Pesti Hírlap, 1880. október (2. évfolyam, 272-302. szám)
1880-10-30 / 301. szám
Mta 1880. október 30. PESTI HÍRLAP alelnök és Stengel szabadelvű-konzervatív pártbeli második alelnök lett. A nemzeti szabadelvűek és szabadelvü-konzervativok kijelentették, hogy ellenzéki állást foglalnak el olyan elnökséggel szemben melynek csak egy tagja is a középpárthoz tartoznék. Páris, okt. 29. Az Agence Havas tegnap esti jelentése Raguzából: Mondják, hogy Dulcignóban meggyilkolták a török küldöttet, ki egy proklamácziót hozott át, melyben felhivatik a lakosság, hogy vesse alá magát a montenegróiaknak. Páris, okt. 29. Rennes-ban és Avignonban a recollecták szerzete ellen szintén végrehajtották a márciusi rendeleteket. A perpignani kapucinusok főnöke felolvasta a központi biztos előtt az excommunikátiót mindazon ügynökök ellen, kik részt vettek a rendeletek végrehajtásában. A Párisban székelő kongregációk ellen ma semmiféle rendszabály nem hajtatott végre. Lemberg, okt. 29. Itteni kereskedői körökben élénk mozgalom indult tőzsde felállítása végett. A terv valósulásit biztosnak tekintik, annál is inkább, mivel az e célra megindított pénzgyűjtés sikeresnek ígérkezik. Lüttich, okt. 29. Jerstal közelében a tehervonat összeütődött a személyvonattal, mely nehéz sérüléseket szenvedett. Hét személy megöletett s többen megsebesültek. További részletek hiányoznak. Szeged, október 29. A kincstári dohánybeváltó hivatal épületeinek fölépítésére pályázat hirdettetett. A versenytárgyalás f. évi nov. 10-én tartozik. A vállalat az új épületek felépítésén túl kiterjed az újszegedi dohánybeváltó épületek lebontására és az anyag átszállítására, továbbá az új bánomkerti telek 75 centiméterre való föltöltésére is. Az összes munkálat költségei 70.772 frt 85 krban vannak előirányozva. Lesz egy hivatalház, két raktár, egy szin, egy őrház. Az építés a szerződés megkötése után azonnal megkezdendő. A telek föltöltése s az összes épületek alapfalainak lerakása, ha csak az időjárás engedi, még 1.évi november és december hónapokban eszközlendő. A szint még ez év végéig tető alá kell hozni. Az összes építkezés befejezésére pedig 1881 szeptember 15-ike van kitűzve véghatáridőül. NAPI HÍREK. — (Heti mellékletünk mai száma) következő tartalommal jelent meg : A kiskőrösi ház. (Költemény.) Ervin tó 1. Zizi, irta Sümegi Kálmán. Idegen költőkből. Irdal (Moore Tamás). A tiszt. (Beranger) fordította Radó Antal. Requiescant. (Tennyson) fordította E. Szabó Lajos. Őszi rege, irta Szabó Sándor. Románia földjén, irta Kunos Ignác. A távol keleten. (3 képpel.) A gőz ház. Jules Verne regényének folytatása. (Miért kapott Tisza Kálmán rendjelet?) Ország-világ most azon töri fejét, hogy mi okból adományozta ő felsége Tisza Kálmánnak épen tegnap a szent István-rend nagy keresztjét ? Hisz a ministerelnök nyilvános pályáján most semmi különös mozzanat nem adta elő magát, nem fejezett be semmi nagyobb művet, nem kötött semmi újabb egyezményt, nem mondott történelmi emlékű nagy beszédet, sőt még állásától se készül megválni. Mit jelent hát a király ez apropói nélkül nyilatkozó nagy kegye ? — kérdi mindenki. Megmondjuk , tudósításunk hiteles forrásból való. Még a nyáron a király 50-ik születésnapján történt, hogy a felsége külön kihallgatáson a neki hódoló szerencsekivánatait kifejező Tiszától ezt kérdé: „Hát ön, kedves Tisza, mikor tölti be a félszázadot?“ „Néhány hó múlva, felség“ — válaszolt Tisza. „Hogyan ? Melyik évben született?