirt ’s üresen hagyott hasábiból; mi láttuk most a’ rejtélyt álarcz nélkül, ’s megismertük saját valóságában. S. F. főjegyző hosszú, de veletlen beszéddel kezdé meg a’ vitát; nem is annyira a’ pesti levélről, mint inkább Pestmegyéről, különösen an­nak elferdített irányáról és szándékosan elbérmált elvei­ről di­ss­éráit. Ezen kerékvágásban haladtak az utá­na szóltak is, különösen egy veres öves, kinek Kos­suthtal is volt baja. Kár, hogy K. meg nem jelent, ez atz bizonyosan sokat másként ejt vala­ki. Midőn az ellen­zék’ derék szónokai az anti-horvátokat a’ dolog’ érde­mére hivák fel, ’s különösen , hogy a’ körlevélben felállí­tott fontos okok’ czáfolatával mutassák ki a’ sérelem’ állító­lagos valótlanságát; hogy ne kalandozzanak, száguldozza­nak idegen terrénumra , ’s ne bántsák a’ személyeket, kik hazafiságot, polgári hűséget, alkotványos szabadságot ’s municipalis törvényszerűséget bizonyosan nem fognak a’ varasdi antihorvátoktól tanulni ’stb. ők , t. i. az ilir többség nagy zajjal — mert ész és okok’ hi­ányában ez igen jó re­­medium ! — a’ tárgyat kimeritettnek erősiték, ’s reá mind­járt a’ határozat is kimondatott , miszerint ő felségének alázatos feliratban a’ megye köszönetét szavaz a’ horvát tartományokat illető társadalmi jogok a kegyes fentartásuk­­ért , Pestmegye pedig meg fog kerestetni az iránt, hogy magát Horvátország’ ügyeibe ne avassa ezentúl, annál ke­­vésbbé, mert semmi horvát, vagy tót törv.hatóságtól nem hatalmaztatott fel közbenjáró szerepre ; egyszersmind Pestmegye meg fog intetni Varasd vármegye által, hogy se a’ zágrábi nyugtalankodóknak , se Kossuth és párthívei’ izgatásinak hitelt ne adjon , hanem tisztelje a’ horvátok’ társadalmi jogát ’s nemzetiségét, melly törvényeken alap­szik­­stb. Szép szó, ’s ha istentől ’s igazságtól származik , igen is jó (?) KOMÁROMMEGYÉBEN a’ f. hó’ 16-án tartott közgyű­lésen (P. Hírlap’ 631. szám.) felolvastatott még Hontme­­gyének két rendbeli levele : egyik az ismeretes honti levél’ ellenében, másik az ikirek’ védelmére , a’ horvátországi sérelmek iránt. Mindkettő csak elhangzott, miután a’ BB.­­nek mindkét tárgyban van már alaposabb határozatuk. Eny­­nyit a’ közérdekű tárgyakról. A’ megye’ magánügyeit ér­­deklőleg ezen közgyűlésből csak egyet említünk most meg, ’s ez a’ töltések’ tárgyában újabban kiküldött választmány, mellynek eljárásától megyénk’ nevezetes részének jóléte függ. A’ vizáradások évenként megújulnak, ’s mindig nagyobb erővel, ’s e’tájakat gyors és okszerű segítség nélkül végin­­ség fenyegeti. A’ megye sokat tett és áldozott már érték, de a’ körülményekben ’s főkép’ abban, hogy a’ szomszéd­­megyékből hozzánk lefolyó vizek azoknak közremunkálását is igényeli, — rejlik egyik oka, hogy óhajtott siker mun­kálatait nem mindig követé. Most a’ dolognak még egy nagy része hátra van, ’s a’ kiküldött választmány’ buzgósága ke­zeskedik arról, hogy minden módok megfognak kisértetni, mellyek a’ czél’ megközelítését a’ megyének lehetségessé tehetik. Jelentését jövő évnegyedes közgyűlésünkre várjuk. Akkor e’ tárgyról