Pesti Hírlap, 1846. május (667-684. szám)

1846-05-05 / 669. szám

ték fel az országgyűlésre, hol az országos rendek, határo­zatban kijelentvén, miszerint a’ régi szokást a' megyék’ rendezéséig épségben kívánják tartani, fölirtak ő fölségé­­hez, minek folytán ő fölsége vissza is húzta az intézményt. Magok kívánván tehát a’megye’ rendet már ez előtt is a’ régi szokást fentartani, nem látja ő is szükségét az újonnan keletkezett végzésnek; mi által, ha épségben fentartatnék, a’ nemes ember’ jogát látja korlátoztatva lenni. — Gr. E. J.f. a’ végzés nem a’ főispáni helyettes iránti bizalmatlan­ságból hozatván, mert őt mindenki tiszteli, a’ már határo­zatba ment titkos szavazást, a’mennyiben annak megvál­toztatására semmi ok nincs, meg akarja tartani. — B. J­ábiró: a’ megye’rendei hitték, hogy olly férfiú alatt, ki az igazságnak barátja, legczélszerűbb lesz megszabni a’ren­det, ’s midőn a’ múlt gyűlésen ő is a’ rendet eszközlő vég­zésre szavazott, tisztelte a’főispáni helyettes’ személyét, és azért most is ugyanazon meggyőződéssel szavaz a’titkos szavazás mellett (kortes-hangok: felkiáltás!). A’magyar constitutio’ értelmében hajdan minden nemesnek joga volt orsz.gyűlésen személyesen megjelenhetni, később, a’meny­nyiben ezen rendszer sok akadályokkal ’s nehézségekkel volt összekötve, a’ rend’ minél jobbani fentarthatása végett, a’ képviseleti rendszer hozatott be ; most mindenfelé látjuk a’ lélekvásárlásokat, ’s több helyeken a’ főispáni kihágáso­kat, hogy ezeknek jövendőre nézve elejét vehessz­k, szük­ség addig, mig a’ megye’ kormányán olly férfiú ül, minőnek jelenleg örvendenek a’ rendek , czélszerű intézkedéseket tenni, mert különben a’ korteskedés és lélekvásárlás véget vet a’ nemességnek. Ha nem intézkedünk, a’ hivatalt nyerni akarók az aristocratia’ zsebébe jőnek. A’ titkos szavazás által nem fog gátoltatni jogai’ gyakorlatában a’ nemes, mint állittatik, sőt inkább biztosittatni. Némellyek azt mondják, hogy a’ titkos szavazás’ költségeit nem bírja meg a’ ne­messég; szóló pedig azt mondja, hogy titkos szavazás nélkül jogát veszti el, melly jog’ gyakorlata többet ér ne­hány elköltött forintnál. Azért marad a’ titkos szava­zásnál. — Szer szerdahelyi plebánus, a’ mennyiben az usus országszerte annyira fentartatott mindig, hogy még e’megye is 1819-ben attól elállani nem akart, tehát ő is felkiált az ősi szokás szerint (kortes*hangok: felkiál­tás !). — Gr. P J. felhivatván a’ főispáni helyettes ur által véleményének személye iránt is őszinte kimondására, ki­jelenté , miként a’helytartó ur, midőn a’végzésre nézve fájdalmát a’ képzelt bizalmatlanság iránt kijelenté, azt a’ végzés’ felforgatására téve , mint szinte Ch.— kanonok is e’ czélból szólalt fel, melly felszólalást, ha valamelly ne­­­mes tette volna, nem tartaná különösnek, sőt természe­tesnek találta volna. Szóló állítja, mikint a’ titkos szavazás ősi szokásaink’fentartására czéloztatik. Figyelmezteti a’ne­mes urakat, hogy a’felkiáltásnál ollyanok is felkiáltanak, kiknek joguk nincs (a’ nemes urak’ egy része szavazást, a’ másik felkiáltást hangoztat­­, ’s igy csak a’ jog van kijátsz­va , holott a’ titkos szavazás által a’ nemesség’ joga czéloz­tatik fentartatni. —• Gr. D­e szereti ugyan a’ titkos szava­zást, de nehézséggel jár , mert vesztegetésre ad alkalmat (!?!); ’s a’ mennyiben nem képesek a’ nemesek egy hétig itt maradni, a’felkiáltást javasolja, mert ha hazamegy a’ nemesség, kinek kezében marad a’közjó? (!!!) — N. J. tbiró: nem mondhatja senki,hogy nincs