Pesti Hírlap, 1882. április (4. évfolyam, 90-118. szám)
1882-04-08 / 97. szám
Budapest, 1882. IV. évf. 97. (1178 ) Szám Szombat, április 8. v. Szerkesztési iroda: Előfizetési árak. en Rí í»i»F«sten. nádor-utca 7. Sí.. I. end*, ■stá«* ................................... írt — to M pi k0Tí a lap Mellem! részét illető mu.de« XIL*TM....................?“tr‘ Hirdetések — POLITIKAI NAPILAP a», r . A VyXjX JL XXYxTlX XiTXX XXJXXX ■ Rudolf mosse-hői párisi*», Százalék nem adatik. ^—11LU—40, Rue Notredame des Victoires. 1 1 T r. . \ TZ óé szombaton ~a' képtár^vasárnapokon^ teken 9—1-ig. — OrszágoTkipscátt72S26U távollétiben mindig megtekinthető. — xvapxar. | J_»atniVaiOK. _ e 10__fölváltva a gyűjtemények | társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári ut végén, a vám Szombat róm. kath. Nagyszombat Nemzeti múzeum. (Museum-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden | magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó mellett. — Városháza régi a vároikig ,, protestáns Nagyszombat I Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és esil- hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtárzeef-tér, saját ház.) —• Iparmuzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 21. sz. a. —* ., Görög-oros Nagyszombat s törtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eseterháey-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldinorta. —» _______ s kedden és pénteken »«ásványtár; szerdánban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben._______________ A mai szám tartalma : Mi történik a mahomedánokkal ? — Politikai hírek. — A Schulvertin ellen. — Politikai szemle. — A krivosjei hadjárat vége. — Hogy imák rólunk a német lapok. — Sarah Bernhardt házassága. — Fővárosi ügyek.— Színház, zene, képzőművészet. — Táviratok. — Legújabb. — Nagypénteken. — Napi hírek. Szinlapok. — Közgazdaság. — Tárca . Nemzetközi képkiállítás Bécsben. — A mellékleten: Heinze és elvtársainak „forrása.“ — Egy nihilista herceg az orosz forradalomról. — A szicilliai vecsernye emlékünnepe. — Színház, zene, képzőművészet. — Élet és halál közt. — Vegyes. — A budapesti értéktőzsde. — Tárca: Lakodalom az alföldön. — Katonáink ellenségei. — Nagyheti babonák. — Eplződ a francia forradalomból. — Regénycsarnok Bánvirág (52. folyt.) — Kivonat a hivatalos lapból. Mi történik a mohamedánokkal ? (Bö.) Mi történik a mohamedánokkal ? Mit fog e fajjal és e felekezettel csinálni a közös kormány Boszniában és Hercegovinában ? Oly kérdés ez, mely az okkupáció óta folyton kérdés, a nélkül, hogy erre felelet adatott volna. Oly kérdés, melyre most már meg kell felelni s mely éppen azért a legközelebbi delegációiban valószínűleg komolyan fölvettetik. Az 1878-diki foglalási háborút a moha- imedánok ellen kellett folytatni. Akkor a bős- nyák keresztény elem csöndesen viselte magát, sőt segítő csapatainkat. Nem is csoda. Három év óta lázongott már ez az elem akkor a mo-hamedán bégek ellen s mert ezeket kegyetlenül leverték, ez elem teljes örömmel nézett a foglalás elé. S nézett különösen azért is, mert bizton számított arra, hogy a miként Szerbiában, Bulgáriában s egykor Görögországban történt, az uj hatalom a mohamedán földesurakat kivetkőzted jogaikból és birtokaikból s jogok és birtokok a keresztényeknek adatnak át. Nem igy történt. De hogy nem igy történt , az sem nem a bosnyák uj tisztviselőkön, sem nem a hadügyi kormányzaton múlt. Nyílt titok az, hogy a cseh és horvát bevándorlóst gyülevész tisztviselői kar a mohamedán elemet mindenütt nyomni törekedett s nyílt titok az, hogy ő felsége hadi segédletének tagjai minden áron keresztül akarták már két év előtt vinni a mohamedán bégek deposszedáltatását s birtokaiknak a jobbágyok kezére átadását. Eddigelé nem sikerült. Maga Szlávy volt az, ki ennek a barbár iránynak komolyan ellene szegült anynyira, hogy egy alkalommal határozott, erélyes ellenzése miatt majdnem tárcájától kellett megválnia. Az agrárkérdés mindenesetre igen nehéz kérdés Boszniában és Hercegovinában. Megoldásának legkönnyebb és legbiztosabb módját románok, szerbek, bulgárok, görögök, montenegróiak találták ki. Leölni a földesurat, kiirtani egész családját vagy legalább addig zaklatni a törökséget, míg önkényt kibujdosik: ime ez az a mód. E módot azonban sem becsületes kormány, sem polgárisodott állam meg nem engedheti. Egy felekezetet kiirtani vagy kibujdosásra kényszeríteni csak orosz és szláv faj teheti. Az orosz zsidót, mohamedánt meg nem tűr oly tartományban, mely rendes adminisztráció alá van véve. Mohamedánok Oroszországban is vannak, de részint bent Ázsiában, részint a Volga keleti partján elterülő sár puszták végtelenen, részint a turkomán sivatag tartományaiban, részint a Kaukázus sziklahasadékai közt. Szóval csak ott, ahol a modern állami élet még ki nem fejlődött s a hova az orosz faj tömegesen még el nem jutott. A hova eljutott, onnan kiirta Mohamed híveit, noha ők a legjózanabb, legbecsületesebb osztályt képezik. Egyetlen keresztény hatalom volt eddig, amelynek állami uralma alatt a mohamedán elem békésen megmaradt, sőt sajátságos kultúráját is szépen fejleszté. Ez az angol hatalom. Ez tisztelé a vallást, tisztelé a tulajdonjogot s a fajt és nemzeti szokásokat. Most volna a második állam: Ausztria és Magyarország. Ennek közegei inkább bántalmazók mint kegyelék a mohamedánokat, de eddigelé durva barbársággal mégsem üldözték ki őket. S ők hálások valának a legutóbb lefolyt fölkelés alatt. Nem csatlakoztak a fölkelőkhöz, hanem békés semlegességgel nyugton maradtak Bosznia egész területén s Hercegovinának is nagy részében. Ha ők is fellázadnak, a két tartomány újra meghódítása három annyi katonába és tíz annyi pénzbe került volna, mint került tényleg eddig elé. Az agrárkérdés megoldására tehát becsüetes módot kell keresni. Filippovics s általában a szláv generálisok azt hiszik, hogy a bégek kikergetésével s javaik elkobozásával lehet csak a bosnyák szerbeket a monarchiához kapcsolni. E hit azonban alaptalan. Hiszen a nagy délszláv eszme, a szerb államalkotási ösztön az, az orosz rubelek szövetségével, mely ott délen csapataink ellen tör. Ezt az ösztönt jobbágytelkekkel elcsillapitani nem lehet. Hiszen olyan jó dolga soha se lesz a bosnyák szerbnek, mint van a magyar szerbnek s ennek nagy része mindamellett megtagadja a magyar állameszmét s dunajobbparti szerb testvéreivel akar egyesülni. Mindenki, a ki ismeri a bosnyák viszonyokat s elfogulatlan ember, azt állítja, hogy a bosnyák mohamedán elem, ha fölfegyverezik s ha kormányunk a szultán kormányával jó lábon áll, teljesen képes nemcsak minden szerb lázadást elnyomni, de a két tartományt még Szerbia és Montenegró támadásai ellen is megvéd A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Nemzetközi képkiállitás Bécsben. (A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája.) Bécs, ápr. 7. I. Csupán „képkiállitásról“ szólva, igaztalanok volnánk azok iránt, kik nem festékben