Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)
1846-12-24 / 801. szám
részkedés nélkül is. A’ szegény osztályok* érdekében kivá-í natos, bár ezen javaslat’ kivihetősége minél elébb vizsgáltas- sék meg a’ két favaros* hatóságai által. — Szólanunk kell nehány szót a* Merkur czimü uj napilap’ múlt héten szétküldött mutatványszámáról. Egy magyar napilap* szükségességét, *s annak a’ fővárosi középosztály’ magyarositására lehelendő nagy befolyását már régebben mondottuk ki e’ lapok’ hasábjain. ’S ugyan azért csak örvendve fogadhattuk részünkről is a* Merkúr feltámadásának hírét. Mi a’ mutatványlapot illeti, mi nagyon ismerjük a’ kezdet’ nehézségeit, ’s tudjuk, hogy a’ formábani meg nem állapodottság önkénytelen zavart idéz elő gyakran a’ tartalomban is. ’S azért pálczát törni egy lap felett mutatványszámánál fogva, soha sem fognánk. Mind a mellett véleményünket kimondani ’s egy pár jó tanácscsal szolgálni nem késnénk, és nem késünk a’ Merkur’ irányában, melly szabadelmü, tehát a’ mienkkel rokon irányban igértetik szerkesztetni. Mindenek előtt kívánatosnak látszik, hogy a’ Honderű’bágyadt fecsegési modora, mellynek se ize, se bűze, se sava , se borsa, mellynek nincsen egyéb czélja, minthogy beszéljen és sort töltsön, soha helyet ne találjon a’Merkur’ hasábjain. Szerkesztője, Nádaskay Lajos ur, eddig a’ Honderűnél működött, ezen deluli és delnői lapban, hol azt hiszik, hogy a’bágyadtság, halványség úri szin, mivelt szin és nevelt szin; minek okáért minden czikkeikre, hol csak lehet, ezen szint mázolják reá és kiállnak a’ piaczra, mondván: „Itt van csak , a’ mi van!“ De N. L. ur saját tapasztalásból fogja tudni, ha az előfizetők’jegyzőkönyvére szíveskedik visszaemlékezni, hogy e’szin rendkívül nem kapós, hogy egykét vásároson kívül, az egész piacz mosolyogva, legfeljebb szánakozva vonul el a’ kiállított bágyadtság mellett. A’ Merkúrnak ezt nem kívánjuk, ’s miután ő maga sem kívánja magának, hisszük, hogy czikkjeinek képére minél több életvndorságot, tagjaiba minél nagyobb rugékonyságot fog iparkodni önteni. — Leggyöngébbnek találtuk a’ litteraturai részt. Többi között egy kis ismertetése adatik benne Kövessy Kálmán’„Esti dalok“ czimü verseinek,mikből egypárszor, mi is idéztünk nehány nagy erejű sort. Mindenkinek szabad a’ gustusa; ’s ha a’ Merkúr a’ Chimborassonál magasabbnak látná is Kövessyt,’s bámulása a’lomniczi csúcs’ magasságából igyekeznek elérni őt, az elérhetetlent, — talán egy szót sem szólnánk. Nem akarnók megrontani gustusát. De midőn a’ Merkúr összehasonlitgatásba ereszkedik, és azt állítja, hogy ámbár ezen „Esti dalok“ Petőfi’ „Felhőinek“ utánzása , ezeket mégis mind formatisztaságra, mind tartalomra nézve jóval felülmúlják , — midőn illyeneket olvasunk, — akkor lehetetlen, hogy ezen illyeneket ki ne írjuk, és akkor megerőtetésünkbe kerül egyúttal egyebet is nem tenni, mint pusztán kiírni. ’S a’ mutatványlapnak, minthogy már a’ hasonlítgatást meg- kezdte , röviden csak azzal válaszolunk , hogy Petőfi Sándor’ egyetlenegy legpongyolább versében is több költészet, eredetiség, sajátság és erő van , mint mind abban összesen, mit Kövessy Kálmán eddig irt, ’s valószinüleg ezután is irand. Állításunk’ igazolásáért akármikor készek vagyunk harczra kelni. — Egyébiránt a’ Merkúrnak sok szerencsét! — Múlt hétfőn adták színpadunkon Szigligeti „Pasquil” czimű vígjátékot. Jó sikerrel , miben része volt Egressy G. művészi játékának is. Ő ismét egy egészen sajátságos egyéniséget