Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-08-05 / 926. szám

Csütörtök »211. Augustus 5. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csü­törtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy­­­s­z­e­r hasábozott apró betüjü sorért vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kellős hasábu sorért pedig 10 p.kr számittatik. Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hiv. közi. Teendőink. VIII. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pest. Szepes. Sáros. Erdélyi országgyűlés. Irodalmi értesítő’ (vége). Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY Ő felsége Ernst kipótol, a’ magyar kir. udv. Kamara’irattárnokát, saját folyamodására egész tiszti fizetése­ meghagytával nyugalomba he­lyezni, és sokévi hű, buzgó és pontos szolgálatával kiérdemlett legfensőbb megelégedését neki tudtul adatni legkegy. méltóztatott.. — (B.—P. H.) Teendőink. VIII. Közelebbi czikkünkben ki­­fejtők, miképp közállományi viszonyaink’ elrendezése szo­ros kapcsolatban van mindennel; bármilly egyes tárgyra nézve akarunk haladni, közállományi viszonyaink, azaz egész törvényhozási és közigazgatási szerkezetünk tör­vényes úton átalakítandó. Továbbá azon viszonyok’ kö­zelebbi meghatározása végett is, mellyek köztünk ’s az örökös tartományok közt fennállanak, teendőink’ egyiké­nek mondottuk a’ felelősség’ valósítását. Azonban csaló­dik, ki azt hiszi, hogy akár hazánk, akár más, bármelly országnak felvirágzása csupán politicus formák által esz­közölhető. Képzeljünk magunknak országot, mellynek absolut uralkodója egyszerre az alkotmányos eszmék iránt föllelkesedik. — A’ dolog nem képzelhetetlen. Ki a’ ti­­zennyolcz­adik század’történetét ismeri, tudja, milly hatást gyakorolt a’ franczia philosophia, Portugáltól Oroszor­szágig, miért nem számíthatnánk most hasonló alkotmá­nyos lelkesedést legalább a’ lehetőségek közé. — Gon­doljuk tehát, hogy szándék van, egy népet az alkot­mányos nemzetek’ sorába akarni emelni, ’s annak kép­viseleti rendszert, esküttszékekre alapított bírói eljá­rást, kormányi felelősséget, szóval mindazon institutiókat megadni, mellyek más nemzetek által a’ szabadság’ leg­erősebb biztositékainak tekintetnek. ’S ha midőn a’ po­liticai jogokra nézve illy roppant változás eszközölte­tett, ’s a’ reformok a’többi létező viszonyokra nem terjesz­tettek ki, ’s például a’ birtokviszonyokra nézve a’ régi középkori állapotok fentartattak, minden politikus jogok­ban csak egy kiváltságos osztály részesült, ’s közte és a’ többi néposztályok között a’ törvény előtt létező egye­netlenség fenmaradt, hiszi-e valaki, hogy a’ czél eléretett, ’s a’ nemzet szabad alkotmányossá emelkedett? Tévedés. — Az anyag, mellyből szabad alkotmányok épülnek, nem egy kiváltságos osztály, hanem csak egy nemzet lehet. Mint a’ nemesitett gyümölcság csak rokon törzsökbe ol­­tathatik, úgy az újabb kor’ politicus institutioi terméket­lenül száradnak el olly országban, hol a’polgárok’egymás­­ közötti viszonyai, hol a’ társaságnak egész szerkezete ezen institutiókkal ellentétben áll. Nagy azon fontosság, mellyel political institutiok bír­nak. A’ legjobb kormányi szerkezet valamelly nemzetet ugyan nagggyá és boldoggá még nem teheti; de bizonyos az, hogy rész szerkezet a’ kifejlődésnek legyőzhetetlen akadályokat gördithet elébe, ’s azért mindenkinek, ki közdolgokkal foglalatoskodik, törekedni kell, hogy a’ közigazgatásnak létező hiányain segitűen; azonban — még egyszer mondjuk — ha közigazgatásunkat a’ lehetőségig czélszerűen