Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-19 / 3. szám
.A polgárőrségi eskü formáj a következő : „Én, mint a pesti polgári őrsereg tagja, esküszöm az egy élő istenre, hogy hazának királynak és az alkotmánynak tántorithatlan hive leszek, a törvényeknek és törvényes hatóságoknak, ide értve polgárőri fő- és altiszteimet, mindig engedelmes leszek , s azokat tisztelni, s törvényszerű parancsaikat teljesiteni fogom; zászlómat a haza és városom szolgálatában semmi esetben el nem hagyandom; őrhadi szolgálatomban nappal és éjjel férfiasan viselendem magamat, s a közbátorság és rend fentartásában minden erőmből munkás leszek; általában őrhadi szabályainkat törvénykép tisztelve , azoknak minden pontjait teljesitendem, s ellenök véteni nem fogok. Isten engem úgy segéljen, Amen.“ Ma, mártius 18-kán reggel indult el a pozsonyi s bécsi küldöttség, vivén magával a már említett petitiót. Szónoka lesz : Hajnik Pál. Ugyanezen küldöttség magával vivé azon petitiót is, mellyet tegnapi napon egyfelől az egyetemi lelkes ifjúság , másfelől a tanári testület kiküldött tagjai a választmánynak benyújtottak. Úgy látszik, a visszaélések ideje lejárt. Az elnyomott szó mindenfelől feltöri börtöne zárait. Üdv neked szent sajtó szabadság! — A kivánatok itt következnek : A magyar kir. egyetem összes tanuló ifjúsága kivánatai: 1) A magyar egyetem emancipátiója a bécsi kormány és egyetem gyámsága alól, s annak törvény általi biztosítása. 2) Az egyetem kormányzásának szabad elvű elrendezése országgyűlésen képviseltetése. 3) Az egyetemi jószágok fölszabadítása a collegiális rendszer kezelése alól, s azoknak hű nyilvános felelőséggel járó kezelése. 4) Tökéletes tanítási és tanulási szabadság, t. i. szabad legyen a tanulói évek meghatározása mellett tant és tanítót választani ; nemkülönben tudományuk és képességük által kitűnt egyéneknek szabadon oktathatni, s az állodalom által fizetett tanárokéval egyenlő érvényességű bizonyítványokat adhatni. 5) A rendelés rendkívüli tanszékek , segédállomások stb. — nem kegyelem útján, de érdem és nyilvános csődület általi betöltése minden valláskülönbség nélkül s azoknak a külön vallások szükségeinek s a tudomány jelen állásának megfelelő szaporítása. 6) Testgyakorlati intézetek s egyletek fölállítása. 7) A tudományban elmaradt, vagy elaggott tanárok elmozdítása s nyugdíjaztatása. 8) Az évenkénti próbatételek megszüntetése , s azok helyett nyilvános szigorú s kimerítő dijnélküli végvizsgálatok behozatala, a tanároknak az állodalom általi kármentesítésével. 9) Nagyobb , a tudományok jelen igényeinek megfelelő s a magyar nemzethez illő tantermek s egyéb intézetek felállítása. Kelt Pesten, a magyar kir. tudományegyetem összes ifjúsága közgyűléséből, a sajtószabadság harmadik napján. Tudomására esvén a tanári testületnek a magyar egyetemi lelkes ifjúság korszerű kivánatai, a fentebbi pontok elfogadására örömmel nyújt kezet, és e szent ügyet magáévá teszi. — Szabó János e. k., magy. k. tud. egyetem e. i. rectora és académiai tanár. Balassa s.k., Rupp a. k., Arányi s. k., mint a tanári testület kiküldött tagjai. Ugyancsak mártius 18-kán d. e. 12 órakor a választmány nyilvános ülést tartott, mellyen Nyáry Pál derék hazánkfia, mint a tegnapi napon Budára a helytartó tanácshoz küldöttek elnöke, előadó eljárása sükerét. A küldöttség úgymond — meg volt bízva , eszközölné ki mindazon törvénytelenül behozott intézkedések elmozdítását , mellyek jelen időszakban könnyen ingerültségre adhatnának alkalmat. Ennek folytán a küldöttség mindenekelőtt azt kívánta , hogy a középületeknél használt ausztriai színek s kétfejű sasok helyett ezentúl a magyar színek s Magyarország czimere vétessenek fel. Mire a helytartó-tanács elnöke kijelentvén, miszerint e kivonatot előterjesztendő, s kedvező sükerről nem kétkedik. És már látszik is a foganatja, mert a lukminczadi és sóhivataloknál a korlátok, őrházak festetnek. A kétfejű sas köz és magán épületekről leszállittatik, ahol pedig illy czimerek a falban