Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-07-02 / 907. szám

Péntek 90 X Julius 2.1847. Magjelenik e­ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ k­e­tt­ő­s hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM Hiv. közrem. Városi ügy. Törvény­­hatósági dolgok. Ungból (tisztujitás.) Csanádból, He­vesből , Esztergomból (közgyűlések). — Külföld. Duna­­vizállás. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’főm. m. k. helytartó-tanács, irattári segéd Pavianovich Ká­roly’halála’ következtében Deré­ki Mihály eddigi sorjegyzőt, ennek helyébe Pro­hászka Antal eddigi írnokot, Írnokká Bányász Soma járulnokot ’s ezzé Lie­zner Károly díjas gyakornokot; — nemkülön­ben közelebb elhalt B­o­­­d­i­z­s Béni járulnok’ helyére S­z­v­o­b­o­d­a Jó­zsef szinte díjas gyakornokot léptette elő. — (B.P. H.) Városi ügy. Közeledik az országgyűlés. A’ conservativek financzokról szólanak , ’s mi magunk is szólanánk , ha tudnók már világosan , hányadán va­gyunk velők, ’s ha nem tudnók, hogy antidiluvianus álla­potainkban, még mindig bölcs elvnek tekintetik, miszerint egy osztály imával, egy másik honvédelemmel ’s csak egy harmadik tartozik anyagi javakkal a’ státusnak; ’s épen azért, a’ finanszügy, minden fontossága mellett is, a’ jövő országgyűlés’ kérdéseinek szerintünk nem elsője — bocsánatot kérünk scepticus irányunk miatt — hanem a’ városi ügy. ’S van-e ez ügynél kilátás a’ sikerre? Mi hisszük, hogy e’ k­i­látás nem hiányzik egészen, habár a’ kérdés’ jelentékenységére nézve, nem nagy mértékben van is a’ b­e­látás. Némi reményünket azonban nagyon solid alapra építjük, hiszen e’ kérdés’ tisztábahozatala, először nem kerül pénzbe; másodszor pedig kiket legközelebb érdekel, nincsenek kivül a’ törvényhozás’ teremén; ’s azért szándékunk őket ’s megbízóikat emlékeztetni, hogy a legalaposabb remény mindig az, mellyet az ember önma­gában helyez. — A’ királyi városok ne várják országgyű­lési szavazatukat senki’ jóakaratától, hanem öncselekvé­­söktől, ’s ők sokat cselekedhetnek, mindig a’ törvény’ sphaerájában. Mindenekelőtt ki kell vetkőzniük az illu­siókból, el kell ismerniök, hogy szavazatukat csak új törvény által kaphatják meg. E’ czél’ elérésére szük­séges , hogy a’ városok a’ jövő követválasztáskor folytas­sák, mit múltkor kezdenek. Választassa minden város a’ követet akkép’ , hogy majdan a’ népképviselő’ ön­tudatával léphessen fel követeléseivel a’ kiváltságos törvényhozók’ ellenében. — Ekkép’ választott képvi­selőjének adja utasításul, hogy addig követelje a’ vá­rosok’ szavazatát, mig e’ dolgot eldöntő törvény sanctio­­nálva nem lesz. ’S követelje, bárha Jeremiás hangon szó­­littatik is fel a’ hazaszeretet’ nevében, hogy hagyja foly­tatni a’ tanácskozásokat, hogy róla is fognak gondos­kodni ; követelje, habár nyájas kézszoritással ígérnek is arany hegyeket; követelje, ha lehet, jó, ha nem, rész szónoklattal, ha lehet mindig uj beszéddel, de min­dig ugyanazon értelművel. Ellenben hagyjon fel minden vitával az elnökök ’s kerületi jegyzők felett, hiszen, mi­előtt a’ városi követnek ép’ olly szavazata ’s állása nin­csen , mint a’ megyeinek, elnök, a’ dolog’ természete szerint, nem lehet, a’jegyzőség is olly helyzetben igazi satyra. De ismét fel kell vetni magunknak azon kérdést, hogyan kell a’ political coordinatiót az administrationalis rende­zéstől elválasztani ? Mit tegyenek e’ tekintetben a’ vá­rosok? Az elsőre nézve, mi csak ismételhetjük, mit annyiszor állítottunk, hogy e’ két dolgot szükségkép’ el kell választani egymástól, hanem ugyanakkor el kell ismerniök a’ városoknak, az administrationális rende­zés’ szükségét, ’s azt is követelniük kell még ugyan­azon országgyűlésen, csaknem kapcsolatban egymással, nehogy