bővebben. ROZSNYÓ: Midőn a’ napokban Pestváros’ adókivetési adatait közlöttü­k, midőn közlöttük olly jelentékeny rovatait az adónak , mel­y a’ városi lakás’ kényelmeinek biztosítá­sára a’ polgárok által fizettetik, kifejezők megbotránkozá­sunkat a’ fölött, hogy a’ nemesség e’ kényelmeket ingyen élvezi, ’s idején láttuk, hogy a’ törvényhozás , a’ városi rendezés’ alkalmával, ez abnormitást megszüntesse. Meg valánk győződve , hogy ez állapot’ igaztalanságát minden lélekismeretes gondolkozó nemes belátja elvégre , hogy a’ törvénynek, melly e’ részben hozatni fog, azon elismerés­sel fog meghajlani Verböczy’ populusa, mellyel az igazság­nak minden becsületes ember hódolni tartozik. A’ legvér­­mesebb reményeink közt sem jutott azonban eszünkbe hinni, mikép’ Bezerődjnk’ szép példája: a’ törvényben rejlő kényszer nélkül, önként tenni azt, minek igazságát belát­juk, — hogy , mondjuk e’ több , mint józan politica , e’ politicai becsületesség’, a’polgári kötelesség’ ez erkölcsi érzete egész testületeket hasson által, ’s követésre talál­jon magában , a’ nemesség’ azon osztályánál is , melly általában minél közelebb áll a’ nép’ kiváltságtalan részéhez, annál féltékenyebb szokott lenni igaztalan ’s egyoldalú kiváltságaira nézve. ’S mit nem reméltünk, ime mégis meg­történt; Rosnyóvárosának mintegy száz családból álló ne­mesei ugyanis , a’ folyó hónap’ 18-dik napjain tartott gyű­­lésökben, a’ következő tartalmú kötelezést határozók be­nyújtani Rosnyóvárosa’ tanácsához : „Állandó biztosságunk’jelentéséből kitűnvén, hogy azon egyformaság’ kapcsolata , melly a’ belszükség’ egyforma rovatai által az összes város’ egységére jótékony hatással volt, az által mindinkább külön érdekűvé változik , mert az utak’ készítése, hadnagyok és csendbiztosok ’s egyéb a’ nemességet törvény szerint nem terhelő kiadásokra kellő adózások, a’város’ nem nemes lakosira „polgári adó’“ czime alatt, külön adózásként vettetnek ki, ’s ez által külön kezelés és pénztár alakul;­­— és e’ különködő viszony nem illő e’ városba , mellynek mostoha körülményein egyedül összesitett érdek és erő segíthet, ’s hol az egyetértés már tettekben is nagyobbszerü gyümölcsöket adott a’ köznek felvirágzására. E’ végből alulirt nemesség, a’ leirt külön­­k­ö­d­é­s’ elenyésztetésére, czélirányosnak látja, ’s megegye­zését ’s kívánságát adja , hogy azon „polgári adó’’ rovata megszüntettetvén , e’ czélra a' közös városi iparpénztárból évenként egy ezer váltó forint fordittassék, mindaddig, mig a’ terhek’ fedezésére közös megegyezés jobb módot nem nyuj­­tana ; — azt mindazáltal általánosan kikötve, hogy ez intéz­kedésből törvényes jogaiknak semminemű sérelme ne lehes­sen magyarázható , ’s ez ajánlatunkból sem magunk, sem maradékaink káros következtetést szenvedni ne köteleztes­­sünk. — Kik ezen nyilvánításunk után a’ nemes városnak, állandó biztosságunkkal egyetértő abbeli teendőibe bele nyugodván, őszinte tiszteletünk’ nyilatkozatával maradtunk. Rozsnyón, az 1846. febr­ 18-ik napján tartott közgyűlés­ből. A’ nemes városnak lekötelezett kész