rendezzük el, ha a’ kormányi felelősséget ma behozzuk, mindez írott malaszt fog maradni, ha csak egész polgári szerkezetünkbe azon változásokat nem hozzuk be, mellyek minden politicai szabadság’ nélkülüz­­hetlen föltételeinek tekintethetők. „Mig nem lépett tökéletesen életbe ezen rövid, de min­dent kimerítő thema „gleiche Rechte, gleiche Lasten," — igy szól gróf Széchenyi utósó munkája’ 109. lapján, ’s bár e’ nemes szavak mindenki által könyv nélkül megta­­nultatnának — mindaddig bármikép’ csodálkozzunk is bölcseségünkön, ’s bármilly nagy szabásokban mystificál­­juk is magunkat ’s másokat, bizony mégis csak propy­­laeumain dolgoztunk egy felemelendő olly építménynek, melly egyedül elégítheti ki a’ lelkes és igazságszerető, az­az a’ bölcs ’s helyesen számitó ember’ keblét; ’s mellynek minél előbbi bevégzésén ekkép’ ernyedetlenül munkálni, minden hű és felvilágosodott hazafinak legszorosabb kö­telessége." Ha munkálkodásunknak sikert kívánunk, soha ne fe­lejtkezzünk el e’ szavakról, minden vágyaink ’s remé­nyeink’ teljesülése attól függ, mennyiben fogjuk e’ taná­csot követni. Felelősség, egyszóval minden, mi az al­kotmányosság’ lényegét képezi, puszta forma, ha nem azon jog ’s teheregyenlőség’ alapján épül, mellyek’ kivívá­sát gróf Széchenyi olly helyesen minden felvilágosodott hazafi’ legszorosb kötelességének nevezi. Ha ezen alapnézetből kiindulva , hazai viszonyainkat tekintjük, három külön szempont tűnik fel előttünk. A’ törvényelőtti egyenlőség’ hiánya. Birtokviszonyaink. A’ politicai jogoknak kizárólag a’ nemesség általi él­vezése. Egyenként fel fogjuk venni e’ tárgyakat, mindenikre nézve kimondva azt, mit jelen körülményeink között teendőnek vélünk. — Minden, mi a’ jog- és teheregyen­lőség’ helyreállásához vezethet, a’ dolog’ természete sze­rint az ellenzék’ teendői közé tartozik. Nem kizárólag, mert mi gróf Széchenyivel egyetértünk, ’s azt hisszük, hogy e’ dolgok’ előmozdítása minden fel­világosodott ha­zafi’ kötelességéhez tartozik, de mégis leginkább az el­lenzék’ feladata ez irányban működni, minthogy az ellen­zék volt az, mellyet ezen tárgyakra nézve az indítványozás’ dicsősége illet. — * * * Fővárosi újdonságok. Úgy látszik, hogy azon javítások, mellyek a’ budai vár, királyi lak ’s hozzátartozó mellék-épületek körül az idén megkezdettek, jövőre pedig tervben vannak, sokkal lényegesebbek , ’s nagyobbszerűek lesznek, mint egyelőre mindnyájan gondoltuk. A’ legelső hir csak egyszerű kicsinositásról szólott, később lényeges módo­sításokról hallottunk, hogy tudniillik a’ későbbi idők­ben oda építtetett harmadik emelet ismét el fog hor­­datni, ’s az egész palota’ homlokzata új építészeti stylre alakittatik át; ma már uj főbemenetről is beszélnek , melly a’ dunai részről fogna épittetni , miszerint a’ vár’ diszkapuja ezentúl egyenesen a’ Sz. György’terére vezetne. Hol a’lánczhid’ elkészültekor a’hegy’ meredeke alatt csinos tér képződik, innen fogna hajlott vonalokban ezen it föl­vezetni. Gondoljuk hozzá, hogy ezen javitások, uj utak ’s kapuivek szükségkép’ magokkal hozzák azt, hogy a’ vár alatti ócskaságok elpusztuljanak, bizton remélhetjük, hogy Mátyás’ palotája uj fényben fog ragyogni. A’ természet a' testvér fővárosokat nagyszerű kilátással ajándékozta meg; a’ Duna’ szélessége, a’ város’ nyugoti határin emelkedő hegyek, a’ keleti dombok, a’ Gellért’ meredek szirtei mind csak nagyban szépek. Budapest más fővárosok felett azon előnynyel bír, hogy tért enged azon természeti szépségek’ kifejlődésére, mellyek