Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-05-16 / 881. szám
meg az idő, az időben levő tapasztalás, bölcseség az angol nemzetet; de kétes alapon nyugszik, mert nincs nagy pecsétekkel ellátott oklevélben megírva és kiadva, holott Angliában az egész alkotmány is csak az életben és nem papirosra írva is van. A’ Hiradó’ ezen okoskodásában legfölebb csak annyira terjedő meggyőző erő lehetne, hogy azt mondjam : tehát jól van ; nálunk se mondassák ki, hogy a’ felsőháznak nincs adókezdeményezése, de azért valósággal csakugyan ne avatkozzék abba. Azonban ezt sem tehetem, sőt a’ Hiradó sem teheti következetesen , mert mindketten eltérve attól, hogy rendszabályok nélkül legyen országgyűlésünk, nem állapodhatunk meg írásban, nem jövendő jogokban, rendszabályokban. „Az elnök iránt javaslati módosítások szinte ollyanok, mind a’ Hiradó, mellyek a’ tiszta szabályzat’ hatáskörén túlesnek. — Az elnöki jogok’ illy módoni megszorítása, mint javasoltatik, szükségessé tenné, hogy előlegesen az elnök’ személyében központosított föladások más képviselőkre ruháztatnának.“ De hiszen épen ezért javasoltam a’ kormány’ képviselőinek helyet adni, ’s igy van az egészben az összefüggés, melly az egész javaslatok’ olly tulajdona, mellynek valamint egy részről meg kell lenni, úgy más részről figyelem elől nem vesztendő. Czikkiró továbbá ,,a’ tagok’igazolásának kérdését sem tekintheti egyszerű szabályzati kérdésnek.“ Ez iránt nem lehet mást felelnem, mint azt, hogy részemről én továbbá is rendszabályi tárgynak látom ezt. A’ dolog’ lényegére nézve is , azon főoknak, melly minden dologban egy szokott lenni, folyvást azt tartom, miszerint tagjai jogainak igazolása minden gyűlésnek természetében fekszik. Különösen természetében fekszik ez az országgyűlésnek, mellynek házai , mint törvényhozó hatalmak, felségi jogot gyakorolnak. Czikkirónak azon ellenészrevételére , miszerint a’ kiküldetés’ helyességéről senki sem ítélhet helyesebben, mint maga a’ küldő, maga legjobban megfelel , midőn rögtön ezután, habár különállva szándékozván folytatni, igy szól: ,,a’ körül forog tulajdonkép’ aj vita, hogy ha a’ választó testület maga, akárminő okból, fölzavarva lévén, egy akaratunak vagy törvényes többség által képviseltnek nem tekintethetik, ki legalkalmatosabb, ezen viszony’ megvizsgálására és megbirálására.“ — Ezen szavakból ismét azt következtetem , hogy czikkiró e’ részben is egyetért velem a’ dolog’ lényegére nézve, miért is teljes szivemből örvendek, ’s üdvözlöm őt, kit bizonyosan előbb utóbb a’ szabadelvű párt’ soraiban fogunk látni. A’ szóhely (tribune) főokának részemről a’ hallás’ biztosítását tartom. A’ teremnek minden részéből lehetlen a’ szónokokat egyenlően hallani, ’s nem is lehet azoknak minden helyről az egész házzal szemben lenni, az ollyan szónoklat pedig, midőn a’ szónok’ szemeit nem lehet látni, a’ hallgatóra nézve mindig elveszett bizonyos mértékben. Egyébiránt nyiltan megjegyeztem: ,,A’ ház’ elnézésével különben is mindenki mindig szólhat ülőhelyéről.