Pesti Hírlap, 1879. május (1. évfolyam, 119-149. szám)
1879-05-01 / 119. szám
1879. május 1. napi TIT UTÓ TA P vetésében kell tennünk valamit annak elérhetéséért. A magyar nyelv kötelező tanítása a népiskolákban hathatós és régóta sürgetett eszköze egy uj magyar nemzedék nevelésének S te képes voltál nyolc évi parlamenti szereplésed alatt sorban buktatni minden kormányt és államférfit, ki kedvedért és inditványaidra nem veszett össze az osztrákkal, horváttal, a konzervativokkel, papokkal és klerikálisokkal, tábornokokkal és pénztőzsérekkel, nem üzent hadat a muszkának s viszszariadt a zavaroktól, rázkódtatásoktól, melyeket az általad képviselt „radikális“ politika okvetlen maga után vont volna, de most ellenzed az égetőn szükséges és higgadtan megfontolt reformot! Ellenzed, mert félsz, hogy megtalálhat miatta ránk haragudni néhány szerb és szász agitátor. Vakon rohantál volna eddig a passiv ellenállásba, provizóriumba, helyt álltál volna három nagyhatalom vámháborjával szemben, beleengedted volna sodortatni az országot vérbe és hínárba, tűzbe és mocsárba a függetlenségért. S most, hogy egy egyszerű, hazagas tettről van szó, most előállsz aggodalmakkal, kételyekkel s nem mersz egyetlen lépést tenni — a jövő függetlenségéért. Hogyan, hát olyan ország, olyan nemzet vagyunk, melynek nem szabad — szerinted — gyermekeit megtanítani saját nyelvéie Vagy nem magyar ajkú honfitársaink viszonya hozzánk nem válik e bensőbbé, ha nyelvünket ők is értik s beszélik velünk? A te mostani kába félelmed néhány szájas agitátortól ép oly nevetséges, a mily sajátszerű volt eddigi „rettenthetlen bátorságod akár a pokol festetten ördögeivel szemben !«. Öregszel, gyengülsz már, Mocsáry Lajos. Innen lelki maidnak ez a reszketése. Az öregségnek, ha idő előtti is, pihenés való. Menj pihenni. Az a híres függetlenségi zászló három színe elváltozott mai beszéded hallattára: fehér lett a megdöbbenéstől, zöld lett a haragtól s piros lett a szégyentől. Menj pihenni. A te politikád, mely még a magyar nyelvnek sem adja meg jogát, úgyse fogja soha céljához vinni. Jó éjszakát kíván neki és neked tisztelő képviselőtársad Csittvatott s nagy tanulmányra valló érezte. Elmondá, hogy az államok világszerte élnek azon jogukkal, hogy az államnyelvet taníttassák az iskolákban. Utalt a belgákra, svájciakra, portugálokra. Hazánkban a német kormány a német nyelvet igyekezett államivá tenni hason jognál fogva, s a szászok akkor nem lamentáltak. Hasonló törekvésre találunk a régi magyar világ idejében s bizonyítékai felhozta szóló az 1790. és 1792-ki országgyűlésen hozott törvényeket, valamint az 1806-ki ratio educationist. A nemzetiségi törvénynek nincs egyetlen szakasza, mely a magyar nyelv kötelező tanítását kizárná. z autonómiát pedig a javaslat nem érinti erősebben, mint a népoktatásról szóló törvény, mely hét tantárgyat tett a felekezeti iskolákban kötelezővé. Végül aggodalmát fejezte ki, hogy a javaslat jelen szerkezetében nem lesz végrehajtható; szóló a kormánytól e kérdéssel kapcsolatban a népoktatásügy gyökeres reformját várta volna. Mert — úgymond — mit használ a papírra írt pedagógiai törvény, bár oktatási adminisztrációnk azt foganatosítani, végrehajtását ellenőrizni