Pesti Hírlap, 1879. szeptember (1. évfolyam, 241-268. szám)

1879-09-01 / 241. szám

Budapest, 1879.____________________ 241. szám. Hétfő, szeptember /• Eltídetési árak: Hirdetések: Félévre***.* *7 ^ ^ Budapest, nádor-kto» 7. B., ‘kor» u előfizetések ét » Up Bétmentesen levelek —"t ««»killdésére vonatkozó telsz«- HOT.TT'TTT AT "NT A Dl T A \lTtt7.V • i «sert keséktől fogadtatnak «1. Omlásek tatézené BV -t V ' AJ 1 1 1 IV 1 Bili 1 Ijxk X Kétiratel risers nem adattak NAPTÁRAThiVAinu azomitaiöu a koptat ; van áru apudon —Orsi. képzőművészén társulat tarsaia. töu- niegie Kimheio. — i Lezvagoaia a avroksár M L A I N I V A L U K. d. o. 10—1-ig fölváltva a gyűjtemények gárát, saját ház.) — Magyar tudományos ut végén a vám melltt. — Városháza Hétfő katholikus: Egyed Nemzeti muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-tér saját-ház.) — régi a városház-téren, az ut a Lipótprotestáns : Egyed Nyitra: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár Iparmuzeum. (Sugárút, a képzőművészeti utcában)*, sz. a. — Városi vigadó(redoute) ** csütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában, társulat háza. — Királyi vár és várkert az aldunasoron. — Állatkert a város., görögorosz Samu kedden * , pénteken az ásványtár: szerdán Nyitva: vasáru., szerb és pont. 9—1-ig. Budán, az udvar távollétiben mindig ligetben. A mai szám tartalma: A király házasodik. — Politikai hírek. — A kétszázak. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. — Színház és művészet. — Deák Ferenc a körben. — A piripócsi diadal. — Magyar pénzek. — Táviratok. — Nyilatkozat. Napi hírek. — Közgazdasági cikk : A szerb vasutak. — Közgazdasági hírek. — Színházak és mulatságok. Szinlapok. — Vízállás. — Nyilttér. — Tárca . A természettudományok húsz év előtt, s egy évszázad múlva. — Regény. Szemet — Szemért. (Folyt.) — Hirdetések. A király házasodik. Mikor gyermek volt a király fiú, anyja elveszté örökségét, a koronát, a trónt, a hazát. A királyfit elment bujdosni. Hont dán bolyongott egyik országból a másikba, a nagy Páriából, a pompás Rómába, udvartól udvarhoz, fogadóból fogadóba, míg végre elhatározták szülei az exkirályné és férje az exkirály, hogy az extrónkövetelőből legyen katona, kösse fel a ■kardot, hogy visszahódítsa a királyi kastélyt, melyben van egy nagy terem, abban egy aranyos karszék, abból parancsoltak nagyapja, nagyanyja s az ősök hosszú sorozata annak a birodalomnak, melyről azt monda második Fülöp, hogy a nap nem nyugszik le benne soha. És ha visszaszerezte a trónt, tudja azt meg isvédelmezni, a büszke spanyolok ellen, kik elfeledték a királyok iránt tartozó engedelmességet. Ezért tanult Alfonso katonai tudományokat. És ámbár az osztrák generálisok híresek arról, hogy győzni nem tudnak, mégis ideküldték a kis királyfiút Bécsbe, és nevelték a Tereziánumban, sok magyar fiúval együtt. És mikor az anyja, a katholikus Izabella eljött őt meglátogatni, olyankor fényes udvari fogatokon felvitték a fiúcskát a császár és király elébe, kivalóságos fejedelem volt, valóságos császári palotában lakott, s kinek valóságos alattvalói voltak, nem úgy mint neki. A császárnak volt egy fia, az olyan korban volt mint ő, még valamivel fiatalabb, az is olyan jól tanult mint a szegény Alfonso, csakhogy ennek örökébe nem ültek bele a republikánusok, s királyi lakában nem tartottak nagyravágyó ügyvéd urak hoszszú szónoklatokat a szabadságról: ezen boldog unokatestvért Rudolf trónörökösnek hívták. A