Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)

1880-05-04 / 123. szám

semmit sem kezdeményezett, határozott utasítással lát­tassák el az ipartörvénynek mily irányban és mily elvek alapján leendő revisiója iránt. 2. Szükségesnek látja az ipartörvény módosítását a következő szempontok sze­rint : a) ipari szervezet létesítése a kötelező ipartársulat alapján. Az ipartársulatok testületi hatáskörrel ruházan­­dók fel, főleg az iparos tanoncok kiképzése és a munka­rend feletti felügyelet és ellenőrködés céljából; b) a kézműipar önálló gyakorlásához, a szakképzettséget biztosító intézkedések. Szükségesnek tartja továbbá : 3. Az alsóbb fokú iparos szakoktatás országos szervezését. 4. Az önsegély elvére alapított közkereseti és termelő szövetkezeteknek adókedvezmények nyújtását. 5 A há­­zalási iparnak, továbbá a vándorraktár üzletnek úgy a fogyasztó közönség, mint az állandó teleppel bíró ipa­rosok érdekei szempontjából való rendezését. 6. Az ál­lami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezését. 7. A vásárügyek törvényhozási szabályozását. Sennyey Pál báró mégis elfogadja a pozsonyi jelöltséget; tegnap a fővárosban nála tisztelgett pozso­nyi küldöttség előtt bizalmas beszélgetés közben ki is jelentette, másrészt pedig a pozsonyi választási elnök­nek megtáviratozta, hogy ha a pozsonyi választók bi­zalma oly nagy iránta, hogy feltétlenül megvá­lasztják őt képviselőjüknek, h úgy elfogadja a jelölt­séget. Évek folytán a napokban második küldöttség jő a báróhoz, mely hivatalosan fel fogja ajánlani a mandá­tumot. Majdnem bizonyos, hogy Sennyey május 10-én egyhangúlag meg fog választatni. A besztercebányai ,,Svornost41 „A magyar nyelv a népiskolában 11 cím alatt hosszabb cikket közöl, melyben a magyar nyelv tudásának szükségét hangoz­tass. Felszólítja a tanítókat, hogy tartsák szent köteles­ségüknek a tót ifjúságot a magyar ny­elvre tanítani. — Miután a tanítóknak praktikus útmutatást ad a magyar nyelv elemi oktatásában, azzal végzi a cikkét, hogy bár­csak az ország ezer­éves fenállásának napján már min­den polgára a hazának tudná a közös nemzeti magyar nyelvet-A képviselőház közoktatási bizottsága mai ülésén a gymnáziumi és reáltanodai oktatás­ról­­szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatta. A közgazdasági bizottság mai ülésében tár­gyalás alá vette a II. iparos kongresszus emlékiratát az ipar emelése tárgyában, valamint a magyar általános iparegyletnek és az országos magyar iparegyesületnek ugyane tárgyban beadott és a ház által a bizottsághoz utasított kérvényeit.­­ A képviselőhöz közlekedési bizott­sága ma folytatta a helyi érdekű vasutak­­ról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az albánok harci kiáltványai szövetkeztek, hogy országunk egyes részeit magukhoz ragadják és nemzetünk egyes törzseit bekebelezzék. Az e felett érzett óriási fájdalom ez első pillanatban lesúj­tott és elbátortalanított, megzavarodva állottunk a nagy csapással szemben, azonban csakhamar eszünkbe jutott férfiasságunk, összeszedtük magunkat, megragadtuk apáink fegyvereit, kibontottuk fényes múltúnk lobogóját, s megszálltuk az őrállomásokat a Cem partjain, Gasinje mellett, és népéletünk központját, Prizrendet. Tudjá­tok ti is, hogy az általunk megteremtett nemzeti hatóság, az albán liga egy év alatt