Pesti Hírlap, 1846. április (651-666. szám)

1846-04-02 / 651. szám

Sem íratott, ámbár m­ár 1822. csatoltattak vissza a* tengeri részek; a’megye’ terheihez nem járultak, mint az 1827. évben készült koronázási díjnak felosztásából világos, ’s csak 1835. évben vettek legelőször részt a’ tisztválasztás­ban, a’ nélkül,hogy okát tudna miért? *) e) Ezen 1836. ’s 1837. évi legfelsőbb rendelvények által istápolt gyakorlat az 1840. 22.’s 1844. 7. tcz. erejénél fogva eltöröltnek tekint­hető, minthogy ezen kerület’ minden lakosai csödpereikben is, a’ megyei hatóság’ mellőzésével, a’ fiumei váltótörvény­szék alá rendeltettek. f) Az 1787. évi kikebelesitési mun­kálat föltalálható nem lévén, az 1792. october havi köz­gyűlés’ 7. és 8. czikkéből világos, hogy ezen ügy ünnepé­lyesen tárgyaltatott, ’s a’ megye által tett nehézségek hiva­talosan elintézve lőnek; — ezen munkálaton alapszik az említett kerületek’ álladéka­ értelmében történt 1822. is új visszakapcsolás. — Természetes, miként a’ megyei határok kérdése az országéval nem azonos, hanem különbözik, ’s innen a’ megye 60 évi gyakorlat által szentesített kiváltsá­gok ellen nem hivatkozhatik azokra , mik 1787. történtek, ezek főleg sérelemre szolgáltatnak alkalmat, de nem ható­sági joga’ megalapítására, minthogy ennek jelenségei csak abban állottak, hogy az ottani nemesek másoknak válasz­tottak egynéhányszor tisztviselőket. g) A’ sz. kir. városok­ban lakó nemesektől vont hasonlatosság sem állhat, mert a’ város a’megye’kebelében létezik, közgyűléseiben résztvesz, mint testület a’ megye’ bírósága’ elébe idézhető, árszabásait megtartani köteles ’stb., a’ kebelében lakó nemesek a’ me­gye által i­atnak össze, más hatóság’ közbenjárása nélkül, mi az említett kerületekre mind nem alkalmazható. — De ha ezen okok eldöntőknek nem látszanának, tagadhatatlan hogy ezen nemesség 1787. óta szemmel nem tartatott, ’s több bonyodalmak végett egyszerű összeírás által, az adó’ alapjának tetemes veszélyeztetése nélkül, ki nem puhatol­ható ;— mert ezen részek Szörénymegyéhez , majd 1777. óta Zágrábhoz tartoztak; 1787. a’ megyétől elválasztattak , 1809. franczia , majd az osztrák kormány alá jutottak. — Annak, hogy 1787.—1807. összeh­altak, vagy a’ megyei terhekben részesültek volna , nyoma a’ megyei irományok­ban nem létezik. — 1808. évben udv. rendelvény által azon nemesek a’ megye alá rendeltettek,’s 1809. össze is írattak, de azon évben már a’ francziák alá kerültek — 1822.—1835. ismét nem írattak össze, ’s ekkor csak rögtön, futólag olly tisztviselő által,ki ott hatóságot nem gyakorolt, és sem saját tudomásából, sem okiratok’ nyomán, hanem egyszerű meg­nevezés szerint készitheté a’ lajstromot, mi annál nyo­mosabb , mivel ott különböző eredetű nemesek létezvén , azok mindnyájan a’ magyar nemességhez csatlakozni kíván­nának , mi az 1835-i összeíró’ az évi april’ 27. kelt össze­írásából, ugyszinte az 1844 ’s 45-ben készült utolsó össze­írás’ irományaiból is világos. Hozzájárul, hogy mind 1835 mind 1842, a’ megye’ tiszti ügyésze minden ezen összeírá­sokból a’ nemességre vonható következtetések ellen tilta­kozott ; — ’s azért, ha ezen nemesek kebelbélieknek te­kintetnének­, minthogy nemességükről biztos tudomása a’ megyének nincsen ; többen talán később beköltöztek vagy nemesleveleket nyerhettek , reájok azon kir. rendeletek alkalmazandók , mellyek a’ nemesség iránt köröztettek , annál inkább, mivel semmi adatok sincsenek, hogy ők a’ múlt századi szemléket akár Szörény akár Zágrábmegye előtt kiállották volna. — Ezen véleményt a’ BR’ többsége elfogadván , az említett nemeseket az összeírásból ki­­hagyandóknak rendelte. (Vége köv.) ABAUJBAN martius’ 16-kán volt évnegyedes gyű­lés. E’ megyében a’ lengyel mozgalmak miatt tömérdek katonaság szállíttatott által. Ez a’ szegény adózó népre rendkívüli terhet hozott. Kérik tehát a’ BR., hogy a’ kato­naság a’kincstár által tartassák.