Pesti Hírlap, 1846. november (771-787. szám)
1846-11-05 / 773. szám
Csütörtök 773. November 5.1846. PESTI TARTALOM. Iskolaügy. II. Filvárosi újdonságok. Kisfaludy-társaság Törvényhatósági dolgok: Pestváros (bűnügyi statistica). Hevesmegye (közgyűlés). Varasdmegye (közgyűlés). Debreczen (superint.gyűlés). Erdélyi dolgok. Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények. Emléket Vajdának. Kisfaludy-társaság. Hirdetmény. Festő academia. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MACIYAtORSZÁG és ÉRDEKÍV. Iskola ügy. II. A’ közelebbi czikkben azon alaptételt állítottak fel, hogy „academiai szabadság“, azaz a’ tanítóknak azon joga nélkül , hogy tanutmányaik’ úgy tartalmára , mint előadási módjára nézve saját szabad meggyőződésüket követhessék, és ismét a’ tanulóknak azon joga nélkül, hogy magoknak tanítót ’s tanulási tárgyat szabadon választhassanak, a’ tudományokban haladást és fejlődést , millyet csak az erők’ kötetlen versenye szülhet, nem várhatunk. E’ nélkül az iskoláknak czélja nem lehet a’ tudományos kincs’ szaporítása; — nem lehet egyéb, mint az ifjú szellemet bizonyos meghatározott feladásnak megfelelő rendszerhez képest vezetni, korlátozni, talán meg is hajtani, ’s legfelebb haszonvehető hivatalnokokat és polgárokat idomitni. Azon főpontok , mellyekre az academiai szabadságot, mikint ez Belgiumban, Angol- és Francziaországban, Svédországban és részint Németországban ’s még az alkotmánytalan Poroszországban is fenáll, és áldásosan hat , a’ régi szabad nemzeteknél pedig teljes eredeti, ősi épségeben díszlett, — elemezni lehet, következők : 1) privátoktatók ; 2) semmi kényszerítés a’ tanulásra , és igy semmi iskolai vizsgálat ’s classificatio; 3) semmi tanítói hatóság. Az emberiség’ rendeltetése: tökéletesbedés, az igazság’ keresése, felfedezése ’s azon törekvés, hogy az élet ezen felfedezett igazságokkal öszhangzásba hozassák. Tökéletesbedést, igazságok' felfedezését 's tovább fejtését pedig csak szabad vizsgálat, független tudományos mozgalom, tanítás és tanulás által eszközölhetni. És ez az academiai szabadság ; ez a’ főiskoláknak, az összes tudományosság’ e’ központosított intézeteinek 's fészkeinek éltető eleme, saját levegője, mellyben egyedül diszelhetnek. Lehet-e pedig a’ szabad , független vizsgálódásnak ’s egyszersmind fáradhatlan , lelkes tudományos munkásságnak helye ott, hol a’ tanítók’ kinevezése a' státus’ beavatkozásával történik, azok’ elbocsátása ismét attól függ, hol e’ tanítók nem egyebek, mint státustisztviselök, kik attól nyervén kenyeret, kénytelenek az attól eleikbe szabott rendszert követni, kézikönyveket használni? ezen rendszerben pedig csak igen ritkán történnek , ekkor is nem lényeges változások, ha t. i. a’ korszellem ’s napi eszmék’ hatalma egyik vagy másik tárgynak különös és elmellőzhetlen fontosságot ad ? — Mi más alakja van ott a’ tudományos kertnek, hol annak felvirágzását független, fiatal erejű ’s azért kedvvel és szeretettel dolgozó munkások segítik elő, — tárgyat és előadási módot szabadon választó , önmeggyőződésüket követő tudósok, kiket az igazság’ fejtegetésére, az ismeretek’ terjesztésére ’s világosítására nem a’ státus’ részéről jövő felhatalmazás jogosít, hanem szabad önbizalom, kedv és lelkesülés ragad! — A’ mi pedig a’ tanuló ifjakat illeti : mi élheti el inkább a’ tudományok’ szeretetét, mint a’ kényszerítés, a’ lekötöttség bizonyos rendszer, bizonyos modor, meghatározott ember és könyv’szárazságához? Kifejlődhetik-e ezen kényszer’ önsulya alatt, e’ korlátolt kör’ szorossában azon szeretetteljes lelkesültség a’ tudományok, az igazság’ kincse iránt, melly a’ szabad academiai élettel együttjár; doboghatnak-e fel kedvtől ’s nemes ingertől az ifjú kebelek, mikint ott, hol a’ tanuló, midőn a’ főiskola’ küszöbét köszönti, egy szabad , mozgalomdus, pezsgő élet’ körébe lép, ’s vidám és kedvdus társakat lel hű testvéri összetartásra, közös nemes törekvésre az igazság s világosság’utáin; várhatni-e itt azon lángoló emelkedését , azon tenyészetes ihletettségét a’ fiatal léleknek, melly amott ezt a’ maga kedve ’s rokonszenve szerint választott, valóban tudós és e mellett érdekes ,az igazságot önkeble’ sugallatát követve kimondó oktatók’szavára megragadja? — Olly országokban, hol az arany academiai szabadság nem ismertetik, hol a’ főiskolák nem a’ tudományos kincs’ lakhelyeinek ’s tenyésztő házainak tekintetnek , természetes következés , hogy a’ főiskolába lépő ifjak kedvetlenül, unalommal ’s némi aggodalmas előérzettel mennek mestereik’ ránezos homloka, carcere , classificatiója’ elébe, mellyektől egész jövőjük függ ; nem pedig azon szent és lobogó örömmel, mellyel a’ tudományok’szentek szente’ közelségének a’ lelket ihletni kellene. — Czéljuk ’s feladásuk nem az, hogy a’ tudomány, igazság é s világosság’ utain elhaladjanak , ’s talán új réseket törjenek , hanem hogy nehány évi iskolajárás által tehetséget szerezzenek kerekeihez, kenyérhez, hivatalhoz jutni. — Ilyen főiskola nem egyéb, mint az unalmasan ’s kedvetlenül átizzadott iskolai pálya’ utósó fokozata, nem nyit fel az uj életet ’s kört az ifjú előtt , csak az előbbi, alsó iskolai kényszernek folytatása ’s kiegészítése. A’ tanuló nem tekintetik önálló , önczélu academiai polgárnak. A’ hol az egyetemek’ kebeléből gazdag tudományforrásokat látunk kiömleni, hol azokat az összes emberiség értelmi kincsének szaporításán fényes sükerrel látjuk dolgozni, bizonyosak lehetünk , hogy ezen egyetemeknél académiai szabad verseny honol. Hol pedig az iskolák tanítókat kénytelen kelletlenül hallgató tanulókból i s meghatározott kézikönyvekből állanak , ott lábatlanban is megeskhetünk , hogy „sík puszta , kietlen az őszi határ.“ — És ismét: hol teljes szólás és sajtószabadság diszlik , a’ tanítási és tanulási szabadság szinte legmagasb fokán van , ’s p. o. Francziaországban, még a’ nagy zsarnok Napoleon sem merte sérteni a’ közoktatók’ elmozdihatlanságát, a’ tanítási szabadság’ ezen alapföltételét. — Németországon, hol az alkotmányos élet gyengébb lábon áll , ’s az alkotmányok nem legerősb bástyái a’ népszabadságnak , a’ valódi academiai szabadságot nem találjuk fel többé; ’s a’ régi független, tekintélyes főiskolák’ ezen honában e’ tiszteletes testületek, ezen büszke emlékei a’ német műveltségnek 's tudománynak, legnagyobb részben függő státusintézetekké változtak , ’s az élet’ minden ágába végtelen befolyást nyert rendőri hatóság által ősi méltóságukból csaknem egészen kivetkőztettek; a’ közoktatók, sőt a’ privát docensek is a’ föstátushivatalok’ kegyelmétől nyerik helyzetöket; az elmozdithatlanság, e’ lényeges föltétele a’ tanítási szabadságnak úgy, mint a’ független bíráskodásnak, meg van szüntetve. ’S e’rendszabályok’káros hatását a’ tudományos fejlődésre nem pótolhatják azon talán gazdagabb fizetések ’s csillogó rendjelek, miket egyes német kormányok az oktatóknak vigasztalásul nyújtanak. Midőn tehát iskolai rendszer’ javításáról van szó, mindaddig, mig a’ tudományosság’ fája 87 academiai szabadság’ levegőjébe nem ültettetik át, hiában való szószaporitás lenne részletes rendszabályok ’s apró foltozásokat ajánlgatni. — Valamint igazságszolgáltatási ’s törvénykezési rendszerünk mindaddig tökéletlen marad, míg törvényszéki nyilvánosság ’s bírák’ elmozdihatlansága, de az azokat kinevező hatalom’ felelőssége’ alapjára nem állíttatik, úgy iskolai rendszerünk az említett