Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-27 / 171. szám
Ugyan Kolozsmegyének a magyarhoni már meglevő merendőrségi törvényeknek a hon e kerületére kiterjesztése, aajoreági s úrbéri kérdés alatti földek kitisztázása iránti éság kinevezése, a haszonbéri kötésekből az úrbéri viszok megszüntetése által kifejtett kérdéseknek törvény általi goldása, a becsléseknek s okozott károk megtérítése iránti átiratat pártoltatván, ezekben felirat javasoltatott mind ministériumhoz, mind az országos bizottmányhoz. A hon szükségei pótlására gyűlt pénz s éreznemü, mind szállittatott a budai főpénztárba; az uj polgárok több sorágban minden ellenszenvek mellett is adakozván. A hatalmasan terjedő erdőpusztitás meggátlására intézkel tétetett. — Több bujtogatással vádolt egyének alaphiány intezéből feloldoztatni; 4 mondvai boér pedig, mint hamis ,üvő, közkereset alá vettetni rendeltetett. — Ezután Több nemű közérdekű tárgyak elintézésével, jegyzőkönyv elesitése után eloszlánk. Önkényteseink szépen szaporodnak, eddigelé mintegy 0-ra rúg számuk , mind lelkes magyar fiúk. Beköltöztek a ba, hogy az illy fiatal seregbe még jókor becsepegtettes, a fegyelem érzete. Lelkes kapitányuk Buczi Alajos , éjjonta működik gyakorlásukon. A sietve érkezett sürgöny 48 óra alatt b. gyűlést parantván, egybe is gyűltünk. A honvédek öszveirására minden álban biztos rendeltetett — de siker nem koszoruzá a honi munkát — mert, egy pár helységet kivéve, mindenütt gyátoltatott. Vidékünk oláhajku lakosai úgy nézték, izgató papjaik évai után, ez intézkedése, mint a szerintök vérszopó magyar ézményét, a mi az „imperatu“ hírén kivül lenne sat, vételt érdemel több tiszttársai közül utsai oláhajku lelkész, nem hallgatva több hitfeles szavaira, egy lelkes beszédben mácsrá, mint valódi pásztor, nyájának a koreseményeket, s be is végzék az öszveirást.— A nép közt foly erősen a bújtatás , s mind fegyvert kér, mert úgymond akkor megy, a vá parancsolja az imperetta, — de helységenként. — Csakgy az álnoknak hinni nem lehet. — Rendes levelező. — Felső-Fejérmegye. Sz.-Martonfalva, u. 15 én. Választmányi bizottmányunknak folyó septemberek napján vala gyűlése. Főispán Horváth János, a számos összegyűlt tagokat üdvözölvén, lelkes szavakban tudatá a igye belviszonyait, s szavai ilyennel fogadtattak. — Több rmányi rendeletek felolvasása után, a nemzetőrség tárgya írült fel, a mi nem kis szóharczot idézett elő, mivel a pornyi törvény rendezett úrbéri telekről szól, ezek pedig az e kerületében, még eddig rendeztetve nem lévén, alapul tn használhatók. Főjegyzőnk, Csongrádi István ajánlatára fogadtatott el alapelvül, hogy minden külsővel s belsővel ó, nemzetőr. Ezeknek összeírására járásonként 3 biztosok indeltettek. Sikert azonban alig remélünk, részint az elszórtnál, részint pedig a felbujtott ellenszenvü elemek tulnyoságánál fogva. Kolozsmegye s városa Erdély-kerület leendő kormányozását érdeklő átiratai nem találtak viszhangra. — Egyban Torda felirata pártoltatni határoztatok. A fennebb nevezett megyének s városnak, a mezei rendségi törvényeknek a Királyhágón inneni kerületrei kiterítése , valamint az úrbéri viszonyok által kedvetlen következményü haszonbéri kötéseket, továbbá a megyei szerkesz tiszti rendezéseket s becsléseket tárgyazó átiratok pártoltati, de nagyobb részint a feliratok