Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)

1846-03-24 / 646. szám

Kedd 46. PESTI HÍRLAP ,, , i , , i,i.Dn­­iuvctpr- vasárnal kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 0 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyben Megjelenik e’ lap minden heten négyszer, vasarnap ’ufce^eHU0’ryáth_házban 48§ k. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba ki­detni kívánt példá­ib­an der er ny“Járs általa a 10 megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,’s egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik. Martius 22. 1846. TARTALOM. Hangverseny. Zalamegyéből (a’ másodnapi gyűlés, a’ zalai körlevél’ elhatározása ’stb.) Turóczmegye (horvátországi események, az uj honfi levél.) Debreczen (egy pár hir ) Iro­dalmi értesítő. Vegyes közlemények: Tellurium­­társaság. Külföld. I hirdetések: MAGYARORSZÁG és KHDÉL1. Bohrer Zsófia k. n. második hangversenye folyó hét 25-én , szerdán délután 6 órakor lesz a’ redoutteremben. ZALAMEGYÉBŐL. A’ gyülés’második napján a’ pesti és pozsonyi körlevelek’ megvitatása került szőnyegre, olly ér­dekes , mint tanuságos tanácskozással, szinte nagy számú közönség előtt. A’ szónoklatok a’ szív’ nemességének és az ész’ fenségének voltak remekművei, az igazságnak és hazafiságnak oltárira letéve honpolgári tartozásnak adójául; és ha tehetségünkben állana a’ mondottakat tökéletes hű­séggel hazánkfiai’ elé rajzolni , teljesen­­bebizonyithatnók, hogy azon fontos ügyekben , mellyeknek mostani állása alkotványos hazánkat kétes jövendőnek aggodalmával ter­heli , nem a’ fellángoló szívnek szavai által igénylünk elv és nézet- pártolást ott a’ túl oldalon álló hazafiaktól, hanem a’ meggyőző ész’ hatalmának nyugodt öntudatot szerző világával. A’ terembe lépett első alispán ur , betegsége után, általános „éljen“ kiáltással fogadtatván, először emelt szót Cs. L. tb., ki, úgymond, a’ felolvasottakat figyelemmel ki­sérte, annak nem lehet aggodalmas kebellel nem nézni vi­haros jövendőnk’ elébe, ’s nem lehet bizalmatlanságba nem esni. Mi figyelmeztetésünket a’ veszélyes ilir mozgalmak­ról a’ haza és trón’ irányában megtettük, de az, bár okira­tokkal támogattatott, viszhangra nem talált ’stb., sőt az ilir vakmerőség annyira növekedett, hogy a’jó ügynek barátit, a’horvát-magyarokat, folytonosan üldözték. Nyíltan és orozva gyilkolások történtek. Kérelem kérelmet ért a’ vizsgálat’ megrendeléséért, de a’ horvát-magyarok korholást nyertek, mig az ilir párt megkülönböztetésben részesült. Az egyetlen zágrábi tisztujitás volt azon alkalom , mellyen a’ jó ügy végre győzött, ’s az üldözött horvát-magyar párt felvergő­­dött megyei morális hatalomra; de épen ezen hatalom volt az, mellyet az ikirek nem tűrhetnek. A’ tartományi gyű­lés megyei szerkezet’ typusával birt hajdanban is , mit mindig megtartott. Tartományi gyűlés szokott tartatni, or­szággyűlés előtt és után. Országgyűlés előtt a’ nemesség követeket választ és utasítást ad, orsz.gyűlés után a’ köve­tek számolnak a’ tartományi gyűlésen ’stb., tehát olly ne­­mesi jog gyakoroltatik, melly a’ nemességnek közjoga, mit ez folytonosan gyakorolt, ’s mit a’ régi