Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-01 / 805. szám

tokos minden perorvoslatokról világosan lemondván, te­hát ennélfogva több joga mint annak volt, a’ jószág’ mos­tani birtokosának sem lévén, ez oppositioval nem élhet. El nem fogadtatván az oppositio, resistentia használta­tott, mellynek következtében kéretik a’ karhatalom. Ne­hány rövid szó után, a’ karhatalom’ elrendelése mellett, a’ végrehajtó biró által is az oppositio el nem fogadhat­á­­sa iránt fölhozott ok ismételtetvén, ellenkezőleg a’ tiszti főügyész által már más hasonló esetekben is fölállított s most újra vitatott azon elvnél fogva, miszerint mindazon perekben, mellyekben törvény által az oppositio le nem záratik, ennek helye lévén, az érdeklett adóssági per pedig azok közé tartozván, a’végrehajtás alá vett alpe­res avval mind a’ mellett is élhetett, hogy az eredeti adós arról szerződésileg lemondott; tehát a’ végrehajtó biró azt elfogadni tartozott volna, az oppositionalis per lévén arra való, hogy abban, nem pedig helytelenül a’ végre­hajtás’ alkalmával a’ végrehajtó által mondassák az iránt ítélet: ha az oppositio törvényesen vettetett-e közbe vagy sem ? a’ kért karhatalom meg nem adatott.­­Jövő rendszerinti közgyűlésünk 1847. február’8-kán veszi kezdetét. Fogadja a’ nyájas olvasó és tisztelt szer­kesztőség e’ hanyatló évvel szives búcsúmat, a’ már-már földerülő újra forró szerencse-kivánatimat. — Lehne László. , SOPRONMEGYÉBŐL. Meg fog ön nekünk bocsá­tani, hogy három megyei gyűlésünkről egybefoglalva te­szünk ezennel tudósítást. Elmaradásunk­ oka az , mert belkormányzati tárgyakon kívül alig került valami érde­­kes a szőnyegre. És mégis e’ közben, bizonyos gyanúsítá­sok’ következtében, gyakran conservativ elvű méltóságok keresék fel termünket, álhirek’ folytában terjesztvén ag­godalmakat, mikép’ csakugyan fog az ellenzék valami érdekest indítványozni. Illy rémképek közt nyilt meg septemb. 21-ki gyűlésünk. Azonban, risum teneatis amici, nehány úrbéri perekre vonatkozó helyt, tanácsi intézmé­nyen kívül — mik az uradalmak’ képviselőinek bő vita­anyagul szolgáltak — a’ rendes beadta, elküldendő, vagy tudomásul szolgál és az illetőkkel közlendő ’stb. kívül, mi sem fordulván elő; általános csendben ásitozva ültük meg az adózók’ pénzén vásárlott borszékeket. Ehhez hasonló szellemű gyűlésünk volt octoberhóban. A’ nádori ünnepély’ érdemében, az akkor fenforgó sajnos­ körülmények miatt, megyénk’ rendei semminemű intéz­kedésekbe nem bocsátkoztak, azon boldog jövendőre ha­­lasztván , midőn honszerte igaz szivből kedvelt fenséges nádorunk felgyógyuland. — Némi kis súrlódást idézett elő ez alkalommal, hamis váltókat készitő bizonyos S.— ügyvéd iránti hivatalos jelentés ; az illető eljáró tiszt­viselő törvényeinknek ez érdemben kelleténél tágabb ér­telmet adván , megyénk’ rendei erélyesen felszólalva — hogy miután fenálló törvényeink’ értelme szerint, nemes személy elleni vizsgálat csak a’ megye’ közgyűléséből rendeltethetik el — G. főbírónak jelentése visszaadatott, azon meghagyással, hogy B. tisztiügyésznek hozzájáru­lásával, már most megyei határozat’ erejénél fogva , az említett bűntett körül nyomozódván, tudósítását azonnal adja be, mi másnap megtörténvén, S. ügyvédnek befo­­gattatása elrendeltetett. Karácsonda’ 9-bén tartatott közgyűlésünk’ alkalmá­val, gr. Sz. J. az ez évben volt mostoha termésnél fogva könnyen