a’légfolyam’ változásaiból erednek. Egy szép téli reggelnél festőibbet alig lehet képzelni. Gyakran a’ Duna’ tükre felett a’ legsűrűbb köd torla­­kodik , a’ Gellért’ sziklái , mint mesés lovagvár , a’ fellegekből emelkednek ki, a’ hegyeket hó’ fehére ta­karja, a’ királyi palotára a’ reg’ vörös sugárai esnek, meg­­dicsőitve azon házat, mellyben nem sokára Magyarország’ legnépszerűbb férfia lakni fog; a’köd szakadozni kezd, a’ festőileg alakult házsorok elől függöny látszik felleb­­benni, a’ lánczhid’ zárgátainak óriási faalkotmányai kiraj­zolódnak a' felleges lapon, ha a’ hid elkészül, a’ lánczok gyakran a’ ködökbe fognak befolyni, mintha az átmenők’ siető alakjai egy más világba illannának által. "S ki ír­hatná le szépségeit a’ nyári éjnek, kellemes frisseségét a’ viz felett fuvalló szellőknek, hallgatagságát a’ házak’ te­tőit kisértetes sötétben hagyó holdvilágitásnak, avagy vad regényességét a’ felhős, viharos és sötét éjszakáknak, midőn a’ lámpák’ tűzgolyói határozatlanul elszórva lát­szanak fényleni, és lövelő sugáraik a’ csapkodó hullámok­ban megtöredeznek, midőn az egész környezet rengeni látszik, ’s az ellobbanó villámlások a’ tájat egy pillanatra a’ déli nap’ vakitó világosságával öntik el . . . Valóban Magyarország’ fővárosa festőileg szép, szép minden időben. —A’ pest-kőbányai vasút rész’ hétfői ünnepélyes meg­nyitása meglehetősen balul ütött ki. Az első menet’ alkal­mával csak voltak elegen, de később fergeteg támadván, az eső egész esti hét óráig folyvást hullott, ’s innen a’ második menet’ alkalmával a’ társaság jobbára inasokból ’s szobalányokból állott, kik uraságaik után esernyőket, köpenyeket, kabátot ’s téli csizmákat vittek ki. Azt be­szélik, hogy a’ már megkedvelt palotai erdőcskének nincs mit tartani ezen új vetélytárstól. Kőbánya felé a’ mulatni menőket a’ vasúti kocsik egyszerre csak szépen leteszik az útfélre, innen aztán a’társaság karaván­ alakban tör felfelé, kitéve az égető nap ’s a’ legforróbb homok’ tüzé­nek ; árnyékos helyeknek hire sincs, ’s csak egy félórai legkínosabb fáradság után éretik el a’ kirándulás’ czélja : egy roppant sör­szin ’s egy kert, melly még csak a’ múlt évben plántáltatott. A’ zápor az egész társaságot egy helyre szorította, ’s folyt lélekemelőleg a’ mulatság, a’ kősziklák közé szorított sörhordók varázs gyorsa­sággal ürültek, mig a’ kérlelhetlen menetrend a’ bol­dog mulatókat kiparancsolta. Felséges látvány követ­kezett. A’ fejér nadrágok térdig sülyedtek az újonnan alakult pocsolyákban, a’ hölgyek’ divatos halavány-sárga öltönyére bársony-fekete (?) sártapadékok csatlakoztak , a’ fejér keztyűs dandyk esküvők , hogy e’ menet legalább is felér a’ Berezinán átkelő francziák’ sorsával. Ezalatt a’ szerencsétlenség minden rangkülönbség nélkül közös lévén, forradalmilag kiütött a’ teljes szólásszabadság , mamák és kisasszonykák , urak és urfiak az egész expe­­ditio’ eszméjének szivök’ meggyőződéséből mindenféléket odakivángatának. A’ mulatságot a’ pesti pályán az omni­bus­ bérkocsisoknak a’ sárba mártott vendégseregre tett észrevételei zárák be. Ez legrövidebb leírása azon szeren­csétlenségnek, melly folyó évi aug. 2-án érte a’ főváros’ fejér nadrágait ’s divatos halavány-sárga nőruháit. — Kurdin Magdolna, neje azon szerencsétlen férjnek, ki nem rég’ egy bal esemény’ következtében meghalt, a’ családja’ felsegélésére adatott hangversenyért, mellyet Klein Herman, az Ungar’ szerkesztője, a’ budai színkör­ben rendezett, ’s mellyben Tedesco zongoraművész, úgy szinte, a’ nemzeti színház’ főigazgatójának engedelme mellett, Erkel karmester, Wolff, Reina és Benza urak ’• a’ zenekar résztvettek, általunk mindezen uraknak kö­szönetet mond. — A’ mészárosok hasztalanul kopogtattak. A’ tekint. KK. és RR. harmadfél órai vita után azt határozták, hogy a’ hús’ ára marad az eddigi. Egyébiránt úgy látszott a’ vitákból, hogy a’ mészárosok’ folyamodása hasonlított azon casinotag’ indítványához, ki egy költségvetési ülés’ alkalmával azt kívánta, hogy a’ casino a’ meglevő kettős aholy mellé még más kettőt béreljen ki, ’s ezen túlzó’ iránatával sikerült azokat elnémítani, kik jövőre egy páholyt sem akartak bérleni. — Ismeretes szokás, hogy az orvostanári oklevél’ át­vételekor minden uj tanárnak egy nyomatott értekezéssel kell fellépni. Tehát az orvosnak okvetlenül írónak kell lenni. Ezen értekezéseknek vagy magyar , vagy latin nyelven kell kiadatniok. Újabb időkben a’ magyar érte­­kezők’ száma ugyan sokkal felülhaladja a’ latinul érteke­­zőket, de sokszor az arány mégis megdöbbentő azok előtt, kik a’ hazai nyelvet őszintén szeretik. — A’ német szinlapon az ideiglenes színház’ felépülése után mindig a’ „deutsches“ epitheton áll. Elismerjük, hogy e’ nevezet kifejezi azt, mit jelenteni akar, észrevéte­lünk csak az, hogy e’ szó, a’ leégett színházat illetőleg, Pestváros’ diplomatikus nyelvében ismeretlen. Azon szín­ház mindig városi volt és soha sem német; a’ város’ dolga volt, hogy azt magyar vagy német igazgatóságnak ki­­vánta-e adni. A’ Noththeaterre nézve igaz, máskép’ áll a’ dolog. Ez magános polgárok által építtetett, tehát mondathatik „német“-nek. Hanem miként lehet most ez elnevezést összeegyeztetni azzal, hogy a’ város ezen idegen nevű színháznak, e’ magán-intézetnek , átadta azon jogokat, mellyek csak a’ város’ szinházát illetik. E’ szerint Forst úr, bár nincs városi színház, mégis haszon­bérlő, ’s következőleg minden, itt a’ város’ határán adatott spectaculumoktól bizonyos száztáliakat húz. Gyönyörű mítély lehet az, melly elől a’ közönség majom és lokome­­diákba szeret futni. — A’ pestmegyei takarékpénztár’ forgalma júliusban. Múlt hó’ végével maradt készpénz — 118,571 pft 5% és 4°/6 petes betételek ’s kölcsönöktől befizetett kamatok. 198,784 pft. Visszafizetett tőkék 93,591, összes forgalom: 410,946 pft. — Kikölcsönöztetett 130,463, visszafizette­tett 174,977, maradt készpénz 105,500 pft. — A Törvény hatósági dolgok. PESTMEGYE’ Rendes juliushó’ 31-ken a’ húsár’ szabályozása végett rendkívüli közgyűlést tartottak. E’ rendkívüli gyűlés’ összehívására alkalmat adott a’ buda­pesti mészárosoknak a’ helytartótanácshoz beadott folya­modása , hogy ha a’ hús’ ára tovább is, miként a’ júniusi évnegyedes közgyűlés megállapitá , 15 kr. marad , ők kénytelenek lesznek vagy nem vágni , vagy megbukni. A’ helytartótanács közölte a’ dolgot a’ megyével, és a’ megye próbavágásokat tétetett, hol a’ hús’fontja 17 ’s nehány rész arra ütött. A’ RA. hogy jobban eligazod­hassanak, felolvastatták a’ kir. helytartótanácsi intéz­­vényen kívül a’ küldöttség’ jelentését és a’ szolgabirák­­nak a’ járásukbeli marhavásárokról tett tudósításait, — ’a ezek’ felolvastatása után folyt a’ vita pro et contra tűzes­sen, egész harmadfél óráig, de bizony a’ megállapodás most is az jön , hogy a’ hús’ ára marad 15 kr. — Ugyan­ez alkalommal Ó-Buda’ városának is egy, épen a’ húsár­­szabályozással rokon tárgyú folyamodványa tárgyalás alá vétetett. Azt kéri emlitett m.város, hogy miután az idén a’ mészárszéket maga, még pedig drágábban mint a»

Next