ok a’ végzés* meg­változtatására, mert a’ végzés nem törvényen alapszik, mit megmutat a’ Corpus jurisból (?). Ismételvén az 1819-ki in­tézményre nézve tett előadását helyettes­e magának , azért akarja , hogy a’ megye következetes maradjon most is azon időbeli eljárásával, mivel, lehetetlen lévén nehány nap alatt bevégezni a’ tisztújitást, munkájától eltartóztatik a’ nemes ember, ha pedig hazamegy, kizárja magát jogaiból. A’ nemes ember — mond szóló — az igaz szegény, mi ugyan nem szégyen, mivel ő nem oka, de ha itt kénytelenittetik maradni, nem lehet kívánni, hogy ő házról házra járjon segedelemért, jogai’ fentartása’tekintetéből. Akarja tehát a’ régi szokást ’s igy felkiáltást. — A’ galantai pleb. szerint nincs jogukban a’ rendeknek statútumot hozni törvény ellen; elismeri ugyan a’ jogot, miszerint szavazásra szabályt hoz­hatnak , de a' felkiáltási szokást el nem törölhetik , mert igy elvesztik a’ nemesek az egész országban divatozó fel­kiáltási jogot (IIl). — Gr. F­a­ch kanonok, meg van győződve, miszerint a’ titkos szavazás által a’ lélekvásár­­lást akarták a’ rendek megszüntetni, és ez magában szép czél, ’s ő még jótékonynak is tartja a’ titkos szavazást; de ha a’ másik oldalról tekinti a’ dolgot, ’s a’ kárt veszi, mely­­lyet az okozhat, és az akadályokat ’s nehézségeket te­kinti , mellyek annak kivitelében előfordulnak, lehet hogy annak barátja maradjon; annyival inkább, mivel a főispánnak joga van a’ többséget kimondani, és ő hiszi, hogy az részrehajlás nélkül is fogja mindenkor a’ többség’ akaratát kijelenteni. Beszédét azzal végzi be, mikint tudja, hogy nehéz iga alatt görbedni; de azt örömestebb teszi, mintsem valaha megengedje, hogy joga feláldoztassék , és igy felkiáltást akar. — C. L. sz.biró, igen el volt szomo­rodva, midőn a­ főispáni helyettes ur a’végzés’ hozatalát ön személye iránti bizalmatlanságból keletkezettnek nyilvá­­nitó, mennyiben a’ megye’ rendei azon okból indultak ki e’ végzés’ alkotásakor, hogy ha van idő, most van a’jogok’ fentartására czélszerű intézkedéseket tenni, mert mig más megyékben főispáni önkények követtetnek el, addig a’ me­gye’rendei egy olly férfiút tisztelnek kormányukon, kiben bizalmuk van, ’s ki a’ constitutio’ értelmében üti székét. Az 1819-ki felhozott adatra megjegyzi, mikint Pozsonymegye azért irt fel az intézmény ellen, mivel azt mint önkényesen, törvényhozáson kívül keletkezettet el nem fogadhatta, de koránt sem­ azért, mintha a’ szavazást károsnak tartotta volna a' nemesi jogokra nézve. A’ főisp. helyettes úr azt mondta , hogy a’ végzés a’ köznemességét akarja kiját­szani; szóló pedig azt hiszi, hogy épen annak fenmaradása biztosítja annak jogait. Azért fontoljuk meg a’ dolgot jól, ’s igyekezzünk azt kifejteni, mert míg trombita-szóra kardot fogtunk, ’s egy buzdító szóra fölkeltünk a’ haza’ védelmére, addig az igaz erős volt a’ nemzet, de az újabb időkben , a’ puskapor’ és sajtó’ feltalálásával, változtak a’ viszonyok, és most már nem elég karral tenni, hanem tudományosan kell a’dologhoz szólni. Tekintsünk szét, ’s látni fogjuk , hogy most pénz mindenütt az uralkodó , vigyázzunk tehát, intézkedjünk czélszerüleg, mert különben magunkat te­metjük el; higgjünk az okoknak és nem embernek, ’s ne engedjük magunkat egyesek által tévútra vezettetni, ha­nem most, mig időnk van, hozzuk be a’titkos szavazást,’s ha aztán idővel rész kormányzója leend a’ megyének, csak elő fogjuk mutatni a’ már meglevő gyakorlatot — B. K. tábla­­biró szerint),’ a’ végzés által nemcsak