Pesti Hírlap, 1882. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1882-01-25 / 25. szám
1882 január 25. PESTI HÍRLAP a magyar hitelbanknak élelmiszerekkel terhelt 200 lovát elfogták Nevedinje mellett. * Szarajevóban egy tegnapi keletű jelentés szerint Bécsből vett parancs folytán a középületeket, különösen pedig a lőportornyot és a várost átszegő Miliad'R folyón átvezető három hidat szigorúan megvizsgálták. Az épületeken semmi gyanúsat sem vettek észre, de a felső híd balpartján a hídfő alatt egy dynamit aknát találtak. * A montenegrói fejedelem magatartásáról egy raguzai jelentés közli. Nikita montenegrói fejedelem a múlt csütörtökön fogadta Danilovgradban a hercegovinai küldöttséget, mely Montenegro támogatását kérte. A fejedelem Thömel osztrák-magyar miniszterrezidens jelenlétében azt válaszolta a küldötteknek, hogy ilyen támogatásra ne is számítsanak s felszólította őket, hogy térjenek vissza azonnal hazájukba, különben kénytelen volna őket Podgoricába internálni.* A krivosjeiek, — az E—s jelentése szerint, — múlt, csütörtökön Lednicében nagy népgyűlést tartottak, melyen körülbelül 800 krivosjei vett részt. Tomo Lipovacs, egy köztiszteletben álló aggastyán, hoszszabb beszédet tartott, melyben mély sajnálkozásának adott kifejezést, hogy az osztrák hatóságok a lakosság jogos követelményeire mindig csak biztatgatásokban feleltek. Utána Lamarcsics Peter beszélt, aki véglegesen lerázni kívánja a ,,sváb rabigát“ : „A Cernagorában, ott a fekete hegyek között élnek testvéreink, egyesüljünk azokkal. Harcoljunk szabadságunkért. Harcoljunk Montenegró nagyságáért.“ E szavak lázas lelkesedést keltettek. Midőn azonban a csapatok szétosztására és a hadviselési mód megállapítására került a szó, az egyetértés köztük tökéletesen felbomlott. — Lamarcsics Petar a háborút az ősök módjára véresen, tűzzel, vassal pusztítva, akarja viselni. L ipo vacs Tomo nem akarja diadal jelvényül az ellenség levágott orrait, hanem csak a szabadságot, a becsületes harcban kivívott szabadságot óhajtja. Az ellenséget, úgy mondá, megölni szabad, sőt kell, de megbecsteleníteni nem kell, sőt nem is szabad. A népgyűlés túlnyomó többsége Lamarcsics Péter pártjára állott és csak vagy ötven férfi helyeselte Lipovacs nézeteit. Lipovacs ezek élére állott és Lamarsicsnak tudtára adta, hogy ő majd egyelőre az ubli hegyekbe vonul vissza. A krivosjeiek proklamációját a dalmát lapok nem merték lenyomatni, az abban foglalt felségsértő kitételek miatt. POLITIKAI SZEMLE. Franciaországból a nagy politikai és pénzügyi válságra vonatkozó híreken kívül is van érdekes jelenteni valónk. A legfőbb haditanács tegnap tartott ülésén a Tuniszban operáló csapatok mihamarabbi viszszahivatását határozta el. E rendszabályt az teszi lehetővé, hogy külön afrikai állandó hadsereget szerveznek, részint benszülöttekből, részint pedig ama franciaországi csapatokból, melyek a hadtestek rendes állományán kívül rendelkezésre maradnak. A „Temps“-ben néhány közelebbi adatot olvasunk a Campenon hadügyminiszter által kidolgozott új francia újoncozási törvényre vonatkozólag. A javaslat alapvonásai a következők: A hadi szolgálat mindenkire nézve kötelező, de minthogy az újoncozás 70 ezer emberrel többet szolgáltat, mint ahányat a költségvetés szerint eltartani lehet, szükségesnek mutatkozik a zászlók alá hívott három kontingensből egyenlő mennyiséget elbocsátani. Ennélfogva 10 ezer ember, mint családjaik nélkülözhetlen támaszai, teljesen