Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-16 / 57. szám

:/ /' Item hivatalos rész. Pest, május 15-én. A franczia nemzeti gyűlés következő proclamátiót bo­csátott ki: ,,A nép érzelmeinek, a nép által választott hit képvi­selői, mielőtt munkálkodásukhoz kezdenének, kinyilat­koztatják a franczia nép nevében és az egész világ színe előtt, hogy a febr. 24-én kikiáltott köztársaság marad s leend örökre Francziaország igazgatási formája. Azon köztársaságnak, mellyet Francziaország akar, telve: szabadság, egyenlőség, testvériség. A nemzeti gyűlés a haza nevében fölszólít minden, bárminő politikai véleményű francziát, hogy feledje el régi egyenetlenkedéseit, s forrjon egy családdá össze. Azon nap, melly a nép képviselőit egyesité, minden pol­gárra nézve az egyesülés és testvériség ünnepnapja.“ Így vélekedik a nemzeti gyűlés azon országban, hol a februári nagy forradalom után, Blanqui és Berryer egy földön lakhattak, hol a népköltő Béranger és a legitimista költő Chataubriand tiszteletben állanak , hol csak egy kétséges jellemű író ellen, — értjük Girardin Emilt — ki túlságos követeléseivel az ideiglenes kormányt népszerűt­lenné törekvék tenni, intézett demonstrációt a közvéle­mény. Valljon hasonló szellem fogja-e lelkesíteni a mi tör­vényhozásunkat a régi politikai pártok irányában? Mon­­dandja-e azoknak : feledjétek el egyenetlenkedéseiteket, fű­rrjatok egy nemzetcsaláddá össze, mert Magyarország független igazgatását, azon új rendszert, melly már be­­végzett tény, s minden magyar legféltőbb kincse, csak testvéri egyetértés emelheti felül minden veszélyeken ? Mi nem hiszszük ugyan, hogy a pártok állandólag megszűnhessenek, de hiszünk abban, hogy a pártgyű­­löletnek és a pártüldözésnek nem lehet mivolt s nagykorú országban helye. Az nem a szabad vélemények kifejtése, de elfajulása volna. Ennélfogva mi szívünkből óhajtjuk, hogy megnyí­landó törvényhozásunk szintolly kiengesztelő szellem által­­dicsőítse meg magát, mint a franczia nemzeti gyűlés. De van-e kilátás­unk e reményhez? Még lehet kilátásunk. Hivatalos rova­t. P­énzügyministeri értesítések. I. A pénzü­gyminister előterjesztésére, ugyanazon mi­­nisterium adó- és pénztári osztályához tanácsosul általam is kinevezt­etik L­­­e­c­z­k­y Imre. Kelt Buda­pesten május 15 én 1818. István , nádor s királyi helytartó. Kossuth Lajos, pénzügy­minist­er. II. által kineveztett K . Rakovszky Móricz a hradeki és likavai kincstári urodalmak főtisztéül. Károlyi János a diósgyőri koronás urodalm főtisztéül s igazgatójául. Szacsvay Imre a nagyváradi urodalom­gató ügyvédéül. Budapest, május 15-én 1848. Igaz­ Minister-elnöki hivatalos közlések. I. Gyulafejérvdrott Erdélyben, köztudomás szerint, nagy mennyiségű kész fegyver lévén, herczeg Eszterházy Pál külügyminister felszólittatott, eszközölné, miszerint az erdélyi nemzetőrség felfegyverzése végett, — melly nem­zetiség szempontjából igen fontos — az az erdélyi kor­mányzó rendelkezése alá adatnék. ír. Az országban mutatkozó némelly mozgalmak vész­teljes természete szükségessé tevén, hogy egy mozgó nemzetőrségi had vagy önkéntes őrsereg állittassék, melly, kivált most, az állandó katonaság hiányát is pó­tolná, a miniszer­elnök,, mint a hadi tárcza ideiglenes vivője, megbizatott, hogy előlegesen 1000 emberre költ­ségvetést készíttessen , s ezt a pénzügy­miniszerrel kö­zölvén , a kivihetés iránt a ministériumnak mindketten jelentést tegyenek. III. A pálctabüntetés a ministérum által az egész magyar hadseregre nézve eltöröltetett, s az e részben megkiván­­tató intézkedés a belügyi tárczára