Pesti Hírlap, 1879. február (1. évfolyam, 31-58. szám)

1879-02-01 / 31. szám

Budapest, 1879. 31. szám. Szombat, febr. 1. Előfizetési árak: Hirdetések: Egész évr« 14 frt — kr. * kiadásraUlbau ^vtofcuk fal Budapest, nádor-utc*» 7. —V minden közlemény inte­zendő. wiH« x. * Bérmentetlen levelek csak fan-POLITIKAI NAPILA^ggp NAPTÁR LÁTNIVALÓK 18 szombaton a képtár ; vasárnapokon Orsz. képzőművész­eti társulat tárlata. (In­ megtekinthető. Közvágóhid "a soroksári­am v vu t * * „ .. . d. e. 10-11-ig fölváltva a gyűjtemények gázát, saját­ ház.) Magyar tudományos ut végén a vám mellett. Városházak:a Szomb., katholikus: Ignác püspök. Nemzeti múzeum. (Muzeum-körút.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-Jó­sef-térsaját­ ház.) régi a városház-téren, az új a Lipót­- protestáns: Brigatta. Nyitva: d. e. 9­­ óráig, hétfőn és hétköznapon 9­1-ig. Ország03 Képtár Iparmúzeum. (Sugárút, a képzőművészeti utcában 24. az. a. Városi vigadó (redoute) , csütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. társulat háza.) Sirály­­vár és várkert az aldananoron. .alatkert a város­n görögorosz: Jilutnym___________kedd, és pénteken az ásványtár, szerdán Nyitva, vasáru., szerd ég pánt. 901-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. A keleti pestis elragadta a közbeszéd pálmáját a keleti kérdés elől. Napok óta iz­gatottságban tartja egész Európát a „fekete asszony“ garázdálkodása. Jelenlegi elterjedésének szemlélhetővé tétele végett megkészíttettü­k D -­l - O­r­o­s­z­­ország térképét, melyről minden olvasónk tájékozhatja magát a most oly sűrűn emle-­­ getett kormányzóságok és városok fekvése­i iránt. A Volga beömlésénél a Kaspi ten­­­­gerbe látjuk jelezve Asztrahán vára- ! A dél-oroszországi pestishez. (Térképpel.) sát. A Volga folyását visszafelé követve, kö­rülbelül 20 mértföldnyire találjuk f­e­l a tá­jo­v­s­z­k falut, melyben a pestis legelő­ször jelentkezett. A 15 mértföldnyire északra fekvő Tsernagarról is azt híresztelték már, hogy kiütött benne a járvány, e k­it azonban annak idején hitelesen megcáfoltatott. Még följebb északra fekszik Z­a­r­i­z­y­n városa s ez a pestis legfontosabb „stratégiai" pontja, melyről útját lehet állani. Zarizynban kezdődik Oroszország felől Európa éltető eve­zete, a vasúti hálózat, melyet, ha nem alkal­mazzák a lehető legnagyobb elővigyázatot, könnyen mérgezhet meg a halálosztó kór­anyag. Azon intézkedésekről, melyek már megtétettek s még folyamatban vannak, bő­ven értesítettük mindannyiszor olvasóinkat. Megjegyezzük még, hogy a Kaspi ten­gert és hazánk keleti határát csak 170 mért­­földnyi távolság választja el, — tehát min­dig tanácsosabb az elővigyázatból s gyors intézkedésből több, mint kevesebb. rSimbirsk­i mrow wax now Efoubowko CW a mKMmK­wJcforfe­­­sj. IKCLAMty Basy ^ Wtdin AnJJAIJJ T^RtfL­­TIFUU^ AL£XX£Xt0?0l 'mussa MERTEK 1115.000.000 OROSZ VERST NÉMET FÖLDRAJZI MÉRTEK Az általános aggodalom, mely az orosz biro­dalom népei között, mint örökösen ijesztő kísértet gyökeret vert, csak elősegíti azt, hogy olykor­olykor egy-egy megdöbbentő rémhír futja végig az európai sajtót. Ez alkalommal szerencsére a rémhír dementij­ét veszszük előbb, mint magát a hírt. Langenau báró, osztrák-magyar követ Szent­péterváron, hivatalos jelentésében egész határozott­sággal megcáfolja, hogy Szen­t-P­éterváron a Kameni Osztrog városnegyedben két pestis eset fordult volna elő. Ezen borzasztó hír járta be ugyanis jan. 27-ikének dél­utánján az orosz fővárost s kimondhatatlan aggoda­lommal töltötte el a lakosságot. Alapos kutatások nyomán írják, hogy Kameni Osztrogban fordult ugyan elő aznap két haláleset, melynek azonban semmi köze sincs a pestissel, mely Asztraehánban dúl. Két öreg ember halt el végelgyengülésben. Ezen eset fölött teljesen megnyugodhatunk, annál inkább aggasztó azonban azon hit, melynek valóságát a szentpétervári hivatalos lapok is beismerik, hogy t. i. a pestis Szelitrjana faluban is kitört, mely pedig az eddig elfogott terület határától 100 verszt­­nyíre (15 mfld.) fekszik. A közbeeső falvakban nem fordult elő pestiseset. Szek­trjana nyugatra fek­­szik Jenotajevszktől s igy e hir ránk nézve is kü­­­­lönös fontossággal bir, amennyiben hozzánk 15­0 műddel közelebb dühöng már most a „fekete­­ halál“. A csillapító jelentések dacára növekvő veszély­­ káros következményei Moszkva kereskedelmében is súlyosan megérezhetők már. A kereskedők nem kötnek hosszabb határidejű üzleti szerződéseket, a pangás általános s egy elsőrangú moszkvai kereske­dőház beszüntette megrendeléseit bécsi gyáránál, miután semmit sem tud értékesíteni. Több moszkvai család vidékre és külföldre menekült a pestis elől. Markopolból, a galiciai-orosz határvá­rosból komolyan figyelmeztetnek arra, hogy a pestis elhurcolását nagyban elősegíthetik az orosz-len­gyel dugárusok, kik dohányt csempésznek be Oroszországból monarchiánkba. Csempészet útján még különösen sok asztrah­áni gyap­­­u hozatik be, mely aztán Galicia kisebb határvárosai­ban kéz alatt igen olcsón adatik el. E tudósítás szerint az orosz-osztrák határokon még előkészületek sem tétettek az elzárolásra. Diai szám­iuk 8 oldalt tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents