Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-22 / 6. szám

Szerda Martius 22. 1848 .* Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. F­élévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték , négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváthiházban 6­.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt mis tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. lőpostahivatal’ útjai)».történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvét előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft. postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tételnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ k­e­v­é­s hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pest mart. 20-án. A forradalomból úgy menni át az alkotmányos életre, s hogy meg ne tagadtassanak az elvek, mellyek mellett olly hangosan nyilatkozott a közvélemény, s annyi hit kebel öntött volna, ha kivántaték, vért; a szabadságba rendet hozni, de e rendért nem áldozni föl ember- és polgár­jogainkból semmit; illy fölséges és nehéz feladat jutott az ú­j ministér­iumnak. Természetes, hogy ezen félisteni vállalatot jól csak akkor teljesítheti, s a felelősség terhét, mellynél nagyobb súly halandó vállakra ritkán nehezült, csak akkor hordoz­hatja összeroskadás nélkül, ha minden jó hazafi, minden eszes és erényes ember pártolni fogja e ministériumot, miglen consolidálta magát, és az alkotmány gépét for­gásba hozta. Ám azután szakadjanak külön a nem- homogén részek. Alakítsanak, ha jónak látják, hatályos ellenzéket, ostro­molják, ha tetszik, a nemes gróf ministériumát hévvel, kitartással; ez az ő ügyök , de az a hon ügye , hogy most a hű magyar feledje személyes érdekeit, s óvakodjék min­dentől, mi meghasonláshoz vezethet. A nemes gróf és hivataltársai érezni fogják: mennyire válik a kormányzás könnyűvé vagy lehetetlenné a közjogi formák által. Az országgyűlés belátandja, mennyi erőt vagy gyöngeséget, mennyi szabadságot vagy önkényt hozhat magával egyetlenegy sor azon törvényekből, mely­­lyek az állományi hatalmak működését szabályozzák. Ennélfogva mi kétségkívül nem fogunk olly chartát nyerni, melly végre ne hajtassék, vagy végrehajtva czél­­ját tévessze. A jó charta feladata, mint annyiszor elmondottuk, centralizálni a nagy dolgokat, nem centralizálni a kicsinyeket, meg­hagyni a helyi érdekek szabad nyi­latkozatait, de azokat a közérdek számára hasznosítani. E nagy feladat sehol a világon teljesleg meg nem ol­datott. Történhetik, hogy mi annyi öszhangzást , annyi együtthatást sem adhatunk közjogi rendszerünknek, a­mennyivel más országok bírnak, kik régen élvezik az al­kotmányosságot. Mert maradhattak fönn feudális múltúnkból olly viszo­nyok, mellyek némi kialkuvást igényelnek. De azért ne csüggedjünk el. Az idő, a megindított események okszerűsége, azon c­áfolhatatlan tény, hogy a ministériumnak többet kell tenni, mint csak v­é­g­r­e­h­a­j­t­a­n­i, mert neki k­o­r­m­á­­nyozni kell; továbbá a szabad sajtó és az eszmecseré­nek más, szintén legális módjai: mindezek együtt után­­pótlandják azt, mit most a körülmények talán megta­gadnak. Bizodalom tehát a Batthyányi-ministérium iránt, s az új igazgatás szabályainak pártolása, még akkor is, ha a te­endők apró részleteiben különböznénk. Ez jelszavunk. Az isten keze a korszellem által mindent el fog ren­dezni. Századok óta nem dobogott föl a magyar szív olly örömteljesen, mint azon hitre, melly meghozá, hogy az első magyar felelős ministérium alakítására Batthyány Laj­os megbizatott. De nem kisebb lenne az elkesere­dés , ha e ministérium, nem tagjait illetőleg , kik iránt alig lehet kétség, hanem rendezésére nézve megcsalná a nemzet várakozását, ha e magyar kormány tökéletes financz- és