Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-11 / 80. szám
Vasárnap Megjelenik e’ lap minden héten hatszor ,vatalból elhordva 6 frt, postán borítékban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt posta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle év, Janiu 11.1848. szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 6 frt SO kr, a’ kiadóhoz küldve 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 1 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó utczai szabadsajtó udvarban — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. Kivételnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számittatik. Hivatalos rovat. A földmivelési-, ipar- és kereskedési ministertől. Körlevél a hatóságokhoz, a czéhi szabályzat módosítása iránt. A czéhi ügyvitel számos visszaéléseit elhárítani, s a czéheket természetes rendeltetésekre visszavezérelni óhajtván, addig is, míg az általános iparrend teljesen és kimerítőleg megállapíttathatik, a fönnálló czéhszabályzatnak azon módosítását bocsátom ki, mellyet önök a ./§ alatti mellékletben vesznek ezennel, elvárván önöktől, hogy e rendeletnek eszközlésbevételét egész erélylyel és gondossággal teljesítendik. Azon különösebb intézkedéseket, miket némelly egyes czéhek saját viszonyai igényelhetnek, külön adandóm ki. — Kelt Budapesten, 1848-ik évi június 9-én. — Klauzál Gábor. Czéhszabályokat módosító rendelet. Mig az iparügy teljesen és kimeritőleg rendeztethetik, a fönnálló czéhszabályok módosításául következők rendeltetnek : 1. §. Az iparos tanulóktól, kik ezentúl „inas“ néven nem hivathatnak, szegődési díjat csak egy pengő forint vétethetik. 2. §. A tanulókat mestereik szorosan csak a mesterséghez tartozó munkákhoz alkalmazhatják : őket sem mesterük, sem ennek házi hozzátartozandói, cselédi szolgálatokra általában nem szoríthatják ; sem a mester segédei (legényei) saját szolgálatukra, mint ruhájuk tisztogatására, küldözgetésekre, stb. s semmi szín és ürügy alatt nem kötelezhetik. 8. §. A tanulóknak mestereik , még a mesterség körében is, csak olly munkákat adhatnak, mik korukhoz képest, testi keretöket felül nem múlják, — és naponként, ha 14 éven még alól vannak, 9, ha fölül, annyi órán túl, mennyi alább a segéd Esdekre nézve határoztatik meg, nem foglalkoztathatják. 4. §. A mesterek tanulóikat, ha és mennyiben lakhelyeiben vasárnapi és rajziskolák léteznek, ezekbe szorgalmasan feljáratni tartoznak. 5. §. A mesterek lelkiismeretes gondossággal igyekvendenek megóvni tanulóikat az erkölcstelenüléstől s a durvulásuktól; jelesül pedig szigorúan felügyelendenek arra, nehogy tanulóik a jellemvadító testi bántalmakkal illettessenek, akár a háziak, akár a segédek részéről. 6. §. A mesterek, kik tanulóik irányában a 2. 3. 4. és 6. §§.-beli rendeletek elmulasztásával és megszegésével vádolhatnának magok, — vagy azok ellenére bántalmakat engednének hozzátartozandóiknak — és segédeiknek , az ebbeli vádak valósága esetében a tanulótartás jogától fognak megpsztatni. 7. §. A tanulási idő, ha nem ad ruházatot tanulójának .A mester, legfelebb 3 esztendő lehet, akármelly mesterségnél, ha pedig ruházattal is a mester látja el a tanulót, a tanulási idő 3 esztendőnél is tovább terjedhet, és ez a tanuló, vagy rímnek szülői, vagy gyámja és a mester között kötendő egyezkedés által lesz meghatározandó. 