Pesti Hírlap, 1879. május (1. évfolyam, 119-149. szám)

1879-05-01 / 119. szám

t kerestesse a nép lelkében. De katonái haza fognak takarodni, s az uj bolgár fejedelemtől és kormányától fog függeni, ha akarja-e magát az orosz befolyás alól emancipálni. Ha akarja, megteheti. Bolgárország ön­állóságát ma sehonnan sem fenyegeti veszély, csak Sz.-Pétervár felől. De e veszély ma, mi­dőn a cár életéért retteg s a muszka biroda­lom beláthatlan zavarok küszöbén áll, köny­­nyen elhárítható. I. Sándor fejedelem a nyu­gati hatalmakban, első­sorban monarchiánk­ban biztos támaszra fog találni, valahányszor muszka túlkapások ellen kell országát meg­védenie.­­ Ettől fog függni a kérdés, melyen Európa s az európai civilizáció, védencei, vagy ellenségei közé fogja-e sorolni Bolgár­országot és új fejedelmét. A főrendiház távollevő tagjai az elnök­ség által tisztelettel félhivatnak, hogy a csütör­tökön, május hó 1-én délelőtt 11 órakor tar­tandó ülésen megjelenni méltóztassanak. A csütörtökön ő Felsége elnöklete alatt tartandó közös miniszteri értekezletre csak Tisza K. miniszterelnök és gr. Szapáry Gyula miniszter mennek ma estre Bécsbe. A Szeged újra felépítése tárgyában te­endő intézkedésekről az „Egyetértés“ a követ­kezőket írja: A Szeged újrater elütésére vonatkozó összes törvényjavaslatokat, a­melyek a rombadőlt város újjáépítésének ügyét tárgyazzák, ma küldettek fel Bécsbe a kabinet­irodába, előleges királyi jóváha­gyás végett. Legközelebb dől el a kir. biztos kinevezése­­személy kérdése is. Az eddigi hírektől eltérőleg, a­melyek Szeged fölépítésének és rendezésének művét teljhatalmúiig e biztos kezébe tették le, a­mint jó forrásból értesülünk, a kormány e királyi biztost a lehető legtágasabb hatáskörrel függetleníti a miniszté­riumtól, a­mennyiben az országgyűlés által meghozandó törvényekben nemcsak a főbb elvekre, de a kivitel módozataira is a lényegesebb utasításokat megkapja. Ottani működése azonban a vegyes bizottság tanács­kozásai és határozatai által lesz befolyásolva. A kormány körében, e forrásunk szerint, te­hát fősúlyt a vegyes ..bizottság megalakítására kíván­nak fektetni, úgy akarják alakítani, hogy ott az or­szágos és városi erők a pártatlanságot és megbízha­tóságot képviseljék Szeged újjáalkotása terén, mi­után tanácsadó szavazataiktól nagyon sok fog függni a törvény által meghatározott intenciók keresztülvi­telére nézve. Mihelyt a felterjesztett javaslatok az előleges jóváhagyással ellátva leérkeznek, azonnal az ország­gyűlés elé lesznek terjesztve minél gyorsabb tör­vényhozási elintézés céljából. Ez elintézés után a biz­tos és vegyes bizottság működése kezdetét veszi. Ivácskovics Prokon pátriárka ma­i napi itt időzés után innen Karlovicra utazott. Ér­tesülésünk szerint a szerb egyházi kongresz­— Bizony boldog volnék én, — mondá ez, ha a ruha gyorsabban fogyna kissé kezeim között, s ha többször mehetnék a­­ népszín­házba. Most csak vasárnap mehetek, s ez elég szomorú. Hölgyünk tovább ment, és megszól­­lított egy ráncos képű, összetöpörödött vén anyókát, ennél meglesz, ha egyéb nem, a lemondás boldogsága. — Én boldog? sopánkodott a vén asz­­szony. Gondolja csak kérem alássan, a múlt héten betettem a lutriba a 62. 34. 79. És kijött a 61. 33. 78. Csak egy gyet hibáztam el mindegyik numerust. Most már egész életem meg van keserítve. — Nincs hát boldog nő e világon, fohászkodott úrhölgyünk, ki lemondott a keresésről, és már visszavonulni készült, elmondván mint járt, gyóntató atyjának. — Boldog asszonyt keres ? kérdé a fran­­ciskánus. Én ismerek egyet. — Igazán ? — Igazán. Hanem most nincs Budapes­ten, Szegedre ment. — Hogy hívják? — Cs . . . . grófnőnek. Urhölgyünk másnap már vasúton ült. Szegedre érve azonnal Cs.... grófnő után kérdezősködött. — Nincs itt! — hallotta itt is, ott is. — De én úgy hallottam, hogy itt van­ szus, miután a szükséges választások hosz­­szabb időt vesznek igénybe, csak őszszel fog megtartatni. Ennélfogva mindazon hírek, me­lyek egy királyi biztosnak ezen kongresz­­szusra való kinevezéséről szólnak, alapta­lanok. Zichy Ferenc gr. osztrák-magyar kon­stantinápolyi követet mára várják Bécsbe. Zichy gr. az aláírott conventiót magával hozza Konstantinápolyból. Újvidékről távirják az „Egr“-nek . Az újvidéki szerb egyházközség azon esetre, ha kegyelmet kap Miletics, elhatározta értekez­letében, hogy kongresszusi képviselőjévé vá­lasztja meg Mileticset. Miután pedig Miletics nem nyert kegyelmet, Polit, Branovácski, Vu­­csetics és Gyorgyevics, a „Zasztava“ szer­kesztője, a szerb ultrák korifeusai elhatároz­ták, hogy dr. Mandics osztálytanácsost vá­lasztják meg Újvidék kongresszusi képvise­lőjévé. A büntetőtörvénykönyv mielőbbi életbe­léptetésének szükségét a következő eset bizo­nyítja : Egyik elsőfolyamodású törvényszék nemrég két vádlott felett mondott ítéletet. Mindkettőt na­gyobb, de majd egyenlő összegű kárt okozó lopás miatt fogták perbe. Egyiket a törvényszék elítélte hat évi, a másikat két évi börtönre. Egyik tehát négy évi börtönnel súlyosabb büntetést kapott, bár egészen hasonló tettet, a beszámításra nézve döntő ugyanazon körülmények közt követett el. Miért al­kalmazott két mértéket a bíróság? Ez első bíróság területén vannak Erdélyből újabban átcsatolt közsé­gek. Az egyik deliquensnek az volt a szerencsétlen­sége, hogy ily átcsatolt községben lakott. Pusztán csak ezen, az igazságszolgáltatásra nézve teljesen közönyös körülmény miatt, négy évi börtönnel több büntetést kapott, mint a régi magyar területen lakó, sokkal szerencsésebb társa. Az előbbi felett a bíró­­s­g az osztrák kódex szerint ítélt, mely kódex 10 évi maximumot szab ki, míg a magyar gyakorlat rendesen az öt évi maximumon innét marad. Bécsbő­l írják, hogy a közös legfelsőbb államszámvevőszék elnökének kinevezése kö­­zel­ kilátásban áll. A legfelsőbb ellenőrző ha­tóság e kiváló állása tudomás szerint már jó­ideje betöltetlen. A reichsrath jelen törvényhozási szakát, mint a Neues Wiener Abendblatt értesül, máj. 15-én bezárni szándékozik a kormány. A választások határideje még nincs megállapítva, de valószínűleg június végére fog kitüzetni. Magyar vasúti leszám­oló-hivatal (clea­­ringshouse) felállítását pengetik újból vasúti körök­ben. E szándék már 1871-ben szőnyegen forgott, ak­kor azonban, akkori közlekedésügyi minisztériumunk közönyössége mellett a vasutigazgatók többsége le­szavazta azt s az osztrák vasutakhoz csatlakozás, azokkal együtt közös leszámitoló-hivatal szervezése lett elfogadva. A magyar vasúthálózat azonban azóta tetemesen megnagyobbodván, de még a hazai vas­utaknál a magyar nyelv kötelezővé tétetvén, hova-Végre sok tudakozódás után mégis el­jutott hozzá. Megtalálta az árvízkárosultak között, biztatva, segélyezve mindenütt. — Grófné — szólita meg hölgyünk, ön igen boldog lehet. — Valóban az vagyok? — Tökéletesen boldog? — A mennyire csak földi halandó le­het, midőn hivatását teljesítheti. — Tegyen meg nekem egy szívességet, a nélkül, hogy kivánságom okát megkérdené. Adja nekem ingét. — Szívesen tenném, ha örömet szerez­hetnék önnek vele. De nem lehet. — Miért nem? — Mert nincs. — A grófnőnek sincs, mint az arab mese nagyszámosának? Hová tette? A grófnő elpirult. A szörnyű árvíz után ma tömérdek me­nekülőt szállítottak hozzám, s csakhamar el­fogyott a ruhanemű. Én tehát — bocsánat levetettem ingemet, s azt is nekik adtam. Hogy ki volt e grófnő, az nem tartozik ide. A kik ismerősek a viszonyokkal úgy is eltalálják. A helyett hát elmondom még a kis Elemér inge történetét Azonban az eső elállt, a felhők szakadoznak, egy tenyérnyi kék ég idenevet hozzám az ablakon át, a kis Elemér inge tehát ezúttal él, é­s a legközelebbi esős napra marad. PESTI HÍRLAP, 1879. m­ájus 1. tovább megérlelődött azon eszme, hogy már csak a benső forgalom emelése és függetlenitése érdekében is szükséges a külön magyar leszámitoló-hivatal lé­­tesitése. A magyar államvasutak igazgatótanácsa meghatalmazta tehát Tolnay vezérigazgatót, hogy a mozgalom élére állva, az egyes vasútigazgatóságokat tanácskozásra hívja fel, egyszersmind pedig azon kérelemmel fordult a közlekedésügyi miniszterhez, hogy ő is támogassa ez igyekezetet s az egyes vasutaknál érvényesítse teljes befolyását az ügy ér­dekében. Az erdélyi birtok­viszonyok rendezése ügyében összehívott enquéte­ma tartotta máso­dik ülését; napirenden volt a programm II. kérdése: „Mennyiben okai ennek (a bir­tok rendezése ügyek lassú menetének) a még függőben levő egyes telkek és telekrészek ter­mészete meg- és visszaválthatása iránti perek.“ Nyílt levél Mocsáry Lajos őrsi­ képvi­selő úrhoz. (A mai országgyűlési beszéde alkalmából.) April 30. T. honatyatársam ! Ugyan áldjon meg a pedrett bajuszú szittya isten, miféle menydörgős menykő csa­pott a sütni valódba, hogy megtagadod hon­atya és magyar törvényhozó létedre a magyar nyelvet ? ! Lajos 1 öreg Lajos ! ezt nem néztem volna ki belőled. Ott ülsz az első magyar általános füg­getlenségi zászló árnyékában, választóid sa­ját programmod alapján ültettek oda, elvtár­said megtettek zászlótartónak, vezérszónoka és táborkari törzstisztje vagy a függetlenségi pártnak. Kossuth Lajos protekciója juttatott e rangos helyre, ki bizott a fejedben, szí­vedben s nyelvedben, hogy „törik, de nem hajol“­hűséggel fogják szolgálni az „elvet“, s az önálló és szabad Magyarország érdekeit. Igen, te egy önálló és szabad Magyar­­országot akarsz, neked nem kell közös­­ügyes állapot. Megtagadsz minden krajcárt a hadseregtől, — mert — nímet; a diplo­máciától, mert nímet; az udvartól, mert ni­­met; a kormánytól, mert csak osztrák-ma­gyar. Kész vagy elcsapni minden tisztviselőt, ki nem tud és nem érez magyarul. Kész vagy levakarni minden falról a kétfejű sast, a szélütés kerülget a néphymnusz hangjától, nem megy a királyi várba trónbeszédet meg­hallgatni s opponálsz minden miniszternek keményen, ki a közös ügyes alapon kor­mányoz. Hisz igazad van, s a­mit te rögtön sze­retnél mondva­ csinálni szent István birodal­mában, az minden magyar ember vágya. Mi többiek, kiket Kossuth nem protegált, kik nem vagyunk számfeletti pártvezérek, klubel-­­nökök, se teli torok hazafiak, kik nem lobog­,­tatjuk oly fönnen a szabadalmazott első ma­gyar függetlenség zászlóját, szintén a te cél­jaidat követjük, de csak lassú, biztos léptek­kel, számolva a viszonyokkal és előkészítve gondosan a talajt. Hát bizony szép is lesz az, unokáink tán megérik, ha a magyar király mindig Magyarországon lakik, itt tartja állandóan udvarát, ide küldik a hatalmak követeiket, itt csinálják a politikát. Ha a hadsereg csak magyar szóra hallgat, az államhatalom csak a magyar lobogó alatt gyakoroltatik. Ha az ország pénzét csak magyar számlákra for­dítják, az intézmények magyar szellemben működnek, szóval egy valóban független és hatalmas Magyarország támad a mostani helyén. De ez idő kérdése, s mi, kik a célt kö­vetjük, az időt e cél érdekében fel akarjuk használni. Fejlesztenünk kell az ország gazdasági erejét, emelnünk kell gazdagságát, teremte­nünk kell számára reformokra alkalmas nyu­godt politikai helyzetet s nevelnünk kell egy hazafias és művelt ma­gyar generációt. A viszonyok e percben nem engedik, hogy politikailag nyugodt és gazdaságilag előnyös állapotnak örvendhessünk. Küzk­ö­­dünk kül- és belbajok ellen. De minden küzdelem mellett se szabad felednünk a tá­vol nagy célt s legalább az uj nemzedék ne-

Next