Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-09-27 / 171. szám

Ugyan Kolozsmegyének a magyarhoni már meglevő me­­rendőrségi törvényeknek a hon e kerületére­ kiterjesztése, aajoreági s úrbéri kérdés alatti földek kitisztázása iránti éság kinevezése, a haszonbéri kötésekből az úrbéri viszo­­­k megszüntetése által kifejtett kérdéseknek törvény általi goldása, a becsléseknek s okozott károk megtérítése iránt­i átiratat pártoltatván, ezekben felirat javasoltatott mind ministériumhoz, mind az országos bizottmányhoz. A hon szükségei pótlására gyűlt pénz s éreznemü, mind szállittatott a budai főpénztárba; az uj polgárok több sorá­­gban minden ellenszenvek mellett is adakozván. A hatalmasan terjedő erdőpusztitás meggátlására intézke­­l tétetett. — Több bujtogatással vádolt egyének alaphiány intezéből feloldoztatni; 4 mondvai boér pedig, mint hamis ,üvő, közkereset alá vettetni rendeltetett. — Ezután Több nemű közérdekű tárgyak elintézésével, jegyzőkönyv elesitése után eloszlánk. Önkényteseink szépen szaporodnak, eddigelé mintegy 0-ra rúg számuk , mind lelkes magyar fiúk. Beköltöztek a ba, hogy az illy fiatal seregbe még jókor becsepegtettes­­, a fegyelem érzete. Lelkes kapitányuk Buczi Alajos , éj­­jonta működik gyakorlásukon. A sietve érkezett sürgöny 48 óra alatt b. gyűlést paran­­tván, egybe is gyűltünk. A honvédek öszveirására minden álba­n biztos rendeltetett — de siker nem koszoruzá a hon­­i munkát — mert, egy pár helységet kivéve, mindenütt gyátoltatott. Vidékünk oláhajku lakosai úgy nézték, izgató papjaik évai után, ez intézkedése, mint a szerintök vérszopó magyar ézményét, a mi az „imperatu“­­ hírén kivül lenne sat, vételt érdemel több tiszttársai közül utsai oláhajku lelkész, nem hallgatva több hitfeles szavaira, egy lelkes beszédben mácsrá, mint valódi pásztor, nyájának a koreseményeket, s be is végzék az öszveirást.— A nép közt foly erősen a búj­tatás , s mind fegyvert kér, mert úgymond akkor megy, a vá parancsolja az imperetta, — de helységenként. — Csak­­gy az álnoknak hinni nem lehet. — Rendes levelező. — Felső-Fejérmegye. Sz.-Martonfalva, u­. 15 én. Választmányi bizottmányunknak folyó september­ek napján vala gyűlése. Főispán Horváth János, a számo­­s összegyűlt tagokat üdvözölvén, lelkes szavakban tudatá a igye belviszonyait, s szavai ilyennel fogadtattak. — Több rmányi rendeletek felolvasása után, a nemzetőrség tárgya írült fel, a mi nem kis szóharczot idézett elő, mivel a po­­rnyi törvény rendezett úrbéri telekről szól, ezek pedig a­z e kerületében, még eddig rendeztetve nem lévén, alapul tn használhatók. Főjegyzőnk, Csongrádi István ajánlatára fogadtatott el alapelvül, hogy minden külsővel s belsővel ó, nemzetőr. Ezeknek összeírására járásonként 3 biztosok indeltettek. Sikert azonban alig remélünk, részint az elszórt­­­nál, részint pedig a felbujtott ellenszenvü elemek tulnyo­­ságánál fogva. Kolozsmegye s városa Erdély-kerület leendő kormány­oz­ását érdeklő átiratai nem találtak viszhangra. — E­­gyban Torda felirata pártoltatni határoztatok. A fennebb nevezett megyének s városnak, a mezei rend­­ségi törvényeknek a Királyhágón inneni kerületrei kiter­ítése , valamint az úrbéri viszonyok által kedvetlen köv­etkezményü haszonbéri kötéseket, továbbá a megyei szerke­­sz tiszti rendezéseket s becsléseket tárgyazó átiratok pártoltat­­­i, de nagyobb részint a feliratok