Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-01 / 736. szám

viselőket választanak, elnökül ugyan­is a’ sopronyi főiskola’ öregbikét, Hetyessy László tanárt, — jegyzőkül egyfelől Pásztor Dánielt, a’ marmaros-szigeti lyceum’ bölcsésztaná­rát ; naplóvivőkül pedig felkérettenek: Papp János a’ mis­kolci lyceum’ tanára és alulirt a’ pesti gymnasium’ igaz­gatója. — Nem akarom a’ tanácsi kormány’ tárgyait mind előszámlálni, — mert ennek külön helye lesz még, egy e’ végett külön kiadandó —füzetben, t. i. a’ nevelési la­pok’ 2-ik füzetkéjében; de a’ közérdekűeket mégis ki akarom emelni, hogy így már előleges tudomására jut­hassanak azoknak, kik e’ gyűlésen részt venni óhaj­tottak , hanem a’ körülmények, különösen pedig a’ köz­vizsgálatoknak , némelly intézetnél, épen aug­­hóra est­ét miatt meg nem jelenhetének. ■— Szó volt a' tanulók erkölcsi sorozatáról, a’ melly dolog javaslatként terjeszte­tett elő az eperjesi társak’ részéről, de viszhangra nem ta­­tátt. — Érdekes vita folyt továbbá a’ segédtanítóknak inté­zeteinknél miképi alkalmazásáról, miután tapasztaljuk, milly csekély eddigi tanítási erőnk, a’ kor és a’ tudományi ennyi igényeinek és a’ nevelés’ olly roppant feladatának megfele­lésére és megoldására. — Egy tanár viszi azt, mi kettőt is megviselne, kettő mór egész intézettel birkózik, három és négy mór főiskolát képvisel ’stb. mikint kell e’ bajon, tőke’ hi­ánya miatt , segítenünk ? ez valóban az egész prot. testület* szivére kötendő kérdés, ha intézeteinket alászállni és a’ kor és tudomány’ követeléseitől elmaradni nem akarjuk engedni. — Ezzel kapcsolatban vitattatott meg a’ tanító­kat képzési eszme, a’mellyhez, későbben ugyan, ajándék is járult, úgymint , a’ pesti prot. főiskolánál felállítandó praeparandiának tervét készitő Szőnyi Pál nevelő , e’ nemű munkájából minden jelenvolt tanárnak egyegy példánynyal kedveskedett, jelen valónak pedig 35-en. —­ Szóba jött továbbá az iskolák és tanárokról készítendő névkönyv, a’ mellynek szerkesztésére — az adatoknak az iskolák’ részé­ről pontos beküldetése mellett — alulirt kéretek föl. — A­ tanszünetek­ külön időrel esése is fölemlittetett, a’ minthogy az, az iskolák közti kölcsönösségnek, tanárokra úgymint tanulókra nézve , igen nagy akadálya volna. E’ tekintetben a’ megváltoztatás nem függvén tőlünk, miénk csak a’ javas­lat és óhajtat lévén, az érdekben levélírást határoztunk az egyházkerületekhez, indítványozván és javasolván, több fel­említett oknál fogva, általános szünidőül, a’ julius és aug. hónapokat. — A’ jogtudományi folyamnak két évrel kitágí­tása, a’ mint azt a’­z­ ugróczi rendszer’ nyomán a’ késmárki lyceum már ez évben eszközlendi, sürgette­­tett, épen úgy , a’ gymnasiumból kilépők’ számára , bizo­nyos neme az érettségi vizsgálatnak , a’ mi azonban csak rendes vizsgálat’ alakjában maradt meg; ezzel összefüggő­­leg meghagyatott, hogy az egyes tan­ osztályokban a’ tan­­folyamok össze ne huzassanak, ezt több kegy. kir. intézvény, de maga az iskolák’ java is kívánván. — Az iskolai kéregetések eltörlendőknek nem javasoltattak, a’ minthogy ezekben is egyik forrás fakadozik még, részint szegényebb tanodáink, részint szegényebb tanulóink’ gyá­­molitására. Az orvoslást jobb időktől várjuk. — Tanodái évi hirlemények — minőt már a’ múlt évről a’ pesti és szarvasi tanodák kiadtak — ajánltattak. — Nevelési folyó­irat inditványoztatott , illyenül ideiglenesen a’ megindí­tott nevelési emléklapok’ folytatása