Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-04 / 874. szám

jelöléseket tesz. — A’ választó polgárokon kivűl álló pol­gárokat mi illeti, újabb időben a’ múlt országyűlés előtt engedte meg ő felsége, hogy a’ követválasztásban az egész polgárság bizonyos számú polgárokat a’ választó polgárok mellé, kik a’ követet választják, választhasson; azonban ezen követválasztást illetőleg is még a’ k. kir. rendelet meghagyta a’ tanácsnál a’ követségrel kijelölés’ jogát, melly még nem sokkal ezelőtt a’ követeket, a’ vá­lasztó polgárság’ befolyása nélkül, saját kebeléből szokta kiküldeni. Végre megjegyezzük, hogy a’ választó polgá­rok’ 100 száma , kir. rendeletek és kiváltságok által, né­­melly városokban kevesbittetett, Pesten azonban nevel­tetett ; és hogy a’ tisztujitási idő 3 évre meghosszabbit­­tatott. *) Már most vegyük vizsgálat alá a’ k. városok’ igazga­tási jogait. Kezdettől fogva élvezték a’ városok azon há­romféle jogokat , mellyek a’ helyhatósági önállóságot ké­pezik, u. m. a’ város’ határához tartozó telek, föld és egyéb tulajdonbani önkormányzást, más törvényhatósá­­goktóli független törvény­szolgáltatást és végre önvá­­lasztotta fenyitő és rendőri igazságszolgáltatást. A’ 8 k. város’ szabályai, a’ budai városi jog és több kiváltság­­levelek czáfolhatlan bizonyítványokat nyújtanak a’ poli­ticai önkormányzásra, mennyiben rendeletek találtatnak bennök, a’ czéhszabályokról, mindenféle kereskedésről, az adóbehajtásról ’stb. A’ későbbi, ezekből kifejlő törvé­nyek megadják a’kir. városoknak, mint földesurnak, a’ királyi haszonvételek, patronatus, magvaszakadásbeli örö­­külési, szóval minden földesúri jogokat a’ k. város’ nemesi birtokára nézve ; egyébiránt a’ területet illetőleg rende­lik, hogy a’k. városok megyeház’ épitésére a’ város’ keb­lében , fizetés mellett , adómentes helyet kimutassanak ; a’ nemesi curiák adótól mentek legyenek , és végre a’ város’ lakosait polgári fekvő vagyon’ vételében idegenek felett elővételi jog illesse. A' k. h.tanács’ felállíttatása óta a’ k. városok, a’politi­cai tárgyakat illetőleg, ezen főkormányszéknek, törvény szerint alárendeltetvék, valamint a’ városi gazdálkodásra nézve a’ m. kir. kamarának ; egyébiránt a’ kir. városok­ban, helyhatósági jogaik’ létezése óta, a’ kormányzásban, a’ tanácsi foglalkozások a’ választó polgárokéitól elkülö­­nözvék. A’ szabályalkotási jogot a’ törvények k. városa­inknak olly módon adják meg, hogy azoknak hozatalakor a’ többség határozzon, azon többség, mellyet ismeret és tekintélyben kitűnő férfiak alkotnak. Egyébiránt a’ sza­bályok’ érvényességére a’ királyi jóváhagyás kívántatik. A’ fejedelem, törvény szerint is, a’ városi mind politicai mind törvénykezési kormányzás felett őrködik, e’ végre kir. biztosait kiküldi, ha a’ szükség kivánja, kiknek kikül­detése a’ szükség’ megszűnéséig szokott tartani. Meny­nyire közvetlenül résztvenni szokott a’ korona a’ városi kormányzás’ kezelésében, kitűnik azon országgyűlésből, mellyet Zsigmond király csupán a’ kir. városok, kir. me­zővárosok ’s más illyes helyek’ követeivel tartott. Az ezen országgyűlésen hozon decretum mind politicai ren­deleteket, mérték és súly, kereskedés harminczad, városi adózás ’stb., mind törvénykezési rendelkezéseket a’felebb­­vitel, szóval az igazságszolgáltatás iránt foglal magában."