czéliránytalanságát átlátták. Szinte félszázados tisztviselőnk s három tizedet meghaladó óiránk Motok Ferencz lemondván , főispánunk ajánlatára ispán Miske Imre helyettesittetett. E helyett alisp. Földvári ál szolgabiró, szolgabiró pedig Csehi Sándor lett; s ez el­­más a választmány által helyeseltetett. A hon szükségei fedezésére „hadi segedelem“ czim­att, rovat határoztatok, még pedig , minden uj polgári stre 6 p.kr, eddigi kiváltságoséra pedig 12 p.kr. k­ön­­inytes adományokról jelentés létetett; gyűlt eddig 18 darab A pénzneműt a hivatalos lap tudatandja. Még e gyűlés nyama alatt sürgönynyel érkezett ministeri parancs aggoda­lmai töltő el az egész egyetemet, mégis minden aggás mellett a főispánnak tettre felszólító honfi szavaira, némi jév­állások után , határoztatok, hogy a nemzetőrsereg össze­­ursára kinevezett biztosok fogjanak a sürgetőikhez, lelkükre ü­tvén e szavakat utasításul: mindenekelőtt a hon!. . . .“ — Az eljárás még nem mindenütt tudható, hogy minő eredmény­sél folyik, hanem többnyire mindenütt fel lévén bujtogatva a cip, meggátolják a munkát, mondván, hogy az „Imperatu“ hi­­snkivüli dolog ! És ez nem csoda, mert hiszen N.-Sinkszékben ottlevő szász bureaucraták bujtogatják a falusi elöljárókat az­­ér1, hogy azon rendelés jött a magyaroktól, össze kell irni min­tn fiút, s N.-Sinkszékből (22 falu) kell hamarjában 1000, s i­ti falutokból 45 — értitek! már lássátok. Természetes,­­így a különben ellenünk nagy ellenszenvet nem tápláló amkás szász polgár visszaborzad illy rendelvénytől. Felvilá­­g­osító iratok nemzeti nyelvüken útba vezérlendik a nem sokára sztviselői csalárdságát átlátandó szászokat. Megyénk most általánosan csendes, hanem a bujtogatás izzasztóan foly. — Jó hatásúak lennének illy tárgyakban a n.igy nyomatéku püspöki proclamátiók ; mert mindenütt em­­lgetik, hogy ez­k ez iránt még nem értesültek az impere­­iától s vladicától. Az eszmélni nem tudókat némelly­etfeleik , nyomtatványaikkal tévútra vezérlik. — R. —1. /*T­isztelt közönség! A hazafiság minden idő­in nagy erénynek ismertetvén, minél nagyobb áldozattal ilt az összekötve, annál dicséretre méltóbb vala a polgár, s azt tanusitá. Fogadja a tisztelt közönség részvéttel jelen szavaimat, ellyeket itt Nagy-Becskerek körül hazánk érdekében együtt­levő haterosok felszólítására egy szerencsétlen magyar hely­ség mellett emelek , melly helység nagyszerű példáját alá a hazafiságnak. Debel­ácsa volt a német bánsági végvidékben a legszebb és legvagyonosb helység , négy hónap óta a ráczlázadóktól körülvéve, sem vesztegetés, sem erőszak nem birta ezen de­rék magyar községben a honszeretetet legyőzni. Minden ár­mány s fenyegetés daczára fentállott az, mig az alávaló ellen­ség az előtte kedvelt, de leggyávább fegyverhez nem nyúlt. Folyó hó 10-én felgyujtással megsemmisittetett a 3000 házból álló helység, s több mint 700 család koldusbotra ju­tott, a többi pedig mintegy 100 lakos a Debel­ácsát emésztő lángok között iszonyú kínzással le­mészár­oltatott. Előttem állanak most ezen derék magyarok, vágygyal nézve azon fegyverekre, mellyeket az ellenségtől több csatá­ban elvenni szerencsések valánk, s mellyeket midőn nekik átengedtük , öröm sugárzott szemeikből, hogy képesek lesz­nek a hazáért a legkedvesebbet mivel ember­ek­, az utósat mi nekik maradt, az életet feláldozni. Polgártársak! többet mondani fölöslegesnek tartom. A belügyminiszer urat egyúttal megkértem, nevezne ki itt Nagy- Becskereken küldöttséget a bejövendő pénzbeli adakozásokat igazságosan felosztandót. Ezer áldást fognak rebegni a sze­rencsétlenek azokra, kik ínségükben őket segítették. Kell Nagy-Becskereken, 1848-ik évi sept. hó 15-én. — Hadik Gusztáv, a tiszántúli mozgó őrsereg főpa­rancsnoka. -----------­Deák Ferencz volt igazságügymin­i­­ster javaslatának (folytatása). A n­á­d­­­á­s r­ó 1. 