Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)
1880-05-04 / 123. szám
semmit sem kezdeményezett, határozott utasítással láttassák el az ipartörvénynek mily irányban és mily elvek alapján leendő revisiója iránt. 2. Szükségesnek látja az ipartörvény módosítását a következő szempontok szerint : a) ipari szervezet létesítése a kötelező ipartársulat alapján. Az ipartársulatok testületi hatáskörrel ruházandók fel, főleg az iparos tanoncok kiképzése és a munkarend feletti felügyelet és ellenőrködés céljából; b) a kézműipar önálló gyakorlásához, a szakképzettséget biztosító intézkedések. Szükségesnek tartja továbbá : 3. Az alsóbb fokú iparos szakoktatás országos szervezését. 4. Az önsegély elvére alapított közkereseti és termelő szövetkezeteknek adókedvezmények nyújtását. 5 A házalási iparnak, továbbá a vándorraktár üzletnek úgy a fogyasztó közönség, mint az állandó teleppel bíró iparosok érdekei szempontjából való rendezését. 6. Az állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezését. 7. A vásárügyek törvényhozási szabályozását. Sennyey Pál báró mégis elfogadja a pozsonyi jelöltséget; tegnap a fővárosban nála tisztelgett pozsonyi küldöttség előtt bizalmas beszélgetés közben ki is jelentette, másrészt pedig a pozsonyi választási elnöknek megtáviratozta, hogy ha a pozsonyi választók bizalma oly nagy iránta, hogy feltétlenül megválasztják őt képviselőjüknek, h úgy elfogadja a jelöltséget. Évek folytán a napokban második küldöttség jő a báróhoz, mely hivatalosan fel fogja ajánlani a mandátumot. Majdnem bizonyos, hogy Sennyey május 10-én egyhangúlag meg fog választatni. A besztercebányai ,,Svornost41 „A magyar nyelv a népiskolában 11 cím alatt hosszabb cikket közöl, melyben a magyar nyelv tudásának szükségét hangoztass. Felszólítja a tanítókat, hogy tartsák szent kötelességüknek a tót ifjúságot a magyar nyelvre tanítani. — Miután a tanítóknak praktikus útmutatást ad a magyar nyelv elemi oktatásában, azzal végzi a cikkét, hogy bárcsak az ország ezeréves fenállásának napján már minden polgára a hazának tudná a közös nemzeti magyar nyelvet-A képviselőház közoktatási bizottsága mai ülésén a gymnáziumi és reáltanodai oktatásrólszóló törvényjavaslat tárgyalását folytatta. A közgazdasági bizottság mai ülésében tárgyalás alá vette a II. iparos kongresszus emlékiratát az ipar emelése tárgyában, valamint a magyar általános iparegyletnek és az országos magyar iparegyesületnek ugyane tárgyban beadott és a ház által a bizottsághoz utasított kérvényeit. A képviselőhöz közlekedési bizottsága ma folytatta a helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az albánok harci kiáltványai szövetkeztek, hogy országunk egyes részeit magukhoz ragadják és nemzetünk egyes törzseit bekebelezzék. Az e felett érzett óriási fájdalom ez első pillanatban lesújtott és elbátortalanított, megzavarodva állottunk a nagy csapással szemben, azonban csakhamar eszünkbe jutott férfiasságunk, összeszedtük magunkat, megragadtuk apáink fegyvereit, kibontottuk fényes múltúnk lobogóját, s megszálltuk az őrállomásokat a Cem partjain, Gasinje mellett, és népéletünk központját, Prizrendet. Tudjátok ti is, hogy az általunk megteremtett nemzeti hatóság, az albán liga egy év alatt hetvenezer harcost fegyverzett fel és állított síkra. De mivel ezek nagyrészt családapák, a döntő pillanatig, mikor okvetlen szükség lesz reájuk, hazabocsátottuk őket. Ezen pillanat most megérkezett, a veszély órája ütött. A szultán megígérte a montenegróiaknak, hogy a Cem partjai mellett elvonuló vidék nagy részét, számos faluval átadja nekik. Most hát a mi kötelességünk résen állani és szeretett földjeinket szivünk vérével védeni. Felhívunk benneteket, hogy a házakat, udvarokat elhagyjátok, s teljes fegyverzetben minél előbb a Cem-vidékre siessetek, Albánia fiai! Az előttünk álló harc vagy megnyitja előttünk a jövő kapuit, vagy véget vet e hős faj életének : mindkét végzet tőletek függ. Ha tömött sorokban álltok a vészhez, ifjú és agg versenyezve egymással, keresztény és mohamedán testvéri szövetségben a közös haza védelmére, akkor ez mentve lesz. De ha amitől isten őrizzen, az üdvöt ígérő összetartás hiányzanék köztünk, vagy hiányzanék sorainkban az önfeláldozási készség, melytől a hős tűzbe, vizbe ugrani egyaránt kész, — akkor, oh albánok, mi a leggyalázatosabb rabszolgajármat, minő csak valaha létezett, örök időkre hordozni fogjuk.