Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-16 / 881. szám

meg az idő, az időben levő tapasztalás, bölcseség az angol nemzetet; de kétes alapon nyugszik, mert nincs nagy pecsétekkel ellátott oklevélben megírva és kiadva, holott Angliában az egész alkotmány is csak az életben és nem­­ papirosra írva is van. A’ Hiradó’ ezen okoskodásában legf­ölebb csak annyira terjedő meggyőző erő lehetne, hogy azt mondjam : tehát jól van ; nálunk se mondassák ki, hogy a’ felsőháznak nincs adókezdeményezése, de azért valósággal csakugyan ne avatkozzék abba. Azonban ezt sem tehetem, sőt a’ Hiradó sem teheti következete­sen , mert mindketten eltérve attól, hogy rendszabályok nélkül legyen országgyűlésünk, nem állapodhatunk meg írásban, nem jövendő jogokban, rendszabályokban. „Az elnök iránt javaslati módosítások szinte ollyanok, mind a’ Hiradó, mellyek a’ tiszta szabályzat’ hatáskörén túlesnek. — Az elnöki jogok’ illy módoni megszorítása, mint javasoltatik, szükségessé tenné, hogy előlegesen az elnök’ személyében központosított föladások más képvise­lőkre ruháztatnának.“ De hiszen épen ezért javasoltam a’ kormány’ képviselőinek helyet adni, ’s igy van az egész­ben az összefüggés, melly az egész javaslatok’ olly tulaj­dona, mellynek valamint egy részről meg kell lenni, úgy más részről figyelem elől nem vesztendő. Czikkiró továbbá ,,a’ tagok’igazolásának kérdését sem tekintheti egyszerű szabályzati kérdésnek.“ Ez iránt nem lehet mást felelnem, mint azt, hogy részemről én továbbá is rendszabályi tárgynak látom ezt. A’ dolog’ lényegére nézve is , azon főoknak, melly minden dologban egy szokott lenni, folyvást azt tartom, miszerint tagjai­ jogai­nak igazolása minden gyűlésnek természetében fekszik. Különösen természetében fekszik ez az országgyűlésnek, mellynek házai , mint törvényhozó hatalmak, felségi jo­got gyakorolnak. Czikkirónak azon ellenészrevételére , miszerint a’ kiküldetés’ helyességéről senki sem ítélhet helyesebben, mint maga a’ küldő, maga legjobban meg­felel , midőn rögtön ezután, habár különállva szándékoz­ván folytatni, igy szól: ,,a’ körül forog tulajdonkép’ aj vita, hogy ha a’ választó testület maga, akárminő okból, fölzavarva lévén, egy akaratunak vagy törvényes többség által képviseltnek nem tekintethetik, ki legalkalmatosabb, ezen viszony’ megvizsgálására és megbirálására.“ — Ezen szavakból ismét azt következtetem , hogy czikkiró e’ részben is egyetért velem a’ dolog’ lényegére nézve, miért is teljes szivemből örvendek, ’s üdvözlöm őt, kit bizonyo­san előbb utóbb a’ szabadelvű párt’ soraiban fogunk látni. A’ szóhely­ (tribune) főokának részemről a’ hallás’ biz­tosítását tartom. A’ teremnek minden részéből lehetlen a’ szónokokat egyenlően hallani, ’s nem is lehet azoknak minden helyről az egész házzal szemben lenni, az ollyan szónoklat pedig, midőn a’ szónok’ szemeit nem lehet lát­ni, a’ hallgatóra nézve mindig elveszett bizonyos mérték­ben. Egyébiránt nyiltan megjegyeztem: ,,A’ ház’ elné­zésével különben is mindenki mindig szólhat ülőhelyé­ről.