teremtett szerepéből. Szerepe egy újságírót ábrázolt, ki az irodalom’ legaljabb nemét, a’ pasquilirodámat kezeli, a’családi czelszövényekben otthonos, tányér nyaló. Egressy ez egyéniséget egészen sajátságos beszédmóddal, ’s bizonyos affectált feszengő taglejtéssel, mellyböl a’ természeti ügyetlenség mindég kilátszott , állitá élőnkbe. — Jövő alkalommal mutatandjuk be a’ Honderű kritikusának legújabban kimondott egyik vad és ármányos beszédét. — Frereych Henrik, angol nyelvmester (lakik 3 koronautcza 124. sz. 1. emel. balszeglet), kiről már egyszer dicsérőleg szóltunk , bevégzé angol nyelvtanát ’s azt illy czimmel bocsátandja közre: „Elméleti és gyakorlati rövid angol nyelvtan , magyar hangokkal kifejezett kiejtéssel. Iskolák és magán tanulók’ használatára. Pesten 1846 . — Ismerik olvasóink dr. Ahn’ módszerét a’ franczia és Shiemét az angol nyelv’ tanításában. Ezek’ nyomán indult szerző A’ ragokat pedig dr. M.’ Culloch’ illy czimű munkája után: „Manual of english grammar philosophical and practical“ rövid kivonatban dolgozta ki. Ugyan ő jelenleg egy angol olvasó könyv’ átdolgozása körül fáradoz. — Burghart zongorász holnapután délben ad hangversenyt a’ kis redoutteremben. Részt vesznek benne Schmidassz , Kassel-Barth’ tanítványa , Hoffman, ügyes hegedűjátszó, ’s Stein hevenyésző. — A’ pestbudai hangász-egyesület’ harmadik műelőadása i. é. december’ 25-én a’nemz. színházban estve 7 órakor tartatik. — Az abban előadandó hangművek következők, úgymint :1. Szakasz: 1) Beethoven L. pásztori Symphoniája. 2) Dalváltozatok, Sopron-hangra karkijárattel : „Béla futása“ daljáték, „Huamanyög fetiporva dallamára.“ Hangszerei: Doppler Ferencz úr, a’ nemzeti színház’ zenekarának taga , énekli Korbayné asszonyság, szül. Gyöngyösy Sarolta! 3) „A’ bús komorság“ (la Melancolie) jellemes hangman Kobozza!! szerzé Kummer F. A., előadja Sick Lipót ur, a’nemz. színház első gioloncellistája. 4) Karének „béke a’ népek nemzője.“ Irta Kiss Iván, zenére alkalmazá Urbáni Ágoston ur. Ildik Szakasz. 5) Doppler Ferencz ur’ magyar nyitánya. 6) Nagy ábránd, hárfára „Linda“ opera’ dallamára, szerző Moser, előadja Johan Eliza bassz , a’ nemz, színház’ zenekarának tagja. 7) Nagy Anna Mayerbeer’ „Ördög Robert“ operájából, női karki-érettel énekli Tély Emilia kisasszony. 8) Magyar ábránd hege- 415 düre, szerző Molique, előadja Reményi Ede úr. 9) Karének Beethoven’ L. „Athene’ romjai’“ hangművéből. — Közli Ritter Sándor, egyesületi titoknok. 'JTervésay Katéaági dobos. VASMEGYÉBŐL. December hó’9 én tartott közgyűlésünknek egy neveztetés tárgya volt. Ugyanis gróf Z. H. figyelmeztetvén a’ BR-et nagy hátramaradásunkra, a’ haladó idő’ gyorsaságára és sürgetés körülményeinkre és arra, hogy bizonytalan czélokra a’ leghelytelenebb eszközökkel többség szereztetik,és hogy a’kormány kész törv.javaslatokat fog az orgyűlés’elébe terjeszteni,és ezekből azt következtetvén, hogy a’ már már közeledő országgyűlésnél fontosabb még alig volt: indítványozd, hogy az országgyűlési utasításokat készítő választmány minél előbb fogjon a dologhoz. Az indítványt báró M. V. gróf E. S. ’s többen pártolták. A’ főispáni helyettes ajánlá, hogy a’ szabadelvű párt ne gyanúsítson, mert, mond, könnyű volna azt is gyanúsítani, abban pedig, hogy a’ hatalom többégre törekszik, alkotmányos irányt lát, és épen az nyugtatja meg őt, a’ mi másokban aggodalmat szül; egyébiránt bár hivatalt visel, nem tartja magát függőnek, és erre nézve hivatkozik a’ RR. előtt tanúsított eljárására, nem kételkedvén, hogy ezáltal a’RR. tetszését megnyerte. Mikro R. A. t. b. válaszképen előadá, miképen szeretné tudni, mivel lehet a’szabadelvű pártot gyanúsítani; a’ többséggel való kormányzásra nézve pedig nem az elvet roszalja, hanem azon módokat, mellyekkel a’ többség szereztetik. A’ törvényes után eszközlendő jó czélok végett, nem szükség előre, mielőtt ezek tudatnának, többséget gyűjteni, az illyen czélokat csak tudatnikell, ’s készen lesznek mindazok , kik különben ellenzeni kötelességüknek tartják. — Az állított függetlenségre nézve szóló azt gondolja , hogy a’ ki valakitől fizetést húz, az ennek lekötelezette, ’s az innen magyarázható dicsért eljárást, miszerint holmi liberális szinüi kijelentésekkel a’BR. függőben tartatnak, szóló nem helyesli. Igaz, hogy efeképp a’ súrlódások elmellőztettek, és az némellyekre nézve kényelmes is lehetett; de az igazság kifejlődése elő nem segíttetett. Ezekre czáfolókép’ senki sem szólott, és megjegyzésre méltó, hogy a’ mai tanácskozás folyama úgy tüntette fel megyénket, mintha pártok nem léteznének. A’ szőnyegre hozott tárgyak különben a’ legbővebb anyagot szokták nyújtani a’ pártbeli demonstratioknak; de ez alkalommal ellenkezösszónoklatot hallani nem lehetett. Mellyek’ következtében nem merünk ugyan állításokkal előlépni, azon óhajtásunkat még sem tudjuk elhallgatni, hogy bár térne megyénk előbbi sodrába, midőn politicai tekintetben is az elsők között volt, ’s a’ mellyből, Sz. J. első alispánunk’ kijelentése szerint, a’ korteskedés által emeltetett ki. És voltak hosszú viták a’ korteskedés’ megszüntetéséről is. Többen indítványozták, hogy azokra, kik korteskednek, mondassák ki a’ közrászólás közgyűlésileg. Mások azon módosítást kívánták, hogy csak azokra mondassák ki, a’ kik kezdik; mert a’ kik védelemkép’ korteskednek, azok méltán menthetők; azonban minden ilyen sanctio hiányosnak és kijátzhatónak találtatván, azon kívül, hogy a’korteskedés kárhozatos , de hatóságunk’ körében nincs ellenszere, semmi megállapodás nem történt. Az országgyűlési utasitásokat készítő választmányt illetőleg pedig végeztetett, hogy jövőre minden évnegyedes közgyűlés előtt egy héttel, azon választmány össze fog ülni, és dolgozatait a’közgyülés’ ebbe fogja terjeszteni. — Az első napi gyűlés* végeztével főispáni helyettessünk felhagyá székhelyünket. POZSONY, dec. 12-én. Folyó hó’ 9-én nyílt meg közgyűlésünk főispáni helyettes úr’elnöklete alatt. De mielőtt a’ gyűlés’ tárgyaira mennék , szabadjon némi kis vázlatot adni megyénk’ kifejlődött jelleméről. Eddig nem tudta az ember, hogy mellyik párthoz számitsa e’ megyét; mert ha egyes tagjait tekintette az ember, nagyobb részében mind megannyi conservativet , vagy (talán jobban kifejezem magaslat az uj elnevezéssel) mérsékelt haladért talált, összesen véve pedig, igen kevés esetet kivéve, mindig ellenzéki végzéseket hozott. Most már egy uj korszaka kezdődik itt a’ megyeteremi működéseknek: az ellenzék elkülönözte magát a’conservativektöl, mint szinte a’ conservativek is külön pártnak nyilatkoztaták magokat. Volt ugyan ellenzéki egyén , ki nem akart még tiszta , compact ellenzéket ismerni Pozsonymegyében , azt még itt ki nem fejlődöttnek mondván ; de ezen állítását nyiltan megczáfolta azon körülmény, miszerint a különböző véleményűek egymást liberálisoknak vagy conservativeknek, ellenzéki vagy conservativ pártnak nevezték, és mint illyenek közt folyt a’ tanácskozás különbféle