Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-06-10 / 894. szám
Az egyik (a* Honderű) elmondja, hogy legolvasottabb lap. — Azután elhirdeti, hogy elvei , tanai mindinkább győznek. Nem gondolják meg a’ jámborok, hogy azon nehány axióma, min szüntelen lovagolnak , ’s miknek épen azért, mert axiómák, ellene nem szól senki, már régen megülték diadalünnepeket közöttünk , még mielőtt az ő agyukban is fölébredtek volna ;s nem látják által, hogy az általok felállitott többi elvsereget puskázni sem kell, hogy nyakra-főre összebomoljon , miután közöttük valóságos typhus grassál, melly kíméletlenül sodorja azt a’ feledés’ sírgödrébe. — Hauser hegedűvirtuoz hazánkfia’ múlt vasárnapi hangversenye csak gyér hallgatóságot gyüjte össze. Hihető, hogy ha legközelebbi hangversenyét olly időben tartandja, melly nem esik össze a lóverseny’ idejével, közönségünk is jobban méltányolandja a’ derék művész’ előadásait. — Nehány nap óta városunkban mulat egy híres zongoravirtuóz is, Tedesco Ignácz úr. Hallomás szerint a’ nemzeti szinházban fogja magát hallatni. Előttünk fekvő külföldi lapok nagy dicsérettel halmozzák el e’ művészt. „Ha Lisztet a’ zongora’ Napóleonjának keresztelé a’ magának hasonlitgatásokban tetsző időszaki fama — mond egy pétervári kritikai lap — úgy Tedesco urat, megható, nemes, férfias játéka és e’mellett igénytelen föllépésénél fogva, a’ zongora’ Bayardjának nevezhetni.“ Hasonló értelemben, sőt még nagyobb magasztalásokkal nyilatkoznak németországi lapok. — A’ Honderűben még folyvást sok idő vesztegettetik a’ Szigligeti — Hiadorféle plagium réli feleselésekkel. A’ Honderű — melly soha sem volt a’ német elemmel összeölelkezőbb, mint most — nemes büszkeséggel vallja meg, hogy Hiador mellett kedvezőleg ’s Szigligetit előre kárhoztatólag csak két lap nyilatkozott: a’ Spiegel és a’ Pester Zeitung. Hiador ur a’ falnak mehetne a’ Honderű’ vallomásaitól. Ugyan miért nem nyilatkozik már egyszer Hiador ur, hogy neki a’ Honderű’ tikkasztó tömjénfüstjére szüksége nincs. Maga iránt ez legelső kötelessége.— Egyébiránt felette különösek a’ Honderűnek a’ plágiumról folyó hosszas leczkéi. Azt hinné az ember, az ott dolgozó férfiak az irodalmi rablástól csak úgy irtóznak, mint a’ haláltól vagy az ú. n. „tizek“-től. De ez nem igaz; ők az orzást, valami csúnya dolognak nem tartják. Kérdjük szépen a’ Honderű’ plagiumróli prédikátorát, miért nem kezdi szemléjét saját czikkein, miért nem fordul szavaival a’ saját keblebeli segédszerkesztőhöz, N. L. úrhoz, ki nem átallott egy régen elmúlt, becsületes német irót meglopni, ki nem látott abban semmi gyalázatost, ha nehány számon keresztül egy szóról szóra átfordított hosszú czikket közöl saját neve alatt, eredeti gyanánt, a’ forrásnak csak legkisebb érintése nélkül. A’ kérdéses czikk' czime: „Érzéki és szellemi szerelem“, a’ Honderű’ ez évi 20 és 21. számában. Az eredeti német czikk illy nevet visel: „Sinnliche und geistige Liebe“ ’s olvasható illy czimű könyvben : „Euphranor, über die Liebe. Von Fr. Ehrenberg. Wien 1806.