életfeltétel nélkül magas czéljának soha megfelelni nem fog. Hogy pedig a’ szabad vizsgálat ’s szabad verseny a’ tudományok világából ki ne zárassák, ezt magának a’ státusnak ’s azt képviselő hatalomnak jól értett érdeke kívánja. Mert csupán a’ szabad vizsgálat’ útján kifejtett valódi jónak ’s igaznak alapján nyughatik szilárd erőben’s nyugalomban; a’ vizsgálattól félő előítéletek 's balvélemények’ legyezése csak olly hatalomnak lehet feladása, melly embertársai’ önző elnyomásán igyekszik; ’s ennek sem ígér hoszszu életet, mert a’ szellemi közlekedések’ jelen állapotában csakugyan lehetetlen hosszabb időre gátolni, hogy az egyes népek’ szabad vizsgálódásának eredményei az összes emberiség 's minden nemzetek’ közjavára ne legyenek, ’s ha ez megtörtént, azon hatalom , melly az alattvalói közt lassankint elterjedt szabadabb nézetekre nézve csalódásban éll, a’ legkellemetlenebb ébredésre tarthat számot,’s egyszerre csak azt veszi észre , hogy míg az elnyomhatlan szellemi haladások ellen sikeretlenül küzdött, szélérés helyett bizalmatlanságot aratott. Ezt bizonyítja az összes világtörténet. — Polanumot éljük, ’s tollunk’ hegye körül e’ perezben úgy vélekednek a’ szélsőségek , hogy illy átmeneti korszaknál alkalmatlanabb időjárás nincs. Az ember fázik is, nem is. Magyarország nem egészen ezen állapotban van. Ez alá régóta tömérdek hazafi szokott fűteni, a’ minek rendesen azon egyedüli következése van, hogy — be van neki fütve. — Tél van. — A’ magyar középponti vasút’ főigazgatóságától időszakonkint megszoktuk kapni a' pestváczi vonalon közlekedők’ számát. Ezt már tudják olvasóink. Tegnapelőtt a’ magyar középponti vasút’ főigazgatósági hivatalától ismét kaptunk egy az előbbeniekhez hasonló jegyzéket, mit ime itt közlünk: „Haupt Expeditions Bureau der ung. Central-Eisenbahn Personenfrequenz. Von 26. October bis ind. 1. November 1846. Am 26. October 495; am 27. Octob. ’stb.stb. — Zusammen: 4220.“ — Mi már számtalanszor voltunk azon szolgálatkészségünkre nézve kellemes helyzetben , hogy hasonló jegyzékeket olvasóink’ számára lefordítottunk magyarra; ’s ennélfogva remélem bátorkodunk , miképen nem leend megsértve olvasóink közül senki is azon bizalmunk által, mellynél fogva felszólítjuk, hogy a’ magyar középponti vasút’ főigazgatósági hivatalának hivatalos jelentését ez egyszer saját tehetségeinek általa szíveskedjék magának átfordítani. A’ legszebb kilátásaink vannak, hogy ezentúl gyakran leend még alkalmunk a’ mulasztást pótolni, ’s fordítási képességünknek bizonyítványaival a’ magyar középponti vasúttársaság’ érdekében a’ magyar közönség színe’ elébe járulni. — A’ kalendáriom-csinálóknak egy anekdotával kedveskedünk. Pest’ közelvidékén egy vérhatalommal biró uradalom jónak és korszerűnek látta , a’ határbeli ősi akasztófa’ rohadt gerendáit újakkal cseréltetni fel. A’ dolog elrendeltetik ; az ács helyreállítja a’ kényszeritett szemfödelet. Mi bejelentetvén, a’ tiszttartó azonnal kiküldetik a’ munka’ megvizsgálására. A’ tisztartó megkészíti hivatalos jelentését, ’s a’ hosszú leírást ezen szavakkal végzi: „Egy szóval, t. uradalom! az új gerendák ollyanok , hogy mindnyájan megnyugodhatunk rajtok.