Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-28 / 12. szám

266 ..­ lése végett, világos törvényes intézkedést kívántak, s különö­sen b. Perényi Zs. a haszonbéri szerződésekre nézve azt elmulaszthatlannak tekintette. — E két tárgyhoz még újabb kettő adatott; jelesül gr. Andrássy György a fairás iránti kármentesítést, b. V­a­y M i­k 1­95­8 pedig a függőben levő, vagy még meg nem indított úrbéri pereket hozták fel, mellyek iránt szükséges törvényben intézkedni. Végre meg­állapodott a tábla abban, hogy a rendek szólottassanak föl, az említett négy tárgyban törvényjavaslat készítésére. A huzamos tanácskozás alatt elkészítvén az itélőmester az e tárgybani válaszizenetet, az rögtön meghitelesittetett. Elfo­gadtatott ezután a felirási javaslat, melly mellett a hitelinté­­zetrőli törvényczikk megerősítés végett felküldendő. — Átho­zatott a rendektől az ősiség eltörléséről szóló s több törvény­­javaslatok.­­ Ekkor a nagy országbíró a holnap elnöklete alatt tartandó ülést d. e. 11 órára kitűzvén, annak tárgyait is elsorolá , u. m. a kir. városokról, Jászkun-­s Hajdú-kerület­ről, községi választásról s az őrseregről szóló törvényjavasla­tokat. Jelenté ezután Hubay J. itélőmester, hogy a rendekkel az imént tárgyalt törvényjavaslatra tett észrevételt közölvén, az elfogadtatott, s egyszersmind elv­állaltak a rendek , hogy a a fentebbi négy tárgy iránt törvényjavaslatot fognak készíteni. Felolvasta a javaslat mellé rekesztendő felírást is. Elegyes ü­­lésre átjővén a BB, innen következő törvényjavaslatok küldettek föl kir. megerősítés végett: 1) a hitelintézetről. 3) Az úri javadalmak státusadóssággá vál­toztatásáról. 3) A független magyar felelős ministérium ala­kításáról. Ugyanitt gr. Keglevics Gábor tárnok , mint az országos rendek nyilatkozatának Pestre vitelére megbízott küldöttség elnöke, eljárásukról jelentés­­ten, miszerint a nyilatkozatot az útban esető Győr, Esztergom, Hont, Nógrád , Komárom­­megyék hatóságainak kézbesítették. Pestre érvén , ott a vá­rosháznál folytonosan működő bizottmány körében 11 órakor megjelentek. Klauzál Gábor, Nyáry Pál és Rottenbiller Li­­pót urak erélyes működésének köszönhető, hogy bár a fővá­rosban nagy élénkség uralkodik, ennek mindazáltal eddig semmi káros hatása nem mutatkozott, s a rend fentartatott. Klauzál Gábor erélyes nyilatkozatában kijelente, miszerint minden igyekezetüket ezután is a csend fentartására fordí­­tandják,s ezt az országos rendeknek bejelentetni kérte. Nyáry Pál arra szólította föl az országos választmányt, hogy e két kérést terjeszsze az országgyűlés elé : 1) az országgyűlés mi­előtt Pestre menjen át , 2) tétessék törvénybe, hogy a pesti küldöttség által felterjesztett 12 kérelmi pontok, az országos rendek kivonatai s határozataival találkoztak. Ezután 4.000 részint fegyveres, részint fegyvertelen egyénből álló őrsereg vonult el előttük ; meggyőződtek a küldöttség tagjai , hogy minden rendben van, a működésök befejeztetett. Figyelmeztetés. A márt. 23-kán d. e. 10 óra­kor tartott főrendi ülésben még e két tárgy ment keresztül minden észrevétel nélkül: 1) a lengyel és olasz politikai ra­bok szabadon bocsáttatását, 2) az erdélyi országgyűlés össze­­hivatását kérő felírások. 47-ik országos ülés a’ feRencs, márt. 24-én d. e. 11 órakor, a nm. országbíró elnöklete alatt. Tárgy: törvény­­czikk a sz. kir. városokról és a nemzeti őrseregről. A sz. kir. városokról szóló törvényjavaslaton hamar át­mentek a főRR. A tisztviselőket választók kellékeit meg­határozó 6. §-nál , gr. Szécsen Antal üdvözli a RR-ket azon téren , hol a tisztviselő-választói qualifikátiókat az országos választói kellékektől megkülönbözteték, s olly térre állították a kérdést, mellyel azt üdvesen lehet megol­dani. E részben tehát a múlt országgyűlési megállapodáshoz nem ragaszkodik, s csak azt kívánja, hogy a városokban a választói kellékekre nézve a fluctuatió eszméje fentartassék. Az okleveleseket illetőleg, 40, 60, 80 és 100 pstokban meg­állapított házbéri qualifikációt igen csekélynek találja, s kí­vánja , hogy az vagy fölebb emeltessék, vagy mondassák ki, hogy ez csak ideiglenes rendelkezés adddig, míg az adórend­szer kidolgoztatván, az adó nem vétetik a választói képesség biztosabb alapjául. B. Eötvös József ez utasat nem ellenzi, mivel az itteni rendelkezés úgyis ideiglenes, és óhaj­tandó , hogy annak idejében az adó vetessék bázisul, egész Európa példájára; de az előbbi kívánatban meg nem egyez, mert ha a házbéli qualifikációk fölemeltetnének , az ország Bök városában alig találkoznék valaki, ki azok alá esnék, különben is a házbér rendszerint egy részét tevén a jövede­lemnek, a javaslatban foglalt qualificátió nem olly alacsony. O­r­mányi József a házbéri qualificátió két első ösz­­szegében megnyugszik , de a két utóbbit, jelesül a nagy vá­rosbani 80 s a pesti 100 ftot, amazt 100-ra, ezt 200-ra föl­emeltetni kivánja. — E kivonatok folytán abban jön megál­lapodás , hogy a 3. §. így módosíttatott: ,,Az alatt, míg a városok rendezése iránt közigazgatási tekintetben a törvény, a közös teherviselés alapján részletesen rendelkez­nek, következők határoztatnak meg “ A nagyvárosi és pesti házbeli qualificátió pedig 80-ról 100 ra és 100 ról 200-ra fölemeltetett. A 17. §-ra nézve gr. Zichy Henri­k­nek azon ne­hézsége volt, hogy midőn a collegiális felelősség megszünte­tése az uralkodó irány, mikép lehet itt mégis a városi taná­csot tenni felelőssé a pénztárak iránt. B. Eötvös viszonta, hogy elég az , hogy a tanács tagjai téteznek felelősekké ; egyesekre nézve a felelősség fokozatait meghatározni előfor­dulandó esetekben a bíró belátásától fog függeni. Gr. C­z­i­­r­á­k­y János hozzáadván még , hogy gyakorlatban is az szokott figyelembe vétetni, ki mennyiben vett részt a bűntény­ben, az e részbeni nehézség megszűnt.­­ Egyéb észrevétel a törvényjavaslatra nem létetett. A nemzeti őrseregről szóló törvényjavaslat egész terjedel­mében felolvastatván . Busán Hermán Horvátország követe, mivel Dalmát- , Horvát- és Slavonországokban a honvédelem a helyhatósági jogok közé tartozik, s a nemesi fölkelés iránt az 1808 : 5. t.cz. is azon országokra nézve kü­lön rendelkezett, kivánja, hogy itt is a kapcsolt részek hon­védelméről külön törvényczikk alkottassék, mellyben kimon­dandó, hogy az ottani őrsereget a tartományi gyűlés fogja ala­kítani, annál inkább, mivel az ottani honvédelmi rendszer a magyarországitól teljesen különbözik. Miután a kapcsolt or­szágok közt a kibékülés egészen megtörtént, a kedélyek nyu­galomban tartása végett, ezt tenni tanácsosnak tartja. E nyilatkozat által, mint annyiszor ezelőtt, Páris almája volt eldobva, s nem csoda, hogy rejtélyes viszonyunkban a kapcsolt részekkel, e kérdés fölött egészen délutáni 2 órán túl folyt a vitatkozás. Gr. Teleki Domokos mindjárt elől azon kérdést intézte Horvátország követéhez : mi haszon rejlik a kapcsolt részekre abban, ha rájuk nézve nem ugyan­azon törvényczikk egyik szakasza, hanem egészen külön t.­­czikk rendelkezik? mert a tárgyalás alatti törvényjavaslat 10. § ában az foglaltatik, hogy a kapcsolt részekben a fővezérség a bánt illeti Gr. Pálffy József pedig azért nem pár­toló H. o. követének kivonatát, mert a nemzeti őr­sereg csak a magyar országgyűlésen alkotott törvény ér­telmében állíttathatik fel, a tartományi gyűlésnek törvény­hozói joga nincs, s a követ úr által idézet törvény nem őrse­regről, hanem nemesi fölkelésről szól. Gr. S­z­é­c­s­e­y An­tal a 10. § ban megnyugtatót nem talál a kapcsolt részek municipális jogaira nézve, mivel az csak a fővezérségről ren­delkezik , hanem azt kivánja egy új §-ba igtattatni, hogy ,,a jelen törvény alkalmazása a kapcsolt részekre nézve, mint Magyarországban a törvényhatóságokra — , úgy ott az ottani törvényes hatóságra bizatik.“ Gr. Teleki László megnyugszik ebben, ha úgy formuláztatik, miszerint az, mi e törvényben Magyarországban a törvényhatóságokra van bíz­­va, Horvátországban is a törvényes hatóságokra bizatik , de ha általában a törvény alkalmazása az ottani hatóságnak, vagy hatóságoknak adatnék át , ez­által meg lenne szüntetve e szakban a ministérium hatósága­ik működése a kapcsolt részekre nézve, mivel ott azzal állanának elő, hogy a végre­hajtás rájuk bízatott, s a hadügy­ministernek semmi befolyása nincs, és így az csak Magyarország ministere lenne. Busán Herman semmi változást nem lát a felelős ministérium fölállításával a kapcsolt részekre (nevetés); a minister ezen­túl is ő ige nevében cselekszik, s ha az alkalmazás nem tör­vény értelmében történnék, azt ő ige nevében útba igazíthat­ná. Gr. Teleki L. álomnak látja azon kijelentést, hogy Horvátországra nézve a ministérium által semmi változás nem történt, s ez álomban a követáron kívül nem sokan érezhetik magokat; azonban a valóság a’ról őt is fel fogja ébreszteni; szóló, mivel sok és sürgetés a dolog, nem vesz most magának fáradtságot a fölébresztésre. Egyébiránt csodálja, hogy H.O. követe gr. Szécseinek az előbb értelmezett javaslatában meg nem nyugoszik. — De Horvátország követe a „törvényes hatóságok“ kifejezést nem elégelte, s világosan kitétetni kívánta a tartományi gyűlést, sőt óvást is tett, ha a municipális jogok sérelmére hozatnék végzés. B. V­a­y Miklós megjegyzi, hogy itt diplomatikai kérdések eldön­tésébe bocsátkozni nem lehet, s különben is a törvényes ható­ságok alatt a tartományi gyűlés is értetvén, midőn a törvény kihirdettetik , az kimondhatja, mikép az alkalmazást maga fogja megtenni. B. Eötvös pedig és gr. Teleki L. előadók , hogy e törvénynek, mellyet a napi nehéz körülmé­nyek folytán az összes haza bátorságának igénye idézett elő, életbeléptetését nem lehet föltételezni olly testülettől, melly rendesen együtt nincs; következőleg szükséges a törvényes hatóságokat a többesben megemlíteni.­­ Igen hosszas vitat­kozás után K. Eötvös javaslata fogadtatott el, miszerint a tör­vény utóló­g­saul ez létezik : ,,A jelen törvény rendeleteinek alkalmazása a kapcsolt részekben a törvényes hatóságokra bizatik.