“ 239 lapon. A’ német eredetiben Sophron és Euphranor leveleznek, a’ Honderű’ magyar eredetijében pedig Gyula és Békefi,s ebben áll az egész eredetiség, meg’ egy pár fordítási hibában. Megolvashatja mindenki,’s Ehrenberg ur’ emlékének egy részvétteljes sóhajjal áldozhatik. Illy lelkiismeretes lap a’ plagium miatt hajait meresztő Honderű. ’S igy számitnak ők közönségük’olvasásbani járatosságára,’s igy használják fel az ő hires bő olvasottságukat. A’ ki fáradságot venne magának utánajárni a’ dolognak , aligha föl nem fedezné, hogy a’ mit itt elmondtak a’ csikósról, azt másutt régen elpergették valami lámpacvagabundusról; mit itt Mátyás’ fiáról beszéltek, azt elkritizálták a’ Sohn der Wildnissről ’stb. ’stb. Gyanúink napról napra növekszenek, ’s tudjuk, kikkel van dolgunk „Becsülöm szép gyöngeségöket“ — mint Peturbán mondja. — A’pestmegyei takarékpénztár jun. 27-én reggel 9 órakor tart közgyűlést a’ megye’ teremében. Tárgya lesz a’ részvénykiosztás, házvétel ’stb. ’stb. — Az iparműkiállitási dijosztás folyó júniushónap’ 13-án, vasárnap, délelőtti 10 órakor a’ nemes vármegye’ teremében fog megtartatni. — A’ közönség, jelesül a’ hazai műipar’ baráti, hazafias bizodalommal követnek,ez ünnepélyben minél számosabban résztvenni, miszerint a’ jutalmazás és serkentés, melly a’ kiosztandó kitüntetési jelek’ főczélja, annál korszerűbb legyen. — A’ terem és a’ karzat mindenkinek nyitva leendőnek, a’ hölgyek’ számára a’ karzat’ egy része lesz föntartva. — A’ pesti gyermek-kórházi egyesület’ rendes évi kögyülése hétfőn junius’ 14-én, délután 5 órakor a’ nemzeti casino’ kisebb teremében fog tartatni, mellyre az egyesületi tagok ezennel meghivatnak. Elnöki megbizásból. Törvényhatósági dolgok. PESTMEGYE I. junius hó’ 8-ik napján kezdé szokott évnegyedes közgyűlését. A’ nagy számmal egybegyűlt rendek , hátrább tevén ezúttal minden más tárgyakat, ahhoz kívántak legelőbb is szólni, mit a’ jelen szűk évi nyomor legsürgetősbbé ten, ’s ez a’jelen- ’s jövőrőli czélszerű gondoskodás, — tette pedig ezt a’ cselekvés’ terén álló többség annál örömestebb , mert, — mint a’ megye’ másod alispánja szépen megjegyzé — itt azok’ ügye forog fen, kik képviselve nem lévén, magokért szót nem emelhetnek — a’ szegény népé. Felolvastattak tehát mindazon jegyzőkönyvek , munkálatok és levelek , mellyek ezen tárgynak múltját, jelenét és jövőjét közelebbről illetik. Olvastatott legelőbb is azon kisgyülési jegyzőkönyv, melly szerint e’ megye’ másod alispánja jelentvén a’ rendeknek, hogy nem régiben Vecsés város a’ katonaságnak általa kiszolgáltatandó 20 mázsa lisztet nem volt képes itt Pesten pénzért is megszerezni, hogy illy fenakadások ne történjenek, a’ kisgyülés 2000 pesti mérő gabnának megvételét utalványozta előlegesen. Meg is vett a’ másod alispán B. B.-tól 1000 pesti mérő búzát 14 pftjával, melly kialkudott árból az eladó 1000 pftot elengedvén , a’ fizetetten maradt részre nézve augusztusig várakozását ígérte. Hasonlókép’ Z. J. fősz.biró báró P. J.-tól vásárlóit a’ megye’ számára 550 pozsonyi mérő rozst 8 ft 30 krjával, 950 pozs. mérőt pedig 9 ftjával, mi összesen 1000 pesti mérőt tesz, ’s mellynek árát az eladó báró hasonlókép’ most nem kivánta. Ez egész eljárás helyeseltetvén, a’ rendek által elhatároztatott, hogy a’ vett életmennyiség összevegyittetvén, mig az életneműk’ ára nem száll alább, 10 pft 54 kv középáron pesti mérőnként szolgáltassák ki az olly községeknek, mellyek másutt nem vehetnének. Minthogy pedig most már nem a’ dolgozó napszámos osztály, hanem a’ földes gazda van megszorulva, adassék illyeneknek is belőle uj termésig, de egynek legfelebb 4 mérő. Sőt a’ mennyiben szükség lenne, miután bizonyos H.