hadügyi tárcza nélkül alakulna meg. A magyar kincstárnak, minden jövedelmeivel, be kell olvadnia pénzügyi ministériumunkba. Magyarország min­den jövedelme bennünket, a nekünk felelős magyar financzministert és senki mást nem illet. Nem kevésbbé tűrhetetlen volna, ha hadi dolgaink bármelly külső hatalom rendelkezése alatt állanának. Kü­lön hadi ministérium itt közöttünk nélkülözhetlen föltétel. Hol a hadi dolgokról más rendelkezik, ott nincs önálló kormány, nincs alkotmány. Az illy kormányt, az illy al­kotmányt minden perc­ben föl lehet forgatni. Ne tűrjük többé, hogy Magyarországon idegen katonaság táboroz­zon; ne tűrjük, hogy hazánk fegyveres fiai külföldön rosz kormányok, elavult institutiók támogatására használ­tassanak. Ez gyalázatot hozna a nemzetre, gyűlölet tár­gyává tenné a „magyar“ nevet. Van magyar seregünk, lenni kell tehát magyar hadi ministériumnak is közöttünk. Tegnapelőtt márt. 20. tartá az académia forradalom utáni első kisgyülését, számos hallgatóság előtt azok ko­szorújából, kik a sajtószabadságot tettleg kivívni segiték. Első kisgyülés ez, melly a reform szükségét ellenszó nél­kül elismerte, ámbár volt ollyan tag is, kinek ajkairól el­hangzók­a­t­r o­p­tárd, mert véleménye szerint az aca­démia ezentúl csak reformáltathatik. Az elnök, Fáy An­drás, megpendítvén az académiának országgyűlésem kép­­viseltetését, ez egyhangúlag elleneztetett, mert, mint Trefort Ágoston barátunk megjegyzé, a nemzeti gyű­lésen corporátió nem képviseltethetik. Fontosabb ennél, hogy Zsoldos, Császár, Czech és Peregriny tagok sürge­téseire, a levelező tagoknak szavazat adatott. Reméljük, hogy a levelező tagok állása illő tekintetbe fog vétetni, midőn az akadémia akár az illető közoktatási ministérium, akár a nemzeti gyűlés által újjá fog alakíttatni — mert hogy igy nem maradhat, az maga által is el van ismerve. De mit legelőbb kell vóla említenünk, a kisgyűlést meg­előzte egy titoknoki előadás, teli hálával s elismeréssel azok iránt, kik a szellemi mozgalmat Budapesten előidéz­ték, s bő indulattal azok iránt, kik az évek óta epedve várt állami reformot hosszú küzdés után végtére kivivták. S követé ezt azon inditványa, hogy ő fölségéhez, a ná­dorhoz s az országgyűléshez hálaadó, a miniszer­elnökhöz pedig üdvözlő feliratok intéztessenek. Az országgyűlés­hez felküldendő hálóirat kiemeli azon férfiú érdemeit, ki ritka tapintatával a dolgok új fordulatára eldöntő befo­lyással vala. A minister­elnökhöz intézendő felirat által az académia az ezentúli független magyar kormány pár­tolását kéri ki magának, egyszersmind pedig készsé­gét nyilvánítja, netáni megbízatásokban erélyesen és hí­ven eljárni. Végtére azon kérdés tétetvén, valljon akar-e az académia laba előtt zászlót kitüzetni s milly fel­irattal , végzéssé jön, hogy igen is tűzessék ki, az aca­démia régi jeligéjével :Borura derű. — S mindez kisgyülésen történt, mellynek az académia eddigi szerke­zete minden legkisebb mozgalmat tilt. — Változtassunk e szerkezeten! ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlés legközelebbi, életbevágó határozatait már közölvén , pótlólag a részleteket is kiemeljük. — Márt. 18-kan folytonosan ülések tartottak. Délben 1 órakor kerü­leti ülés (78-ik) Rónay J. és Reviczky P. elnöksége alatt. A követtábla vezértagjainak fáradhatlan s a komoly és sürgető idő kivonataihoz mért szorgalma többnyire elké­szítve s formulázva hozza már a terembe a határozatokat, így, miután Kossuth L. a szent ügy hű szolgálatában elrekedt hangon némi szükséges intézkedések megtételére hívta fel a rendeket, mik által a szabadság ügye s a rend és csend egyaránt biztosítva legyen; s a mellyek a már közlött nyilatkozatban foglaltatnak :Pázmándy D. a már szer­kezetbe foglalt nyilatkozatot