tekintetendvén, ’s épen azért fog abba fölvétetni ezen tanári tanácskozmány­­nak bővebb előadása; egyébnemű nevelési dolgozatoknak beküldetését pedig várva várja a’ kiadó; valamint terjesz­tését is a’ füzetnek a’ maga idejében. — Kézikönyvek’ ki­adatása is kerülvén szőnyegre, szó támadt, hogy vall­jon hol kezdessék meg e’ roppant parlag térnek miveltetése, a b­ékés könyveknél- e ? római és görög remek írók, szó­tárak , vagy pedig a’ felsőbb tudományokra kiadandó kézi­könyveknél- e? Úgy gondolom, hogy mindenütt egyszerre, mert nem egymásután, hanem egymás mellett nőnek a’ ta­vasznak virágai,­­s im , már is úgy indult meg a’ tan — és tanodai segéd-könyvek’ irodalma. Ellenben, ha szó van arról, hogy a’ tanárok egymás között, közös használatra, közös költségen adjanak ki könyveket, akkor természetes, miszerint legbiztosabb azzal kezdeni’, mellyre legközvetle­nebb a’ szükség, ’s a’ mellynél legtöbb keletre lehet szá­molni, u. m. az a-b-c-és könyvnél , ámbár a’ gymnasialis osztályokban használatban levő némelly classicus íróról is hasonlót remélhetni , ha hogy az , közös egyetértésben, közös használatra adatnék ki Különben meg kell még e’ tárgynál emlitenem a’ helybeli könyvkiadó urak’szives ado­mányát , a­ mellyel a’ tanári gyűlésnek kedveskedtek. Ők, t. i. mindnyájan (Eggenberger és Ga. Emich Gusztáv , He­­ckenast Gusztáv és Kilián Gy.) azon tan- és segédkönyvek­ből egy-egy, némellyekből több példányokkal is kedveske­djek a’ gyűlésnek, a’ mellyek náluk kijöttek. Nekik érde­kükben lévén könyveiket ismertetni, nekünk pedig azokat ismerni. S épen azért —az illő hálának nyilvánítása mellett, az említett urak irányában— megbizatott egy választmány, valamennyi eddigelé megjelent magyar kézi— és tanköny­vek’ összeírásával és előleges tervkészítéssel, miképp­­ kell­jen ez ügyet a’ tanári karnak felkarolnia, és jövőben mivelni és miveltetnie ? E’terv­javaslat az összeírással együtt a’ jövő évben Sopronyban tartandó gyűlésen fog előfordulni. — Tehát Sopronyban? és miért ott? az ország’ nyugati szélén? Mert a’tudományos férfát vonja rokona, tudomány tudományhoz szit; hírünkre esett t.­­ , mikint a’ természet­vizsgálók jövő évi gyűlésüket Sopronyban tartandják, és mivel a’ prot. tanárok között is többen egyúttal természet­vizsgálók is, és azok , mivel oktatók , és oktatók , mivel amazok, azért fogadtatott el erre nézve Varga János ur, körösi tanárnak, mint a’ gyűlés’ másodnapi elnökének indít­ványa , miszerint a’ tanári gyűlések helyre és időre, bár közel esnének a’ természet-­tudósok’ gyűlés­ helyéhez. A’ szerint Sopronynak meghívását mi is mindnyájan szívesen várandjuk. — Ezeken felül van még egy tárgy , mellyet mellőznöm nem szabad , ’s ez Dr. Cartman’ jutalmat nyert művének : „Die Schule und das Leben“ Dr. Schedius L. kir. tanácsos’inditványára, magyar nyelvrei áttétetése, a’ mellyre maga által az indítványozó által Varga János ur, körösi ta­nár, szólittaték fel, ki is, az egész gyűlés’ örvendetes meg­nyugvására , a’ dolgot magára vállalni szives volt. — Még egyéb tárgyakról szólanom , tiltja e’ lap’köre.— A’ bekül­dött értekezéseket és könyveket mi illeti,mint p.o.Lugossy Józs. ur’ beszéde, az eperjesiek­ javaslatai, Wagner Istv. pesti leány-tanitó’ tanmódszeri dolgozatai, Regéczy István’ Cornéliusházi szótára’stb. azokról lesz alkalmunk a’mivelési emléklapokban tudósítást adhatnunk, a’mellyek immár szer­kesztése alatt vannak — Dr. Tavasy Lajosnak. 