— nevű kereskedő a’ megyének fentebbi vételi áron bánáti búzát eladni ’s árából 2000 pftot elengedni ígért, az élelmi biztosságot felhatalmazák a’ rendek, hogy ezen ajánlatot is használhassa. Ugyanazon jegyzőkönyv’ nyomán, az uralkodó szükség’ tekintetéből, a’ raboknak járó kenyérrészletek ollyformán mérsékeltettek kisgyülésileg, hogy mig egy dolgozó rabnak eddig járt */# font hús 12 fontra emeltetett, addig ezelőtti két napra járó kenyere három napi részletre osztatott. így is azonban , mint a’ megye’ másodalispánja jelenté, egy rab 38 lat kenyeret kapván, naponként, szükséget nem lát. Kiterjeszté a’kisgyűlés oda is figyelmét, hogy miután a’ nmlgy kamara a’ státusrabok’ ellátásáért e’ megyének négy évről már 15,075 pftjával tartoznék, ezen öszveget épen most a’ szükség’ idején kérte utalváányoztatni. Olvastatott ezután a’ nmlgy helytartó-tanácsnak múlt máj. 18-án e’ megyéhez érkezett azon intézvénye, mellyben előadatván , hogy az ország’ több vidékein némelly kártékony nyerészkedők a’ szegény nép’ idei vetését még zöld korában előre megvásárolják, az illy uzsorának a’ megye maga kebelében, az 1802.121. t.czikk 3. § a szerint gátakat vessen. Az élelmi bizottmány, mellyhez ezen intézmény utasittatott,e’ czélt úgy véleményezte legbizonyosabban elérhetőnek, ha a’ leirat’ tartalma helységenként világosabban megmagyaráztatik, ’s kijelentetik, hogy az illy nyerészkedők,mennyiben hitelezésük’valóságát bebizonyítják, pénzöket visszakapják ugyan, de a’ termésre számot nem tarthatnak. Mihez jelen közgyűlés, másodalispáni inditvány’következtében, azon hozzáadást téve, hogy a’közhirré tétel végett különös e’ czélra szolgálandó publicandum készíttessék, ’s az a’ helységek’ templomai előtt minden vasárnap felolvastassék , olly világos hozzátétellel , hogy a’ hol a’ termés kölcsön adott pénzért kamat’ fejébe köttetett le, e’ kölcsön valódi uzsorának tekintetvén , a’ hitelező pénzét veszitse el, — megbizatván egyszersmind az illető szolgabirák , hogy a’ hol illy esetek’ tudomására jőnek, az illetőket e’ tekintetben személyesen utasítsák. Mindezek végzésbe mentek. E’ tárgygyal összeköttetésben, K. —L. táblabiró azon javaslatot téve, hogy a’ megye magát a’ takarékpénztár’ előjáróival egybeköttetésbe tévén, szerezne földmivelői’ számára uzsoranélküli, habár kicsiny kölcsönt. Erre a’ másod alispán elmondá, hogy a’ nevezett intézet eddig is köszönetet érdemlőleg járt el e’ tekintetben , miért is a’ megye’ méltánylatát jegyzőkönyvileg kijelentetni ’s azon intézet’ igazgatóságával tudatni indítványozd , mi el is fogadtatott. Jövőre nézve azonban megjegyzé szóló, hogy e’ tekintetben van már intézkedés, csakhogy nincs egyenesen a’ takarékpénztár kijelölve, hanem csak annyi mondatott ki a’ kisgyűlés által , hogy a’ megye szerezzen adózói’ számára hitelt. K. L. tbiró’ indítványa mindazáltal megtermé gyümölcsét , mert ezentúl a’ szükség’ idején a’ takarékpénztár által megkívánt betáblázási bizonyítványokat ’s egyéb iratokat dij nélkül fogják kiadni a’ szegényebb sorsuak’ számára az illető hivatalok. Sőt arról is gondoskodott már