—Pestmegye’lelkes kör­levele,a’ horvátországi sérelmek iránt, itt kevés lelkesedést tudott ébreszteni. A’pozsonyi levél azonban, miszerint a’ megyéktől már a’ legfelsőbb kihallgatás is megtagadtatik , az országgyűlési teendők közé jegyeztetett. —Hont’ levele, itt nem hasonló érzéseket szült, mint Thuróczban. Az itteni többség örvend a’ felülkerekedett párt’ győzelmének. Az örömnek különböző nemei vannak. Mi nem irigyeljük azon nemét az örömnek. ZEMPLÉNMEGYÉBEN is roszul folynak a’ dolgok. Az apostasia itt is felemelt fővel jár. A’ pestmegyei körlevél a’ horvátországi sérelmek iránt, — megbukott. — 4) Az országos szőlőiskola’ tágítása elhatároztatván , meg­egyezett benne a’ közgyűlés, hogy a’szomszéd 5 holdnyi telek megszereztessék. — 5) Az illető megbízott küldöttség’ jelentésé­ből örömmel értesült a’ közgyűlés Erdős Mózses hazánkfiá­nak tűzvész elleni épitésmódja’ czélszerűségéről, biztosságáról s gyakorlati olcsó alkalmazhatásáról ; ’s nőtlön erre a’tisztelt gazda­közönséget ismételve figyelmeztetni szerencsénk van, ösztönözve érzi magát az Egyesület Erdős urnak e’ mezőn szerzett szép ér­demeit nyilvánosan elismerni, egyszersmind pedig mind azokat, kik Erdős ur’ ügyességének hasznát venni képesek, az ő szives pártolására ezennel felszólítani. ( 6) Örvendetesen lepte meg a közgyűlést, számos hazafiai biztosítások’ vétele, mellyeknél fogva több lelkes hazafiak a’ köztelek’ felépítését gyá­­molitani ígérek. Egyelőre következő segedelmek írattak alá : gr Károlyi György 1000 ft, Örményi Ferencz 500 ft, gr. Zichy Miklós a’ márványt 1000 ftig, hg. Battyány Fülöp 1000 ft, gr. Zichy Károly 100 ft, gr. Károlyi István 1000 ft, C­z­i­n­d­e­r­y László 400 ft, gr. D­e­s­e­w­f­f­y Emil 200 ft, L­a­­­pády József teljes hatalmú igazgató ur 60 ft, kis-ujszál­­lási olvasó társaság 15 ft, Lőrinci János gazdatiszt 5 pengő forintot. Forber Ferencz gyömöres lelkész ur 1 arany, melly adakozási példák kedves bizonyságául szolgálnak, a’ sors’ kedvező és mostoha viszonyai között is, egyenlően ébre­dező hazafiui részvétnek, mellynek minél gyakoribb és általánosá nyilvánítását további kegyes ajánlatokban ezen építési vállalat’ elő­mozdítására reményteljesen várja az Egyesület. — 7) M. Fes­tetics László gróf ő­rságának becses ajánlatát, melly szerint szeretett atyjának, dicsőült gr. Festetics György halhatatlan érdemű hazánkfiának, életnagyságu arczképét szi­ves emlékül Egyesületünk’ számára elkészíttetni késznek nyi­latkozott, a’ legbensőbb örömmel és hálával fogadta a’ közgyűlés. 1 8) Egyhangúlag helyeseltettek azon lépések, mellyeket egye­sületi elnökgróf a’ hazának külön vidékein örökváltsági esetek’ biztos és kimerítő megtudhatása végett, hiteles férfiak’ felszólítása által legközelebb tenni szíveskedett, elhatároztatván egyszersmind, hogy az időnkint beérkező válaszok bővebb tanúság’ kivonhatása végett az ismeretterjesztő szakosztály által tárgyaltatván, az ered­ménynyel egyetemben a’ Magyar Gazdában közöltessenek. — 9) A’ stájer gazd. társaság’ f. évi április’ 1-je napján tar­tandó közgyűlésére gr. Szapáry Vincze ő exja és báró Mandell Károly fognak kép­viselökül megkéretni. — 10) V­i­d­á­c­s