147 fiklíJGji'UKjl*. FRANCZIAORSZÁG. Aug. 20-án a’ köveskamarában, az igazolási jelentések’folytán, számos választás érvényes­nek találtatott. Végre a’bher-i követ, Mater-re került a’ sor. Az osztályi előadó’ jelentése szerint, a’ választás min­denkép’rendesen történt, de nehány választó feladást ten a’ követ ellen , hogy húsz legitimista választóval szerző­désre lépett: 1) a’ jövő követválasztáskor arra szavazni, kit azok neki ki fognak jelölni; 2) egy év múlva követségé­ről lemondani. Ez iránt azonban az osztályülésben Mater megkérdeztetvén, ezen vádat hamisnak nyilvánítá, miért is az osztályülés­ egyhangú véleménye, hogy Mater elfoga­dandó tag. Mater előadja, miszerint megunván a’ dolgot, választóinak azt nyilvánitá, nem kiván követ lenni, de mi­után három más pártjabeli jelölt iránt nem tudtak meg­egyezni, azért vállalta el a’ követséget, hogy ellenfele ne maradjon győztes, ki szintolly kormányt mint szónok, csak­hogy nem a’ mostani, hanem egy más kormány mellett van. (Nevetnek.) Nyilvánitja szónok, hogy mihelyt megegyez­nek barátai, ki legyen utóda , azonnal le fog követségéről köszönni. Odilon Barrot. Ha létezik levél, mikép’ ál­­littatik, melly­ben Mater választás közben megígérte , hogy egy év múlva lemond , szónok erre csak azt mondja, hogy ezen ígéretnek nincs törvényes ereje, ez törvénytelen, gyö­keresen törvénytelen. A’ kötelező utasításokról (des man­dats impératifs) szólva, a’ kamara csak azt mondhatja, hogy ezek törvényesen nem köteleznek. Morny: Az utasítások megkisebbítik a’ követ’ méltóságát és függetlenségét; meg­ígérni, hogy bizonyos időben lemondunk, megszorítani ek­­kér’ a’ követség’ idejét, ez megsértése a’ törvénynek. Ma­ter ismétli, mit osztálya’ülésében mondott: A’választás’ második napján egy barátom levélben azt kérdezte tőlem, igaz-e, hogy nincs szándékom a’ parlamenti ülés’ végét be­várni. Én izgatott állapotban voltam, ’s azt nyilvánítom, mikép’ feltettem magamban nem maradni követnek. L­a Rochejaquelein. Mater úr tehát nem azon föltétel mel­lett választatott el, mert ő azt csak maga nyilvánitá; egyébiránt szónok azon sem akadna fen , ha aj föltétel lett volna is. (Zaj.) Az utasítások’ elmélete sokaknak nem tetsz­­hetik, de vannak mások, kik azt szeretik. Szónok azt jónak tartja, ’s azon véleményben van , hogy szabadságában áll a’ jelöltnek egy vagy két évre foglalkozni. (Zaj.) Igen, azt állítom, hogy ez alkotmányos joga a’ követnek. (Zaj.) Morny. Figyelmezteti a­ kamarát, hogy az igazolási kér­désekben esküttszék gyanánt ítél, ’s ha olly előzményt (pre­cedent) állapit meg, mikép’ némellyek akarják, ezentúl egy, két évre kísérleti követeket fognak választani. És hogyan­­ magános szerződések által meg lehetne sérteni az alkot­mányt, és változtatni az alkotmány által meghatározott kö­vetségi időt! Kérdi szónok Matert, hiszi-e, hogy válasz­tói’ irányában becsülettel megmaradhatna a’ kamarában egy éven túl? Ha igen, választatása’ érvénye mellett, ha pedig nem, ellene fogok szavazni. Mater azt nyilvánitja, hogy egy éven túl is maradhatna a’ kamarában , de nem fogja tenni. Guizot. (Igen nagy figyelem.) Elv, hogy, ezen te­rembe lépve, minden követ megtartsa teljes alkotmányos szabadságát, szavazatainak ’s ez alkotmány által kijelölt határok közötti maradhatásának szabadságát. (Helyeslés.) Ismétli szónok Morny után: a’ választók nem fogadhatnak kisérleti követet egy évre, két évre , mikép’ nektek tet­szeni fog. A’ választók az alkotmány’ határozata szerint