8. §. A tanulók fölszabadulásának díja 2 pengő forint lesz. 9. §. A tanulók fölszabadítása ezentúl ekként történenkik : a mester, segédei közé vezetvén tanulóját, kinyilatkoztatja , miképen ez a tanulói éveket már kitöltötte, s ezentúl segéd, a többi segédeknek társa leszen; — ugyanezt jelenttjndi ki a czéhmesternél is, ki az ujoncz segédet, azonnal a segédek névkönyvébe mind magánál bejegyzi, mind a szállónsejegyezteti; evvel a fölszabadítás be van fejezve. A fölszabadított segéd azonnal belép a segédi jogok gyakorlatába. Mil minden egyéb, eddig a fölszabadítás körül a segédek között vivatozott szertartások és lakomázások a szállókon vagy egyetütt ezentulra megszüntetnek. 10. §. Minden segéd maga szabadon kereshet magának munkát , maga választhat, és változtathat műhelyt , és megg akár a czéhbeli mestereknél , akár gyárakban , akár iáás, segédtartási joggal ellátott rokonszakbeli vállalkozóknál, s Eszerint, mint a munkaadókkal megegyeznie sikerülene. E szerint a czéheknek eddig akár szabályaiban, akár szotáásaiban alapult mindazon korlátolások , mik szerint a segédeknek a czéh-, atya- vagy szolgamesterek kijelölése nélkül diahelybe állani , mik szerint a mestereknek segédeket maiaknak vállalni nem volt szabad ; mik szerint a segédnek, ha dámára kirendelt műhelybe belépni vonakodott, vagy belőle ő lépett, a városból azonnal ki kelle költöznie; mik szerint a gyárakban, vagy nem rendes mestereknél töltött munkaidőt vándorlási időbe be nem tudatott stb., — mindezen s ezekre hasonló korlátolások ezennel teljesen megszüntetnek. 11. A munkába állás próbaideje és az erre járó fizetés előleges alku útján fog a mester, illetőleg munkaadó és a Bell között meghatároztatni, mi ha nem történnék , és aség eseteiben , a próbaidőt azon munka nem állapitandjaeg, mellyet az illető műhely tulajdonosa magára, vagy az illető czéh az egész czéhre nézve saját munkanemnek jelölendenek ki. — Ha t. i. a műhelyben vagy az egész czéhnél napszám, hétszám , darabszám a szokásos szakmánya szerint egy nap, egy hét, vagy a kiadott darab elkészithetésének ideje leszen a próbaidő. A próbaidei fizetést illetőleg: ez, ha egyesség nincs, vagy kétséges, akként fog meghatároztatni, hogy az azon időben a műhelyben álló segédek legnagyobb és legkisebb bére között a közép legyen. 12. §. A mesterek és segédek közti szabad egyezkedéstől függend: a segéd mesterénél nyerjen-e és minő ellátást, lakás, ágy, mosás és asztal tekintetében — vagy pedig ez ellátás hasonértékét készpénzül kapja meg mesterétől, s azután önmaga gondoskodjék ebbeli szükségeiről a segéd ? 13. §. A segéd, ha mesterének házánál alkudta ki elhelyeztetését és élelmeztetését, tartozandik magát mindenekben a házi szokáshoz alkalmazni. 14. §. Ellenben a mesternek , ki segédeit saját lakásán óhajtja elhelyezni, kötelessége leszen e czélra egészséges és lakható helyet jelölni ki. — Különösen tiltatik, hogy padlásokon, pinczékben és télen fűtetlen helyeken, vagy olly műhelyekben , ahol a mesterségi munkákkal járó akár hőség, akár bűz az egészségnek ártalmas, helyeztessenek el a segédek. Ki a mesterek közül nem képes lakható szállást adni segédeinek, annak nem engedtetik meg, hogy egészségtelen lakással veszélyeztesse az iparos fiatalság testi épségét. Ennélfogva : 15. §. Minden, az iparos segédek által mestereik ellen az egészségnek veszélyes lakások miatt teendő panaszokat a helybeli hatóság mindig a helyszínen és a czéhbiztosnak, valamint a helybeli orvosnak közbejövetelével vizsgálandja meg. És, ha e vizsgálatból kivilágosodnék, hogy a lakás valóban akár fenyegetőzik megtámadni, akár megtámadta immár a benne elhelyezett munkások egészségét, az első esetben a hatóság a panasztott mestert utasítandja, hogy haladéktalanul egészséges lakást adjon segédeinek, mit ha teljesíteni nem akarna, vagy képes nem volna, ekkor segédeit fölszabaditandja, hogy mestereiket rögtön, fölmondás nélkül odahagyhassák , s bért és ellátási fizetést követelhessenek a rendes fölmondási időre; — utóbbi esetben pedig, ha t. i. asegédek elbetegedtek immár a lakás miatt, ekkor a hatóság a mestert kötelezendi, az orvoslási költségek teljes megtérítésére s a lábbadozónak addig, mig megint munkaképes leszen, a betegsége előtt volt munkabérrel s tartási költséggel leendő ellátására. 