Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-31 / 650. szám
TARTALOM. Hivatalos közlés. A’ két testvérhen’ egyesítése. Magyr tudós társaság. törvény hatósági dolgok: Zala (előfogások), Bácsiéi (horvát ügy, pesti és pozsonyi levél megbukik, zalai körlevél a’társulati jog ügyében ’stb). irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: A’ nemzetiség és szineszet'ügyében. Iparegylet. Küllő id. hirdetések. MAGYAROR VÁCS és ERDÉLY. A’ nmugy magyar kir. udv. Kamara a’ Bécsben létező kir. magyarerdélyországi harminczad-hivatalnál megillesült harmadik ideig l. nászi állomásra Mürczer János budai számvizsgálói gyakornokot; sz. Vidi ideigl. írnokká Krisner Ernészt, fiumei k. haninczad-kezelőségi gyakornokot; tavalyi elleiünködő tisztirnokká Lemaich Spindon ottoki útlevélvizsgálót, ’s végre az ottoki ideigl. útlevélvizsgálói állomásra Mattanovich József sziszeki kir. harminczadi felvigyázót alkalmazta. ( B—P. H.) A’ két testvérhon’ egyesüléséről. E’ Czím alatt érdekes czikket oltásunk az Erdélyi Híradó’ közelebbi szántában. Viszhang és adalék gyanánt tekinthető e’ czikk azokhoz, mik, az unió körül, lapjainkban egyik tisztelt dolgozó társunk által mondattak el. Többször mondottuk immár, hogy Erdély’ bajainak orvoslására hathatósb gyógyszer nincs, a’ Magyarországgal’ egyesülésnél. ’S az Érd. Híradó osztozik e’ véleményünkben. „Hiszen, úgymond, a’ nemzeti haladás’s jólét’ minden egyéb ösvényei már annyira megkisértvék , ’s annyira elzártaknak mutatkoztak, hogy az egyetlen út iránt, mellyen áldás ígérkezik, legkisebb kétségünk sem lehet, ’s eljött az idő, mellyben a’ nagy eszme’ ténnyé szilárdulása muldatlanul szükséges “ Értekező „nem tartozik azon politicusok közé , kik a’ diplomatia’ érdekeinek a’ nemzeti sajátságoknál nagyobb erőt tulajdonilnak; kik azt hiszik, hogy nemzeteket tetszés szerint összecsatolni és elszakasztani szabados és czélszerű; értekező ugyanazon nemzetnek ’s rokon erkölcsi erőknek, mellyek egyesülve hatályosan működhetnének, szétdarabolását az emberiség elleni véteknek tartja.“ ’S Magyarország és Erdély mégis különválva élnek, mint meghasonlott, szétvált házas lélek. Pedig jól írja értekező: „miszerint a’ történészet ’s a’ több százados különválás’ daczára e’ két testvérhon között változatlanul fennmaradott anyagi és szellemi rokonság tisztán mutatják , hogy Erdély ’s Magyarország nem két ország, hanem ugyanazon egy országnak mostoha események okozta különvált részei. E’ rokon elemek, a’ természet’ örök törvénye által egy czélra teremtett ezen erők, külön állodalmi gépezetben is némileg hasonló irányt mutatnak ugyan , de eldaraboltságuk miatt soha azon eredményt, melly által magunkat egy mivelt és nagy nemzet’polczára felküzdhetnek, kifejteni képesek nem leendőek, — főleg nemzetiségünk’ elszigetelt állása ’s azon szigeten is, mellyet a’ sors számunkra kijelölt, nem épen kedvező helyzete között. A’ dolog'ez állásában lehet-e valami balgatagabb felfogás’s honárulással határos valamelly bűnösebb cselekvésmód , mint az , hogy , midőn Europa’ minden müveit népeit erejök’ kifejtése’ nagyszerű művével látjuk komolyan foglalatoskodni, mi nemzeti testünk’ feldaraboltsága iránt még mindig egykedvűséggel viseltetünk , ’s azon módot, melly mindössze is csekély erőtek’ szilárdítására leghatályosabb volna, botorul elhanyagoljuk ? Ez erők’ szilárdítása hát azon fő ok, mi által a’ két honnak egy állodalmi gépezetbe összesítése a’ két testvérhonra, ezek’ mindenikére küülönkülön és az összes birodalomra kétségtelenül a’ legüdvösebb hatást ígéri, valamint mathematical igazság az is , hogy a’ két testvérhont illetőleg a’ nyereség a’ kisebb résznél annyival tetemes!), mennyivel nagyobb nyerendő ereje annál, mellyel ez az összesített erőt nevelni képes.“ — Még jobban feltűnő ez állítás Erdélyt illetőleg, ha alább a’ két magyar haza közötti párvonalt olvassuk : „A’ testterhen a’ leggyászosebb viharokon keresztül alkot—mát)és főbb alapjait megtartotta, ’s habár még sok híjéval van, mégis bir olly intézményekkel, mellyek további erőteljes kifejletét biztosítják. Ilyen például törvényhatósági rendszere, illyen törvényhozása, melly minden rendezetlensége mellett alkalmasabb az alkotmány védszerét alkotni, mint az erdélyi , hol az uralkodás nint kinevezett kir. hivatalosok a’ nép’ képviselőivel egy házban tanácskoznak. Mig Magyarországon a' felsőház az alsóval ellentétben egyenlő egy szózattal bir. Erdélyben a’ kir. hivatalosok s' nemzet’ nyilvánuló kívánatot már születésében megsemmisithetik, 's a’ képviselők' kezdeményi jogára káros befolyást gyakorolhatnak. Hogy ez eddig elő nem igen történt, eddigi királyi hivatalosaink’ jellemének 's a’ jó szerencsének tulajdonítható, de az erdélyi alkotmányos formák 's törvényhozási szerkezet’ czél- szerű voltára semmit sem bizonyít, mellyekkel a’ történtek’ ellenkezője is a’legtermészetesebben összeférhetett volna, mert olly formák, mellyekből jó és rész egyként következhetik, megszűnnek a' nemzet’ alkotmánybiztositékos lenni. Magyarország’országgá lesé, továbbá gyakorlásában van a’ közadó ’s az országos segélyek’ megajánlásának, melly a’ képviseleti rendszer’ egyik legtöbb biztosítéka. Erdélyben a’ legfontosabb alkotmányos alapok a mostoha múltnak estek áldozatul. Azon kevesekhez képest is tehát, miket megemlitnünk a’ hely’szűke engedő, elmondhatjuk, hogy Magyarországon az alkotmány’ legnélkülözhetlenebb alapjai létezvén, annak tovább fejtéséről ’s a’ haladási kérdések’ mikénti megoldásáról van szó,s ezek körül határozódnak a’ polgári felekezetek’ tuséi. Ott (Magyarországon) például a’ vélekedések különböznek a’ megyei főtisztviselők’ ujabbi kinevezése, a’ katonai karhatalom 'stb. felett ; de mindenesetre léteznek olly positiv alkotmányos igazságok , mellyek a’ felekezeti véleményeken felül emelvek. Ott a’ reformer azt mondja, hogy a' népnevelés a’ törvényhozást illeti, hogy egyedül esküttszékek képesek czélszerű törvénykezési eljárást biztosítani ; a’ conservativek pedig azt, hogy a’ népnevelés körüli intézkedés a’ kormány’ joga, az esküttszékek társadalmunk'jelen helyzetében nem alkalmazhatók; de egy csak valamennyire okos conservativnek sem jutna eszébe azt kívánni, hogy a’ megyek a' tisztválasztástól fosztassanak meg, vagy azt állitni, hogy a’ törvényhozásnak adózóli rendelkezése helytelen. Erdélyben a’ haladó