akadályozva van a’ felkiáltási jog, hanem eltöröltetik. — Vgy­tbiró azt állítja, hogy a’ végzést meg lehet változtatni, mert a’ megyének nem volt joga azt hozni, mivel Werbőczy paran­csolja, illy esetekben az egész megyei nemesség’összehívá­sát; e’ meg nem történvén, kívánja a’ végzés’ megsemmi­sítését ’s a’ régi jó szokás’ fentartását, annyival inkább, mivel harmincz év óta ő soha sem tapasztalt főispáni ön­kényt. Hatályos beszédét következőleg zára be: a’ golyó­zás a’ haza’ szabadságának sírja! — P. V. J.biró szerint, mindenkinek jogában lévén , hogy jó tisztviselők választassanak, e’választás pedig felkiáltás által meg nem történhetvén,’s a’ helyettes a’ többséget ez után, bármi igaz lelkű legyen is, ki nem mondhatván , titkos szavazást akar. — Bán t.biró felkiáltási jogot nem ismer , mert az ren­detlenség; választási jogot ismer törvényesnek , nem lár­mázást. A’ szavazás által lehet csak a’ jogot gyakorolni , mert a’ felkiáltásnál az elnök csak a’ háta megett ’s mellette állók’ kiáltását hallhatja , ’s igy nem mondhat igazságos végzést; tisztviselőt különösen nem lehet illy hozzávetés , illy véletlen által választani, hanem titkos szavazás által, mellynél mindenki’akarata tisztán nyilatkozik. — B. J.­­ biró a’ nyilvános szavazást legjobbnak tartaná, de csak úgy, ha függetlenek a’ választók; de igy mindenki főnöke,vezetője' akaratára szavaz, és igen ritka az eset, midőn ellenkező­­kép’ van.Szavazzon tehát minden nemes ember, még pedig titkosan, mert a’tisztikar’ választásától igen sok függ. B. M. J.biró, minthogy szerinte Mátyás királyt is felkiáltás által választotta a’ nemesség Budapesten, felkiáltást akar,­­ nehogy a’ szegény ember vérrel szerzett jogai’ gyakorlatától elessék. (Iszonyúkortes-lárma, felkiáltás ) — Gr. E. J. figyelmezteti a’ rendeket, hogy addig igyekezze­nek czélszerű intézkedéseket életbeléptetni, mig olly férfiú ül a’ kormányon , mint a’ jelenlegi; az egyházi rendre­­ nézve pedig , a’ mennyiben annak jelenvolt tagjai úgy nyi­­­­latkoztak, hogy a’ régi szokást akarják conserválni, meg­­jegyzé: miként rendszere nem conservativ , hanem de­­*­structiv. — Melly nyilatkozatra főispáni helytartó úr azt mondá, hogy az egyházi rendnek köszönhetjük alkotmá­nyunk’eddigi fenállását. — Gr. E. J. az 1819-ki körül­ményre megjegyzi, hogy akkor egész más időben éltünk , akkor még a’ nagy urak nem mentek zeneszóval kor­teskedni. — N. V. táblabiró szerint minden nyilatkozat’ sikere a’ tetszéstől és nem tetszéstől föltételeztetvén , mi­után a’ nemesség kinyilatkoztatta, hogy nem kell a’ végzés, de miután többen meg’akarják, viszonti capacitatiónak nem látja helyét, azért szavazat által kéri a’ többség’ kivételét eszközöltetni. — Jgy táblai ülnök felette sajnosnak tartja, ha a’ megye’ végzései olly hamar megváltoztatnak , mert az illy eset, azonkívül hogy ingatagságra mutat, a’hely’ méltóságát szentségteleníti meg; és ő , jóllehet nem volt egy értelemben a’ rendekkel a’ végzés’ hozatalakor , ezen megváltoztatást még sem helyeselheti semmiképen. Ámítás­nak tartja azon beszédet, hogy akkor védjük szabadságun­kat , ha jogainkat egész terjedelmében gyakoroljuk. B. M. t.birónak Mátyás király’ választatására nézve megjegyzi, hogy őt nem a’ nemesség, hanem Szilágyi Mihály’ katonái választották. Fölhívja a’ rendeket, hogy gyakorolják jogai­kat valóban , ne ámitólag. Ő választási jogot ismer csak , mellyet felkiáltással és titkos szavazat­ utján lehet használni; titkos szavazat által senki sincs a’ felkiáltási szabadságból