Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-10 / 964. szám
Vasárnap October 10. 1817. Megjelenik e’ lap minden heten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjű sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM Hiv. közl. Követválasztás. Vasúti büntető törvények. II. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Bács (közgyűlés.) Jászkunság (követválasztási mozgalmak.) — October’ 9-dikei napfogyatkozás. Irodalmi értesitő. Figyelmeztetés a’ „magyarföld és népe“ iránt. Külföld. Uunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége Szalay István magy. kir. helytartósági fogalmazót, számfeletti titoknokká ugyanazon kormányhivatalnál kinevezni kegyelmes, méltóztatott. A’ nagy magyar kir. udv. kamara a’ farkasvölgyi (Wolfsthali) harminczadhivatalnál a 2-dik tisztirnoki állomásra Tüli Antal, brumovi harminczadfelvigyázót alkalmazta. — (B—P. H.) Káptalani követválasztás. A’ pozsonyi káptalan f. h. 5-én Cherrier Miklós és gr. Forgách Augusztot választá országgyűlési követeiül. Vasúti büntető törvények. II. Némellyek, kivált azok, kik a’ codificatiónak, mint a’ históriai iskola’ egyik hatalmas ellenszerének, barátai nem lehetnek, mindent elkövetnek, hogy a’ törvényhozás’ működése minél szűkebb körbe és korlátok közé szorittassék. Ezen emberek azt hiszik és hirdetik, hogy a’ vasutakról szóló rendőri szabályok , miilyenek az ausztriai, hannoveri , braunschweigi ’stb. igen is elegendők az e’ tárgy körüli vétségek’ akadályoztatására; különben csak azt kívánván, hogy azon rendőri szabályzatban hivatkozás történjék a’ közönségesen használni szokott büntető törvényekre. Ezek az igazságszolgáltatás’ szigorú elveinek, a’ büntető jog’ igazságos czéljának és az állam’ érdekeinek eleget vélnek tehetni, ha a’ vasutak ellen és körül elkövetni szokott büntettek, a’ többi közönséges bűntények’ osztályába kerülnek, hason elvek és szabályok’ értelmében büntetés alá. A’ dolog és tárgyhelyzetnek szoros vizsgálata azonban igen rövid idő alatt elvezethet azon meggyőződésre, hogy az u. n. vasúti büntettek elítélésére, beszámítására és büntetésére külön törvények kívántatnak, természetesen nem azon értelemben , hogy ha az országban már létezik büntető törvénykönyv, azt még egy külön vasúti codexxel szaporítsuk, — ez épen nem lenne szükséges — hanem azt nem tanácsos mellőzni, hogy abban ezen vétségek’,számára egy külön fejezet iktattassék — melly csupán a’ vasúti büntettek’ fokozatáról, nemeiről, vétkességéről és beszámításáról rendelkezzék. Az igaz, vannak a’ vasutak tárgyai körül is némelly vétségek, mellyek külön intézkedéseket nem igénylenek — illyenek nevezetesen a’ vasúti részvényekkel közgyakorlatban levő csalások, hamisítások, tőzsérkedések. Ezeket különválasztani a’ rendszerinti kötelezvényeket tárgyazó eljárástól nem szükséges, mert nincs elegendő ok, melly azt igénylené — minden hiba, tévedés vagy nagyobb baj nélkül is lehet azokat a’ többi büntettek’ sorában meghagyni. De a’ többi büntettek nem illy természetűek. A’ vasúti szorosan vett bűntetteknek van kiválólag egy tulajdonuk, melly azokat más bűnök’ sorából kiemeli, és annyira jellemzi, mikép’ a’ büntető jogi viszonyok’ összezavarása nélkül, a’ közönséges büntettek közt nem maradhatnak. És ezen jellem, melly a’mennyire gyászos szinezetű, szint’ olly figyelmet gerjesztő— nem más, mint azon közveszélyesség, melly a’ vasúti bűntettekben változhatlaul szokott rejleni. A’ legislatiok szoktak elkülönözni több bűntetteket a’ közveszélyesség’ érdekében. Mihelyt t. i. azok nem csupán egy egyént érdeklenek, hanem kiterjednek egy nagyobb számú embertömeg’ életére, egészségére és vagyonára ; vagy ha általuk tettleg még ki nem terjedtek is, de kiterjedhetők valának. Illy büntettek közé tartozik nevezetesen a gyújtogatás, melly közveszélyessége miatt a’ codexek által külön szempontból vétetik és büntettetik; mert szerintük a’ gyújtogatásnál nem is kívántatik, hogy valódi kár származzék belőle az égés által; elégeltetik már az is, ha a’ kitűzött tárgy égésbe megy által. Nem tekintetik arra sem, idegen e a’ tárgy, p. o. a’ ház, melly meggyujtatott, mert a’ legtöbb esetben saját házunknak önkéntes felgyujtása is gyújtogatásnak vétetik, nevezetesen a’ franczia, szász és ausztriai codexekben, midőn házunk , vagy vagyonunk, mellyet felgyújtottunk, másokéival összeköttetésben áll. — Innen van , miszerint a’ gyújtogatás a' lopásnál, vagy kártételnél sokkal keményebben büntettetik, úgy, hogy nehezebb esetekben, p. o. hatóbb helyeken követtetett el, — vagy azon egy egyén által több ízben ismételtetett , mint Ausztriában; — vagy ha az életet Csak veszedelmeztette is, mint Poroszhonban - vagy ha közszükségben történt , vagy közel a’ puskaporos lakhelyekhez ’stb. illy esetekben, habár halál és gyilkosság nem történt is, életvesztéssel, vagy élethosszig tartó rabsággal büntettetik. Hasonlóan, a’ közveszélyesség miatt meg szokták különböztetni az árvíz’ előidézését is, melly által t. s szinte többeknek élete és vagyona jöhet veszedelembe , úgy, hogy p. o. a’ porosz büntető törvénykönyv az olly töltéseknél, mellyek a’ község’ biztosítására állíttattak, az áttörést halállal bünteti ; — de különben is általában minden törvénykönyvek, a’Szászországé, Francziaországé, Bádené ’stb. az árvizokozást igen szigorúan büntetik. — Ha már tekintjük azon bűntetteket, mellyek, szorosan véve, a’ vasutak’ rendszere ellen intéztetnek, szinte azon tapasztalatra jöhetünk, hogy valamint a’ gyújtogatás, árviz okozás és némelly esetekben a’ mérgezés — úgy a’ vasúti vétségek is közveszedelemmel járnak — szinte kiemelkednek a’ többi büntettek’ sorából, mellyek csupán azon egyént fenyegetik valamelly sérelemmel az életre, birtokra, vagy testi épségre nézve, melly a’ sérelem’ czéljául kitűzve volt. A’ vasutakon okozni és történni szokott bűntettek nemcsak, mint a’ fentemlítettek, közveszélyességüek, hanem veszélyességük jóval felülhaladja az ide sorolható más veszélyeket is. A’ gőzkocsikon, mint tudjuk, egyszerre százanként és nagyobb forgalomnál ezrenként jőnek össze az utasok; és igy ha a’ vonal’ épsége leromboltatik, százak és ezreknek élete, vagy épsége koczkáztatik. És ezen koczkáztatás felette magas fokon áll, mert nemcsak kis és szűk helyen, melly be van zárva, mellyből kilőni nem lehet, van a’ tömeg összetódulva ; hanem olly sebesen is rohan, hogy azt a’ veszély’ pontján fentartani, segélyére menni, vagy a’ vész elől kitéríteni nem lehet. — Ide járul az is, hogy a’ gőzgépek roppant erejűek és nagyságúak — minden akadály, melly ellenök működik, kimondhatlan erős ellenhatást okoz, miből az utasokra, ha a’ gép ellenszegülésre talál, roppant veszedelem származik. Innen , mindazon szerencsétlenségek, mellyek, nem említve a’ nevezetes 1842. és 1844-kit Francziaországban, Angol- és más országokban előfordulnak, rendesen több ember’ életébe vagy épségébe kerülnek. — Nem lehet tehát tagadni, hogy a’ vasúti büntettek valóban közveszélylyel járnak, tehát el kell ismerni azt is, hogy azokat külön szempontból kell felfogni és elitélni. — Továbbá a’ büntető jog’ igazságos gyakorlatára nagy befolyással van meghatározása azon szempontnak, mellyből a’ biró valamelly bűntett’ törvényes beszámításánál kiindul — tehát azon nézet, mellyből a’ bűntett tekintve volt. — Ezen érdek okozza, miért a’ büntettek a’ tudomány által bizonyos osztályok szerint soroztatnak — mellyek alá külön-külön a’ rokon vétségek osztatnak. — Ha p. o. az uralkodó elleni bántalmak , rágalmak csak az egyszerű becstelenités vagy sértés’ nézetéből vétetnének, a’ büntetés sokkal csekélyebb leendne, mint a’ hogy azt a’ büntető jog’ elvei követelik, így a’ köztisztviselők’ pénztári kihágásaik nem csupán a’ lopás’ elvéből vétetnek fel. ’stb. Ha a’ vasúti büntettek a’ köztörvények szerint ítéltetnének el, vagy csak azon szempontból vétetnének fel , mint a’ lopás, kártétel, testi sérelmek és életveszélyeztetés — és így ezeknek értelmében büntettetnének, ez a’ büntetés’ igazságos kimérését nagyon akadályoztatná, mivel ez utóbbiaknál sokkal nagyobb részat foglalnak magokban. — Vagy pedig különböző szempontból tekintetnének , ’s némellyek t. i. a’ vagyon’ károsításából — mások pedig az élet’ veszélyeztetéséből indulnának ki. Mindezen bajokon csak úgy lehet segíteni, ha külön vétetnek, és külön határoztatik meg azon elv és érdek , melly azoknak büntetését szükségeli, mellyeknek nézetéből kell kiindulni a’ bírónak , hogy igazságos ítéletet hozhasson. — Mert a’ vasutak, ezeknek tárgyaik, működéseik, egészen különböző természettel birnak már tárgyaktól. Itt azon hanyagság, vagy vigyázatlanság, melly máshelyütt legfölebb dorgálást, vagy némi rendőri fenyítéket vonna magára — ezreknek életét veszélyezteti, tehát csekélységnek nem vehető. — Ha másnak birtokára , vagy vagyonára valami kődarabot teszünk, vagy ha azt tán az útba is helyhezzük, semmi sérelmet nem tettünk — de helyhezzük azt a’ vasvonalra, és a’ legborzasztóbb szerencsétlenséget idézhetjük elé. Az őr, vagy más valaki, igazítsa hibásan azon kört, mellytől függ , hogy merre menjen a’ mozdony , és olly összeütközés támadhat két mozdony között, miből százaknak halála vagy csonkítása eredhet. Változtassák meg a’ vonalmelletti jeleknek minősége ; a’ helyett p. o. hogy fel adatnék egy mozdony’ jöttéről, adassék fel arról, hogy hiba történvén, más mozdony küldettessék bizonyos táj felől — ismét milly szerencsétlenséget lehet előidézni. És mennyi kár, mennyi sérelem ered illy hibák’ legkisebbike után is. Ezen nézetek nagyon is követelik, hogy a’ vasutak különtermészetü tárgyat képezvén , bűntetteikre nézve is külön tekintessenek. Mert azokat, ha összekevertetnek más tárgyakkal, vagy épen meg sem lehet ítélni, mivel azoknál hasonműködést, hasonerőket és eredményeket nem lehet találni, vagy hibásan fognak megítéltetni; mert egyazon elvből vétetnének fel olly bűntettekkel , mellyek velők rokon természettel, működéssel és kifolyással nem birnak. — De vannak még más okok is, mellyek azt követelik , hogy a’ vasúti büntettek mint önálló — külön tények — külön törvények’ rendelkezése alá essenek. — Sz. I. .. n. Fővárosi újdonságok. Midőn e’ sorokat írjuk, szombaton October’ 9-én, gyürüforma napfogyatkozásnak kellene lenni. Azonban az eső, melly egész múlt éjjel zuhogott, még most sem állt el, ’s meglehet, hogy ez érdekes tünemény csak a’ színfalak megett menend végbe, és mi fontos arczczal mondhatjuk el majdan unokáinknak : „1847-ik évi octob. 9-én láthattunk volna napfogyatkozást.“ — Egy öreg ur, mihelyt az előhirdetést látta a lapokban, boszosan kiáltott félő. Előre tudom — úgymond — hogy az ígért napon semmi sem lesz, hanem közbejött akadályok miatt későbbre halasztatik. Az öreg urnák t. i. többször megégette a’ kása száját , midőn előrehirdetett színművekre faluról szép leányai’ kedvéért behajtatott. Azt hiszi tehát most is, hogy majd későbben lesz a’ mi lesz. — Az utóbbit illetőleg mi nem akarjuk kivenni hiedelméből, csak hadd várja békével, sőt kívánjuk neki, hogy a’ majd valamikor jövő században előfordulandó hasonló tüneményt úgy tekintse , mint a’ mostani elhalasztás’ helyrehozását. Hanem a’ nemzeti színház’ játékrendére nézve meg kell mondanunk, hogy az már valami egypár hét óta lelkiismeretesen megtartatik, ’s a’ látogatóknak sem pontosság’ sem érdekes darabok ’s élvezetes játék’ tekintetében nincs panaszkodni okuk. — Egy alkalmi poéta pedig, azt mondják, igen szép verset szándékozik gyártani a’ napfogyatkozás’ elmaradtáról. A’ nap, párviadalra készülő férj; a’ felhő, melly körülfogja: pukakeblü ’s pukakaru felesége, ’s a’ rimánkodó nő’ könyvinek sikerül gyilkos szándékától visszatartóztatni a’ felgerjedt férjet (hah ! mi nagyszerű!!!) — „Hát mellyen lesz az a’ napfogyatkozás ?“ — Kérdé egy vén arszlántól fiatal ismerőse, a’ mint amaz korán reggel egy ismeretes kávéházból álmatlan szemekkel kilépett. „Hát csak illyen öcsém“, felele a’ kérdezett, — kifordítván a la Don Caesar mindkét zsebjét, — „totaliter schwarz.“ (Mindezekből az a’ tanúság , hogy az újdondászon a’ nap sem fog ki. ír az róla, ha a’ fogyatkozást látta, és ir még többet, hogyha semmit sem látott.) — Ad vocem , újdondász. Bizonyos egyénhez az emberek’ eme’ fajából odament egy pesti bérkocsis, és töredelmes hangon imigy szólt: Uram! én jól tudom, hogy gorombaságim’ feljegyzése által önnnek mennyi becses idejét raboltam el. De többé nem akarok botrányokat elkövetni, ime szent fogadást teszek. „Barátom! szólt rendkívüli nyájas arczczal a’ hírek’ embere — ne vegyük a’ dolgot olly szorosan , csak folytassa előbbi életmódját. Lássa, a’ világon mindenütt kéz kezet mos; mit tudnék én inni, ha kend nem gorombáskodnék ?“ Mondják, az érzékeny vallomás’ pillanatában, az újdondász még zsebébe is nyúlt, hogy bűnbánó látogatójának egy égő forintocskát adjon. Nem adott ugyan, hanem feltette magában, hogy legelső alkalommal adni fog. — Színházunkban múlt csütörtökön oct. 7-én először adatott: „Fiatal nagynéne“ ingj. 3 felv. irta Obernyik K. Egy főrangú fiatal hölgy Zárfiné (Laborfalvi K.) 16 éves leányrokonát (Lendvayné) faluról atyja’ házától magával viszi városba, hogy ott a’ magasb körök’társasági tanjával megismertesse, ’s számára, mint mondja, egy szerencsés házasságot, azaz: gazdag, főrangú, habár öreg és rut férjet is szerezzen. Mert szerinte nem a’ szivtől, hanem az észtől kell kérni illy dolgokban tanácsot. Ő maga is illy házasságban él, ’s agg férje a’ londoni követséggel elutazván, miután a’ hajó, mellyen elindult, útközben hajótörést szenvedett, most minden hihetőség szerint özvegynek tartja magát. (A’ főrangú hölgy igen egykedvűleg veszi a’ dolgot, mi, a’ világ’ ítéletét számba sem véve, már csak azért is természetien , mert férje’ rokona , Zárfy Arthur (Szentpétery) egy nagyvárosi vén bohó, mindig vele van). A’ főrangú hölgynek azonban ügyvédre is szüksége van, ’s elfogadja illyennek a’ Terényi testvérek’ egyikét, (Lendvay) mint a’ ki előtte egy színházi előadás’ alkalmával egyszer már feltűnt. A’ fiatal ügyvéd ’s 16 éves leány tehát egy háznál vannak, ’s az utóbbi valami olvasmányból, melly a’ szerelem’ leírását tartalmazza, meggyőzi .