“ Ez Francziaországban is igy van, ’s különösen a’ pakkamarában sokan szoktak is ülőhelyekről beszélni. A’ kifogás tehát, hogy a’ szóhely árt az igénytelen tanácskozásnak ,s hatáshajhászásra utalja a’ szónokot, nem áll, mert a’ szóhely nem volna megparancsolva. A’ belga követkamarában hasonlóan van szóhely; de mivel ott is szabadságában áll a’ szónokoknak ülőhelyekről szólani, közönségesen mindig is igy szólanak, ’s a’ szóhely leginkább csak bizottmányi jelentések’ felolvasásakor használtatik; jó tehát, ha csupán ezen szempontból is , hogy szükség’ esetére van. — I. J. Vejejesk»»*le»»»és»yek. Magyar középponti vasút. A’ magyar középponti vasút’részvényeseinek máj. 3-kán tartott közgyűlésén, a’ Jel. szerint, kir. biztos őnsga, Ambrus Mihály helytartósági tanácsos, mindenekelőtt kiereszkedett ama’ kedvező körülményekre, mellyek közt e’ központi társaság’ vállalata legfensőbb pártoltatásnak folyvást örvendhet; nemkülönben elszomorodott szívvel érinté ama veszteséget, melly József nádor ő fensége’ halálával e’ társaságot is olly érzékenyen sujtá, mellynek a’ megdicsőült mindig egyik leghatalmasb gyámolitója volt; azonban e’ fájdalom’ enyhítésére nem hagyá emlitetlenül azon magasztos vigasztalást, melly szerint legfensőbb kir. kegyelem által a’ dicsőültnek fia István cs. kir. főherczeg adatott az országnak kir. helytartóul, ki öröklője lévén a’ megdicsőült’ honboldogitó szellemének, e’ vállalat is legerősb támaszát üdvözölheti benne Ezekután Elnöklő ifjabb Zichy Ferencz gróf előterjesztő az igazgatóság’ ügyvitelét, valamint a’ pest-váczi vonal’ üzletállapotát, nem különben e’ nyár’ folytán közlekedésnek átadandó 14 mföld hosszú pest-szolnoki ’s az ausztriai határtól Pozsonyig nyúló vonal’ építtetése’ folyamat, melly előterjesztés valamint udvari épitészeti tanácsos ’s központi vasut-igazgatósági tag és ugyanezen vállalatnál a’ technikai munkálatok’ vezetője, Sprenger Pál által szerkesztett és felolvasott — az egész — a’ nyugati határoktól Szolnokig vivő vonal’ épitési előhaladásáról értesitő jelentés a’közgyűlés által teljes megegyezéssel elfogadtatott. A’ megszüntetettnek jelentett 830 darab ideiglenes részleg-jegy (Interims-partial-Scheinen), mellyekre a’ befizetések az alapszabályok szerint kitűzött határidőre nem tétettek meg, az igazgatóság azon jegyekre nézve, melylyek’ érvényesítését az illetők utólagosan kérték, az utánbefizetés’ fölvételére a’ 6% mulasztási kamattal együtt utasíttatott, sértetlenül maradván az alapszabályig megállapított előjogi elvek. — A’ második 5 Vp befizetésnél elmaradt 91 darab ideiglenes részleg-jegy között a 31,875 és 31,965 számuak azonban, mint mellyek’ érvényesitése ez ideig nem kéretett, az alapszabályok’ 5 §-a’ értelmében megsemmittetnek, ’s az ezekre esett ’s már teljesített 12, 30 ft befizetés minden darabra a’ társaság’ tulajdonának tekintetik. Az igazgatóságnak, a’ közgyűlés’ leendő jóváhagyása’ fentartása mellett, Kecskemét, Nagy-Kőrös és Czeglédvárosokkal kötött engedélyező szerződménye, melly szerint e’ városok’ közönségei Czeglédtől Nagy-Kőrösön át Kecskemétig szárnyvonalt építhetnek, helybenhagyatott, felhatalmaztatván egyszersmind az igazgatóság, miszerint az alapszabályokban kifejtett intézkedésekhez alkalmazkodva, ezen engedély’ megerősíttetését ’s annak a középponti társaságra leendő átruháztatását, valamint ezen engedélyzett vonal’ felépítésére kivántató alaptőkét az illető helyeken eszközölje. Ezúttal egyszersmind a’ központi vasút-társaság’ közgyűlése kijelenti: mikép’ ezen szárnyvonal’ építtetésének elhatározása által annak Szeged felé leendő