“ — kérdé tovább a felség látható meglepetéssel. „1830-ban, felséges uram“ — felelt Tisza mosolyogva. „Ah, igy hát mi ketten ugyanegy évben születtünk! Igen örülök, hogy kortársak vagyunk s fenntartom magamnak, hogy szerencsekivánatait pár hó múlva viszonozzam.“ A pár hó elmúlt, Tisza Kálmán szerencsésen megérte az ötvenedik évfordulót s a királyi viszonzás, mint az adományozott rendjel bizonyítja, nem maradt el.A „benső“ körök az „Egyet.“ szerint a következő okát adják Tisza kitüntetésének: Az ősz elején a román fejedelem a román csillagrend nagykeresztjét akarta Tiszának adni, amit Tisza nem fogadott el, „mert — úgymond — uram királyom ismételve ki akart hasonló módon tüntetni, de nem valók azon helyzetben, hogy nagy kegyét elfogadhassam. „Ha tehát nem akarja viselni, legalább emlékül tartsa meg e rendjelet,“ válaszolt erre Károly fejedelem. A király ő felségének e napokon jutott értésére e dolog, és lekötelező kéziratával sietett Tisza urat kényes helyzetéből kisegíteni. — (A belügyminisztérium tisztelgése Tisza Kálmánnál.) A belügyminisztérium tisztviselőinek kara ma délelőtt tisztelgett Tisza Kálmánnal legújabban kapott kitüntetése alkalmából. A tisztikar nevében Prónay József államtitkár tolmácsolta meleg hangon tartott beszédben a tisztikar szerencsekivonatát. — A miniszter, ki a tisztelgőket a belügyminisztérium nagy tanácstermében fogadta, a tisztelgés által igen meg volt hatva. — Válaszában kiemelte, hogy a koronás fejedelem által ▼aló legmagasabb kitüntetés alkalmából a tisztikar szerencse kivonata annál kellemesebben érinti, mert abban, a minek ezen kitüntetést köszönheti, része van a tiszti karnak is, mint a mely — sokszor igen terhes — kötelességét mindenkor hű odaadással s lelkiismeretes buzgósággal teljesítette ; a miért a múltra nézve elismerését nyilvánítja, a jövőre nézve pedig számít a tisztikar további odaadó támogatására és buzgalmára. — (Az aquincumi ásatások) tegnapi legbecsesebb lelete két ülőhely föltalálása. A kőből készült ülőhelyek — jobban padok, nagyobbikán a következő fölirás olvasható : Valerii Júlián et Aelii Quinti — a kisebbikén : Lucii Aurelii Far ... A tulajdonosok nevét jelzik bizonyára e belük, mint akik állandó üléssel bírtak az amphitheatrumban s megjelölték helyüket, a mint ezt napjainkban a zsidó templomokban láthatjuk. Átalában eddig alig volt nap, mely az ásatások sikerét egy-egy érdekes fölfedezéssel ne documentálta volna. Tegnap ismét 10, tegnapelőtt 8 érem került napfényre, úgy, hogy jelenleg összesen 56 többé kevésbbé becses érmet hoztak ki a föld mélyéből. Tegnapelőtt merült fölszínte egy harmadik kisebb följárás is észak felől — ennek kitisztításán ma nagy buzgalommal dolgoztak — s igy most már feltehető, hogy a kiásandó második cikkben a két főbejáráson kivül szintén három ily kisebb följárás létezett. — (Petőfi Sándor szüleinek íra.) „A legszeretettebb atyának és anyának“ sírját a józsefvárosi temetőben ma meglátogatta Szana Tamás, a Petőfi-társaság titkára, s hivatalosan konstatálta, hogy az csakugyan nagyon elhanyagolt állapotban van. Halottak napján a társaság is fog koszorút tenni a sirhalomra. Szana a Petőfi-társaság legközelebbi ülésén indítványt fog tenni, hogy az öreg Petőfinek s nejének hamvai vitessenek át a kerepesi uti temetőbe, s az ott ásandó sir rácsoltassék körül. A jelenlegi siron álló emlékkő, melynek feliratát maga Petőfi Sándor állapította meg, elég jó állapotban van. — (Mindenszentek és halottak napján netalán történhető rendetlenségek, vagy balesetek kikerülése végett a főkapitányság az alábbi hirdetményben foglalt, következő szabályokat teszi közzé: 1 szer. A gyalogmenők részére a temetőbe bemenetelre a kápolna előtti első és a harmadik kapu jelöltetik ki. 2 pr. A magánhintók, bér- és társaskocsikból a kiszállás az 1-ső és a beszállás a temető középső vagyis Ilik kapuja előtt történik. 3-szor. Mindenszentek napján déli 12 órától fogva, a halottas kocsikat kivéve, semminemű kocsi a temetőbe be nem hajthat. 4-szer. A hintók és bérkocsik, a temető középső kapu átellenében, az úgynevezett marhahajtási utón állomásoznak. 5-ör. A társaskocsik a temetői utón egy sorban állíttatnak fel, s ezekre nézve az utasok felvétele, a középső temetőkapu előtt ekkér történik hogy itt egyszerre csak három társaskocsi állhat meg , s vehet fel utasokat. 6-szor. Valamennyi jármű kifelé a temetőhöz csak a kerepesi uton hajthat, a behajtás egyedül csak a kőbányai vámháznál, józsefvárosi templom mellett, a stáció-utcán át s úgy tovább, történik. (Margittai Anna temetése.) A népszínház volt kedves tagját ma délután 3 órakor temették el ősz utcai lakásáról. Ez időpontra a tágas udvar egészen megtelt emberekkel, kiknek lábai alatt a lehullott fa sárga falevelek vastag szőnyege zörgött. Eljöttek mindazok, kik a gyöngéd teremtés iránt életében meleg rokonszenvvel viseltettek, s ezek száma nagy volt. A népszínház tagjai majdnem teljes számmal megjelentek, sokan voltak ott a nemzeti színháztól is. A sok koszorú nem fért el a koporsón. Különösen díszes volt Blaháné koszorúja, mely e feliratot viselte: „Mindnyájunk szeretetét viszed magaddal.“ Ott voltak Hid honvédtábornok, s egy honvéd ezredes, azonkívül Hegyi Aranka, Komáromi Mariska, Sziklai Emilia, H. DaD. Nina, Pártényiné, Kláré a népszínháztól, Csillag Teréz a nemzet színháztól, Rákosi Jenő igazgató, Tamásai, Vidor, Tihanyi, Együd, Kápolnai, Solymossi a népszínháztól, Vízvári, Mihályfi, Odry, Sántha a nemzeti színháztól. A színházi habituék is megjelentek. A józsefvárosi lelkész imája után a népszínház kóristái gyászdalt énekeltek, s ezzel a menet megindult. Szivinditó volt a szegény anya hangos zokogása ki egyetlen büszkeségét siratta. A koporsó két oldalán népszínházi tagok vittek égő fáklyákat. A népszínháznál megállott a menet, s Lukácsy Sándor rendező beszédet mondott a a gyászoló közönséghez. Ezután a kerepesi úti temetőbe vonultak, s néhány perc múlva egy frissen hántolt sírhalomba tűzött fakereszt jelezte : „Itt nyugszik Werthershaimi Frivisz Anna, élt 20 évet, meghalt 1880. okt. 27. Béke hamvaira !“ — (Tarczy Lajos) pápai tanár, 8 akadémiai levelezőtag jubilaeumára, mely nov. 5-én lesz, Jókai Mór is leutazik. — (Miért nem megy Blaháné Miskolcra?) Mai számunkban Blaháné miskolci vendégszereplése elmaradásának a művésznő gyöngélkedését vetettük okául. Mint értesülünk, a dolognak ezenkívül még más bibéje is van. S a dolognak ez a bibéje igen furcsa világot vet Miklósi Gyulára, a jelenlegi miskolci színigazgatóra. A színigazgató úr ugyanis megijedt, hogy ha olyan nagy apparátussal (Blaháné, Vidtor, Solymosi stb.) mennek oda hangversenyezni, majd elviszik onnan a pénzt, s a dolognak a küszöbön álló saisonban ő issza meg a levét, mely nagyon keserű lészen. Először is azon kezdte, hogy akadályokat gördített az elé, hogy a Mistkolcra ránduló hangversenyzők a színházban lépjenek fel. Mikor az expedíció — melynek rendezője Solymossi volt — ennek dacára sem állt el tervétől, Miklósi úr drasztikus és — mondjuk ki — igen kis mértékben tisztességes fogásokhoz nyúlt. Levelet irt egyenesen Blahánéhoz, melyben az udvariasság szine alatt nem igen tisztességes fenyegetőzések léteznek. Hogy Blaháné ne menjen el Miskolcra, mert a közönség nagy tüntetésre készül ellene, botrány van készülőben stb. stb. s igy Blaháné óvakodjék Miskolcra jönni. A legnagyobb merészség Miklósi úrtól, hogy quasi a miskolci közönség nevében szól, holott az egészaz ő privát machinációja, melyre ijedtében vetemedett. Blahánét, ez annyira felboszantotta, hogy fogadást tett, hogy soha oly városba nem megy vendégszerepelni, ahol Miklósi tanár társulatával. A miskolci vendégszereplése is elmarad a tavaszra, mikorra Miklósi elhagyja a várost. A színigazgató különben megissza machinációinak levét. Mint ugyanis értesülünk a lakosság felzúdult ellene, hogy olyat fogott rá, ami esze ágában sem volt, s ez által megfosztotta a kitűnő műélvezettől. — Mozgalom indult meg, melynek éle Miklósi ellen fordul, s hir szerint levélben fogják megkérni Blahánét, hogy a történtek után is menjen el Miskolcra. — (Az akadémia egyik tagja — mint régiség-szenzál.) A legnagyobb megütközéssel értesültek a szakkörök arról, hogy az ónodi (Borsodmegye) református egyház szertartásos edényei, melyek többnyire Rákóczy-féle hires ereklyék, s 1876-ban a budapesti műkiállitáson közfigyelmet keltett remekekt a magy. tudom. akadémia egyik régész tagja, M ....... y V. kassai állami főreáltanodai tanár, volt kassai múzeumőr, közvetítésével egy frankfurti régiségkereskedő cégnek örökáron való eladásra közvetíttettek 4400 forintért, ami potom ár értük. (Toldy Ferenc) hamvait sírjából f. hó 26-an vitték át a nemrégen befejezett mauzóleumba. Az áthelyezés csendben folyt le s csakis a hivatalos személyek, úgy mint Dr. Lehermann Adolf tiszti főorvosi szaksegéd, és a templomgondnok Meiszner Ferencz, továbbá Toldy özvegye voltak jelen. A mauzóleum a sírkert baloldalon 260. szám alatt fekszik a Haggenmacher és Kostyán ezredes síremléke között. Az emléken, melynek vasárnap lesz leleplezése, az elhunyt domborművű arcképe van márványból művészileg kifaragva. A ünnepélyen az egyetemi ifjúságot 15 tagú bizottság képviseli. (A hullamérgezéshez.) Königsberger Sándor Hodoves orvosnövendék, kinek szerencsétlen esetét regisztráltuk, az éjjel igen sokat szenvedett, a életben maradása még mindig kétes. LEGÚJABB. Igen jól értesült és megbízható oldalról írják , nekünk a következőket: Fővárosunk e pillanatban európai fontosságú tárgyalások színhelye; a francia s az angol nagykövetek azért vannak itt, hogy a külügyminiszterrel közvetlenül beszéljék meg a flottademonstráció minél gyorsabb befejezésének módozatait. Franciaország részéről ez nem meglepő, mert már kezdettől fogva csak vonakodva vett részt a közös akcióban . Angolország visszavonulását az angol külügyi államtitkár utolsó párisi küldetésének teljes felsülésével hozzák kapcsolatba. Gladstone belátja, hogy egyedül Oroszország társaságában nem tanácsos folytatni eddigi felforgató politikáját , Franciaország visszautasítása pedig kézzelfoghatólag meggyőzte őt arról, hogy forradalmi terveit Oroszországon kívül egyetlen európai hatalom sem támogatja. Ily fontos tárgyalásoknál természetesen nem hiányozhatik a német nagykövet sem, ki itt is teljesen karöltve jár külügyminiszterünkkel. 5