bekövetkezhető közönséget élénk szinekkel a’ megye’ rendeinek felmutatván , azokat az e’ tárgybani intézkedésre felhivá. Mire elnökileg az ez érdembeni ter­més- és gabna-mennyiségnek járásonkinti összeírása szol­­gabiráinktól beköveteltetvén, papirosra feljegyezve ki­tűnt : mikép’ megyénkben az éhség’ rémképeitől tartani nem lehet, és így az eziránti intézkedésnek szüksége be nem következett. Majd meglátjuk, a’ következő tavasz, nem fogja-e biztos reményünket megczáfolni. Adja isten, hogy a’ dolog olly jól üssön ki, mint hisszük. Felolvasta­tott továbbá a’ helyi, tanácsnak abbéli intézménye, melly­­nél fogva megyénk’ rendei oda utasittatnak, mikép’ az örökös tartományok’ hatóságaival latin nyelven szerkesz­tett levelezéssel éljenek. És felmelegült ennek folytában a’ nemzetiség iránti hő­szeretet, a’ kérdéses intézmény elleni felírásunk’ tartalmában több törvényes okok mel­lett megjegyeztetvén, hogy midőn a’ magyar mindenki’ nemzetiségét méltányolva tiszteli , ön nemzetiségének lenézését nem tűrheti, annál kevésbbé, minthogy az örö­kös tartományok’ hatóságai nem jobban értenek latinul, mint magyarul; igazolván ezt a’ botránykozásig rész latin nyelven szerkesztett ’s hozzánk intézett levelezéseik. Illy értelembeni felírásunkat főjegyzőnk’ ügyes tolla remekül tolmácsolá. — Jövő évnegyedes közgyűlésünk 1847-diki január’ 18-án leend. — Többen. LIPTÓME­GYÉBŐL. Folyó hó’ 13-ik napján tartot­ták e’ megye’ rendes befejező közgyűlésüket, mellyen egyszersmind a’ jövő éven keresztül törvényszéken bírás­kodandó táblabirák is megválasztattak. Épen most múlt el három esztendeje annak, mióta azon szokástól eltérve, melly szerint a’ bíráskodandó táblabirák az alispáni hiva­tal által közgyűlésről közgyűlésre javaslatképen előter­jesztettek, a’ bíráskodandó táblabirákat egész évre válasz­tani elhatározták, biztosítékot keresvén abban, „hogy igy majd talán, az alkotmányos választás’ előnyei mellett, becsületességet és bírói készültséget ültetünk a’ bírói szék­be ; azonban három évi tapasztaláson okulva , a’ törvény­székek’ rendezetlensége és azon alacsony eszközök mel­lett , mellyek rendesen az értelmetlen választóknál ilyen alkalommal használtatnak , bizony kénytelenek vagyunk megvallani, hogy ez által sem tettünk igen nagy elő-lépést; mert az érdem, becsületesség és birói készült­ség szemtelen korteskedés által háttérbe szorittatik , ’s a’ birói polezra ollyanok is emeltetnek, főkép’ a’ fent­­érintett alávaló módok’ használata által, kiknek vagy egé­szen más a’ hivatásuk, vagy pedig arra tökéletesen készit­­etlenek; és akár­int foldozgatunk is szükségeinken, ez mindaddig elégtelen marad, mig a’ bíráskodást jobban nem rendezzük. — A’ megyebeli ínséggel küzdő lakosok’ összeírására múlt gyűlésből kiküldött választmány most adá be hivatalos jelentését, mellyből miután kitetszett , hogy azon felszólításoknak, mik e’ tárgyban az illető föl­desurakhoz intézettek, igen csekély eredménye lön, tábla­­­iró Szentiványi Károly azon lelkes indítványt téve , hogy tapasztalván a’ megye’ rendel azon nyomasztó szük­séget, melly jelenleg, főkép’ az adózó nép között, ural­kodik , támaszkodva az 1486: 48. t.czikkelyre, bizonyos mennyiségű pénzt, az inségeskedők’ felsegélésére forditan­­dót, a’ nemességre kötelezőleg kivettetni, ’s a’ szűkölködők közt felosztatni hozá javaslatba. Az indítványt tevő t.