“ Ez Francziaországban is igy van, ’s különösen a’ pak­kamarában sokan szoktak is ülőhelyekről beszélni. A’ kifogás tehát, hogy a’ szóhely árt az igénytelen tanács­kozásnak ,­­s hatáshajhászásra utalja a’ szónokot, nem áll, mert a’ szóhely nem volna megparancsolva. A’ belga kö­vetkamarában hasonlóan van szóhely; de mivel ott is sza­badságában áll a’ szónokoknak ülőhelyekről szólani, kö­zönségesen mindig is igy szólanak, ’s a’ szóhely leginkább csak bizottmányi jelentések’ felolvasásakor használtatik; jó tehát, ha csupán ezen szempontból is , hogy szükség’ esetére van. — I. J. Vejejes­k»»*le»»»és»yek. Magyar középponti vasút. A’ magyar középponti vasút’részvényeseinek máj. 3-kán tartott köz­gyűlésén, a’ Jel. szerint, kir. biztos ő­nsga, Ambrus Mi­hály helytartósági tanácsos, mindenekelőtt kiereszkedett ama’ kedvező körülményekre, mellyek közt e’ központi társaság’ vállalata legfensőbb pártoltatásnak folyvást ör­vendhet; nemkülönben elszomorodott szívvel érinté ama­ veszteséget, melly József nádor ő fensége’ halálával e’ társaságot is olly érzékenyen sujtá, mellynek a’ megdi­­csőült mindig egyik leghatalm­asb gyámolitója volt; azon­ban e’ fájdalom’ enyhítésére nem hagyá em­litetlenül azon magasztos vigasztalást, melly szerint legfensőbb kir. ke­gyelem által a’ dicsőültnek fia István cs. kir. főherczeg adatott az országnak kir. helytartóul, ki öröklője lévén a’ megdicsőült’ honboldogitó szellemének, e’ vállalat is leg­­erősb támaszát üdvözölheti benne Ezekután Elnöklő ifjabb Zichy Ferencz gróf előterjesztő az igazgatóság’ ügyvitelét, valamint a’ pest-váczi vonal’ üz­letállapotát, nem különben e’ nyár’ folytán közlekedésnek átadandó 14 mföld hosszú pest-szolnoki ’s az ausztriai határtól Pozsonyig nyúló vonal’ építtetése’ folyamat, melly előterjesztés valamint udvari épitészeti tanácsos ’s köz­ponti vasut-igazgatósági tag és ugyanezen vállalatnál a’ technikai munkálatok’ vezetője, Sprenger Pál által szer­kesztett és felolvasott — az egész — a’ nyugati határok­tól Szolnokig vivő vonal’ épitési előhaladásáról értesitő jelentés a’közgyűlés által teljes megegyezéssel elfogad­tatott. A’ megszüntetettnek jelentett 830 darab ideiglenes részleg-jegy (Interims-partial-Scheinen), mellyekre a’ be­fizetések az alapszabályok szerint kitűzött határidőre nem tétettek meg, az igazgatóság azon jegyekre nézve, mely­­lyek’ érvényesítését az illetők utólagosan kérték, az után­­befizetés’ fölvételére a’ 6% mulasztási kamattal együtt utasíttatott, sértetlenül maradván az alapszabályig meg­állapított előj­ogi elvek. — A’ második 5 Vp befizetésnél elmaradt 91 darab ideiglenes részleg-jegy között a­ 31,875­­ és 31,965 számuak azonban, mint mellyek’ érvényesitése ez ideig nem kéretett, az alapszabályok’ 5­ §-a’ értelmében megsemmittetnek, ’s az ezekre esett ’s már teljesített 12, 30 ft befizetés minden darabra a’ társaság’ tulajdonának tekintetik. Az igazgatóságnak, a’ közgyűlés’ leendő jóváhagyása’ fentartása mellett, Kecskemét, Nagy-Kőrös és Czegléd­­városokkal kötött engedélyező szerződménye, melly sze­rint e’ városok’ közönségei Czeglédtől Nagy-Kőrösön át Kecskemétig szárnyvonalt építhetnek, helybenhagyatott, felhatalmaztatván egyszersmind az igazgatóság, misze­rint az alapszabályokban kifejtett intézkedésekhez alkal­mazkodva, ezen engedély’ megerősíttetését ’s annak a­ középponti társaságra leendő átruháztatását, valamint ezen engedélyzett vonal’ felépítésére kivántató alaptőkét az illető helyeken eszközölje. Ezúttal egyszersmind a’ központi vasút-társaság’ közgyűlése kijelenti: mikép’ ezen szárnyvonal’ építtetésének elhatározása által annak Szeged felé leendő folytatására