Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-30 / 855. szám

azok ellen viszhangokat keresve , arra csak azt felelegi , hogy ez egész év’ folytában nem tartattak törvényszabta rendes napokon törvényszékek. Tessék felütni a’ törvény­­széki jegyzőkönyveket. 2) Birák törvényes időben egy­szer sem választattak. 3) Mert megtörtént, hogy az ügye­lőt jelentő czédulába vagy a’ vádlókönyvbe beirt vádak’ nehánya, rendezői parancs’ következtében, kitöröltetett, mit a’ szinházi törvényk. 17 czikke’ értelmében 6 kros (minden forinttól) büntetés alatt senki sem tehet. 4) Mert törvényszéktől elbocsáttatásra itélt­ tagok — az ügy­vivő által önkényesen visszavetettek, mire hatalma sen­kinek sincs. 5) Hogy nyilatkoztak is bírák az ügyvi­vőnek, miszerint illy körülmények köztt, ha lelkiismerete­sek akarnak lenni,törvény szerint szigorúan nem­ ítélhetnek. Orvosoltatott-e? Ez mind akár egyéni hiba, akár nem,alapja a’ rendszerben van. Nem az a’ kérdés, hogy a’m. gróf látta-e a’ törv.szék’ ítéleteit, hanem hogy minek és miként szer­­kesztvék azok, a’ mellyeket látott. Azok az üdvös és a’ színház’mind jelenre mind jövőjére valóban fontos lépé­sek, mellyeket a’ m. gróf tett, és a’ mellyekről nem lehet tisztelettel nem emlékezni, kívül esnek a’ rendszer’ kö­rén, mellyről szó van , és nem a’ jelen igazgatási forma’ kifolyásai, hanem személyes intézkedései a’m. grófnak. Itt a’ rendszerről van szó. Már most illy, a’ fentebb emlitett körülmények köztt a’ próbák’ rendetlenségének czáfolatául olly erősséget hoz fel, hogy : „miért nem vádoltam azokért a’ rendezőséget, midőn vádló mindenki lehet?“Ez bizonyításnak szép. Kár volt egyúttal a’ közönséget is meg nem kérdezni, hogy: az előadás’ pontatlan kezdéséért, a’ játék közben elő­fordult rendetlenségekért miért nem vádolta a' rendező­séget? A’ felhozott három ok sem erősség. Ha dráma és opera összeütközik, nincs a’ repertoiinak olly drámája és operája, mellyet reggeli 8—2 óráig el ne lehessen pró­bálni, ha mindkettő valódi főpróba; — ha egyik rendel­kező , egy vagy két felvonás más napra vagy estére ma­radhat, mert a’ közelebbi előadás’ főpróbája az első, és a’ karszemélyzet is a’ szerint használtatik. Hogy alkalmas próbaszobák nincsenek, ez még nem azt teszi, hogy a’ mi ilyen van, abban rend ne tartassák. A’ mi észrevételeimnek az illetékbeli közlését és ezeknek a’ jelen ig. forma iránti panaszát illeti: értesitő ú­r (akárkihez is van benne szerencsém, minthogy az letk. a’ szinház’ hivatalos lapja, hivatalos kútfőnek kell tekintenem) tegye kezét szivére , és feleljen meg magá­nak : értesitő ur’ jellemzését megköszönhetnék az érdek­lettek, miután (Életk. 424.1.14—15 sor) oda nyilatkozik, hogy mit mondottak , azok biztos alapul nem szolgálhat­nak, azaz: szavuknak hinni nem lehet. Tekintélyes sze­mélyt állítok elő, ki ez ügyben kísérleti lépést. Ha ész­revételeim azért nem ismertetnek igazságosaknak , mert nyilvánosan közöltem, és ha nem közlendeztem, elismer­tettek volna, úgy bevallotta eti­átlanságomat. Azon állí­tásra, hogy észrevételeimet miért nem tevem korábban, megfeleltem czikkemben. Hozzáadom még, hogy ez az igazgatóságra nézve némellyekkel a’ szerződést megnehe­zítette volna. És ha az ellenem intézett czáfolatnak minden sora igaz volna is, mit állitna ellenem, ki nem egyénekről, nem azok’ tisztaságáról, hanem rendszerről szóltam ? Nem azt tenné-e, mit