Pesti Hírlap, 1879. február (1. évfolyam, 31-58. szám)

1879-02-01 / 31. szám

1879. február 1. PESTI HÍRLAP: nem véli előbb, mint a legújabb kölcsönügy­let lebonyolítása s a TG10 milliós égető adós­­ság konvertálása után. W­ahrmann Mór hosszabb beszéd­ben kifejti, hogy minden további halogatást veszélyesnek tart. A jövő évben rendes 30 milliónyi deficitnek nézünk elé; adósságaink és a közös ügyek felemésztik jövedelmeinket s ezen segíteni kell. Tisza miniszterelnök sz­étén igen fon­tosnak tartja az államháztartás rendezését, de azt egy év alatt elérni n­em lehet; s épen mert fontosnak tartja a kérdést, nem akarja elhamarkodni. Csengery Antal kifejezendőnek tartja hogy az orvoslás erélyes és nagy intéz­kedéseket igényel, melyeket hosszas időre elhalasztani nem lehet s azért még az év folytán s legkésőbb a jövő évi költségvetés benyújtása alkalmával elvárja a kormány­tól, hogy e tekintetben előterjesztést tegyen s pénzügyi programmot terjeszszen elő. Lukács Béla kiszámítja, hogy 1875 óta helyzetünk és hitelünk hanyatlott, hogy évenként 54 millió teher­szaporulatot ered­ményezett a kormány gazdálkodása, a­minek 16 millió arany forint kamat-többlet felel meg. Sza­páry Gyula gr. pénzügyminiszter tévesnek tartja Lukács Béla számításait. Kemény Géza b. Az egyes elvi kérdéseket azonban már most is tárgyalha­­tóknak véli. A hadsereg redukcióját nem tartja lehetőnek a jelen viszonyok közt. Az államjószágok eladását veszélyesnek tartaná. Bujanovics Sándor mindenben csatlakozik Lukács Bélához, s nem tartja sötétnek sem elfogultnak a helyzetről adott rajzot. Szontagh Pál (nógrádi) Csengery indítványához járul, s erélyes intézke­dések szükségét látja. Hegedűs Sándor Lukács Bélával szemben kifejti, hogy a költségvetésben az ellenzék által indítványozott összes változ­tatások 3 milliót tettek volna, s így a bud­­getet irreálisnak ők sem mondhatják. A bizottság is Csengery indítványát tette magáévá. Ezzel a bizottság tanácskozása és az egész költségvetés tárgyalása befejeztetett. A jelentés hitelesítésére az elnök fogja annak idejében az ülést összehívni. POLITIKAI SZEMLE. Konstantinápolyból érkezett diplomáciai hírek szerint Olaszország és Franciaország követei a nagyvezértől nyomatékosan köve­teltek felvilágosítást a porta szándékai felől Alexandretta átadása iránt Angol­országnak, melyet Layard angol követ na­gyon sürget. Mint illetékes helyről jelzik, a két követ e diplomáciai lépése azért történt, mert az illető hatalmak kormányai azt hiszik, miszerint már kétkedni se lehet aziránt, hogy a porta és Layard közt folytatott alkudozá­­sok Merzina és Latakija átenge­désére is kiterjednek és eziránt a diplomáciai okmányok már ki is cseréltették. A „Pol. Corr.“ egy jelentése szerint az orosz török békekötésre nézve felmerült ne­hézségek tegnapelőtt este már annyira ki voltak egyenlítve, hogy az okmány aláírását­ minden órán várni lehetett, úgy látszik, hogy az orosz követségnél csak Nikita montenegrói fejedelem jelentését várták Podgorica meg­szállásáról, hogy az aláírás azonnal megtör­ténhessék. Néhány hét előtt híre járt a lapokban, hogy a novibazári unió vezetői Ahmed Efendit, a taslidsai muftit elfogatták és őri­zet alatt Prizrendbe vitették. Most újabban e hírt megcáfolják, Ahmed Efendi még min­dig Ipeken van, hol azon basibozuk csapato­kat szervezi, melyek Mitrovica és Prizrend vidékéről naponkint érkeznek, hozzácsatlako­­zandók azon csapatokhoz, melyek a monte­negrói határszélen Djakovánál és Bosejnál öszpontosulnak. A szerb kormány a bolgárok közt nagy­ban izgat arra, hogy Widdin és Szófia Szer­biával egyesíttessék. E célból egy küldöttség is járt Dondukov-Korzakov her­cegnél, ki azonban tagadólag válaszolt. Most egy második küldöttséget Szt-Pétervárra szán­dékoznak indítani. A franciaországi eseményekre vonatko­zólag táviratainkra utalunk. Most már tény az, hogy a nagy válság minden baj és na­gyobb megrázkódtatás nélkül múlt el. Mák M a h­o a marsai politikai Sedan­ja sokkal csendesebben és ami fő, sokkal sze­rencsésebben folyt le katonai Sedan­­j­á­n­á­l. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi középítési bizott­ság mai ülésének első érdekesebb tárgya volt a világítási albizottság jelentése a gázgyár készletének megvizsgálásáról. Ily vizsgálatot minden év elején szoktak tartani, most is teljesen megfelelt a kész­let a szerződési pontozatoknak és semmi olyast nem találtak, mi észrevételre adhatott okot. Öt havi kő­szén, elég kőolaj és lámpák vannak felhalmozva. A múlt évben a gyár 89’48 kr. métermázsánkénti ár mel­lett használta a kőszenet ; a város részére a légszesz árának leszállítása, miután az már múlt évben meg­történt, nem követelhető. Ezután a kövezési rend­szer tárgyában beadott Bobula-féle indítvány tárgyal­tatott. Bobula azon indítványa, hogy a város a kő­anyag beszerzésétől álljon el, s adja ki a kövezést az anyagbeszerzésssel együtt vállalkozónak, a maga részére csak az ellenőrzést tartván fel, a bizottság elvileg elfogadta, az alkalmazást illetőleg azon­ban Mátyus azon indítványához járult, hogy a város előbb tegyen próbát nagyobb utca kövezésével. Végül a mérnöki hivatal mutatta be számításait a jövő évi új kőszükséglet tárgyában, mely szerint szükség lesz 320 ezer drb. trachytra, 30.000 drb. gránitkőre és 500 köbméter terméskőre.­­ A közoktatási bizottság javas­lata alapján a tanács legközelebb előterjesztést tesz a közgyűléshez az iránt, hogy azon közgyűlési hatá­rozat, mely szerint az iskolai szünnapok Ó-Budára nézve is, hol azok azelőtt szombaton tartattak, csü­törtökre tűzettek ki, megváltoztattassék s az említett város részére az ottani orthodox hitközség kérelmére az iskolai szünnapok ismét szombatra helyeztessenek át. Ez előterjesztés indokolásául az szolgál, hogy egyrészről az említett városrészben a tanulók 30° 10-a az orthodox hitközséghez tartozik, s hogy másrészről a hitközség felekezeti iskoláját annak idején csak oly feltétellel engedte át községi iskolait célokra, hogy a szünnapok iránti addigi gyakorlat továbbra is fen­­tartassák. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. *(A nemzeti színházban) ma Shakspeare „Julius Ca­es­aria“ került színre telt ház előtt, új szereposztással és ren­dezéssel. Legelső sorban az utóbbiról kell megemlékeznünk. P­a­u­­­a y a meiningeniek mintaszerű rendezését követte és fényesen be­bizonyította kiváló tehetségét, szakismeretét és ügyességét. Ily művészileg rendezett Shaks­peare előadást még nem láttunk színpadun­kon, de azt hisszük általában ritkán láttak nagyobb színházakban is. Az első felvonás zajos jelenetei, Caesar meggyilkoltatásának jelenete és a zendülés a fórumon oly élettel­jes, megkapó képeket nyújtott, melyek zajos tapsokra ragadták a közönséget. Csak a csata­jelenetekben vagyis helyesebben a színpad térviszonyain szenvedett hajótörést, még Pau­­lay mesterkeze is, de Shakspeare csatajele­neteit, melyek legnagyobb részben parlamen­­tirozásból állnak, nem is lehet akármilyen ügyes rendezés által valószínűekké tenni még a legnagyobb színpadi apparátus segélyé­vel se. Annyi bizonyos, hogy a mai elő­adáson kitűnt, hogy nemzeti színházunk oly rendezővel bír, kit Európa bármelyik színpadja irigyelhet tőlünk. Kovác­s Gyula a Fórum­­jelenetben szépen szavalt és drámai hévvel játszott, ellenben Césár holtteste feletti keser­­gésében sokkal gyöngébb volt. Egressy Ákos a címszerepet játszotta és nagyon szép alakítást nyújtott főleg azon jelenetében, mi­dőn az összeesküdtek gyilkai alatt leroskad. Nagy Imrét és Bercsényit Brutus és Cassius szerepében már ismeri a közönség. A legkisebb szerepeket is elsőrangú művé­szeink játszották. Nem csoda, ha ilyen Shaks­peare előadás még a budapesti közönséget is bevonja a színházba. * (Az országos zeneakadémia) su­gárúti új palotájának megnyitása alkalmából emlék­érmeket fog veretni Palestrina, Haydn, B­e­e­­thoven, Mozart, Bach, Liszt és Erkel Ferenc domborműves arcképeivel. * (Munkácsy Mihály) világhírű festvé­­nye : „Milton tollba mondja leányain­ak az elveszett édent”, néhány nap múlva látható lesz a műcsarnokban. A „Képzőművészeti Szemle“ most megjelent második (februári) száma a nagyér­­dekű művet jeles francia metszetben mutatja be s a művész arcképét s életrajzát közli. Ez érdekes füzet kivételesen külön is kapható 50 krért, s ajánlatos az különösen a vidéki közönségnek, mely­nek nincs alkalma az eredi