Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-23 / 7. szám
lépés a nemességnek, ha beneficiumnak találja magára nézve, ám legyen, ha azonban tart és idegenkedik tőle , nyakára erőltetni nem akarja. E sürgős időkben szeretné szóló, ha azok, akik javaslatokkal jőnek , azonnal formuláznák is ezeket, s úgy mutatnák be. Bernáth Zs. A dolog vége: úti possidetis. És ezzel sietni kell, mert a jövő országgyűlésen az összes nép lesz itt, és az nem igen fogja az ősiség eltörlését sürgetni, mert ingadozó birtokot olcsóbban szerezhet magának. — Bónis, Tarnóczy, Kende, Tomcsányi, Ogyay T. stb. mind az úti possidetis mellett nyiladoztak. Vidoss J. az ősiség eltörlésével a honosítási törvényt is kívánná összekötni. Kossuth L. E részben meg kellene keresni a főrendeket, hogy vagy fogadják el a hozzájuk küldött törvényjavaslatot, vagy álljanak rá, miszerint jövő országgyűlésig külföldi ne vehessen birtokot. B . n is. A honosítási szigorú törvényt most már nem tartja olly szükségesnek , miután a viszony a monarchia többi részeivel lényegesen változott. Lónya y M. Nem számítja az ősiséget a jelen országgyűlés teendői közé, s ez azon határozat ellen volna, melly a legszükségesb teendőket már kitűzte. Hitel az ősiség eltörlése mellett sem lesz, mig a többi hitelviszonyok rendbe nem hozatnak stb. — A határozat jön, hogy Somsich P. törvényjavaslatot formulázzon, s azt másnap mutassa be. Márt. 20-ik án. — Reggeli 9'/i órakor kerületi ülés tartatván, Makay, mint a petitionális választmány jegyzője, benyújtó ezen választmány véleményes jelentését a pestbudai petitiók iránt. — Ezután Szemere B. felolvasó az évenkénti országgyűlésről szóló törvényjavaslatot, melly a feloszlatásróli rendelkezés hozzáadásával helybenhagyatott. — Batthyány L gróf ministerelnök egy „hitelintézetről“ szóló törvényjavaslatot osztatott ki, melly azonnal tanácskozásba vétetvén, némi szerkezeti változtatásokkal elfogadtatott. — Szemere B. az írói s művészi jogokról szóló kész s felterjesztett törvényjavaslatot hozta emlékezetbe, felkérvén a miniszerelnököt, hogy azt foganatosíttassa, mit ez megígért. A hitelintézetről intézkedő törvény folytán, Somsich P. vissza akarta venni az ősiség eltörlése iránti indítványát, de a többség ezt épen a hitelintézetre nézve is múlhatlan feltételnek tartván, Somsichot újra megbízta, hogy törvényjavaslatot formulázzon. A sajtótörvény is kiosztatott, de ennek meggondolására a BR. egy kis időt kívántak. Déli 1 órakor országos ülés tartatván, itt a hitelintézetről s az évenkénti országgyűlésről szóló törvényjavaslatok némi módosítással azonnal áthajtattak, s a főrendekhez átküldettek. Következett 2 órakor a főrendi ülés. 6 óra körül ismét kerületi ülés tartatott, mellyben a 45. §-beláló sajtótörvény s ehhez tartozó rövid színházi törvény, néhány új §§-ok hozzáadásával, egyébiránt lényeges változások nélkül, végeztettek be. — Kossuth által a nemzeti színház ügye hozatván szóba, a leendő pénzügyi minister felhatalmaztatok, hogy a pesti nemzeti színházat, ha ennek arra mulhatlan szüksége volna, számadás terhe alatt 10,000 ftal felsegíthesse. — Az erdélyi országgyűlés mielőbbi tartása s a politikai foglyok szabadon bocsátása iránti, már kinyomtatott felirásjavaslatok , Asztalos P. kér.jegyző szerkezete szerint, helybehagyattak. Az este későn következett országos ülésben mindezek hitelesíttettek. 