még czikkemben mondok, hogy ha a’ szak­mákra osztott foglalkozás valódi ügyszeretettel kezelte­tett, annyival erősebb bizonysága az igazgatás’ jelen for­mája’ czélszerűtlenségének. Hogy mi az óhajtandó, elég világosan megmondom , és még világosabban kifejté e’ lapok’ t. szerkesztője. ’S ha — felteszem — elvileg helye­selhető volna e’ rendszer, alkalmazható-e? Kiviláglott, minő védkarokkal bir és alapokon nyugszik, mert bajnokai nem készek először is becses személyeket (úgy a’ hogy) kimosni, aztán lemondani — (mit beszéltem én ?), és megismerteték azon fegyvert, mellyel nyilvános ügyfeletti értekezéskor csekély személyem ellen birtak, és használni el nem mulasztottak. — Minek okát azonban nem keresem. Én igazgatási formáról szóltam; nézze bárki a’ czikk’ czimét; személyeket bántani nem akartam. Hogy a’ rendszer személyekhez van csatolva, arról nem tehe­tek. Kiskorúságunk’jele, hogy nyilvános ügyben kedves énünk az első, és érzékenykedünk. Értesitő urnák leczkéit visszautasítva, nézeteim mellett megmaradok, és azt mondom Coriolannal: „Szeretni fogtok egykor en­­gemet.“ — Czakó Zsigmond. Nyilatkozat. A’ Honderű’ ezidei 10. sz. követ­kezőt olvastam : ,,A’ nemzeti színház’ igazgatósága egész hűséggel ragasz­kodván a’ drámabíráló választmány’ Ítéletéhez, Jósika Miklós’ Kordokubász cz. drámáját is, ámbár azt egy tekintélyes írói ’s bírálói kör, mellyben szerző azt felolvasta, egyhangúlag ki­tűnő jelességűnek lenni elismerő­, a’ választmány’ bírálata alá bocsátani kívánta. Reméljük, hogy nem sokáig fog a’ mű, bírálat alatt vesztegleni, hanem rövid időn előadatásához hal­lunk létem­i készületeket. —“ tehát, hogy hálával érzem magamat lekötelezettnek a’ nem­zeti színház’ igazgatója iránt, mikép’ rólam azon nevetséges hiúságot fel nem tette, hogy én a’ biráló választmány’ ítélete alól ki akarnám vonni magamat, mikor egy b. Eötvös, Vörös­marty ’s annyian mások, kiknek színműveik elhatározott si­kert arattak, annak alávetették magokat. Végre nyíltan ki kell fejeznem azt is, hogy egyáltalában nem vagyok azok’ vé­leményén, kik a’ biráló választmányt feltétlen kárhoztatják azért, mert Areopagukon keresztül ment darabok nem mind arattak sikert. — Europa’ első rendű színházaiban elég darab bukott már meg, melly privát felolvasás’ alkalmával nagy tet­szést nyert. — Szinműre nézve a’ válságos (eriticus) időszak, az előadás maga, ’s színműről helyes ítéletet csak szini elő­adás után lehet követelni. Kordokubász ez, drámám, ha elfogadtatik , — honunk’ első rendű színészei által fog adatni, miveit közönség előtt, ’s igy minden megtörténend, mit darabom’ érdekében óhajthatok. — Jósika Miklós. * 4 » Alól irt kinyilatkoztatom, mikép’ a’ nemzeti színház’ derék igazgatója ’s tisztelt barátom gr. Ráday Gedeontól nem is vártam egyebet, mint azon szoros igazságérzetet ’s részrehaj­­latlanságot, mellyet Kordokubász ez. darabomnak, a’ tisztelt drámabiráló választmány’ ítélete alá terjesztésével tanu­­estott. — Eddig szini előadásra jutott darabjaim nem arattak olly fényes sikert, hogy a’ legtávolabbi igényem lenne, egy, még ezen esetben is, helytelen kiváltságot követelni. Kimondom Törvényhatósági dolgait. BÁCSMEGYÉBŐL, márt. 22-kén. Mi is egy kevés figyelmet kérünk , nem azért, mintha bámulatos dolgok­ról beszélnénk, mert az efféléknek nem nagy bőségében vagyunk, hanem mivel olly vidékről írunk, honnét