vannak, ott nemzeti lobogók tűzetnek ki. Továbbá kivánta a küldöttség, hogy a k. kamaránál az eddig használt latin nyelv helyett törvény értelmében azonnal a magyar nyelv hozassék be. E kívánat már tettleg megelőztetett. Tegnap ma rt. 14-k én a kamara határozó ezentúl minden ügyeit magyarul vezetni, s ma mart. 18-án tette a legelső magyar fölterjesztést. Szinte kivánta a küldöttség, hogy az újabb időkben a kormány által felállított dohánytrafikok azonnal bezárassanak. Itt a kamara alkudozni akart, s legalább a régebben fennállott egypár illy kereskedés fenhagyását akará kikötni. De a küldöttség úgy a régibb, mint újabb törvénytelenségek megszüntetése mellett maradt. — Meg fog történni. Hol pedig az illy dohány-nemű csak bizományban volt, ott a czim és kirakat vezetik be. — Mondjuk egypár bizományos ennek rendkivül örvend, mert eddig az e miatt szaporított segédeket sem fizeté ki a kormány szivara. Az intézkedés kiterjesztetett azon nagyterű dohánygyárra is, mellyet újabb tudósítás szerint a kormány Temesvárott felállított. 234 Végre sürgető a választmány, a státusra nézve anynyira káros Lotteriának is, melly egészen bécsi direktió alatt volt eddig, eltöröltetését. Ez is meglesz. Csupán azon tekintetből, mivel a mai húzáson kívül még egyre történtek betételek, fog még egy másik húzás eltüzelni. — Az örömnek, melly e jelentést követé, szomszéda jön egy hazafias kedvetlen érzés. Tehát e nagy napok eseményei sem feledteték meg velünk a születés és osztály különbségeit? Hát annak eldöntésére : méltó-e valaki a polgári kötelességek legszentebbikét — a honvédelmet vállaira venni , egyéb credentionális» is kell annál, mit a jellem becsületessége nyújt ? — egy részben mégis úgy van. A polgári had eddig fennálló osztályai vonakodnak befogadni az izraelitákat, s a lakosok ellenszenvével mentik magukat. — Nem így az ifjúság. Ez tárt karokkal fogad minden becsületes embert a maga osztályába. Uraim! az ifjúság a jövőt képviseli. Érzelmei kezeskednek arról. Egy kis türelem tehát, mert még a sajtószabadságnak csak 4-dik napját éljük. Addig tehát fogadják el önök az ifjúság tárt karait, vagy lépjenek az újon felállított 6-dik osztályba. Ott a tér kimutatni, hogy önök közt is vannak egyének, kik hazafiság- s becsületességben akárki fiával megmérkőznek. A választmány tagjai tehát, mint kívonatuk minimumát, elvállalák a 6-dik osztály felállítását, s a bíráló bizottmány Pulszky Ferencz (új választmányi tag) elnöklete alatt ma d. u. 4 órakor az ellenzéki körben megkezdé működését. Még a mesterlegényekről volt kérdés.Ezekre nézve, minthogy ideig-óráig vannak a városban, megkivántatik, hogy mellettök egy közhitelben álló őr kezeskedjék, és hogy magyarországi születésűek legyenek. Ez utóbbi qualifikátióra Appel polgártársunk figyelmezteté a választmányt, s figyelmeztetése helyesnek találtatott. Végezetre Ígéretünk szerint közöljük a választmány megszaporított tagjainak mostani névsorát : Rottenbiller Lipót választmányi elnök , Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Samu, Irinyi József, Staffenberger István , Molnár György, Irányi Dániel, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos, Nádosy István, Gross Ferencz, Borsody Endre, Emmerling Károly, Burgmann Károly, Gieszriegl József, Beliczay Imre, Müller József, Vecsey Sándor, Aul József, Ilkey Sándor, Jókay Mór, Emődy Dániel, Csányi László, Kendelényi Károly, Székely Gábor, Bulyovszky Gyula , Oroszhegyi József, Litkey Károly, Sebő Antal, Vidacs János, Degre Alajos, Szegfy Mór, Magyar Mihály, Egressy Gábor, Kelety Zsigmond, Mocsári János, Justh Manó, Szamvald Gyula, Sauer Ignácz, Bugát Pál, Csausz, Márton, Balassa János, Halász Géza, Flór Ferencz, Pólya József, Székács József, Péczeli Ottó, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Kunevalder Ján., Török Pál, Szántófy Antal, Margó György, Mavromaty Józsafát, Hajnik Pál, Aigner Ferencz, Landerer Lajos, Kasselik Endre. Pesten az 1848. évi márt. 16-án tartott közgyűlésből. — Szepesy Ferencz s. k., polgármester. — Újabb tagokat ajánltattak: Pulszky Ferencz, Perczel Móricz és Smidegg Kálmán. Meg fognak engedni tisztelt levelezőink, ha becses tudósításaikból a jelen nagyszerű mozgalmak alatt csak a fontosabb és korszerű dolgokat közöljük : Komárom megyében, márt. 14-én Perczel Móricz indítványozá: 1-et, hogy tekintve országunk jelen belviszonyait s egyszersmind azon igényeket, mellyeket az alkotmány sánczain kívül álló honpolgárok kebleikben rég táplálván, oda fejlődtek, mikép azok kielégítése tovább halasztható nem lenne, ezeknél fogva, a J. K. és R. törvényben gyökeredzett és rég gyakorlott statutárius jogaiknál fogva mindenekelőtt végzésileg meghatározni méltóztassanak azt, hogy minden honpolgár a közügyek feletti tanácskozásban kellő részt vehessen, s ennélfogva azt végzéssé alakítani, hogy addig is, migyen a törvényhozó testülete részben törvényileg rendelkezend, nemcsak minden tisztes leállásnak (honorátiorok, de a községek is, a helység bírája és jegyzője által, a közgyűlési tanácskozásokban résztvehessenek. 2) Hogy követurak oda utasittassanak, mikép nem várva be a városok rendezése feletti törvény alkotását, a városok országgyűlési követeinek az országgyűlési mind 2 táblának közmegegyezésével elhatározott 16 voksot megadják, s ekkér a városi követek, régi törvényes jogaikba visszahelyheztetve, az országgyűlésnek ezentúli tanácskozásaiban tettlegesen részt vehessenek. 3) Megyénknek békéje és a jó rend fentartása azt igényelvén, hogy az illy rendkívüli események közepette a minduntalan újabb vonásokban fölmerülhető történetek nemcsak szorgos figyelemmel kísértessenek, de rögtöni intézkedések által is vezéreltessenek , vagy meggátoltassanak , ennélfogva a megyék szerkezetére tekintve, szükséges lenne egy állandó kiküldöttséget kinevezni, és azt mindazoknak eszközletére , mellyeket egyes polgárok tulajdonai, vagy személyes biztosításuk követelhet, felhatalmazni. Más részről azon indítvány létetett, hogy követuraknak eljárásaik helyeseltetvén, azoknak tényleges utasítás ne adassák , hanem általánosságban értesíttessenek a t. KK. és RR. azon szándékáról, mikép tőlök azt kívánják , hogy a fölmerülő körülmények szükségeihez képest, továbbá is az alkotmányos szabadság és eddig nyert utasításaik szellemében működjenek. A t. KK. s RR. áthatva azon rendkívüli körülmény szükségeitől, mellyek az ország átalakulásának jelen pillanatában nemcsak az országot általában , de külön egyes megyéket is aggodalommal töltnek el, a teendők felett mindenekelőtt nem csak elhalaszthatlannak, de elkerülhetetlennek is látták azon intézkedések rögtöni teljesítését, mellyeket az alkotmányos szabadság és az összes nemzet szelleme igényelnek. E tekintetből és még annál fogva, hogy a t. KK. s Rt. önkormányzási jogaiknak ereje mellett e megye lakosainak mind személyi, mind vagyoni állásukat, mind inkább biztosítsák, az indítványt elfogadták, s e következendőket határozták. 1) Hogy addig , míg a nép a politikai jogokban a törvényhozás útján részesíttetni fog, nemcsak minden tisztes leállásuak (honorátiorok), hanem ezeken kívül még minden egyes községek is, a helység birája és jegyzője által, a köztanácskozásokban résztvehessenek, és szavazattal bírjanak, és ezen határozat 4 járásbeli rész.biró urak által a megyében közhirré tétessék. 2) Másod alispán az elnöksége alatt, Kürthy Lajos, Ghyczy Ignácz,Lipovniczky István apát, Nagy Mihály supdtens, Szathmáry Dániel, Milkovics Zsigmond, Perczel Móricz, Sárközy József, Huszár Ferencz, Lipovniczky József, Thaly Lajos, Kürthy Alajos, Nagyváthy Vendel, Pázmány Zsigmond, Asztalos István, Domonkos Mihály, Molnár Lajos , Thaly Zsigmond és Buday László tb., a jegyzői hivatal, 4 fősz.bíró és főügyész urakból alakulandó állandó választmányt megbízzák mindazon intézkedésekkel, mellyeket a jó rend föntartása szükségessé tehet. 