Pesti Hírlap, 1846. április (651-666. szám)

1846-04-03 / 652. szám

Péntek 652. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ Inn minden héten négyszer- vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-Saj­osSár hat utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik. April 3. 1846. TARTALOM. Előléptetés. A’ magyar nyelv, tudományosság és academia körül. VII. Tiszaszabályozás. T­örvény­ha­t­­ós­s­ági dolgok. Beregből (lengyel mozgalmak, sócsem­pészet iránti bíráskodás, horvát ügy, pozsonyi levél ’stb). Zágrábból (honti levél a’ horvát ügyben, körösi levél, társas viszonyok ’stb). Zágráb (leirat a’ túrmezei kir. biztos iránt). Bácsból (zalai levél, az egyesületi jog’ védelmére, közigazga­tási ügyek). Vegyes közlemények: Hangverseny. Külföld. f­krtetések. SzADVARORSZÁG és ERDÉLY. A’ amlrgu magy. k. udv. Kamara a’ lippai kir. kamrai biztosságnál megüresült ideigl. kasznári állomásra Pichler Lipót eddig berlis­­tyei kamrai ispánt alkalmazta. (B.—P. H.) A’ magyar nyelv, tudományosság ’s aca­demia körül. VII. Átmenve a’ társaság’ munkálkodásai­ról szóló szabályokra, feltűnik : az évkönyvek’ kiadása , a’ 200 aranyból álló nagy jutalom ’s kisebb és rendkívüli jutalmak’ ügye. — A’ senki által nem olvasott, csupán czifraságul szolgáló pompás Évkönyvek’ kiadása ezerekbe kerül; úgy hisszük , ezen pénzt sokkal hasznosabbra le­hetne fordítani. A’ társaság’ pénzügye takarékosságot kö­vetel , ’s nem csak a’ pénztárnoki szállásban, hanem egyéb dolgokban is lehetne hasznosabb czélokra gazdálkodni. A’ nagy jutalom’ ügye eleget vitattatott már. Két leg­jobb munka évenként 200 aranynyal lenne jutalmazandó, most azonban , pénzszükség miatt, csak egy jutalmaztatik. Ezen intézkedés első pillanatra igen czélszerű , ’s a’ tudo­mányok’ előmozdítására hasznosnak látszik, de közelebbről vizsgáltatván, igen furcsa eredményeket mutatott. Általa ugyanis a’ vak történetnek legtérebb mező volt nyitva. — Egyik év szokatlanul bővelkedett kitűnő munkákban, mégis csak egyet lehete jutalmazni; másik év rendkívül meddő volt, ’s a’ jutalmat valamelly gyenge és középszerű műnek kelle oda ítélni. Ha két vagy több munka versenyezett , mindenik olly jeles lehető a’ maga nemében , hogy lehetlen vala rólok ítéletet mondani, mellyik jelesebb? egyébiránt pedig olly különbözők, hogy őket— mint p. o. ruhát és ételt, lovat és virágot — összehasonlitni nem lehetett; mégis csak egyik nyerhette az egész nagy jutalmat, melly­nek azt szeszély, vagy történet, vagy kedvezés oda ítélte, a’ másik pedig, bár a’ maga nemében hasonló jeles, vagy megközelítő , egészen üresen ’s jutalmazatlanul ment el, ’s vetélytársának keserű és szemrehányatos diadal’ zavaros örömét hagyá. Ez okból volt az academia kénytelen a’ 200 arany nagy jutalmat több esetben kétfelé osztani. Azonban még így is lehet a harmadik és negyedik hasonló jeles , mire nézve fenmaradt az említett nehézség és szemrehányás. És hogyan ment a’ munkák’ bírálata , a’ jutalmak’ el­ítélése ? ha p. o. törvénytani , mathematikai ’s költői munka versenyzett volna , meglehető , hogy a’ matemati­kai munka’ becséről turisták és költők határozának , — amazok , kik a’ forensis mathesist is csak nevéről ismerék, ’s ezek, kik a’ verslábakon kívül soha semmit sem mértek. Minden tiszt, és rendes tag egyenlő szavazattal bírván, ’s az osztályok elkülönözve nem lévén, minden tag a’ tudo­mányok’ mindenik ágában bíráskodott, mire isteni minden­­tudóság vagy általános lángész vala szükséges, — és senki a’ feleletterhet nem viselte, így gyakran vak ítélt a’ színek­ről, siket a’ hangok’harmóniájáról. A’ szigorú nyelvész, ki, meglehet, a’ grammatika’ szabályain kívül alig tudott valamit, ha épen jó kedve jött, elvetheté a’ legtudósabb munkát, mellyben az ikes igék el valának