Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-24 / 818. szám
Vasárnap Januarius 24. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik TARTALOM. A’ kir. helytartói kinevezés: Halálozás. Örökváltság. Temesvári vasút. Fővárosi újdonságok. Nyegylet. Törvényhatósági dolgok: A’Dunamellékről (egy pár korszerű szó). Pestmegye (uj tisztviselői kihágás). Fiume (a’ dec. forgalom). — Fiumei vasúttársaság. Külföld. Szerkesztői értesités. Hirdetések. Duna vízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Lapjaink’ 815 számában azon kegy. kir. leiratot közöltük, melly főtörvényszékünkhez bocsáttatott. A’ főm. magyar kir. helytartótanácshoz intézett leirat, melly István főherczeget Pest’ főispánjává ’s a’ jászok’ és kunok’ bírójává is kinevező, imitt következik: FERDINÁND, Isten’ kegyelméből ausztriai császár , Magyar- és Csehország’ e’ néven ötödik, Halics- és Lodomér-országok’ apostoli, úgy Lombardia, Velencze és Iliria’ királya, Ausztria’ főherczege ’stb. Főtisztelendő , Tisztelendő, Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos és Vitézlő kedvelt Híveink! Minekutána az örök gondviselésnek megfejthetetlen végzése szintannyira szeretett, mint hőn tisztelt bátyánkat, fenséges császári királyi örökös főherczeg Józsefet, Magyarország’nádorát’s királyi helytartónkat és benne egyszersmind leghívebb barátunkat Magyarországunk’alkotmánya felett mindenkori éber gondossággal őrködő legbecsesb tanácsadónkat ’s fölséges kormányunk’gondjaiban általában, különösen pedig azokban , mellyek kedves Magyarországunkra ’s az ahhoz kapcsolt részekre vonatkoznak, legállhatatosbban osztozó munkatársunkat, szivünk’ sajgó fájdalmára, e’ világból kiszólitotta; azon szilárd akarat, mellyel kedves Magyarországunk’ javát ’s boldogságát mindenkor öregbíteni törekszünk, mit sem igényel élénkebben Tőlünk, mint, hogy e’ súlyos veszteséget, legalkalmatosb ’s atyai szándékunknak leggyorsabban megfelelő módon pótoljuk,s ugyan azért — miután a’ nádori és királyi helytartósági méltóság megürült — addig is, mig a’ nádor-választás a’ legközelebbi országgyűlésen következni fog, Magyarországba rendelendő királyi helytartónkról ideiglenesen gondoskodjunk. Ehhez képest fenséges császári királyi örökös főherczeg Istvánt, kedves öcsénket, fenemlitett elfelejthetlen bátyánknak nemcsak fiját, hanem — lelke ’s szivének már is kitüntetett dicső jelleméről ítélve — örök emlékezetű atyja’ magas erényeinek méltó örökösét is, mindazon igazokkal, kiváltságokkal ’s előjogokkal, melylyekkel valaha Albert fenséges saxoniai herczeg ’s annak példájára fentisztelt dicsőült bátyánk mint kir. helytartó birt, és igy Pest, Pilis és Zsolt törvényesen egyesült megyék’ főispánságával és a’ jászok’ és kunok’ bíróságával együtt kegyelmesen kineveztük és kihirdettettük. Miről is Hűségtehet szükséges tudomás , egyszersmind pedig a’ végett is értesítjük, hogy említett kedves öcsénknek, fenséges cs. kir. örökös főherczeg Istvánnak, e’ szerint ideiglenesen a’ legközelebbi országgyűlés’ tartásáig Magyarországunkban kir. helytartónkká lett kegyelmes kineveztetését minden egyházi és világi törvényhatóságokkal tudatni é s közhírül bocsátani siessetek. Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Ausztriában, Boldogasszonyhó’ 15-dik napján, az Ur’ezer nyolczszáz negyvenhetedik esztendejében. Ferdinand m. k. Gróf Apponyi György m. k. Paziazzi Mihály m. k. Halálozás. Szabadka szab. kir. város’ helyettes főbírája, tek. Szárics József ur, kiben a’ közbirodalom több országgyűlésekent képviselőt tisztelt — 1. évi január’ 6-án meghatározott. Béke hamvaira. — Karvázy Z. Örökváltság. Más országokban, hol a’ népmiveltség fejlettebb fokon áll, senki sem kételkedik többé, hogy a’jobbágy a’ hűbéri viszonyok által korlátozva van a’ föld’ szabad mivelésében, a’ földdel és időveli szabad rendelkezésben, ’s hogy a’ szorgalomra mi sem hat leverőbben , mint, ha izzadságunk’ gyümölcseit kénytelenek vagyunk mással megosztani. Számtalanszor meg volt már mutatva, mikép’ a’ hűbéri terhek’ mindenike saját köz- és magángazdasági, sőt erkölcsi ártalmakkal is bir. Tisztán állott minden gondolkodó fő előtt a’ politicai rész is, azon viszonyban , melly , midőn a’ nép’ kebelében veszélyes osztálygyülölséget táplál, a’ nemzeti lét’ kifejlésének leghatalmasabb gátjakint áll a’ társalmi átalakulás előtt. A’ dolog’ politicai oldala mindazáltal főleg csak az újabb időkben lépett az előtérbe. A’ múlt év’ történeteiben semmi sincs ennél tanuságosabb ránk ’s azon hazánkfiaira nézve , kik legtöbbször szoktak a’ históriára hivatkozni. Megtanulhatók ők , hogy ha méltó okuk van a’ reform’ olly nemeitől félni, mellyek a’ státust egyszerre alapjaiban megrázzák, más részről nem kevesebb okuk van eltérni az úgynevezett conservativ politica’ azon eljárásától, melly minden fenálló viszonyok’ féltékeny őrzésében ’s minden reformkisérlet’ makacs ellenzésében áll. Az illy politicai eljárás sokkal nagyobb veszélyeket hozott már a’ státusokra, mint az olly ártalmasoknak hirdetett szabadelvű nézetek , mellyek többnyire a’ dolgok’ fejlődésének szükséges eredményei. Így látjuk, hogy sok politicai elmélet idők’ múltával hasonlóvá leszen az épülethez, melylyet a’ folyam lassan kint alámosott. Illy politicai elmélet az, mellyen a’ patriarchalis viszony a’ hűbériség’ korában nyugovók. Olly atyai, védői köteléket teszen az fel, melly többé épen nem létezik, vagy igen megtágult, ’s szükségtelenné lett azon mértékben , a’ mint a’ státus’ közös utalma minden polgárra mindinkább kiterjedt. ’S a’ mint az előhaladottabb civilisatio’ igényeivel azon tudományok is mindinkább fejlődtek, mellyekben az emberi ész tapasztalásait ’s észleléseit rakta le, miszerint amaz igényeket betölthetni véli: azon arányban jött a’ politica ’s nemzetgazdaságtan mind nagyobb összeütközésbe a’ hűbériség’ állapotával. Miveltöbb nemzetek ennélfogva rég’feladták a’ hűbéri intézeteket. Hihetjük-e, hogy mi vagyunk egyedül istennek azon választott népe, melly hivatva van, ellenszegülni az emberiség fejlődése’ közös törvényeinek? ’s hogy ez ellenszegülés hazánkban ellenkező eredményeket idézend elő, mint a’ föld’ többi civilisált nemzeteinél ? Nem az okosság parancsolja-e, hogy más nemzetek’ példáján okuljunk, ’s tapasztalásaikat hasznunkra fordítsuk ? Távol legyen tőlünk, hogy hasonló követeléssel lépjünk fel irányotokban, miszerint törvényhozásunkban egy uj aug. 4-ki és’ rögtönzését kivánnók. Közelebb e lapok Anglia’ nagyszerű példájára hivatkoztak. Anglia’ státusférfiai tisztelők a’ magányjogot, ’s pénzen válták meg a’ rabszolgák’ szabadságát is. A’ váltság’ lefizetése azonban közös nemzeti feladatul tekintetett. Nem akarjuk vitatni, hogy Anglia’ eljárása ’s a’ mi örökváltságunk között egészen hasonló eset forogna fen; de ha kissé gondolkodunk, nálunk szinte nem egy okot fogunk találni, minélfogva az örökváltság’ létesítését, melly annyi millió szabad kézzel ajándékozza meg