felmentetik minden szolgálat alól, 10 ezer ember, mint családjaik nem ugyan nélkülözhetlen, de igen fontos támaszai, egy évi szolgálat után s 20.000 ember két évi szolgálat után bocsáttatik el. Ily módon az első kontingens 10.000, a második 20.000 s a harmadik 40.000 emberrel szállíttatik le, mi az összes három szolgálati évre a megkívánt 70.000 főnyi redukciót szolgáltatja. Hogy megkönnyítsék a magasabb hivatásra készülő fiatal emberek sorozását, meg lesz engedve azok behivatását három éven át elhalasztani, míg másrészt, ha úgy jobb szeretik, már 17 éves korukban (18 éves kor helyett) léphetnek a hadseregkötelékébe. A helyzet Kairóban változatlan. A fegyveres beavatkozást Londonban kikerülhetetlennek hiszik s azt gondolják, hogy az legjobban török csapatok által volna eszközölhető, támogatva az angol és francia páncélos hajók tüntetése által, mi ismét Alexandria előtt történnék.Ugyancsak londoni jelentés szerint 38 püspök, több lord s a tudomány, kiváló képviselői ’’felszólították a lord mayort, hívjon egybe egy meetinget az orosz zsidóüldözések ügyében. A lord-mayor bejelentette, hogy a meeting febr. 1-én fog megtartatni a Mansionhouseban. A szabadelvű lapok nem közölték e felhívást, mivel a lord-mayor eddig a kormány által Írországra nézve hozott rendszabályokkal szemben ellenséges állást foglalt el. A konzervatív lapok szemére lobbantják Gladstonénak, hogy a török háború alkalmával rokonszenvezett Oroszországgal s most a zsidóüldözések bebizonyítják az ily politikai testvérieskedés visszásságát. A radikális lapok előbb segélyt kérnek a saját országukban tapasztalható brutalitások meg a munkásnyomor ellen, s kormány és hatóságok bajlódjanak csak azután oroszzsidó ügyekkel. A lübecki esküdtszék ehó 19-én oly verdiktet hozott, mely a jelen pillanatban, midőn a közigazgatási hivatalnokok kötelességszerű választási agitációjára vonatkozó királyi rendelet még midenütt napirenden van, a legaktuálisabb jelentőséggel bír. A nevezett bíróság ugyanis Bennigsen Förder -t, a lauenburgi kerület tartományi tanácsosát, három havi fogságra ítélte Berling kamarai tanácsos s képviselő megsértése miatt. A sértés a Lübeckben megjelenő konzervatív pártállású „Norddeutsche Presserbert cikk által történt. Rutenberg báró a nevezett lap szerkesztője már akkor más ügyben is el volt marasztalva s a bíróság ez utóbbinál enyhítő körülményeket vett tekintetbe, mivel Bennigsen azon biztosítással adta át az említett cikket, hogy az abban állított összes tények hivatalosan be vannak bizonyítva. A francia alkotmány válság. A politikai helyzet Páriában ez ideig mit sem vesztett válságos jellegéből. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy Gambetta és miniszterei bukni fognak. Hacsak a kormányelnöknek a kamrában teendő nyilatkozata meg nem változtatja a hangulatot, vagy egyéb nem várt eset be nem következik, úgy a francia köztársaságnak már a közel napokban új kormánya lehet. Legalább a párisi lapok nagyobb része ezt a nézetet vallja, nagy súlyt fektetve arra a körülményre, hogy Freycinet hosszasan értekezett Grévy elnökkel. Még gambettista lapok is bizonyosnak mondják Gambetta visszalépését és azt hiszik,hogy helyébe Freycinet lép Ferry, Say és Wil FŐVÁROS! ÜGYEK. A fővárosi egylet mai értekezletét megelőző választmányi ülésén az évi közgyűlés napját febr. 15-re tűzték ki , elhatározták, hogy az egylet vagyonából 200 irtot a Szent István szobrára, 100 at szemérmes háziszegényeknek adnak. Ezután Huben ay többféle panaszt hozott fel a közraktárakat kezelő bank ellen. Felhozta ugyanis, hogy a beraktározott gabona keverése nem szakszerű, s nem a betett áruval egyenértékű adatik ki s igy a gőzmalmok 10—15 krajcárjával is alább veszik, sőt ennyit se adnak. Továbbá zokon veszi, hogy a bank máris a maximális tariffát alkalmazza, holott a 150,000 mm. befogadási képességű közraktárban a legutóbbi kimutatás szerint jelenleg beraktározva nincs több 66,000 mm.