43-ik orsz. ülés a’ m. test.nél, márt. 20-án, d. u. 2 órakor. Mindenekelőtt gr. Pálffy Móricz, a külföldi példák s múlt napokban szerzett tapasztalása nyomán, miszerint véletlenül tartatván ülések, csak kevesen határoznak, — azon indítványt teszi , hogy alapittassék meg a tagoknak bizonyos száma, mellynek jelenléte a határozathozatalra megkivántatik. (Több részről helyeslés.) Ez előadást gr. Eszterházy Mihály helyeslő ;de— Aczél Antal Csanádi főispánnal együtt — ugy vélekedők, hogy a számot meghatározni, hacsak az bővebb tanácskozás tárgyává nem tétetnék, nehéz volna; mivel tehát a törvény úgyis azt rendeli, hogy a főispánok, püspökök , a törvényben megnevezett mágnások a tanácskozásokon jelenlenni kötelesek, kívonata csak az , hogy az ülések határideje jó eleve kitüzessék, miszerint az illetők arról értesülvén, kötelességüket teljesíthessék. (Helyes.) — Gr. Zichy Henrik azokhoz számítja magát, kik meghiva nem voltak a tegnapelőtt esti ülésre, midőn olly törvény ment keresztül, melly egyeseknek úgy, mint a hazának kárára lesz. Hogy Illyésnek jövőre elejevétessék: a számot, például 50-re, meghatároztatni kívánja. — B. Vay Miklós megjegyzi, hogy más országgyűléseken is az utosó napokban háromszor is tartatott ülés ; a számot meghatározni nem lehet, mert vannak közönyös emberek, kik, ha tudnák, hogy csak 50 tagnak kell jelen lenni, vagy látnák, hogy annyi már öszszegyült, elmaradnának ; holott a feladat az, hogy kiki minden perezben talpon legyen, ő fensége pedig keressék meg, hogy a határidőt korán tudtul adja. — Majláth György országbíró ezt helyeselvén, megjegyzi még, hogy e részben a táblának is van joga intézkedni , határozza el t i. a fontos tárgyaknál, miszerint azt nem rögtön, hanem vagy még azon nap későbben, vagy másnapon veszi tárgyalás alá. — Gr. Zichy Károly (ki szinte nem tudott , úgymond, semmit a tegnapelőtt este tartott ülésről, mert az előbbi ülés végén csak másnapra tűzetett ki) hozzáadja , hogy a jelenlevők kivonata nélkül soha semmi tárgy se vétessék fel rögtön. — Gr. Batthyányi L. miniszerelnök nem ellenzi, hogy a tárgyalás későbbre halasztathassék ; de veszedelmes és czélszerűtlen volna jelen körülmények közt kimondani, hogy a tárgy azon nap be nem végeztetik; kívánsága az, hogy fölfüggesztetvén az áthozott javaslat tárgyalása, az még az napon, ha szükség, éjjel is, bevégeztessék. Ebben a főrendek egyhangúlag megnyugodtak. A hitelintézetről s az országgyűlés Pesten évenként tartandó üléseiről szóló törvényjavaslatok felolvastatván: gr. Andrássy György mindkettőt, mint igen fontos tárgyat, elhalasztatni kérte. Nádor ő fensége kérdésére : ma este, vagy holnap reggel kivánják-e a főrendek azokat tárgyalni ? a tábla tagjai vegyesen kiáltották : „ma! holnap!“ Gr. Pálffy Móricz még ma felveendőnek vélné , ha a miniszerelnök úgy akarja. Gr. Pálffy József nem látott arra okot. Nem tudja, minő álmodozás az, melly akadályozná azt, hogy az országgyűlés rendben tanácskozzék. Gr. Teleky László, miután sietős a tárgy, s ki van mondva, hogy naponként több ülés tartathatik , nem látja okát, miért halasztatnék az holnapra? midőn éjjel úgysem tartatik tanácskozmány. (Hangok : holnap !)Gr. Zichy Ferencz, bihari főispán, a holnapra-halasztást kívánta, mert a kijavított javaslatok még kinyomva sincsenek, s kinyomatás után megfontolást kívánnak. (Holnap!) Ifj. Majláth Gy., gr. Cziráky J. és K. Perényi Zs. a hitelintézetről a javaslat iránt kivételt tettek, azt még ma kívánván fölvetetni, hogy a tegnapelőtt keresztülment örökváltsági törvény által a birtokosokra nézve okozott visszahatás és rémülés, ennek fölterjesztése által minél előbb eloszlatva legyen. A kinyomatás 4 óráig, a megfontolás 5-ig, a tárgyalás pedig később este megtörténhetik. Gr. Zichy Henrik kinyilatkoztatja, hogy a tegnapelőtt rögtönözött ülésben jelen nem lévén , nem volt azok egyike, kik a rémülésre okot adtak, s e részben minden felelősséget azokra hárít, kik a dolgot elhamarkodák. Gr. Szécsen Antal rögtönzést nem akar, bár elismeri, hogy vannak körülmények, mellyekben a siettetés szükséges; de véleménye az, hogy a rémülést az országgyűlésnek még fölcsigáznia nem kell, a megnyugtatás épen atyjainak föladása, mi az ő minél nagyobb nyugodtságuk által eszközölhető. Azért holnapra. A zajos felkiáltásokból: ma holnap a többségnek holnapra halasztási kivonata tűnvén ki: az ülés elnökileg holnap reggeli 9 órára tűzetett ki. A mai számunkban említett törvényczikkek . Az országgyűlés évenkénti üléseiről. 