nem bírja. Szóló a kormány erélytelenségének bizonyítékául elegendőnek tartja azt felhozni, hogy a budapesti egyetemen a hittani kar tanítási nyelve ma is a latin, holott a törvény a magyart rendeli. E beszédet a ház nagy figyelemmel hallgatá meg s végén zajosan megéjenezte. ^ ^ Zay Adolf (ki nem érdemli meg ezt a szép magyar nevet minővel a „nemzet bárója“ is hir, ergo Őt jövőre csak von Cás urnak fogom hívni) rövid észrevétele után még Gébbel Károly sax-maxfaxlizott a javaslat ellen s aztán unisono kiabáltuk, hogy „2 óra!“ s aztán az ülés végetért. Citt. A tisztelt házból. (Levelek egy képviselőtől.) XXII. T. szerkesztő úr! Furcsa áprilisi idők ezek felettünk. Tegnap a szélsőbal megéljenezte Tisza Kálmánt, ma megszidta saját pártelnökét, Mocsáry Lajost. Ez utóbbira nagy oka is volt. Képzelje szerkesztő úr, Mocsáry Lajos nagy beszédet tartott a magyar nyelveken s azt firtatta, hogy nyelvünkre szerte az országban nincs szükség, mert az országg lakosainak kétharmada sváb kalapot, tót bocskort, horvát krispint, szerb ajjast és oláh tüszőt visel. Érveit azzal tetézte, hogy a fél* “Treff k.‘d a ,1.. JW. villalkozott rá hogy válaszoljon ez „elvtársnak, ki felszólalásával a magyar képviselőházat önmaga és a külföld előtt így megszégyenité. Tartott is olyan dörgedelmes polémiát ellene, hogy Mocsáry nem állhatta meg a teremben, kiszaladt a büffetbe hideg vizet inni. No hiszen lesz drága mulatság ma a függetlenségi körben, hol Mocsáry elnök, s Madarász háznagy. Hallomásom szerint a krízis ott ki Madarász után Sz tre voj Miklós (Brassóból) románul adta vissza Mocsáry nézetei a törvényjavaslatról; egyébbiránt magyaru beszélt, még pedig oly szabatosan és helyestüllel hogy ha fajrokonai csak felényiren így megtanulnak nyelvünkön, hát megleszünkint Ülés fénypontját Molnár Aladárnak, a jövő oktatásügyi miniszterének szaka POLITIKAI SZEMLE. A politika második tengeri kígyója is letűnt valahára a láthatárról, a novibazari konvenció most már csakugyan nem mese, nem pium desiderium többé, hanem megtestesült tény. Zichy Ferenc gróf tegnap délután érkezett meg Bécsbe, zsebében hozván azon okmányt, mely meglehet ismét tenger vérébe és pénzébe fog kerülni a monarchiának.Kvajov gróf elutazása előtt hoszasabban dolgozott Novik ovbé®3‘ követtel, számos sürgönyt expediált és kapott és alkalmasint ezek alapján még egysze értekezett Andrássy gróffal. A muszka diplomata alkalmasint még egy pár kompromisa javaslatot akart külügyminiszterünknél elhelyezni. Hogy azonban Bécs ne maradjon muszka diplomaták nélkül, változatosság kedvéért Ignatiev tábornok megérkezését jelentik. No ! Isten hozza ! csakhogy valahar® ahhoz az úriemberhez is lesz szerencsénk Battenberg hg. megválasztása váratlanul gyorsan véget vetett a fejedelmi trón betöltése körül felmerült találgatásoknak és azon félelemnek, hogy a fejedelmiság Kelet-Rumélia főkormányzójának hivatalával köttethetnék egybe._ Battenbegi herceg Sándor cár jelöltje volt s a körülmény arra enged következtetnün hogy feladatát nem az orosz befolyás kizárására fogja megoldani. E következtetésünket megérinti azon körülmény is, hogy a választás nem halasztatott el, mint tegnap még Tirnovában egy prot «hajtott« n berg