— A’ mi a’ megszorításokat illeti, mellyek a’ törvényekben ezen városi önkormányzásra nézve előjőnek, ezek többnyire a’ nemesség’ irányában történtek. Noha az országgyűlé­sek ritkán foglalkoztak a’ városi igazgatás’ külön egyes ágaival, de ha a’ nemesség’ polgári hatóság’ alóli kivéze­­téséről, valami indirect adózásról, vagy a’ városi fentar­­tási költségek’ kevesbítéséről volt kérdés, mindig tettek kivételt. Ez az oka, hogy az élelmi­szerek’ árszabási joga a’ megyéknél van , sőt ha a’ törvény egész kiterjedésben gyakorlatban volna, úgy minden portékák, művek és ké­szítmények’ árszabását is, az ipar’ gátlására , a’ megyék gyakorolnák ; de a’ szokás ezen veszélyt elhárította. A’ kir. városok nemesektől, a’ be- és kirótt vagyonért vámot, helypénzt ’stb. nem vehetnek , mit számos törvények rendelnek, sőt a’ városi szabályok , ha szinte a’ királytól meg is erősitvék, a’ nemesség’ irányában, mihelyt annak szabadságát érdeklik, érvénytelenek. Végre törvény ál­tal arról is van gondoskodva, hogy a’ k. városokban ház­zal bíró nemesek az adókiosztásra meghivassanak , nehogy rájok a' polgárokhoz képest az adó nagyobb mennyiség­ben rovassék. Minthogy minden kir. város egyes nemes személyként tekintetik, erőszakossági esetekben, vala­mint nemesi birtokaira nézve is, a’ megye’ hatósága alá tartozik; a’ 16. század óta pedig a’ kir. városok, mint holt kezek, nemesi fekvővagyon-szerzéstől tiltatnak. Látni tehát ezekből, hogy egész az újabb időkig a’ törvényhozás a’ városi ügyek’ részleteivel keveset foglal­kozott. Így péld. hogy csal­ ez egyet említsük, a’ pol­gárság az örökség- ’s öröködési viszonyokat illetőleg utaltatott azon törvényekre, mellyek a’ nemességet és birtokát illetik. De ezen törvények polgári birtokra épen nem alkalmazhatók, ’s épen e’ hiány adott alkalmat a’ városokban a’ szokásbeli jogok’ erős megalapitására. Ezért nem lehet csodálni, hogy a’ kir. városok, kiváltkép’ a’ királyság’ elsőbb századaiban, önszámukra polgárjogi rendelvényeket, mikép’ ezt a’ budai városi jog és a’ régi szabályok tanúsítják, saját magok alkottak, sőt hazai ügyeikben külföldi polgárjoghoz is folyamodtak, így péld. a’ szepességi városokban a’ magdeburgi jog általános érvénynyel birt, Zsolnán pedig (Trencsinmegyében) a’ tescheni jog, sőt ez utóbbi városból a’ felebbvitel nem hazai hatósághoz, hanem Teschenbe, külföldi törvény­székhez történt. Csak későbben a’ 17 században hozatott törvény, melly határozottan meghagyá, hogy a’városi ha­tóságok által hozott ítéletek országos törvényeken alapul­janak, de ezen rendelkezése a’ tövénynek valamint ezelőtt, úgy még ma is egészen ki nem vihető. Egyébiránt nem­csak kiváltságok, hanem törvények is biztositják a’ k. vá­rosoknak az önálló polgári és fenyitő hatóságot. A’ fe­­lebbvitelt illetőleg a’ k. városok tárnokiakra és személy­­nökiekre vannak felosztva, miszerint a’ felebbvitel aztán vagy a’ tárnoki — ezen igazi judicium pariumra, vagy a’ személynöki székre történik. A’ 7 szövetséges bánya­város is saját polgári igazság- szolgáltatással bir, ’s haj­dan nemcsak a’ kir. városok, hanem más városok is ügyeiket a’tárnoki székre apellálták. A’ tárnoki jog, melly 48 czikkelyből áll, ’s minden tárnoki k. városokban teljes érvénynyel bir, Rudolf király alatt szerkesztetett, és a’ pozsonyi országgyűlésen, 1603. nádori helytartó Istvánffy által kihirdettetett. Magán­jogot illető különbféle czik­­kelyeket alkottak