választhatnak követet, ’s annyi időre, mikép’ az alkotmány meghatározza. A’ kérdés itt abból áll: van-e foglalkozás , nem mondom írott, hanem becsületes emberi? Ha a’ Mater urt választói erkölcsileg , a’ becsület’ mezején kötelezve tekintik egy év múlva lemondani, ha ezen meggyőződés befolyá­sál lehetett szavazásukra, erkölcsi foglalkozás van. (Helyeslés ) Urak , Mater úr nekem barátom , senkinek sem jobb barátja e’ kamarában mint nekem, de azért nem kétségeskedem azt mondani, hogy ha választói azt hihetik, miszerint irányukban vagy saját maga’ irányában kötelezve van, 's önmagát kötelezve hiszi lenni , választatásának meg kell semmisittetni, mert az ellentétben van az alkot­mányos elvekkel ’s azon szabadsággal , mellyel, ezen teremben , minden követnek birni kell. Az utasításokra nézve megelégli szónok ez alkalommal csak annyit mondani, hogy a’ követ és választói közötti erkölcsi köteléknek két­ségtelenül megvannak határai, ’s foglalkozásokra nem lép­hetnek a’ követek küldőikkel. Itt tehát csak arról van szó, hiheti-e Mater úr , hogy küldői őt foglalkozva tekintik ? Odilon Barrot. Köszöni a’ külügyministern­é, hogy a' kérdés’ valódi jellemét előadta. Minél inkább emelkedik a’ kérdés, annyival fontosabb fog lenni a’ hozandó határo­zat. Egyébiránt szónok nem tartja , hogy minden erkölcsi foglalkozás megsemmisítendővé teszi a’ választást. Teljesen osztja azonban szónok azon véleményt, hogy az utasítások törvénytelenek és alkotmányellenesek. D u p i n: Jól kell különböztetni. Ha olly foglalkozás történik, melly a’ követ­ség’ idejét szabályozza, szónok azt tartja, a­ választás ér­vénytelen. Ha olly foglalkozás van, melly a’ kérdések’ tár­­r­gyalásában a’ követ’ szabadságát megszorítja, érvénytelen- Kötelező utasítások nem­cennek; a­ Constituante eltörlötte. De azért rokonszenvi nyilatkozatok mellett, például mint valamelly kikötői város’ követe, Ígérhetni, hogy ez vagy amaz ügyben miként szavazunk , csakhogy ezen foglalkozás ne legyen ollyan, mellyet becsületes ember meg nem szeg­het. Más dolog politicai nyilatkozatot tenni, és más ismét bizonyos időre foglalkozni. —Végre a’ kamara, újabb meg­vizsgálás végett, ismét visszautasitá az ügyet a’ második osztályhoz. Aug. 21-én a’ pakrkamarában a’ válaszfelirat, melly, mikép’ a’ trónbeszéd , semmi politicai kérdéssel sem foglal­­­­kozik , felolvastatott, ’s. tárgyalás’ útján , czikkenkint el­fogadtatott. Az egész javaslat iránt, elegendő számú tagok’ hi­ányában, nem történt határozat. A’ követeknél az igazolások’ során előadatott, hogy az alsó rajnai departement’ Ötödik választó kerületében a’ vá­lasztás mindenben rendesen ment ugyan , de a’ szavazás’ ideje másodnap már d. u. félhárom órakor bezáratott, ho­lott a’ törvény e’ végre nyíltan a’ d. u. három órát jelöli ki. De mivel a’ követ, Haller-Csaparéde 406 beirott és 325 résztvevő szavazó mellett 311 szavazatot nyert, minthogy különbség nem történhetett volna, az osztály azon véle­ményben van , hogy a’ választás érvényesnek ismerendő. Megrovatván azonban mindenesetre a’ választási elnök. — A’ kamara azonban szigorúan ragaszkodván a’ törvényhez, szavazás’ útján, csaknem egyértelemmel, megsemmisité a’ választást. Hasonlóan megsemmisítette a’ kamara Convers’ választatását is, mivel két szótöbbsége mellett épen két választó olly személyek által íratta be a’ szavazati levélkét, kik magok nem választók. ANGLIA. Aug. 18-án a’ felsőházban számos bili’ királyi megerősittetése , többek között a’ czukorbillé is, olvasta­tott fel. Az alsóházban nem közérdekű ülés. Normanby marquis párisi és Porcsonby viscount bécsi követté neveztetett. Czersky János és Pest Ágoston Angliába érkeztek, hova a’ skót lelkészek által tanácskozmányra hivattak. A’ Times’ aug. 19 -i számában hosszú nyilatkozat van a’ két említett németországi reformátortól, mellyben azon vád alól mentik magokat, mintha a’ Ronge’rationalismusával egy értelemben volnának, holott ők attól végképen elváltak. Hir szerint a’ parlament octoberben fel fog oszlatni. Az ok, a­ Standard szerint, abból áll, hogy a’ ministerium fél, miszerint az ország fel fog világosodni a’ szabad kereske­dés’ rész volta iránt, ennélfogva még ennek megtörténte előtt akarja a’ választásokat megtétetni. PORTUGÁLIA: Angol lapok szerint Lisabonban ismét miguelista mozgalom’ kitörésétől tartanak; egy új migue­­lista (proclamatio) Oportoban és egész éjszaki Portugáliá­ban szélesen el van terjedve. Az angol levelezők egyszers­mind az iránt is gyanakodással vannak, hogy a’ portugál határokon 30,000 főnyi spanyol vigyázó sereg van felállít­va, ’s ezen szám még mindig erősbbittetik. Gyanítják, hogy Spanyolország a’ Capralokat akarja visszaállítani, melly esetre több londoni lap az angol beleavatkozás’ leendő szükségéről szól. — Madridban azon hir terjedt el, hogy Henrik infans Ostendéből Londonba rándult Esparterohoz, ezzel közösen Portugálián át Spanyolországba beütést ren­dezni. Ezen hir’ valósága azonban nem igen hihető. OLASZORSZÁG. Hir szerint marchese L. Paolocci de Calboli, Forliban prolegatussá neveztetik ki a’ pápa által. Ha ez megvalósul, az első lépés lesz az annyira óhajtott világi kormányhoz, a’ papi helyett. Hir szerint több bibornok le akar mondani polgári hivataláról, mert nincsenek az uj pápa’ elveivel egy értelemben. A’ nép mindenütt nagy tisz­telettel van az uj pápa iránt. EGYPTUS. Aug. 8-án visszaérkezett európai utjából Ibrahim prrsa Alexandriába. Örömmel jegyezték meg, hogy visszaérkezése óta sokkal barátságosabban fogadja az euró­paiakat mint utazása előtt. Az alkirály 20-a körül váratott vissza KonstantinápolybóL ÉRTEKEZŐ. Mérsékletességi ügy.(Czáfolatul a’B.P.Hi­­radó’ 434. számának e’ tárgyat illető nézeteitre.)— Azon ön­tudat’ és belnyugalom’ becse, mellyet a’ mérsékleti egyle-­­­tek’ alapításán törekvő emberbarát érez , valóban semmi dicséretre, semmi újságlapi magasztaltatásra nem szo­rult. Azért habár itt ott felszólalnak is e’ nagy fontosságú terv’ előmozdítására, ez csak azért történik, hogy e’ szent ügy’ baráti nehéz és göröngyös ösvényeiken lelkesittessenek, azok pedig, kik­et részben meggyőződni nem akarnak, kellő felvilágosítást nyerjenek. És valamint az igaz ügy’ tekintély által fényt és erősebb állást nem nyerhet, úgy igen téved­nék, ki a’ pálinkáróli általános lemondás’ elvének létrehoza­tala’ eszméjét, csak egy zsinat’ fiatalinak tulajdonítaná. Azt sem lehet állítani, hogy a’ csik-somlyai öreg székelyi esz­­mélkedése megczáfolta legyen a’ Múlt és Jelenben előhozott mérsékleti hyperbolákat, ha visszaemlékezünk, hogy 1385- ig évig (midőn tudniilik Albukaris Török-Arabiában búzából a’ pálinkát első kicsalta , mellyel az olaszok először 1562- ben gyógyszerári kereskedést űztek,ezek után pedig 1570- ben a’ selmeczi és körmöczi bányászok és később 1581-ben az angol katonák kis adagban a­ németalföldi háborúban él­tek vele­ a’ székelyek minden pálinka nélkül teljesiték fog­

Next