a’ társaság közvetlen ere­jével épen nem czéloz , mert a’ központi vasúttársaság’ főfigyelme az ausztriai szélektől Debreczenig nyúló vonal’ létrehozására van függesztve, még pedig elannyira, hogy a’ czegléd-kecskeméti szárnyvonal’ épittetése által ezen fővonal’ vezetése legcsekélyebb megszakítást sem szenve­­dend. Az érintett szárnyvonalak’ Kecskeméttől Szeged felé ’s tovább folytatása — ha időközben más vállalkozó erők előbb létre nem hozandják, a’ központi vasút-társa­­ság’ részéről csak az általa elvállalt fővonal’ teljes be­fejezte után lehet újabb vállalkozási tárgy.­­ A’ czeg­léd-kecskeméti szárnyvonal’ felépítésére szükséges kö­rülbelül mintegy 800 ezer p. forint tőke az igazgatóság’ inditványára nem más vagyonból , hanem egy külö­nös meglevő pénzalapból fog később fedeztetni, melly javaslattal öszhangzólag, Rothschild S. M. bárónak azon nyilatkozata, miszerint az ezen szárnyvonal’ felépitésére kivántató pénzt a’ legközelebbi 1848-ki rendes közgyűlé­sig 4°/0 kamat mellett az igazgatóság’ elfogadványira (Accepte) kölcsönadni kész, a’ társaság által köszönettel fogadtatott. Továbbá megbizatott az igazgatóság az iránt is, hogy a’ társasági alaprendeletek’ 9-dik §-ának megváltoztatását ’s abból különösen a’ szavaknak: „a’ részleg-jegyek’ kö­rülírása a’ teljes befizetések előtt csupán az igazgatóság’ jóváhagytával történhetik meg“, kihagyatását a’ am. kor­mányszéknél eszközölje. Elhunyt Wurm Kornél kapitány ’s igazgatósági tag’ helyébe közmegegyezéssel Specker Dávid gépgyár-tulaj­donos és gépész választatott meg technikai igazgatónak. — Megbizatott egyszersmind az igazgatóság az iránt , hogy folyamodnék a’ nm. helytartó tanácshoz, miszerint a’ kir. épitészeti igazgatóság’ kebeléből technicailag jártas hazai egyedet, mint technikai tanácsadót rendelne a’ tár­sasághoz, miszerint ez a’ vállalat’ technicai ügyeivel meg­ismerkedvén, előfordulandó esetben illyen igazgatóvá vá­lasztathassák. Végre a’ számadások’ megvizsgálására 's a’ k. gyűlési jegyzőkönyvek’ hitelesítése ’s aláírására az alapszabályok szerint közgyűlésen jelen volt három tag, u. m. Thines- Csetneki Károly udvari titoknok, Liebenberg Manó és szitányi Ullman Móricz bízatott meg, kik erre ajánlkozó­nak is. — A’ nyomtatásban megjelenendő közgyűlési jegyzőkönyv a’ tárgyalásokat bővebben adandja elő. Iparműkiállitási dijosztás. Mint a’ f. é. mártius’ 6 kán e’ tárgyban kelt közleményünkben hirdet­tük, az 1846-ki iparmű­kiállitás’ következtében megítélt dijak a’ most következő medárd-napi pesti vásár alatt, jelesül pedig, f. é. juniushónap’ 2-kán Pesten, a’ is vármegye’ teremében fognak kiosztatni. Kéretnek ehhez képest a’ dijazott kiállítók mindnyájan, szíveskedjenek a’ kitűzött határnapra Pesten akár személyesen, akár megbizottak által megjelenni, ’s dijaikat át­venni. Kiket körülményeik akadályoznának a’személyes meg­jelenésben, ’s megbízást sem volnának akár képesek, akár hajlandók valakinek a’ végből adni, hogy a’ dijosztó ünnepen személyüket képviselje ’s dijaikat átvegye , azok akarják az igazgató választmányt e’ részben értesíteni, ’s nekik majd il­lető hatóságaik’ útján fognak kitüntetésük’ érdemjelei megkül­detni. — Elnöki megbízásból. Pesten, május’ 9-kén 1847. C­s­a­n­á­d­y, jegyző. Adakozások. (10-dik jelentés). A’ Reguly-tár­­sulat’ pénztárába’ 1846. julius’ Odikától 1847. május’ 14-kéig a’ következő részletek folytak be. A) Részvények. 1845- re: Benyovszky Péter, Sztrokay Antal egyenként 2 ft. 1846- ra: magyar testőrök 20 ft, özvegy Lászlóné szül Szűcs Josepha 10 ft, Stipula József 6 ft, Bresztzenszky Béla, Wild­­ner Ignácz egyenként 5 ft, Somogyi Károly, Wenzel Gusztáv egyenként 4 ft, Benyovszky Péter, Sztrokay Antal, Kiss Emilia, Ráth Károly, Szilassy János, Osvald Ferencz, Ta­­másy Calasantius, Zimmermann Jakab, Nagy Péter, Baranyay Zsigmond, Jäger Ágoston, Reisinger János, Sümeghy Pál, Szigly Gábor, Széchy Ágoston, Ráth Péter, Endlicher István, Freund Károly, Homoky Imre, gr. Hunyady Imre, gr. Hu­­nyady János, Ivanchich Victor, L. S. R. Nagy Elek, gr. Pálffy Antal, gr. Pálffy Miklós, gr. Pálffy Pál, Sörös Imre, Gruber György, Kutscherick Sándor, K. Luzsénszky Pál, Rotth Mátyás, Ensel Sándor, Jankovich Vincze, Nagy Már­ton, Liptay Lajos, Faisz József, Pápay Ferencz, Pézely Jó­zsef Kerekes Ferencz, Kovács Mihály, Linczbauer Ferencz, Beély Fidél, Neumann testvérek, Milotay József, Kállay Fer­, Kollár Henrik, Dobray József, Pózner Antal, Rádl József,­­ Sallér Anna, Breyer Gyula, Günsberger Lőrincz, Lőw Lipót, Szép Károly egyenként 2 ft. B) Adakozások: Veszprém­­megye’ küldeménye 21 ft 32 kr.; Végh Ignácz’ gyüjteléke 2 ft; Pajor Titus’ gyüjteléke 1 ft 33 kr; Batta József’ gyüjteléke 1 ft; Földváry Gábor’ gyüjteléke 1 ft; Korizmics, Wrchovszky Mihály egyenként 1 ft; Madách Imre 40 kr; Folk Ignácz András, Névtelen, Zeehmeister József, Dányl Antal, Sztrokay Béla, Vukovics Sabbas, Kiss György, Mesko Gyula , Nagy Sándor, Nikolics Pál, Szummer, P. Ferencz, Beniczky, Wink­ler, Stokinger Móricz, Galgon Mihály, Ambrahámfy, Tily János egyenként 20 kv. Körtvélesy Bálint, 2 Névtelen , Hatvani Imre, Túri Samu, Dessewffy Lajos, Árpádfi, Dö­mötör Tamás, Vincze Pál, Mike Simon, Csernely Béla , 2 Egyvalaki, V. G., Egry Sándor, Schaeffer György egyenként 10 kr. — Együtt 206 ft 25 kr pengő. — Eddigi összes be­vétel: 1342 ft 41 kr pengőben. — Antal Mihály s. k. társ. pénztárnok. Hofl »Öl I». AUSZTRIA. Hir szerint a’ birodalombeli gabonaki­vitel felsőbb rendelet’ következtében nem rég’ megtilta­­tott. Örvendetes újság azon kereskedőknek, kik ínséget szenvedő honfitársaik elől összevásárlák a’ gabonát. FRANCZIAORSZÁG. Május’ 3-án a’ követkamará­­ban igen botrányos ügy hozatott szőnyegre a’ lapokból. Lherbette egy törvényszéki lapból leveleket olvasott fel Despans-Cubiéres vezér, pair ’s az 1840-ki Thiers-ministeriumban hadügyministertől , mellyekben illy kitétel is van: ,,A’ kormány megromlott kezekben van.“ A’ vezér engedményt igyekezett egy sóbánya-tár­saságnak, mellynek ő is tagja volt, kieszközölni, ’s ennél­fogva a’ társasághoz intézett leveleiben 1842-ben azt irá, hogy érdeklett pártolót kell a’ ministeri tanácsban szerezni, ’s ennélfogva az akkori közmunkaügyminister­­nek, mostani parr és főszámvevőszéki elnök , Test e-nek először 30 részvény ajánltatott ajándékul, majd, miután ez kevés volt , 45 , ’s ekkor a’ szerződés megtörtént. D­u­m­o­n közmunkaügyminister a’ dolgot határozottan tagadta, nyilvánítván, hogy a’ kormány lépéseket ten az ügyet egészen felderíteni. Ezen társalgás’ folytán C­ré­mi­eux (zsidó) jelenté, hogy újólag elő fogja terjeszteni egykor megbukott indítványát, miszerint a’ kamarák’ tagjai semmi vasút vagy más