“ E kiáltvány ápr. hó 12-én szétküldetett az összes törzsekhez s hiteles tudósítások szerint a Cem-völgyben kilenc napra rá már 8000 főnyi ligacsapat volt együtt. E csapat főleg a klementi, gradi és kasztrati törzsek fiaiból való. Ápril 22-én estve három zászlóalj miridita és 1400 dukasinci csatlakozott hozzájuk. Ez az albán hadsereg elővéde. Ali pasa ápr. 23-án érkezett a Cem-völgyi táborba s a törzsvezetőkhöz tartott beszéd kíséretében átvette a főparancsnokságot. Ali pasát e csapatok istenítik s szavára csakugyan tüzdevizbe rohanni készek. Beszéde lelkesitőleg hahatott rájuk : hivatkozott a tartomány segélyforrásaira s fényes győzelmet helyezett katonáinak kilátásba,ha parancsait követik.Kiemelte, hogy Ozmán pasa avidék kiüritése alkalmával összes hadikészleteit a ligaparancsnokságnak adta át s lelkesítésül azt is mondá, hogy az albánok magatartását még a dicső Mukhtar pasa is helyesli s a hadiszerek ennek beleegyezésével ajándékoztattak a ligának. Ugyanaznap a csapat megszállta az egészterületet, mely a berlini szerződés értelmében Montenegrót illetné. Kétséget se szenved, hogy az albánok egy talpalatnyi földet se fognak vérontás nélkül átengedni. Mialatt a Skutari-Vilajetban ezek történtek, az alatt megesett a pristinai kerületben is a szervezkedés. A liga központi bizottsága ott üti fel sátrát s onnan szervezi az ellentállást. A porta képviselője, Moukbar pasa ravasz ügyesen viseli magát, nem segít az ellentállást előkészíteni, de nem is akadályozza, gyakran tanácskozik a liga tagjaival és valószínűleg juttat nekik pár ezer piasztert a hadi pénztárba. Európa előtt csak két út áll nyitva: vagy fegyveres erővel érvényesíti a berlini békét, vagy rábírja Montenegrót, hogy igényéről legalább Albánia területén lemondjon. Az egykor oly hatalmas albán fajban az egység s a nemzetiség szelleme régóta lobogtató oly erősen a szív tüzét szenvedélyekre, mint most. A vallásban és szokásokban, rokon és ellenszenvekben homlokegyenest ellenkező törzsek, mint a hottok, kasztrotok, sekretek, geghek, miriditák, stb. a berlini szerződés ellen hazájuk védelmére egyesültek. Vezérük Gusinjéből, az ismert Ali pasa, az egyes törzstisztekhez következő harci kiáltványt intézett: „Albánok fekete fellegek borítják hazánk egét. Ősellenségeink a szerbek és a Fekete-hegyek lakói Egyenetlenkedések támadván a csillagda igazgatója, Leverrier s a fiatal csillagász között, ez 1862-ben odahagyta a csillagdát és a Bureau des Longitudesbe lépett be, ahol 1866-ig a hold mozgásának számításával volt megbízva. De egyidejűleg uj munkában dolgozott, a Cosmos szerkesztésében Moignon abbét követé, s több hírlapnak, jelesül a Steele és a Magasin pittoresquenek tudományos szerkesztésével bízatott meg. A párisi műegyetemi társulat meghivó kebelébe, s megalapita a Turgot iskolán a népszerű csillagászat tanfolyamát, melyen minden pénteken este a munkások százai alig fértek el egymás hátán egy színház szorult soraiban, ahová, mint Arago idejében úgy tódult a nép hallgatandó a csillagászat nagy fölfedezéseinek népszerű világos előadását. Szint ez időtájt kezdé meg Flammarion ékesnyelvű értekezéseit, melyekben nem kevésbé tündöklőtt, mint munkáiban. Az oktatási szövetkezés (Ligue de l‘Enseignement) alapításakor a párisi bizottmány megkínálta az elnökséggel. Ugyanazon időben lázas tevékenység lelkesültségében, neve megjelent a hírlapokban, mindenkor a haladás ügyéért küzdve, és a hivatalos tudósok hatalmának visszaéléseit ostorozva , dolgozatokat küldve azon tudós társaságoknak, melyeknek tagja volt, így az angol királyi csillagászati társaságnak, mely őt kültagjává választá, majd önmagának külön csillagdát rendezett be, hol a főbb égi tüneményeket észlelé, tanulmányozván a gyakorlati időjárástant, s legelső gyanánt végezvén 1867-ben Franciaországban léghajóban utazást tudományos célból. Bemutatta a francia tudós társaságnak (Institut) csillagászati észleletei kidolgozott emlékiratait és ama bámulatos munkákat írta meg sorban, melyek már régtől fogva járják be a világot, magukkal együtt terjesztvén a világosságot és az igazságot. Számos kisebb dolgozatokon kívül terjedelmesebb és főbb művei. A lakott világok sokasága. Tanulmány, melyben az égi földek lakhatóságának a csillagászat, az élettan, és a természetes bölcsészet szempontjából megvitatott föltételei fejtetnek ki. Képzelt és valódi világok. A bolygók leírása, stészeti szemléje a régi és jelenkori emberi elméleteknek a csillagok lakói fölött. A 15-dik francia kiadás 1876-ban jelent meg. A munka Európa majdnem minden nyelvére le van fordítva. Az ég csodái. Elemi csillagászati értekezés az ifjúság számára. Isten a Természetben, vagy a spiritualizmus és materializmus szemben a jelenkori tudománynyal. 