Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-28 / 12. szám
266 .. lése végett, világos törvényes intézkedést kívántak, s különösen b. Perényi Zs. a haszonbéri szerződésekre nézve azt elmulaszthatlannak tekintette. — E két tárgyhoz még újabb kettő adatott; jelesül gr. Andrássy György a fairás iránti kármentesítést, b. Vay M ik 1958 pedig a függőben levő, vagy még meg nem indított úrbéri pereket hozták fel, mellyek iránt szükséges törvényben intézkedni. Végre megállapodott a tábla abban, hogy a rendek szólottassanak föl, az említett négy tárgyban törvényjavaslat készítésére. A huzamos tanácskozás alatt elkészítvén az itélőmester az e tárgybani válaszizenetet, az rögtön meghitelesittetett. Elfogadtatott ezután a felirási javaslat, melly mellett a hitelintézetrőli törvényczikk megerősítés végett felküldendő. — Áthozatott a rendektől az ősiség eltörléséről szóló s több törvényjavaslatok. Ekkor a nagy országbíró a holnap elnöklete alatt tartandó ülést d. e. 11 órára kitűzvén, annak tárgyait is elsorolá , u. m. a kir. városokról, Jászkun-s Hajdú-kerületről, községi választásról s az őrseregről szóló törvényjavaslatokat. Jelenté ezután Hubay J. itélőmester, hogy a rendekkel az imént tárgyalt törvényjavaslatra tett észrevételt közölvén, az elfogadtatott, s egyszersmind elvállaltak a rendek , hogy a a fentebbi négy tárgy iránt törvényjavaslatot fognak készíteni. Felolvasta a javaslat mellé rekesztendő felírást is. Elegyes ülésre átjővén a BB, innen következő törvényjavaslatok küldettek föl kir. megerősítés végett: 1) a hitelintézetről. 3) Az úri javadalmak státusadóssággá változtatásáról. 3) A független magyar felelős ministérium alakításáról. Ugyanitt gr. Keglevics Gábor tárnok , mint az országos rendek nyilatkozatának Pestre vitelére megbízott küldöttség elnöke, eljárásukról jelentésten, miszerint a nyilatkozatot az útban esető Győr, Esztergom, Hont, Nógrád , Komárommegyék hatóságainak kézbesítették. Pestre érvén , ott a városháznál folytonosan működő bizottmány körében 11 órakor megjelentek. Klauzál Gábor, Nyáry Pál és Rottenbiller Lipót urak erélyes működésének köszönhető, hogy bár a fővárosban nagy élénkség uralkodik, ennek mindazáltal eddig semmi káros hatása nem mutatkozott, s a rend fentartatott. Klauzál Gábor erélyes nyilatkozatában kijelente, miszerint minden igyekezetüket ezután is a csend fentartására fordítandják,s ezt az országos rendeknek bejelentetni kérte. Nyáry Pál arra szólította föl az országos választmányt, hogy e két kérést terjeszsze az országgyűlés elé : 1) az országgyűlés mielőtt Pestre menjen át , 2) tétessék törvénybe, hogy a pesti küldöttség által felterjesztett 12 kérelmi pontok, az országos rendek kivonatai s határozataival találkoztak. Ezután 4.000 részint fegyveres, részint fegyvertelen egyénből álló őrsereg vonult el előttük ; meggyőződtek a küldöttség tagjai , hogy minden rendben van, a működésök befejeztetett. Figyelmeztetés. A márt. 23-kán d. e. 10 órakor tartott főrendi ülésben még e két tárgy ment keresztül minden észrevétel nélkül: 1) a lengyel és olasz politikai rabok szabadon bocsáttatását, 2) az erdélyi országgyűlés összehivatását kérő felírások. 47-ik országos ülés a’ feRencs, márt. 24-én d. e. 11 órakor, a nm. országbíró elnöklete alatt. Tárgy: törvényczikk a sz. kir. városokról és a nemzeti őrseregről. A sz. kir. városokról szóló törvényjavaslaton hamar átmentek a főRR. A tisztviselőket választók kellékeit meghatározó 6. §-nál , gr. Szécsen Antal üdvözli a RR-ket azon téren , hol a tisztviselő-választói qualifikátiókat az országos választói kellékektől megkülönbözteték, s olly térre állították a kérdést, mellyel azt üdvesen lehet megoldani. E részben tehát a múlt országgyűlési megállapodáshoz nem ragaszkodik, s csak azt kívánja, hogy a városokban a választói kellékekre nézve a fluctuatió eszméje fentartassék. Az okleveleseket illetőleg, 40, 60, 80 és 100 pstokban megállapított házbéri qualifikációt igen csekélynek találja, s kívánja , hogy az vagy fölebb emeltessék, vagy mondassák ki, hogy ez csak ideiglenes rendelkezés adddig, míg az adórendszer kidolgoztatván, az adó nem vétetik a választói képesség