folytatására a’ társaság közvetlen erejével épen nem czéloz , mert a’ központi vasúttársaság’ főfigyelme az ausztriai szélektől Debreczenig nyúló vonal’ létrehozására van függesztve, még pedig elannyira, hogy a’ czegléd-kecskeméti szárnyvonal’ épittetése által ezen fővonal’ vezetése legcsekélyebb megszakítást sem szenvedend. Az érintett szárnyvonalak’ Kecskeméttől Szeged felé ’s tovább folytatása — ha időközben más vállalkozó erők előbb létre nem hozandják, a’ központi vasút-társaság’ részéről csak az általa elvállalt fővonal’ teljes befejezte után lehet újabb vállalkozási tárgy. A’ czegléd-kecskeméti szárnyvonal’ felépítésére szükséges körülbelül mintegy 800 ezer p. forint tőke az igazgatóság’ inditványára nem más vagyonból , hanem egy különös meglevő pénzalapból fog később fedeztetni, melly javaslattal öszhangzólag, Rothschild S. M. bárónak azon nyilatkozata, miszerint az ezen szárnyvonal’ felépitésére kivántató pénzt a’ legközelebbi 1848-ki rendes közgyűlésig 4°/0 kamat mellett az igazgatóság’ elfogadványira (Accepte) kölcsönadni kész, a’ társaság által köszönettel fogadtatott. Továbbá megbizatott az igazgatóság az iránt is, hogy a’ társasági alaprendeletek’ 9-dik §-ának megváltoztatását ’s abból különösen a’ szavaknak: „a’ részleg-jegyek’ körülírása a’ teljes befizetések előtt csupán az igazgatóság’ jóváhagytával történhetik meg“, kihagyatását a’ am. kormányszéknél eszközölje. Elhunyt Wurm Kornél kapitány ’s igazgatósági tag’ helyébe közmegegyezéssel Specker Dávid gépgyár-tulajdonos és gépész választatott meg technikai igazgatónak. — Megbizatott egyszersmind az igazgatóság az iránt , hogy folyamodnék a’ nm. helytartó tanácshoz, miszerint a’ kir. épitészeti igazgatóság’ kebeléből technicailag jártas hazai egyedet, mint technikai tanácsadót rendelne a’ társasághoz, miszerint ez a’ vállalat’ technicai ügyeivel megismerkedvén, előfordulandó esetben illyen igazgatóvá választathassák. Végre a’ számadások’ megvizsgálására 's a’ k. gyűlési jegyzőkönyvek’ hitelesítése ’s aláírására az alapszabályok szerint közgyűlésen jelen volt három tag, u. m. Thines- Csetneki Károly udvari titoknok, Liebenberg Manó és szitányi Ullman Móricz bízatott meg, kik erre ajánlkozónak is. — A’ nyomtatásban megjelenendő közgyűlési jegyzőkönyv a’ tárgyalásokat bővebben adandja elő. Iparműkiállitási dijosztás. Mint a’ f. é. mártius’ 6 kán e’ tárgyban kelt közleményünkben hirdettük, az 1846-ki iparműkiállitás’ következtében megítélt dijak a’ most következő medárd-napi pesti vásár alatt, jelesül pedig, f. é. juniushónap’ 2-kán Pesten, a’ is vármegye’ teremében fognak kiosztatni. Kéretnek ehhez képest a’ dijazott kiállítók mindnyájan, szíveskedjenek a’ kitűzött határnapra Pesten akár személyesen, akár megbizottak által megjelenni, ’s dijaikat átvenni. Kiket körülményeik akadályoznának a’személyes megjelenésben, ’s megbízást sem volnának akár képesek, akár hajlandók valakinek a’ végből adni, hogy a’ dijosztó ünnepen személyüket képviselje ’s dijaikat átvegye , azok akarják az igazgató választmányt e’ részben értesíteni, ’s nekik majd illető hatóságaik’ útján fognak kitüntetésük’ érdemjelei megküldetni. — Elnöki megbízásból. Pesten, május’ 9-kén 1847. Csanády, jegyző. Adakozások. (10-dik jelentés). A’ Reguly-társulat’ pénztárába’ 1846. julius’ Odikától 1847. május’ 14-kéig a’ következő részletek folytak be. A) Részvények. 