Pesti Hírlap, 1879. március (1. évfolyam, 59-89. szám)
1879-03-01 / 59. szám
1879. március 1. miután egyebét már rég elvitték a múlt évi vagy két évi adótartozás címén. És ez még hagyján. De hol az a tisztességes ember, akinek lelkében nem költenek undort és utálatot azok nevei, akik évek hosszú során át feltolták magukat a nemzet értelmi vezéreiül, dikcióztak és vezércikkeztek nyomorúságunkról, hitegették a népet azzal a sok jóval, amit majd az ő kormányra jutásuk hoz a nemzetre és egyszerre megfordultak, megtagadták múltjukat, hitvallásukat, önérzetüket, kezük írását, mindazt, hogy hízeleghessenek a hatalomnak, melynek árnyékában öt év óta szépen nőhetnek bolondgomba módjára, melyet a ki bevesz megszédül és megvesz tőle. Mély sajnálat fog el, ha eszünkbe jut, hogy ezeket egy oly névvel összeköttetésben kell elmondanunk, melyért rajongtunk, melyet bálványozunk és mely ma is a szivünkhöz van nőve. Jókai Mór nevével. Annál inkább sajnáljuk, mert tudjuk, hogy e piszok nem az ő fényes tollát, mocskította be, hanem a magát ökörnek képzelő varangyos béka mérge fecscsent szét a „Hon“ hasábjain. De hiába Jókai neve áll a lap alatt, mivel felelős szerkesztő. Hozzá kellett fordulnunk s őt kell kérnünk, hogy mentse meg bennünk azon tiszteletet teve iránt, mely együtt nőtt fel velünk és ne engedje önmagát prostituáltaim az irodalmi gammság ily csinyjei által, melyek ha rákerül a sor, bizony képesek lesznek még az ő nevét is meghurcolni a sárban. PESTI HÍRLAP. f * Bolgár alkotmány ! Ki gondolt volna erre még csak három év előtt is. Bolgár alkotmány ! még pedig minő! Mintául vették az öreg Európa legszabadabbelvű kormányalakjait: a belgát és — — és a szerbet. Igen a szerbet! mert Szerbia alkotmánya a „papíron“ okvetetlenül sokkal szabadelvűbb, semmint magáé Nagy- Brittaniáé. De persze csak a papíron, mert bizony gyakorlatban azután ugyancsak másként állanak a fejedelemségben a dolgok; gondoskodnak Risztity et consortes arról, hogy a műveletlen szerb népet oly poroszon vezessék, amely bátran beillenék rabláncnak is. Tehát egy szabadelvű bolgár alkotmány az orosz cár kegyéből. Névleg ugyan magának a bolgár nemzetgyűlésnek kezébe lesz letéve hazája új berendezésének megteremtése, de egy ily állítás még csak tréfának is rész, mert a bolgár alkotmányt már teljesen kidolgozva terjesztik a bolgár nemzetgyűlés elé, amelynek első kötelessége azt változatlanul és minél előbb elfogadni, magát e földalatti világ téveteg tömkelegében teljesen tudta tájékozni. S habár nem is állanak egyes túlzóknak még a tudományos munkákba is bejutott regéi, melyek hajózható földalatti folyamokról, postai közlekedésre berendezett országutakról, földalatti nagy városról mesélnek, melynek lakói soha napvilágot nem látnak, — annyi tény, hogy Wielicka a legbámulatosabb eredményeik egyike, miket az emberi szellem a természetteli harcában létrehozott. Szóljunk még egy szót Wielicka történetéről is végül. A monda Szent Kunigundának, IV. Béla királyunk lányának tulajdonítja a sótelepek felfedezését, ki a „szemérmes“ Boleszláv hercegnek neje lévén, a népénél mutatkozó sószükséglet elhárításáért mondott imája közben atyjának egy magyarországi sókútyába dobta gyűrűjét, melyet később a Bodna és Wielicka közötti erdőben lovagolván egy átlátszó ásványba foglalva talált meg. Ez idő 1250-ben lett volna, azonban kétségtelen, hogy a lengyelek által már 1044-ben emlegetett „Magnum Sal“ alatt Wielicka telepei értendők. Újabb nyomozások pedig kétségtelenné tették, hogy már a rómaiak ismerték e telepeket és a bányászati kutatások alapját ők vetették meg, s később az időközben beomlott aknákat Kunigunda állíttatta helyre magyarországi bányászat akitál, s ez lehet a monda alapja. Semmi sem bizonyíthatja nyomósabban a wielickai sóbányák csaknem kimeríthetlensé-i gáza. ORSZÁGGYŰLÉS. Képviselőház. Február 28. A hónap utolsó napja meghozta az általános költségvita végét. Az államköltségvetéshez a részletes vitában nem lesz majd szabad oly szempontokból is hozzászólani, amelyek mindenbe inkább beillenek, mint pénzügyi álláspont keretébe. De jól volt ez így is, mert a magyar parlamentben a szakember ritka lévén, mint a fehér holló, a költségvetési via általános tárgyalása sehogy sem tarthatott volna tizenkét napig, ha az elmondott szónoklatok kiindulási pontját csak pénzügyi alapgondolatok képezték volna. A vita éles volt és csak ritkán emelkedett azon színvonalra, amely alá sohasem lett volna szabad sülyednie és ezen ritka eseteket is — Grünwald Béla beszédét leszámítva, amely azonban tulajdonképen távolról sem volt védelmi szónoklat a kormány mellett — csaknem kivétel nélkül az „egyesült ellenzék“ szónokainak köszönhetjük. Mint ilyen a költségvetési vita általános tárgyalását Simonyi Lajos zárta be egy hatásos beszéddel. Simonyi Lajos határozottan a ház jobb szónokai közé tartozik, aki, hacsak egy bizonyosszakkal nem kell foglalkoznia, csaknem mindig jó fogadtatásra számíthat. A költségvetési vita általános tárgyalásának természete legkevésbé sem zárja ki tisztán pénzügyi nézetek és eszmék fejtegetése helyett, még a magas politika kérdéseit is felvetni és vitatni és ezt cselekedte ma Tisza volt kereskedelmi minisztere. Szónoklatának első részében azok ellen védelmezte magát a legteljesebb sikerrel, akik őt még azét is felelőssé tették, m mnt Szalay Imre is — ami a kereskedelmi tárcánál az ő kilépése után történt. Majd átment a támadásba és a kormány politikáját éles bírálat alá vette. Az egyesült ellenzék vezére annyiban követte vezérkartársának , Apponyi Albertgrófnak példáját, hogy ő is Jókai Mórt és 3 A bolgár alkotmány. De miért ne fogadnák el a bolgárok a nekik ajándékozott alkotmányt? hiszen az mindazt magában foglalja, aminek szárnyai alatt egy ország virulóvá, egy nemzet pedig boldoggá lehet. A bolgár alkotmány kiterjed még a legcsekélyebb jogok biztosítására is, behozza a felelős kormányt, kimondja a teljes vallásszabadságot, úgyhogy még azt is megengedi, hogy ellentétben a román alkotmány idevonatkozó cikkelyével, az először választott fejedelem még máshitű is lehet, mint népe. A bolgár alkotmány nemzeti hadsereget állít a bolgár fejedelem védelmére, amelyben szolgálni dicsőség, tehát csakis bolgár alattvaló szolgálhat abban; a bolgár alkotmány nem tűri meg a zsoldosokat; polgári hivatalt hasonlókép csakis bolgár alattvaló viselhet; vád alá helyezett minisztereknek a fejedelem nem kegyelmezhet meg; a fejedelem az országban tartozik lakni és igy természetesen a civilisztát nem költheti el az országon kívül; a kiskorú trónörökös helyett a nemzetgyűlés által választott háromtagú kormányzóság uralkodik ; a fejedelemség csakis az alkotmány értelmében hozott törvények által kormányozható és miniszteri ellenjegyzés nélkül a fejedelem rendeletei érvénytelenek. Mindez és még sokkal több benne foglaltatik a bolgár alkotmányban, melynek nyilvános őréül a szabad sajtót rendeli a törvény. Ez volna az érem egyik lapja, lássuk most a másikat. Miért adja az abszolút uralkodó orosz cár a bolgároknak ezen szabadelvű alkotmányt? Otthon a cári szolgák még a legcsekélyebb szabadság utáni törekvést is kegyetlenül elnyomják és a cár egy másik szolgája a bolgár nemzetgyűlés elé egy „ily“ alkotmányjavaslatot terjeszt Mit jelentsen ez ? Elsősorban az orosz diplomácia bámulatos taktikáját. A orosz diplomácia erkölcstelen, de céltudatos, hitszegő, de saját országának érdekeit kitűnően védelmező. Az orosz diplomaták nem sokat törődnek egy kissé több vagy kevesebb ámítással, csakhogy céljaikat elérjék. És ilyen ámítás a bolgár alkotmány gyakorlati alkalmazása, melynek célja nem kevesebb, mint hogy az orosz diplomácia egyszer mindenkor , és minél erősebben megvethesse lábát a Balkán-félszigeten. Oroszországban vége már a szerbek iránti lelkesedésnek, vége már 1876. december óta. A cár nem ok nélkül nevezte Moszkvában tartott beszédében egészen nyilvánosan, ország-világ füle hallatára a szerbeket gyávának. Ezen sorok írója az első török-szerb gét, mint változatos története egész a jelen korig, mely idő hossza elhibázott kísérletek, merész vállalkozás, esztelen rablógazdálkodás és céltalan rendszabályok egész láncolata. Benne tükröződik vissza azon ország sorsa is, melyben fekszik s a különböző tulajdonosok alatt majd jövedelmet adattak bérbe, majd egy klastromnak zálogosittatott el, majd egy kegyenc kormányzati területévé alakíttatott, majd egy szakemberre bízatott vezetése sokszor örökölhetőleg, utódaira átszálló joggal. A bérlői rendszer elfogadása után különböző kezeken, leginkább zsidókén ment át s bérleti összege 1660. táján már 212.000 lengyel forintra rúgott. Hogy a bérlők a nagy mű tartóssága és biztonságával igen keveset gondoltak, s költségkimélésből csak rablógazdaságot folytattak, minek eredményei bányatűz, beomlások, vizár és más alakokban nem egyszer veszélyeztették a csodás mű lételét. A lengyel királyok gyakran igyekeztek változtatni a meglevő állapoton, azonban eredménytelenül, míg 1772-ben Lengyelország feloszlása alkalmával az Ausztriának osztályrészül jutott Galíciával a Krakkótól csak egy mértföldnyire eső Wielicka is az osztrák seregek kezébe jutott, s azóta a császári kormány és jelenleg az osztrák pénzügyminisztérium alatt áll. Jelenleg? A földalatti csodák tárházát visszafoglalta tőlünk a víz az ember kiszorult onnan, s azóta ott csend honol. háború befejezése óta már ismételve kifejté az okokat, amelyek a „hivatalos ” Oroszország és a szerb államférfiak között azon mély szakadást okoztak, mely át nem hidalható; ismételv igyekezett bebizonyítani hogy az orosz diplomácia Szerbiát feladta. De az orosz diplomácia sokkal furfangosabb, sem hogy egy állomást feladjon, mielőtt azt egy másik által nem helyettesítette volna és erre való a bolgár alkotmány. Az orosz diplomácia igenis jól tudja, hogy a bolgár nemzetgyűlés elé terjesztett alkotmányjavaslat, ha azt elfogadják, nem lesz egyéb írott malasztnál, és mint ilyen, a legalkalmasabb eszköz neki, hogy a bolgár fejedelemség ügyeibe folytonosan beavatkozhassék. A bolár alkotmány „szabadelvűségégének,a legfőbb oka az, hogy képesítse a bolgárokat, a szabadsajtó által folytonosan tüzeltetve, Kelet-Ruméiának bekebeleztetését a bolgár fejedelemségbe minél hatalmasabban követelni. Egy abszolút uralom alatt álló bolgár fejedelemség ezen irányban nem tehene az oroszoknak oly jó szókálatokat, mikint egy szabad alkotmánynyal bíró Bolgárország. És ezért ad a cár a bolgároknak „névleg“ szabad alkotmányt. Oroszország a bolgár fejedelemségnek Piemont szerepét szánta a Balkán-félszigeten. Az orosz diplomácia az előbb említett okokból, de még azért is, mert messze és Ausztria-Magyarország hatalmi körében fekszik, föladta Szerbiát és most a szabadelvű bolgár alkotmány segítségével készül uralmát a Balkán-félszigeten megörökíteni. Az orosz diplomácia nem félhet attól, hogy a bolgár Piemont majd talán ellene is fordul, a tudatlan, félvad nemzet mai állapota teljes biztosítékot nyújt neki erre nézve. A bolgár alkotmány lesz a szikra, amely Európát lángba borítandja. És ez az érem másik oldala.