Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)
1882-10-14 / 283. szám
Budapest 1882 . IV. évf. 283 («364 ) szám Szombat, októberit ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------——------------------——— --------———■————* FiáfszAtAiH ir«k ■ Szerkesztési trotz: Előfizetőn árul. __ »«dap.stea, nádor-atoa 7. »«., I-j**^**"»' I . kari a »Remind*«* UWM m&tbm , r ’m 1 tétetikok. *|MI •06 •••••••90 CPt. jr . OUrpfD / 1» fel erre ...............1# Hirdetések POLITIKAI NAPILAP.^) «S3SA-------—46, B»e Norfcredame des Tietetsw. JTantir és aaemtoUn a tévoUttik«» mindig meglelt i■ *!•«■ —• * MHUTMOZi«_Mg Hvttn • gr&^wMtarek tóin Lat tiltó». (««gfe-»t, eejat kát.) — IdtrigóMd • eorok M»ri-«t régé», ■ «fen Szombat Róm. kath. , Kaliszt Hrauetí moseim. (Museum-kOro*.) rait melyike; a tgf ifmn pétiig minden Kagjar tadomiapot akadémia. (Feten« Jé mellett. — Vitoshil a régi adl afelé „ Protest.: Kali ezt. Xptim». —Le. a—1 értig, h&fSo és eaO- hgtkUznafwn •—1-ig. — Omdgea képtil műétét, aodéé kéa.) — Iparmat eoa. (Sngfe- tér«, a, aj ) Lipet-wtoéba*. lé. m. a. „ Görög-orosz: (okt- 1) Martskie • turnématée népnfeitér, (Keiterkaéj-Me) *■ ikslimii rtdotjjé- «t, • kfeafertréeart ttmlat étté ) — Virul rigadé (recomte) a, alánaaa—. «*_ _________^krtdenée^pénéetos« e,á»ré«itér, —etjén ken. Nyitrm : intrea«, saerdie éepi S»^_______________ A, mai szám tartalma: Az utolsó leleplezés. — Politikai hírek. — Politikai szemle. — Látogatás Arabi pasánál. — Bismark herceg a szuezi csatorna kérdéséről — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. — Sporthét a fővárosban. —Az Andrássy palotába történt betörés tettesei. — Törvényszéki csarnok. — Szóház, zene, képzőművészet. — Meggyilkolt adóvégrehajtó. — Táviratok. - Legújabb. — A Petőfi-szobor leleplezése. — Napi hírek. — Színházak. — Közgazdaság. — Tárca . A tőzsdén. Az első mellékleten: A tisztelt házból. — Országgyűlés. — Megyék és városok. — Színház, zene, képzőművészet. — Kivonat a hivatalos lapból. A második mellékleten. Kossuth Szegedről. — Bécsi lapok a magyar költségvetésről. — A nagy hajdú. — Katonai ügyek. — Regénycsarnok . Cordoval. (16. folyt.) — Vegyes. — Értéktőzsde. — Hirdetések. Az utolsó leleplezés. Az utolsó leleplezés : a mai napon. Értjük Rohonczy leleplezéseit. Utolsónak pedig azért mondjuk, mert a képviselőház ma tartó utolsó érdemleges ülését, tehát a jövő hó közepéig újabb leleplezés, újabb botrány, személyes ügyeknek és hivatalos visszaéléseknek újabb tárgyalása be nem következhetik a parlamentben. Ez a négy-öt nap valósággal furcsán folyt le. Feladata lett volna s volt is a képviselőház megalakulása. Ez csak úgy mellékesen intéztetett el, nem törődött vele senki. Azután feladata volt a jövő évi költségvetés előterjesztése : vájjon kit érdekelt ez most oly mértékben, mint máskor mint ahogy költségvetések, deficitek, új adók, új adóemelések a nagyközönséget érdekelni szokták. Miniszterváltozás is történt kettőhárom. Uj honvédelmi, új közlekedési, új közgazdasági miniszterhez van vagy lesz szerencsénk. Más időben minden miniszterváltozás megkötötte az emberek figyelmét vagy három napig, most pedig három miniszterváltozás se kötötte meg, legföljebb egy napig. Még pártváltozásról is beszélt a hír A függetlenségi párt ketté kezdett válni antisemita és filosemita függetlenségi párttá ; — a mérsékelt ellenzék pedig semmivé kezdett válni s hogy nem válik-e azzá, mielőtt új kalendáriumra lenne szükségünk : ezt csak a bölcs isteni gondviselés tudná megmondani. Apponyi elmegy magán dolgai után, miután pártbarátai egymás után elmennek kormánybiztosoknak, főispánoknak, minisztereknek. Márpedig — gondolja magában Apponyi — az ördögnek volna kedve vezérkedni olyan pártban, melyben a pártvezér semmivé se lehet, a párttagok pedig még miniszterek is lehetnek. Ez a csendes pártválság már csak elég érdekes dolog önmagában, de a nagyközönségnek s a parlamentnek figyelmét még ez sem tudta magához ragadni. Botrány és leleplezés: ez vott a parlament gyönyörűsége, erre veszett minden figyelme. Pozsonyi statárium, szakadozó vasúti hidak, eszlári zsidóügy, nyíregyházi bírói visszaélések, Rohonczy vádjai együtt, egymás után, egymásba keveredve. Valóban mintha csak látszólag igaza volna Rohonczynak, hogy addig, míg Tisza Kálmán ül a miniszterelnöki széken, a politikai közerkölcs nem fogalhatja el a maga uralkodói székét: ez a négy öt nap csaknem ezt bizonyítja. A mai nap egyébiránt nem volt szerencsétlen napja Tisza Kálmánnak és nem volt szerencsés napja Rohonczynak. Gyakorlati eredmény azonban nem született, hacsak annak nem tekintjük, hogy a kormánypárt megfogyott, a párton kívüli párt pedig megszaporodott egy taggal. Legalább nagyon bajos elképzelni, miként maradhat Rohonczy olyan pártvezér ponyvakötelén tovább is, akiről úgy vélekedik, mint Tiszáról ma vélekedett. A miniszterelnök előterjesztéséből egyébiránt két dolog egészen világos lett előttünk. Az egyik az, hogy Rohonczy minden vádjára vonatkozólag a vizsgálat még teljesen nem fejeztetett be. A másik pedig az, hogy Rohonczynak mindazon vádja, mely teljesen meg lön vizsgálva, teljesen alaptalannak bizonyult. Ennek örülünk a dolog érdemében. Országunk kormányzatának és közigazgatásának köztisztviselő közegét nem szeretnék a vádlottak padján látni, nem szeretjük röpködő gyanú alatt tudni. Ámbár sohase volt az a véleményünk, hogy egyik-másik bírónak, köztisztviselőnek romlottsága homályt vethetne akár az egész karnak, akár a nemzetnek becsületére: mindamellett jobban örülünk annak, ha bűnös nem találtatik, mintha a bűnös megbüntettetik. Rohonczynak jelentékeny politikai állása sohase volt, de a közlekedési minisztérium ellen történt föllépése óta érdekes állása volt folytonosan. Ma jóformán elvesztette ezt is. Aki száz váddal lép fel, de egyetlenegyet se képes bebizonyítani: annak ezentúl való föllépései iránt nem igen támadhat bizalom a politika terén senkiben. De Rohonczy fellépése, ha az csak ily eredménynyel végződött, káros volt azért is, mert ha csakugyan vannak, amint hogy kétségtelenül vannak is selejtes elemek az állami közigazgatás közegei közt, ezek a mai kudarc után még biztosabban folytathatják esetleg visszaéléseiket. Rohonczy egyébiránt még sokkal többet vesztett azzal, hogy ő a kormányhoz fordult panaszával elégtételért egy tisztviselőnek egyetlen olyan szaváért, aminől Rohonczy maga százat kiejtett nyiltan a közlekedési kormány összes közegei ellen. Tisza válasza idevonatkozólag éles, találó, de megérdemlett volt. A képviselői szólásszabadságot csakugyan nem veszélyezteti, ha valamely képviselőnek be nem bizonyított, tehát alaptalannak tekintendő vádját valaki erélyesen visszautasítja. Mert ez semmiképen nem gátolja azt, hogy a képviselőnek jól meggondolt A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. A tőzsdén. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Amor már sokáig csintalankodott ! Minden istenek kimentek a divatból, nem sokat hederítettek rájuk az emberek, csak Amor maradt, a kedves Amor a mézbe mártott nyilával. Nagyon derék kis isten ő. Hurrah ! Kis Amor ! Te voltál a legnagyszerűbb ! Voltál ? Bizony ! Láttad e azt a jó húsban levő kis gyereket, mely úgy néz ki, mintha ikertestvéred lenne, de tudom, nem is rokonod, a ki a levegőbe emeli az egyik lábát s maga is ott látszik függni röpülő poziturába helyezve kövér kezeit és lábacskáit. Hát ez bizony a Merkur gyerek, a ki szörnyen kiütött téged a nyeregből ! Most már igazán egy az isten s annak neve : Merkur. Servus kis Merkur ! Rózsaszín levélpapirokra rajzolták Ámort,mézes kalácsos sziveken grassált, igazi szivekre lövöldözött, szerelmeseknek jelvénye volt. Merkur több, Merkur paloták homlokzatán tündöklik aranyos színben; ifjak, vének, kicsinyek, nagyok mind őhozzá imádkoznak. S Amor is utána biceg, Amor sem önálló már. Valahányszor elmegyek a börze épület előtt mindig megnézem az új üdvözítőt a szögletek tornyocskáin, akiben a zsidók is, keresztények is hisznek. Én ugyan még sohasem fordultam hozzá, hanem respektussal én is viseltetem iránta. Valóságos beláthatatlan misterium előttem a börze. Titkait nem ismerem, nem is fogom ismerni sohasem. Mindent meg lehet tanulni, de a börziáner nascitur. Hallom a bódító hangzavart, ha arra megyek az „Ich neme, ich gebeit, látom a sajátszerű arcokat, amelyek igen csinosak a Munkácsy képén, itt azonban a kapzsiság és a szenvedélyek százalakú kinyomata riasztja el őket. Váljon mi lehet a rostélyokon túl ? Mikor szólal meg az idegreszkettető csengetyűhang — mely ő nekik lélekharang? Elgondolkozom micsoda szenvedély lehet az, mely a regényekből ösmert őrületes játékra ingerli őket ? Hát nem elég jó már ezeknek a forbli?.. . Mikor én nem ösmerek a világon valami tökéletesebbet ennél! Egy párszor megmagyaráztattam magamnak mi a börze s azóta még kevesebbet tudok felőle. A nélkül halok már én meg. Hanem néha ha akarom, ha nem, mégis tanúja vagyok a Merkur udvar cselédei között egy-egy polgári elmével is megérthető jelenetnek. Ilyenbe ütköztem bele tegnap is a börzeépület előtt. Egy papírügynök találkozott egy gabona-ügynökkel. — Régen láttalak Móric! monda a gabona ügynök a papirügynöknek , hadarva, mert ezek az emberek teljes életükben sietnek, még beszélni is sietnek. — Elég nem szép tőled, — szól az savanyú képet vágva s siralmasan csörgetve meg zsebében a rézpénzeit, hogy már egy félév óta semmit sem kerestem tőled. Öt apró gyermekem van Henrik ... Öt apró gyerek és az asszony . . . — Eredj! mondá a gabna-ügynök. Elhagytalak ! Nincs veled szerencsém ! Még eddig mindig vesztettem rajtad ! A hangja szemrehányó volt mint az indusoké, kik a házi bálványokat illetik panaszos szavakkal. A párbeszéd elég érdekes volt arra, hogy megállásra bírjon. Meghúzódtam a kapu alatt. — Isten áldjon meg! szólt aztán Henrik úr a csarnoknak tartva. — Hát igazán nem bízol meg semmivel. Majd megbánod . . . megbánod. Henrik visszafordult e szavakra. Mai számunk 16 oldalt tartalmaz.