tévesztve; a’ száraz mathematicus pedig hihetőleg láb és hüvely-számra méré a’ költő’ érdemét ’stb. Lehetett-e ennél valami czél­­ellenesbet kieszmélni ? Ezen képtelenségek’ érzetében csakugyan létettek némi javító intézkedések , az osztályok’ önállásának ’s a’ nem competens befolyás’ kirekesztésének létesítésére, mint már felébb is említettük. Az osztályok külön üléseket tartanak , ’s minden évben más más osztály ajánl nagy jutalomra köréhez tartozó munkát olly módon , hogy mindig a’ leg­közelebb lefolyt hatévi időközben megjelent, illető szak­beli munkák vétessenek tekintetbe. V­agy szinte min­den évben négy osztály terjeszt az academia’ elébe egy­­egy jutalomkérdést, mellyet az összes academia, nagy­gyűlésében , csak forma’ tekintetében vitat meg. Minden­nemű osztálybeli munkálatok’ tárgyalása és elintézése az osztályhoz tartozik, melly tehát eljárásaira nézve felelős. Azon bizottmány , melly az academiai hibás rendszabá­sok’ átvizsgálására kiküldetett, ha nem mindenben gyöke­resen javitó , de sok tekintetben jeles reformtervet dolgo­zott ki, mellynek vezéreszméje az osztályok’ önállása ’s az illetékesség’ (competentia) elve volt. Azonban a’ javaslott ily szerkezetből semmi sem lett; annak némi töredékei a’ csak előbb említett józan és czélszerű módosítások. Erős hitünk, hogy fiz academia, mostani szerkezetével ’s ele­* meivel, gyökeres javítást önmagába behozni soha sem fog. Adjon az ország, mellynek tudományra olly nagy szüksége van, több pénzerőt az academiának ’s ez alkalommal uj éle­tet uj szerkezetben. Mindenek előtt pedig derüljenek academiánkra a’ nyil­vánosság’ éltető sugárai. Ezt ekkorig, akarjuk hinni, csak a’ szűk hely gátolá, mert academiánk magányházban , szűk szálláson, kocsizörgésnek, profánus lármának kitéve nyo­­morgott. Ennek tulajdonítjuk, hogy a’ nyilvánosság is olly szűk korlátok közé vala szorítva, hogy a’ nem tagnak, ki a’ gyűlésekben meg kívánt jelenni, magát az elnöknél kelle jelenteni, ’s tiszteleti vagy rendes tag által ajánltatni, még pedig minden egyes gyűlésre külön-külön; azon napokon pedig, midőn érdekesebb tárgyak fordultak elő, u. m. ju­talmazások és választások, az ajtó egyáltalában zárva van. A’ levelező tagok is csak újabban nyertek engedelmet a’ kisgyülésekben jelen lehetni. — Midőn az academia a’ nem­zeti muzeum­’tévés épületében tartandja üléseit, reméljük, megnyitandja azokat a’ közönségnek. Jó rend mellett ’s a’ tudományos gyűlések’ nyugodt természeténél fogva , semmi visszaéléstől nem tarthatni, — a’ napfényteli iszony pedig olly gyászos idiosyncrasia , melly méltán megfosztaná aca­­demiánkat a’ nemzet’ rokonszenvétől ’s népszerűségtől, mellynek levegőjén kívül nemzeti intézetnek hiszleni nem lehet. — Pula. Tiszaszabályozás. — A’ tiszavölgyi társula­tok’ követei által is megszaporitott központi választmány a’ közelebb múlt hónap’ végén ült egybe. A’ B.P. Híradó erről többi közt írja: „Gróf Széchenyi István ő amaga a’ legnagyobb öröm­mel adta tudtára a’központi választmánynak, hogy bécsi útja és egy hónapi ott mulatása’ következtében jó eredményekről érte­sítheti a’ társulatot. Hatalmasan gyámolittatva ugyan is a’ fenséges nádor által, és Bécsben a’ kormányférfiaknál a’ legszivesb közre­­munkálati kézséggel és akarattal találkozva, szerencsés volt e cs.