Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-11 / 80. szám

Vasárnap Megjelenik e’ lap minden héten hatszor ,­vatalból elhordva 6 frt, postán borítékban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt posta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle év, Janiu 11.1848. szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a­ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 6 frt SO kr, a’ kiadóh­­­oz küldve 8 frt, k­evesebbszer küldve pedig 1 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó­ utczai szabadsajtó udvarban — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. Ki­vételnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számittatik. Hivatalos rovat. A földmivel­ési-, ipar- és k­ereskedési mini­­stertől. Körlevél a ható­ságok­h­oz, a czéhi szabály­zat módosítása iránt. A czéhi ügyvitel számos visszaéléseit elhárítani, s a czéheket természetes rendeltetésekre visszavezérelni óhajt­ván, addig is, míg az általános ipar­rend teljesen és ki­­merítőleg megállapíttathatik, a fönnálló czéhszabályzatnak azon módosítását bocsátom ki, mellyet önök a ./§ alatti mellékletben vesznek ezennel, elvárván önöktől, hogy e rendeletnek eszközlésbevételét egész erélylyel és gondos­sággal teljesítendik. Azon különösebb intézkedéseket, miket némelly egyes czéhek saját viszonyai igényelhetnek, külön adandóm ki. — Kelt Budapesten, 1848-ik évi jú­nius 9-én. — Klauzál Gábor. Czéhszabályokat módosító rendelet. Mig az ipar­ügy teljesen és kimeritőleg rendeztethe­­tik, a fönnálló czéhszabályok módosításául következők ren­deltetnek : 1. §. Az iparos tanulóktól, kik ezentúl „inas“ néven nem hivathatnak, szegődési díjat csak egy pengő forint vétethetik. 2. §. A tanulókat mestereik szorosan csak a mesterséghez tartozó munkákhoz alkalmazhatják : őket sem mesterük, sem­­ ennek házi hozzátartozandói, cselédi szolgálatokra általában­­ nem szoríthatják ; sem a mester segédei (legényei) saját szol­gálatukra, mint ruhájuk tisztogatására, küldözgetésekre, stb. s semmi szín és ürügy alatt nem kötelezhetik. 8. §. A tanulóknak mestereik , még a mesterség körében i­s, csak olly munkákat adhatnak, mik korukhoz képest, testi keretöket felül nem múlják, — és naponként, ha 14 éven még a­lól vannak, 9, ha fölül, annyi órán túl, mennyi alább a segéd Esdekre nézve határoztatik meg, nem foglalkoztathatják. 4. §. A mesterek tanulóikat, ha és mennyiben lakhelyei­ben vasárnapi és rajziskolák léteznek, ezekbe szorgalmasan feljáratni tartoznak. 5. §. A mesterek lelkiismeretes gondossággal igyekven­­­denek megóvni tanulóikat az erkölcstelenüléstől s a durvulásu­któl; jelesül pedig szigorúan felügyelendenek arra, nehogy ta­nulóik a jellem­vadító testi bántalmakkal illettessenek, akár a háziak, akár a segédek részéről. 6. §. A mesterek, kik tanulóik irányában a 2. 3. 4. és 6. §§.-beli rendeletek elmulasztásával és megszegésével vádol­­h­atnának magok, — vagy azok ellenére bántalmakat enged­n­ének hozzátartozandóiknak — és segédeiknek , az ebbeli vádak valósága esetében a tanuló­tartás jogától fognak meg­­p­sztatni. 7. §. A tanulási idő, ha nem ad ruházatot tanulójának .A mester, legfelebb 3 esztendő lehet, akármelly mesterség­nél, ha pedig ruházattal is a mester látja el a tanulót, a tanu­lási idő 3 esztendőnél is tovább terjedhet, és ez a tanuló, vagy rímnek szülői, vagy gyámja és a mester között kötendő egyez­­k­edés által lesz meghatározandó. 8. §. A tanulók fölszabadulásának díja 2 pengő forint lesz. 9. §. A tanulók fölszabadítása ezentúl ekként történen­­k­ik : a mester, segédei közé vezetvén tanulóját, kinyilatkoz­tatja , miképen ez a tanulói éveket már kitöltötte, s ezentúl segéd, a többi segédeknek társa leszen; — ugyanezt jelen­­ttjndi ki a czéhmesternél is, ki az ujoncz segédet, azonnal a segédek névkönyvébe mind magánál bejegyzi, mind a szállón­­sejegyezteti; evvel a fölszabadítás be van fejezve. A fölsza­badított segéd azonnal belép a segédi jogok gyakorlatába. M­il minden egyéb, eddig a fölszabadítás körül a segédek között vivatozott szertartások és lakomázások a szállókon vagy egye­­tü­­tt ezentulra megszüntetnek. 10. §. Minden segéd maga szabadon kereshet magának munkát , maga választhat, és változtathat műhelyt , és me­­gg akár a czéhbeli mestereknél , akár gyárakban , akár iáás, segédtartási joggal ellátott rokonszakbeli vállalkozóknál, s Eszerint, mint a munka­adókkal megegyeznie sikerülene. E szerint a czéheknek eddig akár szabályaiban, akár szo­­táásaiban alapult mindazon korlátolások , mik szerint a segé­­deknek a czéh-, atya- vagy szolga­mesterek kijelölése nélkül diahelybe állani , mik szerint a mestereknek segédeket ma­iaknak vállalni nem volt szabad ; mik szerint a segédnek, ha d­ámára kirendelt műhelybe belépni vonakodott, vagy belőle ő lépett, a városból azonnal ki kelle költöznie; mik szerint a gyárakban, vagy nem rendes mestereknél töltött munkaidő­t vándorlási időbe be nem tudatott stb., — mindezen s ezek­re hasonló korlátolások ezennel teljesen megszüntetnek. 11. A munkába­ állás próbaideje és az erre járó fizetés előleges alku útján fog a mester, illetőleg munkaadó és a Be­ll között meghatároztatni, mi ha nem történnék , és a­­ség eseteiben , a próbaidőt azon munka nem állapitandja­eg, mellyet az illető műhely tulajdonosa magára, vagy az illető czéh az egész czéhre nézve saját munkanemnek jelölen­­denek ki. — Ha t. i. a műhelyben vagy az egész czéhnél napszám, hétszám , darabszám a szokásos szakmány­­­a sze­rint egy nap, egy hét, vagy a kiadott darab elkészithetésének ideje leszen a próbaidő. A próbaidei fizetést illetőleg: ez, ha egyesség nincs, vagy kétséges, akként fog meghatároztatni, hogy az azon időben a műhelyben álló segédek legnagyobb és legkisebb bére között a közép legyen. 12. §. A mesterek és segédek közti szabad egyezkedéstől függend: a segéd mesterénél nyerjen-e és­ minő ellátást, la­kás, ágy, mosás és asztal tekintetében — vagy pedig ez ellá­tás hasonértékét készpénzül kapja meg mesterétől, s azután önmaga gondoskodjék ebbeli szükségeiről a segéd ? 13. §. A segéd, ha mesterének házánál alkudta ki elhe­­lyeztetését és élelmeztetését, tartozandik magát mindenek­ben a házi szokáshoz alkalmazni. 14. §. Ellenben a mesternek , ki segédeit saját lakásán óhajtja elhelyezni, kötelessége leszen e czélra egészséges és lakható helyet jelölni ki. — Különösen tiltatik, hogy padlá­sokon, pinczékben és télen fűtetlen helyeken, vagy olly mű­helyekben , a­hol a mesterségi munkákkal járó akár hőség, akár bűz az egészségnek ártalmas, helyeztessenek el a segé­dek. Ki a mesterek közül nem képes lakható szállást adni segédeinek, annak nem engedtetik meg, hogy egészségtelen lakással veszélyeztesse az iparos fiatalság testi épségét. En­nélfogva : 15. §. Minden, az iparos segédek által mestereik ellen az egészségnek veszélyes lakások miatt teendő panaszokat a helybeli hatóság mindig a hely­színen és a czéhbiztosnak, va­lamint a helybeli orvosnak közbejövetelével vizsgálandja meg.­­ És, ha e vizsgálatból kivilágosodnék, hogy a lakás valóban akár fenyegetőzik megtámadni, akár megtámadta immár a benne elhelyezett munkások egészségét, az első esetben a hatóság a panasztott mestert utasítandja, hogy ha­ladéktalanul egészséges lakást adjon segédeinek, mit ha teljesíteni nem akarna, vagy képes nem volna, ekkor segédeit fölszabaditandja, hogy mestereiket rögtön, fölmondás nélkül odahagyhassák , s bért és ellátási fizetést követelhessenek a rendes fölmondási időre; — utóbbi esetben pedig, ha t. i. a­­­segédek elbetegedtek immár a lakás miatt, ekkor a hatóság a mestert kötelezendi, az orvoslási költségek teljes megtérí­tésére s a lábbadozónak addig, mig megint munka­képes leszen, a betegsége előtt volt munkabérrel s tartási költség­gel leendő ellátására. 16. §. Szerszámokkal minden segédeit a mester látja el, — s ezért a munkabérből levonásokat tennie nem szabad. 17. §. A munkabér s ennek mi napokon leendő kifize-t tése iránt szabad egyezkedésileg alkuvandanak meg a mester és segéd egymással. — Alku nem, vagy kétséges lévén : a munkabér a 11. §. értelmében, mint a próbaidőre járó fizetés, meghatároztatni; a fizetési nap pedig az leszen, melly az il­lető műhelyben vagy ezeknél eddig szokásos volt, s hol e te­kintetben állandó szokás nem vala, a vasárnap, 18. §. A segédeknek szorosan tilalmaztatik a mester és segéd között a munkabér s ennek kifizetési módja iránt kö­tendő szabad egyességet gátolni vagy megtörni bármi szin alatt. Jelesül az e részben elhatározott ama szokás, minél­fogva némelly ezek körében a segédek olly legénytársukkal, ki a többiekénél alacsonyabb fizetésre állott be, dolgozni vo­nakodtak, az ehhez hasonló erőszak­olások szigorun tiltatnak, s azon segédek, kik e részben vétkeseknek fognak találtatni, rendőrileg fognak bűnhődni. 19. §. Segédeitől a mester csak a mesterségi üzlethez tartozó, vagy avval kapcsolatban álló munkákat kívánhat, s ezeknél is köteles leszen azon mértékre figyelni, mellyet az emberi erő általában, vagy az egyes segédek egyéni testi al­kotása, megromlásának veszélyeztetése nélkül, elviselni ké­pes. Például : hol a munkák teher­emeléssel járnak, ott egy mázsányinál nagyobb sulyoknak még a legerősebb segédekkel is leendő hordatása tilos. Ellenben 20. §. A segédek kötelesek a mesterséggel járó minden munkát elvállalni s teljesíteni. A munka nem lévén szégye­­nitő: annak egyik vagy másik ágát átallani sajnálatos bal­vagy elő­ itélet, vagy elbizakodott nyegleség , minden esetre pedig valóban szégyenletes lélekbetegség. Tehát: a műhelyi munkákban válogatni nem szabadand, s annál kevésbbé leszen eltűrhető, hogy a segédek olly társukat, ki a legényekhez nem illőkül kikiáltott munkákat is vonakodás nélkül teljesitendi, megbecstelenitsék, megbélyegezzék, vagy akármelly bántal­makkal illessék. — Ki valamelly munkát csak azért, mert a segédhez illetlennek tartja , el nem vállal, az a műhelyből minden fölmondás nélkül rögtön elutasittathatik, ki pedig va­lamelly munka teljesítéséért segédtársa ellen bármiképen vétkeznék, a 18. §. értelmében büntettetik. 21. §. A segédeknek szoros tartozásuk leszen, minden do­­­­logtevő napon és a rendes óraszám kitöltésével rendesen dol­­l­gozni. Heverő napokat tartani nem leszen szabad, a 18. §-ban kitett büntetés terhe alatt. 22 §. A napi munka rendes , meghatározott óraszáma 11 óra, ebbe bele nem értve a reggelizés és ebéd nyugóráit. E szabály alól csak azon mesterségek vétetnek ki , mellyeknek munkái, mint a kőműves-, ács-, cserepező-, kövező stb. mun­kák, szabad ég alatt végeztetvén, a világosság megszűnte mi­att ennyi ideig az évnek némelly részeiben nem folytathatnak, a mellyekre nézve tehát az illy évszakok alatt eddig divato­zott gyakorlat megtartatik. Eli órányi munka az, mellyért a rendes munkabér fog fizettetni. Rendes munkabérért a mes­ter hosszabb dolgozásra nem kényszerítheti segédeit. — Az ezután teljesítendő munkákra nézve szabad egyezkedés szerint alakulandanak meg, a mester és segédje mind az iránt, hogy dolgozzék-e, mind az iránt, hogy minő órabérért dolgozzék a segéd ? 