Pesti Hírlap, 1884. április (6. évfolyam, 91-119. szám)
1884-04-22 / 111. szám
L. beszédét, ki a magyar hatóságok előtt kénytelen volt rosszalólag nyilatkozni saját kormányuk kereskedelmi politikájáról, s láthatták azt a célszerű berendezést, melyet magyar vállalkozás és buzgóság hozott létre pár hét alatt. A három császár találkozásáról írva a P. Ll., a következőket jegyzi meg : A mostani politikai helyzet behatása s különösen az orosz politikában észlelt ingadozás mindenesetre megkönnyítették egyfelől a cár, másfelől az osztrák-magyar uralkodók közt való találkozás esélyeit. De három császár találkozásáról azért nem igen lehet szólani. Annál többet beszélnek két császár találkozásáról, melybe az orosz cárt mindig belefoglalják. Megbízható fölvilágosítás azonban mindeddig nincsen ; egyelőre csak találgató hírekre vagyunk utalva, melyek annyira határozatlanok, hogy minden vélemény, vagy helyesebben semmiféle vélemény sem jogosult. A berlini „Montagsblatt“ valószínűnek mondja, hogy az orosz cár Ausztria- Magyarország uralkodóját nyáron, fürdői utazása alkalmával fogja meglátogatni. E jelentés más hírekkel is egybehangzik. Egy másik verzió szerint Sándor cár először Ferenc József császárkirályt látogatja meg s azután közös látogatást tesznek Vilmos német császárnál, Tót lapokból. A trencséni hazafias Svornos nógrádi levelezője panaszkodik, hogy Nógrád megyében a magyar nyelv népiskolai tanítására vonatkozó törvény legtöbb esetben, ahol „pánszláv“ a pap, vagy a tanító, ki lett játszva. A „pánszláv“ tanítók megfelelnek ugyan külsőleg a törvényrendelkezésnek, de tanításuk e részben eredményt nem mutat fel. A fő baj a levelező szerint az, hogy a felső nógrádi tót papok és tanítók — egyesek kivételével — pánszláv lapokat olvasnak. A nevezett levelező arról van meggyőződve, hogy a magyarellenes pánszláv papok és tanítók s általában a pánszlávizmus ellen csak egy orvosság van: eltörülni, illetőleg beszüntetni a pánszláv lapokat, s helyettük egy hazafias irodalmat alapítani. A turócszentmártoni „Narodnie Noviny“ arról panaszkodik, hogy az ottani maticai múzeumban Majláth Béla, a budapesti múzeumi könyvtár őre, ez időszerint (törvényellenesen) leltározási munkát végez, a „matica“ ügyészének engedelme nélkül. Lengyel nemzeti statisztika. A krakói „Gazetában“ olvassuk, hogy Buszczynski lengyel tudós hosszú tanulmány után egy Európára vonatkozó etnográfiai művet irt, mely hivatva van Európa eddigi statisztikai számításait sokban kiigazítani. A nevezetes tudós szerint összesen 42 millió szláv van a világon és ezek közül 20 millió esik a lengyelekre. Az oroszokról bebizonyítja, hogy nem szlávok, hanem mongol és finn keverék-nemzet. A krakói „Gazeta“ amellett lelkesül hogy ez új statisztikai számításokat minden eszközzel át kell „ültetni“ az európai tudományba. Európa meggyőződvén így az igazságról, szükségképen számolni fog előbb vagy utóbb a lengyel nemzet hatalmasságával. Minden lengyel embernek kötelessége amellett agitálni, hogy a lengyel tudós ez új statisztikai műve minél szélesebb körben legyen ismeretessé. Polgármesterválasztás Cegléden. A ceglédi polgármester-választás, a Bába Molnár Sámuel leköszönése folytán megürült helyre tegnap ejtetett meg a „Népkör“ tágas helyiségében Berr ágh Imre pest megyei főügyész elnöklete alatt. A mintegy 200 választó képviselő közöl 90 jelent meg az ülésen. Elsősorban Csatár Zsigmondot hozták javaslatba, de minthogy Csatár nem választó s két év óta nem lakik Cegléden, az elnök nem jelölte ki. Ezután Ágay Istvánt ajánlották, akit azonban az elnök szintén nem bocsáthatott választás alá, mert sem megfelelő kualifikációval nem bír, sem ezelőtt hasonló hivatalt nem viselt. Végül Károlyi Kálmán és Csurgay István hozattak javaslatba, kik már mind a ketten viseltek megelőzőleg polgármesteri állást. E kettőt tehát az elnök jogosult kandidátusoknak jelölte ki s szavazásra bocsátván, Károlyi 104, Csurgay pedig 72 szavazatot kapott, s e szerint Károlyi Kálmán választatott meg Cegléd város polgármesterévé. A választók Bellágh elnököt a választás befejezése aztán élénk éljenzéssel kisérték ki a teremből, Pest megyéből. Pest megye közönsége 100 frttal lépett a felvidéki magyar közművelődési egylet alapitó tagjainak sorába s 500 frtot szavazott meg az országos kiállítás háziipar-csarnoka számára megrendelendő ipartárgyak beszerzésére. — Az ujoncozás a ráckevei kerületben ma vette kezdetét. — A közegészségügyi bizottság a napokban megtartott alakuló ülésén elnökké dr. Halász Gézát s jegyzőkké Földváry Miklóst és dr. Hoffer Józsefet választotta meg. gy ólában megállt a kerítésnél és élesen kérdé : — Ki van itt, ki az ott ? — Én vagyok Máli néni, kent csókolom. — Mi lelte, hogy olyan korán kelt, kedves öcsém uram ? — A kertésznek akarom megmondani — hebegő zavartan — hogy egy bokrétát kössön Máli néni számára. — Köszönöm fiacskám ! De apropos nem, látta a Murzát ? — Nem láttam néni — mondá a fiatal ember fázékonyan s arcát elfordította, p pedig a rövidlátó öregasszony úgy sem vehette vona észre rajta a bűntudatot. — Pedig erre szaladt a Murzu ... No megállj gonosz! Nem kapsz ma kávét Selyma ! — Az istenért, menjen be néni, mert megfázik, a Murzu miatt ne aggódjék . . . Tán már otthon is van azóta. Nem vesz az el. — Isten ments, hogy elveszszen. A halálomat okozná ez a csapás, mondá Máli néni távozóban, folytonosan kiabálva menetközben: Murzukám, kis Murzukám !“ Pista egész nap kedvetlen volt, pedig ennek kellett volna lenni legboldogabb napjának. Hiszen ma fogja ajánlani Máli néni a fiának. Este úgyszólván remegve ment a szomszéd fehér házba, ahol olyan szívesen fogadták máskor. úgy érezte hogy itt ma minden szomorú és mintha halott lenne a házban. S ő maga megremegett minden suhogástól s minden tekintettől. Azt hitte arcáról olvassák le a véres tettet, mely ma hajnalban történt. Óh ha tudta volna, ha tudta volna! Félénken nyitott be. Máli néni az ágyban feküdt fehér vánkosok között fehér csipkés főkötőben és a szemei ki voltak sírva . . . — Üljön le — mondá tompán szomorúan. Pista leült és a földre szegzé szemeit. Kinek csend következett. — Oda van — szólt az öreg asszonyság. Murzu Veszett! Oh a hálátlan ! S most már kitört belőle a zokogás. Pe’»# mennyire szerettem, mennyire gondoztam. Mi^ig veje voltam, minden falatomat vele megosztottam qjj Murzu Murzu! * k P^Sta szemeibu is előszivárogtak a könyion ba0 a2onU!!T’ 'r egény Nyug0t| felpallimt 8reg «*>■* bele ? nyu£sz°m- Miért is nyugodnám kutatni azIVeSZett’ de kell keriteni Ki kell érte az egés°#éRZ város,ti mozgásba k«l tenni Már itt volt !(fágf^ ,Van elé* Pénzem szá, hozza Mégsero£ Pál ■ ■ ■ m egigérte hogy elősen öcsém uram b. «£*“ a *** fx»«, lesz a szerencsésebb. eresse on 1S‘ Lássuk k* A Kajári névre nab szive, mert Kajári is képv, ,(lobba°t a Pl.sta bizonyosan az asszonynénik ,ar .„“l s I kérni. "Olt jött ki. — Mindent megteszek, semmit . t sajnálok. Az lesz a követ, kedves öcsém, aki legelőbb hozza haza a Murzut. (Noha csak akkor leszek követ, úgy soha se fogom látni a pesti országházat.) — Megyek hát asszony néni, kezeit csókolom. — Igen, igen, menjen és keresse. Én addig haldokolni fogok és fel nem kelek, míg a Murzu elő nem kerül. Másnap egy eredeti ötletem támadt. Hiszen nem egy fehér kutya van a világon ! — Miért ne hozhatnék én a néninek egy másik fehér ölebecskét az övé helyett. A kutyák szerencsére nem tudnak beszélni Aesopus óta. . A néni meg nem ismeri meg, kivált ha a saját nyakszalagját ráteszem. Ajtányi kiment a városba, az utcákba s egész nap nem nézegetett egyebet, mint kutyákat, végre talált egy Murzuhoz hasonlót, s hogy ne szaporítsam a szót, megfogta az utcán, hazavitte, rákötötte a nyakszalagot s elvitte a néninek. Az egész házban kisütött az öröm napja. Az öreg néni nyakába borult Ajtányinak, összevissza simogatta az ál Murzát, s amint az egyre huzódozék tőle, azt is igen természetesnek találta : — Érzi a bűnös voltát a kis zsivány. Ni milyen félénk, ni hogy nem találja itt magát! Rossz fát tettünk a tűzre Murzukám. A néni megint boldog lett s Ajtányinak meghálálta a szívességét, a polgármester csakugyan őt jelöltette ki követnek. PESTI HIRLAP. 1884. április 22. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok holnap (szerdán) április 22-én tárgyalni fogják : az I—II. kerületi bizottság a tabáni összes kültelki adózókat a III. ker. az óbudai 414 —481, a IV. ker. a 421—430, az V. ker. I. számú a 729—733, az V. ker. II. számú a 1056— 1210; a VI. ker. a 3716 — 3736; a VII. ker. a 4796—4818; a Vill. ker. a 5871—6060; a IX—X. ker. a 9385 — 9414 uj helyrajzi házszámok alatt összeirt adóköteles felek III ad osztályú kereseti adóját. — Egyenesadó-felszólamlási bizottság. A fővárosi adókivető bizottságoknak III ad osztályú kereseti adó ügyében hozott határozatai ellen idáig beérkezett felebbezések tárgyalását az adófelszólamlási bizottság ma kezdte meg. A főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésén, először is egy albizottmány tett jelentést Forgó István üvegesmester ajánlatáról, a molnár utczai 29. számú ház megvételére vonatkozólag. Az albizottmány elfogadhatónak tartja Forgó 14.500 frtos ajánlatát. Ennek alapján a pénzügyi bizottság is pártolólag fogja ajánlatát a tanács elé terjeszteni; a feltételek közt kikötendő lesz a 6 év alatti építési kötelezettség. A házért most 560 frt évi bért fizetnek. A VII. ügyosztály előterjesztése került ezután tanácskozás alá, a Kerepesi úti épületfakereskedések áthelyezése iránt. Az áthelyezést szükségessé teszi először is az, hogy a központi pályaudvar ott épült, továbbá, hogy azoknak a telkeknek egy részét, mely azonban az összes fatelepeket érinti, a magyar államvasutak hivatalnokai nyugdíjintézetének eladta s az ott építeni akar. A VII. ügyosztály azt a javaslatot teszi, hogy e fatelepek túl a személypályaudvaron, az új vámházon azonban belől helyeztessenek el, ahol 8, egyenként 3 holdas parcella áll rendelkezésre. A szerződés egy év alatt felmondható. A pénzügyi bizottság, nem akarván közvetlenül e fontos kérdés tárgyalásába bocsátkozni, kisbizottságot küldött ki előzetes tanácskozásra. E kisbizottság figyelemmel lesz a főváros más fővonalain levő fatelepek helyzetére is s azokról is véleményt fogadni. Javaslatot fog továbbá tenni a bizottság arról is, hogy a fatelepek általában hol lennének úgy elhelyezhetők, hogy legalább is 25 évig ott megmaradhassanak. A pénzügyi bizottság szükségesnek tartja, hogy a Kerepesi utón levő fatelepeknek a bérszerződés ez év május 1-én felmondassék. Az albizottmány tagjai lettek Kada alpolgármester, Bauman, Preuszner és Eggenhoffer. Az erzsébetién kioszk bérlője, Reich Jakab bérletének három évre való meghosszabbítását kéri. Ez ügyben is bizottság küldetett ki. A magánépítési bizottság mai ülésén engedélyezte a budai új lövölde építését. A tervek szerint, amiket Hofhauser Antal műépítész készített, a lövölde igen célszerű ésszép épület lesz, a lövőtéren kívül két óriási golyófogó földfallal, a főépület díszteremmel, játékszobával, vendéglői helyiséggel stb. A bizottsági tagok nézete szerint a lövölde majdnem különb a pestinél. Ezenkívül engedélyeztetett: a Franklin-társulatnak Király utca 4. sz. a. háromemeletes nyomdahelyiség (megvették a szomszédos házat). Schwartz Pálnak a Testvérhegyen téglavető, Herczog Péternek sugárút 107. sz. kétemeletes ház, Spát Máriának külső-stáció-utca 4. sz. a. földszintes ház. — A villamos vasút. Ma vegyes bizottság jelölte meg a városligetben a villamos vasút pályáját. Gerlócy elnöklete alatt jelen voltak : dr. Podmaniczky Frigyes, Ruppol tanácsos, Wohlfart, Rózsa Péter ügyosztályvezető, Thaisz főkapitány, Heuffel mérnök, Toldy főügyész s több bizottsági tag, Pohl jegyző stb. Képviselve volt az országos kiállítás bizottsága is. A vegyesbizottságnak elvileg nincs kifogása ezen ideiglenes, csupán a kiállítás tartamára készülő villamos vasút