Pesti Hírlap, 1879. február (1. évfolyam, 31-58. szám)
1879-02-01 / 31. szám
1879. február 1. PESTI HÍRLAP: nem véli előbb, mint a legújabb kölcsönügylet lebonyolítása s a TG10 milliós égető adósság konvertálása után. Wahrmann Mór hosszabb beszédben kifejti, hogy minden további halogatást veszélyesnek tart. A jövő évben rendes 30 milliónyi deficitnek nézünk elé; adósságaink és a közös ügyek felemésztik jövedelmeinket s ezen segíteni kell. Tisza miniszterelnök szétén igen fontosnak tartja az államháztartás rendezését, de azt egy év alatt elérni nem lehet; s épen mert fontosnak tartja a kérdést, nem akarja elhamarkodni. Csengery Antal kifejezendőnek tartja hogy az orvoslás erélyes és nagy intézkedéseket igényel, melyeket hosszas időre elhalasztani nem lehet s azért még az év folytán s legkésőbb a jövő évi költségvetés benyújtása alkalmával elvárja a kormánytól, hogy e tekintetben előterjesztést tegyen s pénzügyi programmot terjeszszen elő. Lukács Béla kiszámítja, hogy 1875 óta helyzetünk és hitelünk hanyatlott, hogy évenként 54 millió teherszaporulatot eredményezett a kormány gazdálkodása, aminek 16 millió arany forint kamat-többlet felel meg. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter tévesnek tartja Lukács Béla számításait. Kemény Géza b. Az egyes elvi kérdéseket azonban már most is tárgyalhatóknak véli. A hadsereg redukcióját nem tartja lehetőnek a jelen viszonyok közt. Az államjószágok eladását veszélyesnek tartaná. Bujanovics Sándor mindenben csatlakozik Lukács Bélához, s nem tartja sötétnek sem elfogultnak a helyzetről adott rajzot. Szontagh Pál (nógrádi) Csengery indítványához járul, s erélyes intézkedések szükségét látja. Hegedűs Sándor Lukács Bélával szemben kifejti, hogy a költségvetésben az ellenzék által indítványozott összes változtatások 3 milliót tettek volna, s így a budgetet irreálisnak ők sem mondhatják. A bizottság is Csengery indítványát tette magáévá. Ezzel a bizottság tanácskozása és az egész költségvetés tárgyalása befejeztetett. A jelentés hitelesítésére az elnök fogja annak idejében az ülést összehívni. POLITIKAI SZEMLE. Konstantinápolyból érkezett diplomáciai hírek szerint Olaszország és Franciaország követei a nagyvezértől nyomatékosan követeltek felvilágosítást a porta szándékai felől Alexandretta átadása iránt Angolországnak, melyet Layard angol követ nagyon sürget. Mint illetékes helyről jelzik, a két követ e diplomáciai lépése azért történt, mert az illető hatalmak kormányai azt hiszik, miszerint már kétkedni se lehet aziránt, hogy a porta és Layard közt folytatott alkudozások Merzina és Latakija átengedésére is kiterjednek és eziránt a diplomáciai okmányok már ki is cseréltették. A „Pol. Corr.“ egy jelentése szerint az orosz török békekötésre nézve felmerült nehézségek tegnapelőtt este már annyira ki voltak egyenlítve, hogy az okmány aláírását minden órán várni lehetett, úgy látszik, hogy az orosz követségnél csak Nikita montenegrói fejedelem jelentését várták Podgorica megszállásáról, hogy az aláírás azonnal megtörténhessék. Néhány hét előtt híre járt a lapokban, hogy a novibazári unió vezetői Ahmed Efendit, a taslidsai muftit elfogatták és őrizet alatt Prizrendbe vitették. Most újabban e hírt megcáfolják, Ahmed Efendi még mindig Ipeken van, hol azon basibozuk csapatokat szervezi, melyek Mitrovica és Prizrend vidékéről naponkint érkeznek, hozzácsatlakozandók azon csapatokhoz, melyek a montenegrói határszélen Djakovánál és Bosejnál öszpontosulnak. A szerb kormány a bolgárok közt nagyban izgat arra, hogy Widdin és Szófia Szerbiával egyesíttessék. E célból egy küldöttség is járt Dondukov-Korzakov hercegnél, ki azonban tagadólag válaszolt. Most egy második küldöttséget Szt-Pétervárra szándékoznak indítani. A franciaországi eseményekre vonatkozólag táviratainkra utalunk. Most már tény az, hogy a nagy válság minden baj és nagyobb megrázkódtatás nélkül múlt el. Mák M a ho a marsai politikai Sedanja sokkal csendesebben és ami fő, sokkal szerencsésebben folyt le katonai Sedanjánál. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi középítési bizottság mai ülésének első érdekesebb tárgya volt a világítási albizottság jelentése a gázgyár készletének megvizsgálásáról. Ily vizsgálatot minden év elején szoktak tartani, most is teljesen megfelelt a készlet a szerződési pontozatoknak és semmi olyast nem találtak, mi észrevételre adhatott okot. Öt havi kőszén, elég kőolaj és lámpák vannak felhalmozva. A múlt évben a gyár 89’48 kr. métermázsánkénti ár mellett használta a kőszenet ; a város részére a légszesz árának leszállítása, miután az már múlt évben megtörtént, nem követelhető. Ezután a kövezési rendszer tárgyában beadott Bobula-féle indítvány tárgyaltatott. Bobula azon indítványa, hogy a város a kőanyag beszerzésétől álljon el, s adja ki a kövezést az anyagbeszerzésssel együtt vállalkozónak, a maga részére csak az ellenőrzést tartván fel, a bizottság elvileg elfogadta, az alkalmazást illetőleg azonban Mátyus azon indítványához járult, hogy a város előbb tegyen próbát nagyobb utca kövezésével. Végül a mérnöki hivatal mutatta be számításait a jövő évi új kőszükséglet tárgyában, mely szerint szükség lesz 320 ezer drb. trachytra, 30.000 drb. gránitkőre és 500 köbméter terméskőre. A közoktatási bizottság javaslata alapján a tanács legközelebb előterjesztést tesz a közgyűléshez az iránt, hogy azon közgyűlési határozat, mely szerint az iskolai szünnapok Ó-Budára nézve is, hol azok azelőtt szombaton tartattak, csütörtökre tűzettek ki, megváltoztattassék s az említett város részére az ottani orthodox hitközség kérelmére az iskolai szünnapok ismét szombatra helyeztessenek át. Ez előterjesztés indokolásául az szolgál, hogy egyrészről az említett városrészben a tanulók 30° 10-a az orthodox hitközséghez tartozik, s hogy másrészről a hitközség felekezeti iskoláját annak idején csak oly feltétellel engedte át községi iskolait célokra, hogy a szünnapok iránti addigi gyakorlat továbbra is fentartassák. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. *(A nemzeti színházban) ma Shakspeare „Julius Caesaria“ került színre telt ház előtt, új szereposztással és rendezéssel. Legelső sorban az utóbbiról kell megemlékeznünk. Paua y a meiningeniek mintaszerű rendezését követte és fényesen bebizonyította kiváló tehetségét, szakismeretét és ügyességét. Ily művészileg rendezett Shakspeare előadást még nem láttunk színpadunkon, de azt hisszük általában ritkán láttak nagyobb színházakban is. Az első felvonás zajos jelenetei, Caesar meggyilkoltatásának jelenete és a zendülés a fórumon oly életteljes, megkapó képeket nyújtott, melyek zajos tapsokra ragadták a közönséget. Csak a csatajelenetekben vagyis helyesebben a színpad térviszonyain szenvedett hajótörést, még Paulay mesterkeze is, de Shakspeare csatajeleneteit, melyek legnagyobb részben parlamentirozásból állnak, nem is lehet akármilyen ügyes rendezés által valószínűekké tenni még a legnagyobb színpadi apparátus segélyével se. Annyi bizonyos, hogy a mai előadáson kitűnt, hogy nemzeti színházunk oly rendezővel bír, kit Európa bármelyik színpadja irigyelhet tőlünk. Kovács Gyula a Fórumjelenetben szépen szavalt és drámai hévvel játszott, ellenben Césár holtteste feletti kesergésében sokkal gyöngébb volt. Egressy Ákos a címszerepet játszotta és nagyon szép alakítást nyújtott főleg azon jelenetében, midőn az összeesküdtek gyilkai alatt leroskad. Nagy Imrét és Bercsényit Brutus és Cassius szerepében már ismeri a közönség. A legkisebb szerepeket is elsőrangú művészeink játszották. Nem csoda, ha ilyen Shakspeare előadás még a budapesti közönséget is bevonja a színházba. * (Az országos zeneakadémia) sugárúti új palotájának megnyitása alkalmából emlékérmeket fog veretni Palestrina, Haydn, Beethoven, Mozart, Bach, Liszt és Erkel Ferenc domborműves arcképeivel. * (Munkácsy Mihály) világhírű festvénye : „Milton tollba mondja leányainak az elveszett édent”, néhány nap múlva látható lesz a műcsarnokban. A „Képzőművészeti Szemle“ most megjelent második (februári) száma a nagyérdekű művet jeles francia metszetben mutatja be s a művész arcképét s életrajzát közli. Ez érdekes füzet kivételesen külön is kapható 50 krért, s ajánlatos az különösen a vidéki közönségnek, melynek nincs alkalma az eredi fesvényt láthatni. A pénz postautalványnyal a „Képzőmüv. Szemle“ kiadóhivatalában : Budapest, zöldfautca 39. sz. a. küldendő. * (Páik Béla) kitűnő festőnk most egy „Jó barátok“ című nagyobb képen dolgozik, mely a ménesen forró kánikulai délben két egymáshoz simuló lovat ábrázol. Az astriháni levélről. Szerkesztőségünkben ma a belügyminisztérium egy hivatalnoka jelent meg, felvilágosítást kérni lapunk ma reggeli számában megjelent „Levél jött Asztrahánból" feliratú cikk körülményei felöl. Szerkesztőségünk készséggel szolgált a kívánt felvilágosításokkal, megnevezvén a családot is, melyhez a levél érkezett. Nem szükség mondanunk, hogy említett cikkünkben azért nem neveztünk meg senkit, mert az ügy kényes természete kizárja azt, hogy magánegyének neve a nyilvánosság előtt felemlíttessék. Egyébiránt örülünk azt tapasztalhatni, hogy a kormány figyelemmel kíséri a napisajtó felszólalásait és reméljük, hogy jövőre nem lesz alkalmunk a gondatlanság és könnyelműség ily tényei ellen szót emelni. NAPI HÍREK. Január 31. — (Rudolf trónörökös mint keresztatya). A trónörökös drezdai tartózkodása alkalmával az ottani osztrákmagyar segélyegylet nála tisztelgő tagjai közt a drezdai zsidóközség felügyelője is volt, ki az egylet pénztárnoka. A trónörökös az utóbbival társalogván, kérdezősködött viszonyai felől s ekkor hallotta, hogy a pénztárnoknak fia született, kinek keresztapára volna szüksége és pedig olyanra, mint épen f ő fensége. Tegnapelőtt az illető pénztárnok tudósítást kapott a drezdai követségtől, mely szerint ő fensége a keresztapa szerepét a TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Beküldték) szerkesztőségünkbe Kajnoki Henrik röpiratát, mely a Bobula János ellen felmerült vádakat, különösen a pánszlávizmus vádját, igyekszik visszautasítani. A munka, mint az előszó mondja, három részből áll, hosszú bevezetés után Bobula még hosszabb életrajza következik, végül pedig fordításban közli a szerző Bobula tót cikkeit, melyekben a magyar államiság eszméje ruellett küzdött. „Tant de bruit pour une omelette !“ Kálnoki megteszi Bobulát nagy embernek, nyomat felőle 169 sűrü oldalt, melyeket hogy nem ismertetünk bővebben, annak az az oka, hogy sohasem volt szándékunk Bobuláról könyvet olvasni. * (A „G a 11 u s“) — Közlemények baromfitenyésztés és nyulászat köréből szerkeszti Grubicy Géza, a nyulászati rovat vezetője Báró Ambrózy Béla — ez idei januáriusi számával III-ik évfolyamába lépett. — E folyóirat úgy gondos szerkesztése, mind rendkivülileg bő, tanulságos és érdekes tartalma által előnyösen tűnik ki szaklapjaink közül, s miután oly termelési ágak érdekében műkötik, melyeknek nemzetgazdászati fontossága félreismerhetlen, — ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Előfizetési ára egy évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. o. é.; az előfizetési pénzek a szerkesztőhöz (Budapest, Rákosárok utca 20. szám) küldendők. * (Megjelent) s beküldetett szerkesztőségünkbe Sebestyén Gyula Világtörténelmének első füzete. Ítéletet csak akkor mondunk a munka fölött, mikor több füzete lesz kezeink között. Addig is fölemlítjük, hogy az egész munka 50 - 60 illusztrált füzetben jelenik meg, egy-egy füzet ára 30 kr, postai szétküldéssel 35 kr. Kiadói a Weiszmann testvérek. * (A Pe tőfi-társa ság) évkönyve pár nap múlva kerül ki a sajtó alól. Irodalmi közleményei lesznek : ,,A cydomi alma“, vígjáték 5 felvonásban, melyet szerzője Éjszaki Károly egészen átdolgozott, „Róka koma“ rajz Margitay Dezsőtől, költemény Torkos Lászlótól s a Petőfikultusz repertóriuma 1878-ból. * (Lauka Gusztáv) emlékiratai ,,A múltról a jelennek“ cím alatt fognak megjelenni a Petőfitársaság kiadásában. Ez a kötet épen a legalkalmasabb időben jelenik meg, mert az „írók és művészek társasága“ márciusban készül Lauka negyvenéves írói emlékünnepét megülni. * (Az iparmúzeum) a Párisban vásárlott tárgyak közül e héten 300 dobot kapott, melyek most helyeztetnek el az állványokon közszemlére. Ezek között igen sok érdekes parcellán és bronzdarab, valamint domborművekkel ellátott műtárgyak lesznek láthatók.