arról, minő az élet és mozgalom, ritkán hallanak valamicskét mások. — F. hó’ 15-ben évnegyedes közgyűlésünk kez­dődött, ’s főispán ő maga üdvözlő beszédében különösen a’ tisztikart hivatalos kötelességének teljesítésére hatályo­san felszólítván, jelenté nyelez kiskorú árvát maga után hagyott M. K. szki­ónak csak iménti elhunytak; — az­után B. K. megyei főorvos’ kimultával ürességbe jött fő­orvosi állomásra Szép György orvostanárt kinevezvén, — a’ kisgyülésről ide utasított következő tárgyak kerültek elő : — felolvastatott legf. helyről érkezett két rendbeli kir. rendelvény , mellyek’ elsője egy feloldó országbírói parancsot megsemmisít; — a’ másik a’ megyének azon végzését , mellynél fogva bizonyos szóbeli ügyben hozott ítéletnek végrehajtására hatalomkart rendel, az okból, mivel a’ kérdéses per nem szóbeli, mint előadva volt , hanem ünnepélyes, — megsemmisíti; ez utóbbinak foly­tán a' szóbeli per’ mivolta felett hosszúideig tartott tanács­kozás közben — főispán ur felszólítá a’ tisztviselői kart, hogy az 1729-ki 25-ik t.czikk’ rendeletéhez képest hiva­talos irományaikat a’ bitang marhák’ jegyzékével együtt minden év’ végével, a’ levéltárba leendő eltétel végett, a’ közgyűlésre hozzák be , melly felszólítás végzéssé emel­tetvén, m. alispán ur a’ megyének ama’ határozását, melly szerint ünnepélyes perekben az idézett félnek megjelenési helyül mindig a’ megy­e’ székvárosa tűzessék ki, továbbá is életben tartatni kiváná, — e’ figyelmeztetés azonban viszhangra nem talált , mivel a’ perek úgy is a’ megyei pertárba szoktak beadatni. — A’ sófuvarozás’ érdekében érkezett intézvénynyel nem lévén tudatva a’ sómennyi­ség, melly ez idén adózóink által lesz szállitandó, — e’ tárgyban majd akkor fogunk intézkedni, ha az érdeklett sómennyiség velünk közölve lesz. A’ főügyész most is felhozd, mikép’ az adózót e’ szállitásra törvényesen szo­rítani nem lehet. Z. J. J.biró pedig nyilvántá, miként ha e’ teherviselésére az adózó kényszerittetnék, ez a’ leg­nagyobb sérelem lenne; — de nincs is szüksége annak , hogy az adózó sófuvarozásra szorittassék , mivel midőn a’ kincstár Szegedtől Bajáig mázsájától 14 krt fizet, a’ sónak vállalkozók általi szállítása sokkal kevesebbe kerül. Mohács városa’tanácsának legf. helyről lejött folyamod­ványa , melly szerint Bács felé vonulandó dunai révnek felállithatására magának engedelmet adatni kér, vélemé­­nyes tudósítás végett a’ megyének által küldetvén, ez ama’ választmánynak, melly a’ Szekcsőről Monostorra vezető átkelés iránt teendő vizsgálattal már előbb meg­­bizva jön , olly végből adatott ki, hogy Baranyamegye’ küldötteivel e’ közlekedési vonalok’ czélszerüsége felől együtt értekezvén, jelentést tegyen. — Felolvastatott továbbá a" nm. helytartótanács* intézvénye, melly a’ gőz­haj­ótársaságnak legfelsőbb helyre beadott folyamodványa’ következtében érkezett, ’s mellyben oda utasittatik e’ megye , miszerint a’ Dunán malmokkal biró molnárokat felszólítsa, hogy ezek éjjelenként malmaikra égő lámpát helyezzenek, habzó deszkát állítsanak, éjjeli őröket tart­sanak ’stb. — ennek kapcsában L. K. m. alispán ur szót emelt az érintett társaság’ ama’ nálunk meg nem hirdetett szabálya ellen, melly szerint minden elveszett málha’ font­jáért, habár a’ kár ezerekre rúgna is, — a’ társaság csak 1 pftot fizet, ezt törvénytelenségnek tartja, ’s kijelenté, mi­szerint ha illynemű