Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-01 / 805. szám

’s ohajtatit tolmácsolja. Az indítvány egyetemes elfogad- t­tatásban részesült, ’s a’ tisztelkedő küldöttség helytartónk’­­ vezérlete alatt kinevezve jön , ’s ugyanannak derék al­kalmi szónoklata mellett még az nap délután küldetésében el is járt. Mindezekután ütött végre a’ töprenkedés és kíváncsiság’ szabaditó órája is, fölolvasásával ő felsége’ neve’ aláirása alatt érkezett azon legfelsőbb rendelmény­­nek, mellynél fogva az annyira elhirhedett parádi esemé­nyek’ szolgabiró által tétetni rendelt nyomozása­ érdemé­ben hozott végzésünk, eddigi intézkedésink’ élénk rosza-­­­lása, hanyagság­ ’s részrehajlással szigorú kifejezésekben, vádoltatásunk mellett, megsemmisittetik , ’s e’ részbeni vizsgálat ’s szükségesnek látandó további eljárásra, kb­. biztosul főispáni helytartónk neveztetett. Mikép’ intéz­­kedénk a’ parádi kihágásokra nézve ? tudva lehet előbbi közlésimből, mellyek’ kiegészítéséül jelennen mindenek előtt arról kell értesitenem az olvasó közönséget, hogy ezen közgyűlést megelőzőleg tartott rendszerinti törvény­székünkre, a’ vizsgálattal megbizott szolgabiró hiv. jelen­tését bemutatván, a’ mellé kapcsolt tiszti nyomozás’ alap­ján , a’ kihágás’ részeseinek lenni állított Puky Miklós, Almásy Sándor és Biró Albert ellen fenyitő per rendelte­tett. Tehát nyugott érzetében az öntudatnak, — mikép’, noha maiglan is sem a’ sértettnek állított személy, sem senki más a’ kérdéses parádi történet iránt panaszszal, váddal senki ellen hatóságunk előtt föl nem lépett, de felülről is semmi nemű folyamodvány e’ részben hozzánk nem küldetett, mi mégis, illető járásbeli főszolgabiránk’ legnagyobb általánosságban szerkesztett hiv. jelentése’ következtében, a’ vétkesek’ kipuhatolására rögtön vizs­gálatot rendeltünk, ’s később ennek ki által teendése iránt végzésünket módositánk ugyan, de érdemileg egy haj­szálnyit sem , ’s bárha a’ következmény, t. i. a’ fenyitő per’ elrendelése , határozatunknak vizsgálatra kiküldött tisztviselőnk’pártatlanságába helyezett bizalmunk által is indokolt módosítását igazoló is, — mondjuk, illy öntudat­tal végzésünket megsemmisitve , eljárásunkat hanyagság ’s részrehajlás’ vádjával terhelve 's a’ szokott törvényes utat mellőzve látnunk , keserűen fájt és súlyosan aggasz­tott. ’S csakis némelly nem csekély súlyú tekintetek­ pa­­rancsolta önmegtagadással történhetett, mikép’ a’ meg­keserített ’s aggasztott kedélyek’ érzelmei teljességében túl nem áradva, a’ kir. biztosságot rendelő legfelsőbb le­irat fölötti viták, nem remélt higgadtsággal folytanak. Azonban a’ mérséklet mellett nem jön szem elől tévesztve a’ dolog’ lényege. Ugyanis a’ helytartón kivű­l tizen véd­ték a’ leirat’ törvényességét, onnan indulva ki, hogy az 1805. 5. t.cz. szerint joga lévén ő felségének rendkívüli esetekben kb­. biztost nevezni, ha a’ fenforgót ollyannak látni méltóztatott, nekünk, kiket annak meghatározása, mellyek a’ rendkívüli esetek ? egyáltalában nem illet, ebben annyival inkább megnyugodnunk kell, mert ő fel­sége , mint legfőbb igazságszolgáltató’ személyét képvi­selő, kir. biztosa által közvetve biráskodhatik; azonban kérelmező fölvilágosító föliratra — talán kettőt kivéve — ezek is hajlandóknak nyilatkoztak. Ellenkezőleg huszon­egyen ostromlák a’ biztosi kinevezés’ törvényességét, megmutatva , mikép’ a’ parádi eseményt az idézett tör­vény’ szellemében, akár a' tény’ természetét, akár az arra irányzott megyei