felolvasta, a melly minden pont­jaiban helybehagyatott. — Kossuth L. kijelenti , hogy lejártnak hiszi azon időt, mellyben a costák képviselői az or­szág sorsa felett intézkedhessenek, s kijelenti, hogy ez or­szággyűlés missiója csak addig tarthat, mig a legszükségesb teendők bevégeztetnek, azaz: a képviseleti rendszer, melly­nek alapján a legközelebbi országgyűlés Pestre összehivassék, kidolgoztatik, s a honvédelmi rendszer és az uj ministérium hatásköre törvény által elhatároztatik, s a nép irányában a halaszthatlan intézkedések megtéteznek. Tudja, hogy a köz­lött nyilatkozatban foglalt indítványokkal roppant felelőssé­get vállal magára, de bízik a követi tábla összetartó erejében, miszerint a követek magukat nem egyes costák, hanem az ösz­­szes nemzet megbízottainak tekintik. Az öszhangzó, egyet­értő működés s nem pihenő tevékenység szükségének érzete a főrendeket is bírja arra, hogy a részletes vitatásokat elmel­lőzve, az alsó tábla intézkedéseiben megegyezzenek. A­mit az ekkorig olly nehézkes és szőrszálhasogató főRR. hazafias elszántsággal meg is tettek. Szentkirályi Mór, felolvasván a BR. határoza­tát az országyűlési követek szavazatáról, úgy szinte a közös teherviselésről s a jobbágyi vi­szonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslato­kat , a két első egyszerre elfogadtatott, a harmadikra nézve, különösen az iránt, hogy az úri hatóság eltörlése által szük­ségessé lett uj birósági fól is rendelkezés tétessék, (Simon J., Tarnóczy K. stb.) s hogy az úrbéri viszony azonnal a tölény kihirdetésével megszűnjék (B­ó n i­s L.) — to­vábbá, hogy a földesurak kármentesítésének főbb elvei már ez országgyűlésen meghatároztassanak (B­a­b­a­r­c­z­y, T­a­r­­n­ó­c­z­y stb.) — több szóváltás történt. — Minthogy azonban két órára országos ülés volt hirdetve , a jelen volt miniszerel­­nök gr. Batthyány Laj. , bocsánatot kérve , hogy az eddig fennállott formák mellőzésével felszólal, intette a ren­deket , hogy a törvényjavaslat részletes taglalását továbbra halasztván , mindenekelőtt a nyilatkozat halaszthatlan ügyét vigyék keresztül az országos ülésen , mert minden pillanat­nyi késedelem veszélyes lehet. — És ezután a tábla tapsai közt eltávozott. — K­o­s­s­u­t­h L. pedig a ministerelnök kijelentésére megjegyzi, hogy felszólalása által nemcsak for­mát nem sértett, sőt teljesítette azt, mit a tábla tőle addig is, mig rendeztetni fog, megvár, s mire őt megkéri. 2 órakor országos ülés tartatván, a követi kar nyilatko-­ zata G­h i c­z­y K. itélőmester által felolvastatott, s helybe­hagyatott. Kossuth inditványára az országban rögtön szét, fog küldetni, Pestre pedig külön országos küldöttség által vitetik , melly ott a kedélyek megnyugtatására munkáljon. Ennek tagjai a követi tábla részéről: B­ó­n­i­s Sámuel, Lónyay Gábor, Szentiványi Károly, gr. Andrássy Manó, Csuzy Pál, Madarász László, Bohus János, Rutkay István, Fogthay János, Koller Ferencz, Ház­mán Ferencz, Tóth Lőrincz, Joann­o­­vics György, Janicsáry Döme, — a kápt. részéről Mericzay váczi kanonok, a kir. tábla részéről Károlyi László személynő ítélőmester. Továbbá elfogadtatott a közteher­viselést t­eli törvényjavaslat , úgy szinte az országgyűlési követek fejen­kénti egyforma szavazatát megadó határozat. Ez utóbbira nézve többen kijelenték, hogy küldőik által illy határozat ho­zatalára felhatalmazva nincsenek, de egyszersmind, hogy a sürgető s parancsoló körülmények tekintetéből abban meg­nyugodni hazafiai kötelességüknek tartják. Hogy a felelette­­her egyesekre ne sulyosodjék , egész tábla nemes testvériség­gel vállalta azt magára. Y i d o s s J. egy országos képvi­selőhöz illő férfias bátorsággal nyilatkoztatá , hogy illy nagy körülményekben, mint jelenleg fenforognak, önszemélyére gondolni