Ist­vánnak, legjelesb pesti gazdasági gépészünknek, gazdasági szerszámai ’s gépei a’ legközelebbi medárdvásári gyűlések’ alkal­mával fognak az illető küldöttség által megbiráltatni. — 11) Dr. Hammerschmid Károly urnak, a’bécsi általános gazda­sági lapok’ szerkesztőjének, lapjai’ több évi folyamának beküldése által tanúsított szives hajlandósága hasonló kedveskedés által ha­tároztatok viszonoztatni. — 12) Bátky Károly ur dohány­termesztési munkáját az Egyesületnek átengedni hajlandónak mu­tatkozván , ezen ajánlatnak bővebb megfontolása az ismeretter­jesztő szakosztályra bízatott. ( 13) Kard Kordó Jó­zsef ur’ kérelmére, az általa tót nyelven irt dohány, gyümölcs és selyemtenyésztési értekezés bírálat végett ngos Havas Jó­zsef és Szontagh Gusztáv tagtársainknak adatott ki. — 14) P­­­o­n­t­z Adolf urnak a’ homokkötésröl irt ’s a’ pestmegyei gazdasági fiókegyesület által nyomtatásra érdemes­nek talált jeles munkájára, az előfizetési aláírás megnyíltatok. — 15) A’ medárdvásári kiállításnál a’ kanczacsikók’ jutalmazására 250 ft, állapíttatván meg, abból a’ három éves kanczacsikók közt öt jutalom 50, 40, 30, 20 és 10 pillával tűzetett ki.­­ Melly határozatról, az illető törvényhatóságok’ utján, lótenyésztő vidéke­ink olly megjegyzéssel értesi­lettek, miszerint azon derék adózók, kik ezen állatmutatásnál a’ köztelekre kanczacsikókat kiállítani óhajtanak, a’ helybeli elöljáróságtól kiadott ’s a’ járásbeli tisztvi­­selőség által latomásozott bizonyitványnyal tanúsítani kötelesek, hogy a’ csikók saját nevelésüek, ’s még sem megnyergelve, sem befogva nem voltak. — 16) A’jövő medárdvásári gyűlések’ nap­jai meghatároztatván, azok legközelébb ki fognak hirdettetni. — 17) Tagválasztásra kerülvén a’ sor, mint alapitó tagok üdvözöl­­tettek: Batthyány László gr. 500 ft és S­z­i­r­m­a­y Ödön urak 200 pft alapitványnyal; rendes tagoknak meg­választattak: Irinyi János jószág-felügyelő Nagy Létán és Seress László földmérő Szentesen; egyszerű 10 pftnyi taksa mellett taggá neveztetett Krascsenics György tiszti írnok Bazin-várban. — Pesten, martius’ 17-kén 1846. — Török János, egyesületi titoknok. HILFÖLSI. FRANCZIAORSZÁG. Mart. 20-án a’ titkos költségi tör­vényjavaslat’ ’s illetőleg a’ lengyelügy’ tárgyalása tovább folyt a’paireknél. Fab­vier tábornok. A’nyilatkozatok­nak, mellyek e’ tárgyban történtek, nem látja helyét; bízik a’ kormányban ’stb. Tas­ch­er gróf. A’nemzet, melly függetlenségét, szabadságát, nemzetiségét követeli, nem lázadó’stb. Villé ma­in. A’forradalomnak parasztláza­dás által , a’ földbirtokosoknak és papoknak a’ parasztok’ kaszái által elnyomása, ha ez nem nagy bűn, nagy szeren­csétlenség. Vajha ezen példát örökké megvetnék a’ magyar- és csehországi parasztok, vajha a’ szabadság soha se lépjen hozzájok, mikép’ a’ szolgaság megállapittatott szomszédsá­gukban. (Ez jó tanács az örökváltság’ ügyében). Isten mentsen meg, mond szónok, hogy ingerlő szavak hallassa­nak, ’s ekkép’ ürügy szolgáltassák hasonló kegyetlenségek’ ismétlésére. De vannak dolgok, mellyeket el lehet mondani. Kétségtelenül Lengyelországnak nem lehet, nem kell sok ideig felkelést megkisérteni az öt biró hatalmak ellen. Éljen a’jövendőnek, őrizze meg hitét, isteni tiszteletét, emlé­kezetét. Őrizze meg sértetlenül egyházát Franczia-, Spa­nyolországgal, Izlanddal, Olaszországgal, Rómával közös.­­ Az egység’ elvét tekintse egyházában a’ szétszóró szolga-­­­ság mellett. Hol vallása a’ politica által erőszakosan meg­támadtatik, ragaszkodjék vallásához jobban, mint életé­hez, legyen ez földi hazája , mikép’ másvilági reménye; legyenek vértanúi a’ hölgyzárdákban is, ne legyenek hitehagyottak sehol,­­ nemzetisége nem fog elveszni, bárha elnyelve látszik is az elnyomás által. Ez jó do­log. Itt van valósággal alapja egy leendő forradalomnak, mellyet előre lehet látni, ha nem szeretjük is. A’ mostani zavarnak nem lehet örökké tartani sem a’ keresztyénség sem a’ civilisatió előtt , ’s a’ catholicus Lengyelország bi­zonyos változásokon megy keresztül a’ jövőben. Legyen most még csak erkölcsi ellenállás ; családi , tű­zhelyi ellen­állást fejtsen ki Lengyelország ; ne lépjen ki ezen körből; ne emelje fel kezét, ne bocsásson ki felszólítást, imád­kozzék, higgjen és várakozzék. (Tetszés ) Várni és élni, ez most hösiségének feladata ’stb. Én a’ históriát, a’ gond­viselés’ törvényeit tartom szemeim előtt, melly többször nyilatkozott századunkban, ’s melly a’ keresztyénség’ meg­­alapulása óta nem engedé meg , hogy egyetlen nemzet el­vesszen , kitöröltessék a’ többiek’ sorából. — Dynastiák vesztek el; megszűntek, midőn a’ népeknek nem kellet­tek; de nemzetek nem vesztek el. Dynastiák is állíttattak vissza , de erőtlenül, erő és véletlen által; a’ népek’ aka­rata és saját hibáik azonban ismét eltüntették. A’ népek midőn visszaállíttatnak, ez máskép’ történik; igy látjuk Görögországot; igy fogjuk látni egész keleti Európát ’stb. Segélyt nyújtani a’ lengyel menekvőknek ez csak emberi kötelesség; úgy szólván magány erény; a’ politicai köteles­ség, fentartása és szakadatlan sürgetése az 1815-i köté­seknek , mennyiben Lengyelország érdekelve van, ’s a’ tettleg behozott módosításoknak vitatása. Ez most nincs ekkép’. Az 1815-ki kötések Lengyelországnak létét ’s külön nemzeti közigazgatását biztositák. Felhozatik talán az 1830-i felkelés? De azt Francziaország nem ismerheti, nem fogadhatja el, hogy ez megváltoztathatná a’ kötések’ értelmét. És ha nem szülne is közvetlenül kedvező változást a’ beavatkozás, legalább értesítve volna a’ bitorló hatalom, hogy tovább ne menjen. És ez hathatós tiltakozás volna ’stb. Szónok hiszi, hogy illő, igazságos , alkalmi, hasznos volna a’ világos és ügyes beavatkozás. Ezen ünnepélyes tárgyalás, melly minket elfoglal, egész Európában visz­­hangra talált már; ’s ezen viszhang segítségére lesz a’ mi­­nisteriumnak eljárásában’stb. A’ háború nem egyetlen neme a’ beavatkozásnak; szónok alkudozások’ útján kíván a’ len­gyel ügyekbe beavatkozást. Guizot. Az 1815-i kötések különösen a’ lengyel királyság’ (orosz birtok) és Strakó’ ja­vára alkottattak. Legyen meggyőződve Villemain úr, Krakó­­köztársaság’ jogai nem feledtetnek el; már történt ez ügy­ben felszólalás , sőt, többet mondhatok, már bizonyossá is tétettem, hogy nem fognak azok feledve lenni. Mi az orosz lengyel birtokot illeti, melly a’ lengyel királyság­ név alatt értetik, ott semmi esemény sem történt, ’s e’ részben je­lenleg nincs mit mondani. Mi a’ porosz és ausztriai lengyel birtokot illeti , mellyek hasonlóan meg vannak említve az 1815-i kötésekben , e’ részben is történt felszólalás, és szükség’ esetében ez ismételtetni fog. Willemain: Az orosz birtoki lengyelek, valamint az ausztriai és po­rosz birtokiak joggal bírnak az 1815-ki kötések’ ér­telmében nemzeti képviselethez. Egyébiránt ezen vitatás szükségtelen. A’ minister úr azt nyilvánitá, hogy hallgatag megegyezik érzelmeinkben, és a’ kifejezett óhajtás szerint fog eljárni. Ez az eredmény. D'Harcourt herczeg. A’ külügyminister tegnap azt kérdezte: kivánunk-e egyenes beavatkozást a’ lengyel ügyekbe? Ha ezen kérdés jó lélek­kel volna feltéve, meg tudnánk rá felelni. Guizot. Hogyan! Jó lélekkel ? Oly kétséget nem lehet kifejezni. Elnök, a’ szónokhoz. Ne éljen ön illy kifejezéssel; soha sem kell fel­­t tenni, hogy, a’ mi szó e’helyen ’s ezen kamara előtt mon­datik, nem jó lélekkel történik. D’H­a­r­c­o­u­r­t. Hiszi, hogy a’ kérdés úgy volt feltéve , ha úgy tetszik , de az semmit sem tesz ; mi semmit sem kérünk Lengyelországért; tud­juk , hogy sorsa el van határozva; halálos ítélete ki van mondva. (Zaj): Elnök. A’ tanácskozás’ ’s különösen a’ szónok­nair’ érdekében engedje meg nekem meg­jegyezni , hogy a’ mérséklet mindig erőt kölcsönöz még a’ legjobb okoknak is. D’Harcourt. Azok piruljanak, elnök úr, kik a’ bűnt elkövetik, és nem azok, kik azt előadják. Ha az európai kormányok a’ nagylelkűségnek némi ér­telmével bírnának , már régen meghódíthatták volna békésen a’ világot, hogy annak jótevői legyenek; e’ helyett azonban a’ fosztogatásban és bűnökben mutat­nak példát. Libanonban konczolásokat idéznek elő; Al­gírban hosszú folyama az öléseknek (zaj), mindenütt fen­­tartják a’ régi szolgaságot. Illy példák által igyekeznek a’ népeket tiszteletre és hűségre bírni. Egykor, urak, az isten’ ítélete meg fog történni; a’ nép végtére igazságot fog ma­gának szolgáltatni . . . (Nagy zaj , ’s végtére, be nem vé­gezvén beszédét, eltávozik szónok a’ széhelyröl.) Dupin K. báró: Az 1815-i kötések nemzeti képviseletet ígérnek Lengyelországnak ; kérdi szónok egész Európát, meg van-e ezen ígéretnek felelve? Van Galicziában árnya az ország­­gyűlésnek, de ha így hajtatnak végre a’ kötések, mi lesz a’ népek’ hitéből? Okunk van kívánni, hogy a’kormány’felszó­­lalása az 1815-i kötések’ügyében Ausztriára is kiterjesztes­sék. Guizot jellel felel, hogy úgy van. Vi 11 i er­s du Ter­­r­a­g­e vicomte előadja rokonszenvét a’lengyel ügy iránt. B­o­­i­s­s y marquis. A’ lengyel ügy nemzeti kérdéssé vált; ezt nem lehet elnyomni. Szónoka’titkos költségek’ tárgyalására akar térni. Ez alkalommal vizsgálat alá vétetik a’kormánynak mind kül mind belpoliticája. Künn a’ kormány semmit sem tett ; benn a’ nemzetőrség’ egyenruháját megváltoztatta. (Nevet­nek és morognak.) Ellenforradalmi irány van; igen sok hivatalnok van a’ követkamarában. Elnök, önnek nincs 53* Tegyes kezit mények. A’ M. G a­z­d. Egyesület’ f. évi mart. 15-én tartott köz­gyűlésén felolvastatott 1) a’ nm. m. kir. helytartótanács’ kegyes intézvénye, mellyben legfelsőbb meghagyás’ következtében az Egyesület felszólittatik, véleményéért mindaz iránt, mikép’lehessen a’ hazában olly gyakran kiütő élelmi ínséget általában megelőzni vagy elhárítani, különösen pedig a’ takarék-magtárak’ legczélszerűbb felállitását, használatát és kezelését a’ hon’ viszo­nyaihoz alkalmazva , leghamarébb eszközölni , melly korszerű tárgyra nézve kimerítő terv’ készítése végett a’ földészeti szak­osztály sürgősen utasithatott. — 2) Az ismeret’erjesztő szakosz­tály’ jelentése­ nyomán, Szontagh Gusztáv urnak a’ kinevezett bírálók által egyértelmüleg kinyomatásra ’s terjesztésre méltónak ítélt dohánytermesztési jeles útmutatásáért, a’ kir. kincs­tár által megajánlott 20 aranyjutalom végkép’ oda ítéltetett. ( 3) Megállapításak azon köz- és mezőgazdasági kérdések, mely­ek a’jövő medardvásári egyesületi gyűléseknek vitatás’ tár­gyául szolgálni fognak. Kihirdetésük rövid idő múlva következik. *) Ha nem csalatkozunk, Horváthon­ jogai’ fentartása végett tör­tént, mellyek az országgyűlésen akkor kérdés alá vétettek. — Közlő: 225

Next