intézkedést tekintve, rendkívülinek ál­lítani alig lehet: tehát nem lévén itt helye az említett tör­­vényczikk’ alkalmazásának, a’ törvényes rend van megza­varva; pedig ő felsége is csak a’ rendes törvényes formák’ megtartása mellett gyakorolhatja legfelsőbb igazságszol­gáltatási jogát ; ennélfogva nem pusztán kérelmező ’s fölvi­lágosító, hanem sérelmet ’s aggodalmat nyilvánító fölter­jesztést kívántak, mellyben, hű elősorolásuk után azon in­tézkedéseknek, mellyek a’szőnyegen forgó ügyben kelet­keztek,’s különösen a’ fenyitő per­ legközelebb történt el­rendelésének megemlítésével — miről még ő felségének tudomása nincs — fejeztessék ki a’ BB. abbeli meggyő­ződése , miszerint minden eddigi lépésök törvényes , ’s mulasztva az igazságkiszolgáltatás’ érdekében, részünk­ről nem jön semmi; miért is a’ kir. biztosságot rendelő leirat reájok fájdalmasan ’s aggodalmasan hatott, ’s azt, mint sérelmest megszüntetni, ’s minthogy előttök még senki egyes panaszt, vádat nem emelt, tehát sem vádló, sem vádlott név szerint nem tudathatik, a’ netalán felsőbb helyre terjesztett folyamodványt velünk közöltetni kérjük. Illy értelemben mondatott ki elnökileg a’ határozat, ’s azt a’ többség’ értelmében világos határozottsággal ki­mondott főisp. helyettes, újra tapasztalt loyalitása’ nyilvá­nos elismeréseid,megéljeneztetett, az előadó jegyző pedig más tárgyat kezde olvasni. Ekkor az elnök az olvasást félbe szakítva, az előbbi tárgyhoz még egy szót szólni kí­vánt, azt t. i.. hogy a’ BR. ne gondolják, mintha imint kijelentett határozatuk által biztosi eljárásában megaka­dályozva volna, mert neki, mint kir. biztosnak, arra nézve legfelsőbb utasítása lévén, magát mindaddig ahhoz tartani köteles, mig — mit óhajt— a’felírásra kedvező válasz nem jövend. Ezen kijelentés— miután a'kényes tárgyat a’bel­­béke’ fölzavarása nélkül mérséklettel befejezve leírni örülve hittük, váratlanul,ha nem kellemetlenül lepett meg,’s anya­gul szolgált ingerültebb fordulatára a’bevégzett tény fölötti új vitatkozásoknak , mert amaz elnöki kijelentést sokan időntúl tett fölhívásnak vették arra nézve , miképp a’ végzést bőviteni szükséges azon hozzáadással , hogy a’ RE. egyenes eltiltó utasítást adjanak tisztviselőiknek azon esetre,ha őket a’ kir. biztos, előbbi kijelentésénél fogyást, folytatandónak gondolható működésében segédekül alkal­mazni akarja. Mások az utasítást, a’ kir. biztosságot sé­relmesnek világosan kijelentő végzés’ szellemében amúgy is benfoglaltnak, a’ tisztviselők’ maguk mikép’alkalmazá­sukra elegendőnek, annálfogva erre nézve, külön eltiltás’ határozását fölöslegesnek vélték. Az utóbbiak’ vélemé­nyükhöz képest, sok össze-visszaszólalkozás után, a’ tiszt­viselők’ utasítására nézve végzés nem keletkezett. ’S ezek voltak a’ gyűlés’ első napja’ eredményei. Másnap — december’ 8-án — a’ felemlített érseki dél­­százados ünnepet ültük meg — mellyről — minthogy rész­letes leírása nem e’ körbe való — röviden csak annyit, hogy az egyházi szertartások, déli lakoma és díszes ki­világítás élvezetet nyujtanak, ’s az ünnepély’ rendezése a’ rendező káptalannak fennen hangoztató dicsősége. — December’ 9-én, helyettesünk’ egészségi változása miatt, az első alispán elnökölvén, a’ kir. biztosság’ érdemében ha­tározott felírás hitelesíttetett, ’s teljes megelégedés’ nyil­­vánulása között helybenhagyatott. — Szokott jelességü munkája M.— J.— főjegyzőnek, mellyben a’ „forti­­ter in re , svaviter in modo“-féle szabály megtestesítve van. — A’ tárgyak közül — mellyek december’ 15-ig tartott gyűlésünkön még előfordultak — következők rész­letesebben említendők. A’ főisp.helyettes’ törvényszéki elnöklete iránt újabb, 2-dik leirat érkezett, engedetlen­ségünk miatti kemény dorgálás közben, több törvény’ idé­zése ’s terjedelmes argumentatio mellett ebbeli már meg­semmisített, de általunk megerősített végzésünket, melly­nél fogva tisztviselőink a’ helytartó’elnöklete alatti birás­­kodástól eltiltatnak , újra megsemmisítő. Négy szónok kisérte meg, a’ helyettesek’ törvényszéki elnöklete’ törvé­nyessége mellett nálunk és egyebütt is felhordott ismere­tes okoskodásokkal, érdeklett leirat’ elfogadását eszköz­leni, azonban ellenökben egyetemes „maradjon“ hangzott, ’s következett még 9 rövid szónoklat, mellyekben, mel­lőzve a’ már két alkalommal untig hallott czáfolatok’ is­métlését, annak szüksége mutattatott ki, hogy miután az utóbbi leirat hosszabb fejtegetésbe bocsátkozik, ’s sok tör­vényt idéz, mindezek’ összevetése pedig több időt igé­nyel, annak határozatul eleve kimondása mellett, mikép’ a’ BR. lényegileg előbbi végzésük mellett maradnak, egy újabb felírás’ szerkesztése választmányra bízassák. ’S vég­­zésileg ebben vön megállapodás. — A’ helytartótanács’ egy intézvénye szoros feleletre vonni parancsolja egyik fősz.­­biránkat, G.— J.—t, miért hogy bizonyos bűnvádi panasz’ megvizsgálása iránt a’ főispánhelyettes által tett meghagyásnak nem engedelmeskedett ? Ezen kérdőre vonást szülő tény octoberi rendkívüli közgyűlésünk’ alkal­mával került legelőször szőnyegre, midőn helytartónk kérdést ten az érdekelt fősz.biróhoz az iránt, hogy hozzá intézett rendeletét mikép’ teljesité ? Mire a’ kérdezett válaszul azt adá, hogy e’ részben fenálló megyei határozat­nál fogva úgy van meggyőződve, miszerint kérdéses eset­ben a’ helytartói kiküldést végrehajtani nem tartozott. Erre a’ BB. illető főszolgabírónak meghagyák, mikép’ a’ helytartó által reá bizott vizsgálat’ miért nem teljesítése iránt írásbeli indokolt jelentést adjon. Mi megtörténvén, a’ jelentés emlitett helytartótanácsi intézvénynyel kap­csolatosan fölolvastatott. Hivatkozás történik abban a’ megyének múlt 1845. évi júliusi közgyűlésében kelt ab­beli végzésére, miszerint az alispáni hivatalnak minden általa gyakorolt elnöki jogok’ épségben tartása, különö­sen a’ hivatalos irományok’ kezelése szoros kötelességül tétetett — miből kiindulva, jelentő­sősz.biródlly meggyő­ződésre jutott, hogy a’ helytartói intézkedés alá vett pa­naszos ügyben vizsgálatot rendelni joga csak az alispán­nak lévén, fölhívott végzés’ szellemében helytartói r­en­­deletet el nem fogadhatott. Ezen indokolás’ folytán senki sem találkozván, ki a’ kérdésalatti tisztviselő’ részéről engedetlenséget látott volna , a’ BR. végzésileg kimon­dák , hogy illető fősz.biró idézett határozatukat, a’ fő­­ispáni helyettesi hivatal’ irányában nyilvánult szellemük­ben, helyesen magyarázta, ’s magát a’ kérdésben forgó nem teljesítésre nézve kellőleg igazolta , egyszersmind figyelemmel levén arra , mikép’ e’ megyében a’ hátb­ato­lást előbbi helyettesek is gyakorlák, ezt tehát a’ közbizo­dalmát annyira kiérdemlett mostanitól megvonni nem lenne méltányos, egykét rövid ellenészrevétel után, egy­hangúlag akkép’ kívánták az említett júliusi végzést jö­vendőre értetni, hogy ha a’ helyettes hozzá intézett olly ügyekben , mellyek a’ megyei közönség’ kiküldését nem igénylik, előbbi gyakorlat’ nyomán a’ tisztviselőkhöz ren­deletet bocsátand , azok ezt hajtsák végre, de hiv. jelen­téseikkel mindenkor a’ megye’ egyetemének számoljanak be. ’S e’ végzés , az e’ tárgyban jelentéstételt meghagyó felsőbb intéz­vényhez képest, a’ h.