tárgyak felett. Hallottuk mondani: tekintetes conservativ párt, és a’ nagyon tisztelt ellenzék ; és igy nem vagyunk többé lágymelegek, hanem melegek vagy idegek, azért ellenzék és conservativ párt előre a’ lovagias küzdés’ pályáján ! De térjünk a’ dologra. Meg nyílván közgyűlésünk, főispáni helyettes úr előadta, mikint a’ nádor ő fensége’ tiszteletére kitűzött ünnepélyre kinevezett küldöttség, a’ magas ünneplendőnek egészségiránya miatt az ünnepély elhalasztatván bizonytalan időre, kiküldetésében el nem járhatott; azért, inditványozá, hogy a’ rendek ő fenségének mind hosszas szolgálata érti hálájukat , mind egészsége’ helyreállátáni örömüket jegyzőkönyvileg fjeznék ki, mi gr. P .. indítványára azon módosítással fogadtatott el, hogy a’ megye’ rendes érzelmeiket külön levél által is tudatni fogják ő fenségével. Ezután gr. Pálfy István tiszteletbeli aljegyzőnek neveztetett ki. Ezek’ megtörténtével gr. P. J. állott id . is előadá és rajzolá az országnak a’ kormánynyal szemközt jelen helyzetét. Mivel a’ birodalmi tartományok alkotmányos formák nélkül kormányoztatak, az alkotmányos Magyarországban is hasonló igyekezetet mutatnak, úgymond, a' legújabb események, hasonlót hirdetnek a’ másik párt’ hírlapjai. Hogy ezen czél megakadályoztassék indítványozta , hogy, a’ mennyiben szomszéd Mosonmegyében a’ lajta-brucki vaspályáidnál felállított német vámszedő-hivatalnak a’ kormány által magyar földre lett telepítésével, az ország’ territoriales hatósága megsértetett, ez önkényes eljárás az országyülésre sérelemkép’jegyeztessék fel; továbbá a’ dévényujfalusi vémszedő-hivatal, miután, a’ fenczimzelt megyéhez a’ tárgyban intézett kir. intézményben erre példás hivatkozás történvén , jogkövetkeztetéstől méltán lehetne tartani, ’s igy az 1715 : 91. t.cz. ellenére — melly Dévényben egyedül magyar harminczad’ felállítását engedi meg — űzött német vámszedés e’ megye’ részéről, az ezen elnézésből vonni kívánt jog’ következtetése után, az országos jogok és hatóságok’ nyilvános csorbításával továbbra is el nem nézethetnék, az ország’ határából leendő távozásra vitessék meg. Melly inditványnyal kapcsolatban felolvastatott még gróf Majláth Kálmánnak azon folyamodása, mellyben málháinak Dévényujfaluban és igy magyar földön az I. 9. czime’ ellenére történt megvizsgálását panaszolja. E’ tárgy a’ két párt közt heves és szinte délutáni 4 óráig tartott vitatkozásra adott alkalmat. A’ conservativ párt' felszólalt tagjai, miután az indítványozó grófnak kijelentett bizalmatlanságát roszalták, sőt azt gyanusitgatásnak nevezgették volna , a’ mosonyi tárgyra nézve előadták , hogy Mosonmegye a’ kérdésre nézve már 1839-ben megegyezett a’ brucki vasut-társaság’ irányéban kötött szerződésében, mellyben fentartotta ugyan Mosonmegye in juridicis et politicis jogát , de a’ miből semmi esetre sem lehet azt következtetni vagy érteni, hogy a’ megye a’ német vámszedő-hivatalt kiverje; annyival inkább, mivel azon szerződésben a kezelésre nézve megállapittsuk, hogy az felülről adandó utasítás szerint fog eszközöltetni. És ennek következtében jött is legfelsőbb helyről 1842-ben a’ társaságnak oly utasítás, miszerint a’ vámszedés úgy kezeltessék, mint az Dévényben történik, és ezen utasítás szerinti kezelésbe Mosonmegye bele is egyezett. Nem helyeselhetik tehát ők Mosonmegye’ eljárását, annyival inkébb nem pedig, mivel az a végre kiküldött királyi biztossal, hogy szemügyre véve az utazók’ kényelmét ’s a’ kereskedés’ igényeit, használjon minden alkalmat a’ megye’ aggodalmai’ megszüntetésére, ’s annak óvását fogadja el, nem ereszkedtek alkudozásba. És miután illy nézetekből indulva ki, szóltak volna a’ mosonyi kérdéshez, két részre oszlottak : egyik azt mondta, hogy aggodalmunk ugyan jogos, mivel a' kormány’ részéről semmi biztosítékunk nincs , de miután az a’ kormány által bizonyosan el lesz oszlatva , és kétségkívül biztosíttatni fogunk , most hagyjunk fel ezen tárgygyal, és csak akkor szóljunk hozzá, ha a’ kormány nem fogna biztositni bennünket, ’s aggodalmainkat el nem oszlatná; a’ másik rész pedig aggodalmainkat alaptalanoknak nyilvánítván, sőt annak helyét épen nem látván , miután az olly sok jót akaró kormányról semmi ollyast föl nem lehetne tenni, hogy az hazánk’ jogait és érdekeit csorbitni akarná, sem jelenleg, sem jövőben nem látta szükségesnek az e’ tárgyra nézve intézkedni. A’ dévényujfalusi német vámhivatalt illetőleg elmondák , hogy miután olly rég idő óta létezik ezen vámhivatal, és azóta nem történt eset, melly legkisebb aggodalmat okozott volna , ’ nem lehet mondani, hogy valamelly kihágás történt volna; és miután a’ kormánynak Mosonmegyéhez intézett azon leiratéban, mellyben utasítást ad, hogy a’ vámhivatal ideiglenesen tartsa magát a’ Dévénybenönálló szokáshoz, nehogy a’ közlekedés elzárassék, semmi jogformálást nem lehetne látni; és miután a’ 120 év óta fenálló dévényi német vámhivatal csak az utasok’ kényelmére lenne felállítva, abban , hogy az a’ magyar földön van, semmi sérelmet nem látnak, és annyival kevésbé nem találják pedig helyét a’ panasznak vagy felírásnak, mivel már az 1715 : 91. t.czikkelyben ki van mondva, hogy szabadjon a felségének könnyebbség’ tekintetéből akárhova áttenni a’ vámhivatalt, és a’ melly törvényben fel van állítva a’ kölcsönösség’elve; de különben sem lehetvén harminczad kobozás nélkül , az mindegy , akárhol történjék , aztán a’ megye különben sem mondván soha ellene e’felállított vámhivatalnak, nem látják szükségesnek annak máshova leendő áthelyezését , mert még az is megtörténhetnek , hogy a’ Galicziába küldendő árukat Bécsbe kellene vinni vámolni; sőt ellenben még szükségesnek látják , hogy a’ vámhivatalok, harminczadok közel legyenek hozzánk, hogy a’ haszon köztünk maradjon. Azért ők a’ dévényújfalusi német vámhivatalnak magyar földön tett felállítását sérelmesnek nem látván, e’ tekintetben épen nem akarnának semmi lépést tenni; de ha a’ megye’ rendet netalán megsértve érzett jogaikat törvény által akarnák biztositni, nem ellenzettek, miszerint a’ megye’ levéltárában létező ’s e’ tárgyra vonatkozó irományok egy küldöttség által kikerestessenek , ’s jövőre leendő intézkedés’ tekintetéből a’ megye’ rendeletébe terjesztessenek. Az ellenzék czáfolgatván a’ másik pártnak azon állításait , mintha a’ kormány , Magyarország’ szellemi ’s anyagi haladását elősegitni akarná, ’s amellyek csak akkor remélvén az országnak jövendőt , ha külön kormánya vagy ministeriuma teend, kifejtették, hogy a’ mennyiben a’ mosonyi kérdésben a’ kormány önkényesen akar eljárni , ezen eljárásban pdig az ország’ függetlenségén ’s territoriális egészségén ejtett sérelmet látnak: ezen tárgyat mint sérelmet az orsággyűlésre kívánják terjeszteni; azt is, mivel országgyűlési intézkedésnek látják helyét akkor is , ha a’ brucki felállított német vámhivatal kereskedési kényelemből szándékoltatnék életbe léptetni. A’ dévényujfalusi vámhivatalra nézve pedig , kijelentvén, hogy 101.