a’ megye , hogy az illy kölcsönért folyamodók önhaszonleső közbenjárók által ki ne zsákmányoltassanak , minden helyen a’ jegyzőknek tevén kötelességébe , hogy az illy folyamodványokat feltegyék. B. P. tbiró’ indítványára a’ gabnanemüeknek, gyümölcs, edény- ’s tejfélékért; cserébe adása is az illető főbirák által confiscatio’ terhe alatt eltiltatni rendeltetett. Ezek után olvastatott a’ múlt évben Pestmegye’ rendei által önkényt elvállalt élelmezési segélyöszveg’ mibenlétéről! jelentés. A’ kivetett 50,000 ftból kevés’ hiján 40,000 pft gyűlt be. Ebből 16 ezer ’s nehány száz Pestmegye’ 6000 szükölködőjének élelmezésére fordittatott, 23,084 pft pénztári maradék még megvan. Ezen öszveghez, miután az idei termés sem nyújt nagyon kecsegtető kilátást, hasonló czélra a' másodalispán az előbbi segély’ felét, 25.000 pftot indítványozott jövő évre elvállalni, mi ellen természetesen egy szó sem emelkedett. A’ segély’ módjára nézve, ha szükség leene rá, Pest megye jövendőben is az élelmezésnél marad, mellyet múlt évi tapasztalása mind a’pénznél, mind az életnemüeknek természetbeni kiadásánál czélszerűbb módnak bizonyított be. Ezen mód szerint t. i. egy embernek napi élelme társaságban 6 várba sem került, pedig e’ megye’ 6000 szükölködői közül egy is meg nem éhezett. Némelly helyeken azon körülmény is fenforogván , hogy már semmi áron sem lehet venni életnemüeket, részint mivel felemésztettek, részint pedig azért, mert magánosak’ kezeiben vannak , ezen bajnak jövendőrei elhárítása’ tekintetéből, az élelmi bizottmány’ véleménye oda járul, hogy aratás után mindjárt összeirassék a’ termett gabonamennyiség helységenként, ’s előre számíttassák ki, mennyire lesz még azon hely’ lakosainak szükségök, ’s az utóbbira nézve az illető hely’ földesurai szólittassanak fel, hogy terméseiket másnak el ne adják, hanem folyó áron, netalán részenkénti fizetés mellett is, bocsássák által. Ez által a’ bizottmány’ véleménye szerint két czél is eléretik, t. i. a’ kivitel tettleg gátolva lesz, és az egyedárussági nyerészkedés megszüntetik. Ez is elfogadtatott. Olvastatott solti járásbeli sz.biró M. K. tudósitása a’ múlt hóról, mellyben azon járás’ szorult állapotának okául azt adja elő, mert Bácsmegye a’ határábóli kivitelt megtiltotta. De később ugyanazon tilalomnak már megszűntéről tesz tudósítást. Hevesmegyének hasonló elzárkózása miatt szenvednek szükséget e’ megye’ Tisza felől eső több helyei, mint Abony, Czegléd, mellyek b. P.— J.— marfai magtárából különben elláttathatnának, e’ megye’ rendei jónak látták megkeresni Hevesmegyét az iránt, hogy a’ mennyiben e’ tilalom csak úgy értetnék, mint p. itt Pestvárosban, hol csak a’ nyerészkedés végetti kivitel tiltatott el, az emlitett helyeknek fentirt módoni ellátását ne gátolja. Megértvén azonban a’ rendek Hevesmegye’ leveléből, hogy ott az életnemük olcsóbb limitationalis áron adatnak, nehogy e’ miatt akadály tétessék, visszaélés’ eltávoztatására meg fogják határozni a’ szóban forgó helyek’ számára szükséges életmennyiséget. Illy szomorú tárgy’ pengetésénél, valamint lélekemelő volt látni ’s hallani azon őszinte buzgalmat, melylyel azt e’ megye’ rendet felkarolák, úgy örömünkre vár tudathatni, miként a’ jótékonyságban egyesek is kitünteték magokat. Pestmegye’ földesurai általában megérték hivatásukat, ’s reájok panasz nem lehet. Különösen pedig kalocsai érsek gr. Nádasdy Ferencz ő maga, azonkivül, hogy az élelmezési segélyöszvegből reá esett részt kifizeté, egész martiushó’ végéig jobbágyait maga tartotta, ’s ekkor is megigéré, hogy ha szükség lesz, a’ szükölködőket ismét kész lesz táplálni. Most is a’ búzát folyó áránál több forinttal olcsóbban adja, ’s tiszteinek meghagyá, hogy jobbágyai szükséget ne lássanak, ígybiró Lukács Antal, vadkerti jobbágyainak a’ búzának pesti méretét 5 pftjával adja, így báró Podmaniczky János, ki nagy mennyiségű gabonáját, noha ostromoltatott, nyerészkedőknek nem adta el, ’s egyszer meginditott árát többé nem emelte, sőt a’ megyének 30 pirral olcsóbban adta, így Irsay Károly t biró, irsai jobbágyainak 6 fttal olcsóbban adta a’ gabonát folyó áránál, így a’ kalocsai káptalanról is mondatott, miszerint olcsóbb árért várakozni is szokott. Mindezen nemes tetteket az illetők’ hálás emlékén kívül örökitendi a megyei jegyzőkönyv. (Folyt. köv.) E-y. KÖVÁRVIDÉKÉRÖL. Nagy-Somkuton , május’ 18-rn közgyűlésünk hirdettetett. Részint az erdélyi hongyülésre küldött ’s jelenleg követségi pályáról lelépett követeink helyett újak’ választása, részint a’ követségi eljárásról számolás ’s a’ házi adó, katonai élelmezés’ kérdése és több nevezetes tárgyak, harmadfél ezer nemes atyafiakat hívtak föl, habár gyűlésünk azelőtt csak hat napokkal köröztetett is. — Reggel 8 órakor érkezvén be nemességünk N.-Somkutra, meglepő volt azon szép rend, melly a’ nemes atyafiakat ezúttal jellemző, nagy lelkesedéssel harsogtattak négy nevet, a’ H. L. T. S. lelépett, úgy P. I. B. S. szerintük megválaszandó követek’ neveit. Megjelentek közöttük néhány szűkmellű nagyságos uracsok is, részint személyesen, vagy bérlett korteseik által, kiket hihetőleg a’ követi szép pálya csiklandoztatván, a’ fönemlitett két utósó név helyett csekély egyéniségüket nemcsak igénylék, de követelték is besoroztatni. A’ becsületes nemes atyafiak, ismerve őket tollaikról, a’ helyett, hogy boszankodtak volna, gunykaczajjal feleltek. Elkezdődvén a’ gyűlés, gróf T. M. kapitányi helytartó elnökünk, üdvözölvén a’ rendeket, jelenté, hogy november hónap óta mostanig betegsége miatt nem tarthatott közgyűlést, de különben is, mint a’ hongyűlésről b. Jósika Sámuel korlátnok uz ő exjhoz kinevezett ’s Bécsbe felküldött tisztelgő bizottmány’ egyik tagja a’ megyétől e' jelen ideig távol tartatott. Mire a’ rendek közül B. S. J. biró szót emelvén, törvénykönyvet nyitott föl, honnan elolvasó, hogy minden évnegyedben köteles a’ megyei igazgató közgyűlést tartani, megemlíté, hogy a’ rendek már hetedik hónapja, mióta legszebb joguk’élvezetétől el vannak zárva, mi annál sajnosabb, mivel a’ nemzet megyei gyűléseken köszpontosul, ott sirja ki panaszát, tárja föl bajait, ott emel szót a’ sérelmek ellen, egyszóval jelenleg a’ megyei hatóságok tartják fen főleg az alkotmány’ töredékeit, ’stb. Megkívánja azért , hogy ezen megyénken ütött sérelem fejeztessék ki jegyzőkönyvben, olly hozzáadással, hogy az illetők a’ törvényt ezután nagyobb tiszteletben tartani kötelességüknek ismerjék. Ez határozattá lett, mind a’ mellett, hogy a’ baloldalról a' tiszta törvénynek ferde magyarázatot adni igyekeztek. 378