hetvenezer harcost fegyverzett fel és állított síkra. De mivel ezek nagyrészt családapák, a döntő pillanatig, mikor okvet­len szükség lesz reájuk, hazabocsátottuk őket. Ezen pillanat most megérkezett, a veszély órája ütött. A szul­tán megígérte a montenegróiaknak, hogy a Cem partjai mellett elvonuló vidék nagy részét, számos faluval át­adja nekik. Most hát a mi kötelességünk résen állani és szeretett földjeinket szivünk vérével védeni. Felhívunk benneteket, hogy a házakat, udvarokat elhagyjátok, s teljes fegyverzetben minél előbb a Cem-vidékre siesse­tek,­­ Albánia fiai! Az előttünk álló harc vagy megnyitja előttünk a jövő kapuit, vagy véget vet e hős faj életé­nek : mindkét végzet tőletek függ. Ha tömött sorokban álltok a vészhez, ifjú és agg versenyezve egymással, keresztény és mohamedán testvéri szövetségben a közös haza védelmére, akkor ez mentve lesz. De ha a­mitől isten őrizzen, az üdvöt ígérő összetartás hiányzanék köztünk, vagy hiányzanék sorainkban az önfeláldozási készség, melytől a hős tűzbe, vizbe ugrani egyaránt kész, — akkor, oh albánok, mi a leggyalázatosabb rab­­szolgajármat, minő csak valaha létezett, örök időkre hordozni fogjuk.“ E kiáltvány ápr. hó 12-én szétküldetett az összes törzsekhez s hiteles tudósítások szerint a Cem-völgyben kilenc napra rá már 8000 főnyi ligacsapat volt együtt. E csapat főleg a kle­­menti, gradi és kasztrati törzsek fiaiból való. Ápril 22-én estve három zászlóalj miridita és 1400 dukasinci csatlakozott hozzájuk. Ez az al­bán hadsereg elővéde. Ali pasa ápr. 23-án érkezett a Cem-völgyi táborba s a törzsvezetőkhöz tartott beszéd kísé­retében átvette a főparancsnokságot. Ali pasát e csapatok istenítik s szavára csakugyan tüzde­­vizbe rohanni készek. Beszéde lelkesitőleg ha­hatott rájuk : hivatkozott a tartomány segély­­forrásaira s fényes győzelmet helyezett katonái­nak kilátásba,ha parancsait követik.Kiemelte, hogy Ozmán pasa avidék kiüritése a­lkalmá­­val összes hadikészleteit a liga­parancsnokságnak adta át s lelkesítésül azt is mondá, hogy az albánok ma­gatartását még a dicső Mukhtar pasa is helyesli s a hadiszerek ennek beleegyezésével ajándé­­koztattak a ligának. Ugyanaz­nap a csapat meg­szállta az egész­­területet, mely a berlini szer­ződés értelmében Montenegrót illetné. Kétséget se szenved, hogy az albánok egy talpalatnyi földet se fognak vérontás nélkül átengedni. Mi­alatt a Skutari-Vilajetban ezek történ­tek, az alatt megesett a pristinai kerületben is a szervezkedés. A liga központi bizottsága ott üti fel sátrát s onnan szervezi az ellentállást. A porta képviselője, Moukb­ar pasa ravasz­ ügyesen viseli magát, nem segít az ellentállást előkészí­teni, de nem is akadályozza, gyakran tanácsko­zik a liga tagjaival és valószínűleg juttat nekik pár ezer piasztert a hadi pénztárba. Európa előtt csak két út áll nyitva: vagy fegyveres erővel érvényesíti a berlini békét, vagy rábírja Montenegrót, hogy igényéről leg­alább Albánia területén le­mondjon. Az egykor oly hatalmas albán fajban az egység s a nemzetiség szelleme régóta lobogtató oly erősen a szív tü­zét szenvedélyekre, mint most. A vallásban és szokásokban, rokon és el­lenszenvekben homlokegyenest ellenkező törzsek, mint a hottok, kasztrotok, sek­retek, geghek, mi­­riditák, stb. a berlini szerződés ellen hazájuk