-nál. E tariffát tehát még a raktározási anyag felhalmozódottsága se menti. Kamermayer szerint ez oly panasz, ami írásban intézendő a tanácshoz; a fővárosnak fenn van tartva a joga arra, hogy a kezelés és tarifta dolgába avatkozhatik, s a felügyelő bizottságban a városnak két képviselője is van, ha a bank szerződés-ellenesen tesz, lesz módunkban a sérelmeket megszülhetni. Sigray Pál a filatori gát ügyében szólt. Turzóknak akarja tartani az erről hozott hírlapi közleményeket, de mindenesetre kívánatos, hogy a vizsgálattal siessenek. Kamermayer erre azon ünnepélyes ígéretett tette, hogy a hibás ellenőrzés miatt az illetők érdem szerinti büntetéssel fognak jujtatni , ha a várost, kár érte, az meg is fog fizettetni, miért a tanács a vállalkozóval szemben szigorúan alkalmaz,adja a szerződés pontjait és az árlejtési feltételeket. (Helyeslés.) Megemlíti hogy a gázfelügyelő bizottság igen hiányos jelentéséből is kétségtelen mulasztások derülnek ki. Gerlóczy alpolgármester, ki az ügyet vizsgálja, jelentését néhány nap múlva bemutatandja. Erre a közgyűés napirendjének főfontosságú tárgyát a lakbérszabályt beszélték meg. EGYLETEK és INTÉZETEK. Budapest lakviszonyai. A hatodik kerületi klub termében nagyszámú és diszes közönség előtt tartotta meg ma este dr. Neményi Ambrus, jeles írónk, kiválóan érdekes felolvasását Budapest lak viszonyairól. Felolvasó elsősorban amaz összeköttetésre kivin utalni, mely Budapesten a Útviszonyok nyomorúsága és a nyilvános mulató helyek pazar fénye között létezik. Nyilvános helyeink, különösen kávéházaink — úgymond — azért oly fényesek, mert Budapest lakosainak legnagyobb része, otthonában, lehetetlen, hogy jól érezze magát. „Ezek a derült kávéházak a nagy tükörablakokkal, a csinos márványasztalokkal, a fényes csillárokkal — mindezek ara szolgálnak, hogy elfedjenek egy kimondhatlan vagy nyomort s egy oly állapotot, mely ennek a városnak szerencsétlensége is, szégyene s Bosznia-Hercegovinából. — A mozgalmak gazdasági okai. — Az okkupátt területen elterjedt fölkelési törekvések gazdasági és társadalmi okairól a N. W. Tagblattnak a következőket írja egy, a viszonyokba alaposan beavatott egyéniség. Az új regime azt az elvet állította föl az okkupátt tartományok igazgatására nézve irányadóul, hogy Boszniában nem szabad sem reformálni, sem újjá alkotni semmit; ellenkezőleg az időtől kell várni a számtalan bosnyák kérdés megoldását. Azután nem is történt semmi az ország gazdasági emelése, még kevésbbé a jólét ami dús forrásainak megnyitása végett, melyet pedig oly sokszor emlegettek. Arra sem gondoltak, hogy a hódítónak mindenkor első kötelessége szokott lenni az általa meghódított terület gazdasági jólétének elősegítése. De mégis történt valami Bosznia-Hercegovina érdekében, t. i. az adóbehajtás. Ez Bosznia-Hercegovinának a közös vámterületbe való bevonásával vette kezdetét. Ebből azután természetszerűleg az egyedáruságok és a pénzügyi vámok egész sorozata következett. Mely cikkeket ért az