czéliránytalanságát átlátták. Szinte félszázados tisztviselőnk s három tizedet meghaladó óiránk Motok Ferencz lemondván , főispánunk ajánlatára ispán Miske Imre helyettesittetett. E helyett alisp. Földvári ál szolgabiró, szolgabiró pedig Csehi Sándor lett; s ez elmás a választmány által helyeseltetett. A hon szükségei fedezésére „hadi segedelem“ czimatt, rovat határoztatok, még pedig , minden uj polgári stre 6 p.kr, eddigi kiváltságoséra pedig 12 p.kr. köninytes adományokról jelentés létetett; gyűlt eddig 18 darab A pénzneműt a hivatalos lap tudatandja. Még e gyűlés nyama alatt sürgönynyel érkezett ministeri parancs aggodalmai töltő el az egész egyetemet, mégis minden aggás mellett a főispánnak tettre felszólító honfi szavaira, némi jévállások után , határoztatok, hogy a nemzetőrsereg összeursára kinevezett biztosok fogjanak a sürgetőikhez, lelkükre ütvén e szavakat utasításul: mindenekelőtt a hon!. . . .“ — Az eljárás még nem mindenütt tudható, hogy minő eredménysél folyik, hanem többnyire mindenütt fel lévén bujtogatva a cip, meggátolják a munkát, mondván, hogy az „Imperatu“ hisnkivüli dolog ! És ez nem csoda, mert hiszen N.-Sinkszékben ottlevő szász bureaucraták bujtogatják a falusi elöljárókat azér1, hogy azon rendelés jött a magyaroktól, össze kell irni mintn fiút, s N.-Sinkszékből (22 falu) kell hamarjában 1000, s iti falutokból 45 — értitek! már lássátok. Természetes,így a különben ellenünk nagy ellenszenvet nem tápláló amkás szász polgár visszaborzad illy rendelvénytől. Felvilágosító iratok nemzeti nyelvüken útba vezérlendik a nem sokára sztviselői csalárdságát átlátandó szászokat. Megyénk most általánosan csendes, hanem a bujtogatás izzasztóan foly. — Jó hatásúak lennének illy tárgyakban a n.igy nyomatéku püspöki proclamátiók ; mert mindenütt emlgetik, hogy ezk ez iránt még nem értesültek az impereiától s vladicától. Az eszmélni nem tudókat némellyetfeleik , nyomtatványaikkal tévútra vezérlik. — R. —1. /*Tisztelt közönség! A hazafiság minden időin nagy erénynek ismertetvén, minél nagyobb áldozattal ilt az összekötve, annál dicséretre méltóbb vala a polgár, s azt tanusitá. Fogadja a tisztelt közönség részvéttel jelen szavaimat, ellyeket itt Nagy-Becskerek körül hazánk érdekében együttlevő haterosok felszólítására egy szerencsétlen magyar helység mellett emelek , melly helység nagyszerű példáját alá a hazafiságnak. Debelácsa volt a német bánsági végvidékben a legszebb és legvagyonosb helység , négy hónap óta a ráczlázadóktól körülvéve, sem vesztegetés, sem erőszak nem birta ezen derék magyar községben a honszeretetet legyőzni. Minden ármány s fenyegetés daczára fentállott az, mig az alávaló ellenség az előtte kedvelt, de leggyávább fegyverhez nem nyúlt. Folyó hó 10-én felgyujtással megsemmisittetett a 3000 házból álló helység, s több mint 700 család koldusbotra jutott, a többi pedig mintegy 100 lakos a Debelácsát emésztő lángok között iszonyú kínzással lemészároltatott. Előttem állanak most ezen derék magyarok, vágygyal nézve azon fegyverekre, mellyeket az ellenségtől több csatában elvenni szerencsések valánk, s mellyeket midőn nekik átengedtük , öröm sugárzott szemeikből, hogy képesek lesznek a hazáért a legkedvesebbet mivel emberek, az utósat mi nekik maradt, az életet feláldozni. Polgártársak! többet mondani fölöslegesnek tartom. A belügyminiszer urat egyúttal megkértem, nevezne ki itt Nagy- Becskereken küldöttséget a bejövendő pénzbeli adakozásokat igazságosan felosztandót. Ezer áldást fognak rebegni a szerencsétlenek azokra, kik ínségükben őket segítették. Kell Nagy-Becskereken, 1848-ik évi sept. hó 15-én. — Hadik Gusztáv, a tiszántúli mozgó őrsereg főparancsnoka. -----------Deák Ferencz volt igazságügyminister javaslatának (folytatása). A nádás ró 1. 