­k. Felségének olly kegyelmes rendeletét vehetni, mellynek ma­lantjai a’ tiszavölgyi rendezés és hasznosítás’ ügyét, a’ remények és óhajtások’ köréből a’ valóságok’ körébe alkalmasok fölemelni. ’S ennek folytában közölve jön a’ választmánynyal ő cs. k. fensé­gének a’ nádornak gróf Széchenyi István e nagyméltóságához irányzott kegyes levele, melly a’ fentebbi rendeletet tartalmazza. Foglalatjának sommája az, miszerint ő Felségénél a’ legvalódibb viszhangra és méltánylásra talált azon nagyszerű és országos hasznú czél, mellyet ezen társulat maga elibe tűzött, és a’ végre, hogy annak elérésében a’ társulat gyámolittassék , méltóztatott a cs. k. Felsége, a’ só’ fölemelt árábóli alapból, évenkint, mig a’ szabályozás tart, százezer pengő forintot, a’ királyi kincstárból, segély gyanánt, ötvenezer ftos részletekben két év alatt kifizetendő százezer pengő forintot ren­delni, egyszersmind kegyelmesen úgy intézkedni, hogy a’ válla­lat’ végbevitelére megkivántató és kölcsön’ útján beszerzendő pénz­­öszveg, teljes értékű biztosítás és minden a’fizetési rendet illetők­nek kellő elrendezése mellett , a­ társulatnak kieszközöltessék. Parancsolja egyszersmind a cs. kir. Felsége , hogy a­ társulat’ szabályai, költségvetései, tervei mielébb legmagasb színe’ ek­be terjesztessenek. Mihez még azt adta gróf Széchenyi­­ nagy­méltósága , miszerint ő a’ kölcsönre nézve is megtette már az előkészítő lépéseket, ’s szerzett értesítéseinek nyomán azt is je­lentheti a­ társulatnak , hogy minden annak rende szerint elintéz­­tetvén , a’kölcsön öt percentumos kamatlábon fe­lül semmi esetre sem, sőt talán még ezen kamat­lábon valamivel alól is leend kieszközölhető,­­s egyéb visszafizetési könyvségek is meg fognak szereztethetni. Tegnap ő cs. kir. fenségénél a’ nádornál udvarolt az egész választmány, hogy ő cs. kir. Fölségének is a’ főherczeg nádor ál­tal bejelentessék az. Szokott leereszkedéssel, kegyességgel és nyájassággal fogadtatván, már most munkához lát a’ választmány, és több alválasztmányokra oszolva, igyekszik mindent szükséges rendbe hozni és elintézni, mit a’ munkálat és egész vállalat’ mű­szerezése és életbe léptetése igényelnek.“ Törvényhatósági dolgok. BEREGBŐL , márt. 23-án. Múlt héten, vagy­is e’ folyó hó’ 16-án kezdett évnegyedes közgyűlésünkre szép szám­mal gyűltek egybe a’ rendek. A’ tárgyak közt tőbb helyet foglalnak, a’ lengyel mozgalom’ következtében tett intéz­kedések, a’székhelyekre kormányszékileg küldött katona­ság’ elszállásozása ’s több efféle, mikre határszéli megyén­ket saját térképi helyzete hívja fel. „A’ kiütött lengyel for­radalom éber figyelemmel kísértetvén, jelen gyűlésünkből még továbbra egy választmány alakíttatott, melly collegia­­lilor foganatositandja a’ még netalán hamarjában el nem fojtható mozgalmak’ ’s megyénk’ belbékéjének fentartása’ irányában szükséges intézkedéseket. Ennek tárgyalása’ folytán, nevezetességeül e’ gyűlésnek, indítványba téte­tett, mikép’ kéretnék meg ő felsége, hogy, a’ gyakori len­gyel zavargások gyökeres elfojtása’ teikntetéből, szomszéd Galicziának, mellyhez a’ magyar nemzetnek némi igénye is volna, de egyéb tekintetre nézve is, ennek kitűnő fontos­ságú érdekében, alkotmány adatnék, mellynek üdveiben részesítve, örülne lételének, mellyet most, épen ezen al­kotmányos élet és szabadságrai buzgó törekvésében, min­den áron kíméletlenül feláldozni kész. Az indítvány elhang­zott. Egy pár helyeslő nézet után, a’ rendek’ többsége,ezen ügy’ előmozdítására nézve, az időt nem találván alkalmas­nak, azzal szép gyönyörűségesen elhallgattak. Tehát az indítványt elvben mégis elfogadák,annak előmozdítására néz­ve csak a’ kiindulási időpont’ meghatározása körül akadván meg a’ kérdés. Valljon azon indítvány, melly e’ tárgyat or­szággyűlési úton véleményezte előmozditani, nem birha­­tott-e elég nyomatékossággal a’rendek előtt, hogy abban mégis valamit határozzanak ? Bizony át kell látnotok, hogy ez felette nagy fontosságú kérdés nemzetünk’ életében is. A’ sócsempészet’ tárgyában hozott kamarai ítélet’ vég­rehajtása iránti felterjesztésében e’megyének, egy k. leirat­ban, ő felsége által a’ végrehajtásgátló semminemü olly indok nem találtatott, mik a’ már e’ tárgyban közelebb kelt leirat előtt is ismeretesek ne lettek volna. Ugyan azért le­iratában ő felsége, most legnagyobb neheztelésében, azon el­­tökélett szándékát nyilatkoztatja, hogy a’hozott kamarai íté­letet az e’ végre kinevezendő egyének által hajtatandja végre. A’ határozat erre a’rendek’többsége’részéről akképen téte­tett, hogy bár ezen csempészet’tárgyában, meg nem döntött okaiknál fogva , a’ kamarának mind végig sem tulajdoníta­nak bíráskodási hatóságot , mindazáltal ezen legmagasabb akaratnak ellenszegülni hatalmukban nem állván, az ítéletet addig , mig e­ tárgyban országgyűlésileg intézkedések tör­ténnek, azon világos kijelentés mellett, hogy jövendőt nézve az eddigi gyakorlat’ irányában semmi következtetés ne formáltassék , ’s hogy a’ vizsgálódások mindenkor 81 illető tisztviselő’ közbenjöttével történjenek, — foganato­sítják; ’s ezen rendelkezésről ő felsége alázattal értesitte­­tik. Egyébiránt sérelmül följegyzik, ’s azon esetben, ha e’ tárgyban a’ legközelebbi hongyűlésen intézkedés nem történik, az eddigi gyakorlatot újabban életbe fogják lép­tetni; azt ezúttal magoknak fentartván.— A’ helytartótanács az úrbéri telken lakó nemesek’ össze­írását, az általok fizetett adómennyiség’ kitételével, valamint az elhagyott úrbéri telkek’ jegyzékének felküldését, mint nem régiben , újólag sürgeté. Ennek következtében az e’ tárgy iránt kiküldött választmányok’ beadott munkálatai fel­vétetvén, miután azon körülmény tűnt fel, hogy az össze­írást a’ választmányok’ némellyike az illető földesurak’ kihallgatásával , némellyike pedig a’ nélkül vitte végbe, elhatároztatott , hogy a’ kinem hallgatásból eredeti fél­szeg eljárás kiegészíttessék , a’ már kihallgatottakra nézve pedig a’ törvény’ rendelete ollyformán vétessék foganatba , hogy ezek a’ már jelen évre kivetett adó’ fize­tésében részesittessenek; a’ helytartó tanács pedig erről, valamint az e’körüli késedelem’ okáról is , — mellyet helységeink’ rendezetlenségében ’s úrbéri viszonyaink’bonyolodottságában találunk, — értesittetni határoztatott. — Meglátjuk, ha ezen okok elégségesek lesznek-e a’ 10 éves törvénynek mind ez ideigi végre nem hajtására nézve ; és ha nem, a’ szigorúan kiáltó felelőség kinek vállaira nehezülend! — Nádor ő fenségének levele’ következtében, a’ hazai sta­­tisticai tudományok’ érdekében , a’ megyénkben létező intézetekről tudósítás rendeltetik fölterjesztetni. A’ szol­­gabiráknak kiadatott. —­A’ megyei körlevelek’ sorában, mellyek tárgyalás alá vétettek, olvastatott: Pestmegyének a’ horvát ügybeni körlevele. Ennek kö­vetkeztében , kevés, élet nélküli vita után — melly egyéb­iránt e’ gyűlésünknek kitűnő jelleme, — felírást határoz­tunk, miben megkérjük ő felségét, hogy Horvátországnak ingerült állapotát , mellybe nemzetisége iránti (oktalan) féltékenysége (?), ’s a’ magyarhoni eseményeknek helyte­len felfogása harczolá, nehogy a’létező törvényes viszo­nyok’ megszaggatására részökről további törekvések is mutatkozzanak , megszüntetni méltóztatnék. Abban sem nyughatunk meg, hogy a’ tartományi gyűlés’ rendezése a’ hongyülés’ kizárásával czéloztatik teljesedésbe vétetni, úgy e’ gyűléshez a’ múlt évben tett azon k. leiratban sem, mi által a’ szavazat-arány időközileg meghatároztatván, igy a’ tartományi gyűlés’ rendezésébel befolyástól a’ hongyülés elzáraték. És bár az 1790 : 58. t.cz.’ rendelete szerint a’ kapcsolt részek’ belügyeinek intézése a’ tartományi gyűlésre tartoznék is , e’ gyűlésnek rendezését ennek körébe tarto­zónak mégis azért nem látják, mivel e’ gyűlésben a’magyar orsz.gyülésen is szavazattal és ezen nemzet’ ügyeire befo­lyással biró követek választatnak , és utasítást is onnan kapnak. Ugyanazért fentebbi felírásunkba azon kérelmünket is befoglaltuk , hogy a’ tartományi gyűlés’ rendezését, melly kizárólag a’ hongyülésre tartozik, ő felsége fölfüg­

Next