társulatnak se lehessenek vállalkozói, avagy igazgatói, mellyet a’ törvény vagy a’ kormány engedményeznek. Márt. 4-én a’ pak­kamarában Teste magától szóba hozván a’ tegnapi követkamarai ülésben folyt társalgási ügyet, nemcsak határozottan tagadta, hogy a’ vád igaz volna, hanem valószinüséget sem látott abban. A’ köz­­igazgatásban semmi más ügy sincs, mellyben annyira minden befolyás, akarat nélkül van a’ minister, mint a’ kérdéses tárgyféle engedményeknél. Számos szertartás van ezeknél, ’s az érintett esetben mind meg volt tartva. A’ hely’ szinén tett vizsgálat’ nyomán az illyen tárgyak a’ bányaügyi főtanács elé jutnak. Ennek vé­leménye szerint királyi rendelet-javaslat készíttetik; ez a’ státustanácshoz­­össze nem tévesztendő a’ mi­nisteri tanácscsal; a’ státustanács párttekintet nélkül alakitott testület a’ legkitűnőbb nevezetességekből és szak­értőkből , melly a’ törvény- és kir. rendelet-javaslatok’ vizsgálatával foglalkozik, ’s általában a’ kormánynak min­denben véleményt szokott adni) megy: itt először bizott­­mányilag, azután közülésileg vizsgálat történik, ’s ekkor a’ kir. rendelet-javaslat tisztán és egyszerűen királyi alá­­irás alá terjesztetik. A’ minister csak akkor lehetne ke­­vésbbé semleges, ha a’ bányaügyi főtanács és a’ státus­tanács ellenkező véleményben lévén , tetszése szerint vá­laszthatná valamellyik’ véleményét. A’ kérdéses ügyben, a’ vizsgálat’ megkezdésétől fogva, a’ kir. rendelet­ kiadá­sáig, sehol sem adta magát elő ellenkező vélemény. Eynard franczia, ki 1829-en, midőn még az európai hatalmak Görögországot nem segíték, az orosz-török há­ború által függőben lévén a’ görög ügyek a’ navarini üt­közet után, 700,000 frankot kölcsönzött Görögországnak minden jótállás nélkül , ’s ez által megmenté az országot a’ fenyegető crisistől, ’s azóta is számos és fontos szol­gálatot ten Görögország’ függetlensége’ ügyének és kor­mányának, újabban ismét új jelét adta kifogyhatlan buz­­góságának. Ezen nagylelkű barátja ugyan­is Görög­országnak, értesülvén , hogy az angol kormány három hadi hajót küldött, a’ görög kormányt, a’ pártfogó hatal­mak által biztosított adósság’ Angliára eső részének ka­matai’ fizetésére szorítani, miután e’ pillanatban a’ görög kormány ezt nem teljesítheti, Eynard Otto király’ minis­­terelnökének irt, értesitvén , hogy ha Anglia sürgetése mellett marad , a’ kivánt összeggel szolgálatára áll a’ görög kormánynak. — Tehát a’részt, mellyet Görög­ország felett a’ házsártos Palmerston lord egész Anglia’ nevében, a’ parlamentbeni ellenmondás’ előidézése nél­kül , szűkkeblű követelése által előidézni igyekszik, egyetlen franczia dicsőségesen elhárítja. Milly kiáltó ellentét franczia nemeslélek és angol szűkkeblüség között! Bertrand vezér’ hamvai máj. 4-én Parisba érkeztek, hogy másnap, Napoleon’ halála napján (1821), parlamenti határozat szerint, a’ császáréi mellé tétessenek. ANGLIA. Albert herczegnek cancellári hivatalába iktatása a’ cambridgei egyetemben jul. 6-ra van határoz­va, melly alkalommal a’ királynő is két évet fog Cambrid­­geban tölteni, hol nagy ünnepélyekhez készülnek. Az utóbbi orosz pénzügyi okaz harmin­cz millió ezüst rubelt határozván a’ tartalék 114 millió érczből orosz és külföldi státuspapírok’ vásárlására forditani; ezen összeg­ 11 ben már benne van a’ franczia bankkal 50 millió frank’ 77* 319

Next