első adó ? — A kávét, cukrot és a rizst. — És mely ciskék képezik a keleti népnek csaknem kizárólagos élelmiszerét ? — A kávé, cukor és a rizs! — Mely cikket ért a monopólium? A dohányt. A csibuk pedig a keletieknek leghűbb élettársa. Mióta a vámokat behozták, a bosnyákok sokkal drágábban fizetik élelmiszereiket s volt elég alkalmuk a fiskális igazgatást a legközvetlenebb közelből szemlélhetni, mikor t. i. az adóvégrehajtó és a finánc egymásután nyitotta rájuk az ajtót; az első azért, hogy zálogodon, a másik pedig, hogy egy marok dohány miatt föltárja a mohamedán házi szentélyét s a háremet, a törökök eme szikramentumát. De volt a vámközösségnek még egyéb következménye is. Szerajevóban viszonylag elég fejlett ipar létezett, nevezetesen a fegyvergyártás és a bérmunkák dolgában. Törökország s főkép Albánia volt ezen iparnak a piaca. E piac egészen eltűnt mióta a vámkorlátokat fölállították s a török iparosok munka nélkül állván, egymásután sülyedtek alá a proletariátus kebelébe. Most azután jött az adók egész sorozatához egy nagyobb adó is:a véradó, a katonai törvény behozása által. íme a mozgalmak gazdasági okai. A pánszláv izgatásnak mindenesetre elég pontja volt, ahová az új állapotok fölbontása végett feszítővasát beleilleszsze, son miniszterekkel, mely összeállítás mellett az új ka - Ibinet biztosan számíthat a többség támogatására. A válság szempontjából igen érdekes volt a képviselőkamra tegnapi ülésének második fele, melyben Adi■ is megtette jelentését a revízió bizottsága nevében. Jelentésében kiemelte, hogy a bizottság csaknem egyhangúlag a revízió mellett nyilatkozott; a kérdés csak a körül fordul meg: váljon korlátot , legyen-e a revízió, vagy a kongresszus szabad kezet nyerjen a maga napirendjének megállapítására. A bizottság nem osztja ama véleményt, mintha a kongresszus teljhatalma megszorítható volna. E vélemény a kormányelnök fontos nyilatkozatai által, mintha ama jogok korlátolhatók volnának, ingataggá vált ugyan, mindazáltal a kongresszus jogainak korlátolása nélkül a szenátusnak ,s biztosíthatni némi garanciákat azzal, ha megjelöltetik ama pont, melyben a kormány a kezdeményezést megtehetné. A szellemtől vezéreltetve vizsgálta meg a bizottság a kormány előterjesztéseit. Itt felsorolja a jelentés a reformokat, melyek a névsoros szavazásra nézve volnának teendők. A bizottság nincs azon véleményen, hogy a névsoros szavazás az alkotmányba fölveendő. E kérdésben — úgy látszik — személyes akarat kívánja magát a nemzeti akarat helyén érvényesíteni. (Zajos közbekiáltások.) A névsoros szavazás behozatala feladást képezne a kamara feloszlatása érdekében indítandó hadjáratra, holott azt mondják, hogy a kamra függetlenségét kívánják biztosítni. (Helyeslő és ellenző mozgás.) Az egyszerű revíziót a bizottságban 17 szóval 15 ellen elvetették, de nem hogy a kongresszus jogát korlátozzák, hanem hogy a minisztérium teljhatalmát körülhatárolják. A bizottság elhatározta, hogy a módosításokat a kongresszushoz utasítja. S ezzel előterjeszti annak ismeretes indítványát. A jelentés meghallgatása után a kamra kimondta a tárgyalás sürgősségét s ezt a csütörtöki ülés napirendjére tűzte ki.A Legutolsó távirati jelentés szerint a parlamenti körökben az a hit kezd tért foglalni, hogy a kamara és szenátus el fogják fogadni a korlátolt alkotmányrevíziót. Gambettaz idő szerint lemond a lajstromos szavazásról, de fentartja magának, hogy ezt a kérdést a kongresszus elé terjeszsze.