fesvényt láthatni. A pénz postautalványnyal a „Képzőmüv. Szemle“ kiadóhiva­talában : Budapest, zöldfautca 39. sz. a. küldendő. * (P­á­­­i­k Bél­a) kitűnő festőnk most egy „Jó barátok“ című nagyobb képen dolgozik, mely a ménesen forró kánikulai délben két egymáshoz si­muló lovat ábrázol. Az astri­háni levélről. Szerkesztőségünkben ma a belügymi­nisztérium egy hivatalnoka jelent meg, fel­világosítást kérni lapunk ma reggeli szá­mában megjelent „Levél jött Asztrah­ánból"­ feliratú cikk körülményei felöl. Szerkesztő­ségünk készséggel szolgált a kívánt felvilá­gosításokkal, megnevezvén a családot is, mely­hez a levél érkezett. Nem szükség monda­nunk, hogy említett cikkünkben azért nem neveztünk meg senkit, mert az ügy kényes természete kizárja azt, hogy magánegyének neve a nyilvánosság előtt felemlíttessék. Egyébiránt örülünk azt tapasztalhatni, hogy a kormány figyelemmel kíséri a napisajtó fel­szólalásait és reméljük, hogy jövőre nem lesz alkalmunk a gondatlanság és könnyelműség ily tényei ellen szót emelni. NAPI HÍREK. Január 31. — (Rudolf trónörökös mint keresztatya). A trónörökös drezdai tartózkodása alkalmával az ottani osztrák­magyar segélyegylet nála tisztelgő tagjai közt a drezdai zsidóközség felügyelője is volt, ki az egylet pénztárnoka. A trónörökös az utóbbival társalogván, kérdezősködött viszo­nyai felől s ekkor hallotta, hogy a pénztár­noknak fia született, kinek keresztapára volna szüksége és pedig olyanra, mint épen f ő fensége. Tegnapelőtt az illető pénztár­nok tudósítást kapott a drezdai követségtől, mely szerint ő fensége a keresztapa szerepét a TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Beküldték) szerkesztőségünkbe K­a­j­­n­o­k­i Henrik röpiratát, mely a B­o­b­u­l­a János ellen felmerült vádakat, különösen a pánszlávizmus vádját, igyekszik visszautasítani. A munka, mint az előszó mondja, három részből áll, hosszú bevezetés után Bobula még hosszabb életrajza következik, végül pedig fordításban közli a szerző Bobula tót cikkeit, melyekben a magyar államiság eszméje ruel­­lett küzdött. „Tant de bruit pour une omelette !“ Kálnoki megteszi Bobulát nagy embernek, nyomat felőle 169 sűrü oldalt, melyeket hogy nem ismerte­tünk bővebben, annak az az oka, hogy sohasem volt szándékunk Bobuláról könyvet olvasni. * (A „G a 11 u s“) — Közlemények baromfi­tenyésztés és nyulászat köréből szerkeszti Gru­­bicy Géza, a nyulászati rovat vezetője Báró A­m­­b­r­ó­z­y Béla — ez idei januáriusi számával III-ik évfolyamába lépett. — E folyóirat úgy gondos szer­kesztése, mind rendkivü­lileg bő, tanulságos és érde­kes tartalma által előnyösen tűnik ki szaklapjaink közül, s miután oly termelési ágak érdekében műkö­­t­ik, melyeknek nemzetgazdászati fontossága félreismer­­hetlen, — ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Előfize­tési ára egy évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. o. é.; az előfizetési pénzek a szerkesztőhöz (Budapest, Rákosárok­ utca 20. szám­­) küldendők. * (Megjelent) s beküldetett szerkesztő­ségünkbe Sebestyén Gyula Világtörténelmének első füzete. Ítéletet csak akkor mondunk a munka fölött, mikor több füzete lesz kezeink között. Addig is fölemlítjük, hogy az egész munka 50 - 60 illuszt­rált füzetben jelenik meg, egy-egy füzet ára 30 kr, postai szétküldéssel 35 kr. Kiadói a Weiszmann testvérek. * (A P­e t­ő­fi-t­á­r­s­a s­á­g) évkönyve pár nap múlva kerül ki a sajtó alól. Irodalmi közlemé­nyei lesznek : ,,A cydomi alma“, vígjáték 5 felvonás­ban, melyet szerzője Éj­szaki Károly egészen átdolgozott, „Róka koma“ rajz M­a­r­gi­t­ay De­zsőtől, költemény Torkos Lászlótól s a Petőfi­­kultusz repertóriuma 1878-ból. * (Lauka Gusztáv) emlékiratai ,,A múltról a jelennek“ cím alatt fognak meg­jelenni a Petőfitársaság kiadásában. Ez a kötet épen a legalkalmasabb időben jelenik meg, mert az „írók és művészek társasága“ márciusban készül Lauka negyvenéves írói emlékünnepét megülni. * (Az iparmúzeum) a Párisban vásár­lott tárgyak közül e héten 300 dobot kapott, melyek most helyeztetnek el az állványokon közszemlére. Ezek között igen sok érdekes parcellán és bronz­darab, valamint domborművekkel ellátott műtárgyak lesznek láthatók.

Next