fiatal kedély nyílt és meleg, a két ifjú herceg hamar összebarátkozott. Egyszer csak rebesgetni kezdték Bécsben, hogy a spanyol grandok megunták már az egyenlőséget, a nép belefáradt a polgárháborúba, az ügyvéd urakat nem hallgatják, hogy a spanyolok királyt akarnak. Alfonsonak nem kellett forradalmat csinálni a köztársaság ellen, nem kellett kardot fogni hogy koronát szerezzen vele, deputáció jött érte, visszahívták szépen s mikor Madridba bevonult, nagy volt a népnek öröme, hogy ilyen olcsón tudtak maguknak királyt szerezni. Valamenynyi város kivilágított, a vöröszászlók pedig széttépettek hogy a bikaviadaloknál az állatok bőszítésére használtassanak. Ekkor Bécsben, mielőtt a kis király elutazott, hogy uralkodjék a dohánytermelő Manila, Cuba és Portorico szigetek felett, nagyon ünnepélyes bucsufogadtatás volt, a hatalmas császár a kis királyt megölelte, megcsókolta, testvérének szólta, melegen kezet szorított kedves barátjával, ki most már valóságos király és felséges úr volt. Ekkor azt beszélték Bécsben, hogy a szép spanyol fejedelem egy főherceg-kisasszonyt vesz feleségül, s hogy Rudolf főherceg elveszi az ő nővérét és a két jó barát sógorok lesznek. De másként történt. A spanyol Bourbonok vérében andalúziai forróság lüktet és mór ábrándok uralkodnak szenvedélyeikben Alfonso szerelmes lett. Mérgünk Kantnak az „ég természetrajzán“ és természettani földrajzán ; jól eső derültség fog el, ha Euler „levelei“ kerülnek kezeinkbe, melyeket ő a természettan és bölcsészet felett irt egy német hercegnőhöz. Pedig ennek még alig egy évszázadja. A természettudományokban minden év óriási haladást képvisel. Különösen az újabb materializmus harcosainak tulajdonítható az utolsó évtizedekben a legnagyobb érdem. Azon eszmeharc, melyet e mozgalom támasztott, jótékonyan termékenyítette meg a természettudományok minden mezejét, az általuk alkalmazott módszer aztán a tudományok többi ágaiba is átvitetvén, általánosan elfogadott hatásos eszközévé vált az a haladásnak. Egymásra hatnak így a természet- és társadalmi tudományok, egymás segélyére sietnek tudományok és művészetek. A költészet is jobban közeledik a valóhoz, s az eddigi földöntúli céltalan csapongás helyett közelebb eső, emberiebb célokat tűz ki, s a rideg valót megszépíteni, megaranyozni igyekszik. Megváltozik minden, úgy amint a tudományos nézetek megváltoztak. S erre a legjelentéktelenebb dolognak látszó kicsiségek is nagy befolyással vannak. Ha két évtizedre pillantunk vissza, minden téren mily nagy változás, mekkora haladás ! Ép 1859-ben kezdettek érvényesülni Kirchoffnak Heidelbergben tett felfedezései a színképelemzés terén. E látszólag csekély dolog menycedes hercegkisasszonyt imádta, nem gondolt többé a politikával, odaadta volna érette királyságát. Boldogan szeretett és megházasodott, senkise volt nálánál boldogabb; király volt és szerető férj volt, örült a bölcsőnek, melyben angyalok fogják álomba ringatni kisded fiát — mikor utólérte a sors csapása , kedves felesége szülésben meghalt. Egész Európa sajnálta a gyönyörű szép királynét s boldogtalan férjét, kinek nem volt többé öröme a palota magas termeiben, a kert szép sétáiban, se jogarában, se koronájában, se népében, sem országában, kinek csak egy hely volt kedves — a kripta. Ne beszéljetek ennek a királynak házasságról. A gyászév elmúlt, idővel a bubánat enyhült, a királynak nagyon sok dolga volt azokkal a miniszterekkel, kik a királyok kínzására találtattak fel, nem