az egyik, a’ másiknak nehézségén hajótörést szenvedjen. — Illy eljárás a’ városok’ részéről, nem fog siker nélkül lenni; ellenben ha a’ városok a’ követválasz­tásnál régi rendszereknél , követeik az országgyűlésen hajdani passivitásukban maradnak ; ha utasításaik a’ vá­rosi kérdésre nézve, a’ régi eszmék’ nyomán, vagy inkább a’ régi illusiok mellett készülendenek; ’s a’ városok ismét csak mások’ nagylelkűségétől ’s igazságszeretetétől kegy­ként várandják jogaikat, úgy az 1847. országgyűlés is el­oszolhat a’ városi ügy’ eldöntése nélkül, ’s pedig , nem­csak a’ városok, hanem a’ hazának is nagy kárára. —­­ Törvényhatósági dolgok. U­NGMEGYÉBÖL. Ungvár, junius’ 17-én 1847. — (Adalék az ungi gyűlések’ leírásához ’s az ungi tisztujitás). A’ vázlathoz, mellyet e’ lapok’ 893. számában, múlt hót vé­gén tartott közgyűlésünkről olvasónk, megjegyezzük, mi­kép’, a’tisztújítás’tartandása feletti elnöki nyilatkozat után, felolvastattak azon szabályok, mellyek az abbani rend’ fen­­tartására már több alkalommal elhatároztattak, de mind­annyiszor nagy részt irott malaszt maradtak, ’s mennyiben e’ szabályok közt az is foglaltatik, hogy a’ tisztesbek — mint ez már más alkalommal is eléggé üdvös gyakorlatban volt — szavazati joggal birandnak. H. S. kir. tanácsos „minden sebészre , gyógyszerészre — úgymond — nem akarván e’ jog’ gyakorlatát kiterjeszteni, meghatároztatni dvánja minél szorosabban a’ vonalokat.“ És jön vita rosszu és bölcs, hallánk conservativ okoskodásokat, mi­ket az ellenzék’ sorompóinál csüggedetlenül küzdő O. G. táblabiránk megczáfolván, ’s hátrameneti tervezetnek ki­kimutatván, végre a’ tiszti főügyésznek B. M.-nak — ki 3 éves tribunusi pályája alatt ez alkalommal szólott elő­ször a’ nép’ érdekében ? — ’s a’ haladásnak folyvást élén álló helyettesnek azon méltányosságon alapuló nyilatko­zata , miszerint kik az országgyűlési költségeket viselik, illő, hogy szavazattal is birjanak, ment határozatba; ’s a’ csökönyösség’ mozdulatlanságával hű szolgálatot tenni törekvők , intenti­óra zenebant. — Pestmegyének azon erejére, mellyben a’ helyettesi állás feletti vitákba eresz­kedés nélkül kijelenti, hogy helyettesünknek, nevezett megye’ alispánjához bizonyos hamisítási váddal terhelt egyén’ elfogatásának tárgyában irott hivatalos levelét, csak magánlevélként tekinti; helyettesünk kijelentette: mikép’ ezt — a’ mennyiben megyénknek egy alispánja sem volt — csak szükségparancsolta kötelességből tette. Arra nézve pedig, mennyire sújtották a’ felvidéki kihá­gások iránt tett vádak némelly tisztviselőinket, — ezen ügyet némelly hírlapok kissé fekete színekkel terjesztvén elő — következő útbaigazítással tartozunk. Fölterjesztet­vén a’ vádak megyénk’közgyűlésére egy óhitű lelkész ál­tal, minden név’ kijelentése nélkül, a’ közgyűlésből vizs­gálat végett, másod alispáni elnöklet alatt, egy nagyobb­­szerü küldöttség neveztetett ki; az működését a’ záros idő alatt megkezdette, ’s midőn a’ nyomozásokat meg­tette , az az által terhelt H. G. és P. M. főszolgabiráink ’s kerületi jegyző D. J., H. L. szolgabiró által D. P. előbbeninek testvére’ vezérlete alatt ellennyomozást téte­tettek, mi megtörténvén, felszóliták helyettes ő nagysá­gát , nevezne ki annak hitelesítésére egy részrehajlatlan törvényszéket; a’törvényszék kinevezteték, ’s a’hitele­sítést a’ megyei küldöttség’ eljárása ellen megtette, miért a’ küldöttség sértve találva magát, az egész dolgot úgy, mint ekkor állott, a’ közgyűlésnek beadta, az pedig elité­lés végett a’ nálságu helyt, tanácsnak fölterjesztette; a’ helyt, tanács a’ megye’ köréhez tartozónak ta­lálván saját tisztviselői fe­let­t bir­á­s­k­od­­n­i, azt a’ megyének kötelességül tette, a’ küldöttségi eljárást