67. §. Az 1836. VI. t. ez. 5. §. körülírt nádlás az ott megállapított szabályok szerint tovább is fenmarad. De ha valamellyik fél a használat mennyiségét jövendőre állandóul meg akarja határozni, azt az eddigi gyakorlat alapján akár kéve, akár holdszámra úrbéri per útján eszközölheti. Az említett törvényben megállapított 40 kéve nádadózás mindenesetre már megszűntnek tekintendő, de a földesurnak ezen vesztesége is közállományi kárpótlás alá tartozik. A telek kibecsülésének eltörléséről. 68. §. A hármas könyv I. része 40. czimének azon rendelete , miszerint a földesur osztály esetében jobbágyának telkét, vagy legalább a telek valamelly részét elbecsültethette, jövendőre minden kivétel nélkül teljesen megszüntettetik. A községek elöljáróinak választásáról. 69. §. A községek előjáróinak választására nézve mindazon befolyást, melly eddig törvény szerint a földesurat illette , ezentúl az illető vidékbeli szolgabiró fogja gyakorolni; ha azonban a megyei köztörvényhatóság azt látná, hogy a szolgabiró e részbeni kötelességét egész vidékének minden helységeiben rövid idő alatt teljesíteni képes nem lenne , s az elöljárók választásának e miatti halasztásából rendetlenségek származhatnának , joga leendő bizottmányi ülésből e végre más egyéneket is kiküldeni, s azokat a szolgabiró említett kötelességének teljesítésével megbízni. Azon haszonbéri szerződésekről, melylyek mellett valaki másnak olly jószágát vette ki haszonbérbe, mihez úrbéri jövedelmek is tartoztak. 70. §. Azon haszonbéri szerződésekre nézve , mellyek mellett valaki másnak olly jószágát vette haszonbérbe, mihez jobbágyok által kiszolgálandó s az 1848. 9. t. sz. által már megszüntetett úrbéri jövedelmek is tartoztak , ezennel határoztatik, hogy ha a felek az ezen jövedelemcsorbulásból származott kérdéseket maguk között kiegyenlíteni nem tudnák, mindenik fél válasszon maga részéről egy-egy bírót, e kettő egy harmadikat elnökül, és az ekkér választott bíróság határozzon a felek kihallgatásával a fenforgó kérdések felett. 71. §. Ha valamellyik fél, a másik által bírói megintéssel felszólítva, 15 nap alatt bírót nem választana, vagy ha a megválasztott bírák elnököt nem választanának, köteles leeni a köztörvényhatóság, bármellyik félnek folyamodására, ezen hiányt a legközelebbi bizottmányi ülésből végzés által pótolni. 72. §. A választott bíróság mindenekelőtt megbecsüli a felek kihallgatásával azon veszteséget, melly az úrbéri tartozások megszüntetéséből eredett. Ezen becslésnél minden gyalognapszám különbség nélkül 10 perral, az igás napszám pedig 20 pkrral leszen számítandó; a készpénzbeli úrbéri fizetések szám szerinti mennyiségben vétetnek fel, — azon jövedelmek pedig, mellyeket a haszonbérlő termékekben húzott a jobbágyoktól, a közelebb lefolyt 7 év középszámitása szerint lesznek mind a mennyiségre mind a folyó árra nézve megállapítandók. Mindezekből lehuzatnak azon évi költségek, mik földesúri hatóságnál fogva terhelnék a haszonbérlőt, ha az úrbéri hatóság törvény által megszüntetve nem volna. 