Pesti Hírlap, 1880. április (2. évfolyam, 90-119. szám)

1880-04-08 / 97. szám

Budapest, 1880. II. évf. 97. szám. (457.1 Csütörtök, április 8. Előfizetési árak: ___ 69 M Szerkesztési iroda: Egész évre 14 frt — kr. 71 A képes melléklet külön : ____ ——Budapest, nádor­ utca 7* * sz., egész évre ......................4 frt V\/ \ T T r IV V f 7" A T­­XT 4 I ill 4 14 l°Ta n­evezetének és a lap azét­ nié;éd£re- PULII 1KAI NAPILAP. 0^^) "ssssuf“1“ SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETTEL^S^ * A I* T 4 K. LÍTSITALAS. k«Ptáj­i vasárnapokon d. e. 10-1-ig fölváltva szett társulat tárlata. [Sugár-at, aaját dig megtekinthető. - Közvágóhíd sí 0-« ..X axz. i- av na. r..­­ .. » gyűjtemények valamelyike; a könyvtár pedig ház.] _ Magyar tudományos ada­­roknári­m régén a ván menett. - Várót-C-iilertük katholikus Dénes Remzeti muzeum. |TInzeum-konit.] minden hétköznapon 9-t-ig. - Országos démia. [Ferenc -József-tér anyát-ház.) - ház a régi a városház-tan«, az új a Lipos­. Drót« Et ins Apollonia nyitva.- 4. e. «-1 óráig, hétfőn ér csi Mrt Bktt­i Képtár [Eszterházy-féle] az akadémia palo- Iparmuzeum. [Sugár-ot, a kép.öm Své- utcában S4. az. a. - Várost vigadd • P ° a termeszet- M néprajzi-tár, kedden és pente­­tájában. Nyitva : van aznap, az ordan, ee pente- azeti u­ranlat háza.] - Királyi Tár is [redoutel az aldunanoron - Állatkert a s görögoron : Matróna kem M ásványtár, szerdan es szombaton a ken 9­1-ig. - Országos képzőmi­vé- várkert Budán, az udvar távollétében min- városligetben. A mai szám tartalma: Nemzeti áramlat. — Pol. hirek. — A tiszt. házból. — Főv. ügyek. — Tabakovics öngyilkossága. — Tud. és írod. — Szinh és müv. — Az első s utolsó találkozás. — A vörös herceg cselszövényei. — A Jeschina. — Táviratok. — Legújabb. — Napi hirek. — A közönség köréből. — Törv. csarnok. — Közgazd. hirek. Tárca: India kulcsa. .Regény: A kisértet. (Folyt.) — Színi. — Nyilt térek. — A budapesti értéktőzsde. — Hirdetések. Nemzeti áramlat. Feltámadt hát az önérzet a magyar fajban s nem engedi nemzeti jellegét, nyelve jogait többé az idegen elemektől absorbeáltatni! Ideje is. A külföldi, más nagy nemzet fia, mikor hoz­zánk ellátogatott, alig talált Magyarországon magyar országot. El volt rólunk terjesztve a nézet, hogy hazánk polyglott állam s hogy a magyar csak erőszakosan tartja fenn uralmát a többi nemzetiségek felett, melyek számra, te­hetségre, anyagi és szellemi erőre őt együttvéve felülmúlják. Azt írták s tanították rólunk, hogy mi csak az alföldi rónát s néhány dunántúli me­gyét bírunk benépesíteni, fajunk nem szapora, amalgamizáló ereje nincs, önfentartási ereje ha­nyatlik s azért jövőnk sincs. Ideje, hogy e balvélemény megcáfoltassék. Meg kell mutatnunk, hogy az állami és társa­dalmi élet, a tudományosság, művészet, ipar és kereskedelem minden ágában az uralkodó elem hazánkban a magyar; uralkodunk műveltségünk­kel, vagyonunkkal, létszámunkkal; életre valósá­gunknak nemcsak felét, de gyarapodásunkkal bi­­zonyítékát is adjuk s ebben rejlik jövőnk ga­ranciája is. De hogy ezt tehessük, nemcsak fejleszte­nünk kell a magyar kultur­erőt, tért is kell neki nyitnunk, hogy hatását éreztesse, kipróbálja,­­ küzdenünk kell minden akadály ellen, akár ön­magunkban találtuk ezt fel, akár a köztünk élő idegenben. S ez a törekvés nálunk csakugyan öntu­datra ébredt. A magyar elem sorakozik, váll­vetve harcol nemzetléte érdekében. Az ország­gyűlés tavai mondta ki, hogy a magyar nyelv kötelező tantárgy legyen valamennyi