1877-ig 15 francia kiadás. Angol, német, svéd, dán, orosz, olasz, spanyol nyelven már megjelent, magyarul legközelebb fog megjelenni, stb. stb. Munkáinak s apróbb dolgozatainak részletes fölsorolása az Isten a Természetben című munkája magyar fordításának előszavaiban lesz található ; a már elősoroltak Flammarion- nak főbb munkái; hozzátehetjük még, hogy legújabb munkája „Népszerű Csillagászat“ (Astronomie Populaire), amelynek magyar nyelven kiadása küszöbön áll. Függetlenségét semmi tisztség vagy hivatalos állások kedvéért föl nem áldozta. Jelenleg teljesen el van foglalva a csillagok és a kettős csillagrendszerek évszázados mozgásainak kutatásával s egy pillanatra „szórakozott“ azzal, hogy egy kis füzetet „A csillagászat képét“ (Tableau de l‘ Astronomie) bocsátá közre mely arra van rendeltetve, hogy népszerű alakban adja elő becsét, hasznát, szépségét ama tudománynak, melynek ő életét szentelte. Flammarion érdeme, tudományos szempontból, hogy a csillagtannak, úgy a bolygói, valamint a csillagzatinak uj láthatárokat nyitott; bölcsészeti szempontból annak kimutatása, hogy az élet nincs csupán e gömbre szorítva, melyen mi lakunk, hanem hogy egyetemes és örökkévaló az; általános szempontból, hogy ő a csillagtant a társadalom minden osztályában terjesztette, és ennek méltánylást szerzett. Külalakjáról is szóljunk egyetmást. Borzas fő, sugárzó szabályos arc, értelemtől szikrázó szemek, rendkívül lágy hang, ha csak a vitatkozásban föl nem hevül, középtermet, és mondhatnók egész személyiségén elomlő titokszerű kellem jellemzik Flammarion Kamillt. Első tekintetre nem tesz akkora hatást, mint minőre el vagyunk készülve, munkái olvasása után. De egy percnyi társalgás után a vU PESTI HÍRLAP. 1380. május 4. POLITIKAI SZEMLE. Angolországban újabban nem történt semmi nevezetes. Tudósításaink mindösszesen Gladstonenak egy, midlothiani választóihoz intézett levelét jelzik, amely az új miniszterelnök választói rendelkezésére bocsátja mandátumát. Angol szokás szerint u. i. a miniszterelnökök, a kormány megalakítása miután újra megválasztatják magukat. Gladstone bizonyosan most sem fog megbukni, s levele csak annyiban érdemel figyelmet, hogy könnyen eddigi külpolitikai nyilatkozatainak megtagadása gyanánt lehetne azt magyarázni. Az különben bizonyos, s ez iránt ma már senki sincsen kétségben, hogy a miniszterelnök politikája lényegesen különbözni fog az agitátor programmjától; az angol külpolitikának régi tradíciók által meghatározott útjai vannak, melyektől eltérni angol miniszterelnöknek lehetetlen. Akármint tagadják,az olasz félhivatalosak, az „Italia irredenta“ igen szorgalmasan dolgozik Albániában. A „Köln. Zfg.“ szkutáris levelezője részletes leleplezéseket tesz ezen üzelmekről. Az olasz agitátorok , kiérdemesült garibaldianusok és olasz katholikus papok tüzelik fel az albánokat a porta és Montenegró ellen folytatandó harkra. Ezeknek terve a katholikus fejedelem által kormányzandó független Albánia is; a miriditákat szintén az olasz cselszövények hajtották a forradalom karjaiba. A mozgalom olasz jellege annyira előtérbe lép, hogy az albán liga olasz nyelven fogalmazza és nyújtja át kiáltványait a külföldi hatalmak szkutáris képviselőinek. Ezen aknamunka kissé furcsa világításba helyezi a Cárioli úr által csak nemrégiben adott békés nyilatkozatokat. Az olasz konspirációnak kiki tulajdoníthat nagyobb vagy csekélyebb jelentőséget; ez egyéni felfogásától függ , de azt senki sem tagadhatja ily tünetek után, hogy Olaszország tényleg terjeszkedni és foglalni akar a balkán félszigeten és amennyire titokban teheti, valósítani is igyekezik e törekvéseit. Törökország a nyomor és végromlás szélén áll. A pénzügyi válság a padisah asztaláig hatolt: a szállítók megtagadják a további hitelezést. Minden, a legköznapibb intézmények a legborzasztóbb rendetlenségben sintődnek, s Konstantinápolyban e temérdek teendő között