párt figyelme és ereje’ legnagyobb részet az alkotmány’ alapja’ visszanyerésére kénytelen fordítni,s csodálkozhatni-e, ha mindaddig, mig alkotmányos nemzet lenni Erdély meg nem szűnik, alkotmányos kifejlődése és haladásának is legnélkülözhetlenebb eszközeit alkotmánya’ biztosításában kitesi. Erdélyben a’ megyei tisztválasztások’ törvények’ értelmében helyreállása ’s adó körüli rendelkezési jogaink’ életbeléptetése s más alkotmányos kérdések, Cato’ ismeretes kedventz mondásaként, vegyülnek a’ haladási kérdések közé, a kik ama’ követelésekkel ellenkezőt kívánnak, nem az alkotmányosság’ abc- jét hozzák kétségbe. Ez rövid vázlata a’ tét testvérhon’ és abban létező polgári felekezetek’ helyzetének ’s társadalmi viszonyainak, miből bárki is átláthatja, hogy hatalán Erdélyben bajos nem opponálni, egyszersmind bajos halapi is ? midőn a' legfontosabb alkotmányos kérdések, a' nekiek nem épen kedvező jelen időszakban, ólomsulyként nehézkednek haladni kész lábainkra, mellyeket lerázni, valamint velök haladni, egyként lehetlen. Hogy illy körülmények közt Erdélyben mégis haladási törekvés mutatkozik, érdemül tulajdonítja ugyan az unió érdemes írója (Zahorszky a’ P. Hirlapban), de hogy e’ törekvés semi eredményt nem tud eszközölni, a’ közelebbi háromországgyűlés’ példái kétségtelenül bizonyítják.“ Az egyesülésnek tehát Erdélyre nézve nagy hasznát látjuk abban is, miszerint ez által alkotmánya’ nélkülözhetlen alapját nyerve meg, nemzetisége és társadalmi életének Magyarországgal karöltve leendő kifejtésére módot nyerend. De üdvös hatást vár értekező az uniótól az összes birodalomra, sőt a’ civilisatio’ ügyére is. »Erdély hátramaradásának — úgymond — ’s közelebbi törekvése’ teljes erdménytelenségének fő okát, gyöngeségén kívül abban találjuk , miszerint társadalmi élete nemcsak a’mivelt Europa , hanem a» birodalom’ vérforgásától is távol esik. Ez utólsó körülmény a’ régibb időkben talán ok volt arra, hogy még többet nem vesztettünk; most azonban ez is állapotunk’ súlyát alkotja. Az egyesügy alkotmányos követelésünknek nagyobb súlyt ad, ’stb. De lássuk a’ tárgyat egy más oldalról ’stb.“ „Minél különváltabb elemet képeznek alkotmányaikkal a’ testvérházak a’ birodalom’ összes szerkezetében, mennyivel inkább sokasitják az uralkodás’ gondjait, annyival kénytelenebb emez egy , a’ részletekig terjedő rendszer helyett, a’ külön országok’ érdekeit képviselő férfiakban vetett személyes hitelhez folyamodni, ’s most e’ nézpontból kiindulva kérdjük : mig Magyarország’ érdekeit számos, úgy anyagi, mint szellemi tulajdonoknál fogva a’ birodalom’ más férfiaival a’ versenyt kiállani képes férfiak , az uralkodás’ közelében ’s a’ birodalmi érdekek’ tűzpontjában képviselik, ’s gyümölcsöztethelik az igazgatás’ bennök vetett bizalmát hónak’javára, addig mi, (erdélyiek) anyagi és erkölcsi helyzetünk, valamint távolságunk által egyiránt akadályozva, érdekeinket kik által képviseltethetjük? ’S valljon nem volna-e czélszerűbb, egy két egyénünket sorozni amazok’ koszorújába, semmint önállás’ hiú kecsegtetései közt néma gyermekként állani ’stb. — De ha kivánatunknak elegendő súlyt adni, ha külön érdekeinket alkalmas férfiak