kizárva, ’s mivel felkiáltás’ útján lehetetlen valaminek ki­vitele , titkos szavazatot akar. — N. J. t.biró Tiszteli ugyan a’ végzést, de midőn a’ nemesi jogok feletti határozatról van kérdés , akkor nem lehet véleménye szerint egyik nemes embert se kizárni a’ jog’ gyakorlatától. — Csay t.biró úgy gondola , hogy, ha már az összeírás megtör­tént, legalább tegyünk próbát a’ titkos szavazással, ’s ha sikerül és jónak találjuk, tartsuk meg, ha pedig nem, lök­jük el. — Egy köznemes szavazatra kéri bocsáttatni a’ tár­sat. _ Főisp. helyt, ur szinte jónak látván szavazat’ útján eldönteni az ügyet, a’ szavazást elrendelte, és azon kér­désre: ha vallyon akarnak-e a’ rendek a’ régi szokás mel­lett maradni , vagy a’ titkos szavazást akarják életbelép-­i te­ni«? A 728 szavazat 152 ellenében a’régi ősi felkiáltás’ továbbra is leendő fentartását mondotta ki, mi jegyzőkönyvileg olly formán fejeztetett ki, mikint meg vannak ugyan győződve a’ megye’ rendet a’ titkos szavazás’ czélszerűségéröl és hasznosságáról, de a’ mennyiben főispáni helytartójokban tökéletes bizalmuk van, hogy az a’ többséget a’legigazságosabban fogja kimondani, jelenleg elállnak a’ titkos szavazástól, és megmaradnak a’ régi szokás mellett , azon kijelentéssel, hogy, ha a több­ség’ kivétele kétséges volna , főispáni helyt, mindannyiszor bocsássa szavazatra a’ választás alatti hivatal betöltését. Itt­ természetesen a’ nyilvános és nem titkos szavazat értetvén. I­ntvegeztetvén e’ szerint a’ gyűlés, mi azon édes önnnk­­­­atban , hogy a következő nagy napon a’tisztujitásnál­­ sza­mpon fogjuk gyakorolhatni az annyi küzdések közt ujv­­ag megmentett felkiáltási ősi szabadságot, megelégedett arczkifejezésekkel ’s nyugodt kebellel távozánk el a’terem­ből, de hogy is ne, midőn az alkotmányt védők meg a’ vé­rső veszélytől; és ez ellen nekem semmi szólni valóm nincs csak azt említem még meg, hogy mennyire értették a’ ne­mes atyafiak, mi legyen az a’ titkos szavazás, midőn szün­telen kiabálák: „nem kell nekünk szavazás, hanem voks.“ És én tökéletesen hiszem, hogy ha azt kérdték volna tölök, hogy mikép’ akarnak választani, bizonyosan a’ voks mellett nyilatkoztak volna; de szegényeknek a’magyar „szavazást“ valami borzasztó rémképben állították elébök , midőn a’ deák eredetű „voksolást“ ollyféleképen verték fejükbe, mintha az az ősi felkiáltási jog volna. Haladjunk ezután! De hiszen tudjuk, milly kútfőkből keletkeznek az illy ered­mények. Hála istennek! van még egy kis borunk és búzánk is, és addig ne féljünk, hogy az ősi alkotmánynak csak egy gépe is kivettessék a’ maga’ sarkából. Ezen nevezetes nap’ délutánján különböző osztályokban járnak zeneszó mellett a’ nemes urak fel ’s alá, és isznak nagyban; de miért is ne innának, hisz’ meg van írva, hogy a’ magyar ember „nagyot iszik a’ hazáért ’s fölsm­it“ *), az­az, ősi alkotmányos értelemben, felkiált, ’s igy tehát csak következetesek maradnak magokkal. Láttam egy csapat tótságot is, kik szüntelen polkát huzattak a’ barna bőrü­­ekkel. 