bízatott. IV. A horvátországi viszonyok figyelembevételével szük­ségesnek találtatott, miszerint azonkívül, hogy a kap­csolt részekből hivatalokra egyének alkalmaztatnak , a belügy- és igazságminiszeri munkakörben külön horvát osztály állíttassék, — annak meghatározása: ez osztály dolgaira és személyzetére nézve mi viszonyban álljon a többi osztálylyal, az illető ministerek belrendelkezésére tartozván. V. A Horvátországgal­ levelezésre nézve a ministérium elhatározta, hogy az ezentúl is latin nyelven folytattas­­sék; a törvények a horvát hatóságoknak magyar és latin nyelven fognak átküldetni, a horvát fordításnak hozzá­­mellékletével, — az úgynevezett ,,slavoniai“ hatóságok­kal magyarul fog történni a levelezés.• VI. Bemutatván a minister­elnök a ministériumnak május 1-jén tartott tanácsülésében a kinevezett horvát bánnak saját aláírása alatti proclamátióját a kapcsolt részekben lakó szláv és szerb nemzethez, és kisérő levelét a horvát­­slavoniai törvényhatóságokhoz, mellyekben ezeknek meg­hagyja, hogy senkitől, felelet terhe alatt, parancsolatot elfogadni ne merjenek, mint tőle, s hogy az összekötte­tést a magyar kormánynyal tüstént szakasszák félbe, mind­addig, m­ig a viszony Horvát , Dalmát­, Tót- és Ma­gyarországok közt a szabadság, egyenlőség és független­ség alapján újra el nem rendeztetik, s végre azon pa­rancsát, mellyben a zágrábi alispán által a rögtönitélő bíróságot mindazok ellen kihirdettetni kivánja, kik a ki­rály, haza és nemzetiség pártolói ellen lázítanának , lázi­­tóknak pedig mindazokat kijelenti, kik báni parancsai­nak nem engedelmeskednek ; mindezeknél fogva a mi­nister­elnök megbizatott, hogy másnap Bécsbe menjen fel,­­ ő felségétől olly kéziratot igyekezzék kieszközölni, Ívben a hármak meghagyassék, hogy a magyar kirá­parancsait okvetetlen iüi helytartónak és a magyar ministériumnak és rendeleteit a közigazgatás minden ágaiban teljesítse. VII. Csernovics Péter temesi főispán és kir. biztos a to­­rontálmes­vei zavargások iránt beküldvén első jelentését, kívánta , hogy A­budid fő hadi kormányhoz tartozó katonaság­gal szük­s­ég es téb­en rendelkezhessék; Egy battériához szükséges pattantyúsok és lófo­gatok neki mielőbb küldessenek ; R­idak György lázitó országszerte köröztessék . Ezeknek következtében, május 3 i-án a ministérium a budai fő­hadi kormánynak meghagyta: tegye m meg a szükséges intézkedéseket, miszerint a hozzátartozó kato­naságnak illető része, szüks­ég esetére C­ernovics Péter kir. biztos ren­­delkezésére készen álljon, s egy battériához m­egkívontató pattant vasokat küldjön le Svikindára, — az­­Igyuk Temesvárról fogván oda szállíttatni. — A lefoga­tok lekü­ldése a nagyobb távolság miatt nagy idővesztésbe kerülendvén, a kir. biztos megbizatott: rendelje ki ott a szükséges fogatokat. — Kodak György köröztetése iránt a szükséges rendeletek megtétettek.­ VIII. A­dókivitel az ausztriai monarchiából, mindott, hol a magyar határ a külfölddel érintkezik, eltiltatott. IX. XI. Értesittetvén a ministérium arról, hogy a görög nem egyesültek részéről az e naptár szerinti május 1-én Újvi­déken, a nemzeti gyűlésre (congressus) leendő előleges tanácskozás tekintetéből, nagy számú gyülekezet szándé­­koltatik tartatni. S temesi gróf s királyi biztos Cserno­vics Péter sürgöny által oda utasittatott, hogy ezen gyüle­kezetet, mellyre több ezerek összesereglése váratott, kellő figyelemmel kisérje.­­­­­A bécsi hadügyminiszer a magyar hadügyministériu­­mot felszólította, miszerint a magyar és dalmát tengerpart Az allodalmi javak igazgatásához a pénzügyminiszer ■ védelmére, melly szardiniai és nápolyi hajóhad által leg­közelebb veszélyeztetik, két század pattantyús küldessék Fiume felé. Ennek következtében május 8-ikán a ministeri tanács, a két pattantyús-századnak elindítását Fiuméba elhatározta, úgy azonban, hogy útjában Zágrábot kerülje ki,­­ Fiuméban a magyar tengerpart­ vidéki kormányzótól vegye parancsait, ki ezen két század alkalmazását, egyet­értésben Thurszky dalmát kormányzóval, kizárólag a ma­gyar és dalmát tengermellék védelmére fogja intézni. Időnyerés és Zágrábnak kikerülése tekintetéből e két század Bsécske gőzhajón, onnan Czilliig vasúton szállít­tatott. v .­r­e. A főherczeg nádor tudósította a ministériumot, hogy Ő fölsége a horvátországi bánnak azon legfelsőbb kéziratot, mellyet ahhoz a ministeri tanács intéztetni kívánt, egye­nesen Bécsből elkü­ldötte. Közlötte továbbá ő hűségének a hadügyminister Mészáros Lázárhoz az iránt intézett kéziratát, hogy tárcsájának átvételére siessen; valamint azon kéziratot is, melly által a főherczeg nádor arra szó­­littatik fel, hogy Horvátországba az ottani mozgalmak fékezésére királyi biztos küldessék. Ezeknek következtében, a ministériumnak azon intéz­kedésein felül, mellyek a közönség előtt már tudva van­nak , a miniszer­elnökség május 9 ikén a horvátországi bánhoz rendeletet bocsátott sebes postával, hogy a pa­rancsnoksága alatt álló katonaságnak, — ide értve az illető határőri ezredeket is — számáról, elhelyezéséről stb. azonnal jelentést tegyen. Közlötte végre nádor ő főherczegsége azon legfelsőbb kéziratok másait, mellyeket ő fölsége a budai, bánsági, péterváradi és zágrábi főhadi kormányzókhoz az iránt in­tézett , hogy az illető katonai dolgokban magokat a ma­gyar ministérium rendeleteihez alkalmazzák, valamint ő felségének az ausztriai örökös tartományok hadministe­­réhez, gr. Latourhoz a magyar katonaság iránti mikénti rendelkezésre nézve kiadott kéziratát is. 410 Azonban egy különbséget meg kell jegyeznünk, Pest és Paris hangulata s mondhatnék politikai műveltségei közt. Párisban megbukott a dynastia. Ez az igazgatási for­i-l­mákban nagyobb változás, mint a miénk, hol csak a régiig: kormányzási rendszer bukott meg. S mégis Francziaországban, ha jól emlékszünk, a mit­ mi­niszereken, az állodalmi altitkárokon, a­ státustanács elnökien­kén­t a megyék és városok főnökein kívül más hivatalokét nem töltettek be új emberekkel. Mindenesetre a sectiók személyzete változatlan magén­radt. Csak Girardin Emil, ki mindenütt zavart akart ter­je­­eszteni, emelt szót ezen el nem mozdítások megtámad­tó zajongásai viszhang nélkül maradtak, és még a pl aq­­itechnicum növendékei sem rendeztek macskazenéket a a1 régi hivatalnokok ellen. Miért? Mert tudták, miként a parlamenti kormány nem abbadt áll, hogy a pártok változása szerint a kormánygép jeton minden eszközei, hanem abban, hogy vezetői változzanak . Hiszen általános, a részletekig lemenő restauráció mellett a közigazgatás több ágai okvetlenül megakadnának. Tudták továbbá, hogy ha felelős a ministérium, áldi­kor nem lehet számára demonstrációk által hivatalnokon­kat tenni, s nem lehet tőle demonstrátiók által hivatalnopno­kokat elvenni. Minden erőszakolás, melly akaratát s aki,Tg­rájának jogos eszközeit korlátolja, a tény mértéke szériául­­­menti föl őt a felelősség terhe alól. A felelősségnek fednie kell a ministériumot, a felelőt­ is­­égen kivül minden egyéb követelések ellen. Ezen alapeszméket jól tudja Páris. Pesten némellyel nem látszanak tudni. Az Erdélyi Híradó a brassói olaj­lap után közli: Épen most kapunk tudósítást — 11­z óráig még nem tökéletes