73. §. Megállapittatván ekkér az úrbéri tiszta veszteség, a bíróság, tanúk, becsüsök és egyéb segédeszközök használásával, azt is kinyomozza, hogy a haszonbér alatti majorsági javakért s egyéb ahhoz tartozó haszonvételekért mennyit lehettett volna tiszta haszonbér fejében biztosan kapni azon időben, és midőn a kérdéses haszonbér kezdődött, ha azon javakhoz is semmi úrbéri jövedelem nem tartozott volna* 74. §. A fentebbi 72. és 73. §. szerint kiszámított két * rendbeli összeg, együtt véve , a haszonbéri javak összes java-dalma gyanánt lesz tekintendő, s amelly arányban áll az ur 'béri tartozások megszüntetéséből eredeti veszteség ezen említett összes jövedelemhez, azon arányban fogja a bíróság a szerződésben kikötött évi haszonbért is alább szállítani, vagyis annyi percent lesz a szerződési haszonbérből évenként levonandó , ahány percenttel csorbult a fentebbi módon kiszámított összes jövedelem az úrbéri tartozások megszüntetése által. 75. §. Ha ezen kiszámítással és meghatározással a haszonbérlő meg nem elégszik, szabadságában állandó haszonbérről azonnal lemondani, s illy esetben beruházásának, előlegezéseinek , vagy biztosítékul letett pénzének visszafizetése után, a haszonbéri javakat köteles haladék nélkül visszaereszteni. Minden ezekre nézve támadható kérdéseket ugyanazon választott bíróság fogja elítélni. 76. §: A választott bíróság eljárása, mindennemű kérdésekre nézve, sommás és szóbeli reend, de tartozik a bíróság eljárásáról rendes jegyzőkönyvet vezetni, s ítéletét a feleknek írásban is kiadni, a meg nem elégedő fél birtokon belől felebbezheti keresetét a megye törvényszékére, hol azonban csak annyiban felebbeztethetik a kereset a kir. táblára, ha és a mennyiben e törvényszéknek ítélete az első bíróságnak ítéletét helyben nem hagyta, de még ezen felebbezés is csak birtokon kivül engedtetik meg. További felebbezésnek, vagy bármi egyéb perorvoslatnak hely nem adatik. 77. §. A becsléseknek és a bíróság eljárásának költségeit a felek közösen viselik. Külföldi híveit: LENGYELORSZÁG. Varsó, sept. 16. Mondják, hogy Kievo kormánykerületben a parasztok tömegestül keltek föl a nemesség ellen, hogy mindent elpusztítsanak. Okot ad a rá Bibikow kormányzó vigyázatlansága, ki azzal bízatott meg a kormány által, hogy tegyen javaslatot a parasztok sorsának változtatása iránt, nehogy a gallicziai események Oroszországban is megújuljanak. Ezen iratot észrevette a nép, s valósággal feltámadott. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, sept. 18. Délutáni háromnegyed hétkor még voltak álgyúlövések. Lichnowszky herczeg és Auerswald a város félreeső részében lovagolván, orvul megölettek. Haláluk körülményeiről ennyit tudni még : Ők együtt lovagoltak ki a kapun, hogy elbe menjenek a würtembergi csapatoknak. Azonnal egész csapat fegyveres népet látnak, honnan feléjök lövés történik, s utjuk elzáratik. Mindkettő mihamar leugrik lováról, szabadon ereszti ezt, s maguk a kerítésen át a Schmidléle kertbe menekülnek. De az üldözők elfogják őket, s előbb Auerswaldot ütik agyon, Lichnowszkyt pedig kaszákkal mészárolják a legkegyetlenebbül. Ez kéri, hogy lövessék inkább agyon, azért felállítják s előlrül hátulról