okiratokon kívül bebizonyitani elég legyen a’ slavoniai megyék’ panaszait megemlíteni. A’ zágrábmegyei nemességnek a’ tartományi gyűléseken megjelent túlnyomó többsége a’ slavoniai me­gyéket boszantotta; ezek panaszt emeltek , de panaszuk elvettetett. — A’ zágrábi nemesség az utolsó tartományi gyűlésen is gyakorolta» volna törvényes szavazati jogát, ha Zágrábból el nem távolittatnék. A’ nemesség ugyan is a’ bán által felszólittatván, hogy tegyen le min­den fegyvert, nem engedelmeskedett, mert a’ másik fegyveres résznek áldozatává esni nem akart. Erre con­­ferentiában azt határozták a’ nemességnek tudtul adni, hogy felírnak, ’s mig felelet nem érkezik, gyűlést nem tartanak. A’ nemesség ekkor eltávozott, ’s a’ tarto­mányi gyűlés megtartatott. — A’ tartományi gyűlés’ ha­tározatai törvénytelenek. Többi közt ő felsége arra kére­tik , hogy ezentúl a’ törvénynek diák szavait is adja elő, hogy a’ 36 : 40. tcz. eltöröltessék, hogy a’ magyar nyelv’ tudása a’ tanítóknál nélkülöztessék, hogy a’ magyar nyelvet tanító is horvát születésű legyen. Szónok ezen igen csodál­kozik. A’ magyar törvény a’ horvát és magyar között kü­lönbséget nem ismer. Nincs a’ magyar korona alatt hivatal, mellyre a’ horvát, azért, mert horvát , ne alkalmaztassák. Horvátországnak összes nemessége nem tesz annyit, mint Zalamegye’ három járásának nemessége; a’horvát és sla­voniai nemesség nem tesz annyit, mint egész Zalamegyéé. És ezen kevés nemességnek mennyi hivatal áll nyitva ? ott van a’ báni, a’ bírói tábla , a’ váltó törvényszék , a’ királyi városok , a­ vármegyék , a’ káptalan ’s a’ két püspökség. Alig van Horvátországban egy tanultabb ember, ki, ha akar, hivatalhoz ne juthatna, mig Magyarországban, ki tudománya után akar élni , alig bir tengődni. — Elszakadásra mutat azon tart. gyűl. határozat, miszerint külön ht. tanács’ fel­állítása kéretik; valamint az is, hogy a’ zágrábi püspökség érsekségre emeltessék, hogy a’ horvát püspökség a’ ma­gyar kalocsai érsekségtől ’s igy a’ magyar egyháztól a’ horvát egyház elszakasztassék. Az eseményekre hivat­kozván szónok , szólott a’ papságról is. A’ zágrábi püspökségnek érsekségre emelése iránt felírás is történt. Az ilirek arra kérik ő felségét, hogy az elemi isko­lákban az ilir nyelv tanittassék. Mi lehet az az ilir nyelv? hol van, hol volt az ilir tartomány? hajdan Lyburnia Ilir­­országnak neveztetett, de ott már akkor is több nyelvű nemzetek laktak. A’ magyar törvény „ilir“ alatt ráczot ért. Az ilir nyelv,sok nyelvből sok dialectusból összeszerv­ezett valami, egy kicsit dalmát, egy kicsit szerb , egy kicsit tót és horvát. — Nem titok, hogy az ilirek a’ félvilágot beka­landozták , hogy izgassanak. Magyarország tót vármegyéit is megkísértették, ’s bármi paradoxonnak lássék, az ilir, a’ panslav szellem, azon nagy szláv nemzetiségre alapított terv’ már csak ugyan messze el van szórva. Látjuk, hogy Serviában a’ muszka-sláv tisztán kinyomta az ausztriai be­folyást. Hallatszik , hogy Galicziában szinte kiütött a’ zen­dülés ’stb ’stb. Illy körülmények közt nincs a’ conservatio’ szellemében a’ pesti levél’ tartalmát nem hinni igaznak, sőt a’ tart. gyűlés’ eljárását törvényesnek mondani ’stb. Szónok ezen súlyos bajok’ orvoslására két utat lát, felírást és kül­­­­döttséget. A’ felírásról tudhatjuk, hogy nem sikerül, fen­­marad a’ küldöttség, ezt kívánná szónok, minthogy alkot­mányos jogban a’ petitionalis jog már természeténél fogva benfoglaltik, de, a’ pozsonyi és pesti küldöttségi vissza utasítások után, nincs más hátra, mint a’ sérelmek’ nagy tömegét egygyel szaporítani, hogy a’ jövő orsz.gyülési sé­relmek közt ezen ügy praeferentet tárgyaltassék. Ezenkí­vül kötelesség használni minden törvényes eszközt arra, hogy e’ szent ügy iránt a’ kövélemény lehetőleg kifejtessék. Cs. P. t.b. nem­ ereszkedik hosszas taglalásába a’ sérelmes horvát eseményeknek, azokat az előtte szólott elég jele­sen taglalta , csak azon hibás tettet érinti meg, miszerint a’ báni hivatalba a’ zágrábi püspök ültettetett, ki a’ helyett, hogy állásánál fogva a’ kath. vallásparancsolta szeretetet hirdetné, az egyenetlenség’ magvait szórja el. Pártolja az előtte szólott’ indítványát. — S. M. tb. a’ történetre utal, hogy a’körülmények nálunk is változhatnak. Ő leginkább azt fájlalja, hogy a’nemzetben magában nincs elég szilárd jellem s az alkotmányt védeni, mert vannak törvényhatóságok, mely­­lyek a’ horvát eseményekben sérelmet nem látnak. Nem pár­tolja a’ tett indítványt, mert száz éves sérelmek­­ vannak, mellyek sohasem orvosoltatnak. Szóló nádor ő fenségének közbenjárását indítványozza kikéretni, hogy ő felségé­nek királyi kegyét megszerezni kegyeskedjék. — T. K. főbíró: Kinek a’ hon’ bajain bánatba merül kebele, és ki nem örül nemzetnek alkotmányos élet nélkül, az megilletődéssel látja, mi szigorú vége lesz hazánknak kurta virágzása után. Sokat sülyedt már nemzetünk közjogi te­kintetben , szónok bővebben fejtegeti e’ sülyedés’ okait, ’s a’ hon’ jelen aggodalmainak okait. Mondá többek közt, hogy Horvátországnak pártoskodásait valamint egy részről vérző szívvel nézi, mert ezen nemzetben még némi maradványát látja az ősi erélynek, úgy más részről nevetni kell a’ fonák ellenszenvet , mellyböl kiindulva nem csak saját polgárai’ jogát lábbal tapodja , hanem legalább egy pártja a’ tőlünk szakadásról gondolkozik. Hogy Amerika’ csillagos zászlói elhajoltak Brittaniától, hogy Izland minden áron szabadulni kíván Angliától, az egész miveit Európa megfoghatja , érteni lehet a’ lengyel eseményeket is; de hogy a’ hor­­vátok azért, mert mi saját nemzetiségünket az övéknek alá nem rendeljük, tőlünk elszakadni akarnak , azt meg nem foghatja. A’ horvát tartományi gyűlésnek határozatát ’s az erre érkezett leiratot helytelennek és törvénytelennek tartja , akár általános elvből indul ki szóló , miszerint, mig képviselet nem lesz, a’ nemesek’ egyéni jogait megszoritani igen károsnak tartja, akár vegye a’ törvényes szokást, akár a’törvények’szellemét, az 1627: 23, 1723: 15 és több törvényeket , mellyek különböző vallásbeli viszonyokat fejtenek ki, vagy az 1836-ki úrbéri törvényeket , mellyek a’ különböző úrbéri viszonyokat adják elő a’ horvátok és magyarok közt, úgy tartja, hogy ugyanazon jogokkal ruháztatnak fel a’ horvátok, mellyekkel a’ magyarok, azon