­­biró’ meleg szavaitól meghatva a’ megyei közönség, ’s meggyőződve lévén azon törvényes hatás­köréről, miszerint magát a’ megyei szük­ségekre megadóztathatj­a , csak egy két ellen­­véleményü , részint a’ tárgyat marcalis gyűlésre halasz­­tatni kivánó , részint pedig adómentességüket erősségül előhozó nyilatkozatok után, miután e’ tárgy múlt alka­lommal épen jelen gyűlésre ki vala tűzve, ’s e’ szerint nagyobb nyilvánosságot bármiilyen marcalis gyűdésen is elérni alig lehetne, a’ tett indítványt határozatra emelé , ’s 10.000 pengő forintot, a’ múlt országos terhelt’ kive­tése­ alkalmával elfogadott kulcs szerint, feloszlatni el­­rendelé, úgy azonban, hogy a’ félteiken alul biró szegé­nyebb nemesség, kiket szinte nagyon ért az ez évben uralkodó szükség, a’ megrovásból kihagyassék; ellenben pedig, mivel itt a’ vagyonosság a’ szegénység’ felsegélé­sére igénybe vétetik, mindazon nemtelen kereskedők és iparűzők , a’ kik rovatos összeirásba első és második osztályba sorolva találtatnak, különösen az első 4 és a’ második osztályúak 2 pengő forinttal megadóztassanak. — A’ kivetett ősziét legfelebb februarba’ végéig , ha más­képen nem, szóbeli per’ utján beszedettessék, rajta gabona vásároltassék , ’s a’ végre kiküldött választmány által a’ szegény jobbágyok és zsellérek között kiosztassék. — Azon körülmény, hogy a’ kincstár nemcsak hazánk’ fő­városaiban , hanem egyebütt is , boltokat nyittatott, ’s azokban dohányt és szivarokat áruttat, bennünk abbeli aggodalmat szülvén , nehogy az, ezen szép reményekkel biztató iparág’ letiprására szolgálhasson, e’ végett a’ nm. helytartótanácsnak felirást határoztunk , ’s egyszersmind jövő országgyűlésre küldendő követeinknek utasításul ad­juk , miszerint a’ netalán szőnyegre hozandó dohány­­monopolium ellen minden tőlök kitelhető módon legye­nek. Néhai Horváth István’könyvtára és iromány-gyűjte­ményének országos megvételét ellenben utasitásba foglal­juk. — A’ többi szőnyegre került tárgyak nem birtak közérdekkel. — 1. 1. Il-ik felszólítás a’ vukovár-fiumei vasút’ élőmunkábra tett ’s félrészben már be­fizetett aláírások’második felének befizetése iránt. Azon t. ez. részvényesek, kik előmunkálati aláírása­iknak felét már befizették, ezennel tisztelettel értesittetnek, hogy az uj ideiglenes részvényjegyek már elkészültek, ’s a’ második V.­gyének, vagy is az előmunkálati aláírás’ második felének befizetése és az eddigi ideiglenes jegyek’ visszaadása mellett, ezekért a’ m. keresk. társaság’ irodájában (feldunajor Coburg-ház a’ Dunafördő mellett) akármikor kicserélhetők. Figyelmeztetnek egyszersmind a’ t. ez. részvényesek, hogy ezen második 1/­ n/n befizetésének véghatáridejeül 1847-ki martiushónap van kitűzve. Miszerint pedig a’ közönség velünk együ­ttm­éltányolhassa a’ részvétet, mellyel vállalatunk pártfogoltatik ; a’ t. ez. részvényesek pedig aláírt öszvegeikre (mellynek felét már befizették) emlékeztessenek, ezennel közhírré tesszük azon aláírók­ névsorát, kiket ezen hirdetmény illet, az újabb alá­írókat egy következő hirdetményben szintúgy közhírré te­endők : Aigler János 500 pft, Andrashevics Márk 2, Armprusz­­ter János 3, Armpruszter Pál 3, Balogh József 100, Balogh László 5, Banhauer József 10, Bartakovics Auguszt 40, gr. Batthyány Kázmér 1000, Berzeviczy Titus 10, Bettelheim Mark 50, Bezerédj István 200, Bezerédj Pál 100, Bikkesy Károly 4, Birra András 2, Birra György 6, Birra Mária 5, Birra