Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-06-10 / 894. szám

Az egyik (a* Honderű) elmondja, hogy legolvasottabb lap. — Azután elhirdeti, hogy elvei , tanai mindin­kább győznek. Nem gondolják meg a’ jámborok, hogy azon nehány axióma, min szüntelen lovagolnak , ’s miknek épen azért, mert axiómák, ellene nem szól senki, már régen megülték diadalünnepeket közöttünk , még mielőtt az ő agyukban is fölébredtek volna ;­­s nem lát­ják által, hogy az általok felállitott többi elvsereget pus­kázni sem kell, hogy nyakra-főre összebomoljon , miután közöttük valóságos typhus grassál, melly kíméletlenül so­dorja azt a’ feledés’ sírgödrébe. — Hauser hegedűvirtuoz hazánkfia’ múlt vasárnapi hangversenye csak gyér hallgatóságot gyüjte össze. Hi­hető, hogy ha legközelebbi hangversenyét olly időben tartandja, melly nem esik össze a lóverseny’ idejével, kö­zönségünk is jobban méltányolandja a’ derék művész’ előadásait. — Nehány nap óta városunkban mulat egy híres zon­goravirtuóz is, Tedesco Ignácz úr. Hallomás szerint a’ nemzeti szinházban fogja magát hallatni. Előttünk fekvő külföldi lapok nagy dicsérettel halmozzák el e’ művészt. „Ha Lisztet a’ zongora’ Napóleonjának keresztelé a’ ma­gának hasonlitgatásokban tetsző időszaki fama — mond egy pétervári kritikai lap — úgy Tedesco urat, megha­tó, nemes, fér­fi­a­s játéka és e’mellett igénytelen föllépésénél fogva, a’ zongora’ Bayardjának nevezhetni.“ Hasonló értelemben, sőt még nagyobb magasztalásokkal nyilatkoznak németországi lapok. — A’ Honderűben még folyvást sok idő vesztegette­­tik a’ Szigligeti — Hiadorféle plagium réli feleselésekkel. A’ Honderű — melly soha sem volt a’ német elemmel összeölelkezőbb, mint most — nemes büszkeséggel vallja meg, hogy Hiador mellett kedvezőleg ’s Szigligetit előre kárhoztatólag csak két lap nyilatkozott: a’ Spiegel és a’ Pester Zeitung. Hiador ur a’ falnak mehetne a’ Honderű’ vallomásaitól. Ugyan miért nem nyilatkozik már egyszer Hiador ur, hogy neki a’ Honderű’ tikkasztó tömjénfüst­jére szüksége nincs. Maga iránt ez legelső kötelessége.— Egyébiránt felette különösek a’ Honderűnek a’ plágium­ról folyó hosszas leczkéi. Azt hinné az ember, az ott dol­gozó férfiak az irodalmi rablástól csak úgy irtóznak, mint a’ haláltól vagy az ú. n. „tizek“-től. De ez nem igaz; ők az orzást, valami csúnya dolognak nem tartják. Kérdjük szépen a’ Honderű’ plagiumróli prédikátorát, miért nem kezdi szemléjét saját czikkein, miért nem for­dul szavaival a’ saját keblebeli segédszerkesztőhöz, N. L. úrhoz, ki nem átallott egy régen elmúlt, becsületes német irót meglopni, ki nem látott abban semmi gyalázatost, ha nehány számon keresztül egy szóról szóra átfordított hosszú czikket közöl saját neve alatt, eredeti gyanánt, a’ forrásnak csak legkisebb érintése nélkül. A’ kérdéses czikk' czime: „Érzéki és szellemi szerelem“, a’ Honderű’ ez évi 20 és 21. számában. Az eredeti német czikk illy nevet visel: „Sinnliche und geistige Liebe“ ’s olvasható illy czimű könyvben : „Euphranor, über die Liebe. Von Fr. Ehrenberg. Wien 1806.“ 239 lapon. A’ német ere­detiben Sophron és Euphranor leveleznek, a’ Honderű’ magyar eredetijében pedig Gyula és Békefi,­­s ebben áll az egész eredetiség, meg’ egy pár fordítási hibában. Megolvashatja mindenki,’s Ehrenberg ur’ emlékének egy részvétteljes sóhajjal áldozhatik. Illy lelkiismeretes lap a’ plagium miatt hajait meresztő Honderű. ’S igy számit­­nak ők közönségük’olvasásbani járatosságára,’s igy hasz­nálják fel az ő hires bő olvasottságukat. A’ ki fáradságot venne magának utánajárni a’ dolognak , aligha föl nem fedezné, hogy a’ mit itt elmondtak a’ csikósról, azt másutt régen elpergették valami lámpac­vagabundusról; mit itt Mátyás’ fiáról beszéltek, azt elkritizálták a’ Sohn der Wildnissről ’stb. ’stb. Gyanúink napról napra növek­szenek, ’s tudjuk, kikkel van dolgunk „Becsülöm szép gyöngeségöket“ — mint Peturbán mondja. — A’pestmegyei takarékpénztár jun. 27-én reggel 9 órakor tart közgyűlést a’ megye’ teremében. Tárgya lesz a’ részvénykiosztás, házvétel ’stb. ’stb. — Az iparműkiállitási dijosztás folyó júniushónap’ 13-án, vasárnap, délelőtti 10 órakor a’ nemes vármegye’ teremében fog megtartatni. — A’ kö­zönség, jelesül a’ hazai műipar’ baráti, hazafias bizoda­­lommal követnek,ez ünnepélyben minél számosabban részt­­venni, miszerint a’ jutalmazás és serkentés, melly a’ ki­osztandó kitüntetési jelek’ főczélja, annál korszerűbb le­gyen. — A’ terem és a’ karzat mindenkinek nyitva leen­­dőnek, a’ hölgyek’ számára a’ karzat’ egy része lesz fön­­tartva. —­­ A’ pesti gyermek-kórházi egyesü­let’ rendes évi kögyülése hétfőn junius’ 14-én, délután 5 órakor a’ nemzeti casino’ kisebb teremében fog tartatni, mellyre az egyesületi tagok ezennel meghivatnak. Elnöki megbizásból. Törvényhatósági dolgok. PESTMEGYE I. junius hó’ 8-ik napján kezdé szokott évnegyedes közgyűlését. A’ nagy számmal egybegyűlt rendek , hátrább tevén ezúttal minden más tárgyakat, ahhoz kívántak legelőbb is szólni, mit a’ jelen szűk évi nyomor legsürgetősbbé ten, ’s ez a’jelen- ’s jövőrőli czél­­szerű gondoskodás, — tette pedig ezt a’ cselekvés’ terén álló többség annál örömestebb , mert, — mint a’ megye’ másod alispánja szépen megjegyzé — itt azok’ ügye forog fen, kik képviselve nem lévén, magokért szót nem emel­hetnek — a’ szegény népé. Felolvastattak tehát mindazon jegyzőkönyvek , munkálatok és levelek , mellyek ezen tárgynak múltját, jelenét és jövőjét közelebbről illetik. Olvastatott legelőbb is azon kisgyülési jegyzőkönyv, melly szerint e’ megye’ másod alispánja jelentvén a’ rendeknek, hogy nem régiben Vecsés város a’ katonaságnak általa ki­szolgáltatandó 20 mázsa lisztet nem volt képes itt Pesten pénzért is megszerezni, hogy illy fenakadások ne történ­jenek, a’ kisgyülés 2000 pesti mérő gabnának megvételét utalványozta előlegesen. Meg is vett a’ másod alispán B. B.-tól 1000 pesti mérő búzát 14 pftjával, melly kial­kudott árból az eladó 1000 pftot elengedvén , a’ fizetet­ten maradt részre nézve augusztusig várakozását ígérte. Hasonlókép’ Z. J. fősz.biró báró P. J.-tól vásárlóit a’ megye’ számára 550 pozsonyi mérő rozst 8 ft 30 krjával, 950 pozs. mérőt pedig 9 ftjával, mi összesen 1000 pesti mérőt tesz, ’s mellynek árát az eladó báró hasonlókép’ most nem kivánta. Ez egész eljárás helyeseltetvén, a’ rendek által elhatároztatott, hogy a’ vett életmennyi­ség összevegyittetvén, mig az életneműk’ ára nem száll alább, 10 pft 54 kv középáron pesti mérőnként szol­gáltassák ki az olly községeknek, mellyek másutt nem ve­hetnének. Minthogy pedig most már nem a’ dolgozó nap­számos osztály, hanem a’ földes gazda van megszorulva, adassék illyeneknek is belőle uj termésig, de egynek leg­­felebb 4 mérő. Sőt a’ mennyiben szükség lenne, miután bizonyos H.— nevű kereskedő a’ megyének fentebbi vé­teli áron bánáti búzát eladni ’s árából 2000 pftot elen­gedni ígért, az élelmi biztosságot felhatalmazák a’ ren­dek, hogy ezen ajánlatot is használhassa. Ugyanazon jegyzőkönyv’ nyomán, az uralkodó szük­ség’ tekintetéből, a’ raboknak járó kenyérrészletek olly­­formán mérsékeltettek kisgyülésileg, hogy mig egy dol­gozó rabnak eddig járt */# font hús 12 fontra emeltetett, addig ezelőtti két napra járó kenyere három napi részlet­re osztatott. így is azonban , mint a’ megye’ másodalis­pánja jelenté, egy rab 38 lat kenyeret kapván, naponként, szükséget nem lát. Kiterjeszté a’kisgyűlés oda is figyelmét, hogy mi­után a’ nmlgy kamara a’ státusrabok’ ellátásáért e’ me­gyének négy évről már 15,075 pftjával tartoznék, ezen öszveget épen most a’ szükség’ idején kérte utalváá­nyoztatni. Olvastatott ezután a’ nmlgy helytartó-tanácsnak múlt máj. 18-án e’ megyéhez érkezett azon intézvénye, melly­­ben előadatván , hogy az ország’ több vidékein némelly kártékony nyerészkedők a’ szegény nép’ idei vetését még zöld korában előre megvásárolják, az illy uzsorának a’ megye maga kebelében, az 1802.121. t.czikk 3. § a szerint gátakat vessen. Az élelmi bizottmány, mellyhez ezen in­tézmény utasittatott,e’ czélt úgy véleményezte legbizonyo­sabban elérhetőnek, ha a’ leirat’ tartalma helységenként vi­lágosabban megmagyaráztatik, ’s kijelentetik, hogy az illy nyerészkedők,mennyiben hitelezésük’valóságát bebizonyít­ják, pénzöket visszakapják ugyan, de a’ termésre számot nem tarthatnak. Mihez jelen közgyűlés, másodalispáni in­­ditvány’következtében, azon hozzáadást téve, hogy a’köz­­hirré tétel végett különös e’ czélra szolgálandó publican­­dum készíttessék, ’s az a’ helységek’ templomai előtt minden vasárnap felolvastassék , olly világos hozzátétel­lel , hogy a’ hol a’ termés kölcsön adott pénzért kamat’ fejébe köttetett le, e’ kölcsön valódi uzsorának tekintet­vén , a’ hitelező pénzét veszitse el, — megbizatván egy­szersmind az illető szolgabirák , hogy a’ hol illy esetek’ tudomására jőnek, az illetőket e’ tekintetben személyesen utasítsák. Mindezek végzésbe mentek. E’ tárgygyal összeköttetésben, K. —L. táblabiró azon javaslatot téve, hogy a’ megye magát a’ takarékpénztár’ előjáróival egybeköttetésbe tévén, szerezne földmivelői’ számára uzsoranélküli, habár kicsiny kölcsönt. Erre a’ másod alispán elmondá, hogy a’ nevezett intézet eddig is köszönetet érdemlőleg járt el e’ tekintetben , miért is a’ megye’ méltánylatát jegyzőkönyvileg kijelentetni ’s azon intézet’ igazgatóságával tudatni indítványozd , mi el is fogadtatott. Jövőre nézve azonban megjegyzé szóló, hogy e’ tekintetben van már intézkedés, csakhogy nincs egye­nesen a’ takarékpénztár kijelölve, hanem csak annyi mon­datott ki a’ kisgyűlés által , hogy a’ megye szerezzen adózói’ számára hitelt. K. L. tbiró’ indítványa mindazáltal megtermé gyü­mölcsét , mert ezentúl a’ szükség’ idején a’ takarékpénz­tár által megkívánt betáblázási bizonyítványokat ’s egyéb iratokat dij nélkül fogják kiadni a’ szegényebb sorsuak’ számára az illető hivatalok. Sőt arról is gondoskodott már a’ megye , hogy az illy kölcsönért folyamodók ön­haszonleső közbenjárók által ki ne zsákmányoltassanak , minden helyen a’ jegyzőknek tevén kötelességébe , hogy az illy folyamodványokat feltegyék. B. P. tbiró’ indítványára a’ gabnanemüeknek, gyü­mölcs, edény- ’s t­­ejfélékért; cserébe adása is az illető főbirák által confiscatio’ terhe alatt eltiltatni rendeltetett. Ezek után olvastatott a’ múlt évben Pestmegye’ ren­dei által önkényt elvállalt élelmezési segélyöszveg’ miben­létéről! jelentés. A’ kivetett 50,000 ftból kevés’ hiján 40,000 pft gyűlt be. Ebből 16 ezer ’s nehány száz Pest­megye’ 6000 szükölködőjének élelmezésére fordittatott, 23,084 pft pénztári maradék még megvan. Ezen öszveg­­hez, miután az idei termés sem nyújt nagyon kecsegtető kilátást, hasonló czélra a' másodalispán az előbbi segély’ felét, 25.000 pftot indítványozott jövő évre elvállalni, mi ellen természetesen egy szó sem emelkedett. A’ segély’ módjára nézve, ha szükség leene rá, Pest megye jövendő­ben is az élelmezésnél marad, mellyet múlt évi tapaszta­­­­lása mind a’pénznél, mind az életnemüeknek természet­beni kiadásánál czélszerűbb módnak bizonyított be. Ezen mód szerint t. i. egy embernek napi élelme társaságban 6 várba sem került, pedig e’ megye’ 6000 szükölködői közül egy is meg nem éhezett. Némelly helyeken azon körülmény is fenforogván , hogy már semmi áron sem lehet venni életnemüeket, ré­szint mivel felemésztettek, részint pedig azért, mert ma­­gánosak’ kezeiben vannak , ezen bajnak jövendőrei el­hárítása’ tekintetéből, az élelmi bizottmány’ véleménye oda járul, hogy aratás után mindjárt összeirassék a’ ter­mett gabonamennyiség helységenként, ’s előre számíttas­sák ki, mennyire lesz még azon hely’ lakosainak szük­­ségök, ’s az utóbbira nézve az illető hely’ földesurai szó­­littassanak fel, hogy terméseiket másnak el ne adják, ha­nem folyó áron, netalán részenkénti fizetés mellett is, bo­csássák által. Ez által a’ bizottmány’ véleménye szerint két czél is eléretik, t. i. a’ kivitel tettleg gátolva lesz, és az egyedárussági nyerészkedés megszüntetik. Ez is el­fogadtatott. Olvastatott solti járásbeli sz.biró M. K. tudósitása a’ múlt hóról, mellyben azon járás’ szorult állapotának okául azt adja elő, mert Bácsmegye a’ határábóli kivitelt meg­tiltotta. De később ugyanazon tilalom­nak már megszűn­téről tesz tudósítást. Hevesmegyének hasonló elzárkózása miatt szenved­nek szükséget e’ megye’ Tisza felől eső több helyei, mint Abony, Czegléd, mellyek b. P.— J.— marfai magtárából különben elláttathatnának, e’ megye’ rendei jónak látták megkeresni Hevesmegyét az iránt, hogy a’ mennyiben e’ tilalom csak úgy értetnék, mint p. itt Pestvárosban, hol csak a’ nyerészkedés végetti kivitel tiltatott el, az emlitett helyeknek fentirt módoni ellátását ne gátolja. Megértvén azonban a’ rendek Hevesmegye’ leveléből, hogy ott az életnemük olcsóbb limitationalis áron adat­nak, nehogy e’ miatt akadály tétessék, visszaélés’ eltávoz­­tatására meg fogják határozni a’ szóban forgó helyek’ szá­mára szükséges életmennyiséget. Illy szomorú tárgy’ pengetésénél, valamint lélekemelő volt látni ’s hallani azon őszinte buzgalmat, melylyel azt e’ megye’ rendet felkarolák, úgy örömünkre vár tudat­hatni, miként a’ jótékonyságban egyesek is kitünteték magokat. Pestmegye’ földesurai általában megérték hiva­tásukat, ’s reájok panasz nem lehet. Különösen pedig ka­locsai érsek gr. Nádasdy Ferencz ő maga, azonkivül, hogy az élelmezési segélyöszvegből reá esett részt kifizeté, egész martiushó’ végéig jobbágyait maga tartotta, ’s ek­kor is megigéré, hogy ha szükség lesz, a’ szükölködőket ismét kész lesz táplálni. Most is a’ búzát folyó áránál több forinttal olcsóbban adja, ’s tiszteinek meghagyá, hogy jobbágyai szükséget ne lássanak, így­­biró Lukács Antal, vadkerti jobbágyainak a’ búzának pesti méretét 5 pftjával adja, így báró Podmaniczky János, ki nagy mennyiségű gabonáját, noha ostromoltatott, nyerészke­dőknek nem adta el, ’s egyszer meginditott árát többé nem emelte, sőt a’ megyének 30 pirral olcsóbban adta, így Irsay Károly t biró, irsai jobbágyainak 6 fttal olcsób­ban adta a’ gabonát folyó áránál, így a’ kalocsai kápta­lanról is mondatott, miszerint olcsóbb árért várakozni is szokott. Mindezen nemes tetteket az illetők’ hálás emlé­kén kívül örökitendi a megyei jegyzőkönyv. (Folyt. köv.)­­ E-y. KÖVÁRVIDÉKÉRÖL. Nagy-Somkuton , május’ 18-rn közgyűlésünk hirdettetett. Részint az erdélyi hon­­gyülésre küldött ’s jelenleg követségi pályáról lelépett követeink helyett újak’ választása, részint a’ követségi eljárásról­ számolás ’s a’ házi adó, katonai élelmezés’ kér­dése és több nevezetes tárgyak, harmadfél ezer nemes atyafiakat hívtak föl, habár gyűlésünk azelőtt csak hat napokkal köröztetett is. — Reggel 8 órakor érkezvén be nemességünk N.-Somkutra, meglepő volt azon szép rend, melly a’ nemes atyafiakat ezúttal jellemző, nagy lelkese­déssel harsogtattak négy nevet, a’ H. L. T. S. lelépett, úgy P. I. B. S. szerintük megválaszandó követek’ neveit. Megjelentek közöttük néhány szűkmellű nagyságos uracsok is, részint személyesen, vagy bérlett korteseik által, kiket hihetőleg a’ követi szép pálya csiklandoztat­­ván, a’ fönemlitett két utósó név helyett csekély egyéni­ségüket nemcsak igénylék, de követelték is besoroztatni. A’ becsületes nemes atyafiak, ismerve őket tollaikról, a’ helyett, hogy boszankodtak volna, gunykaczajjal felel­tek. Elkezdődvén a’ gyűlés, gróf T. M. kapitányi hely­tartó elnökünk, üdvözölvén a’ rendeket, jelenté, hogy november hónap óta mostanig betegsége miatt nem tart­hatott közgyűlést, de különben is, mint a’ hongyűlésről b. Jósika Sámuel korlátnok uz ő exjhoz kinevezett ’s Bécs­­be felküldött tisztelgő bizottmány’ egyik tagja a’ megyétől e' jelen ideig távol tartatott. Mire a’ rendek közül B. S. J. biró szót emelvén, törvénykönyvet nyitott föl, honnan elolvasó, hogy minden évnegyedben köteles a’ megyei igazgató közgyűlést tartani, megemlíté, hogy a’ rendek már hetedik hónapja, mióta legszebb joguk’élvezetétől el vannak zárva, mi annál sajnosabb, mivel a’ nemzet me­­gyei gyűléseken köszpontosul, ott sirja ki panaszát, tárja föl bajait, ott emel szót a’ sérelmek ellen, egyszóval je­lenleg a’ megyei hatóságok tartják fen főleg az alkot­mány’ töredékeit, ’stb. Megkívánja azért , hogy ezen megyénken ütött sérelem fejeztessék ki jegyzőkönyvben, olly hozzáadással, hogy az illetők a’ törvényt ezután na­gyobb tiszteletben tartani kötelességüknek ismerjék. Ez határozattá lett, mind a’ mellett, hogy a’ baloldalról a' tiszta törvénynek ferde magyarázatot adni igyekeztek. 378

Next