ért rá búsulni sem. És midőn jól kibúsulta magát, azok a miniszterek mindig azt mondták neki, hogy tessék megházasodni, mert a spanyol népnek nem elég, hogy királya van, királynét is akar. A spanyol grandoknak vannak feleségeik, ezeknek vannak felnőtt leányaik, azokat be kell az udvarnál mutatni, tehát okvetlenül szükség van királynéra. Szegény király sokáig szabódott, de minthogy alkotmányos fejedelem, mit tegyen ? megadta magát. A spanyol királynak menyasszony kellett. Eszébe jutott, hogy van egy , hercegkisasszony, kit ezelőtt neki szántak, de kit ő meg se nézett. Ez a hercegkisasszony apátnő lett Prágában, mintha már nem is akarna férjhez menni. Pedig szép is, fiatal is, vidor kedélyű és jóságos. A nagyapja József volt, Magyarország nádora, nyíre megváltoztatta a vegytant, csillagászatot, fénytant és közvetve általuk annyi tudományágat. Ki nem ismeri a szivárványszíneket, melyek meghatározott sorrendben következnek egymás után s az esőcseppen megtört napsugár által állíttatnak elő. Hasonló jelenséget veszünk észre, ha egy prizmán vagy szegletes poháron áttört fény vetett színeit nézzük, melyek sorszerint a megtört fényhez legközelebb piros, aztán narancsszín, sárga, zöld, kék, indigókék és lilát mutatnak. E színsorozat neveztetik színképnek, és azon fény szerint, mely előállítja, lesz az a nap, a Venus, a Sirius, az izzó vas, égő kén stb-nek színképe. • A felfedezés alapját Fraunhofer müncheni látszerész észlelte képezte 1817-ben, mely szerint a nap színképe nem nyújt tökéletesen folytonos színsorozatot, hanem az finomabb vagy durvább vonalak által van részekre különítve. E Fraunhoferféle vonalak egész 1859-ig nagy rejtélyt képeztek s annak megoldását képezték Kirchoff fölfedezései. Azelőtt az elsötétített természettudományi dolgozó szobába távcsövön bebocsátva, csoda gyanánt mutogatták ezeket, melyeknek száma e felfedezések alapján megközelítő pontossággal és kitűnő eszközökkel fegyverzett szem által körülbelül 3000-re becsülhető. A színkép a vegyelemzés legfinomabb eszközévé vált ez által. Színképéből meghatározhatjuk most már azon anyagot, melynek égése adja a megtört fényt s pontosan meghatározvák PIeSTI HÍRLAP TÁBLAJA. 4 A természettudományok húsz év előtt, s egy évszázad múlva. — A „Pesti Hírlap11 eredeti tárcája. — Lázas időket élünk, sietve futjuk át földi pályánkat s gyorsan kiégve, kifáradva, legnagyobb részt életünk delén dőlünk örök pihenésre. Minden téren és minden irányban egyszerre rendkívüli szorgalommal, erőfeszítéssel foly a munka s mit az egyik kifáradva elejt kezéből hirtelen fölveszi a másik és tovább fejleszti, így eltűnik aztán a bevégzetlenség jellege azon óriás művekről, melyeket megkezdettünk s a tevékenységnek megfelelő arányú haladás tűnik, szinte megdöbbentőleg, szemeink elé. Talán egyetlen téren sem oly óriási e haladás, mint épen a természettudományok meze■ jén. E tudományoknak minden ágában egy évtized óriási meghaladott tért jelez, de egyúttal annál nagyobb ismeretlen vidéket enged minden lépés sejteni. S a mint e mérhetetlen latkor sötét ködébe nézve elfárad az elme, annyi új előre tolakodó nagy problémát látva, úgy derül fel ismét, ha a múltba visszapillantván a már meghaladott utakat, a legyőzött előítéleteket, a sok földerített rejtélyt szemügyre veszi. S a legmulatságosabb olvasmányok egyikét bizonyára azon művek képezik, melyek a múlt századok természettudományi nézeteit tárgyalják. Mosoly Mai Nxamuiik S oldalt tartalma«.