a’ tárnoki városok’ seniorai is, mellyek még ma is egy részben gyakorlatban vannak, például a’ tárnoki szék’ szabályai 1609 és 1748-ból . Következ­tetni lehet a’ szokásjogból, hogy az előidőben a’ kir. vá­rosok’ nemes lakosai is ugyanazon polgári törvénynek voltak alávetve, ’s csak későbben kezdett a’ polgári bir­tok a’ nemes’ személyétől különválasztatni. Amaz mindig és most is polgári hatóság alatt állott, emez pedig az alól ki van vétetve. Kezdetben,’s ez történt a’ 17. század­ban, a’ városban lakó nemes azon adósságokra nézve, mely­­lyeket polgárok közt tett, polgári hatóság alá vettetett; egy későbbi törvény azt mondja , hogy a’ birtoktalan és két­séges nemes polgárok városi hatóság alá tartoznak. Majd aztán egy más törvény rendelte, hogy a’ birtoktalan vagy kétséges nemes városi lakosok végrendeleteiket a’ városi tanács előtt tegyék. Nehány év’ múltán egy későbbi tör­vény rendelé, hogy nemcsak a’ végrendeleti, hanem más ügyekben is az é­s a’ vag­­gyal felcseréltessék. De ezen egyenlő lábra állitás T. Leopold alatt megszűnt, mert ezen záradék: „birtoktalan és kétes nemes“ helyre­­állittatott, és ez gyakorlatban a’ legtöbb k. városokban idő’ jártával oda fejlett, hogy nemcsak a’ városi nemesek, hanem szolgáik’ személyei is a’ polgári hatóság alól las­sanként kivétettek. Csak a’ legutabbi csődtörvény tett egy lépést az egyenlőség’ némiképeni helyreállitására, mennyiben rendeli, hogy a’ birtoktalan városi nemesek és bukottak egyáltalában, a’ birtokosok is, ha bejegyzett kereskedők, polgári hatóság alatt állanak. Mikép’ felebb említők, a’ k. városok saját büntető ha­tósággal is birnak. Még Werbőczy’ idejében törvény ren­­­­delte, hogy a’ k. városi hatóság, a’ gonosztévő felett, ha szinte nemes is, ítélhet. Azonban egy későbbi törvény innen nemcsak a’ nemeseket, hanem szolgáikat is ki­vette. *) ------------­Magyar academia. A’ m. academia mult áprilhe’ folytán négy ülést tartott. April’ első napján összes (13-ik) academiai ülés tartatott Schedius Lajos igazg. és tiszt. tag’ elnöklése alatt, 22 tag’ jelenlétében. A’ mártiushó’ folytán tartott ülések’ jegyzőkönyveinek hitelesitése után, azon már általunk is megrótt körül­mény hozatván szóba, hogy a" márt. 29-iki összes aead. ülés, noha arra szép számú tagok összegyűltek, elnöklési joggal biró elnök-igazgató­ vagy tiszteleti tagok’jelen nem léte miatt meg nem tartathatott — illy kellemetlen lehe­tőségek’jövendőbeli kikerülése végett a’nagygyűlés’ elébe azon javaslat fog terjesztetni, hogy illy esetben a’ helyet­tes elnökséget rendes tag is viselhesse, ’s a’ jelenle­vők közt megválasztatási idejére nézve legrégibb tag vi­gye. — A’ titoknok bemutatta a’ különböző osztályok’ jutalomkérdéseire érkezett pályairatokat, mellyeknek be­küldési határideje i. é. mártius’ utósó napja volt. A’ két rendbeli, u. m. két nyelvtudományi, két philosophiai, két történet-helyirati ’s egy természettudományi kérdésre érkezett pályamunkák’ tömege bizonyságot tett a’ tudo­mányos érdekről ’s irodalmi mozgalomról, melly hazánk­ban évről évre növekszik; különösen a’ népnevelési juta­lomkérdésre 15 pályairat érkezett, ellenben a’ nyelvtudo­mányi második (irodalom­történeti) pályakérdésre egy sem, melly tehát uj versenyre tűzetni határoztatott. A’ pályamunkákról részletesen szóló hivatalos jelentés már közöltetett a’ lapokban. — Az académia