szolgái, baráti ’s atyjokfiai a’rozsnyói összes nemesség’ közön­sége“ ( GYŐRBŐL *). F. hó’ 19-én és 20-án tartatott m. Bezerédj Ignácz kis­ biztos úr’ elnöklete alatt városi tisztujitásunk. A’ tisztujitást megelőző készületekről, mint­hogy rejtelmek’ írására semmi hivatást sem érzek, hallga­tok ,­­s csak a’ választás’ eredményét sietek megírni, mivel városi tisztujitásoknál ugy is a’ fő dolog csak az , hogy ki mivé lett ? — Miután a’45 számig leolvadt külső tanács , szabadon be­­bocsátott hallgatók előtt, magát titkos szavazás’ utján ki-* egészítette, első népszószólónak Toscano Józsefet, máso­diknak Pasperger Antalt választó el. Warda Ferencz eddigi derék másod népszószolónk minden jövőrei hivatalosko­­dásról, legnagyobb sajnálkozásunkra, lemondván. — A’ megürült 3 tanácsosi hivatal Klimisch József, Landherr Já­nos és Mendel István’ választásával töltetett be. — Mendel Istvánnak a’ tanácsban 3 rokona lévén, ezen választás csak ugy leend érvényes, ha felsőbb helyről a’dispensatio meg fog érkezni, mi felett azonban azok, kik ezt így akar­ták, nem kétségeskednek, mert a’ nevezett kir. biztos úr is ennek kieszközlését megígérni szíveskedett. Biró: Stefl­anics József. Polgármester: Anvander Fe­­rencz. Kapitány: Herpeszen Ferencz. Földbirtoki tiszt: Ecker János. Hadnagy: Bugli Pál (a’ két utolsó összes fel­kiáltással egyhangúlag választatott). Gazdasági számtartó: Horváth Endre. Számvevő: Czakó István. Pénztári ellenőr: Somogyi István. Árvák’hiv. ellenőr: Grossing János. Ezen hivatalnokoknak a’ külső tanács által tett megvá­lasztása után kir. biztos , mlga — Gulik János volt ügyész, betegeskedése miatt, hivataláról leköszönvén— ügyészszé: Hínár Jánost, törvényszéki jegyzővé: Lehner Jánost, le­véltárnokká: Streibig Károlyt, árvahiv. segéddé: Linek­­ker Jánost nevezvén ki, — a’ két napig tartott tisztujitást befejezé. Jellemző, hogy e’ tisztujitás’ diszesitésére mind a’ két egyenruhás polgári osztály kiállott, ’s igy a’ tisztujitásnál neki is, ámbár csak néma , szerep jutott; de annyival na­gyobb rész jutott neki a’ hidegből, melly — a’ csak nyári egyenruhával biró polgári katonaság’ fogait piaczunkon va­­czogtatá, mig a’ sütött választó terem’ falai között a’ hat­­vanosak kényelmesen szavazónak, és a’ hivatalt várók izza­­dának — Coordinate ! TRENCSINMEGYÉBŐL is kapunk híreket a’ mértékle­­tességi egyesület’ terjedése iránt. ’S ez jó , hasznos, üd­vös. Igaza van egyik tudósítónknak, mikép’ semmi sem sül­lyeszti mélyebben az embert, mint a’pálinkaivás’ szenve­délye. E’ méreg nemzedékeket ront meg, háznépek’ bol­dogságát dúlja fel, ’s romlottságot, ínséget és nyomort terjeszt mindenfelé. A’ trencsini rendek ismervén e’ körül­ményeket, nagy hatálylyal törekszenek ama’ méreg ellen hatni. ’S e’ végre a’ papsághoz folyamodtak, kik szellemi fegyvereikkel legsikeresebben ostromolhatják azon ször­nyeteget , melly ellen a’ polgári törvények nem védik a’ népet. A’ milly dicséretes és jótékony eredményű azonban e’ működés, szintolly kártékonyoknak mondja,és helyesen, tudósitónk (G. M.) azon