3) Követárakat oda utasítják, hogy indítványba hozzák, miként, de nem várva a városok országgyűlési szavazata fölötti törvény alkotását , a városi követeket, törvénybe gyökerezett jogaikhoz és az országos megállapodáshoz képest, a szavazati joggal rögtön felruházván, nektek a 16 voks megadassák. Többnyiben követuraknak eddigi eljárásaik helyeseltetik, meggyőződvén a t. KK. és RR. arról, mikép az ország jelen állásában rövid idő alatt ismét s újabban ollyatén körülmények fejlődhetnek ki, mellyekre nézve tán a követurak eddig utasítva nem voltak, nehogy e tekintetben is hazafius buzgalmuk csorbát s teendőik hátramaradást szenvedjen, általában oda utasittatnak, mikép az előforduló kérdésekre nézve magokat az összes nemzet képviselőinek tekintvén, az alkotmányos szabadság szellemében működjenek. — Olva s kiadta Bossányi Rezső m. aljegyző. — Hontból. A franczia események hire épen megyei közgyűlésünk előhelében jutott hozzánk, s igy természetszerű volt azoknak hatása nemcsak a kedélyekre, hanem befolyása magára a közgyűlésre is. És évnegyedes közgyűlésünk egyszersmind követválasztási is volt. Ez volt évek óta úgyszólván első csendes s parlamentáris folyamti gyűlésünk. Márt. 13-án először is a Bory Pál volt követünk lemondásával megürült első követi helyre egyes akarattal, egyes lélekkel,minden anyagi erősegély közbejötte nélkül, Kalocsa Antal k. táblabiránk választatott el, a rendek egyetemes éljenzései között, ki e kitüntetést meleg szavakkal köszöné meg, magát egyszersmind korszerű utasításokkal elláttatni kérvén. — Ugyanez nap a rendek kérelmére elnök főispáni helyettes ur, a megyei tisztválasztást ápril 13-ára kitűző , azon nyilatkozattal, hogy a három év lefolyásával minden esetre megtartotta volna azt. (így néhány nappal előbb fog tartatni). Márt. 14-én a rendes sorozat szerinti tárgyak fölvételének kellett volna megtörténni. Azonban ezeket előzőleg Pongrácz Gyulat bíró hosszabb beszédű indítványt ten, az országos március 3-ai felirati javaslatnak egész terjedelmében leendő elfogadására. Pongrácz Lajos pedig a felmerült világesemények következtében, különösen az örökváltságnak és közös teherviselésnek azonnali tettleges életbeléptét ését inditványozá, melly indítványt Zsembery Imre t.biró előadásiban később akként motivált, hogy az örökváltság azonnal lépjen ugyan életbe, de a földesur kárpótlásának utólagosan legyen helye, és pedig a státus által. Számos szép előadások történtek. Az ellenzék ismeretes szónokai a régiek valának. A conservativ párt is simult a világ- s megyei körülményekhez. A elérus a házi adó és örökváltság mellett nyilatkozott, így elnök ő maga, valamint első alispánunk is a korszerű, de mérsékelt reform mellett. A többség Pongrácz Gyula indítványát, vagy is az ismeretes fölirási javaslatot pártolá.(Éljenzés.) — Szepesben gróf Széchenyi javaslata a közlekedési ügy rendezéséről elfogadtatott . . . E megyében, az igazságszolgáltatás gúnyára, azon nevetséges szokás hozatván be, miszerint a választott táblabirákon kivil, bármelly más kinevezett táblabirónak eldöntő befolyás engedtetett a törvényszéken, így aztán kinek tetszik, maga részére, birának bebecsőditheti jóakaró táblabiróit. S e nevetséges igazságszolgáltatást azon pártnak, melly nagyban a régi kormányrendszerrel megbukott , a hon egyes zugaiban még itt-ott élő töredéke tartja fenn. E zug-politicusok zavar-conserváló korszaka is lejárt. KÜ LFÖL D: AUSZTRIA. Bécs, az eddig szellemi apathiában sinylett, sinyleni kényszerittetett főváros, felrázatva a nyugatról egész Némethonon keresztül sebes árfolyam módjára átdördült szabadság szózata által, valahára felébredett. Ez ébredés halála jön ama szörnynek, melly a népeket, különösen a Stabsburg-házat uraló népek nagy részét polyp-karokkal átfogó , a szabad szellem bármilly nyilvánulásait elfojtani, elzsibbasztani törekedett. — Az önző jellemű bureaucratia , a népek átkától kisértetve, sírba hanyatlott. Átok kisérő, mert legutósó lehellete is vészfokozó volt s irtózatos. Polgárvér folyt. De hála a nemzetek fölött őrködő gondviselésnek, a kiontott ár *) Bizony sokra ment, ha csak e’ mellett. ■— Szerk.: