Pesti Hírlap, 1879. március (1. évfolyam, 59-89. szám)

1879-03-01 / 59. szám

4 Láng Lajost választotta támadása célpontjául. Jókainak rosz napot is csinált. Apponyi Albert gróf támadása a kitűnő „regényíró“ ellen valódi simogatás volt Si­­monyi báróéhoz képest, mert ez a kormány­­párti szónok beszédét a szónak legszorosabb értelmében ízekre szaggatta. A volt miniszter nemcsak állításait támadta meg Jókainak, hanem annak személyét is, „mala fides“-t vetvén neki szemére. Mindenekelőtt kimutatta Simonyi Lajos Jókai azon, ,,igazán nagyszerű“ állításának képtelen voltát, hogy Oroszországgal c­s­a­k három módon alkudhatunk meg. A szónok élesen jegyezte meg, hogy van ezekeken kivü­l még egy negyedik lehe­tőség is, ha ugyanis Oroszországgal karöltve zúzzuk szét az ozmán birodalmat és annak európai részeiből a hitvány maradványrésze­ket, mint a kutyának odadobott csontokat nagy falánksággal fölkapkodjuk. * * * Ghyczy Kálmán elnök bemutatja az időköz­ben érkezett irományokat, melyek a kérvényi bizott­sághoz utasít­tatnak. Kemény báró keresk. miniszter beterjeszti az erdő-törvényjavaslatot s indokolását, kéri kinyo­­matását s egy külön választandó 15 tagú bizottság­hoz előzetes tárgyalás végett utasítását. (He­lyeslés.) A választás a jövő csütörtöki ülésben fog megejtetni. Kihirdettetik a tegnapi szavazás eredménye, mely szerint a pénzügyi bizottságba négy szótöbb­séggel Láng Lajos választatott. Következik az 1879. évi költségvetés tárgya­lásánál az előadói zárbeszédek tartása. Simonyi Ernő: Nem reflektál minden egyes szónok előadására, de lehetetlen, hogy Jókainak ne feleljen, ki lehetetlennek tartá a függetlenségi párt győzelmét. Szomorúnak tartaná szóló, ha a nemzet valaha teljes függetlenségét, melyre joga van, ki ne vívná. A párt szóló nézete szerint a függetlenségre törekszik vezetni a nemzetet s a jogáért nem bo­csátkozik alkuba senkivel. Végül ajánlja saját hatá­rozati javaslatát elfogadásra. (Élénk helyeslés balról s a szélsőbalon.) S­z­a­p­á­r­y Gyula gróf pénzügyminiszter fel­szólalt volna tán a vita folyamán, ha a szónokok többet foglalkoztak volna a budgettel, mint egyebek­kel. Az ellenzék parlamenti bizottságok kerülő útjain ugyan szeretne többségre szert tenni, de a kormány résen áll és a kerülő utakon járó ellenzék ajánlatát visszautasítja. (Zajos helyeslés jobbról.) Lukács Béla félremagyarázott szavait iga­zítja helyre. Simonyi Laj­os báró reflektál a vita alatt elmondott főbb állításokra. Polemizál Jókaival, a most ütött tizenegyedik órát — úgymond — a kor­mány az orosz kívánságára foglalásra használta fel, tehát nem követte azt a­z alternatívát, melyet Jókai felállított. Jókai ellenzéki frakciókról beszélt, de szóló biztosítja Jókait, hogy az ellenzékben a kor­mány ellenében elfoglalt állása iránt nem léteznek frakciók. Jókai az absolut korszak alatt a hazából számkivetettekre követ dobott, jele, hogy a honvágy fájdalmas érzetét nem ismeri. (Derültség balról.) Szemrehányást tesz.Jókainak elvei szögre akasztásá­ért. (Egy hang: Ön is szögre akasztotta.) Szóló ez ellen tiltakozik, szóló most is a régi álláspontját, el­veit vallja s követi. (Zaj.) Védi a parlamenti bizott­ságok kiküldésének eszméjét s ajánlja indítványait elfogadásra. (Helyeslés balról.) Jókai Mór­­ szavainak félremagyarázása miatt szólal fel. Szóló nem mondta, hogy a kormány­párt előmozdítója lett volna a despotikus orosz poli­tikának és despotizmusnak. Tiltakozik azon felfogás ellen, mintha ő meg akarta volna róni azon derék hazafiakat, kik a hazáért a külföldön szenvedtek, de megrótta­­ igenis, kik itthon tétlenül vesztegeltek. (Nagy zaj.) Tisza Kálmán miniszterelnök: (Nagy zaj. Ah, ah !) A vitától eddig azért tartózkodott, mert felszólalására szükség nem volt s ami a vita folya­mán a múltban elmondatott, arra szóló nézete sze­rint lesz alkalma még bőven válaszolni. (Helyes­lés, zaj.) Következett a szavazás. A ház először a költ­ségvetésre, azután Simonyi Lajos b. indítványára, végül Szonnyott Jakab indítványára szavazott. A többség a költségvetést nagy többséggel elfogadta. A Simonyi b. indítványa felett két oldalról névszerinti szavazás köretett. Elnök kihúzza a B. betűt. 5*7' A szavazás eredménye a következő : 442 iga­zolt képviselő közül igennel szavazott 174, nemmel 227, távol 42, elnök nem szavazott; e szerint az indítványt a ház 53 szónyi többséggel elveti. (Éljen­zés jobbról) Végre a többség Szonngott Jakab indítványát a honvédek nyugdíjazása iránt elveti. Ezután a költségvetés részletes tárgyalása holnapra halasztatott. Ugron Ákos indítványozza, hogy a kér­vények tárgyalása holnap néhány fontosabb tárgy miatt 12 órakor kezdessék. Elfogadtatik. S­z­a­p­á­r­y Gyula gróf pénzügyminiszter je­lenti, hogy a holnapi ülésben válaszol R­á­t­h Károly interpellációjára a bankügyben. (Helyeslés.) Ezzel az ülés véget ért POLITIKAI SZEMLE. Egy idő óta Szerbia ismét előtérbe kezd tolakodni. Csernajevnek Misben való tartóz­kodása, a szerb agitációk Bulgáriában és Ma­cedóniában, a Pétervár és Belgrád közti élénk sürgönyváltás természetszerűleg Milan fejedelem konakja felé fe­ditá a politikai vi­lág figyelmét. Most aztán a belgrádi félhiva­talosak kézzel lábbal dolgoznak, hogy e hí­reket dementálják. Játszák az ártatlan bá­rányt és esküdöznek égre földre, hogy de­hogy akarnak ők más egyebet, mint amit a berlini szerződés nekik juttatott. Akármint van is a dolog, tény az, hogy Belgrádban nem úgy reszketnek a mint fáznak. Úgy látszik ez­úttal meggondolták, hogy még­se lesz jó olyan nagyon tüntető ellentétbe helyezkedni Ausztria-Magyarországgal, mert megtörténhe­tik — ezt csak úgy mellékesen kívánjuk megjegyezni, hogy egy nap Ausztria-Magyar­­ország kapja magát s a Novi-Bazárba törté­nendő előnyomulást Szerbián keresztül intézi, hogy az oldala fedve legyen. Ezzel koránsem azt akarjuk mondani, hogy e gondolat már szóba jött, hanem csak a szerbiai ártatlan­kodás magyarázatául említjük itt föl. A „Pol. Corr.“ tegnap egy titokszerű hírt közöl Szalonikiből. Mérvadó körökben ugyanis annak jöttek nyomára, hogy a bol­gár forradalmi bizottságban egy külföldi ha­talom igyekszik éleszteni a macedóni fölke­lés lappangó tüszét, minek következtében kia­datott a jelszó, hogy a főparancsnok semmi esetre sem bocsátandó ki oroszbolgár kézből. Még nem oly rég történt, hogy az oro­szok a macedóniai fölkelők három vezérét, kik születésre osztrákok voltak, elfogták, és a többi öt hat osztrák parancsnokra Dondu­­kov-Korzakov valóságos hajtó­vadászatot ren­deztetek Macedóniában. Ha e két hírt össze­vetjük, az világlik ki, hogy valószínűleg az osztrák-magyar konkurrencia az, melynek az oroszok Macedóniában elejét venni töreksze­nek. E föltevés mellett tanúskodik a Times jelentése is, mely szerint a Balkán déli ré­szében, s különösen Macedóniában számos osztrák ügynök kalózol. Mindez újabb világot vet Andrássy keleti politikájára és megma­gyarázza azon körülményt, hogy az okkupá­­ció költségei két hónap óta 7 milliót sza­porodtak. A kalarasi főnök tegnap táviratozott a román kormánynak, hogy Arab-Tabiát az oroszok megszállották. Ebből ismét megtanul­hatja Európa, mit tartson az úgynevezett orosz lojalitásról. Románia, mint tudjuk, csak azon kikötéssel ülnte ki Arab Tabiát, ha Oroszország az eldöntő ítéletig megszállatla­­nul hagyja a várat, s egyik másik hatalom biztosította is e tekintetben. Románia tehát dupíroztatott. FESTI HÍRLAP, 1879. március 1. FŐVÁROSI ÜGYEK. — (A lótenyésztés emelésére) alakult részvénytársulatnak a pénzügyminiszter 5°/0-ra mér­sékelt játékdij fizetése mellett megengedte, hogy 1. év május havában a fővárosban tartandó lóversenye és lókiállítása alkalmával sorsjátékot is rendezhes­sen, s e célból 40.000 darab­­ forintos sorsjegyet kibocsáthasson.­­ (Az artézi kút) vizének értékesítése céljából a városligeti nádorszigeten felállíttatni szán­dékolt fürdőház ügyében legközelebb vegyes bizott­mány fog összeülni, melybe a belügyminiszter a maga részéről dr. Zichy-Ferraris Viktor államtitkárt, Ba­­lajthy Imre miniszteri tanácsost és dr. Hartl Alajos titkárt, az országos közegészségügyi tanács részéről pedig dr. Korányi Frigyest és dr. Balogh Kálmánt küldötte ki. A bizottság elnöke gróf Zichy államtit­kár lesz.­­ (A házaló kereskedés) ügyében a fővárosi tanács legközelebb hirdetményt fog kibo­csátani, melyben a lehető legrészletesebben fel lesz sorolva, hogy a házaló kereskedés az e részben ér­vényben álló szabályzatok szerint, kiknek és mely árucikkekkel van megengedve, melyben továbbá ki lesznek tüntetve azon árucikkek is, melyeknek há­zaló kereskedés utjáni eladása egyáltalán mindenkinek tiltva van. E hirdetmény célja az, hogy a közönség a házaló kereskedésre nézve fennálló intézkedésekkel minél szélesebb körben megismerkedjék, hogy ekként azok bárminemű áthágása esetében a két­ elöljáró­ságnál esetleg a vásárigazgatóságnál jelentést tehes­sen s igy a hatóságnak házaló kereskedéssel űzni szokott visszaélések megszüntetésére irányzott törek­véseit a maga érdekében is támogathassa. TUDOMÁNY és IRODALOM­ ♦(Szabó Endre) „Újabb költeményei“ ki­kerültek már a sajtó alól s e napokban fognak szét­küldetni. A 12 évre terjedő kötetet elismerésre méltó ízléssel és csínnal állította ki Kocsi Sándor nyomdája. Szabó Endre mint egészséges, derült, mindenek felett őszinte hangú lyrikus tűnt fel régibb kötetével. Újabb gyűjteménye, melyet öt részre osz­tott: Csipkerózsák, Derűre ború, Alakok, Budapesti képek és Vegyes, költői egyéniségét, mely már ré­gibb műveiben is jelentkezet, előnyösen emeli ki. A mi által társai nagy részén kimagaslik, az a termé­szetesség s bizonyos derült világnéz­et, mely nem erőtlen lemondásra, de küzdelemre indítja. Még fáj­dalma fölé is a józan megnyugvás, derült bizalom világát önti el költészete. Nem szégyenli kimondani, hogy „mindig szép az élet az emberi ferdeségekre jóizó, kedélyes szatyrája van, s nem esik fölöttük lépten-nyomon modern desperációba. Költészete egy­általában örvendetes jelenség lyránk színtelen tehe­tetlensége közepett s bővebb méltánylást érdemelne, mint terünk engedi. A kötet ára 1 frt 40 kr. Ajánljuk. —s. —r. *(A természettudományi társulat) könyvkiadó vállalatában most van sajtó alatt R­e­c­­lus „A föld és é­l­e­t j­e­l e­n s­ég­e­i“ című nagy munkája fordításban. E munka képezi az e vállalat­ban megjelent munkák 16. kötetét. A füzetes vállalat kiadványaiból, eddig 15 füzet jelent meg. E két vál­lalat képviseli a természettudományi társulatnál a népszerű irányt. A tisztán tudományos irányt pedig a szakülések és az önálló kutatásokról megjelent munkálatok, ebből eddig 11 kötet jelent meg. A 12-ik kötetet fogja képezni Maderspach­­nak jelenleg bírálat alatt levő ily című munkája: „A magyarországi vasércek fekhelyeinek leírása.“ "(Apró hírek.) A magyar mérnök- és építész egylet folyó évi március 1-én esti 6 órakor egyetemes szakülést tart, melynek tárgya: Zsigmondy Béla értekezése „A talajfúrásokról.“ Lesz azonkívül választmányi ülés is, melynek tár­gyai : Folyó ügyek. — Wilkie Collins az is­meretes angol író két kötetben kiadta új novelláit. — Virchow tanár az egyetemi szünidő alatt Schlie­­mann meghívására Tronsba megy a sirhalmok átku­tatása végett. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET.” * (Sardou Viktor) egy régibb darabja: „Les Ganaches“ került ma szire a nemzeti színházban „Az ó­s­d­i­a­k“ címe alatt. De la Rochepéans, a büszke marquis, Vaud­in Léonidas, a materia­lista, atheista orvos és a „régi jó idők“ után folyton sopánkodó Fromentel a három ósdi, akiket Margueritenek, a marquis unokahugának sze­relme Cavalier Marcell mérnököt gyógyít ki előítéleteikből s megrozsdásodásukból.“ A darab nagy­részt iránymű, mely az arisztokrácia marquis-csalá­­dot a demokrata mérnökkel leányuk boldogságáért békíti ki. „Az ósdiak“-ban ez utóbbi amazok ósdisá­­gával szemben egyszersmind a haladás szellemét kép­viseli. A „Les Ganaches“ Sardou kevésbé sikerült műve, mely a párbeszéd szellemességével, egy-egy helyzet komikumával s alakjainak sikerült jellemzé­sével nem köt össze hibátlan szerkezetet. A marquis gyors változása, midőn megismerte az ifjú Párist, az orvos által említett házassági célja Marguerite-al, melyről mit sem látunk a darabban, a leány gyors fölépülése s még egy-két valószínűtlen helyzet hibája a kitűnő szellemmel, pezsgő elmésséggel irt darab­nak. Bercsényi nagy eleganciával játszta a büszke marquist, Újházi minden izében jó Vaud­in, jóizű republikánus, materialista és atheista volt. Vízvári, mint mindig kitűnő volt Fromentel sze­repében, legkevesebb dicséretet mondhatunk Ná­­dayról, ki a szerelmes ifjút hidegen, élettelenül s mindehez még szokott eleganciája nélkül is ábrá­zolta. Legzajosabb tapsokat aratta Már­k­u­s Emilia k. a., ki Marguerite szerepében sokat ígérő művész­nőnek mutatta be magát, bár eleinte túlságosan szen­timentális volt. A kissé hosszúra nyúló darabot jól fogadta a közönség. *(A nemzeti színház igazgatósága) mai ülésében elhatároztatott, hogy a királyi pár ezüst lakadalma alkalmával a szini képezte növendékei is rendezzenek előadást, melyen koncerttel egybekötve dráma és operarészek adatnak elő. NAPI HÍREK. Február 28. — (A királyi pár ezüstlako­­dalma) alkalmából Pozsony városa is ün­nepélyt rendez, s ennek rendezésére tíz tag­ból álló bizottságot küldött ki A bizottság többek közt azt is terveli, hogy a városi né­met színházban az ott lakó magyar főutak közreműködésével Jókai Mórnak a nemzeti színház számára készített alkalmi darabját

Next