biztosabb alapjául. B. Eötvös József ez utasat nem ellenzi, mivel az itteni rendelkezés úgyis ideiglenes, és óhajtandó , hogy annak idejében az adó vetessék bázisul, egész Európa példájára; de az előbbi kívánatban meg nem egyez, mert ha a házbéli qualifikációk fölemeltetnének , az ország Bök városában alig találkoznék valaki, ki azok alá esnék, különben is a házbér rendszerint egy részét tevén a jövedelemnek, a javaslatban foglalt qualificátió nem olly alacsony. Ormányi József a házbéri qualificátió két első öszszegében megnyugszik , de a két utóbbit, jelesül a nagy városbani 80 s a pesti 100 ftot, amazt 100-ra, ezt 200-ra fölemeltetni kivánja. — E kivonatok folytán abban jön megállapodás , hogy a 3. §. így módosíttatott: ,,Az alatt, míg a városok rendezése iránt közigazgatási tekintetben a törvény, a közös teherviselés alapján részletesen rendelkeznek, következők határoztatnak meg “ A nagyvárosi és pesti házbeli qualificátió pedig 80-ról 100 ra és 100 ról 200-ra fölemeltetett. A 17. §-ra nézve gr. Zichy Henriknek azon nehézsége volt, hogy midőn a collegiális felelősség megszüntetése az uralkodó irány, mikép lehet itt mégis a városi tanácsot tenni felelőssé a pénztárak iránt. B. Eötvös viszonta, hogy elég az , hogy a tanács tagjai téteznek felelősekké ; egyesekre nézve a felelősség fokozatait meghatározni előfordulandó esetekben a bíró belátásától fog függeni. Gr. Cziráky János hozzáadván még , hogy gyakorlatban is az szokott figyelembe vétetni, ki mennyiben vett részt a bűntényben, az e részbeni nehézség megszűnt. Egyéb észrevétel a törvényjavaslatra nem létetett. A nemzeti őrseregről szóló törvényjavaslat egész terjedelmében felolvastatván . Busán Hermán Horvátország követe, mivel Dalmát- , Horvát- és Slavonországokban a honvédelem a helyhatósági jogok közé tartozik, s a nemesi fölkelés iránt az 1808 : 5. t.cz. is azon országokra nézve külön rendelkezett, kivánja, hogy itt is a kapcsolt részek honvédelméről külön törvényczikk alkottassék, mellyben kimondandó, hogy az ottani őrsereget a tartományi gyűlés fogja alakítani, annál inkább, mivel az ottani honvédelmi rendszer a magyarországitól teljesen különbözik. Miután a kapcsolt országok közt a kibékülés egészen megtörtént, a kedélyek nyugalomban tartása végett, ezt tenni tanácsosnak tartja. E nyilatkozat által, mint annyiszor ezelőtt, Páris almája volt eldobva, s nem csoda, hogy rejtélyes viszonyunkban a kapcsolt részekkel, e kérdés fölött egészen délutáni 2 órán túl folyt a vitatkozás. Gr. Teleki Domokos mindjárt elől azon kérdést intézte Horvátország követéhez : mi haszon rejlik a kapcsolt részekre abban, ha rájuk nézve nem ugyanazon törvényczikk egyik szakasza, hanem egészen külön t.czikk rendelkezik? mert a tárgyalás alatti törvényjavaslat 10. § ában az foglaltatik, hogy a kapcsolt részekben a fővezérség a bánt illeti Gr. Pálffy József pedig azért nem pártoló H. o. követének kivonatát, mert a nemzeti őrsereg csak a magyar országgyűlésen alkotott törvény értelmében állíttathatik fel, a tartományi gyűlésnek törvényhozói joga nincs, s a követ úr által idézet törvény nem őrseregről, hanem nemesi fölkelésről szól. Gr. Szécsey Antal a 10. § ban megnyugtatót nem talál a kapcsolt részek municipális jogaira nézve, mivel az csak a fővezérségről rendelkezik , hanem azt kivánja egy új §-ba igtattatni, hogy ,,a jelen törvény alkalmazása a kapcsolt részekre nézve, mint Magyarországban a törvényhatóságokra — , úgy ott az ottani törvényes hatóságra bizatik.“ Gr. Teleki László megnyugszik ebben, ha úgy formuláztatik, miszerint az, mi e törvényben Magyarországban a törvényhatóságokra van bízva, Horvátországban is a törvényes hatóságokra bizatik , de ha általában a törvény alkalmazása az ottani hatóságnak, vagy hatóságoknak adatnék át , ezáltal meg lenne szüntetve e szakban a ministérium hatóságaik működése a kapcsolt részekre nézve, mivel ott azzal állanának elő, hogy a végrehajtás rájuk bízatott, s a hadügyministernek semmi befolyása nincs, és így az csak Magyarország ministere lenne. Busán Herman semmi változást nem lát a felelős ministérium fölállításával a kapcsolt részekre (nevetés); a minister