és vásznon, hanem egyéb anyagban örökítették meg eszméjüket. A bécsi művészek háza most nem csupán festők találkozó helye; egybegyűltek azok közül is számosan, kik márványban, gypszben és ércben dolgoznak. Ez utóbbiaknál a kicsinyes mérvek a túlnyomók. Az alakok többnyire liliputi dimenziót mutatnak; ritkán akad olyan, mely életnagyságig emelkedik. A kidolgozás is inkább csínra törekszik, semmint erélyre, inkább a csecsebecseasztal-izléshez illő. Különben ez irány meglátszik a képkiállításon is. A merre a szem tekint, részben olyan festményekkel találkozik, melyek a középszerűségen alul vannak, kisebb részben művekkel, melyek a középszerűséget elérték és elenyésző csekély mértékben olyanokkal, melyek a tökély magaslatáig emelkednek. Tehát az általános jelleg : a középszerűség, az általános mérték , a napi ízlés szükséglete. Ez legalább a kiállításnak azon részéről állítható, mely eddig a látogatók elfogadására készen áll. Hátra van ugyan még Franciaország, Németország és Belgium, mint amelyeknek műkincsei csak kis részben jöttek burkolatjuk éléből a napvilágra. De ezeknél is kérdéses, vájjon a „hátra van még a fekete leves“ jót jelent-e ? Nincs ugyan hiány nagy nevekben, de mintha csak e nevek viselői összebeszéltek volna, hogy nem műveik javát, hanem csak olyanokat küldenek ide, melyek másutt kevesebb tetszésben részesültek, vagy épenséggel nem keltek el. Van itt nem egy nagynevű festő munkája, melyről maga a szerző is bizonyos vállvonogató kicsinyléssel szokott megemlékezni. Dicséret a kivételeknek! De ezeknek száma nem oly nagy, hogy a kiállítás általános jellegét megváltoztathatná, mely lesz és marad a középszerűség. E kivételek pedig többnyire az osztrák és a magyar festők körében találhatók. Ezeknél legalább meglátszik azon iparoodás, hogy a kiállításnak némi zománcot kölcsönözzenek, míg a külföldiek — a svéd és norvégokat tán kivéve — minden választás nélkül azt küldték, mi kezük ügyébe került. Elsősorban az osztrák festőkről kell szólanunk. Nem mintha ezeket nagyobb siker jogosítaná ily előnyre , de a magyar művészek ide beküldött festményei hazai lapokban már többször voltak megbeszélés tárgyai és meglehetősen ismeretesek. „Lengyel zsidók a zsinagógában“ ez a címe a krakói Kozakiewiecz festményének. A művész három sikerült alakban jellemző a vallásosság különböző nemét. Előtérben áll a fanatikus zelota, ki az eget akarja imájával betörni; mellette a jámbor lemondás embere, kinek szíve mélyéből fakad az ima, a háttérből pedig elkandikál a ravasz tettető, ki port hint ájtatosságával a világ szemébe. Mondhatni, miszerint az elsőnek epéjéből, a másodiknak szívéből, az utolsónak rókafejéből fakad az ima forrása. Makart János három képet küldött be, mely közül csak egy való az utóbbi időből: Sarah Bernhardt arcképe, melylyel a bécsi kritika meglehetősen kegyetlenül bánt el, mégpedig igaztalanul. Nem ártana ugyan a képnek több kerekdedség a formákban — de mikor ez csak az élethűség rovására volna kölcsönözhető! Ami pedig a színezést illeti, ebben Makart csakugyan mester. Csakis a színezés érdemel említést „Cleopátrájában“. A színezésen kívül még a nemes felfogás figyelemre méltó azon arcképben, melylyel Zichy Ödön grófot megörökítette. Igen kedves vonásokkal ruházta fel Russ Ferenc „Lánykáját a tükör előtt.“ Valóságos gyöngye volna e festmény a teremnek, ha a tükörben mutatkozó hasonmásra nézve, nem hibázta volna el teljesen a perspektívát. Kár. Mai számunk 14 oldalt tartalmaz.