károsodott valamikor hozzá folyamodik, nem a’ társaság’ szabályai szerint, hanem törvény’ értelmé­ben fog ítéletet hozni. — Ellenében felhozatott, mikép’ könnyen történhetik, hogy valamelly kalandor ládáját ho­mokkal megtöltvén, elsikkasztja, ’s aztán nehány ezerre menő kárt fog követelni, ’s ha az alispán’ nézete mindnyá­junkévá válnék, úgy a’ gőzösön minden darab málha egyenként lenne kikutatandó; — a’ kinek az említett sza­bályok nincsenek ínyére, ne menjen gőzösre. — Az intéz­­vényt illetőleg a’ nézetek általában abban öszpontosultak, hogy ha a’ gőzhajótársaság húzza a’ roppant hasznot, vi­selje a’ terheket is, tűzessen ki maga lámpákat, állitson őröket, mi adózóinkra illyféle terheket róni nem fogunk; meghirdetjük ugyan az intézményt, de a’ foganatról nem kezeskedünk ; emlittetett egyszersmind sajnos helyze­tünk, hogy nálunk, úgy, mint például a’ Rajnán, verseny­zők nincsenek, mivel a’ hatalmas társaság minden verse­nyezni akarót kifizet, tegyen csak károkat, letartóztatjuk hajóját ’stb. Mi történjék a’ katonai szolgálatban levő egyének’ ingó javaival ? soká vitattuk; mig végre egy e’ tárgyban érke­zett intézvényt, mellyben az mondatik, hogy az illyen ja­vak iránti intézkedés a’ katonai hatóságot illeti, elfogad­tuk, mivel az 1830-ki 9-ik t.czikk világosan, az 1840-ki 2-ik t.czikk pedig valamennyire azt rendelik. Somogymegyének a’ részek’ visszacsatolását illető le­velét, mivel e’ tárgyban már végzésünk van, tudatul vet­tük ; Torda-, Doboka-, Alsófehér, Belső- és Közép-Szol­­nokmegyék ’s Háromszék’ levelei az unió’ érdekében visz­hangra találtak ugyan, de a’ részek’ visszacsatolásának sürgetésétől azért el nem állunk; Borsoddal honosítási törvényt mi is szorgalmazandunk ; Baranya’ Rvei tudat­ják velünk, hogy csak rövid idő alatt 600 pár lovat loptak el náluk ; az e’ nemű tolvaj­lások’ gátlására készült szabá­lyait ’s marhás leveleit meghirdetés végett szolgabiráink­­nak kiadtuk; Horváth István’ könyvtára’ megszerzése iránt már intézkedtünk, és igy Nógrád’ levelét tudomásul vettük; Sáros’ két rendbeli levelét nem pártoltuk. És most a’ zágrábi levél olvastatott fel : béketűréssel végig hallgattuk, — főispán ő maga a’ benne felhozott némelly adatok’ ellenében czáfoló észrevételeit ’stb., hogy Zágrábmegye attól, mit eme’ levelében kér, már maga is elállott, — előadván, M. P.­tb. — miután múlt és jelen­kori sajnos helyzetünkre egy futó pillanatot vetett, fel­szólító a’ BRet, méltatnák figyelemre egy testvér-megye’ panaszát a’ viszonosság’ elvénél fogva is; ’s mivel felírás’ útján különben sem várhatjuk a’ zágrábiak’ bajai’ orvosol­­tatását, adjuk ki e’ levelet legalább az országyülési utasí­tásokkal foglalkozó választmánynak ; ketten pártolták in­dítványát; jobbra balra vitt az ellenkezőkkel, kik mon­dották , mikép’ Zágráb maga ügyében mint fél lép fel, panaszát egyoldalúlag terjeszti elő, ’s igy diplomaticai hi­tele nem lehet; ott van a’ kir. biztos, majd megvizsgálja az ügyet, és a’ bűnösök lakolni fognak, majd meglátjuk, meg van-e sértve a’ megye’ autonómiája, ’s ha igen, igaz­ságos ügyét pártolandjuk mi is; visszás dolog, mikor a’ biztos elleni rágalmakkal kívánt a’ megye magának elég­tételt szerezni,­­s ha a’ kitételek nem valók, úgy a’ rágalma­zóknak lakolniok fog kelleni és igy tovább. M s­­tb. látván, hogy jobb lesz inkább, ha hallgat, mert úgy borzasztó ki­sebbségben maradt,kijelenté, hogy „körömszakadtig magá­nyosan miért küzdene; történjék a’ levéllel bármi, nem törő­dik vele, bezzeg ha majd a’ kölcsönt visszaadják, ’s nekünk sem fognak hinni, ámbár pecsétes levelet küldendünk, és nem ollyat, mint egykor Hont küldött. “ És mondva jön: „és te ód levél! tudatul vagy véve, távozz előlünk a’ sötét or­mok alá,’s aludd csendesen rokoni­­dal együtt örök álmo­dat.