eszközöket, miket némellyek hasz­nálnak ügy körüli tulbuzgalmukban. Egész keresztes had folytattatik némelly egyházi szónokok által a’ zsidóság el­len. Megfeledkeznek arról, hogy nem a’ zsidók , hanem né­melly földesurak főzik , ’s ha zsidó nincs , mással is elmé­retik a’lélekölő mérget, melly ellen harczolniok kellene. A’ pálinka megbóditja, megrészegíti a’ fejet, és az ő be­szédük a’ szivet kábítja el. Szeretet helyett gyű­lölséget és üldözést hirdetnek. Ez nincs a’ megváltó’ parancsa, nincs a’ megye’ nemes rendeinek akarata szerint. Annál kártékonyabb pedig az illy eljárás, mert roszul hat a’ zsidó­ságra is. A’ zsidók ott, hol becsületesen járnak el az ügy­ben, miként Szatmár megyében (lásd Pesti Hírlap 630 sz.) maguk sem idegenek a’ mértékletességi ügy’ terjesztésétől. De ha üldözés hirdettetik ellenök,­­ ez, mint nem csekély méltatlanság, csak elkeseredést szül, és ne csodálkozzunk, ha ez után őket megnyernünk nem sikerülne. PESTMEGYÉBEN a’ takarékpénztári egyesü-­­­let’ jan. 18-án kezdett gyűlésén, mint közlöttük, következő indítványok létettek: 1) miként vétessék gyakorlatba a’ múltkor már elvben elfogadott határozat, hogy a’ takarék­­pénztár ezentúl a’ magyar vállalatok’ papirosait is szélesebb terjedelemben honorálja. 2) Amaz, elvben hasonlag elfo­gadott határozat’ eszközlése hogyan hajtassák végre , mi­szerint a’helybeli kereskedőség’ váltói könnyebb formákban lesznek elfogadandók. 3) Lehet-e vagy nem a’ műiparosok­­nak zálogokra is pénzt kölcsönözni ? — Ez indítványok’ tárgyában véleményt készíteni egy küldöttségre bízatott. Küldöttségi tagok voltak : Fáy András, mint elnök , Beze­rédj István, Burgmann Károly, Kossuth Lajos, Mór Antal ’s Mühr Antal. A’ választmány véleményét a’ febr. 22—ki köz­gyűlésre adta be. Lássuk a’ véleményt *). Az első indít­ványra nézve : előrebocsáttatik, mikép’ a’ takarékpénztárak nem saját, hanem idegen ’s legtöbbnyire a’ szegényebb osz­tály által berakott olly pénzeket kezelnek, miket a’ szükség’ esetében sürgetőleg és rögtön is visszakérhetnek betevőik; mikép’ tehát ez intézeteknek szigorú kötelességök e’ pén­zeket nemcsak biztos ’s a’ külviszonyoknak tán értékcsök­­kentő befolyásától megóva maradható hypothecák és bizto­sítékok mellett, hanem úgy is kezelni, miszerint azoknak bármikori és gyors visszavétele is eszközölhető legyen,miként végül e’ szempontokból önként következik , hogy a’ taka­rékpénztáraknak nem mind azon intézkedések és üzletfor­mák szabadok, mikkel’s miknek körében más , saját ér­tékkel működő , például bankintézetek még nyerész ügy­­zeményekben is szerencséltethetik sajátukat. Mind e mel­lett a’ takarékpénztári ’s mindazon intézeteknek, mik bank­munkálatokkal foglalkoznak, a’ méltányosság és hazafiság­­parancsolta kötelességök, miszerint a’ nemzeti iparosság’ emeléséhez, mennyiben czélokkal és szerkezetekkel meg­egyez , minden kitelhető erővel hozzájárulni tartoznak. Mi­után azonban a’ választmány az elébe kitűzött rövid idő alatt *) Rendes levelezőnktől. — S­z e r­k. *) Hetilap, 17-ik szám. — Sze r­k.

Next