egyébiránt befejezettnek nyilvánítván. Megvizs­gáltattak tehát a’ kérdéses nyomozások, ’s azokból kijött, mikép’ nevezett tisztviselők járásaikkal magok’ számára tétettek szolgálatokat, ’s ezért P. M. és D. J. némi meg­térítésekben (jegyzői hivatalnál nem találván irományokat, biztosan a’ mennyiséget nem tudhatjuk) H. G. részére tettek befizetetteknek , mindnyájan pedig megrovandók­­nak találtatván. ’S a’ dolog igy ellátva ismét a’ közgyű­lés elé terjesztetett , ’s az által helybehagyatván, folyó évi január’ 27-kéről 251. szám alatt fölterjesztetett, hon­nan is e’ közgyűlésre , következő intézmény’ kíséreté­ben érkezett le : ,,a’ fölterjesztett küldöttségi jelentés­ben kifejtett vélemény ’s azt helybenhagyó megyei határozat tudomásul vétetvén, azt annak rende szerint foganatba vétessék (t. i. a’ rendek), jövőre pedig a’ köz­munkáknak az 1843: IX. t.czikk’ rendeletéhez képesti pontos és tiszta kezelésére szorosan ügyeljenek fel.“ Így áll a’ dolog a’ leghűbben és szárazabban ’s szárazon és commentár nélkül, mert azt hisszük, hogy ezzel befejez­tetett az időszak, mellyben tisztviselők magoknak háza­kat, vulgo kastélyokat, azokhoz országutakat készíttettek, szántattak, vettettek és igen sokfélét tétettek, mind a’ megye’rovására, ’s mert azt hisszük, hogy megyénk’ rendet az úti munkálatok feletti törvény’ kijátszásával mind eddig elhalasztott számvételeket egyszer már vala­­hára megvizsgálandják ’s a’ múlt országgyűlésen hozott — bár igen sok javítást igénylő— törvényczikket, legalább a’ már küszöbnél álló országgyűlés előtt, életbe lépteten­­dik, ’s mert végre, azt hisszük, hogy az ollyan erőkiálli­­tási liquidátióknak, minőt a’ szobránczi kerület’ jegyzője múlt évben beadott, miszerint némelly hidra 1903 ember számittatott, holott azokra mérnöki utánszámitás’ nyomán csak 863 mehetett, ’s ama’ speculatiónak, miszerint tehe­­tősb gazdák magokat kerületi jegyzőktől — ők írván ösz­­sze, úti moris est, ’s állitván ki az erőt — pénzzel meg­válthatják, czélszerű intézkedések által elejét veendik; ’s mindezek felett a’ nyilvánosság őrködendvén, a’ kihágó­kat minden előfordulható esetekben, a’ mellett, hogy az utósó fillérig meglakolnának, a’ közvélemény’ pelengé­­jére állitandja. De tárgyunkhoz. A’ vádpajtásság azon­ban nem maradt minden következmény nélkül, a’ két férfi kezet fogva dolgozott, a’ legközelebbi tisztújitás alatt, az alispáni székek’ együtti betöltésére, ’s magok’ részére számosabb hivatalvágyókat megnyerve, ’s azok’ segélyé­vel egy pénztárt állítva fel, a’ toborzást megkezdették, ’s szebb ügyhöz méltó erélylyel folytatták, ’s az úgynevezett kortes előtt a’ H. és P. név varázs-erővel bírván, az ered­mény annyival kevésbbé hiányzott, mivel valami fonto­sabb vetélytárs, mint ők szokták mondani, nem lépett fel; a' tiszta ellenzék pedig olly tétlenségre sülyedt, mi, je­löltje’ föllépendését csak compromittálhatta. Illy körül­mények közt viradtunk 1. évi junius’ 15-ik napjára, vagyis a’ tisztujitás végett kitűzött határnapra, mellyen H. G. minden ellenkező szózat nélkül első alispán lett, P. M. azonban nagyobb politicával jónak látta igényeiről ezúttal lemondani, miért is a’ jelöltek közül a’ választásnál csak F. L. és O. A. között támadott kérdés, melly azonban mivel ez utóbbi kevés népszerűséggel bir, könnyen megfejteték, F. L. általános egyező akarattal másod alispánná elválasz­tatván. Határtalan lett ekkor a’ győző párt’ némelly egyé­neinek rendelkezési vágya. D. P. a’ felvidéki contra­­inquisitiók’ vezére, most Neptunként uralkodott kor­teseinek hullámzó indulatai felett, ’s osztani törekedett a’ hivatalokat, mellyek kinevezés’ utján be nem töltettek. Illy módon Orosz András hadi , Héthy Antal házi főadószedők, Both Miklós főjegyző, Fékesházy József fő­ügyész, Petrovay Ákos első, Szabó Lajos másod al­jegyzőkül, Pribék Miklós ungvári, Balogh Károly szob­ránczi járás’ főszolgabirásul, úgynevezett felkiáltás’ út­ján kineveztettek, Mokcsay Dániel, ki a’ társulatnak 1500 forintot adott, dobóruszkai, Homoky Lajos vinnai járás’ főbirálul, Böszörményi József alügyészül a’ diadal’ hősei által elválasztattak, ’s a’ roppant vajúdás’ első napi szüle­ménye mind ennyi. Másnap, mint földhöz ütött Antaeus, kettőzött erővel kelt fel az ellenzék demonstrálni, mikép’ minden hatás ellenhatást szül, ’s igy választotta központi szolgabiróűl Budaházy Károlyt, ’s tartotta részén a’ több­séget, a’ mikor a’ kijelöltek’ választása szavazatra ereszte­­tett. Többire Fekete Ferencz felvidéki, Pongrácz Béla vinnai, Orosz Márton kaposi, Gálóczy Gusztáv bezei, Szikszay János szerednyei járási alszolgabiráivá; Deák Lőrincz, Janicsád Gábor, Gulácsy Károly, Pilisy Lajos, Székely Antal, Sztankóczy Gáspár, More Endre, Fekés­­házy Lajos, Trapply Alajos, Pribék Péter esküdtekké; Köröskényi Ferencz, Lesovics József, Haraszthy József aladószedőkké, Buday Miklós számvevővé, Haraszthy János levéltárnokká lévén; pertárnok Tomcsányi István ’s várnagy Lőrinczy Ferencz állomásukban megerősittet­­vén. Van a’ tisztviselői karban 21 catholicus, 14 refor­mátus, 15 a’ helyettesi család’ tagjai közül, 21 pedig más családokból; hát törvénytudó? kérdik önök, — vajmi ke­vés. — Ezekből természetesen, de általános szokás szerint következett, a’ másnap tartott gyűlésem reeriminatiók’ özöne, melly nagyobbára oda ment ki, hogy a’ jelenlegi tisztujitás, mennyiben iránya látszott, nem más, mint megmutatni, hogy nincs közvélemény. ’S erről ennyit. Adjon isten türelmet nektek uraim az olvasáshoz, nekünk pedig az uj lajstromhoz. — F­e n k­ő. CSANÁDBÓL *), jun. 14-én kezdetett évnegyedes közgyűlésünk. Főispán ő­riságának komoly tanácsko­zásra fölhívó rövid beszéde után, számosabb cancelláriai és helytartótanácsi rendeletek tárgyaltattak; ’s ezek közt nevezetesebb az, mellyben a’ megye felügyelésre utasit­­tatik, hogy az adózó nép’ érdekében, a’ gabonatermés’ előleges eladását szigorú intézkedések által akadályozza, egyszersmind a’ mennyiben az előretett eladási szerződé­sekben uzsoráskodást tapasztalna, az illy szerződések’ megsemmisítésére fölhatalmazván. Kellemes érzéssel fo­gadtuk ugyan a’ amígy helytartótanácsnak az adózó nép’ érdeke iránt kijelentett buzgóságát, azonban azt tartjuk, hogy az adózó nép’ bajai iránt ezen atyáskodó indulat csekély sikert képes előidézni, ’s valahány alka­lommal állapota iránti érzékenységünk tettekben akar nyilvánulni, mindig szembeötlőbben tűnik ki legjobb szándékaink’ tehetetlensége. A’ baj’ oka más; — a’ nép nemcsak legjobban érzi, hanem legjobban is érti bajait; erről nem szükség többet mondani. Végzés jön , hogy a’ tisztviselők a’ helységek’ elöljárói és lelkészei általi figyel­meztetésekkel és intésekkel igyekezzenek a’ népet a’ ga­bona’ eladásától visszatartani, azonban az eladásról tett szerződések nem fognak uzsorának tekintetni. Egy cancelláriai rendeletben P. F. főbíró a’ politiális fegyelemnek, — amollyan Józsa Gyuriszerű fölfogása helyett,­­megbocsát talán azon szolgabirói csintalansága által országos hírre emelt férfiú’ szelleme, ha azon erköl­csi mondat előtt: de mortuis nil nisi bene, ezúttal be­hunytuk szemünket), a’ civilisatio és emberiség’ igényei szerinti alkalmazására ’s egyszersmind egy más panasz’ folytán a’ szóbeli bíráskodás’ folyamáról rendelkező újabb törvények’ megtartására köteleztetik. Csekély elégtétel (?) ugyan ezen, alapját tekintve, igen gyöngéd kifejezésű rend­ *) Rendes levelezőnktől. — S­z­e­r­k. 2

Next