“ — Jó lesz kalendáriomba. — Cerrito Fanni’ tegnapelőttre hirdetett előadása, a’ művésznő’ közbejött betegsége miatt, elhalasztatott. Ekkorra volt hirdetve , hogy Cerrito Fanni „csárdást“ is fog járni férjével. Várva várjuk e’ kedves tüneményt,’s előre is meg vagyunk győződve, hogy jobban lejtendi el, mint nem régiben a’ német színpadon Elszler. Mert ő inkább látszik teremve a’ magyar tánczra , mint emez. — A’ pest-Váczi vasútvonalon e’ napokban egy ember csupa gazdálkodásból a’ kutyahelyre kért magának jegyet. Megelégedés , speculatio és szegénység egy személyben. — A’ nemzeti színház, engedve a’ közkívánatnak, a’ zenekar’ emberei ’s más olly tagjai’ számára, kik nyelvünkben gyöngék, magyar nyelvtanitól tart. A’ tanítványok azonban mindinkább gyérülnek. A’ tanítói tisztet, melly azonban még most tökéletesen rendezve nincs, Bloch Károly úr nyeré el. Kár e’ kedvező alkalmat elszalasztani, tisztelt urak ! □ A' Kisfaludy-társaság egész tisztelettel jelenti , hogy a’ jövő 1847. év’ megnyíltával „Magyar szépirodalmi szemle“ czim alatt kritikai lapot fog megindítani egy keblebeli vállalkozó bizottmány által, ’s pártoláséra a’ nagyérdemű olvasó közönséget ezennel fölhívja. A’ programm újságlapjaink mellett fog minél előbb szétküldetni. Kelt Pesten, a’ társaság’ havi üléséből, oct. 31. 1846. Erdélyi János, titoknok. Fővárosi újdonságok. Vajda Péternek, a’folyó évi február’ 10-én elhunyt ihletett keblű költőnek és köztiszteletű tanítónak, emléket akarnak állítani a’ szarvasi főiskolai oktatók. Egy illy tárgyú felszólítás és aláírási iv kezünkben is van, mit szívesen megnyitunk mindenki’ adományának. A’ felszólító dr. Bloch Móricz’ szavai figyelmet érdemelnek, ki így kiált fel: „Ti, kiknek a’ boldogult’hontölelő szózatira annyiszor magasra gyűlt kebletek, oh ne hagyjátok beteljesedni a’ költő’ szavai szerint e’ hazára nehezült átkot, miszerint saját jeleseit, századok óta nem ismerve, könnyezetlen látta sírba szállani. Ti, kik örömórákat élveztetek a'boldogult’művei felett, ne vonjatok meg egy kis adományt szellemi barátotoktól , hogy a’ késő ivadék’ zarándoka Vajdának szent poránál lelkesülve áldást mondjon reánk és korunkra!“—Aláírási ivek minden hazai tudományos intézethez ’s minden lapszerkesztőségekhez, tehát hozzánk is , küldettek szét. A mit mi e’ dolognál leginkább szem előtt tartandónak ajánlunk, az a’ gyors eljárás, — mind az adakozásban, mind később az emlékállításban, — továbbá czélszerű tervkészítés és költségvetés, — nehogy a’ többi, nem csekély számú felállítandó emlékek’ sorsára jusson ez is Legyen a’ lelkesedés meleg, de a’ számítás hideg és átgondolt. — November’ elejével beállott a’ fakereskedők’ farsangja. Jelenleg épen a’ fűtés és nerafűtés közti interreg Törvényhatósági dolgok* PESTVÁROS’ bűnügyi statisticáját a’ közelebbi évnegyedről közölvén a’P. Ztung, visszatér az azelőtti évnegyed’ (ápril, május, jun.) statisticájára. Hogy akkor 228-ról (jan.—mart.) 181-re olvadott a’ bűnügyi kereset alá jutottak’ száma, az évszak’ kedvezményeinek, különösen a’ könnyített kereset és élelemszerzési módnak tulajdonító , ’s e’ számot állitá a’ legkisebbnek, mire az év’ folytában számitni lehet. íme, úgymond most, aggodalma teljesült e’ harmadik évnegyedre nézve. Júliusban 90, augusztban 88, sept. 72 egyén vitetett börtönbe, ’s efekép’ a’ másod évnegyedi mennyiségnél 69-el több. Ezen időszaki változásokat a’ vétkezésre nézve igen nehéz valódi okaikra visszavezetni ; ez okok közt mégis alkalmasint megemlíthető a’ középszerű, mondhatni rész aratás, továbbá ez évszakban, a’ közlekedés’ könnyebb volta miatt, az utazók és idegenek’ nagyobb száma, ’s az élénk pesti (Jánosfővételi) vásár, mire nagy számú iparlovagok, kóborok szoktak egybegyülni ’stb.—A’ befogottak’ összes számából, 250 egyénből, Pestre csak 53 esik; 162 más vidékekről jött ide ; 35 az ausztriai tartományokból ’s a’ többi külföldről. A’ foglyok közül 179 férfi, 79 nő; tehát a’nők az egész észletnek közel 32 száztukiját teszik; mig a’ második évnegyedben reájuk csak 25 és az elsőben csak 23 száztuli esett. Volt tovább 16 éven alul 30 (12 száztuli, azelőtti évnegyedekben csak 8 és 5%), 16 és 24 év között 106 (42 száztuli, előbb csak 31 és 38).