népiskolá­ban. A főváros imént rendelte el a német szín­ház bezáratását. Pár hete alakult egy keres­kedő-egyesület, mely a magyar üzletnyelv meg­teremtését s terjesztését tűzte ki célul. Vele egy­idejűleg alakult egy magyar iparszövetkezet, mely a magyar ipar érdekei számára országszerte moz­galmat indít. Az írói és művészi körben a magyar regényirodalom s a magyar műtárgyak versenyé­nek a némettel szemben, biztosítására figyelmet ér­demlő tanácskozások folynak. Számos egylet, a nemzeti ügyet magyar felolvasások, társas esté­lyek, színi előadások, könyvek terjesztése stb. által karolja fel. Szóval, alig van tér, hogy a magyar elem ne érvényesítené magát jövője számára s ne üzenne élet-halál harcot a német propaganda ellen, mely több évszázadon át jól megfészkelte magát köztünk, uralkodott irodal­munkon, iparunkon, kereskedelmünkön, társas életünket befonta pókhálóival s ráveté magát testünkre, szipolyozta vérünket, majdhogy nem­zetlétünket veszitek általa. Ideje volt az ébredésre, ideje van az ön­tudatos, célt követő harcra; nem a jogért s sza­badságért, de a jólétért, a jövőért küzdünk ma már. S a siker minden kilátása közt. Ez a nemzeti áramlat. Szembe nézünk minden akadálylyal, ösz­­szemérjük erőnket minden ellenféllel, szomszéd céljai, s csak most kezd figyelni azokra, kik a magyar dervis nyomán haladva. Herat elvesztésének kérdését India létkérdésé­nek tekintik. Angolországban ez irányban igen élénk eszmecsere folyik a sajtóban úgy, mint tudomá­nyos felolvasások által, s jelenlegi tárcánk jó­részt azon tudományos vita adataiból állítottuk össze, melyet nemrég e tárgyban a londoni „Society of arts" Selwyn tengernagy elnöklete alatt tartott, s mely vitában Cameron kapi­tány, Hardy ezredes, G. B. Malleson, a Hérát­ról szóló híres munka szerzője s mások vettek részt. Indiának valamennyi hóditója, az angolok kivételével, mind ez oldalról, Herat felől nyo­multak be az inkák birodalmába, s egy kivéte­lével valamennyi Herat kapuján át lépett be India belsejébe. Ez egy kivétel Babar császár volt, ki ha Heratot el nem is foglalta, de In­dia másik kapuját, Kandahart mégis megszál­lotta. Tény azonban az, s behatóbb tanulmányra is méltó volna, hogy Babar három eredményte­len inváziója ép azért nem érte el soha a kí­vánt eredményt, mert Kandahar nem volt elég szilárdul biztosítva számára, s negyedik expe­dícióját ép azért koronázta siker, mert közben minden előkészületet megtett, hogy Kandahar­­ban szilárdul megvethesse lábát. Ez időben Khorasszan és fővárosa Herat a persák és az erdekek versengésének tárgya és színhelye volt. A vetélytársak közül azonban A ház mai vitája is meggyőzhet minden­kit, hogy a nemzeti törekvés céljaiban a tör­vényhozók közt nincs nézeteltérés, kormány és parlament egyaránt kívánják, hogy az állam hivatalnokai értsék, bírják az állam nyelvét. Csupán az erély alkalmazásának mértéke iránt térnek el a vélemények. E mértéket azonban se kormány, se kép­viselők meg nem szabhatják, ez a nemzeti áram­lat erejétől függ. Ha a mostani áramlat erős, kitartó, hatá­rozott lesz, é­s mi hisszük, hogy ilyen lesz — akkor követelni fogja az erély legszigo­rúbb mértékét. Ez ellen nem használ kifogás, ez nem tűr ellenvetést. Hiába dicsérik fel az idegen elemek hasz­nálhatóságát a műszaki téren, hiába beszél Hy­­eronimi a német gyári hivatalnokok hasznos munkásságáról, e nemzeti áramlat nevel he­lyükbe csak oly szakképzett, csak oly használ­ható magyar technikusokat s követelni fogja, hogy ezek számára tér nyittassék az idegen he­lyén. Hiába hozzák fel, hogy a magyar nyelv műszaki kifejezésekkel nem bír, a nemzeti áramlat gondoskodik magyar terminológiáról s követeli, hogy előle a német kitérjen. A mamelukok leszavazhatják Madarász in­dítványát, de a nemzeti áramlatot nem, s ha ellent próbálnak állani, elsepri őket minden Zimmermanjukkal, Hyeronimijukkal egyetemben. A vallás- és tanulmányi alap kezelésének felülvizsgálására kiküldött kilences bizottság jelentését királyi engedelemmel a közoktatási miniszter ma a kép­­viselőház elé terjesztette. Az országos phylloxera bizottság ma d. u. 5 órakor Kenessey Kálmán miniszteri ta­­nácsos elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlés első már­egyik sem gondolt Indiára, Babar ezért ügyet se vetett e küzdelemre, megelégedett Kandahar megszállásával, elfoglalta Indiát s elnézte, hogy Herat a persák kezébe essék. E rövidlá­tása csak századok múlva boszulta meg magát, midőn a persák, kik Heratot még mindig ke­zükben tartották, Kandahar ellen nyomultak, hatalmukba keríték és Babar dynasztiáját meg­buktatták. Indiának valamennyi nagy hódítója: Nagy Sándor, Mohamed, Dzsingisz kán, Timur, Nadir sah és Ah­med sah mindenekelőtt Heratot igye­keztek megszállani, mielőtt Indiát elfoglalták. Nagy Sándor megmutatta, hogy egy oly ellenfél ellen, mely Heratot bírja, az Indus-vonal nem képez elég hatásos védelmet az egész országra nézve. Mahmud azt bizonyította be, hogy a Jasper és Anantpal közti határvonal, mely igen hasonló az 1877-ben Angolország által megszál­lott vonalhoz, teljesen alkalmatlan a védelemre. Dzsingisz kán seregei az indus gátjait vették el s rabló-portyázásokat vezettek India ellen. Ti­mur s a két legutóbb említett persa hódító ke­vés ellenállársa talált a hinduk részéről. Látható az elsorolt eseményekből, mik történeti érdekkel is bírnak, hogy a nagy hódí­tók mind fölismerték Herat nagy fontosságát s először e kaput biztositák maguknak. Ért­hető lesz ebből, hogy az angolok most a lgna­­gyobb erőfeszítéseket teszik meg arra, hogy India legdrágább éke, Khorasszan gyöngye mind­örökre kezükbe kerüljön, vagy hogy legalább A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA, India kulcsa. (Politika a vonal alatt.) „Khorasszan a világ kagylója s a gyöngy­szem benne Herat.“ E közmondás jóval ember­­emlékezet előtt keletkezett s azóta szájró­-szájra szállott nemzedékeken keresztül. Azóta azonban Heratnak szépsége mellett más miatt is igen nagy értéke lett. India kulcsává jön, birtokától függ Angol-India sorsa. Nincs nap, melyen napjaink történetében Herat neve elő ne fordulna. Az újságolvasó min­dennap találkozik Mérv és Herat nevével, tudja, hogy e helyen várható az Ázsiát civilizáló két nagy óriásnak, Angol- és Oroszországnak elke­­rülhetlen élet-halál harca egykor. Mikor lesz ez, az már csak igen rövid idő kérdése, de hogy sokáig nem késik, az is bizonyos. Mert a XVIII. század elején az orosz birodalom ötszáz föld­rajzi mérföldre esett India határaitól, ugyana­zon évszázad végén 400 mérföld lett, e század elején már csak 200 mérföld volt a távolság, az ötvenes években 80 mérföld lett, végre most alig pár napi menet Mérvtől, az orosz határszél­től Heratig, India kulcsáig. Vámbéry közép-ázsiai utazásairól írott újabb könyvében szól az orosz terjeszkedés veszélyes voltáról, valódi Cassandra jóslatot kiált az elva­kult angol kormány fülébe, mely azonban csak most, a legújabb időben kezdi átlátni a vészes Diai számunk S oldalt tartalmas.

Next