“ — Az első napon, még V. B. főbíró’ hivataláróli le­mondása olvastatott fel. (Folytatjuk). — Kerekes S. BARSBÓL. *) Folyó hó’ 8-kán tartatott é­vnegyedes közgyűlésünket elnöklő első alispánunk nyitá meg. Ta­nácskozásunk’ tárgya Zágrábnak e’ lapokból ismert levele volt, mellynek, valamint az ahhoz csatolt felírásnak fel­olvasása után, elnök első alispán szükségesnek tartá figyel­meztetni a’ rendeket, hogy mindazon események, mellyek a’ felolvasott zágrábi felirásban elsoroltatnak, a’ múlt év j unius’ 15-dikén tartatott közgyűlésben előfordultak , kivévén a’ turopolyai grófnak legközelebb történt hivata­lától­ felfüggesztetését; czélszerűnek tartaná tehát, vala­mint múltkor, úgy ez alkalommal is e’ tárgyat az ország­gyűlési utasításokkal foglalkozó választmányhoz utasí­tani. — R. J. melegen karolva fel az ügyet, mély tár­gyavat­ottsággal taglalgatá a’ zágrábi felirásban elősorolt eseményeket. Alkotmányunk’ főalapja — úgymond — személy-’s vagyonbátorság’ fentartása. Eleink’ hazafias törekvése leginkább abban központosult, hogy társas lé­tünk’ emez egyedüli biztosítékát megőrizhessék; — ’s alkottak törvényt, melly szerint magyar felett csak magyar biró ítélhet; elvonattak ez által sok szomorú következé­sek , mellyek hajdan német birák által okoztattak; ébren őrködtek eleink, hogy névtelen ’s hamis feladásokkal egyesek’ személye ’s vagyona ne veszélyeztethessék , ’s alkották az 1­805-diki 5 dik törvényt, melly a’ feladók’ neveit ’s a’ vádakat a’ vádlottal közölni szigorúan meg­hagyó. Ellenkezőt lát szóló a’ felolvasott iratokból; össze­ütközőnek látja az imént felhozott törvénynyel a’ turo­­polyai grófnak hivatalátóli felfüggesztetését,mert a’ nélkül, hogy a’ vádló ’s ellene felhozott vádak vele közöltettek , a’ nélkül, hogy kihallgattatott, ’s a’ törvényrendelte vé­­delmezési jog neki megengedtetett volna, hivatalától fel­­függesztetett. Törvénytelennek tartja elvégre azon ren­deletet , melly szerint Turopolya gyűlések’ tartásá­tól eltiltatik, ’s ez által alkotmányos legfontosb jogai’ egyikétől, helyhatósági jogai’ gyakorlatától elüttetik. Kívánja tehát ő felségét felírás’ útján megkérni, hogy a’ turopolyai grófot hivatalába visszahelyezni. kit a’ királyi biztosságtól elmozditani , ’s Turopolyát al­kotmányos jogai’ gyakorlatába visszaállítani méltóztas­­sék. — Ez indítványt kitörő helyeslés követte. — Támogatta ezen indítványt egész terjedelmében Fr. A. tisz­ti ügyész. Sérelemkép’ kiemelvén azt is, miszerint a’ Zágrábmegye által kiküldött követség, fensőbb ren­delet által, azon ürügy alatt, mintha az a’ működő biztos’ ellenőreid állíttatott volna, eltiltatott, holott Zágráb’ *) A’ múlt két gyűlésünkről tudósításom elmaradt. E’ tisz­tem’ teljesítését közbejött körülményeim tevék lehet­­lenné. Remélem, hogy ezentúl szerkesztő úr’ e’ részbeni várakozásának megfelel a’ rend. levelező. (Midőn ezt kérjük , egyszersmind bocsánatot kérünk a’ jelen tudósításban tett tetemes rövidítésért. — S­z­e­r­k.) 208

Next