kötelességek alá vetvék a’ horvátok, mellyek alá a’ ma­gyarok , és ha az ország’ törvényhozása rendelkezik azon jogokról, még inkább oda tartozik a’ többi rendelkezés is. Véleménye szerint Pest’rendei helyesen cselekedtek, midőn, a’horvát zavargások’ügyében, többszöri felírás után mitsem nyerve , a’ bizodalmát a’ kormány iránt elvesztve , ő fel­ségéhez folyamodtak, olly kéréssel , hogy ezen bajokon segíteni méltóztassék. A’ választmány, mint tudjuk, el is járt hivatásában; azonban mi történt , azt is tudják a’ ren­dek. Egy szigorú leirat érkezett, melly nemcsak Pestme­gyének , hanem Pozsonynak is tudtul adja , hogy törvény­­hatóságnak a fejedelemhez ez úttal és illy módon járulni nem szabad. — Előadott nézeteinél fogva szóló is ébreszteni kívánja a’ nemzetet , egy hatályos körlevelet küldeni minden megyéhez, hogy, okulván és fölébredvén, igyekezzenek a’ jövő országgyűlésen olly törvényeket al­kotni, mellyek által ezen sérelmek eloszlattassanak, olly törvényeket, mellyek által a’ hatalmasokra is egyiránt szól­jon a’ törvény és igazság ’stb., mellyek által a’ nemzet egy szívvé legyen, élni és halni kész a’ hazáért és királyért, — törvényeket, mellyek, mint kikelet’ fuvalma, olvadásba hoz­zák a’ jeget, melly kebleinken fekszik , és a’ honpolgárok’ ereit uj érzelem’ hulláma csörgedezze át. — Ezután Cs. S­­tb. taglalá az újabb eseményeket, a’ conservativnak neve­zett párt’ föllépését. — Szónok’ hite szerint minden eddigi nyomorúságunknak kútfeje az absolutismusi irány. Hosz­­szasan és igen érdekesen taglalja ez irány’ termé­szetét, a’ világtörténeteket, és hazánknak e’ századi ese­ményeit említi. A’ jelen ügyben a’ nemzetiséget látja szó­nok megtámadottnak. Legnagyobb sérelem itt, hogy a’ horvát nemesség törvényes szavazási jogától megfosztatott, ’s hogy a’ tartom, gyűlés’ rendezése Magyarországtól elvo­­núlva létetik, mert ha a’ horvátok olly törvényt hozhatnak, melly a’ nemesség’ jogait elveszi, hol van a’ határ akármilly törvény’ hozhatására?­ Most hazánknak nagy szónoka, az országosan tisztelt D.— F.—, emelt szót. Alkotmányos kötelesség — mond a’ többek közt — törvényhatósági állásunkban felszólalni a' kor­mánynak olly cselekvései ellen, mellyek a’ törvénybe üt­köznek. Ne higyje senki, hogy mi az illy alkalomnak örü­lünk, hogy mi keressük a’ sérelmeket, hogy szívesen vesszük, ha alkalmunk van­­sérelemről pamaszkodni. Higy­­jék el a’ t. KK. és RR. keserű kénytelenség az , midőn a’ hazához , törvényhez és fejdelemhez egyformán hű polgárok kényszerítve vannak felszólalni azon hatalom ellen , melly­­nek legelső és legszentebb kötelesége a’ törvényeket fen­­tartani és védeni. Ezen kénytelenség mindig igen keserű, de kétszeresen keserű hazánk’ jelen állásában, midőn na­ponként mindinkább terjed a’ nemzetben azon meggyőző­dés , hogy a’ mivelt világnak fokonként emelkedő fejlődé­sétől ’s a’ kornak parancsolva sürgető kivánatitól olly sok­ban elmaradtunk, ’s hogy szükség minden erőt, minden tehetséget, minden figyelmet arra fordítanunk, miszerint le­rázva a’ gyáva tespedésnek önsúlyát, fokonként emeljük mi is nemzetünknek elhanyagoltt szellemi és anyagi