felszólittatván, hogy a’ pesti kir. (József nevet viselő) Ipartanoda’ számára magyar nyelvtant dolgoztasson ki, e’ kívánatnak eszközlésére a’ nyelvtudományi osztályt bizta meg. _ Gróf Festetics Tasziló az 1522-iki „magyar zsoltáros kön­yv’“ leírás végetti átadását nem ajánlotta ugyan meg, hanem annak helybeli leiratását nem ellenzi, ’s a’ leiró egyénnek szabad szállást ajánl; minek folytán a’ másodelnök gróf ő excja a’ leiratás’ eszközlésére megké­retvén , egyszersmind Beély Fidél lev. tag bízatott meg, hogy ha majd a’ másolat elkészül, azt az eredetivel hely­ben összevetni ’s, a’ mennyiben szükséges lenne, kijavitni Sziveskedjék. — Intézkedés történt egy a’ tihanyi apát­ság’ levéltárában levő érdekes kézirat’ lemásoltatása vé­gett is. — Jelentetvén a’ titoknok által, hogy az acade­miai m­a­g­y­a­r nyelvtan’ első kiadásának minden pél­dánya elfogyott, ennek uj, javitott ’s bővített kiadása szükségesnek találtatott,’s az igazgatóságnak akként ajánl­­tatik, hogy ezen nemcsak szellemi eredményt , hanem pénzbeli nyereséget is bizton ígérő munka’ átnézőjének illő tiszteletdíjt rendeljen , ’s ha ez új kiadást is, a’ régi rendszerhez képest, a’ kiadó könyvárosnak engedné át, ezt olly feltétel alatt tegye, hogy a’ könyváros viszont, a’ biztosan várható nyereségért cserében, némelly az aca­demia által kijelölendő, régóta kiadatlanul heverő ’s ke­lendőséget nem ígérő elfogadott munkákat adjon ki. — Igen szép lenne , ha ez után nehány lebilincselt munka, melly évek óta várja börtönéből a’ szabadulást, isten’ világára juthatna már egyszer. — Nagy baj ez a’ pénzetlenség, melly tudományos anyaintézetünk’ szár­nyait zsibbasztja! Íme ismét egy oláh tanitó, névszerint Bota Mózes, folyamodott az academiához, hogy miután munkáját, mellyből az oláh ajkú gyermekek magyarul olvasni, irni, számolni ’s beszélni tanulhatnának, saját erejével ki nem adhatja, gyámolitsa őt e’ dicséretes szán­dékában az academia ; és ez, pénzügyi viszonyainak mos­­tohasága miatt, kénytelen azon sovány választ adni, hogy a’ kéziratot megvizsgáltatja ugyan, de ha még ollyan je­lesnek találná is, sem maga ki nem adhatja, sem kiadását pénzzel elő nem mozdíthatja, ’s minden, a’ mit tehet, az, hogy a’ szerzőnek bizonyitványt adand munkája’ használ­hatóságáról. — Végre Tasner Antal 1. tag a’ szent-gel­lérthegyi szőlők közt talált régi faragott kőtáblákra fi­gyelmezteti az academiát, mellyek’ megvizsgálására szak­értő tagok küldettek ki. A’ nyelvtudományi osztály’ápril. 12-kén, Schedius Lajos igazg. és t. tag’ elnöklete alatti szakülésében (14-ik) Fogarassy János r. tag a’ nyelvösszehasonlitás’ alapelveit fejtegette, ’s ezen elvek’ alkalmazását „összehasonlitó ma­gyar szótárából­ vett példákban terjesztette elő; Bajza József r. tag az idegen nyelvek’ használásáról ’s ennek a’ nemzeti erkölcsökre hatásáról értekezett; Vörösmarty Mi­hály r. tag pedig néhai barátja, a’ derék Vásárhelyi’ em­lékezetét két rendbeli szép sirverssel ünnepelte. — A’ fenebb említett Bota Mózes’ munkájáról kedvező véle­mény adatott a’ megbízott bírálók által, ’s számára ajánló bizonyítvány’ kiadása határoztatott. Ápril’ 19-ken a’ philosophiai osztály, ismét Schedius Lajos’ elnöksége alatt, tartotta szűkülését. Az osztály, a’ febr. 15-iki acad. ülésből arra volt megbizva , hogy a’ „hazai philosophia’ története’“ megírásának mi módon lehető eszközléséről bizottmányilag tanácskozzék. A’ ta­gok az e’ tárgybani rendszeres munkálkodást, sokféle el­foglaltságuk miatt, még most nem látják lehetőnek, ha­nem jelenleg elegendőnek tartják, ha a’ philosophia’ egy­kori történetirója’ számára anyag gyüjtetik , ’s ha egyes tagok , miként épen kedvök tartja , egyik vagy másik hazai philosophus’ életét ’s rendszerét megismertettetik, miként ezt ekkorig már Hetényi János r. tag Horváth Ádámra ’s Döbrentey Gábor r. tag Apáczai Csere Jánosra nézve tevék. — A’ philosophiai műnyelvre nézve, melly­­nek kérdését szinte bizottmányilag tárgyalá az osztály, azon nézet nyilvánult, hogy az egész philosophiai mű­nyelv’ munka alá vétele még most időelőtti volna, ’s hogy czélszerűbb lesz, ha egyes tagok a’ munkálkodásuk közben készitett műszavakat az ülés’ elébe terjesztik, vagy­­ennek tanácsát adandó alkalommal kikérik, melly után lassanként a’ műnyelv kiegészül ’s öszhangzásba hozatik. Ezen eljárást azonnal megkezdte Szilassy János osztály­beli r. tag, a’ r­e­l­i­g­i­o szó’ magyarítására az „egély“ szót ajánlván , honnét azután: egélyes , egélytelen ’stb. származnék; a’ ,,p­h­i­l­o­s­o­p­h­a­m­i“ magyarítására pedig a’ „bölcse­­“ szót , honnét : bölcselő (philosophus) ’stb., melly szavakat az osztály is he­lyeslett. — Végre Döbrentey Gábor rendes tag „Apá­czai Csere János erdélyi bölcselő’ élete és kora“ czi­­mü dolgozatát folytatólag olvasá, mellyt csak annyiban philosophiai munka, a’ mennyiben Csere János a’ czimben bölcselőnek mondatik, egyébiránt igen érdekes, helylyel regényes dolgozat. (Vége köv.) — * * Erdélyi »r­ad­iá«g­yivé»­Az ápril 22-én tartott XLIX. országos ülés. Tárgy: „Az úrbéresek’ szabad költözködéséről és ki­­költöztethetéséről“ szóló úrbéri X-ik törv.czikk. Jegyzőkönyvi hitelesítés után elnök ő nagymlga je­lentvén , hogy Barta Károly háromszéki követ, kö­vetségéről lemondván, helyébe Székely Károly, mint szinte Aranyos-szék’ volt követe, Fosztó Ferencz helyett Rácz István választattak, kik credentionalisaikat be is adák , felhivja a’ BRet az úrbéri X-ik törvényezikk iránti tanácskozásra. És ekkor Hunyadm. e. követe indítványt *) Verb. Ill . 20; 1715: 36; 1514:3; 1531: 18; régi rendszabályok Budavárosából: 1421; Zsigmond’ kivált. Budavárosának 1403, 1498; több város’kezes­ségi oklevelei 1381 ; budai városi jog ; Zsigmond’ ok­levele 1413 ; arany-bulla Nagy-Szombat’ részére 1238; a’kir. jövedelmek’lajstroma 1494; 1495; 1405: 13: Mátyás’kiváltságlevele 1488; 1542: 85; 1801: 1; 1808 : 13; 1681 : 43; 1718:43; 1723: 65; a’­ szabad városok’ régi rendszabályai (statuta); IV. Béla’ kiválts. Nagy-Szombat’részére 1238; I. Lajosé Loppéna’ ré­szére 1358; Bártfa’ kiváltságlevele 1320; 1320; An­drástól Győr’ részére 1295 ; IV. Bélától Nagy-Szombat­nak; Zsigmond’ oklevele Budához 1404; arany-bulla Nagy- és kis Pestnek Bélától 1244 ; I. Lajostól Nagy-és Felsőbányának 1376 ; 1681 : 41; 1647 : 78 ; 1609 : 44 ; 1608: 13: 28B *) Verb. Dl : 2; 1537 ; 1681 : 41 ; 1655: 34; 16; 1723: 112; 1715 ’stb.; 1542: 33; 1606 1647: 18; 1635 : 21 ; 77; 1647: 81; 1537: 15; 1655: 46; 1659: 127; III: 8 ; tárnoki jog 1602 tárnoki szék’ szabályai 1609 —1748; a’ sz. k. városok seniorainak czikkelyei 1564 ; 1405: 5­ 55; 1545 : 49; 1659: 49; 1723 : 36; 1805: 5; 1405 : 7; 1492 : 87; 1659 1715: 63; 1649: 19; 8; 1542: 35; III: 10; 1542: 34; 73 ; 1649: : 1, 2 : 71 1715 1649

Next