1. § Az országgyűlés jövendőben évenként és pedig Pesten tartja üléseit, és amennyire a körülmények engedik, az évenkénti ülésre az ország rendeit ő felsége mindig a téli hónapokban hívandja össze. Az évenkénti ülések megtartása között hat hónál hoszszabb idő közbe nem eshetik. 2. § A hozott törvények jövendőben, mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével, meg fognak ő felsége által erősíttetni. 3. § A képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre s ezen országgyűlésnek mindhárom évi üléseire választatnak. 4. § 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak új megválasztás által tarthatják meg képviselő helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire. 5. § Ő felségének joga van az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és új képviselőválasztást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképen rendelkezendik , hogy ez az előbbinek folytatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. 6. § Az évi ülés, az utosó évről a számadásnak és következő évi költségvetésnek a ministérium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik. 7. § Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja. 8. § A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából,titkos szavazás útján, maga választ. Mindezen táblahivatalnokok évenként és az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a tábla legkorobb tagja viendi. 9. § Úgy a főrendi, mint az alsótáblai elnök az országos pénztárból dijt húz, melly a legközelebbi országgyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni. 10. § Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. 11. § E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad. 12. § Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság, a tanácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva, az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot, kiparancsolhatja, és annak helyét bezárathatja. 13. § Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik. 14. § A rend és csend fentartása a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. 15. § Az előbbi §§-ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendes általában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a mellyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végével s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttathatni. ’ . A hitelintézetről. Általában a földbirtokosok s különösebben azoknak kivánatos felsegítésére, a kiknek a 1. törvény által úrbéri jövedelmeik felfüggesztettek, ideiglenesen rendeltetik : 1) §. A hitelintézetnek felállítására a ministérium felhatalmaztatik. 2) §. Alapszabályait , törvényhozási megvizsgálás és helybehagyás végett , a legközelebbi országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni. Kijelentetvén különösebben: 3) §. Tartaléktőkéjének megalapítására az ország részéről 500.000 ft rendeltetik ki. 4) §. Azon magánbirtokos, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van a t. törvény által biztosítva, úrbéri haszonvétele tőkéjéig kölcsönt kapnia , mindenekelőtt elsőséggel bir, ha a kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e részben alkotandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőkeértéke , az illy kölcsön megtérítésénél visszafizetésként az állodalom által el fog fogadtatni. 5) §. A hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bir minden más követelések fölött, kivévőn, a mellyek előbb helyen vannak bejegyezve, 6) §. A hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerülvén , a kamat és törlesztési járulék a perfolyam alatt is pontosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a hitelintézet, azon birtokból, rövid per útján, egész követeléseit tőkével együtt is, megtérítheti magának. 