67. §. Az 1836. VI. t. ez. 5. §. körülírt nádlás az ott megállapított szabályok szerint tovább is fenmarad. De ha valamellyik fél a használat mennyiségét jövendőre állandóul meg akarja határozni, azt az eddigi gyakorlat alapján akár kéve, akár holdszámra úrbéri per útján eszközölheti. Az em­lített törvényben megállapított 40 kéve nádadózás minden­esetre már megszűntnek tekintendő, de a földesurnak ezen vesztesége is közállományi kárpótlás alá tartozik. A telek kibecsülésének eltörléséről. 68. §. A hármas könyv I. része 40. czimének azon ren­delete , miszerint a földesur osztály esetében jobbágyának telkét, vagy legalább a telek valamelly részét elbecsültet­­hette, jövendőre minden kivétel nélkül teljesen megszün­­tettetik. A községek elöljáróinak választ­á­­s­á­r­ó­l. 69. §. A községek előjáróinak választására nézve mind­azon befolyást, melly eddig törvény szerint a földesurat il­lette , ezentúl az illető vidékbeli szolgabiró fogja gyakorolni; ha azonban a megyei köztörvényhatóság azt látná, hogy a szolgabiró e részbeni kötelességét egész vidékének minden helységeiben rövid idő alatt teljesíteni képes nem lenne , s az elöljárók választásának e miatti halasztásából rendetlenségek származhatnának , joga leend­ő bizottmányi ülésből e végre más egyéneket is kiküldeni, s azokat a szolgabiró említett kötelességének teljesítésével megbízni. Azon haszonbéri szerződésekről, mely­­lyek mellett valaki másnak olly jó­szágát vette ki haszonbérbe, mihez úrbéri jövedelmek is tartoztak. 70. §. Azon haszonbéri szerződésekre nézve , mellyek mellett valaki másnak olly jószágát vette haszonbérbe, mihez jobbágyok által kiszolgálandó s az 1848. 9. t. sz. által már megszüntetett úrbéri jövedelmek is tartoztak , ezennel hatá­­roztatik, hogy ha a felek az ezen jövedelem­csorbulásból szár­mazott kérdéseket maguk között kiegyenlíteni nem tudnák, mindenik fél válasszon maga részéről egy-egy bírót, e kettő egy harmadikat elnökül, és az ekkér választott bíróság hatá­rozzon a felek kihallgatásával a fenforgó kérdések felett. 71. §. Ha valamellyik fél, a másik által bírói megintéssel felszólítva, 15 nap alatt bírót nem választana, vagy ha a megválasztott bírák elnököt nem választanának, köteles leeni a köztörvényhatóság, bármellyik félnek folyamodására, ezen hiányt a legközelebbi bizottmányi ülésből végzés által pótolni. 72. §. A választott bíróság mindenekelőtt megbecsüli a felek kihallgatásával azon veszteséget, melly az úrbéri tar­tozások megszüntetéséből eredett. Ezen becslésnél minden gyalognapszám különbség nélkül 10 perral, az igás napszám pedig 20 pkrral leszen számítandó; a készpénzbeli úrbéri fizetések szám szerinti mennyiségben vétetnek fel, — azon jö­vedelmek pedig, mellyeket a haszonbérlő termékekben húzott a jobbágyoktól, a közelebb lefolyt 7 év középszámitása sze­rint lesznek mind a mennyiségre mind a folyó árra nézve meg­­állapítandók. Mindezekből lehuzatnak azon évi költségek, mik földesúri hatóságnál fogva terhelnék a haszonbérlőt, ha az úrbéri hatóság törvény által megszüntetve nem volna. 