“ A szakaszonkénti tárgyalásra térvén a főRt., mindjárt az 1) § fölött hosszas tanácskozás keletkezett, s ez ülésben tovább nem is ment a tábla, terményi József Óva­tosságot ajánlt a nemzetőri qualifikátiók megállapításában, hogy ollyakra bízassák a vagyonbátorság, közcsend és bel­­béke biztosítása, kikben a rendnek nemcsak kívánsága, de ér­zete s érdeke is feltaláltatik, kiknek t. i. elég vesztenivaló­juk van. És ezért, meghagyván a rendezett tanácscsal nem bíró községekben az elég biztosítékot nyújtó 1/2 telki qualifi­­kációt, egyébiránt a kir. városi választói censust a nemzeti őrseregre is átvétetni kívánta; azt t. i., hogy a rendezett ta­nácsi községekben a javaslatban foglalt 200 ft. érték 300 ftra, az egyéb községekre nézve fölállított 100 ft. évi jöve­delem pedig 200 ftra emeltessék föl. Gr. Teleki László e javaslatot el nem fogadja, mivel olly elv foglaltatik abban, melly egész Európában sehol sem divatoz; Francziaország­­ban sem köttetettt a nemzetőrségi qualificáció a választói cen­­sushoz , és a nemzetőrök sokkal nagyobb számmal írattak be, mint mennyi a választók száma. Nem az a czél, hogy az áll­jon elő a bűn védelmére, kinek választói joga van, hanem hogy az, kinek van valami vesztenivalója, s ezért a haza érdekében a legalacsonyabb census kivállatás. Nem is czél­­szerű a censust fölemelni, mert előre látható, hogy azt a BR. el nem fogadják, sőt ha elfogadnák is, a legnagyobb zava­rokat okozná az, mert valljon magára vállalja-e a tolnai fő­ispán , hogy miután a nemzetőrség már sok helyen organi­zálva van , a fegyvereket azoktól elvegye, kik az általa ajánlt censuson alól vannak? ha ő ezt el nem vállalja, ne kivánja azt a ministériumtól sem. — Illy értelemben nyilatkozott még Tihanyi Ferencz, b. Perényi Zsigmond, gr. Eszterházi Káz­­mér; de a többség végre a census fölemelését elhatározta. Ezenfelül Szapáry József indítványára a gazdái ha­talom alatt levő egyének, ha szinte a qualificációknak meg­felelnek is, mivel nem függetlenek , a nemzetőrségi szolgálat kötelessége alól fölmentettek.­­ Az idő későre haladván, a tárgyalás folytatása esti 7 órára halasztatott. Az este 7 órakor folyatott tárgyaláson a nemzeti őrsereg­­ről a törvényjavaslat bevégeztetett. Holnap 11 órakor tartandó ülésre tárgyul legelöl a Jászkun-kerületekről szóló törvény­­javaslat tűzetett ki. Törvényczikkely a nemzeti őrsereg­ről, miként az a kerületi s országos ülésben, módosításával az eredeti szerkezetnek, melly a nemes és nemnemes között különbséget ten , bel­­benhagyatott. — A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bizatik; e te­kintetből, míg a legközelebbi országgyűlés kimeritőleg ren­delkeznék , a nemzeti őrsereg alakítására nézve következők határoztatnak : 1. §. Mindazon honlakosok , kik városokban vagy rende­­­ze­tt tanácsosai ellátott községekben 200 ft értékű házat vagy földet, egyéb községekben féljeiket vagy ezzel hasonló kiter­jedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak; vagy ha illy birto­kot nem bírnak is, de 100 p.­nt évenkénti tiszta jövedelmük van, húsz éves koruktól ötven éves korukig a nemzet­őrse­­regbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. 2. §. A nemzetőrséget királyi városokban s rendezett ta­nácscsal ellátott községekben, a helybeli hatóság, más he­lyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi tör­vényhatóságok szerkezendik össze. 3. §. A nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül, az illető megyei, kerületi, városi vagy községi hatósá­gok , a nemzetőrségbe még más olly honpolgárokat is beso­rozhatnak , kiket az alkotmányos rend fentartásában érdek­letteknek s e kitüntetésre méltóknak ítélnek. 