bizonyost — hogy Bukarestbe k­i biztos érkezett, egy török s egy muszka. — Most és e­­ia most érezzük mi is, hogy eljött a perez, melly­ben az oláh jottjof nalistica, nemcsak a miénk itt, de főkép a jassyi és bukureini kell, hogy foglalkozzék egész erejéből ezen országok sorsá ka és állásával, még pedig azon vigyázattal és hazafiul tapintani tál, nehogy a jövendő kor reményeiből vagy egyet koczkíts­­tasson. Mi leginkább csodálkozunk ezúttal a muszka miniatceii gr. Nesselrode St. Petersburgban eszerinti márttlia 10-tól orosz főconsul Koczebue­hoz intézett köveikíiti sürgönyén . Az Európa társasági rendét fenyegető változás veszü­k, komolyan foglalkoztatják fölséges urunk gondolatait. Az alatt, mig Schweitzban győzedelmeskedik a radiika­­lizmus, mig Olaszhonban megrendült a monarchiai elv, tt Francziaországban egy sebes rázkódás a köztársaságot a ja­­­liusi trón romjaira emeli, mig a forrongó lázadás bámulat. x/i gyorsasággal rohanva Némethonra, a császár rendkívüli g .. il­kossággal emelte szemeit a rend és bátorlét azon érdekekig mellynek védelmére helyzeténél fogva különösebben fel­­­la hiva. Nehány szóból érthetni azon állást, mellyet a csássfer.A cabinet a jelenleg Francziaországban kihirdetett köztársasági kormányzással szemben magának kijelölt. A császár szándéka az , hogy ezen ország belügyébene vegyüljön, hogy az ideiglenes kormánynak , melly semmiilm­m­­landósági biztosítékot nem nyújt­, elismerésével ne siesülött hogy a francziákat hagyja magokra, mig uj politicai tapasz­talatukat megteendették, hogy igazgatásuk választásába fdlőd­mi befolyást ne gyakoroljon; de azonban szándéka őrkö­d, hogy Európának azon alakitmánya, mint azt a bécsi és píq­e szerződmények rendezték , megálljon , s hogy Frankhonr­éd széről keletkezhető minden megtámadásnak ellenszegülje s Hogy pedig ezen határozatát a császár szükség esetében vér­e hajthassa, s a netalán Francziaország által megtámadt funk szövetségesei felszólítására előállhasson , határaink hossza seem­imposant erőt gyű­jtetett össze, s ezen védelmi helyz­tről szándékszik bevárni az eseményeket. Ha a középponti Európában támadható bonyodalmon is nézi Oroszországunk, szövetségeseinkkel­ egyetértés köve­t­keztében elfogadott határozatai szerint kell cselekedni, Ak­ként áll a dolog azon tartományokra nézt, mellyeknek for­radalommal szemben merőben különböző állást jelölnek aront szerződmények. A dun­a melléki fejedelemségek névsztevá ezen categóriába tartoznak, ezek Oroszországnak közöse, gyámsága alá helyezvék, mellyet egész hatályossággal felf­or­tani elhatároztak. Tehát bármi legyen is másutt a forradalmi mozgatgép eredménye, a császár elhatározta nem tűrni, hogy a ts fenség behasson a Törökbirodalom azon részébe, min­t felsége gyámsága alatt áll. Ön ez iránt a két vajdát a legünnepélyesebb módonnak sitse. Mi minden erőnkből azon törekvések ellen szegügss mellyeknek czélja volna, tágitni ezen tartományoknak roltbirodalomhoz szoritó kötelékeit, vagy módositni aza­­ elébe szabott politicai léteit. Ön uram! a császárnak e visszavonhatlan­­ a pározilsjoi legnagyobb nyilvánossággal terjeszsze szót a végett, honi f­elmék a forradalmi propaganda által hirdetett segítséget!­); í, csábitások ellen fedezve legyenek, melly ígéretek a kin­döző fajú népességek közt politicai emancipátió iránti ú­ijmn nyékét táplálnak , a francziaországi köztársaság manifermr 110 iráni nemzetiségek visszaállítását hirdető elvek szerint, ön a vajdák szívére, miszerint kettőzött figyelemmel l­­öp­jenek az ezt irányzó forradalmi működések fölött, s­érákra .

Next