73. §. Megállapittatván ekkér az úrbéri tiszta veszteség, a bíróság, tanúk, becsüsök és egyéb segédeszközök használá­sával, azt is kinyomozza, hogy a haszonbér alatti majorsági­­ javakért s egyéb ahhoz tartozó haszonvételekért mennyit lehe­­t­tett volna tiszta haszonbér fejében biztosan kapni azon időben, és midőn a kérdéses haszonbér kezdődött, ha azon javakhoz is semmi úrbéri jövedelem nem tartozott volna* 74. §. A fentebbi 72. és 73. §. szerint kiszámított két * rendbeli összeg, együtt véve , a haszonbéri javak összes java-­­­dalma gyanánt lesz tekintendő, s a­melly arányban áll az ur­ '­béri tartozások megszüntetéséből eredeti veszteség ezen emlí­­­­tett összes jövedelemhez, azon arányban fogja a bíróság a­­ szerződésben kikötött évi haszonbért is alább szállítani, vagyis­­­­ annyi percent lesz a szerződési haszonbérből évenként levonan­dó , a­hány percenttel csorbult a fentebbi módon kiszámított összes jövedelem az úrbéri tartozások megszüntetése által. 75. §. Ha ezen kiszámítással és meghatározással a haszon­bérlő meg nem elégszik, szabadságában álland­ó haszonbérről azonnal lemondani, s illy esetben beruházásának, előlegezései­nek , vagy biztosítékul letett pénzének visszafizetése után, a haszonbéri javakat köteles haladék nélkül visszaereszteni. Min­den ezekre nézve támadható kérdéseket ugyanazon választott bíróság fogja elítélni. 76. §: A választott bíróság eljárása, mindennemű kérdések­re nézve, sommás és szóbeli reend, de tartozik a bíróság eljá­rásáról rendes jegyzőkönyvet vezetni, s ítéletét a feleknek írásban is kiadni, a meg nem elégedő fél birtokon belől feleb­­bezheti keresetét a megye törvényszékére, hol azonban csak annyiban felebbeztethetik a kereset a kir. táblára, ha és a mennyiben e törvényszéknek ítélete az első bíróságnak ítéletét helyben nem hagyta, de még ezen felebbezés is csak birtokon kivül engedtetik meg. További felebbezésnek, vagy bármi egyéb perorvoslatnak hely nem adatik. 77. §. A becsléseknek és a bíróság eljárásának költségeit a felek közösen viselik. Külföldi híveit: LENGYELORSZÁG. Varsó, sept. 16. Mondják, hogy Kievo kormánykerületben a parasztok tömegestül keltek föl a nemesség ellen, hogy mindent elpusztítsanak. Okot ad a rá Bibikow kormányzó vigyázatlansága, ki azzal bízatott meg a kormány által, hogy tegyen javaslatot a parasztok sorsának változtatása iránt, nehogy a gallicziai események Oroszor­szágban is megújuljanak. Ezen iratot észrevette a nép, s va­lósággal feltámadott. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, sept. 18. Délutáni három­negyed hétkor még voltak álgyúlövések. Lichnowszky herczeg és Auerswald a város félreeső részében lovagolván, orvul megölettek. Haláluk körülményeiről ennyit tudni még : Ők együtt lovagoltak ki a kapun, hogy el­be menjenek a würtembergi csapatoknak. Azonnal egész csapat fegyveres népet látnak, honnan feléjök lövés történik, s utjuk elzára­­tik. Mindkettő mihamar leugrik lováról, szabadon ereszti ezt, s maguk a kerítésen át a Schmidléle kertbe menekülnek. De az üldözők elfogják őket, s előbb Auerswaldot ütik agyon, Lichnowszkyt pedig kaszákkal mészárolják a legkegyetleneb­­bül. Ez kéri, hogy lövessék inkább agyon, azért felállítják s előlrül