4. §. A nemzetőrségből kirekesztetnek olly egyének, kik rablás, lopás, csalás, gyilkolás és gyújtogatás, vagy hitszegés miatt büntetve voltak. Olly egyének, kik vérengzés miatt voltak büntetve, az őrseregbe csak akkor vétethetnek fel, ha három évi folytonos fedhetlen magok viselete által bebizonyí­tották, hogy a közállománynak rend és békeszerető polgárai. 5. §. Olly egyének, kik az 5dik §-ban emlitett vétsége­ket, mint nemzeti őrök követik el : az őrseregből az ellenök inditandó bűnper befejezéséig ideiglenesen az illető törvény­­hatóság , vagy a helybeli elöljáróság által azonnal kitöröltet­­nek , és török a fegyver elvétetik. 6. §. Azoknak összeírására, kik az lső §. rendelete sze­rint, mint nemzetőrök, fegyvert fogni tartoznak , a kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttségeket fognak ne­vezni. Megyékben, nem várva a közgyűlés tartását, a kisgyű­­lések. A Jászkun- és Hajdú-kerületekben a főkapitány. A 16 szepesi városokban és a turopolyai kerületben a kerületi gróf. Fiumei és bukkari kerületben a tengermelléki kormányzó. Szabad kir. városokban és rendezett tanácscsal ellátott községekben, a tanács. 7. §. Ezen küldöttségek a megyékben és szabad kerüle­tekben az illető helybeli elöljárósággal egyetértőleg járnak el, és a körülményekhez képest a helybeli őrseregnek alakítását is eszközük. 8. §. Az lső szakaszban említett egyéneknek szabadsá­gára hagyatik, lovas vagy gyalog szolgálatot vállalni; a gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni kötelesek mind­azok , kik a lovas sereghez nem soroztattak. 9. §. Tiszteit kapitányig az őrsereg maga választja , s mihelyest e választások által az őrsereg alakítása megtörtént, megyékben, — az annak hatósága alatt álló rendezett taná­csi községekre nézve is — az alispán, sz. kir. városokban és szabad kerületekben pedig a főtisztviselő , a honvédelmi mi­­nisternek, úgy az őrsereg számára, mint szerkezetére s meg­választott tiszteire nézve jelentést teszen , mire a kapitány­ságon felüli nemzetőrtiszteket a minister ajánlatára a nádor k. helytartó nevezendi ki. 10. §. A magyarországi nemzetőrség fővezérét hasonlóan a nádor kir. helytartó nevezendi. A kapcsolt részekben a fő­­vezérség a bánt s ennek nemlétében a kapcsolt részek főka­pitányát, a magyar tengermelléken pedig a kormányzót illeti. 11. §. Az őrseregnek a fegyverforgatásbani gyakorlására és ezen gyakorlásoknak betanítására alkalmas katonai egyé­nekről, az illető törvényhatóságok felszólítása következtében, a kormány gondoskodik. 12. §. Azoknak, kik a szolgálathoz szükséges fegyvere­ket megszerezni nem képesek , fegyver a közállomány tárai­ból fog kiszolgáltatni. 13. §. A nemzetőrsereg minden tagjai a magyar rendes katonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlő rangúaknak te­kintendők , hisz azonban , míg csak helybeli szolgálatot tesz­nek , nem húznak , külső szolgálatuk idejére dijuk a rendes katonaságéhoz hasonló leszen, s a törvényhatóságok házi pénztárából fizettetik. Felügyeles a fegyverekre. 14. §. Azon fegyverek, mellyek a közállomány táraiból az őrsereg részére adatnak ki, a törvényhatóságok közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak. Ennélfogva 15. §. Megyékben és szabad kerületekben helyenként a

Next