­tótanácsnak tudósitáskint megküldetett. — Egy másik — némelly gyöngyösi czéhbeli mesterek’ panaszára kelt helyt.tanácsi intézvény, a’ kon­tároknak műveik’ árulását csak országos vásárokban en­gedi meg. Teremünk már több alkalommal viszhangzott a’ kontárok ellen tett panaszok fölötti vitáktól, ’s me­gyénk a’ szabad iparűzés’ érdekében mindannyiszor re­mekelt ; igy történt most is. Emelkedett ugyan nehány szó a’ korlátoló intézvény mellett, de a’ többség, híven előbbi irányához, megállapitá, hogy a’ czéhbeli articulu­­sok iránt az lévén meggyőződésünk, miszerint azok egyedül csak a’ czéhbelieket szabályozhatják, nem pedig egyszersmind azokat is korlátozhatják, kik ezekbeli ki­váltságokkal élni nem akarnak, a’ nemcsak saját kezökre dolgozható, de , előbbi megyei határozat’ értelmében, legények által is dolgoztatható kontárokat műveik’ áru­lásában csak­ országos vásárokra szorittatni nem enged­hetik , hanem nekik azokon kivül is bármikor és bárhol e’ megyében szabad árulást biztosítanak, tehát a’ hely­tartótanács’ intézvénye ellen tisztelettel fölirnak. — Hal­hatlan emlékezetű Horvát István’ ismeretes könyv és kéz­irat-gyűjteménye’ összeirási lajstroma, nádor ő főherczeg­­ségéhez intézett fóliásunkra, megküldetvén , iránta adandó véleménynyel országgyűlési utasító bizottmá­nyunkat biztuk meg; — egyszersmind a’ leküldő nádori levélben az országos érdemli nagy férfiú’ haláláról is té­tetvén említés, a’ pótolhatlan veszteség fölött jegyző­könyvileg fejeztük ki honfiúi osztatlan sajnálatunkat, ’s bánat és kegyeletben borulánk hamvaira. — Megyei le­velek leggyérebben fordultak elő — csak Verőczéét em­lítem, a’ fiumei vasút’ pártolására fölhivat. A’ kért pár­tolást lelkünk’ teljességéből megajánlottuk ugyan, de ezen annyira érdekes nemzeti ügyben a’ nemzeti érzés­­teljes fölszólitás latinul leven fogalmazva, megírjuk a’ megkereső megyének, hogy mi a’ magyar nyelvem leve­lezést reá nézve törvényes kötelességnek tartván, jö­vendőre, bárha még olly nemzeti ügyben is, tőle deák levelet elfogadni nem fogunk. — Beligazgatási ’s magán érdekű ügyek voltak ezen közgyűlésen azok, mikre leg­több időt forditánk. Közöttük első helyet foglal azon fogyhatlan erélyű ’s szorgalmú t.biránk, Csiky Sándor ál­tal kidolgozott küldöttségi terv, melly a’ megyei szüköl­­ködők’ miképi ellátására nézve bemutattatott, ’s kevés változtatásokkal általában helybenhagyatott. Főmor­mentum benne az, hogy az octoberi közgyűlésen meg­ajánlott 20 ezer p.ft közhasznú munkákra — mint pél­dául átcsinálás, vizszabályozás ’s a’ szükölködők által végzendőkre fordittassék, ’s ingyen segedelmezésben egyedül csak munkatehetetlenek részesüljenek. — A’ közmunkák’ tárgyában munkálkodó választmány azon javaslatot terjeszté elő, hogy miután a’ törvény’ betűje szerint használt közmunkás rendszer, egy évi tapasztalás’ bizonysága szerint, nálunk sok tekintetben igen hiányos­nak mutatkozott, jövőben a’ közmunkabeli napszámok’ ledolgozása akként történjék, hogy középszámitással ’s minden mellékkörülmények’ figyelembe vételével határoz­­tassék meg bizonyos mennyiség, mellyet egy egy napi közmunkabeli szakmányban elkészíteni lehet, ’s a’ köz­munkával tartozók’ illetményük ahhoz képest szabassék ki. Kik szorosan ragaszkodtak a’ törvény’ betűjéhez, melly bizonyos számú napokat rendel közmunkában le­szolgálni, nem pedig a’ készítendő tér’ mennyiségét szabja ki, a’javaslatnak, mint törvénybe ütközőnek, ha­tározottan ellenmondtak — mig mások a’ törvény’ szel­lemét, mellyet a’ közmunkáknak, az avval tartozók’ zak­latása nélkül ugyan, de lehető legsikeresebben fölhasz­nálása és a’ különben alig mellőzhető visszaélések’ eltávo­lításában vélnek rejleni —, véve kiindulási szempontnak, a’ napi szakmányokban készítendő térmennyiséget meg­állapítani nem tárták törvényellenesnek , hanem csak a’ törvény’ mind a’ közre, mind egyesekre nem tiltott czél­­szerű gyakorlati alkalmazásának. Igen élénk és tartós vi­tatkozás után, a’ választmányi javaslat’ ezen pontja végzés’ erejére olly megszorítással emeltetett, hogy a’ közmun­kákkal tartozóknak teljes szabadságukban álljon nap­számra szakmányolni, vagy eleve kidolgozandó mennyi­ségű tért vállalni. A’ közmunkák’ készpénzem­ megváltá­sát, mint törvény által világosan eltiltottat, még szabad egyezkedés’ útján sem véltük divatoztathatni. — A’ me­gye’ házi és hadi szükségeit az adózók’ mentül kisebb ter­meltetésével óhajtván fedeztetni, legelői is, a’fafuvaro­zással kapcsolatban levő nehézségek’ megszüntetése vé­gett, tiszviselőinknek tűzifa helyett készpénzt — ölét 5 ponttal számítva - rendeltünk, a’ megyeháznál szüksé­ges fűtést árlejtés’útján vállalkozók által eszközlendők; — továbbá, a’ rabok’ élelmezésének hasonló módon tör­­ténhetése' tekintetéből, első alispánunk’ javaslatára, az ő és Almásy Manó t.biránk által ajánlott költségen, Tolna­­megyébe egy alkalmas egyént utaztatunk, ki az ott e’ részben divatozott lehető legjobbnak állított rendszert gyakorlatilag megtanulhassa, ’s nálunk is életbe léptet­hesse. — Arra nézve, mikép’ lehessen a’ katonaság’ szá­mára kivánt termesztményeket az adózókra nézve leg­könnyebb módon kiszolgáltatni ? küldöttségileg tervet dolgoztatunk. Rabdolgoztató intézet’ fölállításáról is gon­doskodónk, egy e’ tárgybeli régibb küldöttségi munkálat’ újból átnézését ’s véleményes jelentéstételt rendelvén el. Végül egy karhatalmi esetről kell szólanom, ré­szint, mert kimenetelére sokan voltak kandiák, részint hogy constatirozva azon alapelveket, mellyekre a’ karha­talmak’ kérdésében nálunk újabb időkben, bizonyos nemé­vel a’ következetességnek, szokott a’ többség épiteni, fö­löttük az olvasó közönség’ tribunálja hozzon ítéletet, ’s ez mind nekünk, mind másoknak, ezen olly sokfélekép’ irányt vetett kérdésben, szolgálhasson tájékozásul. Elhallgatva a’ karhatalom’ kérdésére nem tartozó, azonban ha közlé­sem már is illy hosszúra nem nyúlik — az olvasó közön­ségnek alkalmasint mulatságára némi commentárkákkal kisérendő mellék-körülményeket — a’ tény következő: a’ kir. ügyek’ igazgatója, mint felperes, megnyer egy, a’ ti­­száninneni kerületi Ítélőtábla előtt igen nevezetes ösz­­szegek iránt folytatott adóssági pert, ’s, szabad választási jogánál fogva, a’ végrehajtást a’ minden perorvoslatokról lemondott, de már elhunyt eredeti adós’ egykori birtoká­ban volt olly jószágra intéztet­, mellyet jelenlegi birto­kosa nem az emlitett elhunyt eredeti adóstól közvetlenül, hanem ennek örököse után egy harmadik zálogos birto­kostól, ama’ perbeli adósság’terhe’ elvállalása nélkül, adás­­vevés’ útján szerzett volt. Ezen, a’ perbe szinte be­idézett ’s elmarasztalt jelenlegi birtokos alperes az ellene intézett végrehajtásnak opponál — a’ végrehajtó biró az oppositiot el nem fogadja, mivel az eredeti adós és biró

Next