16. §. Szerszámokkal minden segédeit a mester látja el, — s ezért a munkabérből levonásokat tennie nem szabad. 17. §. A munkabér s ennek mi napokon leendő kifize-t tése iránt szabad egyezkedésileg alkuvandanak meg a mester és segéd egymással. — Alku nem, vagy kétséges lévén : a munkabér a 11. §. értelmében, mint a próbaidőre járó fizetés, meghatároztatni; a fizetési nap pedig az leszen, melly az illető műhelyben vagy ezeknél eddig szokásos volt, s hol e tekintetben állandó szokás nem vala, a vasárnap, 18. §. A segédeknek szorosan tilalmaztatik a mester és segéd között a munkabér s ennek kifizetési módja iránt kötendő szabad egyességet gátolni vagy megtörni bármi szin alatt. Jelesül az e részben elhatározott ama szokás, minélfogva némelly ezek körében a segédek olly legénytársukkal, ki a többiekénél alacsonyabb fizetésre állott be, dolgozni vonakodtak, az ehhez hasonló erőszakolások szigorun tiltatnak, s azon segédek, kik e részben vétkeseknek fognak találtatni, rendőrileg fognak bűnhődni. 19. §. Segédeitől a mester csak a mesterségi üzlethez tartozó, vagy avval kapcsolatban álló munkákat kívánhat, s ezeknél is köteles leszen azon mértékre figyelni, mellyet az emberi erő általában, vagy az egyes segédek egyéni testi alkotása, megromlásának veszélyeztetése nélkül, elviselni képes. Például : hol a munkák teheremeléssel járnak, ott egy mázsányinál nagyobb sulyoknak még a legerősebb segédekkel is leendő hordatása tilos. Ellenben 20. §. A segédek kötelesek a mesterséggel járó minden munkát elvállalni s teljesíteni. A munka nem lévén szégyenitő: annak egyik vagy másik ágát átallani sajnálatos balvagy elő itélet, vagy elbizakodott nyegleség , minden esetre pedig valóban szégyenletes lélekbetegség. Tehát: a műhelyi munkákban válogatni nem szabadand, s annál kevésbbé leszen eltűrhető, hogy a segédek olly társukat, ki a legényekhez nem illőkül kikiáltott munkákat is vonakodás nélkül teljesitendi, megbecstelenitsék, megbélyegezzék, vagy akármelly bántalmakkal illessék. — Ki valamelly munkát csak azért, mert a segédhez illetlennek tartja , el nem vállal, az a műhelyből minden fölmondás nélkül rögtön elutasittathatik, ki pedig valamelly munka teljesítéséért segédtársa ellen bármiképen vétkeznék, a 18. §. értelmében büntettetik. 21. §. A segédeknek szoros tartozásuk leszen, minden dologtevő napon és a rendes óraszám kitöltésével rendesen dollgozni. Heverő napokat tartani nem leszen szabad, a 18. §-ban kitett büntetés terhe alatt. 22 §. A napi munka rendes , meghatározott óraszáma 11 óra, ebbe bele nem értve a reggelizés és ebéd nyugóráit. E szabály alól csak azon mesterségek vétetnek ki , mellyeknek munkái, mint a kőműves-, ács-, cserepező-, kövező stb. munkák, szabad ég alatt végeztetvén, a világosság megszűnte miatt ennyi ideig az évnek némelly részeiben nem folytathatnak, a mellyekre nézve tehát az illy évszakok alatt eddig divatozott gyakorlat megtartatik. Eli órányi munka az, mellyért a rendes munkabér fog fizettetni. Rendes munkabérért a mester hosszabb dolgozásra nem kényszerítheti segédeit. — Az ezután teljesítendő munkákra nézve szabad egyezkedés szerint alakulandanak meg, a mester és segédje mind az iránt, hogy dolgozzék-e, mind az iránt, hogy minő órabérért dolgozzék a segéd ? 