összelövik. Herczeg Hohenlohe még élve találta őt, saját szájából hallotta mint bántak vele. Mindkettő fegyvertelenül volt. — Frankfurt, sept. 19. A mai ülést Gagern illy értelmű beszéddel nyitotta meg : A haza új átalakulása áldozatokat kívánt. (Elmondja Auerswald és Lichnowszky meggyilkoltatását ) A legújabb eseményeket a többség határozata idézte elő, akarván békét s nyugalomban lenni Dániával. Tisztelek minden meggyőződést, ha egyszer meg van fontolva, s így azokét is, kik jobbnak, Németországhoz méltóbbnak hívók vala el nem fogadni a békét , de a többség, ugyanannyi joggal, ellenkezőt határozott. A nemzet hódolatot vára e határzat iránt, s az megtagadtatott. Hogy illy zavarokozás nem mehet el megtorlás nélkül, a felett nincs kétség e gyűlésben. Micsoda fölkelés volt ez ? mi ellen ? Hazánk egysége ellen ; mi alapja s mi czélja van ennek ? mindenekelőtt kiegyenlítése a faj előítéleteknek s minden nézetnek éjszak és dél között. Ha ez nem lehetséges, akkor az egység is lehetlen. Ki talán finomabbnak hiszi a déli érzékeket a szabadság iránt, mint az éjszakit, annak eszében sincs az egység , s feltépi hazáját, hogy egygyó ne lehessen. De vétkezünk a szbadság ellen is. A szabadságnak becsületesnek kell lenni. Minden, bár igaz boszúérzés el fog nyomatni. Mi megyünk a magunk utján, s nem engedünk szabad tért a szenvedélynek. De vétkeztünk az emberiség ellen, mert ha eme barbárság növekednék, kétségbe kellene esnünk, s azok, kik mindent ajánlottak a szabadságért, összeszednék minden erejüket, hogy elnyomják e barbárságra vezető szellemet. Ha a pártszellem nem ingereltetik, amaz eseményeket nem éljük. Nem rég mondák, hogy nincs többsége a ministériumnak ; ez némileg igaz, mennyiben nehéz teremtenie többséget. Könnyű buktatni ministériumot, de nehéz ujjat alkotni. Azért mielőtt illy eldöntő módokhoz nyúlunk, gondolóra kell venni minden állapotunkat, s kérdezni: van reá ok? nekünk támogatni kell a ministériumot, mert az események fontosak és nagy a felelősség. A ministérium fog nyilatkozni szabályai felett, s mi támogatni fogjuk mindazt, mi a rend feltartására és a törvények végrehajtására szükséges. Akarunk szabadságot, mértékével kell akarnunk , akarunk egységet , szükség egyetértőbbeknek lenni, mint eddig. — Frankfurt, Sept. 19. Ma délután parancsul adatott ki, hogy minden polgár, ki nem tartozik a polgári őrséghez vagy honvédekhez , 24 óra alatt adja be fegyvereit Egyszersmind hadi törvényszék állíttatott a főőrhelyen, hová vitetik be minden fogoly. Azóta már több elfogatáa történt, s fegyverekre is akadtak egész rakodákkal. Az elestek száma katonák közül 60, fölkelőkből 10. Halálosan sebesült 120 katona, kiket kórházakba vittek. A szám aligha nincs nagyítva. A torlaszok jól voltak ugyan építve, de minden terv nélkül, csak amint lehetett , hirtelenében. A jobboldal persze nem fogja elmulasztani, hogy e harczot a bal nyakába tolja, mintha itt is a reactió működött volna, de Németország nem fogja behunyni szemeit. — Berlin, sept. 21. Nem puszta szó, ha mondom, hogy forradalom előestéjén állunk. A holnapot kiki aggódva várja. Az új ministerelnök Pfuel, meg fog jelenni a nemzeti gyűlésben és oda utasítani azt, hogy a ministérium nem viheti ki a Steinféle indítványt. Ezt így gondoljuk, ezért remegünk. A baloldal az országgyűlés állandóvá tételére akar