nem tud , s a haza javának életét is örömest felál­dozza. — B­ó n i­s S. abban is megnyugtatást talált , hogy ezen rendelkezés csak ideiglenes , s a jövő országgyűlés úgy is már tiszta népképviseletre lesz alapítva. — Som­sich P. átlátja, hogy a mit a pillanat szüksége parancsol, azt meg kell adni; de nem látja szükségét, hogy a törvényható­ságok fogalmától eltérve, fejenkénti szava­zat adassék. — Azonban a határozat megmaradt. — A tábla manifestuma s a közteherviselési törvényjavaslat a fő­rendekhez átküldetett. — Mellyek ott elfogadtatván : á'Á órakor ismét őrsz­­ülés. A nádori itélőmester ér­­tesité a rendeket, hogy a főrendek a manifestumot, Hubay itélőmester pedig, hogy a közteherviselési törvényjavaslatot elfogadták. — A manifestum Pestre vitelére kiküldött vá­lasztmányhoz a főRt. részéről nevezett tagok sorjegyzékét is bemutatván. És e választmány még márt. 18-án esti 9 órakor e czélra rendelt külön gőzhajón Pestre el is indult. A kir. személynek félrelépvén, azonnal folytattatott a BR. tanácskozása, kerületi ülés formájában, az úrbéri viszo­nyok megszüntetését tárgyazó törvényjavaslat felett. Szentkirályi Móricz azokkal, kiknek a törvény­­javaslatra nézve észrevételeik voltak , előlegesen értekezvén, újdon­ formulázott javaslatot mutatott be, s annak elfogadá­sát erőteljesen ajánló. Ez fogja, úgymond, tisztába hozni a nép és földesurak közti számadást, mellyet tisztába nem hozni, elhalasztani veszély nélkül nem lehet. A kártalanításra nézve kiemeli, hogy az a nemzet becsületére van bízva, mellynél szentebb kezesség nem lehet, s bizva egy felelős magyar mi­­nistériumra, mellynek a nemzet parancsol, s mellyel a po­puláris mozgalom, bár mennyire szárnyalja is túl a most ural­kodó eszméket, annyira el nem ragadhat, hogy az elfogadott kötelességet ne teljesítse.­­ A­mi az urihatóságtól elvett s a megyére átruházott büntető igazság-kiszolgáltatást illeti, reméli szóló, hogy a most vérbiróságot gyakorló uradalmnak a börtönöket s egyéb annak gyakorlására szükséges eszközö­ket szívesen átengedendik az uj hatóságnak. L­ó­n­y­a­y M. indítványára, Szentkirályi s Kossuth módo­sításaival, jött a törvényjavaslathoz azon 5-ik §-as, melly szerint olly földbirtokos ellen , kinek birtokához a törvény kihirdetése előtt urbériség volt csatolva, a kereskedési viszo­nyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelé­sek, a törvény további rendeletéig fel nem mondhatók. Ezen §-os méltányosságát az egész tábla elismerte. Általa a tőke­pénzes nem veszt semmit, mert kamatai törvényes uton be­hajthatók, a különben is sokat áldozó birtokos osztály pedig menten tartatik azon veszedelemtől, hogy a hitelezők rögtön felmondják minden tőkepénzeiket, s ezáltal a családokat tönkrejuttassák. Látszik e §-usból, hogy a törvényhozás a szorongató idők viharaiban sem felejtkezik meg az érdekek bölcs megóvásáról s kiegyenlítéséről. Kossuth L. köte­lességének tarná, ezen tárgy vitatása közben kimondani azon meggyőződését, hogy neki, valamint, hite szerint, az összes táblának, épen nincsen szándékában a magyar nemességet nivellationális rázkódtatásokba keverni, sőt a magyar nemes­séget, a népi érdekek kiegyenlítése, a jogok közlése s teljes törvény előtti egyenlőség behozatala mellett, ollyannak te­kinti, mellyet erejéből kivetkeztetni a hazára nézve káros volna . Ha az idő rövidsége engedné , szeretné az úrbéri kármentesítést is még ez országgyűlésen kidolgozni azon osz­tály javára, melly a m. nemzetiségnek hű védője s az alkot­mányosság bármi tökéletlen rongyainak megtartója volt. De ezt evalvátió nélkül tenni nem lehet, mellyet majd a felelős ministérium fog, a törvényhatóságok segitségével, végrehaj­tani. Vannak Magyarországnak kútfői, mellyekből e kár­ 49

Next