Pesti Hírlap, 1879. január (1. évfolyam, 1-30. szám)

1879-01-01 / 1. szám

4 talán volna és felkéri ki­. adófelügyelő urat a panaszolt szolgabírák járásaikban is szemé­lyesen meggyőződést szerezni szíveskedjék. Szivák Imre és Kovácsy Gyula bi­zottsági tagok az adóbehajtási rendszert ta­lálják hiányosnak, és e téren radicális refor­mok létesítése iránt egy vegyes bizottság ki­­küld­ését indítványozták. Kir. adófelügyelő úr bete­rjesztett véleményének elfogadásával, az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Konstantinápoly, dec. 31. A („Pe­s­ti H­ir­l­ap“ eredeti távirata). Kormánykörökben cáfolják, hogy Albánia át­engedése Olaszország számára a portától in­dult volna ki. Diplomatiai körökben ezt illetőleg két felfogás uralkodik. Az egyik szerint C a vág­na olasz ügynök alkotta e kérdést, hogy a követséget biztosítsa magá­nak a portánál. (?) A másik szerint a porta valóban, fölajánlotta volna Albánia átenge­dését, ugyanoly­okból, hogy Ausztria- Magy­aro­r­s­zág­t­ól nagyo­bb enged­ményekben részesüljön, mint azért is, hogy Olaszországot­­a küszöbön álló görög tárgyalásokkor a görögellenes szem­pontnak megnyerje. Ez utóbbi versionak hi­telét emeli Corti gróf olasz követ­­ideér­­kezése. London, dec. 31. (A Pesti Hír­lap eredeti távirata.) A kormány még­ mindig nem kapott hírt Jakab Chán megér­kezéséről Csellalabadba. A bevonulás részletes leírásai tehát merő koholmányok. A „Stan­derd“ bombayi levelezője jelenti, hogy hír érkezett, miszerint a Kandahari kormányzó minden várakozás ellenére erélyesen védel­mezni akarja a várost. Az egész férfilakos­ságot fegyver alá szólították. . A nép kész­séggel megfelelt a felhívásnak és elszánt védelemre készül. London, dec. 31. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirata.) A „Standard“ Berlinből jelenti, hogy a szultán a czárnak sajátkezű levelet irt, melyben az Oroszországnak fizetendő hadikárpótlás leszállítását ké­r. Konstantinápoly, dec. 31. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirata.) Tegnapi sür­gönyömet megerősítő dolgokról értesültem. Osman pasa tegnapi délutáni fél egykor a Dolma Bagdse fehér termében értekezletre hívta össze a császári testőrség parancsno­kait ; az összejövetel fő célja volt annak meg­­tudása, hogy a császári palotának megtámad­­tatása esetén mennyire lehetne számítani a testőrségre. A parancsnokok egyhangúlag ki­jelentenék, hogy a testőrség hűségéhez nem fér semmi kétség, létszáma azonban oly cse­kély, hogy veszély esetén nem lenne képes megvédeni a palotát; indítványozzák tehát, hogy a palotához közel fekvő Besziktasi fa­luban egy cserkesz ezred szállásoltassék el. Erre Osman pasa elrendelte, hogy nemcsak Besziktasiba, hanem Orlakicsbe is menjen egy-egy cserkesz ezred. A palota körül foly­tonosan lovas őrjáratok cirkálnak s nem tűrnek semmi csoportosulást annak közelében. A nyugtalanság percről-percre nő. Róma, dec. 31. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirata.) Oroszország pártolja a független albán hercegségnek ala­kítását olasz protectorátus alatt. A kormány hajlandó e tervre. Depretis Oroszország itt levő képviselője előtt ez ügyben kedvezően nyilatkozott. Konstantinápoly, decemb. 31. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirata.) Azt beszélik diplomatiai körökben, hogy min­den dementi dacára, Saviet basát ma kine­vezték párisi nagykövetté. Paris, dec. 31. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirat­a.) A republikánus ható­ságok a senatusi választások alatt a legszi­gorúbb semlegességet tartják szem előtt; a reactionáriusok tehát nem emelhetnek jogos panaszt, mindamellett folyvást kedvezőbb je­lentségek érkeznek a kormányhoz A papság jajveszéklése még a falusiakra se képes ha­tást gyakorolni. London. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirata.) Angolország azt javasolta a por­tának, hogy Ázsiában a harcias törzsekből milíciát alakítson, melyet angol tisztek vezé­nyelnének, és melynek fizetését Angolország ellenőrizné. Madrid, december 31. Moncasi ügy­védje, testvérei és felesége ma a királyhoz mentek, hogy Moncasi számára kegyelmet kérjenek. — Zágráb, dec. 31. A tartomány­gyű­lés mai ülésén megválasztatott azon bizottság, mely Ghyczynek, a magyar­­ képviselőház elnökének levelét tárgyalni fogja. — Philip­­povics táborszernagyot Eszék díszpolgárrá választotta. Bécs, dec. 31. A „Polit. Corr.“ jelenti Athénből mai kelettel . Grivas ezredest had­­igyérnek nevezték ki. Bubulis tengerészeti miniszter marad. Bécs, dec. 31. A „Polit. Cor.“ jelenti Konstantinápolyból mai kelettel. A bolgárok folytatják ellenállásukat a keletruméliai nem­zetközi bizottsággal szemben; az orosz ható­ságok semmi erélyt sem fejtenek ki, de sőt állítólag Philippopol körül fegyverekkel látta el a bolgárokat. Saviet basa, Párisba utaztá­­ban, Bukerestbe és Bécsbe is fog térni, mind­két helyre külön megbízása lévén. , Bécs, decz. 31. A „Polit. Corr. je­­lenti. Az utolsó pillanatban sikerült elháríí­­­tani mindazon nehézségeket,amelyek az oszt­­rák-magyar-olasz kereskedelmi szerződés ra­tifikálásáig egy Provisorium létrejöttét gátol­ták. úgy értesülünk, hogy ma délután je­­gyeztetett alá a külügyi ministériumban egy, erre vonatkozó egyezmény. A január 1-én lejáró olasz-osztrák-magyar kereskedelmi szer­ződés egészen érvényben marad, azon egyetlen kivétellel, hogy az olasz czikkek nem az eddigi, hanem az új szerződés által megálla­­pított kezelésben fognak részesülni. Azon czikkek, melyek az új egyezményes tarifában nincsenek felvéve, az általános vámtariffa alá esnek. Ausztria-Magyarországból Olaszországba bevitt cikkekre az eddigi határozatok marad­nak érvényben. A holnapi „Wiener Zeitung“ már hozni fogja az erre vonatkozó közle­ményt, a vámhivatalok távirati uton értesít­­tetnek az egyezmény határozatairól. Haága, decz. 31. Deroon hadügy­­miniszter meghalt. (Az elhunyt egyike volt a jelesebb németalföldi tábornokoknak, az atchini háborúban tevékeny részt vett, hadügyminisz­ternek tavat neveztetett ki. Szerk.) Pera, decz. 30. (A „Pesti Hírlap­ eredeti távirata.) Az izgatottság a nép közt folyvást nő és a kormányt jelen­tékeny erőkifejtésre kényszeríti; az ösz­­szes csapatok a laktanyákban vannak consignálva, egyes zászlóaljak a na­gyobb tereken táboroznak. Az egész mozgalom tűzhelye az Ejub külváros, melyben kizárólag fanatikus mohame­dán nép lakik. Különben a mozgalom­nak nincs politikai háttere és csupán az alsóbb néposztályok és a menekültek nyomasztó ínsége idézte elő. A bizony­talanság naponként növekszik, fényes nappal is történnek rablások és gyil­kosságok. Az angol kormány a mind­inkább fenyegető helyzettel szemben kérdést intézett a nagyvezérhez, vajon a kormány képes-e jót állni a Kon­stantinápolyban időző britt alattvalók életéért és vagyonáért, ellenkező eset­ben Layard kénytelen volna a Mar­mora flotta berendelése által­ vé­delmezni a britt alattvalókat. Pera, decz. 30. (A „Pesti Hírlap“ eredeti távirata.) A szultán kivonatára az itteni helyőrség parancsnoka Tijár pasha a Yildisz­kioszkban ütötte fel hadiszállását azért, hogy jobban őrköd­hessék a