ezentúl is ő ige nevében cselekszik, s ha az alkalmazás nem törvény értelmében történnék, azt ő ige nevében útba igazíthatná. Gr. Teleki L. álomnak látja azon kijelentést, hogy Horvátországra nézve a ministérium által semmi változás nem történt, s ez álomban a követáron kívül nem sokan érezhetik magokat; azonban a valóság a’ról őt is fel fogja ébreszteni; szóló, mivel sok és sürgetés a dolog, nem vesz most magának fáradtságot a fölébresztésre. Egyébiránt csodálja, hogy H.O. követe gr. Szécseinek az előbb értelmezett javaslatában meg nem nyugoszik. — De Horvátország követe a „törvényes hatóságok“ kifejezést nem elégelte, s világosan kitétetni kívánta a tartományi gyűlést, sőt óvást is tett, ha a municipális jogok sérelmére hozatnék végzés. B. Vay Miklós megjegyzi, hogy itt diplomatikai kérdések eldöntésébe bocsátkozni nem lehet, s különben is a törvényes hatóságok alatt a tartományi gyűlés is értetvén, midőn a törvény kihirdettetik , az kimondhatja, mikép az alkalmazást maga fogja megtenni. B. Eötvös pedig és gr. Teleki L. előadók , hogy e törvénynek, mellyet a napi nehéz körülmények folytán az összes haza bátorságának igénye idézett elő, életbeléptetését nem lehet föltételezni olly testülettől, melly rendesen együtt nincs; következőleg szükséges a törvényes hatóságokat a többesben megemlíteni. Igen hosszas vitatkozás után K. Eötvös javaslata fogadtatott el, miszerint a törvény utólógsaul ez létezik : ,,A jelen törvény rendeleteinek alkalmazása a kapcsolt részekben a törvényes hatóságokra bizatik.“ A szakaszonkénti tárgyalásra térvén a főRt., mindjárt az 1) § fölött hosszas tanácskozás keletkezett, s ez ülésben tovább nem is ment a tábla, terményi József Óvatosságot ajánlt a nemzetőri qualifikátiók megállapításában, hogy ollyakra bízassák a vagyonbátorság, közcsend és belbéke biztosítása, kikben a rendnek nemcsak kívánsága, de érzete s érdeke is feltaláltatik, kiknek t. i. elég vesztenivalójuk van. És ezért, meghagyván a rendezett tanácscsal nem bíró községekben az elég biztosítékot nyújtó 1/2 telki qualifikációt, egyébiránt a kir. városi választói censust a nemzeti őrseregre is átvétetni kívánta; azt t. i., hogy a rendezett tanácsi községekben a javaslatban foglalt 200 ft. érték 300 ftra, az egyéb községekre nézve fölállított 100 ft. évi jövedelem pedig 200 ftra emeltessék föl. Gr. Teleki László e javaslatot el nem fogadja, mivel olly elv foglaltatik abban, melly egész Európában sehol sem divatoz; Francziaországban sem köttetettt a nemzetőrségi qualificáció a választói censushoz , és a nemzetőrök sokkal nagyobb számmal írattak be, mint mennyi a választók száma. Nem az a czél, hogy az álljon elő a bűn védelmére, kinek választói joga van, hanem hogy az, kinek van valami vesztenivalója, s ezért a haza érdekében a legalacsonyabb census kivállatás. Nem is czélszerű a censust fölemelni, mert előre látható, hogy azt a BR. el nem fogadják, sőt ha elfogadnák is, a legnagyobb zavarokat okozná az, mert valljon magára vállalja-e a tolnai főispán , hogy miután a nemzetőrség már sok helyen organizálva van , a fegyvereket azoktól elvegye, kik az általa ajánlt censuson alól vannak? ha ő ezt el nem vállalja, ne kivánja azt a ministériumtól sem. — Illy értelemben nyilatkozott még Tihanyi Ferencz, b. Perényi Zsigmond, gr. Eszterházi Kázmér; de a többség végre a census fölemelését elhatározta. Ezenfelül Szapáry József indítványára a gazdái hatalom alatt levő egyének, ha szinte a qualificációknak megfelelnek is, mivel nem függetlenek , a nemzetőrségi szolgálat kötelessége alól fölmentettek. Az idő későre haladván, a tárgyalás folytatása esti 7 órára halasztatott. Az este 7 órakor folyatott tárgyaláson a nemzeti őrseregről a törvényjavaslat bevégeztetett. Holnap 11 órakor tartandó ülésre tárgyul legelöl a Jászkun-kerületekről szóló törvényjavaslat tűzetett ki. Törvényczikkely a nemzeti őrseregről, miként az a kerületi s országos ülésben, módosításával az eredeti szerkezetnek, melly a nemes és nemnemes között különbséget ten , belbenhagyatott. — A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bizatik; e tekintetből, míg a legközelebbi országgyűlés kimeritőleg rendelkeznék , a nemzeti őrsereg alakítására nézve következők határoztatnak : 1. §. Mindazon honlakosok , kik városokban vagy rendezett tanácsosai ellátott községekben 200 ft értékű házat vagy földet, egyéb községekben féljeiket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak; vagy ha illy birtokot nem bírnak is, de 100 p.nt évenkénti tiszta jövedelmük van, húsz éves koruktól ötven éves korukig a nemzetőrseregbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. 