23. §. Mind a mestertől, mind a segédtől követeli a mos­tani idők műveltségének szelleme, hogy egymás irányában, mint szabad egyének, illedelemmel, kölcsönös méltánylással viseltessenek. S különösen megjegyeztetik e részben , hogy a családi viszonyban divatozó „tegezés“ helyett, az egymás iránt csak szerződésileg függeteg iparosok között az „önözés“ illetendi mestereik részéről a segédeket is. 24. § A fölmondási idő kölcsönös megegyezés tárgya leend. — Ha egyesség nincsen vagy kétséges, fölmondási idő lesz a próbaidő. A fölmondási időt azonban nem tartozik a mester meg­tartani : a) Ha a segéd a 2. és 4. §. rendelete ellenére a műhely­­beli tanulók ellen bántalmakat engedne magának, egyszeri megintés után , ismételten. b) Ha a házi ellátásra alkudott segéd magát a házi rend­hez tartani, egyszeri megintés után, ismételten vonakodnék. c) A 20. §. esetében, ha t. i. a segéd valamelly munkát csak azért nem vállal el, mert azt segédhez illetlennek tartja, d) ha a 21. §. értelme ellenére helyes ok nélkül csak egy heverő napot is engedett magának a segéd, e) ha mesterének vagyona ellen hűtlenséggel vét a segéd, f) ha a mester kifizeti a felmondás időre járó egész bért, és, ha ellátással is tartozott a segédnek, a tartási költségek fejében illő pótlást ad. 25. § Viszont a segéd is , felmondás nélkül léphet ki a műhelyből, a) ha mestere a kikötött egyesség pontjait világosan meg­szegné ,­­ ekkor a segéd a felmondási időre járó bért, és ha mesterénél volt ellátása tartáspénzt is követelhet. b) ha a segédre családjának valamelly közel hozzátarto­zandóinak veszélyes betegsége, vagy közbejött halála miatt, szüksége van. 26. §. Hacsak lehet, a fölebbi 11., 12., 17., 22. és 24. §§. következtében a mesterek és segédek között megalapítandó egyességek mindig írásba foglaltassanak. (Folyt. köv.) A . ---------­Felszólítás. A honvédi nemzetőrség mentül­­előbbi felruháztatására minden idevaló szabó és varga - mesterek ezennel felszólittatnak, hogy magokat a honvédi ruházati munkáért, ha tudniillik e részben ingyen vagy készpénzért vállalkozni akarnának , minden késedelem nélkül egyenesen gróf Lázár György őrnagy urnái — ki­nek lakása az úgynevezett rokkantak palotájában (Inva­­liden-Palais) 2-ik emelet 50. sz. a. létezik, s kivel min­dennap reggeli 9 órától 11 óráig értekezhetni — je­lentsék. — Baldacci. Nem hivatalos réti. Pest, jan. 10-én. Csak nem tudjuk megszokni az uj formákat, nem tudjuk méltányolni az uj biztosítékokat, hogy újra meg újra visszatérünk a régi pótszerekre. Sárosmegye, mint közlötték e lapok, megkisérte for­­mulázni a követi visszahívást. S terve gyakorlatbavéte­­lére körlevéllel szólita föl, nem a kerületeket, mellyektől függ a választás, hanem a törvényhatóságokat. Egyetlen tekintet e javaslatra, mindenkit meggyőzhet annak képtelenségéről. Hihetőleg innen van, hogy majd semmi viszhangra nem bírt találni az érintett körlevél. Miután azonban egyik, úgynevezett „radicál“ (?) lap már régebben egy tekintélyes férfiútól czikket közlött azon radicális visszalépés védelmére , most, a választások kü­szöbén, egyéb kérdések közt, ideje talán e tárgyról is szó­lani egy pár szót. Az 1848 : IV. t. sz. 3. §-a szerint „a képviselők há­rom évig tartandó egy országgyűlésre s ezen országgyű­lésnek mind három évi üléseire választatnak.“ Világos tehát, hogy a képviselő nem, miként eddig gyakorlatilag volt, visszahívásig, hanem az egész ország­gyűlésre s annak mind 3 évi üléseire lesz választva. Illy határozott szerkezet ellenében állítani, hogy mivel az ed­­dig gyakorlatban volt visszahívási jog egyenes szavakkal

Next