Szilárd 3, Bocsor István 2, Borovicz Jakab 2, Borsody András 125, Boschán József és fiai 200, Boscovicz J. L. 1500, Braun Jakab 50, Brüll E. és társa 50, Brunner Fe­rencz 100, Burgmann Károly 500, Burián Antal 3, Csanády Ferencz 100, Császár Sándor 10, Cseh Antal 50, Cseh Edu­­árd 25, Csellikovics Péter 25, Czobell Albert 200, Damja­­novics Gy­örgy 2, Danielis János 50, Denk Fer. 7, Dessewffy Jób 5, Dessewffy Otto 2, Dimitriovics Sándor 4, Dubravay Já­nos 5, Dulkay János 10, Dumcsa Döme 500, Egressy Ga­lambos Sámuel 50, Ehrend­eczberger József 3, Elekes András 1, gr. Eltz Hugo 400, gr. Eltz Károly 100, Fabricius József 500, Fejérváry Miklós 100, Fleischer D. 50, Fü­lesy Pál 50, Georgovics György 2, báró Gerliczy Vincze 5, Glacz Antal 10, Glacz József 1, Gombos László 25, Gözsy Ferencz 6, Groh­mann Móricz 50, Hagenauer J. 300, Hajnóczy Sam. 1, Halbauer J. G. 500, Hanlikovics Istv. 5, Hausner N­. N. 50, Hell Ödön 3, Hertelendy György 2, Horváth (Petrichevics) Lázár 100, Hueber Zsigmond 20, Jaeger Józs. 5, Jalics Fe­rencz 500, Jancsik Ján. 3, Jancsó István 5, Jankó Vincze 50, Jankovich Antal 25, Jankovich László 200, Jurenák Pál 200, Ivancsics Victor 20, Kanicz M. L. és fiai 200 Kann Herman 50, Karácsonyi László 5, Karlovszky Zsigm. 10, Kuppich Adolf 25, gr. Khuen Henrik 100, Kirchbaum Má­tyás 10, Kirchenbaum Mátyás 5. Kisbéri takarékpénzt. 2, Kiss János 1, Kiss Lőrincz 5, Klobucsár Gyula 50, Klein Dávid 5, Konek Fer. 5, Kontics György 1, Koppel L. M. 100, Korda Erzsébet 4, Kossuth Lajos 500, gr. Kotulinszky Jó­zsef 50, Kovács Katalin 1, Kovács János 1, ismét Kovács János 100, Kovácsy Ignácz 5, ismét Kovácsy Ignácz 5, Kozma József 100, Kraj­cso­vics Ferencz 2, Krajcsovics János 25, Kreuter Ferencz 25, Kulungyics Ágoston 5, Kun József 250, Kunevalder testvérek 200, Lasky J. és fia 250, Lekitch Elias 500, Lendvayné assz. 2, Lőwy Jakab 125, Libasinszky Károly 500, Lichtenstein és fiai 100, Liedemann J. S. Frid­­rik 500, Linczer B. Károly 60, Lobmayer Antal 10, Löwy Fülöp 100, Ludvigh Ferencz 5, Ludvigh Károly 5, Lumni­­czer Józs. 125, Macsánszky Pál 2, Málír Ant. 25, Máhr Gyula 1, ifj. Majláth György 100, Mandl Jánnos 50, Mandl Joa­chim 100, Mandolffo II. József 500, Marczibányi Lajos 200, Marczibányi Livius 200, Markovics Bazil 3, Marinko­­vics János 5, Marton József 2, Matics Abraham 1, Mautner Antal 50, Mayr L. József 400, Mekler J. 325, Menczer Lipót 2, Mészáros Gáspár 3, Mihajlovics Justin 5, Mi­­hajlovics Szilárd 12, Mihajlovics Tivadar 3, Milkovics Antal 1, Milkovics Zsigm. 1, Mühr Antal 5, Müller Károly 5, Mank Móricz 75, Nádassy István 200, Nagy Károly 5, Netter Albert 60, Netter Béla 100, Nikolics János 5, Novics Gy. 2, hg Odescalchi Livius 100, Oszvald testvérek 500, Panián Alajos 5, Panián János 5, Parcsetics Imre 5, Parcsetics Márton 5 , Patelics Gábor 10, Peneder Pál 5, gróf Pejacsevich János 2, gr. Pejacsevich Pál 10, gr. Pejacsevich Péter 300, Perczel Móricz 150, Petrovics Pál 10, Petrovics Tivadar 30, Pfeifer Constantin 50, Pirniczer Zsigm. 100, Ponczen Károly 75, Poroszkay Ignácz 1, Prá­­gay Károly 25, b. Proff Erzsébet 1, b. Profi Károly 3, b. Putheáni József 200, Reichl W. Frigyes 200, Reisner Vilmos és Gerson 750, Riszter Károly 5, Robitsek József 1000, Rogulits Demet. 5 , Rogulits János 10, Róny János 5, Ruttkay József 100 , Samphir­ Anast. 