28- án reggel nyolcz óra után elkezdődött a’ tisztujitás, és mi gyakorlottuk felkiáltási jogunkat, olly annyira, hogy már délután két és fél órakor az egész tisztujitás bevégez­tetett. Milly eredménynyel, már közlöttük. Záradékául az ezen napi eseményeknek, megemlitem némelly, a’ tisztujitásnál jelen volt német sógoroknak ré­szint komoly, részint nevetséges, de a’mellett mégis ta­nulságos észrevételeit. Egy bécsi idegen kérdeztetvén, hogy miként tetszenék neki a’tisztújitás, egész őszinteség­gel felelé, hogy az épen úgy megy végbe, mint a’ vadem­bereknél. Aligha nincs igaza a’ szomszédnak, de ha a’ vá­lasztás szavazás’ útján történik, tudom, egészen ellenkező észrevételt fogott tenni. — Más helyen több hasonló szár­mazású idegen atyafiak bámulván a’tisztujitást, midőn, a’ többség’ ki nem vehetése’ alkalmával, a’ főispáni helyettes „voks“-ot íratott a’ táblára, ’s a’ nemes urak az ellen ke­zeik’ és kalapjaik’ rázásával protestáltak , a’ bámuló idege­nek mondák: nem akarják Fokszot (voksot) — sie vollen den Voks nicht — a’ főispán pedig azt akarja; ’s , midőn ők illy együgyű észrevételt tettek , nem tudták , hogy a’ legnagyobb igazságot mondják, ’s nem látták be, hogy a’ pozsonymegyei nemesség annyira utálja a’szavazást a’ leg­közelebbi győzelem óta , hogy azt még kormányzója’ aján­latára sem fogadja el. És hogy a’ nemes urak nem örömest szavaztak , bizonyitja az , miszerint bizonyos úri egyén őket fiscalis actióval, fenyegetéssel hajtotta voksolásra. 29- kén A’ tisztujitási jegyzőkönyv meghitelesittetvén, a' tisztikar és a’ főispáni helyettes által kinevezett tábla­­bírák hiteltettek meg. Azután közigazgatási tárgyakra tértek át, mellyek feletti tanácskozás’ eredményét legközelebbi alkalommal fogom közleni a’ szerkesztőséggel. Mielőtt ezen sorokat befejezném , nem tehetem, hogy meg ne említsem azon rettenetes zsarnokságot, mellyet némelly urak itten szegény magyar nyelvünkön elkövetnek. Ugyan az istenre kérem tekintetes táblabiró urakat, hagy­janak fel már valahára azon fülkinzó hangkiejtésekkel, mi­nek a’ következők: „nem kő irnya, mert e fagyik a’ tyinta; mondódik, hogy a’ titkos szavazás megvátoztatódik, ’s a’ régi jó szokás hagyódik meg; valamintségesen mindílig kí­vántam főtartani a’ megye’ végzését, úgy mostég sem fogom megengedn­i, hogy a’régi jó szokás megsemmisitődjön ’stb. Valóban nem sokat mondok, ha azt állítom, hogy valódi vértanuságot szenved, ki az illy beszédeket hallgatni kény­telen. Egy kis figyelem és olvasás uraim , ’s ezen nagy hiány helyre lesz pótolva ! —­e r. SÁROSMEGYÉBEN ápril’ 28-án tartatott a’ tisztujitás. Első alispán lett: Hedry Ernő, Semsey Albert’ ellenében. Másod alispán felkiáltással: Pillér Gedeon. Főjegyző: Sem­sey Pál; főügyész: Berzeviczy Emanuel; főadószedő : Füzy Ignácz; fősz.bírák : Kapy Eduard , Dobay Eduard, Szinyey Vidor, Kükemezey Mihály, Péchy Ferencz, Bornemissza Ágoston. 306 Irodalmi értesíte. „Ansicht zur Regulirung der Theisz“ kor­szerű röpirat, Lamm Jakab a’kassai kir. kerület s az ungvári kir. uradalom­ igazgató mérnökétől ’s táblabirótól. Szerző e’ munka’ jelentését, némelly észrevételek’ köz­lése’ kíséretében tudatá velünk. Teljesen felfogta­­ a’Tisza­­szabályozás’rendkívüli fontosságát. Kétszáz négyszög mért­földnél, vagy is három millió holdnál, — úgymond­, többet teszen azon földterület, mezők , rétek , puszták , ligetek és erdők, mellyek a’ Tisza’ áradásának kitéve ’s szüntelen veszélyben vannak. Töm­érben ipar és szorgalom lesz általa évenkint semmivé, milliókra megy majd minden évben a­ kár , mit miatta szenved a’ haza. A’ közlekedés elzáratik , az országos és kereskedelmi utak’ építése nemcsak szer­felett meg van nehezítve, hanem nagy részint lehetlenné válik. Sőt a javaslatba hozott vaspályák’ töltéseit is kocz­­káztatnák az árvizek ’S a’ rendezetlen vizek fölött a’ ha­józás sem élénkülhet. Hajózás és útvonalak nélkül pedig sem bel sem külkereskedés, semmiféle mezei gazdálkodás *) „Csakhogy egyszer tenne is már valamit.“ —Szer­k.

Next