Pesti Hírlap, 1879. március (1. évfolyam, 59-89. szám)
1879-03-01 / 59. szám
4 Láng Lajost választotta támadása célpontjául. Jókainak rosz napot is csinált. Apponyi Albert gróf támadása a kitűnő „regényíró“ ellen valódi simogatás volt Simonyi báróéhoz képest, mert ez a kormánypárti szónok beszédét a szónak legszorosabb értelmében ízekre szaggatta. A volt miniszter nemcsak állításait támadta meg Jókainak, hanem annak személyét is, „mala fides“-t vetvén neki szemére. Mindenekelőtt kimutatta Simonyi Lajos Jókai azon, ,,igazán nagyszerű“ állításának képtelen voltát, hogy Oroszországgal csak három módon alkudhatunk meg. A szónok élesen jegyezte meg, hogy van ezekeken kivül még egy negyedik lehetőség is, ha ugyanis Oroszországgal karöltve zúzzuk szét az ozmán birodalmat és annak európai részeiből a hitvány maradványrészeket, mint a kutyának odadobott csontokat nagy falánksággal fölkapkodjuk. * * * Ghyczy Kálmán elnök bemutatja az időközben érkezett irományokat, melyek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Kemény báró keresk. miniszter beterjeszti az erdő-törvényjavaslatot s indokolását, kéri kinyomatását s egy külön választandó 15 tagú bizottsághoz előzetes tárgyalás végett utasítását. (Helyeslés.) A választás a jövő csütörtöki ülésben fog megejtetni. Kihirdettetik a tegnapi szavazás eredménye, mely szerint a pénzügyi bizottságba négy szótöbbséggel Láng Lajos választatott. Következik az 1879. évi költségvetés tárgyalásánál az előadói zárbeszédek tartása. Simonyi Ernő: Nem reflektál minden egyes szónok előadására, de lehetetlen, hogy Jókainak ne feleljen, ki lehetetlennek tartá a függetlenségi párt győzelmét. Szomorúnak tartaná szóló, ha a nemzet valaha teljes függetlenségét, melyre joga van, ki ne vívná. A párt szóló nézete szerint a függetlenségre törekszik vezetni a nemzetet s a jogáért nem bocsátkozik alkuba senkivel. Végül ajánlja saját határozati javaslatát elfogadásra. (Élénk helyeslés balról s a szélsőbalon.) Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter felszólalt volna tán a vita folyamán, ha a szónokok többet foglalkoztak volna a budgettel, mint egyebekkel. Az ellenzék parlamenti bizottságok kerülő útjain ugyan szeretne többségre szert tenni, de a kormány résen áll és a kerülő utakon járó ellenzék ajánlatát visszautasítja. (Zajos helyeslés jobbról.) Lukács Béla félremagyarázott szavait igazítja helyre. Simonyi Lajos báró reflektál a vita alatt elmondott főbb állításokra. Polemizál Jókaival, a most ütött tizenegyedik órát — úgymond — a kormány az orosz kívánságára foglalásra használta fel, tehát nem követte azt az alternatívát, melyet Jókai felállított. Jókai ellenzéki frakciókról beszélt, de szóló biztosítja Jókait, hogy az ellenzékben a kormány ellenében elfoglalt állása iránt nem léteznek frakciók. Jókai az absolut korszak alatt a hazából számkivetettekre követ dobott, jele, hogy a honvágy fájdalmas érzetét nem ismeri. (Derültség balról.) Szemrehányást tesz.Jókainak elvei szögre akasztásáért. (Egy hang: Ön is szögre akasztotta.) Szóló ez ellen tiltakozik, szóló most is a régi álláspontját, elveit vallja s követi. (Zaj.) Védi a parlamenti bizottságok kiküldésének eszméjét s ajánlja indítványait elfogadásra. (Helyeslés balról.) Jókai Mór szavainak félremagyarázása miatt szólal fel. Szóló nem mondta, hogy a kormánypárt