erejét; századokon kereszti­l el van hanyagolva a’ nép neve­lésében, mivelődésében, az erő tehát, melly a’ nemzet’ kifejlődését eszközölhetné , majdnem egyedül a’ kivált­ságolt osztályra van szorítva , és ezen osztálynak kel­lene leginkább eszközölni, hogy a’ nép emelkedjék , a’ haza boldog legyen. Felséges urunk maga tűzte ki a’ kö­zelebbi országgyűlésen a’ korszerű haladás’ zászlóját, és mi ezen zászló körül olly szívesen csoportozunk, készek önmegtagadással is hozzáfogni a’ nehéz, de szép remény­nyel kecsegtető munkához. És épen midőn fenálló törvé­nyeink’ javításán, a’ polgárok egymás közti viszonyainak tisztább és igazságosabb rendezésén, alkotmányos szabad­ság’áldásának czélszerű terjesztésén szívvel, lélekkel akar­nánk dolgozni, akkor kényszeritnek bennünket a’ körülmé­nyek a’ megsértett törvényeknek, a’ megtámadott szabad­ságnak törvényszerű védelmére fordítani erőnket és figyel­münket. És mi erőben megfogyva, magunk közt vélemény­ben , érdekben megszakadva, mindig távolabb esünk azon sikertől, mit elérni óhajtunk, mi a’ nemzet’ kifejlődése. Szónok azokról, mik történtek, indulat nélkül akar szólni, nem azért, mintha keserű érzés nem szállotta volna meg keblét, hanem mert azt hiszi, hogy hazánk’ körülmé­nyei ollyanok, mellyekben a’ keserűségtől el nem fogadva, nem indulattal és nem indulathoz szólva kell előadni né­zeteinket. Ő nem keres titkos czélt, és nem akar szándé­­kot gyanusitni, mert csak isten előtt ismeretesek a’ szív­nek rejtekei, szónak hiszi, hogy a’ kormány rendet akar, rendet, melly utalma legyen az alkotmányos szabadságnak, nem pedig annak elnyomója, akarja hinni, hogy szellemi és anyagi kifejlődésünk’ eszközlésére törekszik , hiszi mind­ezt, mert tudja, hogy a’ kormánynak ezek legelső és leg­szentebb kötelességei, mellyekről megfeledkeznie soha nem szabad , ’s mellyeket ha szándékosan mellőzne, megcsalná a’ fejedelem’ bizodalmát. De miképen indult a’ kormány a’ czél’ elérésére, nézzük az ösvényt, a’ kitűzött czél felé vezet-e, vagy annak ellenére látszik lenni ? Szónok a’ té­nyeket szárazon adandja elő; a’ rend, szónok szerint, mul­­hatlan kellék a’ status’ boldogságára. Ő nem tartja a’ ren­det a’ status’ egyedüli czéljának, hanem a’ rendet szüksé­gesnek tartja arra, hogy a’ status’ czélja elérethessék. Szónok erősnek óhajtja a’ kormányt, de nemcsak anya­gilag, hanem szellemileg is , mert az erős kormány legbiz­tosabb támasza a’ törvénynek , és azért , mert védője a’ törvénynek , támasza a’ szabadságnak. Csak az erős kor­mány képes a’ nemzet’ erejét egy czélra pontositni, ’s a’ nemzet’ kifejlődését eszközölni. De a’ szellemileg erős kor­mány hódol a’törvény’ parancsainak,kíméli mások’ törvényes jogait,és eltűri,sőt tiszteli hatalmának törvényszabta korlátit, még akkor is, ha ezen korlátok neki nem kedvesek,’stb.’stb. Nem keresve titkos irányt , rejtett okokat , tényeket hozand fel szónok állítása mellett. Horvátországban évek óta visszavonás, gyűlölség és pártoskodás ütötte fel vésztterjesztő táborát, párt párt ellen, ember ember ellen, polgár polgár ellen fel van fegyverkezve, ésannyira , hogy igen keveset állít szónok.

Next