által képviseltetni képesek volnánk, akkor is még fenmaradnának azon számtalan nehézségek, mellyeket a’ kormányzott országoknak nagy különfélesége a’ közigazgatás’ elébe okvetlenül gördít,s annak legjobb czélzatait is a’ kivitelben tetemesen képes gátolni. Hogy az alsóbb osztályzatokat ne említsük, négy különböző szellemű és helyzetű nemzetet kormányzó uralkodónak egy alkotmánynyal biró ötödik is elég dolgot képes adni, ’s elfoglalni egyik kezét az esetben is, ha a’ más négynek gyeplőjét a’ másikkal tartani lehetséges volna. Hát ha még az ötödik nemzet két külön alkotmánynyal bíró országokra oszlik? Ha igazságosak akarunk lenni, el kell ismernünk azon akadályok’ tömérdekségét, mellyekkel kormányunknak e’ tekintetben küzdeni kell. Ez akadályok pedig hova tovább nevekedni, ’s Erdély’ kívánatai annyival inkább háttérbe fognak szorulni, mennyivel nagyobb erőt fejtene ki Magyarország érdekei’ sikeritésére. Ezekből világos, hogy a’ testvérházakkal együtt az igazgatás is tetemesen nyerne, ha az unió által az országlás’ gépezete egyszerüsittetnek , ha két alkotmányos ország helyett egy szuporibá bokros gondjait, ha nem két, hanem egy országgyűlésen, nem Pozsonyban és Kolozsvárit, hanem az egyesült törvényhozás’ székhelyén kellene értekezni a’ nemzet’ képviselőivel, ’s egy olly kormányszék léteznek, mellynek hatósága az egész Magyarhonra kiterjedne.“ De lássuk végre, miről értekező legelöl tön említést, a’ két ország’ egyesülését európai szempontból. Értekező a’ civilisatio’ biztosítását tartja a’jelen politica’ fő feladatának. „Midőn, úgymond, e’ politica figyelmét Europa’ miveletlen népeire kiterjeszti, midőn tervének gondosan szőtt szálait keleti határainkon túl nyújtja , midőn azon országokat, mellyek eddig a’ politicai mérlegben semmit sem nyomtak, egy fáradhatatlan diplomatia’ küzdterévé látjukválni , — hiú ábránd vagy helyzetünknek igazságos méltánylása-e, ha ’ remélni bátorkodunk, hogy számításaiból egyedül mi teljesen kimaradni nem fogunk, hogy egy szorgalmas politica, mellyet az ellenséges elemek’ sokféle visszahatása’s a’sok képén meghiúsuló remények sem képesek kifárasztani, figyelmét nem fogja megvonni azon pontról, hol a’ consolidatio’nagyszerű műve, minden diplomatiai kísérletektől távol, két testvérnemzet’forró óhajtása ’s egy bölcs uralkodó’ beleegyezése által mehet akadálytalanul véghez. Hiú ábránd vagy erőnknek okszerű méltánylása-e azon meggyőződésünk, miszerint nemzetiségünk, a’consolidation’ nagyszerű művében, egy kétszeresen díszes pályára van meghíva? — Egy felöl a’ civilisatiót közleni éjszak-nyugot és dél-kelet között, másfelől pedig azon törekvések ellen szolgálni ólaimul, mellyek azt éjszakról veszélylyel fenyegetik,’s melly töli aggodalomban habár némellyek’tulcsigázott , érzelmeit nem osztjuk , nem azért tesszük , miintha azon törekvések’ valódi létezéséről meggyőződve nem volnánk, hanem mivel biztosan reméljük, hogy korunk’ politikájának sikerűlene a’ nagy kérdést békés utón fejteni meg. Igen, mi eleitől fogva meg valánk győződve, miszerint a’két testvérfion’ egyesülésére , nemzetiségünk’ közvetlen érdekei mellett, a’ birodalom’ és Europa’ politicája