előmozdítója lett volna a despotikus orosz politikának és despotizmusnak. Tiltakozik azon felfogás ellen, mintha ő meg akarta volna róni azon derék hazafiakat, kik a hazáért a külföldön szenvedtek, de megrótta igenis, kik itthon tétlenül vesztegeltek. (Nagy zaj.) Tisza Kálmán miniszterelnök: (Nagy zaj. Ah, ah !) A vitától eddig azért tartózkodott, mert felszólalására szükség nem volt s ami a vita folyamán a múltban elmondatott, arra szóló nézete szerint lesz alkalma még bőven válaszolni. (Helyeslés, zaj.) Következett a szavazás. A ház először a költségvetésre, azután Simonyi Lajos b. indítványára, végül Szonnyott Jakab indítványára szavazott. A többség a költségvetést nagy többséggel elfogadta. A Simonyi b. indítványa felett két oldalról névszerinti szavazás köretett. Elnök kihúzza a B. betűt. 5*7' A szavazás eredménye a következő : 442 igazolt képviselő közül igennel szavazott 174, nemmel 227, távol 42, elnök nem szavazott; e szerint az indítványt a ház 53 szónyi többséggel elveti. (Éljenzés jobbról) Végre a többség Szonngott Jakab indítványát a honvédek nyugdíjazása iránt elveti. Ezután a költségvetés részletes tárgyalása holnapra halasztatott. Ugron Ákos indítványozza, hogy a kérvények tárgyalása holnap néhány fontosabb tárgy miatt 12 órakor kezdessék. Elfogadtatik. Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter jelenti, hogy a holnapi ülésben válaszol Ráth Károly interpellációjára a bankügyben. (Helyeslés.) Ezzel az ülés véget ért POLITIKAI SZEMLE. Egy idő óta Szerbia ismét előtérbe kezd tolakodni. Csernajevnek Misben való tartózkodása, a szerb agitációk Bulgáriában és Macedóniában, a Pétervár és Belgrád közti élénk sürgönyváltás természetszerűleg Milan fejedelem konakja felé feditá a politikai világ figyelmét. Most aztán a belgrádi félhivatalosak kézzel lábbal dolgoznak, hogy e híreket dementálják. Játszák az ártatlan bárányt és esküdöznek égre földre, hogy dehogy akarnak ők más egyebet, mint amit a berlini szerződés nekik juttatott. Akármint van is a dolog, tény az, hogy Belgrádban nem úgy reszketnek a mint fáznak. Úgy látszik ezúttal meggondolták, hogy mégse lesz jó olyan nagyon tüntető ellentétbe helyezkedni Ausztria-Magyarországgal, mert megtörténhetik — ezt csak úgy mellékesen kívánjuk megjegyezni, hogy egy nap Ausztria-Magyarország kapja magát s a Novi-Bazárba történendő előnyomulást Szerbián keresztül intézi, hogy az oldala fedve legyen. Ezzel koránsem azt akarjuk mondani, hogy e gondolat már szóba jött, hanem csak a szerbiai ártatlankodás magyarázatául említjük itt föl. A „Pol. Corr.“ tegnap egy titokszerű hírt közöl Szalonikiből. Mérvadó körökben ugyanis annak jöttek nyomára, hogy a bolgár forradalmi bizottságban egy külföldi hatalom igyekszik éleszteni a macedóni fölkelés lappangó tüszét, minek következtében kiadatott a jelszó, hogy a főparancsnok semmi esetre sem bocsátandó ki oroszbolgár kézből. Még nem oly rég történt, hogy az oroszok a macedóniai fölkelők három vezérét, kik születésre osztrákok voltak, elfogták, és a többi öt hat osztrák parancsnokra Dondukov-Korzakov valóságos hajtóvadászatot rendeztetek Macedóniában. Ha e két hírt összevetjük, az világlik ki, hogy valószínűleg az osztrák-magyar konkurrencia az, melynek az oroszok Macedóniában elejét venni törekszenek. E föltevés mellett tanúskodik a Times jelentése is, mely szerint a Balkán déli részében, s különösen Macedóniában számos osztrák ügynök kalózol. Mindez újabb világot vet Andrássy keleti politikájára és megmagyarázza azon körülményt, hogy az okkupáció költségei két hónap óta 7 milliót szaporodtak. A kalarasi főnök tegnap táviratozott a román kormánynak, hogy Arab-Tabiát az oroszok megszállották. Ebből ismét megtanulhatja Európa, mit tartson az úgynevezett orosz lojalitásról. Románia, mint tudjuk, csak azon kikötéssel ülnte ki Arab Tabiát, ha Oroszország az eldöntő ítéletig megszállatlanul hagyja a várat, s egyik másik hatalom biztosította is e tekintetben. Románia tehát dupíroztatott. FESTI HÍRLAP, 1879. március 1. FŐVÁROSI ÜGYEK. — (A lótenyésztés emelésére) alakult részvénytársulatnak a pénzügyminiszter 5°/0-ra mérsékelt játékdij fizetése mellett megengedte, hogy 1. év május havában a fővárosban tartandó lóversenye és lókiállítása alkalmával sorsjátékot is rendezhessen, s e célból 40.000 darab forintos sorsjegyet kibocsáthasson. (Az artézi kút) vizének értékesítése céljából a városligeti nádorszigeten felállíttatni szándékolt fürdőház ügyében legközelebb vegyes bizottmány fog összeülni, melybe a belügyminiszter a maga részéről dr. Zichy-Ferraris Viktor államtitkárt, Balajthy Imre miniszteri tanácsost és dr. Hartl Alajos titkárt, az országos közegészségügyi tanács részéről pedig dr. Korányi Frigyest és dr. Balogh Kálmánt küldötte ki. A bizottság elnöke gróf Zichy államtitkár lesz. (A házaló kereskedés) ügyében a fővárosi tanács legközelebb hirdetményt fog kibocsátani, melyben a lehető legrészletesebben fel lesz sorolva, hogy a házaló kereskedés az e részben érvényben álló szabályzatok szerint, kiknek és mely árucikkekkel van megengedve, melyben továbbá ki lesznek tüntetve azon árucikkek is, melyeknek házaló kereskedés utjáni eladása egyáltalán mindenkinek tiltva van. E hirdetmény célja az, hogy a közönség a házaló kereskedésre nézve fennálló intézkedésekkel minél szélesebb körben megismerkedjék, hogy ekként azok bárminemű áthágása esetében a két elöljáróságnál esetleg a vásárigazgatóságnál jelentést tehessen s igy a hatóságnak házaló kereskedéssel űzni szokott visszaélések megszüntetésére irányzott törekvéseit a maga érdekében is támogathassa. TUDOMÁNY és IRODALOM ♦(Szabó Endre) „Újabb költeményei“ kikerültek már a sajtó alól s e napokban fognak szétküldetni. A 12 évre terjedő kötetet elismerésre méltó ízléssel és csínnal állította ki Kocsi Sándor nyomdája. Szabó Endre mint egészséges, derült, mindenek felett őszinte hangú lyrikus tűnt fel régibb kötetével. Újabb gyűjteménye, melyet öt részre osztott: Csipkerózsák, Derűre ború, Alakok, Budapesti képek és Vegyes, költői egyéniségét, mely már régibb műveiben is jelentkezet, előnyösen emeli ki. A mi által társai nagy részén kimagaslik, az a természetesség s bizonyos derült világnézet, mely nem erőtlen lemondásra, de küzdelemre indítja. Még fájdalma fölé is a józan megnyugvás, derült bizalom világát önti el költészete. Nem szégyenli kimondani, hogy „mindig szép az élet az emberi ferdeségekre jóizó, kedélyes szatyrája van, s nem esik fölöttük lépten-nyomon modern desperációba. Költészete egyáltalában örvendetes jelenség lyránk színtelen tehetetlensége közepett s bővebb méltánylást érdemelne, mint terünk engedi. A kötet ára 1 frt 40 kr. Ajánljuk. —s. —r. *(A természettudományi társulat) könyvkiadó vállalatában most van sajtó alatt Reclus „A föld és élet jel en ségei“ című nagy munkája fordításban. E munka képezi az e vállalatban megjelent munkák 16. kötetét. A füzetes vállalat kiadványaiból, eddig 15 füzet jelent meg. E két vállalat képviseli a természettudományi társulatnál a népszerű irányt. A tisztán tudományos irányt pedig a szakülések és az önálló kutatásokról megjelent munkálatok, ebből eddig 11 kötet jelent meg. A 12-ik kötetet fogja képezni Maderspachnak jelenleg bírálat alatt levő ily című munkája: „A magyarországi vasércek fekhelyeinek leírása.“ "(Apró hírek.) A magyar mérnök- és építész egylet folyó évi március 1-én esti 6 órakor egyetemes szakülést tart, melynek tárgya: Zsigmondy Béla értekezése „A talajfúrásokról.“ Lesz azonkívül választmányi ülés is, melynek tárgyai : Folyó ügyek. — Wilkie Collins az ismeretes angol író két kötetben kiadta új novelláit. — Virchow tanár az egyetemi szünidő alatt Schliemann meghívására Tronsba megy a sirhalmok átkutatása végett. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET.” * (Sardou Viktor) egy régibb darabja: „Les Ganaches“ került ma szire a nemzeti színházban „Az ósdiak“ címe alatt. De la Rochepéans, a büszke marquis, Vaudin Léonidas, a materialista, atheista orvos és a „régi jó idők“ után folyton sopánkodó Fromentel a három ósdi, akiket Margueritenek, a marquis unokahugának szerelme Cavalier Marcell mérnököt gyógyít ki előítéleteikből s megrozsdásodásukból.“ A darab nagyrészt iránymű, mely az arisztokrácia marquis-családot a demokrata mérnökkel leányuk boldogságáért békíti ki. „Az ósdiak“-ban ez utóbbi amazok ósdiságával szemben egyszersmind a haladás szellemét képviseli. A „Les Ganaches“ Sardou kevésbé sikerült műve, mely a párbeszéd szellemességével, egy-egy helyzet komikumával s alakjainak sikerült jellemzésével nem köt össze hibátlan szerkezetet. A marquis gyors változása, midőn megismerte az ifjú Párist, az orvos által említett házassági célja Marguerite-al, melyről mit sem látunk a darabban, a leány gyors fölépülése s még egy-két valószínűtlen helyzet hibája a kitűnő szellemmel, pezsgő elmésséggel irt darabnak. Bercsényi nagy eleganciával játszta a büszke marquist, Újházi minden izében jó Vaudin, jóizű republikánus, materialista és atheista volt. Vízvári, mint mindig kitűnő volt Fromentel szerepében, legkevesebb dicséretet mondhatunk Nádayról, ki a szerelmes ifjút hidegen, élettelenül s mindehez még szokott eleganciája nélkül is ábrázolta. Legzajosabb tapsokat aratta Márkus Emilia k. a., ki Marguerite szerepében sokat ígérő művésznőnek mutatta be magát, bár eleinte túlságosan szentimentális volt. A kissé hosszúra nyúló darabot jól fogadta a közönség. *(A nemzeti színház igazgatósága) mai ülésében elhatároztatott, hogy a királyi pár ezüst lakadalma alkalmával a szini képezte növendékei is rendezzenek előadást, melyen koncerttel egybekötve dráma és operarészek adatnak elő. NAPI HÍREK. Február 28. — (A királyi pár ezüstlakodalma) alkalmából Pozsony városa is ünnepélyt rendez, s ennek rendezésére tíz tagból álló bizottságot küldött ki A bizottság többek közt azt is terveli, hogy a városi német színházban az ott lakó magyar főutak közreműködésével Jókai Mórnak a nemzeti színház számára készített alkalmi darabját