23. §. Mind a mestertől, mind a segédtől követeli a mostani idők műveltségének szelleme, hogy egymás irányában, mint szabad egyének, illedelemmel, kölcsönös méltánylással viseltessenek. S különösen megjegyeztetik e részben , hogy a családi viszonyban divatozó „tegezés“ helyett, az egymás iránt csak szerződésileg függeteg iparosok között az „önözés“ illetendi mestereik részéről a segédeket is. 24. § A fölmondási idő kölcsönös megegyezés tárgya leend. — Ha egyesség nincsen vagy kétséges, fölmondási idő lesz a próbaidő. A fölmondási időt azonban nem tartozik a mester megtartani : a) Ha a segéd a 2. és 4. §. rendelete ellenére a műhelybeli tanulók ellen bántalmakat engedne magának, egyszeri megintés után , ismételten. b) Ha a házi ellátásra alkudott segéd magát a házi rendhez tartani, egyszeri megintés után, ismételten vonakodnék. c) A 20. §. esetében, ha t. i. a segéd valamelly munkát csak azért nem vállal el, mert azt segédhez illetlennek tartja, d) ha a 21. §. értelme ellenére helyes ok nélkül csak egy heverő napot is engedett magának a segéd, e) ha mesterének vagyona ellen hűtlenséggel vét a segéd, f) ha a mester kifizeti a felmondás időre járó egész bért, és, ha ellátással is tartozott a segédnek, a tartási költségek fejében illő pótlást ad. 25. § Viszont a segéd is , felmondás nélkül léphet ki a műhelyből, a) ha mestere a kikötött egyesség pontjait világosan megszegné , ekkor a segéd a felmondási időre járó bért, és ha mesterénél volt ellátása tartáspénzt is követelhet. b) ha a segédre családjának valamelly közel hozzátartozandóinak veszélyes betegsége, vagy közbejött halála miatt, szüksége van. 26. §. Hacsak lehet, a fölebbi 11., 12., 17., 22. és 24. §§. következtében a mesterek és segédek között megalapítandó egyességek mindig írásba foglaltassanak. (Folyt. köv.) A . ---------Felszólítás. A honvédi nemzetőrség mentülelőbbi felruháztatására minden idevaló szabó és varga - mesterek ezennel felszólittatnak, hogy magokat a honvédi ruházati munkáért, ha tudniillik e részben ingyen vagy készpénzért vállalkozni akarnának , minden késedelem nélkül egyenesen gróf Lázár György őrnagy urnái — kinek lakása az úgynevezett rokkantak palotájában (Invaliden-Palais) 2-ik emelet 50. sz. a. létezik, s kivel mindennap reggeli 9 órától 11 óráig értekezhetni — jelentsék. — Baldacci. Nem hivatalos réti. Pest, jan. 10-én. Csak nem tudjuk megszokni az uj formákat, nem tudjuk méltányolni az uj biztosítékokat, hogy újra meg újra visszatérünk a régi pótszerekre. Sárosmegye, mint közlötték e lapok, megkisérte formulázni a követi visszahívást. S terve gyakorlatbavételére körlevéllel szólita föl, nem a kerületeket, mellyektől függ a választás, hanem a törvényhatóságokat. Egyetlen tekintet e javaslatra, mindenkit meggyőzhet annak képtelenségéről. Hihetőleg innen van, hogy majd semmi viszhangra nem bírt találni az érintett körlevél. Miután azonban egyik, úgynevezett „radicál“ (?) lap már régebben egy tekintélyes férfiútól czikket közlött azon radicális visszalépés védelmére , most, a választások küszöbén, egyéb kérdések közt, ideje talán e tárgyról is szólani egy pár szót. Az 1848 : IV. t. sz. 3. §-a szerint „a képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre s ezen országgyűlésnek mind három évi üléseire választatnak.“ Világos tehát, hogy a képviselő nem, miként eddig gyakorlatilag volt, visszahívásig, hanem az egész országgyűlésre s annak mind 3 évi üléseire lesz választva. Illy határozott szerkezet ellenében állítani, hogy mivel az eddig gyakorlatban volt visszahívási jog egyenes szavakkal