védelmére egyesültek. Vezérük Gusinjéből, az ismert Ali pasa, az egyes törzstisztekhez követ­kező harci kiáltványt intézett: „Albánok­ fekete fellegek borítják hazánk egét. Ős­ellenségeink a szerbek és a Fekete-hegyek lakói Egyenetlenkedések támadván a csillagda igazgatója, Leverrier s a fiatal csillagász között, ez 1862-ben odahagyta a csillagdát és a Bureau des Longitudesbe lépett be, a­hol 1866-ig a hold mozgásának számításával volt megbízva. De egyidejűleg uj munkában dolgozott, a Cos­mos szerkesztésében Moignon abbét követé, s több hírlapnak, jelesül a Steele és a Ma­gasin pittoresquenek tudományos szerkesztésével bízatott meg. A párisi műegyetemi társulat meghivó kebelébe, s megalapita a Turgot iskolán a nép­szerű csillagászat tanfolyamát, melyen minden pénteken est­e a munkások százai alig fértek el egymás hátán egy színház szorult soraiban, a­hová, mint Arago idejében úgy tódult a nép hallgatandó a csillagászat nagy fölfedezéseinek népszerű világos előadását. Szint ez időtájt kezdé meg Flammarion ékesnyelvű értekezéseit, melyekben nem kevésbé tündöklőtt, mint munkáiban. Az oktatási szövet­kezés (Ligue de l‘Enseignement) alapításakor a párisi bizottmány megkínálta az elnökséggel. Ugyanazon időben lázas tevékenység lelkesült­­ségében, neve megjelent a hírlapokban, minden­kor a haladás ügyéért küzdve, és a hivatalos tudósok hatalmának visszaéléseit ostorozva , dolgozatokat küldve azon tudós társaságoknak, melyeknek tagja volt, így az angol királyi csillagászati társaságnak, mely őt kültagjává választá, majd önmagának külön csillagdát ren­dezett be, hol a főbb égi tüneményeket észlelé, tanulmányoz­ván a gyakorlati időjárástant, s leg­első gyanánt végezvén 1867-ben Franciaországban léghaj­óban utazást tudományos célból. Bemutatta a francia tudós társaságnak (Institut) csillagászati észleletei kidolgozott emlékiratait és ama bámulatos munkákat írta meg sor­ban, melyek már régtől fogva járják be a vilá­got, magukkal együtt terjesztvén a világosságot és az igazságot. Számos kisebb dolgozatokon kívül terjedel­mesebb és főbb művei. A lakott világok sokasága. Tanulmány, melyben az égi földek lakhatóságá­nak a csillagászat, az élettan, és a természetes bölcsészet szempontjából megvitatott föltételei fej­tetnek ki. Képzelt és valódi világok. A bolygók leírása, s­­tészeti szemléje­ a régi és jelenkori emberi elméleteknek a csillagok lakói fölött. A 15-dik francia kiadás 1876-ban jelent meg. A munka Európa majdnem minden nyelvére le van fordítva. Az ég csodái. Elemi csillagászati ér­tekezés az ifjúság számára. Isten a Természetben, vagy a spiritualizmus és materializmus szemben a jelen­kori tudománynyal. 1877-ig 15 francia kiadás. Angol, német, svéd, dán, orosz, olasz, spanyol nyelven már megjelent, magyarul legközelebb fog megjelenni, stb. stb. Munkáinak s apróbb dolgozatainak részle­tes fölsorolása az Isten a Természetben című munkája magyar fordításának előszavaiban lesz található ; a már elősoroltak Flammarion-­­ nak főbb munkái; hozzátehetjük még, hogy legújabb munkája „Népszerű Csillagászat“ (As­tronomie Populaire), a­melynek magyar nyel­ven kiadása küszöbön áll. Függetlenségét semmi tisztség vagy hiva­talos állások kedvéért föl nem áldozta. Jelenleg teljesen el van foglalva a csillagok és a kettős csillagrendszerek