1845- re: Benyovszky Péter, Sztrokay Antal egyenként 2 ft. 1846- ra: magyar testőrök 20 ft, özvegy Lászlóné szül Szűcs Josepha 10 ft, Stipula József 6 ft, Bresztzenszky Béla, Wildner Ignácz egyenként 5 ft, Somogyi Károly, Wenzel Gusztáv egyenként 4 ft, Benyovszky Péter, Sztrokay Antal, Kiss Emilia, Ráth Károly, Szilassy János, Osvald Ferencz, Tamásy Calasantius, Zimmermann Jakab, Nagy Péter, Baranyay Zsigmond, Jäger Ágoston, Reisinger János, Sümeghy Pál, Szigly Gábor, Széchy Ágoston, Ráth Péter, Endlicher István, Freund Károly, Homoky Imre, gr. Hunyady Imre, gr. Hunyady János, Ivanchich Victor, L. S. R. Nagy Elek, gr. Pálffy Antal, gr. Pálffy Miklós, gr. Pálffy Pál, Sörös Imre, Gruber György, Kutscherick Sándor, K. Luzsénszky Pál, Rotth Mátyás, Ensel Sándor, Jankovich Vincze, Nagy Márton, Liptay Lajos, Faisz József, Pápay Ferencz, Pézely József Kerekes Ferencz, Kovács Mihály, Linczbauer Ferencz, Beély Fidél, Neumann testvérek, Milotay József, Kállay Fer, Kollár Henrik, Dobray József, Pózner Antal, Rádl József, Sallér Anna, Breyer Gyula, Günsberger Lőrincz, Lőw Lipót, Szép Károly egyenként 2 ft. B) Adakozások: Veszprémmegye’ küldeménye 21 ft 32 kr.; Végh Ignácz’ gyüjteléke 2 ft; Pajor Titus’ gyüjteléke 1 ft 33 kr; Batta József’ gyüjteléke 1 ft; Földváry Gábor’ gyüjteléke 1 ft; Korizmics, Wrchovszky Mihály egyenként 1 ft; Madách Imre 40 kr; Folk Ignácz András, Névtelen, Zeehmeister József, Dányl Antal, Sztrokay Béla, Vukovics Sabbas, Kiss György, Mesko Gyula , Nagy Sándor, Nikolics Pál, Szummer, P. Ferencz, Beniczky, Winkler, Stokinger Móricz, Galgon Mihály, Ambrahámfy, Tily János egyenként 20 kv. Körtvélesy Bálint, 2 Névtelen , Hatvani Imre, Túri Samu, Dessewffy Lajos, Árpádfi, Dömötör Tamás, Vincze Pál, Mike Simon, Csernely Béla , 2 Egyvalaki, V. G., Egry Sándor, Schaeffer György egyenként 10 kr. — Együtt 206 ft 25 kr pengő. — Eddigi összes bevétel: 1342 ft 41 kr pengőben. — Antal Mihály s. k. társ. pénztárnok. Hofl »Öl I». AUSZTRIA. Hir szerint a’ birodalombeli gabonakivitel felsőbb rendelet’ következtében nem rég’ megtiltatott. Örvendetes újság azon kereskedőknek, kik ínséget szenvedő honfitársaik elől összevásárlák a’ gabonát. FRANCZIAORSZÁG. Május’ 3-án a’ követkamarában igen botrányos ügy hozatott szőnyegre a’ lapokból. Lherbette egy törvényszéki lapból leveleket olvasott fel Despans-Cubiéres vezér, pair ’s az 1840-ki Thiers-ministeriumban hadügyministertől , mellyekben illy kitétel is van: ,,A’ kormány megromlott kezekben van.“ A’ vezér engedményt igyekezett egy sóbánya-társaságnak, mellynek ő is tagja volt, kieszközölni, ’s ennélfogva a’ társasághoz intézett leveleiben 1842-ben azt irá, hogy érdeklett pártolót kell a’ ministeri tanácsban szerezni, ’s ennélfogva az akkori közmunkaügyministernek, mostani parr és főszámvevőszéki elnök , Test e-nek először 30 részvény ajánltatott ajándékul, majd, miután ez kevés volt , 45 , ’s ekkor a’ szerződés megtörtént. Dumon közmunkaügyminister a’ dolgot határozottan tagadta, nyilvánítván, hogy a’ kormány lépéseket ten az ügyet egészen felderíteni. Ezen társalgás’ folytán Crémieux (zsidó) jelenté, hogy újólag elő fogja terjeszteni egykor megbukott indítványát, miszerint a’ kamarák’ tagjai semmi vasút