kivül el fogják ismerni Battensberg hget. Battenberg Sándor herceg Heseni Sándor hg ismeretes osztrák lovassági tábornoknak fia Battenberg hgnővel, Hanke Móric gróf lengyel tábor-s nők leányával kötött morganatikus házassá,irábel Sándor fejedelem 1857 april 5-én született s eddig alhadnagy volt a hesseni második dragonyos testőrezredben Battenberg herceg nagynénje a car nei , bolgár fejedelem e szerint a muszkacai unokaj CeSCSG Suvatov gróf, kinek anyja lengyel nő volt, Bécsben időzése alkalmával külona megelégedéssel emlegette, hogy az oroszos külföldi lapok az ezüst-menyegző alkalmából A ragaszkodás azon osztatlan nyilatkozata közepett, melyekben az uralkodó párt a lefolyt ezüs menyegzői ünnepély alkalmából a birodalom népei részesítik, érdekes ez ünnepélylyel kapcsolatban a jlentősebb külföldi lapok véleményét is A Journal des Debats üdvözli a boldog Ausztria-Magyarországot, melynek népei ig g£ “ “lé, fmd. l.p kellőképen »éltintelt» A«**Magyarország legutóbbi századnegyedére s ®z® mondja : „Meg kell vallanunk, hogy Ferenc József "“Síié !“ JÁ“”'. bSi Síi“ »játékok, a SHabsburg-hét uralkodó feje iránt, csatlakoznunk M .*** I, , ,M jaaat sszsjrsäüp&i I S V« S iäafiÄÄ remnek « az ezüstmenyegzői ünnepélyről iitában örömmnek ad kifejezést azon -v-ta'an viszonyok fölött, melyekben Bécs és Róma egy ,ná «luv/ állanak A két kormány, mint barát és nevetséges mindenkor békés utón fogja az egymás közt felmerülő kérdéseket megoldatm samel tett it. q Tt p , 1 i n magasabb köreiben uralkodó han iVfpoVÄgr öVöMmT|etbrészXi n&y tt a t k oz a t a ft. Az uralkodó ház családi ünnepe oly fontosságot nyert, mely Ausztria-Magyarország történelmében sokáig fog lmunkat hagyni maga után, baratainak örömere s ^ t- ¡›láttételére ellenségeinek hatalmas intés gyan4^y f t6« «eredménye e hazafias manifesztálnak “ ®‘.re h f k u s gondolat megizmosodása, „ÍUnak meghallgattattat, még ha nem r. támogatja tüntet» fonyogetó.»!/; ^ ^ B é o a n «! laiyttíttt* íjiíjaysvilágszék bármely párthoz is, ki a Németország , ellenzi- gdijiesisehe Presse“ a különböző I Än^M^-ÄAS S inami összeköttetésünk a habsburg-lotharingia. mon! államhol, TM'T**TM* közelről érinti »jj j^k^ népek és nemzetiségek egység-bs ér»elme tixfll uralkomNimn*,g.“rb'bC.Vó*,,oStI,VUI,),ér.J ből vetkeztet. ______.------------ April 30. 3. lengyelen. b.uji ........ -ben, s hogy kilátások vannak arra is, hogy a szt.-pétervári kormány és a Vatikán közt helyreáll az egyetértés a lengyel egyházi kérdésre nézve. Ezen egyetértés mindenesetre nélkülözhette, előfeltétele volna az oroszlengyel kibékülésnek. De egyelőre aligha kell attól tartani, hogy Suval°v békülési terve megvalósuljon. Több orosz lap, ezek közt a szentpétervár börzelap csak az imént vádolta a legyei nemességet nihilista érzelmekkel és nevezte a mai állapotok okozójának. A varsói lapok természetesen a legerélyesebben tiltakoznak e gyanúsítás ellen. Ez a hirlapi vita nem mutat valami rendkívüli békülékenységre. | ^ FŐVÁROSI ügyek. . ■ 1 R t , h~ : ir«K7S;lTÄ' [' EÄ”?! '£é. ‘ leirata, hogy a budai 'akpai tfe u“ ^niszter helyben- - évben meg log ittA '"^átkozó szerződést, i hagyja a atolt alkalmat a fővé-i Sgi,i;*p,Ä.1o“biSb“ lakások ve,tél,o. «■«