5, Schloss Lajos 200, Schloss Móricz 1000, Schöberl József 50, Schodel Róza 1 , Schönfeld Hermann 25 , Schönwald Hermann 100 , Schulhoff­ Móricz 105 , Schulhoff M. J. 50, Sebő Kár. 5, Singer Fridrik 5 , Somssich Pál 200, Spitzer Salamonn 5, Steinbach József 5, Somssich Pál 200, Spitzer Salamon 5, Steinbach József 5, Stern Henrik 25, Stessel La­jos 30, Stettner Istv. 5, Stippel Fabian 5, Strasser Fülöp 160, Streim György 50, Szverteczky József 2, ifj. Szabó Pál után magy. keresk. társaság 1000,Szalay Kár. 5, Szalay Ján. 1, Szalay Józs. 1, gr. Szapáry Miklós 100, Szathmáry Sámuel 5, Széky Béla 4, Szentkirályi Móricz 50, Szevér János 5, Szí­jártó Mih. 2, Szmekál J. 5, Sztepancsevics Gábor 5, Sztoj­­csevics János 2, Szűry Lajos 5, Takácsy Ignácz, 2, Tassner Antal 50, Tichy János 2, Tímár Elek 5, Tomekovics Adolf 1­, Tóth János 5, Tóth Lőrincz 25, Trefort Ágoston 50, Turr­ P.100, Ullmann Károly 200, Ullmann Móricz 3000, Urbanecz Vilmos 2, Valero J. A. 2750, Wehle Vilmos 50, Weil Leopold 50, Weisz B. Ferencz 1000, Weisz Jakab 1, Velczel Antal 5, Welkov D. 10, Venczel Gusztáv 2, Veres Károly 1, b. Wesselényi Miklós 2, Wesseli János 5, Vlasics János 5, Wolf C. M. 500, Wolfner Zsigm. 125, Vranyiczá­­nyi F. A. 100, Vukasinovics Péter 10, Zákó Istv. 20, gr. Zichy Mannó 200, gr. Zichy Ottó 100, Zimmer D. és társa 1500, Zomborcsevich Ferencz 20, Zsitvay József 100, Zsitvay Mária 60. Összesen 32,760 pft, mellynek fele be van fizetve, máso­dik fele, az ideiglenes részvény-jegyeknek újakkal kiszerelése mellett, jövő martius’ végéig befizetendő, ’s 6,552,000 pft. részvénytőkét képvisel. Az újabb aláírások’ névsora szintúgy közöltetni fog. Kelt Pesten, dec. 27. 184­6. — Kossuth L­a­j­o­s s. k., társasági képviselő. 3 KÜTLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Lajos Fülöpnek, ki köztu­­d­omás szerint nagy befolyással van Francziaország’ po­­liticájának intézésébe , fő czélja Angliával a’ szives egye­tértést, melly a’ Montpensier herczeg’ házasságával fe­lettébb megzavartatott , ismét visszaállítani. Guizot ugyan, hir szerint, folyvást azt állítja a’ királynak, hogy valameddig whigek ülnek Anglia’ kormányán, az lehet­­len, de Lajos Fülöp’ szigorú kitartása az igyekvésben világhírű. A’ szives egyetértés’ visszaállitását remélették elérni a’ krakói ügygyel, ’s azért öleltetett fel az olly nagy készséggel kezdetben, ’s ezért igyekeztek későb­ben minél inkább simábbá tenni legalább külszinleg a’ dolgot, minél inkább édesre czukrozva mondani meg az éjszaki hatalmaknak, hogy bűnt követtek el. Háborút ugyan senki sem várhatott, ’s bizonyosan legkevésbbé a’ nyugoti hatalmak gondoltak arra, ’s a’ mennyiben arra gondoltak is, ez csak annyiból állott, mikép’ lehet azt legügyesebben kikerülni, mert hiszen a’ háború mindenik­­nek nagy zavart tenne számolásában, és aztán szabadelvű szempontból is nem sokat ért volna az a’ mostani alapon, hogy t. i. a’ bécsi kötések meg vannak sértve, mert ezek csak a’ csekély Krakónak biztositának függetlenséget, te­hát csak ezt lehetett volna visszakövetelni ezen alapon, és igy ez nem sokat ért volna. És igy most csak oly­­lyanok várhattak háborút, kik nem ismerik a’ körülmé­nyeket. Mind e’ mellett e’ harczi zaj igen alkalmatos esz­köz volt Francziaországnak Angliával a’ szives egyetér­tést ismét visszaállítani. Palmerston lord azonban, mikép’ tudjuk, nem fogadá el Francziaország’ ajánlatát, közösen

Next