évszázados mozgásainak kutatá­sával s egy pillanatra „szórakozott“ azzal, hogy egy kis füzetet „A csillagászat ké­pét“ (Tableau de l‘ Astronomie) bocsátá közre mely arra van rendeltetve, hogy népszerű alak­ban adja elő becsét, hasznát, szépségét ama tudománynak, melynek ő életét szentelte. Flammarion érdeme, tudományos szem­pontból, hogy a csillagtannak, úgy a bolygói, valamint a csillagzatinak uj láthatárokat nyi­tott; bölcsészeti szempontból annak kimutatása, hogy az élet nincs csupán e gömbre szorítva, melyen mi lakunk, hanem hogy egyetemes és örökkévaló az; általános szempontból, hogy ő a csillagtant a társadalom minden osztályában terjesztette, és ennek méltánylást szerzett. Külalakjáról is szóljunk egyetmást. Borzas fő, sugárzó szabályos arc, érte­lemtől szikrázó szemek, rendkívül lágy hang, ha csak a vitatkozásban föl nem hevül, közép­termet, és mondhatnók egész személyiségén elomlő­ titokszerű kellem jellemzik Flammarion Kamillt. Első tekintetre nem tesz akkora hatást, mint minőre el vagyunk készülve, munkái olva­sása után. De egy percnyi társalgás után a vU PESTI HÍRLAP. 1380. május 4. POLITIKAI SZEMLE. Angolországban újabban nem történt sem­mi nevezetes. Tudósításaink mindösszesen Glad­­stonenak egy, midlothiani választóihoz intézett levelét jelzik, amely az új miniszterelnök vá­lasztói rendelkezésére bocsátja mandátumát. Angol szokás szerint u. i. a miniszterelnökök, a kormány­ megalakítása miután újra megválasztat­ják magukat. Gladstone bizonyosan most sem fog megbukni, s levele csak annyiban érdemel figyelmet, hogy könnyen eddigi külpolitikai nyi­latkozatainak megtagadása gyanánt lehetne azt magyarázni. Az különben bizonyos, s ez iránt ma már senki sincsen kétségben, hogy­ a mi­niszterelnök politikája lényegesen különbözni fog az agitátor programmjától; az angol kül­politikának régi tradíciók által meghatározott útjai vannak, melyektől eltérni angol miniszter­­elnöknek lehetetlen. Akármint tagadják,az olasz félhivatalosak, az „Italia irredenta“ igen szorgalmasan dolgozik Albániában. A „Köln. Zfg.“ szkutáris levelezője részletes leleplezéseket tesz ezen üzelmekről. Az olasz agitátorok , kiérdemesült garibaldianusok és olasz katholikus papok tüzelik fel az albánokat a porta és Montenegró ellen folytatandó harkra. Ezek­nek terve a katholikus fejedelem által kormányzandó független Albánia is; a miriditákat szintén az olasz cselszövények hajtották a forradalom karjaiba. A mozgalom olasz jellege annyira előtérbe lép, hogy az albán liga olasz nyelven fogalmazza és nyújtja át kiáltványait a külföldi hatalmak szkutáris képviselőinek. Ezen aknamunka kissé furcsa világításba helyezi a Cárioli úr által csak nem­régiben adott békés nyilatkozatokat. Az olasz konspirációnak kiki tulajdoníthat na­gyobb vagy csekélyebb jelentőséget; ez egyéni felfogásától függ , de azt senki sem tagadhatja ily tünetek után, hogy Olaszország tényleg ter­jeszkedni és foglalni akar a balkán félszigeten és amennyire titokban teheti, valósítani is igye­kezik e törekvéseit. Törökország a nyomor és végromlás szélén áll. A pénzügyi válság a padisah asztaláig ha­tolt: a szállítók megtagadják a további hitele­zést. Minden, a legköznapibb intézmények a legborzasztóbb rendetlenségben sintődnek, s Konstantinápolyban e temérdek teendő között

Next