7) §. Minden ollyan kérdések fölött, mellyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelezői közt támadhatnak, az illető váltótörvényszék, rövid uton bíráskodik. 8) §. Kölcsönét a hitelintézet, a kölcsönvevő tetszése szerint , akár kész ezüst pénzben, akár hitellevelekben fogja adhatni. 9) §. A szükséges készpénz megszerezhetése végett, az országos s a közalapítványi pénztár is kütfőül kijelöltetik, ezen pénztárak kölcsöne , a hitelintézet részéről, szokott hitellevelek által biztosíttatván. Közelebbi számunkban említett jelentése az ország nádorának a Bécsben járt országos küldöttség eljárásáról. Közöljük, mint okiratot korunk történetéhez. „Jelentést kívánok tenni azon küldöttség eljárásáról, mellyet az országos rendek megbíztak, hogy az országgyűlési teendőink iránt költ alázatos feliratot, ő felségének legmagasabb szine elibe terjessze. A küldöttség folyó hó 15-én Bécsben egybegyülvén, másnap déltájban ő felségénél a királynál udvarolt, s ez alkalommal én az említett feliratot, mint az országos küldöttségnek vezére, ő fölségének átnyújtottam, a következő szavak kíséretében : Fölséges császár és apostoli király ! Legkegyelmesebb urunk ! Magyarország korai és rendei azokra nézve, miket a legújabb időkben kifejlett események következtében, fölséged iránti hűségök, az összes birodalom iránti törvényes viszonyaik s a haza iránti kötelességök igényei, a nemzet közkívánatait azon alázatos felírásba foglalták, mellyel kiküldetésünknél fogva fölségednek ezennel mély tisztelettel bemutatunk.“ ,,E kivánatok a nemzet alkotmányos életének szellemi és anyagi javának, a kor igényei s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtését tárgyazván, — ezáltal a szellemi erők s anyagi tehetség azon lelkesült öszhangzásának élénkítésére vannak irányozva, mellyben fölséged a jövendő minden eseményei között királyi székének rendithetlen támaszát találandja fel; és ekképen újabb bizonyságai azon tántorithatlan hűségnek, mellyel a magyar nemzetet, a hódolatnak őseitől öröklött érzete, fölségedhez elválaszthatlanul csatolja.“ „Tökéletes bizalommal teszi le a nemzet általunk hő kivonatait fölséged atyai kezébe, teljesen meg lévén győződve, hogy fölséged bizodalmát tanusitand a nemzet iránt, melly valamint eddig törvényes fejedelmei hatalmának és dicsőségének mindenkor legszilárdabb oszlopa volt, úgy a jövendő idők viszontagságai között is fölséged iránt mindig azon változhatlan hűség és szeretet érzetétől lesz lelkesítve, mellyel alkotmányos szabadságáért s honáért hevülni soha meg nem szűnik“. ,,S legyen fölséged meggyőződve hogy ha Magyarországa, melly legboldogabbnak érzi magát, ha felségedet keblében tisztelheti, mindenkor tántorithatatlan támasza, s — ha kellene — elszánt védfala is lesz felségednek.“ Erre ő fölsége szóval kegyelmesen válaszolni méltóztatott, hogy „a magyar nemzet nemes nyilatkozatát köszöni, — kivánságát mielőbb lehetőleg sikeresíteni óhajtja, és hogy szeretett magyar nemzete hűségében mindig bízott, s arra ezentúl is számot tart.“ Folyó hó 17-kén reggel pedig következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott hozzám intézni : „Kedves öcsém! fenséges föherczeg nádor úr! — Azon alázatos felírásból, mellyet Magyarországom rendes nevében a mai napon, kedveltséged által, kezemhez vettem, megértvén a hű magyar nemzet kívánságait, semmit nem kések atyai szivem tiszta sugallatából kijelenteni , hogy mindazon kívánságoknak teljesítésére, mellyektől kedvelt Magyarországom boldogsága és alkotmányos felvirágzása már most feltételezve van, szivesen forditandom gondjaimat. És ez okból tudtuk 248