földmivelésünket, mint egyszersmind alapját egy ép községi és képviseleti rendszernek, a’ nemzet közös teendőjéül jelöli ki. A’ nemzet milliókat ad évenkint hadi költségekre; ’s nem érdemelne némi áldozatot az Osztálygyűlölség, e’ szüntelen fenyegető benső ellenség’ lefegyverzése ? Azt hisszük, hogy igen. ’S meg vagyunk győződve, hogy ha tekintetbe vesszük, mikint adózó népünk, a’jobbágyi tartozásokon felül, még közadóval is túlterhelve van, a’ státus’ segítsége az örökváltságnál, egy vagy más után, de okvetlenül elmaradhatlan. Ezt nem csupán politikai okok, hanem az igazság is követeli. Azonban azon esetre is készen kell lennünk , ha amit nem remélnénk, az örökváltság’ elősegítésére, a’ közteherviselés’ elvállalásán kívül, a’ nemesség’ részéről semmi sem történnék is, ha, mikint Németország’több tartományaiban , a’ váltság , a’ státus’ rendezése mellett, a’ jobbágyság’saját ereje által hozatik is létre. Ha e’státusok’ példaadását tekintjük e’ részben, mindenekelőtt feltűnik a’porosz eljárás, melly a’tartozásokat a’jobbágyi föld’ egy részén válta meg a’ földesurtól. E’ váltságmódnak kétségkívül megvannak saját előnyei. A’ földesur hasonló értéket kap a’ földben , melly idővel nagyobb jövedelmet is nyújthat; ’s a’ pénzkeresés’ nehézségei a’ jobbágyra , valamint a’ földesúri családra nézve a’ váltsági ősziét’ kiadása ’s beruházásának gondjai mind kikerültetnek. Azonban más részről szinte nagy figyelmet érdemel, hogy e’ rendszabály csak ott ajánlható, hol a’jobbágyiföldek aránya a’ majorságiakhoz igen kedvező; csak kevéssé népes helyeken, hol nagy paraszt jószágok vannak. ’S a’ váltság’ e’ módja uj elkülönzést tesz a’ földekre nézve szükségessé, hogy a’ földesúr az egész községtől egy tagban kapja meg azon földet, mellynek mivelése már az által is fölöttébb ránehezül, mivel, a’ megszűnt robotok helyett, új munkáltató erőre , tetemes investitióra lesz szüksége. Hol veszi ez investitiót nálunk a’ legtöbb földesur, kik jelenleg is annyira érzik a’ pénz’ hiányát? Földesurainknak, a’robotrendszer’ megszűntével, okvetlenül pénzre lesz szükségük, ’s pedig annyira, mennyinek egy részével, midőn adósságuk’ terhein könnyitenek, más részével, gazdaságuk’ rendbehozására, újabb investitiokat tehessenek. Honnan következik, hogy nem elég az évenkinti robot ’s terméktartozást pénzkamatra változtatni; szükséges olly intézkedéshez nyúlni, melly midőn a’ földesurat rögtön a’ tartozásoknak, mint kamatnak, megfelelő tőkéhez juttatja, más részről a’jobbágynak, felmentvén őt a’ robot ’s egyéb szolgálatok alól, lehetővé teszi, évenkint fizetett kamattal ’s csekély törlesztési járulékkal, minden tartozástól megszabadulni. ’S ime ismét a’ státus’ közbejövetelének szüksége. E’ műtétés csak a’jobbágyi földekre alapított hitelintézet által lehetséges. A’ törlesztési kamatok az illető helységekben a’ közadóval együtt kezeltethetvén, a’ bank igen kevés költséggel fenállhatna. Az ország’ községeinek nagy része ekkép’ könnyű módon megmenekülhetne a’ hűbéri tartozásoktól. A’ szegényebb községekre nézve, hol úgy szólva, a’ vadonban kell föltenyésztetni az örökváltság ’s polgári lét’ fáját, — mit kell tenni: jeles példaadásával megmutatta a’ derék Bezerédj István. Illy esetekben különböző eljárásra van szükség; itt, úgy hisszük, a’ piaczi áron beszámitott termék és napszám’ értéke készpénz helyett elfogadtathatik a’ földesül’ által. — O. Temesvári vasút. Tudva van a’ közönség előtt , miképen azon mozgalmak’ folytában , mellyek Kecskeméten és Szegeden e’ két városnak Pesttel vasút általi összekötésére nézve nyilvánultak , Temesvárott is buzgalom ébredt fel , törekedni minden lehető módon arra, hogy vidékünket Szegeddel összekötő vasút, komoly tervezet és tettleges munkálkodás’ tárgyává tétessék, ’s e’ törekvés még élénkebbé lett, midőn Kecskemét és Kőrös szerződése a’ középponti vasút’ igazgatóságával létrejött, ’s e’ szerint a’ közohajtás , hazánk’ e’ részét a’ fővárossal vasúti vonal által közel érintkezésbe hozva látni, részben biztos sikernek indíttatott, és midőn a’ szomszéd Aradnak a’ vonalt Szegedről Arad felé irányozni szorgalmazó lépései nálunk a’ hátramaradástóli őrizkedés’ ösztönét idézték elő. Hogy Temesvárnak kivonata a’ közérdektől is sürgettetik, bizonyitani fölösleges , világos lévén , hogy a’ hon’ legtermény gazdagabb részének a’ fővárossali szoros kapcsolata általános jótéteményü leendene. — E nézetektől indittatva, többen Temesvárott tanácskozmányt tartottak, mellyből nehány tag Bécsbe küldetett fel, kitapogatni, mennyire volnának készek a’ bécsi tőzsérek a’ kérdéses vállalatot támogatni. ’S nem sokára aláírási iv is köröztetett 500 pengő ftnyi részvényekre, mellyeknek a’ vállalat’ létesítéséhez megkivántató száma 6000-re jelöltetett ki. A’ Bécsben járók bár nem teljesen kielégítő, de mégis annyiban reményt adó nyilatkozatival térének vissza az általuk felszólítottaknak, miszerint ha a vállalat kellő tehetségjeleit mutató társaság által karoltatik fel, nevezetesebb részvételre azok részéről számolhatni. Az ügy’ mozgatói tehát közgyűlést hirdettek, melly a’ Csanádi püspök elnöksége alatt tegnap és ma megtartatott. Alapszabályok’ készítése volt főtárgya, miután az eddig 800 részvényesből álló társaság magát megalakultnak jelentette ki. A’ szabályok szerint csak 5 részvény együtt ad egy gyűlési szavazatra jogot; — az előmunkálatokra megkivántató költségek’ fedezéséül most azonnal 2 százrulit fizetni tartoznak a’ részvényesek , mi már az aláírási ívben felszólitásképen kimondva volt. Klein testvérek’ bécsi nagykereskedő-házának azon nyilatkozata, miszerint a’vasúti vonal’elődolgozatait, az ügy iránti hajlomásánál fogva, mértföldenkint 375 ftjával elvállalni ajánlkozik, bár különben illy munka’ legolcsóbb ára mértföldenkint 450 ft szokott lenni, a’ gyülekezetét az eredmény iránti nagyobb bizodalomra lelkesítette. Mi ezentúl történendik e’ közérdekű tárgyban, óhajtjuk, hogy mindinkább kedvező alakban fejlődve történjék, — reménységünk’ horgonya az általános érdeklettség, mit a’ vállalat’ kezdete vidékünkön szült. ’S valóban, e’ 400 ezer forint (800 részvény) illy rövid idő alatt csupán vidékünkön aláirva, még hatályosabb részvét’ terjedését várni jogosít. De mind a’ mellett, hogy rokonszenvvel ’s örömmel üdvözöltük a’ munkás igyekezetet, melly a’ közhasznú ügy körül mutatkozik , lehetlen fájdalmas megilletődésünket ki nem jelenteni azon nemzetietlen szellem felett, melly e’ vállalati mozgalmat születése óta körüllebegte, folyton a’ ma befejezett közgyűlésig ’s azon keresztül. Németül folytak a’ tanácskozmányok, németül szerkesztvék a’ befizetett száztujjak felőli nyugtatványok , német az eddigi aláírók’ névlajstroma, ’s mi ennél sajnosabb, a’ gyülekezet, mellyben magyar püspök, helyettesek, alispánok,megyei ’s városi tisztviselők, kanonokok és t.birók tanácskozónak, kirekesztőleg német nyelvű volt, — a’ polgármester bombaszttal szónokolt a thema felett, mint lehet 14