egyaránt nyujtandanak kezet,s épen azért legkevésbbé sem kételkedünk, miszerint részekre szakadásunknak, melly a’mostoha eseményeknek csupa tényleges következménye volt, ’s mellyet semmi erkölcsi okok többé nem támogatnak, egy józanabb reflexió’ birálata alatt legottan meg kell szűnni. Igen , bennünk még nem halt ki a’ remény, miszerint az unió’üdvös műve minél elöbb azon politica’ kiegészítő részét teendi , mellynek sikerűlend Europa’ civilisatiojának észak elleni biztosítását is végrehajtani.“ M. TUDÓS TÁRSASÁG. IX. ülés. A’ folyó hónap’ 23-án tartott kisgyülésben olvasta a’ titkár Szentkirályi Zs. erdélyi hazánkfia és lev. tag’ beköszöntő értekezését a’ „bányász-jogról.“ Ezután a’ természettudományi szakosztály’ ülésének (f. h. 16.) jegyzőkönyve olvastatott, melly szerint annak jegyzőjévé dr. Török úr választatott. Igen érdekes volt — ’s egyszersmind kellemetes — a’ titkár által felolvasott leveléből dr. Beer pétervári egyetemi professor úrnak, értesülni arról, hogy Reguly hazánkfia él, ’s egészsége javulván Kazánba ismét visszatért, csüggedetlen nyomozásait szintolly bán ulalra méltó kitüréssel, mint a’ siker’ teljes reményével biztatólag folytatandó. Megérté titkárától az academia ez úttal közbenvelve azt is, hogy a’,Reguly társasági ezer égő évenkinti segedelemnyujtásról biztosító jeles hazánkfiát két évre; hogy egy ,Reguly albuma is van készülőben; — hogy a’ titkárnál is van már több száz forint elküldendő ; — végre , mi legtöbbet ér Regulyra nézve , mert már teljesült is — hogy Gróf Széchenyi másod elnök ő exója által kiszállított mintegy 900 ft pengő rendeltetése’ helyére —Beer’ levele szerint — megérkezett. És itt szabad legyen két őszinte óhajtást kifejezni, u. m. először: vajha Veszprémmegyéből szíveskednék valaki hitelesen értesilni a’ közönséget arról, hogy e’ kebelebeli származású hazafi’felsegitésére honnan, mennyi summa érkezett ama’ megye’felszólítására hozzája? és —mi fő dolog — az mikor ’s hová küldetett ? Urak ! a’ felszólításnak még máskor is lehet szüksége; ’s ennek sikert csak az adhat, ha a’ közönség nyíltan találja mindig az előttei számadozás' nagy könyvét. — Másodszor óhajtanék tudni a’ Reguly-társaság’ részéről is, s hogy küldetett-e már valóságos segély, vagy mikor fog ésmennyi? De Beer’ levelére visszatérve: — ez i. é. febr. 15-ről, mint érintők, tudósítja a’ titkárt, hogy Regulynk jelenleg,a Kazánban a’ török és csubasz nyelvek’ tanulásával, ’s illetőleg nyelvünkkeli öszszehasonlitgatásával foglalkozik; érintetvén ezúttal a’ tudós levélírónak azon véleménye is , melly szerint Ázsiából kivándorlótt őseink közt a’ fők Chazar , a’ nép pedig finn törzsekbeliek voltak, és ez uttóbbiak’ nyelvét vették fel a’ (kevesebb) fők is , — mellyböl édes anyanyelvűnk származott. — Felolvasta ugyan Beer által megküldött egy hírlapi czikkét is Kunigr urnak, mellyben az iratik, hogy Reguly Siberiában és 52 Martins 31. 1846. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ftpp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok hram a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, és egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő kr. számittatik.