hátulról összelövik. Herczeg Hohenlohe még élve találta őt, saját szájából hallotta mint bántak vele. Mindket­tő fegyvertelenül volt. — Frankfurt, sept. 19. A mai ülést Gagern illy értelmű beszéddel nyitotta meg : A haza új átalakulása ál­dozatokat kívánt. (Elmondja Auerswald és Lichnowszky meg­gyilkoltatását ) A legújabb eseményeket a többség határozata idézte elő, akarván békét s nyugalomban lenni Dániával. Tisztelek minden meggyőződést, ha egyszer meg van fontol­va, s így azokét is, kik jobbnak, Németországhoz méltóbbnak hívók vala el nem fogadni a békét , de a többség, ugyan­annyi joggal, ellenkezőt határozott. A nemzet hódolatot vára e határzat iránt, s az megtagadtatott. Hogy illy zavarokozás nem mehet el megtorlás nélkül, a felett nincs kétség e gyű­lésben. Micsoda fölkelés volt ez ? mi ellen ? Hazánk egy­sége ellen ; mi alapja s mi czélja van ennek ? mindenek­előtt kiegyenlítése a faj előítéleteknek s minden nézetnek éjszak és dél között. Ha ez nem lehetséges, akkor az egység is lehetlen. Ki talán finomabbnak hiszi a déli érzékeket a szabadság iránt, mint az éjszakit, annak eszében sincs az egység , s feltépi hazáját, hogy egygyó ne lehessen. De vét­kezünk a szbadság ellen is. A szabadságnak becsületesnek kell lenni. Minden, bár igaz boszúérzés el fog nyomatni. Mi megyünk a magunk utján, s nem engedünk szabad tért a szenvedélynek. De vétkeztünk az emberiség ellen, mert ha eme barbárság növekednék, kétségbe kellene esnünk, s azok, kik mindent ajánlottak a szabadságért, összeszednék minden erejüket, hogy elnyomják e barbárságra vezető szellemet. Ha a pártszellem nem ingereltetik, amaz eseményeket nem éljük. Nem rég mondák, hogy nincs többsége a ministéri­­umnak ; ez némileg igaz, mennyiben nehéz teremtenie több­séget. Könnyű buktatni ministériumot, de nehéz ujjat al­kotni. Azért mielőtt illy eldöntő módokhoz nyúlunk, gondo­­lóra kell venni minden állapotunkat, s kérdezni: van reá ok? nekünk támogatni kell a ministériumot, mert az események fontosak és nagy a felelősség. A ministérium fog nyilatkozni szabályai felett, s mi támogatni fogjuk mind­azt, mi a rend feltartására és a törvények végrehajtására szükséges. Aka­runk szabadságot, mértékével kell akarnunk , akarunk egy­séget , szükség egyetértőbbeknek lenni, mint eddig. — Frankfurt, Sept. 19. Ma délután parancsul adatott ki, hogy minden polgár, ki nem tartozik a polgári őr­séghez vagy honvédekhez , 24 óra alatt adja be fegyvereit Egyszersmind hadi törvényszék állíttatott a főőrhelyen, hová vitetik be minden fogoly. Azóta már több elfogatáa történt, s fegyverekre is akadtak egész rakodákkal.­­ Az elestek száma katonák közül 60, fölkelőkből 10. Halálosan sebesült 120 katona, kiket kórházakba vittek. A szám aligha nincs nagyítva. A torlaszok jól voltak ugyan építve, de minden terv nélkül, csak a­mint lehetett , hirtelené­ben.­­ A jobboldal persze nem fogja elmulasztani, hogy e harczot a bal nyakába tolja, mintha itt is a reactió működött volna, de Németország nem fogja behunyni szemeit. — Berlin, sept. 21. Nem puszta szó, ha mondom, hogy forradalom előestéjén állunk. A holnapot kiki aggódva várja. Az új ministerelnök Pfuel, meg fog jelenni a nemzeti gyűlésben és oda utasítani azt, hogy a ministérium nem vi­heti ki a Steinféle indítványt. Ezt így gondoljuk, ezért re­megünk. A baloldal az országgyűlés állandóvá tételére akar

Next