vagy más társulatnak se lehessenek vállalkozói, avagy igazgatói, mellyet a’ törvény vagy a’ kormány engedményeznek. Márt. 4-én a’ pakkamarában Teste magától szóba hozván a’ tegnapi követkamarai ülésben folyt társalgási ügyet, nemcsak határozottan tagadta, hogy a’ vád igaz volna, hanem valószinüséget sem látott abban. A’ közigazgatásban semmi más ügy sincs, mellyben annyira minden befolyás, akarat nélkül van a’ minister, mint a’ kérdéses tárgyféle engedményeknél. Számos szertartás van ezeknél, ’s az érintett esetben mind meg volt tartva. A’ hely’ szinén tett vizsgálat’ nyomán az illyen tárgyak a’ bányaügyi főtanács elé jutnak. Ennek véleménye szerint királyi rendelet-javaslat készíttetik; ez a’ státustanácshozössze nem tévesztendő a’ ministeri tanácscsal; a’ státustanács párttekintet nélkül alakitott testület a’ legkitűnőbb nevezetességekből és szakértőkből , melly a’ törvény- és kir. rendelet-javaslatok’ vizsgálatával foglalkozik, ’s általában a’ kormánynak mindenben véleményt szokott adni) megy: itt először bizottmányilag, azután közülésileg vizsgálat történik, ’s ekkor a’ kir. rendelet-javaslat tisztán és egyszerűen királyi aláirás alá terjesztetik. A’ minister csak akkor lehetne kevésbbé semleges, ha a’ bányaügyi főtanács és a’ státustanács ellenkező véleményben lévén , tetszése szerint választhatná valamellyik’ véleményét. A’ kérdéses ügyben, a’ vizsgálat’ megkezdésétől fogva, a’ kir. rendelet kiadásáig, sehol sem adta magát elő ellenkező vélemény. Eynard franczia, ki 1829-en, midőn még az európai hatalmak Görögországot nem segíték, az orosz-török háború által függőben lévén a’ görög ügyek a’ navarini ütközet után, 700,000 frankot kölcsönzött Görögországnak minden jótállás nélkül , ’s ez által megmenté az országot a’ fenyegető crisistől, ’s azóta is számos és fontos szolgálatot ten Görögország’ függetlensége’ ügyének és kormányának, újabban ismét új jelét adta kifogyhatlan buzgóságának. Ezen nagylelkű barátja ugyanis Görögországnak, értesülvén , hogy az angol kormány három hadi hajót küldött, a’ görög kormányt, a’ pártfogó hatalmak által biztosított adósság’ Angliára eső részének kamatai’ fizetésére szorítani, miután e’ pillanatban a’ görög kormány ezt nem teljesítheti, Eynard Otto király’ ministerelnökének irt, értesitvén , hogy ha Anglia sürgetése mellett marad , a’ kivánt összeggel szolgálatára áll a’ görög kormánynak. — Tehát a’részt, mellyet Görögország felett a’ házsártos Palmerston lord egész Anglia’ nevében, a’ parlamentbeni ellenmondás’ előidézése nélkül , szűkkeblű követelése által előidézni igyekszik, egyetlen franczia dicsőségesen elhárítja. Milly kiáltó ellentét franczia nemeslélek és angol szűkkeblüség között! Bertrand vezér’ hamvai máj. 4-én Parisba érkeztek, hogy másnap, Napoleon’ halála napján (1821), parlamenti határozat szerint, a’ császáréi mellé tétessenek. ANGLIA. Albert herczegnek cancellári hivatalába iktatása a’ cambridgei egyetemben jul. 6-ra van határozva, melly alkalommal a’ királynő is két évet fog Cambridgeban tölteni, hol nagy ünnepélyekhez készülnek. Az utóbbi orosz pénzügyi okaz harmincz millió ezüst rubelt határozván a’ tartalék 114 millió érczből orosz és külföldi státuspapírok’ vásárlására forditani; ezen összeg 11 ben már benne van a’ franczia bankkal 50 millió frank’ 77* 319