szultán biztonsága felett. Prága, dec. 31. (A „Pesi Hír­lap“ eredeti távirata) A „Pok­rok“ a „Neue Freie Presse“ fejtegeté­seire azt válaszolja, hogy kedvező ered­ményű kiegyezés egyedül a hírlapok által nem idéztethetik elő. Ebből vég­telen polémia támadna, melybe maga a lakosság is bevonatnék; a hírlapok csu­pán a talajt készíthetik elő az egyet­értésre. Ha azonban a pártok által kijelölt bizalmi férfiak javaslataikat és követeléseiket kölcsönösen megbírálják 63 sine ira et studio csupán a német és cseh nemzet javát tartván szem előtt, tanácskozásra egybegyűlnek, ak­kor nincs kétség aziránt, hogy egyet­értés és kibékülés fog létrejönni. Hasonló értelemben nyilatkozik a „Po­litik“ is. Szt.-Pétervár, Dec. 31. Az „ Agence Russe“ jelenti: Az államtanács elfogadta a pénzügyminiszter által új bélyegille­tékekre és a liqueurök­, vasúti utazókra ingatlan birtokok biztosítására, vala­mint a nem Ázsiából származó pamut bevitelére kivetendő adókra vonatkozó­­ törvényjavaslatokat. Astrahhanban nagy­mérvű dögvész ütött ki. PESTI HÍRLAP, 1879. január 1. KÖZGAZDASÁG. A budapesti lovasutakról. Valamely fővárosban elsőrendű szükség­let, hogy gyors és olcsó közlekedésről legyen gondoskodva. Budapesten a Duna balpartján teljesen ki vannak elégítve mindazon igények, melyek a jó helyi közlekedéshez köthetők, s azon közlekedési eszközök között, melyek ezen üdvös körülményt maguknak tulajdonít­hatják, első helyet foglal el a pesti közúti­­vaspálya társulat. Egészen színvonalán áll a modern követelményeknek; kellő számú ko­csik, jól fegyelmezett, s a közönség iránt ud­varias személyzeti, jól tartott lovak nagyszáma felett rendelkezik; a vonatmenetek programm­­szerűen megállapitják, mimellett mindenütt tekintetbe vannak véve a helyi szükségletek. Szóval a közönség, nemcsak a vergnügungs­­zügletek, de az üzletemberek is mindig bizto­san számíthatnak a pesti közúti vaspályára, midőn megállapítják napi tervüket. De ha a sors Budára Űzi a szerencsét­len halandót, akkor kétségbeesve kiálthat fel, hogy al ég! talán csak azért ajándékoz­tál meg Pesten oly jól szervezett lóvasúti társulattal , hogy annál inkább érezzük a budai közlekedési viszonyok nyomorúsá­­gosságát ! S annak, ki ily érzelmeknek ad ki­fejezést, tökéletesen igaza van. Láttunk vidé­ki városokban — hogy az európai városok­ban s New-Yorkban tapasztaltakról ne is szóljunk — lóvasutakat; találkoztunk jól s rosszul szervezett társulatokkal — de hogy láttunk volna valaha lóvasúti társulatot, a­­melynek nincsenek lovai, hanem csak néhány lóbőrbe bujtatott csontváza, amelynek ko­csisai a közönséget megrémítő banditaalakok, konduktorai s ellenőrei rongyos kiaszott emberek, mert a társaság sem ruházni sem fizetni nem tudja őket, melynek kocsijai ko­pottak, ablak s ajtónélküliek, melynek me­netrendje nincs, mert a kocsik rendetleneb­­bül közlekednek az omnibusoknál, melynek pályája botrányos állapotban van — ismé­teljük, hogy ilyesmit nem láttunk, mert ilyesmi c­sa­k B­ud­án l­ét­ezi­k. S ki az oka annak, hogy ezen botrá­nyos viszonyok még mindig gyalázatára van­nak a fővárosnak ? Nem-e a kormán­y ? Nem-e a közlekedésügyi miniszérium? Vá­rosszerte mindenki tudja, hogy igazat mon­dunk, mert mindenki tudja, hogy a pesti közúti vaspálya-társulat már formális szerző­désre lép­­t a budai társulattal, hogy átvegye ama tönkrement vállalatot, a számadások megcsi­n­áltattak, a leltár felvétetett, av. «»­­berek s talán még a lócsontvázak is örültek, hogy most már jobb sorsuk lesz, nem is szólva a közönségről, amely évek óta, habár

Next