2. §. A nemzetőrséget királyi városokban s rendezett tanácscsal ellátott községekben, a helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok szerkezendik össze. 3. §. A nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül, az illető megyei, kerületi, városi vagy községi hatóságok , a nemzetőrségbe még más olly honpolgárokat is besorozhatnak , kiket az alkotmányos rend fentartásában érdekletteknek s e kitüntetésre méltóknak ítélnek. 4. §. A nemzetőrségből kirekesztetnek olly egyének, kik rablás, lopás, csalás, gyilkolás és gyújtogatás, vagy hitszegés miatt büntetve voltak. Olly egyének, kik vérengzés miatt voltak büntetve, az őrseregbe csak akkor vétethetnek fel, ha három évi folytonos fedhetlen magok viselete által bebizonyították, hogy a közállománynak rend és békeszerető polgárai. 5. §. Olly egyének, kik az 5dik §-ban emlitett vétségeket, mint nemzeti őrök követik el : az őrseregből az ellenök inditandó bűnper befejezéséig ideiglenesen az illető törvényhatóság , vagy a helybeli elöljáróság által azonnal kitöröltetnek , és török a fegyver elvétetik. 6. §. Azoknak összeírására, kik az lső §. rendelete szerint, mint nemzetőrök, fegyvert fogni tartoznak , a kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttségeket fognak nevezni. Megyékben, nem várva a közgyűlés tartását, a kisgyűlések. A Jászkun- és Hajdú-kerületekben a főkapitány. A 16 szepesi városokban és a turopolyai kerületben a kerületi gróf. Fiumei és bukkari kerületben a tengermelléki kormányzó. Szabad kir. városokban és rendezett tanácscsal ellátott községekben, a tanács. 7. §. Ezen küldöttségek a megyékben és szabad kerületekben az illető helybeli elöljárósággal egyetértőleg járnak el, és a körülményekhez képest a helybeli őrseregnek alakítását is eszközük. 8. §. Az lső szakaszban említett egyéneknek szabadságára hagyatik, lovas vagy gyalog szolgálatot vállalni; a gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni kötelesek mindazok , kik a lovas sereghez nem soroztattak. 9. §. Tiszteit kapitányig az őrsereg maga választja , s mihelyest e választások által az őrsereg alakítása megtörtént, megyékben, — az annak hatósága alatt álló rendezett tanácsi községekre nézve is — az alispán, sz. kir. városokban és szabad kerületekben pedig a főtisztviselő , a honvédelmi ministernek, úgy az őrsereg számára, mint szerkezetére s megválasztott tiszteire nézve jelentést teszen , mire a kapitányságon felüli nemzetőrtiszteket a minister ajánlatára a nádor k. helytartó nevezendi ki. 10. §. A magyarországi nemzetőrség fővezérét hasonlóan a nádor kir. helytartó nevezendi. A kapcsolt részekben a fővezérség a bánt s ennek nemlétében a kapcsolt részek főkapitányát, a magyar tengermelléken pedig a kormányzót illeti. 11. §. Az őrseregnek a fegyverforgatásbani gyakorlására és ezen gyakorlásoknak betanítására alkalmas katonai egyénekről, az illető törvényhatóságok felszólítása következtében, a kormány gondoskodik. 12. §. Azoknak, kik a szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni nem képesek , fegyver a közállomány táraiból fog kiszolgáltatni. 13. §. A nemzetőrsereg minden tagjai a magyar rendes katonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlő rangúaknak tekintendők , hisz azonban , míg csak helybeli szolgálatot tesznek , nem húznak , külső szolgálatuk idejére dijuk a rendes katonaságéhoz hasonló leszen, s a törvényhatóságok házi pénztárából fizettetik. Felügyeles a fegyverekre. 14. §. Azon fegyverek, mellyek a közállomány táraiból az őrsereg részére adatnak ki, a törvényhatóságok közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak. Ennélfogva 15. §. Megyékben és szabad kerületekben helyenként a